Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

NAGYKŐRÖSI Zairian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1988. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Kertbarátkor Agrotechnika Március 21-én zárul a B. Tóth Ferenc kertbarát­körben a korai zöldségnö­vények termesztéséről szó­ló nagy sikerű előadás-soro zat. Kása István mezőgaz­dasági mérnök értő tol­mácsolásában a saláta-, pa­radicsom-, az uborka- és a paprikapalánták nevelésé­hez kapott eddig modern szemléletű útmutatót a hall­gatóság. A hétfői ismeret­bővítő fórumon a termesz­tés agrotechnikai részének tisztázásával teszi kerekké a palántázásról hallottakat az előadó. Minden érdek­lődőt szívesen látnak a rendezők a 18 órakor a művelődési központban tartandó konzultáción. Park épül a homokon Áramszünet A Démász Vállalat nagykő­rösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy március 18-án reggel 8 órától 14 óráig áramszünet lesz a Kiss Ernő, a Nagy Sándoi;, a Pöltenberg, a Knézich, a Schweidel, az Aulich, a Báthori utcákban, a Rákóczi utcában a Báthori útig, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán a Kiss Ernő utcától a Kodály Z. útig. Ugyancsak áramszünet lesz reggel 7 órától 16 óráig a Tormás utcában az Akácfa úttól kifelé, a Szabadszállási úton a Vesselényi ütcától ki­felé, valamint a Vesselényi utcában végig. Nyársapát lakói is szeretik a szépet, adnak környezetükre. Ennek újabb bizonyságaként a tavasszal 1200 négyszögöl föld- darabon akarnak parkot építeni. G. Szabó József a Haladás Tsz traktorosa a minap hozzá is látott az előkészítéshez, széles pofájú ekéivel méiyen megforgatta, elsimította a gazlepte ta­lajt. Most már az ültetőbrigádon a sor, hogy életet ojtsanak a homokba. (Varga Irén felvétele; Csapvíz kopasztáshoz Egy nagyon híres klinikán voltam látogatóban a főváros­ban. Különös érdeklődéssel néztem körül, hisz az utóbbi évek kórházi témájú tv-soro- zatainak visszhangja alapján egyre jobban meggyőződésem, hogy az ország lakossága már- már szinte „klinikózisban” szenved. A tapasztalatom nagyon le­A hiánycikkből profitálni N em győzöm elégszer ma­gasztalni a sorsot, amiért néhány jó tulajdonsággal is megáldott engem. Viszonylag rendben van az idegrendsze­rem. ennélfogva nagy türe­lemmel viselem a testi-lelki csapásokat. Mert ha rövid életemen alaposan végigtekin­tek, megállapíthatom, hogy so­kat szenvedtem én. Csak kuriózumként említem, hogy egy alkalommal felöklelt a falu bikája, inamba harapott egy komondor, térden rúgott egy frissen megpatkolt paripa, nyakam közé csördítettek szíj- ostorral, vertek nadrágszíjjal, ütöttek furkósbottal, sőt egy átkozott dinnyecsősz sóval töl­tött puskát durrantott rám, de akkor sem jajgattam, csajt szi­szegtem, az pedig emberi do­log. Mert ilyen az én természe­tem. hát nem is tudom tökéle­tesen megérteni azokat, akik kiborulnak. Mérgelődnek, emésztik magukat, például a kereskedelemben gyakran két­ségtelenül meglevő, úgyneve­zett hiánycikkek miatt, holott, mint a közmondás tartja, nincs kár haTon nélkül. A hi­ánycikkekből is profitálni le­het, csak felfogás dolga az egész. S hogy ne a levegőbe beszéljek, azonnal példákkal támasztom alá mondanivaló­mat. Feleségem, házasságunk 7226. napos fordulóján új ci­pővel akart meglepni. Csak úgy, a kirakaton át kiválasz­tott egy neki tetsző, elegáns, koromnak megfelelően kényel­mes férficsukát, ám az üzlet­ben kiderült, hogy van is be­lőle elegendő csak valameny- nvi az én közepes lábamnál éppen két számmal kisebb méretű. Hálás szívvel mondunk köszö­netét minden kedves rokonunk­nak. 16 szomszédoknak, jő ismerő­söknek. akik felejthetetlen drága jó férjemet, édesapánkat, nagy­apánkat, dédnagypapánkat. Gomgai