Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
6 1988. MÁRCIUS 2., SZERDA Jogi tanácsok Tearfcssdíi sorkatonai szolgálatkor % Élet- társ özvegyi nyugsliia ® Fizetés nélküli szabadság házépítéshez ® Äz ági vagyon és ci köteles rész @ Ä feleség névhf&szná§at®i kötelező felelősségbiztosítás O Sorkatonai szolgálatra hívták be egy alsónémedi olvasónk gyermekének apját. Honnan kaphatja meg a tartásdl- jat? — kérdezi. ■ A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a tartásdíj fizetése családi segély útján történik. Nincs helye tehát a tartásdíj állam általi megelőlegezésének. Ez a szabály a katona számára kedvező, hiszen a családi segélyt később sem kell visszafizetnie az államnak. Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló házastársát is, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el. Akkor is meg kell állapítani a segélyt, ha a tartási igény a bevonulás után keletkezett, illetőleg azt bírósági határozat szabta meg. Ha e sorkatona a bevonulás előtt jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján fizetett tartásdíjat, ennek összege — egyéb feltételek hiányában is — azonos a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a megállapítható családi segélynek a külön háztartásban élők egy személyre eső összegével. Ha e sorkatona tartási kötelezettsége a bevonulás után keletkezett, a jogosultnak — az egyéb feltételek hiányában is ■— a külön háztartásban élőknek járó családi segélyt kell megállapítani. Olvasónk szempontjából lényeges kérdés lehet, hogy az élettárs csak akkor minősül hozzátartozónak, ha a sorkatonától gyermeke született. Az élettárs a családi segély szempontjából akkor is hozzátartozónak minősül, ha a sorkatona a gyermek születése előtt a magzatot teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. O Nemrég elhunyt egy váci olvasónk élettársa. Kaphatok-e özvegyi nyugdíjat utána? — kérdezi. özvegyi nyugdíjat a feleség, fez elvált nő, az élettárs és bizonyos feltételek esetén a férj kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó, a törvényben meghatározott feltételek bekövetkeztéig (pl. újabb házasságkötés, saját, nyugdíj stb.) illeti meg a jogosultat. A folyósítás feltétele, hogy a feleség férje haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy a halálakor nyugdíjas volt. Az állandó özvegyi nyugdíj az előbb ismertetetteken túl további feltétele, hogy a feleség a férj halálakor az 55. éle.tévét betöltötte. Az özvegyi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a feleség rokkant, vagy férje jogán két vagy több árva eltartásáról gondoskodik. Az élettávs esetében az előbb ismertetett feltételeken félül még. az is szükséges, hogy a nő egy év óta megszakítás nélkül együttéljen az élettársával és kapcsolatukból gyermek szülessen. Ugyancsak jogosult a nő élettársa után özvegyi nyugdíjra, ha legalább 10 éve együtt élt az elhunyttal. Nem részesülhet viszont ebben az a nő, aki az együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. Az élettárs az együttélés tényét a tanács által kiadott hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. O Családi ház építéséhez szeretne fizetés nélküli szabadságot kérni egy erdőkertesi olvasónk. Kérdése, hogy ezen idő alatt vállalata felmondhatja-e munkaviszonyát? 1983. január 1-jétől társadalompolitikai célok miatt a dolgozók kedvezőbb feltételek mellett jogosultak fizetés nélküli szabadságra. Ezek közül azonban egyesek különös védelem alatt állnak. A beteg gyermek ápolására, táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság esetén például a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a táppénz, illetőleg a fizetés nélkül- li szabadság, illetve az azt követő 15 napon belül. A lakásépítéshez azonban az előbb ismertetett védettségek nem biztosítottak. Mindezekre tekintettel a munkaviszony a felmondás általános szabályai szerint megszüntethető. O A szülőktől örökölt