Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

xJßiiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Tízezres szövetkezet Az áfész legeredményesebb éve Eredményesen zárta az el­múlt évet a Vác és Vidéke Áfész, forgalma több mint 11 százalékkal haladta meg az előző évit, s elérte az 1 mil­liárd 300 millió forintot. Az áfész küldöttgyűlésén — az igazgatóság beszámolójához fűzött kiegészítésében — Fu­rák János elnök a harminc­kilenc részközgyűlés tapaszta­latait összegezve, úgy ítélte meg, hogy a szövetkezet a la­kossággal és a tagsággal szem­beni ellátási kötelezettségei­nek eleget tett, Élen a kiskereskedelem Az ellátás általában ki­egyensúlyozott volt, élelmisze­rek tekintetében kismérték­ben nőtt a választék is, a ház­tartás-vegyipari cikkeknél vi­szont a beszerzés akadozott. Az iparcikkeknél augusztustól — a „felvásárlási láz” kezde­tétől — romlott a kínálat. A bolti kiskereskedelmi for­galom 13,2 százalékkal halad-' ta meg az előző évit, 7,4 szá­zalékkal a tervezettet. Ebben természetesen szerepe volt a nagymértékű felvásárlásnak, de javult — bizonyos termé­keknél — az áruellátás is. Az összforgalomban csaknem fe­le-fele arányban részesedett az élelmiszer- és iparcikk-for­galom, s a 102 egységből szár­mazó bevétel mintegy egyhar- mada a Naszály Áruház for­galmából adódott. Az áruház 376.5 millió forintos forgalma 26.5 millióval több a terve­zettnél, és a kiskereskedelmi üzemág nyereségének közel 70 százaléka innen származik. . A választék bővítése érdeké­ben 1987-ben 9 millió forint értékű árucserére került sor lengyel, csehszlovák és NDK- beli partnerekkel. Az ellátás javítását szolgálta az év vé­gén Szódon átadott 22Q négy­zetméter alapterületű ABC- áruház, valamint az átépített penci vegyesbolt és a ven­déglő. A málnaháború vesztese A vendéglátás az összes for­galom tíz százalékát bonyolít­ja le, többnyire szerződéses üzemeltetési formában. A ven­déglátás forgalma 1987-ben 4,7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. — Az ipari termelés elsősorban a nyom­dára korlátozódik; az üzem 54 dolgozója 27 millió forint ter­melési értéket produkált. A legtöbb gond a termelte­tés és a felvásárlás terén volt. Az emlékezetes „málnaháború” miatt — mint Furák János elnök elmondta —, a szövet­kezet a tervezettnek csak egy­ötödét tudta a málnából fel­vásárolni. Hasonló gondok voltak a mézzel is. Az ágazat végeredményben 3 millió fo­rint veszteséggel zárta az évet. (Annak ellenére, hogy a zöld­ség-gyümölcs és a kisállatok felvásárlása eredményes volt.) A szövetkezet összességé­ben csaknem 37 millió forint nyereséggel zárta mérlegét, ér­ez az eredmény 37 százalékkal jobb az előző évinél, 5.5 szá­zalékkal a tervezettnél. A 10 millió forint többletnyereség elsősorban a költségszint csök­kentéséből. , másodsorban a volumennövekedésből szár­mazik. (A U százalékos árbe­vétel-növekedéssel szemben a költségek csupán 5,8 száza­lékkal emelkedtek.) Az idei tervekről szólva, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy továbbra is alapvető fel­adatnak tekintik a szövetke­zeti tagság, a lakosság ellátá­sát. igényeinek kielégítését Kiemelten kívánnak foglal­kozni a kistermelők, a háztá­ji és. kisegítő gazdaságokkal, üzletpolitikai célkitűzéseik között szerepel a mezőgazda- sági kistermelés integrálása, a termeltetés szervezése és az ezen alapuló felvásárlás. Tervek 1988-ra Tovább kívánják folytatni a kistelepülések üzleteinek re­konstrukcióját, tervezik a kosdi üzletközpont felújítását, illetve egy új kisáruház építé­sét Őrbottyánban. Ebben az évben is növelni kell a részjegy- és a célrész­jegyállományt, mondta Nyers Lászlóné, a felügyelő bizottság Állítólag a férfiak lustáb­bak, mint a nők. Legalábbis azt állítják azok a szebb nem­béliek, akik Rádon hetente kétszer találkoznak az általá­nos iskola tornatermében és edződresszt húznak. Pedig nem is régen megszólták vol­na őket, ha tudomisén kocogni indulnak, ök nem lusták, nem röstellik a falu előtt se, hogy tornázni járnak, szépségük és kondíciójuk megőrzéséért. A nők, való igaz, számtalan­szor bebizonyították már, hogy fáradhatatlanok. Akár a fér­fiak, ők is ledolgozzák najii 8 órájukat, utána bevásárolnak, rohannak a gyerekért, és még a lakást is kézben tartják. Va­jon melyik világbajnok atléta volna képes ilyen teljesít­ményre? És tessék, nem elég­szenek meg ennyivel, kedden és csütörtökön olyan tornater­mi mutatványokra vállalkoz­nak, amelyeket egyszerű utcá­ról jött férfi képtelen volna utánuk csinálni. Igaz, alkalma se lenne rá, mert szigorúak a hölgyek, nem szeretik, ha ta­núja van, amint a bordásfa­lon, vágj7 a gyűrűn lógnak. Egyedül Illés Jánost tűrik meg a közelükben, őt muszáj, mert a fogós-ravasz gyakorlatokat ő diktálja. Asszonytorna már sok he­lyen van. az aerobik térnyeré­se óta, ha nem is divatban, de köztudatban van. Igaz, nem is úgy nevezik, egyszerűen zené­re ' tornáznak. Akkor mégis rniért beszélünk róla? Többsé­gében jó vállalkozás, pénzszer­ző forrás művelődési házak­nak, sportegyesületeknek. Itt Rádon másként van. Az isko­la szülői mtmkaközössége szervezte a tagokat. Fizetni sem kell a foglalkozásért, csak a fűtés és világítás árát térí­tik meg. Illés János szívesen vállalta á hölgyeket. Valamikor a Váci Izzó MTE serdülő IV csapatá­nak edzője volt. Ekkor végezte el a segédedzői tanfolyamot, ahol a tornáztató módszereket szerezte. — Olyan gyakorlatokat állí­tottam össze, amelyek bizo­nyos testrészeket mozgatnak meg Arra törekszünk, hogv a kritikusabb helyekről dolgoz­zuk le a fölösleget. Ugye nem kell ecsetelnem, melyek ezek? Nagyon kitartóak és szorgal­masak a lányok, pedig nem kímélem erejüket. — Igaz. hogy olyan sikere van a módszerének, hogy meg kellett duplázni a csoporto­kat? — Igen, két turnusban jár­nak. de ugyanazon a napon. — Mi lesz. ha elfogynak az .,úszógumik”, mindenki meg­újult? — Remélem, mihamarabb ilyen látványos eredményt érünk el. de bárhogy lesz is, csak márciusig tornázunk együtt. Így beszéltük meg. elnöke, aki a múlt évi jelentős növekedésről is beszámolt. 1987-ben 317-en léptek be a szövetkezetbe, a tagok száma így rrieghaladja már a 10 ez­ret (a kilépők száma 106 volt), s a belépéskor volt, aki nem csak egy alaprészjegyet jegy­zett. -Jelentősen emelkedett a részjegyállomány, s ez év vé­gére meghaladta a 6,5 millió forintot, ugyanakkor a cél­részjegyállomány 24 millió fo­rint volt. A részjegy és cél­részjegy utáni részesedés 3 millió forint. Igaz, hogy most még szabaddá teszik magukat, de akkorra megsokasodnak a teendők a kertben is. Legalább elkerülik az olyankor menetrendszerűen érkező izomlázat! Dudás Zoltán Az idegenvezető megállítja a turistacsoportot. Bemutatja a Báthory utca 15. számú mű­emlék