Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA «■—WKM——Bt»——■■ III ■auOE—C fig'' fi AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. MÁRCIUS 18., PÉNTEK ......... !■ I Iliin I I——.«- ~ —nM^——MM—»1 A Parlament módosította az élelmiszertörvényt — Pest megyei képviselek interpellációi — Javaslat nemzetiségi törvény megalkotására I Kádár János munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről száló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó ,javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtököm Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Balogh György (Fejér m„ 4. vk.), a szabad- battyáni Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke kapott szót. A . képviselő megállapította: az előterjesztett javaslat alkalmazkodik az élet követelményeihez, például a tevékenységi körökre vonatkozóan rugalmasabbá teszi a korábbi szabályozást. Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a gyoma- endrődi Lenin Tsz elnöke kiemelte: a törvénytervezet alapja lehet a szövetkezeti mozgalom hagyományokat megőrző átalakulásának. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.). a tataházi Petőfi Tsz elnöke a gazdasági fejlődés követelményeivel összhangban fontosnak ítélte, hogy a szabályozás segítse gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítését, a stabilizációs program megvalósítását. Tornai Endre (Veszprém m„ 11. vk.) nyugalmazott tsz-elnök a nehéz helyzetben lévő szövetkezetekről szólt. A vita lezárása előtt — soron kívül — még szót kért Tallóssy Frigyes (Budapest, VÁNCSA JENŐ: 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, reagálva Szabó Kálmánnak (Budapest, 26. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanárának előző napi felszólalására. (Emlékeztetőül: Szabó Kálmán úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha „ a tsz ;— amenyiben nem tudja hatékonyan foglalkoztatni — megválik tagjától.) A dolog jogi megoldása tulajdonképpen nagyon egyszerű — mondotta Tallóssy Frigyes. — Alapvető különbséget kell tenni a termelőszövetkezeti tagoknak a tagsági viszonya, illetőleg munkamegállapodása között. Az elhangzottakra Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is kitért Szabó Kálmán képviselő felszólalására, amely — a miniszter szerint — félreértéseket tartalmazott. Rámutatott arra: a kialakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormányzati törekvések között, s a paragrafusokban nem található olyan kitétel, miszerint a tagnak be kellene vinnie vagyonát a szövetkezetbe, mint ahogyan a képviselői fölvetés állította. Ezután Szabó Kálmán egyetemi tanár a viszonválasz jogán ismét szót kért. Felolvasta a törvénymódosításban — és a régi törvényben is — szereplő, vitatott szövegrészt. „A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai. házastársa és kiskorú gyermekeik tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő termőföldet a termelő- szövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség arra a termőföldre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul vagy haszonélvezetként megszerez.” Végül is a szavazás eredményeként 23 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a képviselők is elvetették Szabó Kálmán javaslatát. Végezetül a képviselők ál- 'talánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — három ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett — elfogadták a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot. Az irányítás feladata, hogy megteremtse a kibontakozás lehető legjobb körülményeit Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy előterjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A most napirendre kerülő élelmiszertörvény módosítását mindenekelőtt az élelmiszer- ipar fontossága, jelentősége határozza meg és a fogyasztók érdeke. Az ágazat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágak között nagy súlyt képvisel. Az 1976. évi élelmiszertörvény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt az előttünk álló feladatok, a kormány munkaprogramja is. Érdemleges, a törvény módosítását igénylő változás, hogy az utóbbi időben külföldön Is, itthon is új technológiák jelentek meg. összefoglalva azokat a változásokat, amelyek a törvény módosítását indokolják, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszergyártás mintegy 6000 termelőegysége sok tekintetben más viszonyok közé került, munkájával szemben új követelmények támadtak. Mindehhez hozzá kell