gyümölcsöst egy gödöllői vasutas, aki az elmúlt hónapban meghalt. Testvérei azzal a kérdéssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy ezt az ingatlant ők, vagy az elhunyt felesége örökli-e, mivel testvérüknek nincs leszármazója. Olvasóink öröklése eltérően alakul akkor, ha az elhunyt végrendelet nélkül halt meg és más a jogi helyzet, ha vagyonát végrendeletileg házastársira hagyta. Abban az esetben, ha az elhunytnak nincs leszármazója és tulajdonában olyan vagyontárgy van, amelyet szüleitől vagy más felmenőitől, bizonyos esetekben testvéreitől örökölt, illetve tőlük ajándékba kapott, ezt a hagyatékot szülei, nagyszülei illetőleg azok leszármazói öröklik, ha a halálesetkor ez a vagyontárgy még megvan. Természetesen az örökölt vagyontárgyat ilyenkor is a házastársi haszonélvezet terheli. A tulajdonos azonban életében is rendelkezhet vagyonával, így azt eladhatja illetőleg halála esetén másra, például a házastársára hagyományozhatja. Akaratának egyedül a köteles rész lehet a korlátja, mert a házastárs, illetve a gyermek, valamint a szülő bizonyos esetekben az örökhagyó akarata ellenére is örököl. A testvérek nem esnek ilyen védelem alá, így a nekik egyébként köteles rész címén járó vagyonra végrendelet meglétekor nem tarthatnak igényt. •>vj3«8 • Házasságát fel kívánja bontani Sz. J.-né szigetszent- miklósi háziasszony. Viselhetem-e továbbra is a férjem nevét, ha ő nem akar ehhez hozzájárulni? — Írja. Ha a házasság megszűnik — pl. bírósági bontóítélet folytán —, a feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét továbbra is használhatja. Nem alkalmazható tehát az a korábbi szabály, amely szerint a férj a névviseléstől való eltiltást kérhette. A házasság megszűnését követően egy alkalommal a volt feleség az anyakönyvvezető előtt bejelentheti, hogy névviselését megváltoztatja (pl. ismét a leánykori nevét kívánja használni). Ilyenkor azonban nem viselheti a férje nevét a házasságra utaló „-né” toldással. Erre csak ak kor van lehetőség, ha a házas ság fennállása alatt is ezt a formát használta. Ha a volt feleség ismét házasságot köt, volt férje nevét a „-né” toldással együtt nem használhatja. Amennyiben azonban a volt férje családnevét saját utónevével együtt viselte, ezt a nevét az új házasságkötéskor is megtarthatja. Kivételes esetekben lehetőség van arra, hogy a volt férj — illetve annak halála esetén az ügyész — a volt feleséget a névhasználattól a bírósággal eltiltássá. Erre azonban csak akkor van mód, ha a felesé# szándékos bűncselekményt követett el. O Fiam kölcsönkért gépkocsival kidöntött egy kerítést — Írja S. I. Budapestről. A gépkocsinak nincsen biztosítása, Így nem tudom, hogy a vezetőt, vagy a tulajdonost terheli-e a felelősség. A Magyar Népköztársaság területén forgalmi rendszámmal ellátott gépkocsik üzemben tartói felelősségbiztosításban részesülnek, melynek alapján a gépjármű által okozott károkat a biztosító megté-- ríti. A biztosító a gépjárművel okozott kárt abban az esetben is megtéríti, ha azért nem az üzemben tartó, hanem a gépjárművet eltulajdonító; vagy jogtalanul használó személy felel. (Természetesen lehetséges, hogy ilyen esetben a biztosító a jogellenesen, vagy szándékosan vagy más okból okozott kárt visszaköveteli.) A kötelező felelősségbiztosítás nem terjed ki a kárt okozó gépjárművön elhelyezett és az azzal közlekedő személy használati tárgyaiban kele* kezett kárra. Nem terheli a felelősségbiztosítás alapján a biztosítót megtérítési kötele zettség a közút burkolatában bekövetkezett kárért, ha azt nem a baleset okozta. A felelősségbiztosítási szabás lyok nem vonatkoznak az álló járműben, illetve az arról való rakodás során bekövetkezett károkra sem. A kötelező felelősségbiztosításra külön szerződést nem kell kötni mindaddig megilleti az üzemben tartót az általa nyújtott szolgáltatás, amíg a járművön a rendszám fel van szerelve. Abban az esetben, ha az üzemben tartó a gépjárművévé* kárt okozott, köteles a káreseményt legkésőbb a következő munkanapon a biztosítónak az erre rendszeresített kárbejelentő nyomtatványon bejelenteni és a kárrendezéshez szükséges adatokat megadni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha I.. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Munkavédelmi felelősség Amikor szabálysértés A munkavédelmi jogszabályok megszegésének egyes esetei szabálysértésnek minősülnek. S hogy mikor van szó erről? A társadalomra veszélyes magatartások között vannak olyanok, amelyeknek a veszélyessége, súlya a bűncselekménnyé nyilvánításhoz szükséges mértéket nem éri el, de az elkövetőkkel szemben valamilyen felelősségre vonás indokolt. A jogalkotó az ilyen magatartások közül egyeseket szabálysértéssé nyilvánított. Azért nem mondhatjuk, hogy valamennyit, mert a társadalmilag veszélyes magatartások egy részét fegyelmi úton lehet elbírálni. Más esetben az elkövetőt szabálysértési eljárás keretében kell felelősségre vonni. Megromlott a kapcsolat llő ca konyhakéssel A vádlott 20 esztendős, büntetlen előéletű, fiatal nő, akit hirtelen haragjában végzetes cselekedetre ragadott az indulat. Halmi Rózsának több évig kapcsolata volt egy férfival, ám a viszony megromlott közöttük. Múlt év október 26-án a lány barátja szüleinek ceglédi lakásán tartózkodott, és ott várta a fiatalembert. Egy idő után, mikor látta, hogy nem jött haza időben a munkából, a keresésére indult. A helyi játékbolt előtt talált rá társára, aki munkaidő után három barátjával közös programot beszélt meg. Elragadta as Indulat Halmi Rózsa indulatosan felelősségre vonta, amiért elhanyagolja őt, és inkább a barátaival szórakozik. Azt követelte tőle, hogy menjenek együtt haza. TSZ NAP SliMDELITEI Rendészet. A 6/1988. (II. 12.) MT-rendelet a közületi szervek rendészeti tevékenységére vonatkozó szabályokat állapítja meg. Utazás. Az 1/1988. (II. 12.) ÉVM-rendelet az utazási költségtérítés és a dolgozók gépjárművel történő csoportos szállítását határozza meg. Kisipar. Az 1/1988. (II. 12.) IPM-rendelettel módosított 4/1981 (IX. G.) IPM-rendelet alapján a kisiparos egyidejűleg harminc alkalmazottat, segítő családtagot vagy bedolgozót foglalkoztathat. A személyi és háztartási szolgáltatások körében e foglalkoztatási keretszám húsz. A kisiparos egyidejűleg tíz szakmunkástanulót alkalmazhat, ha a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező alkalmazottak és kisegítő családtagok száma — a kisiparossal együtt — a szakmunkástanulók számának egyötödét eléri. Szállásdíj. A turistaszállás legmagasabb ára A kategóriában 65, a B-ben pedig legfeljebb 52 forint lehet az 1/1988. (II. 12.) KeM—ÁH együttes rendelet alapján. Növényvédelmi rendelet Helyszíni bírsággal Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a növényvédelemről. Ezzel új fejezet kezdődik a hazai növényegészségügy történetében; az új jogszabály részletesen meghatározza a növényvédelem általános feladatait, figyelembe véve az elmúlt időszakban bekövetkezett agrotechnikai, biológiai, gazdálkodási, környezetvédelmi stb. változásokat. Az új rendelet nem valamiféle átdolgozása az eddig érvényben levőnek, hanem átfogó módon és új szempontok szerint közelít a növényvédelemmel kapcsolatos problémákhoz, és ebben a szellemben rendezi a fölmerült kérdéseket. Ennek eredményeként egyszerűbbé válik a hatósági munka: 12 hatósági tevékenység a rendelet életbelépésével megszűnik, 10 pedig alacsonyabb szinten, például nem a MÉM-ben, hanem a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomásokon intéződik a következőkben. Az életbelépő jogszabály következetesen előírja a termelők kötelességeit a mezőgazdaság valamennyi területén. Egyes kártevők jelentkezésekor, amennyiben az érintettek a szükséges óvóintézkedéseket elmulasztanák, ■ figyelembe véve a közérdeket, kötelezően előírhatja a védekezést, éspedig sokkal következetesebben, mint amire az eddigi rendelet lehetőséget adott. Például a szabálysértésnek minősülő esetekben helyszíni bírságot is kiróhatnak, amennyiben bebizonyosodott, hogy a terület tulajdonosa, bérlője, művelője nem vette tekintetbe a védekezés alapvető szabályait. Meghatározták a növényvédelemben használt egyes termékek for- galombahozatalának, felhasználásának, valamint az azokkal folytatott tevékenységnek legfontosabb szabályait. A rendelet szelleméből adódik, hogy a növényvédelmi munkálatokat az ember, az emberi környezet és a természet védelmével összhangban kell végrehajtani. Igen részletesen szabályozzák majd a végrehajtási rendelettel a növényvédelmi tevékenységet; olyannyira, hogy például tételesen meghatározzák az élővizek védelmére vonatkozó rendszabályokat. A méhek és más hasznos biológiai szervezetek óvásának teendőit is nagy pontossággal írják körül. A továbbiakban döntő szerepe lesz a szaporítóanyagok előállításánál, forgalmazásánál a vírusmentességnek. A jogszabály szigorú a tekintetben is, hogy csakis olyan növényfajtát lehet majd minősíteni, amelyik vírusmentes szaporítóanyaggal is rendelkezik. A rendelet tekintettel van a növényvédelem és növény- egészségügy területén kibontakozó széles körű nemzetközi együttműködésre. Ez a munka nem újkeletű, hiszen a magyar szakemberek 3 többoldalú és 16 kétoldalú nemzetközi növényvédelmi egyezmény keretében tevékenykednek. Egyes országokban a magyar mezőgazdasági exporttal szemben az egyik diszkriminatív akadályt a növényegészségügyi követelményrendszer támasztotta, ennek elhárításához, továbbá a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítéséhez volt szükség arra, hogy az új jogszabályban a hazai növényegészségügyi előírásokat összhangba hozzák a nemzetközi gyakorlattal. Ez meg is történt. Családi események. A 3/1988. (II. 12.) MM-i-BM—ÉVM együttes rendelet a családi ,és egyéb események társadalmi megrendezéséről, valamint az azzal összefüggő egyes munkaügyi és pénzügyi kérdésekről szól Módosítás. A 4/1988. (II. 2.) MM-rendelet az egyes felhasználási szerződések díjazására vonatkozó szabályokat módosítja. Költségtérítés. A játékvezetők, versenybírók és más közreműködők költségtérítését a kihirdetés napjától az 1/1988. (II. 12.) ÁISH-rendelkezés szerint kell elszámolni. A kifizetések adómentesek. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 2. számában találhatóak. A férfi, hogy a további vitát elkerülje, eleget tett ennek a kívánságnak. Ám a lány útközben is folytatta a veszeke-' dést, majd a íépcsőházban már rángatta, lökdöste is partnerét. A vita a lakásban is folytatódott. Annak hevében Halmi Rózsa a konyhába rohant, felkapott egy konyhakést és futott vissza a szobába. Közben a férfi is megindult a konyha felé. Amikor látta, hogy barátnője fel van fegyverkezve, megfogta a kés pengéjét, és úgy próbálta elvenni tőle, de megvágta a kezét. Ezt a pillanatot használta ki Halmi Rózsa is, hirtelen nagy erővel mellbe szúrta a barátját. A férfi ököllel arcul ütötte, majd ledobta magáról véres ruháit. SSelkGíctffe a sebet Ezt követően a fiatal nő, aki már megbánta, amit elkövetett, és megijedt véres cselekedetétől, bekötözte a sebet. Ekkor érkezett oda a fiatalember három barátja. Látva a sebesült egyre gyengülő állapotát, beszállították a kórházba. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a szerencsétlenül járt udvarló szövődményes tüdősérülést szenvedett, mely jelentősebb vérvesztést is okozott, és közvetlenül életveszélyesnek tekintendő. Ha nem részesült volna gyors orvosi ellátásban, belehalt volna sérülésébe. Halmi Rózsa beismerte és megbánta bűntettét, melyet a tanúvallomások, az igazságügyi orvosszakértői vélemény és a nyomozás egyéb adatai is bizonyítanak. Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja Halmi Rózsát, aki rövidesen a bíróság előtt felel azért, amit elkövetett. Gá. J. Tandíjak a felsőoktatásban Ä bakás Bitese ingyenes A hazai felsőoktatási intézményekben idén szeptembertől megváltozik a hallgatói tandíjak fizetési rendszere: ezentúl a hármas tanulmányi átlagot el nem érő hallgatók tandíjait — az intézmények szabályzatában rögzített sávoknak megfelelően — kizárólag tanulmányi eredményük figyelembevételével állapítják meg. Ugyancsak módosították a felsőoktatásban fizetendő egyéb díjak és térítések — félév- és vizsgaismétlési díjak, különél járási díjak — összegeit is: az erre vonatkozó jogszabályok viszont már idén február 1-jétől érvényesek. A változásokról a Művelődési Minisztériumban elmondták, a felsőoktatási díjakról és térítésekről tavaly nyáron látott napvilágot az a miniszteri rendelet, amely megszünteti-mó- dosítja s egyben egységesíti a korábbi nyolcféle különböző szintű jogszabályt. A Művelődési Közlöny 1987. évi 14. és a Magyar Közlöny 1987. évi 25. számában közzétett rendelet irányelvei alapján az egyetemek és főiskolák intézményi tanácsai — a hallgatók kéovi- selőit is bevonva — december 31-ig készítették el saját szabályzatukat, amelyek pontosan megállapítják a hármas átlag alatti fizetési díjak határait. Az új szabályozás lényege, hogy a tandíjak megállapításánál kizárólag a hallgató tanulmányi előmenetelét veszik figyelembe' — függetlenül a szociális helyzetétől —, s nem tesznek különbséget a nappali, az esti és a levelező oktatás között. Eltérően kezelik viszont a tandíjakat az első, valamint a második, illetve további diplomák megszerzéséért folytatott tanulmányok esetében. Azoknak a nappali, esti és levelező tagozatos hallgatóknak tehát, akik első diplomájukat szerzik meg valamely egyetemen, főiskolán, illetve kiegészítő képzésben egyetemi oklevélért tanulnak, ezentúl hármas átlageredmény fölött egyáltalán nem kell tandíjat fizetniük. Az ez alatti átlagot elérő hallgatók félévi díjait — amely 2000 forintnál nem lehet több — az egyetem saját maga állapítja meg. Ez intézményenként, sőt karonként és évfolyamonként is eltérő lehet: az ELTE-n például a diákok 2,51 átlag alatt 2000 forintot, 2,51— 3,00 között 1000 forintot fizetnek. Azok a hallgatók, akik viszont már egy, illetve ennél több diplomával rendelkeznek, 500 forint egységes félévi alaptandíjat, illetve tanulmányuktól függően kiegészítő tandíjat kell hogy fizessenek. Az új szabályozás tehát céljai szerint az eddigieknél jobban ösztönzi a diákot az eredményes, magasabb színvonalú munkára, teljesítményre, ugyanakkor lehetővé tesz számukra egy bizonyos felzárkózó szakaszt is. E szerint hároméves képzés során az első évben, a négy-, illetve ötéves képzés esetében az első és második évben nem kell tandíjat fizetni azoknak a diákoknak, akik az első diplomájukat szerzik meg. Bár a rendeletnek a tandíjra vonatkozó része csak a következő tanévben lép életbe, jó, ha a diákok már most figyelembe veszik e változásokat, hiszen a fizetés alapja mindig az előző félévi eredmény. Máris érvényesek viszont a félévi és vizsgaismétlési dijakra vonatkozó új szabályozások. Ezek között szerepel például, hogy ha a hallgató tanulmányi eredménye elégtelen vagy tanulmányi kötelezettségének elmulasztása, illetve fegyelmi büntetés miatt évet ismétel: 3000 forintos félévismétlési díjat kell fizetnie. Ilyenkor természetesen mentesül az illető a féléves tandíj-kötelezettséga alól. Űj vonás az is, hogy ha egy-egy elégtelen vizsga — kollokvium, szigorlat — után a diák új vizsgát tesz, akkor az első ismételt vizsgánál 50, a továbbiaknál viszont 200 forintot köteles fizetni. A különböző díjakból és térítésekből származó összegek az egyetemeknél és főiskoláknál maradnak. Ezek egy részét működési költségeikhez, más részüket különböző szociálpolitikai és ifjúságpolitikai célokra használhatják fel. így például kiegészíthetik a nappali tagozatos hallgatók állami támogatására biztosított köznon- ti keretet, illetve segíthetik a diákok szakmai, kulturális tevékenységét.