Vagy .Józsefet elkísérték utolsó útjára sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, mély fájdalmunk­ban velünk osztoztak. A gyászoló család. Ragaszkodtunk a fazonhoz, nyakunkba vettük hát a vá­rost, persze, eredménytelenül. Az lett a vége, hogy az én ci­pőm árán csinos kis ruhácskát vásárolt magának a feleségem, mert gondos asszony ő, tudja, hogy a pénzt hasznos dolgok­ba kell befektetni, különben elfolyik a háztól... De ez mind semmi. Miután cipőkalandomat elmeséltem egy ismerősömnek, ő egy jel­lemzőbb történettel hozako­dott elő. Néhány esztendeje pecsétgyűrűt akart vásárolni a keresztfiának, annak örömére, hogy a fiú sikeresen túljutott a matúrán. De túlzottan igé­nyes volt, ragaszkodott ahhoz, hogy fekete köve legyen a gyűrűnek, mert ugyebár az mégsem illik, hogy egy férfi­kézen úgy csillogjon a gyűrű, mint a stoplámpa. Bekukkan­tott hát néhány olyan üzletbe, ahol feltehetőleg gyűrűket árusítanak. Egyik helyen tétován meg­bámulták, mint valami csoda­bogarat, a másik boltban saj­nálattal mosolyogtak, a har­madikban gúnyosan kikacag­ták. Kitartóan vándorolt üzlet­ről üzletre az ismerős, mind­addig, míg egy hangszerbolt kirakatában meg nem pillan­tott egy csodaszép citerát, melyről egy pillantással meg lehetett állapítani, hogy nép- művészeti remekmű. Ismerősöm azonnal ellenáll­hatatlan vágyat érzett a citera tulajdonjogára, a gyűrűre szánt pénzt megtetézte, s meg­vásárolta a hangszert. így a keresztfiúnak nincs ugyan fe­kete köves pecsétgyűrűje, az ismerősnek viszont olyan cite- rája van, hogy hét nyelven be­szélne, ha megszólaltatná, ha egyáltalán értene hozzá. Ismerősöm természetesen " elégedett, hiszen volta­képpen hálás lehet a hiány­cikkekkel gyakran megáldott kereskedelemnek. Mert kérde­zem én, ha akkor kapható kö­ves gyűrű, ugyan eszébe jut-e az embernek, hogy egy citera még hiányzik a házból? Simon Lajos sújtó volt: A kórtermekben a hideg-meleg vizes csapból egy­aránt forró, csirkekopasztásra is alkalmas víz folyt. A bete­gek és beutaltak kénytelenek voltak az épület egy más ré­szébe járni, ha már nagyon kiszáradt a torkuk, csak an­nak volt kellemetlen, aki olyan állapotban volt, hogy nem tudott gyalogolni, — neki mindig másokat kellett meg­kérnie a szívességre. Következő meglepetésem a férfi WC volt, egyszerűen nem volt mosdó, de még egy egy­szerű divatjamúlt falikút sem. Amikor mindenütt a fertőzés megelőzéséről, a bacilusok vándorlásának veszélyéről be­szélünk, alapvetően fontosnak tartjuk a már gyermekkorban elsajátítandó dolgot, a kézmo­sást. Ráadásul egészségügyi intéz­ményben — nem is akármi­lyen hírűben — toalett után nem lehet kezet mosni? Még a legelhanyagoltabb nyilvános WC-ben is csordogál egy-egy csap... Nap mint nap halljuk, hogy az egészségügy fejlesztése anyagiak híján alatta marad a kívánalmaknak . ..' No. de ennyire? Az idén jelentős ősz- szeget szavaztak meg az egész­ségügyi részére, bizakodva né­zünk elébe, hogy talán ilyenre is fogja futni belőle ... A. B. Hogyan dolgozik az ÁTMI? Világszínvonalú laboratóriumban Nem mondunk újat azzal a megállapítással, hogy a gaz­daság számtalan ága közül a legtöbb bizonytalansági ténye­zővel mindig is a mezőgazda­ságnak kellett számolnia. Mert egyértelmű, hogy az időjárás nagyban meghatározza a szán­tóföldi növénytermesztés ered­ményességét, még pedig. lega­lább annyira, mint a termő­helyi adottságok vagy a fajta- választék. Ha egy-egy gazdasági évben alacsony volt például a kalá­szosok termésátlaga, az biztos, hogy kihatással volt az állat­tenyésztés eredményességére. Hát részben ezeket a bizony­talansági tényezőket igyekez­nek csökkenteni a mezőgaz­dasági üzemek