jellegű lakóházat. El­mondja, hogy a földszintes, héttengelyes barokk épületnek — szerény műformái mellett — az a körülmény ad jelentő­séget, hogy 1847/48-ban ott laktak Petőfi Sándor szülei, akiket a költő gyakran, meg­látogatott. Több költeménye fűződik e házhoz, amelyet em­léktábla is megjelöl. Valaki kérés nélkül, önszán­téból kiválik a csoportból, s elkezdi mondani Az anyám tyúkját, Illyés Gyula szerint ezt a paraszti kis interieur- remeket: — Ej mi a kő, tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Többen lopva benéznek a nyitott kapu mögé, hátha meg­pillantanak egy, az udvaron kapirgáló kendermagost... Ä nyári hónapokban heten­ként megfordul kisebb-na- gyobb hazai vagy határon túl­ról érkezett turistacsoport s beiktatja váci programjába a Petőfi-ház megtekintését. Egyénileg is járt itt a közel­múltban egyetemi tanár, Kos­suth-díjas költő, ismert ne­vű politikus. Gyakran helyez­Jtét esztendővel ezelőtt, a tanácsválasztásokkal egyidő- ben alakultak meg országszer­te ismét az elöljáróságok. (Az „ismét” szó itt azért indokolt, mert ez nem új népképvise­leti forma, hiszen a századelőn megszokott volt. Az elöljárót tisztelet övezte, hallgattak sza­vára az emberek.) Létrejöttük formailag tulajdonképpen nem jelentett nagy változást a kö­zös tanácsokhoz tartozó közsé­gek életében, mert az elöljáró­ság a tanácstagokból áll, ök pedig maguk közül választot­ták meg vezetőjüket. Az elöl­járó a tisztét jobbára társa­dalmi munkában, némi tiszte­letdíj ellenében látja el. Verőcemaros Nagyközségi Közös Tanácsához két elöljá­róság is tartozik. Verőcemaros nevét 1975-ben vette fel. Szo- kolya 1977-ben, Kóspallag két évvel később csatlakozott Ve­rőcemaroshoz. Nagyobb hatáskör Amikor Versényi Pétert, a Verőcemaros Nagyközségi Kö­zös Tanács elnökét megkeres­tük, nemcsak arra voltunk kí­váncsiak, hogyan működnek és miként váltak Le az elöljá­róságok, hanem arra is, hogy a székhelyközség lakói bele­nyugodtak-e, immár több mint tíz év után a két település egyesítésébe. Kezdjük az elöl­járóságoknál. — Milyen hatáskörrel ren­delkeznek? — Bizonyos jogosítványok­kal rendelkeznek, de ezek vé­leményem szerint szegényesek, annak ellenére, hogy mi a jog­szabályokban előírtakat még harmincféle hatáskörrel kibő­vítettük, melyet a szervezeti és működési szabályzatban rögzí­tettünk — mondja Versényi Péter. — Gyakorlatilag azon­nek el koszorút, virágcsokrot az 1923-ban idehelyezett már­vány emléktábla alá. A Báthory és Beloiannisz utcák sarkán található épület lakói közben élik megszokott, hétköznapi életüket. Vannak közöttük idősebbek, fiatalok. Elmondják, hogy a kapualj egyik felületéről egy túlbuzgó házfelújító eltüntette a Petőfi búcsúja a szülői háztól című faliképet. Nem volt műremek, de hosszú évek során hozzá tartozott az épülethez. Az emlékház légköre min­den családnál érződik. Varga Lászlóné, aki 50 évvel ezelőtt végezte el a tanítóképzőt — kitüntetéssel —, és nyugdíja­zásakor az oktatásügy kiváló dolgozója lett, 35 éves váci működése alatt tanítványok százait nevelte a halhatatlan költő munkásságának megis­merésére, szeretetére. Most is az emlékek gazdag tárházát őrzi, s mindig szívesen beszél 1848 februárjáról, amikor a nevezetes hatszakaszos költe­mény itt megszületett. ★ Idén, a hagyományokhoz hí­ven, március tizenötödikén a társadalmi szervek megkoszo­rúzták a