igazítanunk a törvényt, hogy az követelményeivel, előírásaival a ma céljainak megfelelően ösztönözze az ágazatban dolgozó több mint kétszázezer ember munkáját. Lakossági és külkereskedelmi érdekek egyaránt fűződnek ahhoz, hogy javuljon a mezőgazdasági termékek, nyersanyagok feldolgozási A Test megyei képviselők az ülésteremben A Parlament folyosóján, a szünetben aránya, nőjön az új termékek száma, s ezzel a választék is folyamatosan bővüljön. A törvénymódosítás talán legfontosabb része a termékengedélyezésre, a minőség meghatározásának rendjére, a minőség-ellenőrzésre vonatkozik. E téren — alkalmazkodva a bevált nemzetközi tapasztalatokhoz — jelentős az egyszerűsítés, de egyértelműbb s következetesebb az ellenőrzés. A termék milyenségének, minőségének meghatározása a hatóság helyett a. legilletéke sebb, a termelő feladata. Az ellenőrzésben a legnagyobb változás az, hogy a termelő köteles lesz az élelmiszer minőségét az előállítás megkezdésétől annak befejezéséig ellenőrizni. Egy másik előírás: az élelmiszert csak akkor szabad a gyártótól teljes értékűként kiszállítani értékesítésre, ha minden mutatójában megfelel a gyártmánylapon feltüntetett előírásoknak. A hatóság természetesen ellenőrzi a törvény által előír tak betartását. A következetes és folyamatos ellenőrzés garancia kell legyen a minőségre, a minőség állandóságé ra. Váncsa Jenő szerint az élei miszeriparban a feldolgozottsági fok növelésével hosszabb távon akár többszörösére is gyarapítható az előállított ér ték. Ezzel a ténnyel minden képpen számolnunk kell. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma befejeződik a jugoszláviai program Gorbacsov vidéki körútja A jugoszláviai hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó Mihail Gorbacsov a csütörtök nagy részét Szlovéniában töltötte. A szovjet párt vezetője a délelőtti órákban látogatást tett a ljubljanai Iskra Energetikai és Teleautomatikai Kombinátban, ahol a vállalat vezetőivel együtt a szlovén köztársasági vezetőik. France Popit, a köztársasági elnökség elnöike, Milan Kucsan, a Szlovén Kommunista Szövetség KB elnöke, Dusán Sinigoj, a köztársasági kormány elnöke és más személyiségek köszöntötték. Mihail Gorbacsov megtekintett néhány üzemrészt, nagy elismeréssel szólt a látottakról, s a szovjet párt és állami vezetés maradéktalan támogatásáról biztosította az Iskra — és áltálában a jugoszláv vállalatok —, valamint a szovjet gyárak közötti közvetlen (Folytatás a 2. oldalon.) Szentendrei tavaszi napok ünnep a festők városában Puszta] Ferenc nyitotta meg a rendezvénysorozatot Tegnap délután megkezdődött a Szentendrei tavaszi napok március 27-ig tartó renAlternatív megoldást keresnek A katonai szolgálatról Az Országos Békelanács kezdeményezésére csütörtökön Budapesten az OBT székházában megbeszélést tartottak a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállaló, alternatív megoldást kereső fiatalok kérdéséről. A találkozón a Honvédelmi Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal, a KISZ. a békemozgalom és az egyházak képviselői, valamint szakértők és az alternatív szolgálat bevezetését kezdeményező állampolgárok vettek részt. A résztvevők egyértelműen megállapították, hogy ezzel a társadalmunkban meglevő problémával foglalkozni kell, s erre a békemozgalom — nyitottsága révén is — az egyik legalkalmasabb fórum. A találkozón az eltérő nézetek érdemi vitája folyt; egységes álláspont nem alakult ki, és ezért a közös gondolkodást a mostanihoz hasonló demokratikus formában folytatni kívánják. ,, dezvénysorozata. A megnyitóit; a városi tagács dísztermében dr. Szint István tanácselnök köszöntötte a • vendégeket, majd Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Az ünnepségen jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. Pusztai Ferenc beszédéhez — amelyben az ünnep és a művészet kapcsolatáról, a „festők városának” vonzásáról esett szó — kellemes környezetet, hangulatot teremtett a Rozmaring Tsz virágkötészeti bemutatója, Felber Gabriella operaénekes és a Szentendrei kamarazenekar muzsikája. Mától kiállítások, hangversenyek, néptánc- és fúvószenekari találkozó és változatos vendéglátó-ipari szolgáltatások várják a vendégeket. Kádár János, Berecz Frigyes ipari miniszter tájékoztatóját hallgatja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházában. A munkaértekezleten — amelyet az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezett — részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.