a minél jobb minőségű takarmánykeveré­kek. tápok előállításával, il­letve felhasználásával. De legalább ilyen lényeges a gazdaságosság, tehát az egy kiló élőhús minél olcsóbban való előállítását szolgáló tö­rekvések egész sora; a hozam- növelő tápszerek, a gyógysze­rek alkalmazása, az új te­nyésztési eljárások, a sikeres fajtakísérletek elterjesztése or­szágszerte. Kevesebb kalászos Hogy a mezőgazdaság s azon belül az állattenyésztés ered­ményességét befolyásoló té­nyezők közül a takarmányke­verékekre koncentrálunk írá­sunkban, az nem véletlen! Is­mert tény, hogy az elmúlt év­ben szerte az országban a szo­kásosnál kevesebb kalászos termett, s ez igaz az egyéb szemes takarmányok esetéljen is. Az idén az év első két hó­napjában sokkal kevesebb sze­mes takarmányt értékesítet­tek a termesztők és forgalma­zók, a hiányt minimális im- portgabonávai s takarmány­keverékekkel lehet helyettesí­teni. legalábbis egyelőre, s per­sze csak egy bizonyos határig. Ám felvetődik a kérdés, hogy például Pest megyében a forgalmazott takarmánykeve­rékek mit érnek béltartalmuk szerint, s milyen mértékben helyettesíthető azokkal a ter­mészetes szemes takarmány? Mielőtt megadnánk a vá­laszt a kérdésekre, elmondjuk, hogy Pest megyében — nem számítva ide a csak saját há­zi termelő keverőüzemeket — nyolc gmv-üzem, hat állami gazdaság és tizenhárom ter­melőszövetkezet állít elő ta­karmánykeveréket, illetve ér­tékesíti azokat a kereskedel­mi forgalomban. Korszerű háttér Ezeknek a tápoknak a mi­nőségét — országos hálózata révén — az Állatenyésztési és Takarmányozási Minősítő In­tézet vizsgálja nagyon magas szakmai és technikai háttér birtokában. A budapesti köz­ponti laboratórium fölszerelt­sége nemzetközi összehasonlí­tásban is jól állná a versenyt. Az ÁTMI munkájába bese­gítenek a vidéki szakszolgála­tok és egyetemi laboratóriu­mok, összesen tizennégyen. A mikrobiológiai vizsgálatokat a Hóvirágbál Keringűve! nyitottak A Toldi iskola gazdag hagyományú Hóvirág bálján 207 diák gallérjára tűzték fel a végzősöknek járó kék-fehér szala­got. A bensőséges avató ünnepség mulatsággal folytatódott, melyet szokás szerint bécsi koringével vezettek be a klasszikus táncok ifjú művelői. Képünk Sallai Marianna, Felföldi Mihály és a Szölősi Zsuzsa, Szigetvári Péter alkotta párosok előadását örökítette meg. (Varga Irén felvétele) Például a takarmányok gyógyszertartalmát folyamatosan mű­ködő mikrobiológiai értékmérő módszerrel ellenőrzik.- (A szerző felvétele) 19 megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás laboratóriuma végzi. Az ÁTMI központi apparátusát az a száz­három szakember alkotja, akik közül hatvanan diplomások, s ebből1 a létszámból többen ta­karmányozási szakmérnöki diplomával bírnak, tíz mun­katársnak van egy vagy két idegen nyelvi vizsgája, s továb­bi tízen a szakmájukból dok­tori fokozatot értek el. Az ÁTMI ilyen felkészült­séggel, s az említett orszá­gos hálózat közreműködésével évente lt> ezer vizsgálatot vé­gez el, ebből csak Pest megyé­ben 1200-at! Évente 16 ezer Az pedig, hogy mit eredmé­nyeztek a vizsgálatok, illetve, hogy mit mondtak el a szak­embereknek, egy olyan írá­sunk témája lesz, amelyet hosszas információgyűjtés után adunk közre rövidesen. Aszódi László Antal Bemutatkozó tárlát „Csongrádon születtem 1946- ban. Kétéves korom óta élek Tamásiban, ahol iskoláimat végeztem. Érettségi után kira­katrendező-dekoratőr iskolába jártam, majd 12 évig kirakat- rendezőként dolgoztam. Nyolc év óta Tamásiban népművelő, a tamási galéria vezetője- szervezője-rendezője vagyok. Alkotásaim 1964 óta közel 80 csoportos és 10 önálló kiál­lításon szerepeltek, 1977-ben a Tolna Megyei KISZ képzőmű­vészeti ösztöndíját kaptam meg. Műveim megtalálhatók magángyűjteményekben, hazai intézményekben, külföldön így Olaszországban, az NSZK-ban, Hollandiában. Munkásságom kialakulásához sokan és sokat segítettek, köztük édesanyám is.” így vall önmagáról Lippai Tamás festőművész, kinek tár­latát Kamarás Györgyné, a Tolna Megyei Népújság főszer­kesztője nyitja meg március 18-án, 16 órakor az Arany Já­nos Múzeumban. A kiállítás április 24-ig tart nyitva, és hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig várják az érdeklődő közönséget. Sporthírek Kosarasok kupája Kosánlabdásaimk ismét több eseményen szerepeltek. Két­napos volt a Gödöllőn meg­rendezett GEAC Kupa-viadal. A nőknél négy csapat kör­mérkőzést vívott. A körösiek két nap 3 mérkőzést játszot­tak. Mindhárom találkozóju­kon a területvédekezést vá­lasztották, s ebből villám­gyors, hosszú indításokkal biztosán nyertek. A gyors já­ték ellenszerét az ellenfelek nem találták meg. Nk. Kgy. Kinizsi—Gödöllői EAC 77-45 (45-20). Nk. Kgy. Kinizsi—Monori Pedagógus 98-36 (44-21) és Nk. Kgy. Ki­nizsi—Zsámbéki Tanítóképző Főiskola 90-38 (46-18) volt. A körösi lányok (Józsa Erika 33, Kosa Márta 99, Szappanos Valéria 57, dr. Fülöp Tibor- né 52, Bujáki Erika 12, Ta­kács Judit 12, Király Ágnes és André Zsuzsanna) védik egy évig a félméteres, ha­talmas vándorserleget. Edző­jük: Varga Imre. Az egész torna legeredményesebb já­tékosa — a férfiakat is be­leszámítva — Kása Márta lett, aki különdíjban része­sült. A szomszéd városban újabb Nk. Kinizsi—Kecskeméti SC ifi. barátságos női mérkőzést játszottak. A körösiek az ősz- sze! már az NB II-ben sze­repelni fogó fiatal ellenfelü­ket húsz pont különbséggel legyőzték. Legjobbjuk Szap­panos volt. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfi bajnokságban, ide­genben: Kecskeméti SC ser­dülök—Nk. Kgy. Kinizsi II 78-65 (26-27). Nk.: Mocsai (16), Módra (8), dr. Gáspár (4), Danóczi (4), Lakatos (24); csere: dr. Ábrahám, Józan (9). A télen országos kupa­győztes és igen jó képességű fiatal ellenfél végig letámadá- sos védekezéssel és jobb erő­ben a végén javára fordította az eredményt a kevés cseré­vel rendelkező körösi tartalé­kok ellen. A Bács-Kiskun megyei egyesületi úttörő fiú bajnok­ságban, Kecskeméten egy na­pon kétszer játszottak a kö­rösi fiatalok, akik hibáit a jobban játszó ellenfelek ki­használták. Kecskeméti SC Tóth L. isk.—Nk. Kgy. Ki­nizsi 47-24 (24-16). Legjobb dobók: Szendi (11) és Urbán (5). Kerekegyházi DSK—Nk. Kinizsi 4-30 (28-17), ld.: Szen­di (11) és Szőke Sz. (9). A megyei úttörő leány baj­nokság kettős találkozóján, Kecskeméten. Nk. Kgy. Kini­zsi—Kiskunfélegyházi Vasas 46-41 (10-9); szoros mérkő­zésen megérdemelt a győze­lem; ld.: Pörge (22) és Dra- hos (10). KSC Lánchíd utcai isk.—Nk. Kgy. Kinizsi 101—23 (22-10); jó képességű ellen­fél volt; ld.: Pörge (11) és Gujka (6). A Nk. Kgy. Kinizsi felnőtt férficsapata márciusban több barátságos mérkőzést játszik a fővárosban, élvonalbeli és NB Il-es csapatokkal. Az NB I-be jutásért a rájátszás ter­vezett programjában a követ­kezők az ellenfelek. Április 9-én a nyugati csoport 2. he­lyezettje (idegenben), 16-án nyugati 1. (hazai pályán), 23-án, keleti 2. (hazai) és 30-án keleti 1. (idegenben). Ezután a visszavágók követ­keznek, ebben a sorrendben, május 14—21—28-án és június 4-én. Reméljük, sikeresen. Pénteki sportműsor Kézilabda. Zalaegerszeg: or­szágos középiskolás MÉSZI Kupa-teremtorna. Labdarúgás. Ifjúsági-sport­telep, 14.30: Nk. Gimnázium— Nk. Toldi DSK; Monor: M. Szakmunkásképző—Nk. Szak­munkásképző, IV. korcsopor­tos diák megyei bajnoki mér­kőzés. S. Z. 3SN 0133—2703 (Nagykőrösi Hiri; .

Next

/
Oldalképek
Tartalom