váoi Petőfi-házat. Papp Rezső ban minden, a községet érinti kérdésben kikérjük az elöljá­róságok véleményét, például abban is, hogy ki kapja a pe­dagógus szolgálati lakást, vagy az új ABC hová épüljön. — Az elöljáróság tagjai mi­lyen időközönként találkoz­nak? — Rendszeresen tartanak ülést, amelyen elsősorban a vissza-visszatérő ügyekkel fog­lalkoznak. mint a segélyezés, a kereskedelmi alapellátás, a fiatalok lakáshelyzete, de egyéb olyan dolgok is teríték­re kerülnek, amit ők fontos­nak tartanak. — Előnyös-e, hogy közös kasszába kerül a pénz? — A pénz koncentráltan je­lenik meg — ez előny min­denkinek. Ahol a legnagyobb szükség van rá, oda lehet cso­portosítani. Így tudtunk az el­múlt évben Szokolyán hatmil­lió forintért új napközis kony­hát átadni. Sajnos, kicsit túl­méretezett, s csak hatvan szá­zalékban kihasznált. Kóspal- lagon is szükség lenne új nap­közis konyhára, a teho-cél is ez. A tervidőszak végére ké­szülne.el, a várható beruházá­si költség mintegy négymillió forint. Megpróbáltuk a község lakóit falugyűlésen meggyőzni arról, egyezzenek bele, hogy Szokolyáról zárt kocsival szál­lítsuk az ételt, így ezt a pénzt más értelmes célra, például útépítésre, s a belvíz elveze­tésére fordíthatnánk. Ám ők hajthatatlanok, ragaszkodnak a napközis konyhához. — Egyébként költségveté­sünk nyílt, közösen fogadják el, ellenőrizhető minden fillér sorsa. Az útépítéseknél kértük a községeket, állítsanak fel epv rangsort, s amíg az elő­irányzott hárommillió forint tart, addig mindenhol a leg­fontosabb munkákat elvégez­tetjük. Tehát mindenki job­ban járhat, hiszen az össz­pontosított pénzből ésszerűb­ben lehet gazdálkodni, s amit egy kis közösség egymaga nem tudna megoldani, az így job­ban sikerül. Újra régi nevén — Van-e tekintélyük ismét az elöljáróknak, s milyen ta­pasztalatot szerzett a közel­múltban tartott falugyűlése­ken? — Elmondhatom, hogy van társadalmi respektjük az elöl­járóságoknak. Mindkét elöljá­ró, a szokolyai és a kóspallagi is, közmegbecsülésnek örvend, jól végzik munkájukat. Nos, a falugyűléseket illetően az a tapasztalat, hogy újra van hi­tele a tanácsnak, az emberek többsége elégedett, belátják, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk választóink érde­kében. Sok kritika is elhang­zott, amiért nem haragszom, de jó ötleteket'is kaptunk. — Amikor telefonon be­szélgettünk, ön említette, hogy két új elöljáróság is alakuló­ban van. — Igen. A két települést, Verőcét és Kismarost ugyan összevonták, de földrajzilag és „etnikailag” a mai napig sem A megyei kisdobos-találko­zó több mint háromszáz részt­vevője kisdobosok dobszavára vonult be a váci Madách Im­re Művelődési Központ aulá­jába, majd behozták a 48-as hősök nevét viselő úttörőcsa­patok zászlóit. — Így kezdő­dött a Magyar Úttörők Szö­vetségének Pest megyei el­nöksége, a kisdobos-szakbi­zottság és a Vác városi út­törőelnökség által rendezett kisdobos-találkozó, amelyen Bárdos István, megyei úttörő­elnök köszöntötte a kisdobo­sokat és a megjelent vendér geket, közöttük a város veze­tőit. Közösen emlékezzünk a di­cső napokra, hívta a gyereke­ket az úttörőelnök — és ezt a közös emlékezést szolgálta a további program is. Az ünnepélyes megnyitó után a kisdobosok, a Búzavi­rág együttes segítségevei, 48-as dalokat énekelve vonultak fel a színházterembe, ahol ünnepi műsor következett, gyermek- színjátszó és gyermektánc- csóport közreműködésével, olvadtak össze. Tavaly Kis­maros lakossága levélben kér­te, hogy legalább az állomásuk kapja vissza régi nevét. Arra hivatkoztak, hogy az ifjúsági táborba érkező vendégek gyakran eltévednek, és egy ál­lomással előbb szállnak le a vonatról. A kérés teljesítésé­nek ma már nincs akadálya, mert a tanácstörvény decem­beri módosítása után lehetőség nyílt a településrésznév hasz­nálatára. — A végrehajtó bizottság január 26-ai határozatának értelmében ezután település­résznevet kell használni a közforgalmi járműveknek, az állomásoknak (vasút, autóbusz, erdei vasút, hajó, rév), s a menetrend is ezt tartalmazza. Vonatkozik ez még a telepü­lésrészek határát jelző közúti jelzőtáblákra, valamint a pos­tai kézbesítési határokra és az irányítószámokra. A székhely­község továbbra is Verőce­maros, külön-külön Verőce és Kismaros is alakíthat elöljá­róságot. Érdekképviselet — Az új elöljáróságok lét­rejöttével tehát már Verőce lakossága sem érezheti magát hátrányos helyzetben. A leg­több gondunk viszont tovább­ra is az üdülőterületekkel van, ugyanis a környéken négyezer hétvégi telek talál­ható, mintegy 70 százalékán hétvégi ház áll. —r Képzelje el, hogy csak­nem tizenötezer ember üdül nálunk, tölti itt a hétvégét, kétszer annyian vannak, mint lakosaink száma együttvéve, s még akkor nem is számoltam ide az átutazó idegenforgal­mat. Sajnos, a hétvégi telkek, hétvégi házak tulajdonosainak nincs megfelelő érdekképvise­letük. Talán a most készülő új választási törvény a gon­dot megnyugtatóan rendezi — mondta befejezésül Versényi Péter tanácselnök. Halász Erzsébet Ma: cukorbetegklub Március 16-án délután 5- kor. mint minden hónap har­madik szerdáján. szokásos összejövetelét tartja a cukor­betegek klubja. A Madách Imre Művelődési Központ 34-es termében ez alkalom­mal dr. Domán József belgyó­gyász főorvos tart előadást, témája: diabetes és a vese­megbetegedések. Különvonat Kűlönvonat indul Győrbe szombaton, március 19-én, a Rába ETO—Váci Izzó labda­rúgó-mérkőzésre elegendő je­lentkező esetén. A részvételi díj 200 forint, amely a pálya­belépő árát is magában fog­lalja. Ha a jelentkezők száma nem éri el az ötszázat, a szur­kolókat különbusz szállítja a Rába-parti. városba. Jelentkezni a baráti kör klubjában vagy a Stadion presszóban lehet. majd játszóház , keretében „gyakorolhatták” a nekik tet­sző mesterségeket a gyerekek. Befejezésül a megyei kisdobos­találkozó résztvevői megko­szorúzták a 48-as honvéd em­lékművet. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): március 17-től 20-ig, este fél 6 órakor felemelt dupla helyáron vetítik a Biborszín című színes, amerikai filmet. Rendezte: Steven Spielberg. — Március I8-tól 20-ig, csak fél 4 órakor az Asterix 12 próbája című francia rajzfilmet játsz- szák. — Videoprogram (az épület kistermében): március 17-től 20-ig. 15, 17 és 19 órai kezdette], felváltva vetítik: Fehér telefonok (olasz), Akit buldózernek hívtak (olasz) és A seriff és az idegenek (olasz). ISSN 01ÍS—275» (Váci Hírlap) Mozdul Rád! Asszonyok a tornateremben Koszorú a házfalon Turistáknak zarándokhely Elöljáróság Vsricén és Kismaroson? Érdemes a pénzt összeadni i 300»an a megyéből Kisdobosok találkozója A költő szülei lakásának ablaksora (Galambos Ferenc rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom