Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Alapelv, hogy a szövetkezet a tagoké, ők döntenek belső ügyeikben is gépjárművek használatának bonyolult szabályozása felül­vizsgálatra szorul, ezzel azon­ban nem elégítette ki a képvi­selők kíváncsiságát. Többen is hiányolták, hogy a törvény nem intézkedik az indokolat­lan adminisztratív kötöttségek megszüntetéséről. Kottái Imre (28. vk., Vác), a Dunai Cement- és Mészművek vezérigazgatója is szóvá tette ezt az egyik bi­zottsági ülésen, s tapasztalatait a tegnapi ülésszak egyik szüne­tében megosztotta képviselő- társaival is. Nehezen érthető — mondotta —, hogy miköz­ben fontos gazdasági kérdé­sekben maguk dönthetnek a vállalatok, addig nincs bele­szólásuk abba, hogy mennyi és milyen gépkocsikat használ­hatnak. Azt is központilag ír­ják elő, hogy a kocsi hány ki­lométert futhat és mikor kell lecserélni. Ezzel kapcsolatban égi- sereg adatot kell számon tartaniuk, könyvelniük és to­vábbítaniuk a minisztériumba. Koltai Imre többekkel egyet­értve úgy gondolja, hogy ez a túlszabályozás ellentétes a vál­lalati önállósággal, mert hely­ben reálisabban tudják fel­mérni az igényeket. Hasonlóan fogalmazott az egyik felszó­laló is, s ennek nyomán Urbán Lajos már konkrét választ adott: az egyszerűsítés azért nem szerepel a törvényben, mert az erről szóló javaslatot (Folytatás az 1, oldalról.) vevők érdeke, míg az ingat­lanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki vá­rosrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártal­maktól, de itt is kell közle­kedni, itt is laknak járműtu­lajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzünk előbbre. Mit kell tenni az érdekek összehango­lására? A javaslat a forga­lomszabályozási megoldásokat, a forgalom csillapítását, meg­határozott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását he­lyezi előtérbe. A törvényjavaslatba beépül­tek a közúti forgalomban ér­vényesítendő korlátozó ren­delkezések is, és éppen ebben segített a legtöbbet a széles körű társadalmi konzultáció: a törvény csak a feltétlenül szükséges mértékig szabályoz­zon, ne eredményezzen kel­lően . meg nem indokolható vagy felesleges érdeksérelmet. Ugyanakkor mindezek a má­sik oldalon az állampolgárok, mint közlekedők jogait, érde­keit védik és szolgálják. Ezen intézkedések átmeneti fenntartását nem közlekedési, hanem gazdálkodási célok in­dokolják. Az utóbbi 5-10 év tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magán- személyek részvétele a sze­mély- és árufuvarozásban Ma­gyarországon teljesen új hely­zetet teremtett, új szabályo­zást követelt, amelyről már ma is látni, hogy hasonlóan a közületi szervek gépjármű- használatának szabályozásá­hoz, túl sok adminisztratív kötöttséggel befolyásolja ezt a tevékenységet. Ezeknek a kö­töttségeknek a feloldása nem kerülhető el. Ezzel együtt azonban ki kell alakítani azt a feltételrendszert, amely védi is utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fuvarozók érdekeit is. Meggyőződésem, hogy a közületi szervek és a magán­személyek járműhasználátának adminisztratív korlátozása csak kivételes és átmeneti in­tézkedés lehet. Ezért nem tar­talmazza azt a törvényjavas­lat. A közúthálózat igen jelen­tős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett értéke több mint 600 milliárd forint. In­dokolt, sőt szükséges fokozot­tabb figyelmet fordítani en­nek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavas­latnak a közutakra vonatkozó új vagy újszerű rendelkezé­sei. Az elmondottakból is meg­állapítható, hogy a javaslat olyan magas szintű és a köz­úti közlekedés egészét átfogó jogszabály megalkotását kez­deményezi, amely jogrendsze­rünkből eddig hiányzott. Je­lenleg a közúti törvény hiá­nyában mintegy 80 különféle szintű jogszabály van hatály­ban, ennek mintegy fele meg­szüntethető lehet. Végezetül a képviselők fi­gyelmébe ajánlotta Urbán La­jos: amikor a törvény sorsá­ról döntenek, mérlegeljék azt, hogy a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény nemcsak a forgalomban köz­vetlenül vagy közvetve érin­tettek anyagi érdekeit védi, hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában részt vevők életét, egészségét óvja a biz­tonságos közlekedés feltételei­nek meghatározásával és an­nak betartásával. vasút forgalma jórészt a köz­útra terelődött át, s ez a di­namikus motorizációval együtt túlzsúfoltsághoz vezetett. Emiatt nőtt az utazási idő, a balesetveszély. Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár vésnök szak­munkása egyebek között be­számolt az új hazai metrósze­relvények munkálatairól. Elek József (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m. 13. vk.), az Özdi Ko­hászati Üzemek hengerésze felszólalásában javasolta, hogy a törvény az egész közút­hálózatra — tehát a tanácsi közúthálózatra is — tegye kötelezővé az útellenőrzést. Javasolta, hogy a VIII. öt­éves tervben fontosságának megfelelően szerepeljen az M3-as és M5-ÖS autópályák megépítése, illetve befejezése. Vastag Ottilia (Nógrád m., 8. vk.), a romhányi Építési Ke­rámiagyár szervezési osztály- vezetője javasolta, hogy az alkatrészellátást ha nem is a törvényben, de legalább kor­mányrendeletben szabályoz­zák, elősegítve a választék bővítését, a nagykereskedel­mi vállalatok monopolhelyze­tének kiküszöbölését. Tóth Antal (Bács-Kiskun m. 16. vk.), a megyei rendőrkapi­tányság helyettes vezetője el­sősorban a közlekedésbizton­ság szempontjából értékelte a törvénytervezetet. Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár művezető­je kitért arra is, hogy a bős —nagymarosi vízi erőmű épí­tésével kapcsolatban módosult a vízi teherszállítás, ezért szükségesnek látszik, hogy a dunakiliti víztároló szigetközi oldalán, magyar területen, a nagyberuházás részeként sze­mély-, illetve teherkikötőt építsenek. Szilágyi Sándor (Hajdú-Bihar m., 2. vk.), a Ezután dr. Márkájú Imre igazságügyminiszter bevezető­ben elmondotta, hogy az Or­szággyűlés elé terjesztett tör­vénytervezet még nem a szö­vetkezeti jog átfogó reform­ját tűzte ki célul. A javaslat azokat a változtatásokat kí­vánja végrehajtani, amelyek elősegítik a törvényben meg­fogalmazott elvek következe­tesebb érvényesülését. A továbbiakban a módosí­tás fő törekvéseiről szólt a miniszter. Hangsúlyozta, a szövetkezeti törvény alapelve, hogy a szövetkezet a tagoké, ők döntenek belső ügyeiben, így a szövetkezeti önkor­mányzat kérdéseiben is. Eh­hez nélkülözhetetlen eszköz, hogy a szövetkezetek belső életében meghatározó szere­pük legyen az alapszabályok­nak és egyéb belső szabályza­toknak, a jogi szabályozás pe­debreceni MÁV Járműjavító Üzem műszerész szakmunká­sa megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazódnak azok az észrevételek, módosító javas­latok, amelyekről már az Or­szággyűlés bizottsági ülésein is élénk, szenvedélyes vita folyt. Németh Ferenc (Békés m., 9. vk.), az MSZMP Oros­házi Városi Bizottságának po­litikai munkatársa kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy a hatályos szabályozáshoz ha­sonlóan a jövőben is megkös­sék a *em közforgalmú fel­Több felszólaló nem lévén, ismét Urbán Lajos közlekedé­si miniszter kapott szót. Utalt arra, hogy minden módosító javaslatot elfogadtak, mégpe­dig azért, mert azok többsége a mindennapi életből merített személyes tapasztalatokhoz fű­ződött. Elmondotta: a kor­mány nevében is megerősít­heti, hogy az utak ügye álla­mi ügy. Nem tartotta indokoltnak a miniszter az országos és a ta­nácsi úthálózat szétválasztá­sát, mondván: a forgalom ter­jedésének mértékében a taná­csi utak is fokozatosan az or­szágos úthálózat részévé vál­nak. A miniszter elmondotta, hogy nem halogathatok a munkálatok az Ml-es autópá­lyán, és Sopronban, Moson- magyaróvárott, Győrött is be kell fejezni az autóutak épí­tését. Indokoltnak tartotta, hogy déli irányban Kecske­métig jusson el az autópálya. A miniszter végül nem el­lenezte, hogy az egészségvé­delem fogalma bekerüljön a törvénymódosítás szövegébe. Urbán Lajos válasza után határozathozatal következett. Azt követően a már elfoga­dott módosításokkal kiegészí­tett törvényjavaslatról sza­vaztak a képviselők. Az Or­szággyűlés a közúti közleke­désről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkeze­tekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. adatokat ellátó közületek ke­zét abban, hány járművet használjanak és milyen célra. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.),' a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot; nem biztos, hogy az új tör­vény teljes egészében képes lesz megoldani a közúti köz­lekedés minden gondját. Szat­mári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányaüzemének fő­aknásza javasolta hogy a ma­gánfuvarozóknak csak megfe­lelő telephely birtokában le­hessen ilyen tevékenységet folytatniuk. Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.), az Esztergomi Városi Tanács egyesített kórházának másod- főorvosa korábban, az ország- gyűlési bizottsági vita során javasolta, hogy az egészségvé­delem igénye a 12. paragra­fus (2) bekezdésében külön is jelenjen meg. E javaslatát akkor elvetették; ennek elle­nére Nemes Tamás most fenntartva szövegmódosító ja­vaslatát — azt kérte, hogy a 12. paragrafus (2) bekezdésé­be kerüljön be az egészség- védelmi szempont kifejezés is. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a mezőszentgyörgyi Al­kotmány Tsz elnöke elmond­ta, hogy a bizottsági vitában született módosító javaslatok tették számára elfogadhatóvá a törvénytervezetet. Határozathozatal és szavazás A szünetben is van miről beszélni. Csaknem száz módosító indítvány Felszólalások az élénk vitában % A vitában Simon Ernóne (Somogy m., 11. vk.), a Pa­mutfonóipari Vállalat nagy­atádi cérnagyárának szak­munkása felhívta a figyelmet a közlekedési kultúrát szem előtt tartó nevelés fontosságá­ra. Reményét fejezte ki, hogy a törvény hatályba lépése után — a képzés eredménye­ként — a közlekedési morál is javulni tog. Bodi Janos (Baranya m., 11. vk.), a Be- remendi Cement- és Mész­művek művezetője a Baranya megyei tapasztalatok alapján a közlekedés néhány országos érvényű gondjára hívta fel a figyelmet. Máig ható követ­kezménye van — mondotta — a több vasúti vonalsza­kasz megszüntetésének. A Az expozé után Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), a győri Széchényi Ist­ván Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskola főigaz­gatója a törvényjavaslat bi­zottsági előadója elmondta, hogy az építési és közlekedé­si bizottság három alkalom­mal foglalkozott a törvény tervezetével. Az üléseken több mint negyvenen szólal­tak fel, s a kisebb-nagyobb módosítások száma elérte a százat. A törvényjavaslat — hang­súlyozta — reálisan a mai helyzetből indul ki. Számol a gazdasági viszonyokkal, a közlekedési erkölccsel, a tech­nikai felkészültséggel, a ke­reskedelmi gondokkal, a mun­kafegyelem , állapotával és mindazzal, ami a mai való­ság. A jövő programja is megtalálható azonban — kel­lő mértéktartással — a pa­ragrafusokban. Azt várjuk, hogy a közel­jövőt az. a korszerűség jelle­mezze, amit a törvény első paragrafusa a járművekre, az úthálózatra vagy a műkö­désre meghatároz — mondot­ta. A bizottsági előkészítő munka során alakultak, kife­jezővé váltak a törvény azon mondatai is, amelyek az egészség, a testi biztonság vé­delmében születtek. A bizottsági előadó külön is foglalkozott a forgalom zavartalansága érdekében megfogalmazott javaslatokkal. Hangoztatta, hogy az útfél- , bontásoknál meg kell követel- . ni az összehangoltságot, az ésszerűséget, a tervszerűséget, valamint azt, hogy az útlezá­rás és a forgalomkorlátozás minél rövidebb ideig tartson. A törvénytervezetben fontos gazdasági előírások is megta­lálhatók. A 16. paragrafus például a Minisztertanács ha­táskörébe utalja egyes köz­utak — nyilvánvalóan autó­pályák, t esetleg különleges szolgáltatást nyújtó utak — igénybevételénél a fizetési kötelezettségeket, ennek mér­tékének megállapítását. Ezzel nálunk gazdagabb országok­ban is élnek. Egyetértésünket azonban azzal adjuk, hogy az így kivetett — a hazai kere­setekhez is korrektül igazodó — díjból befolyt összegek tel­jes egészében újabb autópá­lyák, városokat elkerülő út­szakaszok építéséhez járulja­nak hozzá. A másik, anya­giakra vonatkozó előírás meg­határozza a közutak fenntar­tásához szükséges összegek képzésének módját. Eszerint a rendelkezésre álló pénz a közlekedésből származó álla­mi bevételek arányában szá­mítható. Ezzel a bizottság egyetért. Végezetül a bizottsági elő­adó a két bizottság nevében javasolta, hogy az Országgyű­lés a képviselőkhöz eljutta­tott módositásokkal fogadja el a közúti közlekedés törvény- tervezetét. egységesen szabályozott közle­kedési feltételek és kötelessé­gek. Ennek ismeretében vá­laszt kaphatunk például arra, hogy megfelel-e az igénybevé­telnek az utak állapota, ér- vénvesülnek-e a forgalmas utak mentén élők érdekei, jogszerűek, hatásosak-e a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos állami és vállalati intézkedé­sek. A kiegészítő jogszabályok megjelenése után a megyei ta­nács is újrafogalmazza felada­tait, kötelezettségeit. Különö­sen’nagy erőfeszítéseket kíván a közutak karbantartása, amely ma jobbára a burkolat romlá­sának lassítására szorítkozik. Mint Balogh László mondot­ta: ez nem tartható sokáig.. Gyakran előfordul, hogy nemcsak az vált ki vitát az ülésteremben és a folyosókon, ami a törvényjavaslatban sze­repel, hanem az is, ami nem. Így történt ez tegnap is, még­pedig a közületek és a ma­gánszemélyek járműhasznála­tával kapcsolatban. Bár Urbán Lajos közlekedési miniszter expozéjában utalt rá, hogy a magánosok személy- és áru- fuvarozásának és a közületi kompromisszumokat, amelyek a gyakran egymásnak ellent­mondó társadalmi, gazdasági és egyéni érdekekből fakad­nak. A törvény nem ígéri, nem ígérheti azt, hogy mostantól fogva több pénz jut a külön­böző fejlesztésekre, a legfon­tosabb feladatok megoldására, hiszen ez elsősorban a gazda­ság teljesítményének a függ­vénye. Nem mondhatjuk pél­dául azt, hogy korszerűsödik Pest megye közlekedése akkor, ha alkalmazzuk, betartjuk a törvény előírásait. Áttételesen, az országos érdekekbe, tenni­valókba ágyazva jelennek meg a megyei sajátosságok. Ha mégis Pest megye szempont­jából boncolgatjuk a kérdést, akkor fellelhetjük azokat a témaköröket, amelyek hang­súlyosabban érintik szűkebb pátriánkat. Ezt tettük az egyik szünetben Balogh Lászlóval (29. vk., Szob), a Pest Megyei Tanács elnökével. A megyét átszelő közutak, az átlagosnál több jármű és utas, a sok in­gázó miatt számunkra különö­sen fontosak a törvényben Z öld jelzést kapott a Par­lamentben a közúti köz­lekedésről szóló törvényjavas­lat, amelynek útja csak így utólag látszik simának. Előké­szítésének két esztendeje alatt nem kevés kritika érte. s akadt olyan képviselő is, aki meg­kérdőjelezte a szükségességét. Mások nem mentek el ilyen messzire, ám kifogásaikat nem hallgatták el. Többen úgy vé­lik például, hogy a törvény túlságosan keretjellegű, sok ál­talánosságot tartalmaz, ezért a jövőre nézve további szabályo­zást, miniszteri és miniszter- tanácsi rendeletek sorának megszületését ígéri. Az ország- gyűlési bizottságok és a szak­mai közvélemény javaslatai alapján tovább formálódott s törvényjavaslat, s ennek ered­ményeként az ülésszakra le­csendesedett a vita. A képvi­selők magukévá tették azt i véleményt, hogy a közúti köz­lekedésben bekövetkezett fej­lődés megköveteli, hogy tör­vényi szinten fogalmazzák meg a legfontosabb állami, állam- polgári jogokat, feladatokat él felelősséget. Az elfogadott tör­vény hűen tükrözi azokat é Parlamenti jegyzet Törvény van - a pénz hiányzik.. kezetek adottságaihoz igazodó kialakítására. A célt követve a javaslat kimondja, hogy a jövőben a szövetkezet dönt — alapsza­bályában — arról, rendszere- sít-e a közgyűlés mellett küldöttgyűlést is, és ha igen, néhány, a közgyűlés kizáróla­gos hatáskörében maradó ügyön kívül a döntési jogkö­röket milyen módon osztja meg a két vezető testület kö­zött. A szövetkezetek autonó­miáját szélesíti a törvényja­vaslat azzal is, hogy feloldja a státusváltozással, vagyis az átalakulással kapcsolatos me­rev szabályozási kötöttsége­ket. A szövetkezeti demokrá­cia elvének megfelelően a törvény eddig is lehetővé tet­te a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szét­válását, valamint azt, hogy a tagok egy része — a szövet­dig tág keretet adjon ezek ( demokratikus, a tagok akara- . tát tükröző s az egyes szövet- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom