Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

[Telek eszmei áron Patronált pályakezdők GODDLLOI ^oiriap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1988. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Sok a bizonytalansági tényező Az élen a Lehel-mintabolt járt Március 15-én Megemlékezés Nemzeti ünnepünkön, már­cius 15-én megemlékezést tar­tanak Gödöllőn a Petőíi-szo- bornál. Fél 10-től 10 óráig térzene, majd következik a városi gimnázium irodalmi műsora, végül koszorúzás. Mezőgazdaság Ötletbörze A második országos agrár­innovációs találkozónak Gö­döllő ad otthont április 14-én. A délelőtt 10 órakor a műve­lődési központban kezdődő rendezvényen az érdeklődők ötletbörzén értékesíthetik a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, forgalmazás­sal kapcsolatos ötleteiket, újí­tásaikat. A piacképes elképze­lések megvalósítását a ren­dező szervek — a KISZ KB élelmiszer-gazdaságban dolgo­zó fiatalok tanácsa, a MÉM, az Agrobank Rt. és az Alkotó Ifjúság Egyesülés — vállalják. A legjobb ötletek a televízió Felkínálom című műsorában is bemutattatnak. Fotókiállítás A Gorka teremben Erdély 87 címmel Végh At­tila fotókiállítása látható az Agráregyetem kollégiumában március 14-től március 19-ig. A tárlatnak a Gorka-terem ad otthont. ták át a kiemelkedő munkát végző KISZ-eseknek és népi ellenőröknek a kitüntetéseket, elismeréseket. A fiataloknak a hagyományos tavaszköszöntő aszódi rendezvényen, a népi ellenőröknek a szervezet meg­alakulásának harmincadik év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségen. Kiváló ifjúsági vezető: Bé­kési Edit, IMI, Szász Gábor, Gödöllő, Petőfi mozi. Aranykoszorús KISZ-jel- vény: Fogdné Nemecz Ágnes, Kerepestarcsa, nagyközségi KISZ-bizottság, Gémesi János, Ganz Árammérőgyár, Nagy Zsuzsanna, Gödöllő, 5-ös szá­mú iskola, Fazekas Imre, IMI, Béres András, Pécel, gimná­zium, Kuti Magdolna, IMI. KISZ KB dicsérő oklevél: Szabó Tamás, Gödöllő, szak­munkásképző, Császár Kata­lin, Gödöllő, Petőfi iskola, Vn- gi József, IMI, Balogh János- né, Pécel, termelőszövetkezet, Valentinyi László Józsefné, Ganz Árammérőgyár, Radácz- ki László, Gödöllői Gépgyár, Hucskóné Szatmár Edit, Gö­döllő, áfész, Kovács Károly, Aszód, Ferromechanika Kis­szövetkezet. Egyre érezhetőbben hosz- szabbodnak a nappalok. Feb­ruárban kilencven percet, másfél órát nyert a világos­ság. Megjelentek az első em­berek a kertekben, vetnek, fát ültetnek, metszenek. Falu­helyen vége annak az idő­szaknak, amikor több idő ju­tott a beszélgetésekre. Tár­sunk az ásó, a kapa, a met­szőolló. Legyünk őszinték: sokszor rajtakapjuk magun­kat, ezekhez az élettelen esz­közökhöz beszélünk. Elmúltak a falugyűlések is, melyeken ki-ki elmondhatta örömét, bánatát, óhaját, só­haját. Érdemes visszaemlé­kezni az ezeken a fórumokon elhangzott talán kevésbé köz­érdekű kérdésekre, melyeket eddig még nem említettünk. Az embereket sokféle gon­dolat foglalkoztatja. Vajon hogyan rangsoroljunk? Az egyik néni azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy va­lahol a faluban helyezzenek el egy táblát a második vi­lágháborúban elesett község­beli katonák emlékére. Az ő férje is a fronton pusztult el. Vajon mióta várt áz özvegy arra, hogy elmondja, meg­váltja ezt az óhaját? Közérdek? Magánügy? Hol húzódik a határ? Legfeljebb azt tudjuk, hol húzzuk meg a Az elmúlt napokban számos művelődési intézményben ren­dezték meg a harminc éven aluli dolgozók ifjúsági parla­mentjét. Legutóbb négy évvel ezelőtt hallathatták hangjukat ilyen fórumon a fiatalok. Ver- segen a nevelési központ — az általános iskola, az óvoda és a művelődési ház — ifjú dol­gozói ültek össze tanácskozás­ra, amelyen részt vettek az in­tézmények vezetői, a községi tanács elnöke és a szakszerve­zet főbizalmija is. Hogyan segítik Versegen a pályakezdőket? Valter Menyhért, a nevelési központ igazgatója azt vallja, hogy ezzel kapcsolatban szá­mos fontos kötelessége van az irányításnak. Nem elegendő a pályakezdővel csupán a mun­kakörével kapcsolatos felada­tokat, célokat ismertetni, az előmeneteli kilátásokról és a kulturális lehetőségekről is tá­jékoztatni kell őket. A mun­katársak megismerése mellett nem lehet elhanyagolni, felü­letesen kezelni a munkahelyi általános és sajátos szokások megismertetését sem. Mivel a fluktuáció nagyon sok esetben az első munka­helyre való beilleszkedés ku­darcának a következménye, mindent el kell követni azért, hogy az anyagi megbecsülés mellett jól is érezzék magukat a pályakezdők. A pályakezdők támogatásá­nak egyik módja a patronálás. Természetesen más módon történik a képesítés nélkülie­ké, mint a végzetteké. A ké­Népi ellenőrök elismerése. Kiváló társadalmi mun­káért: Pintér Ferenc nyugdí­jas. Emlékplakett alapító népi ellenőröknek: dr. Szász István egyetemi adjunktus, Kuti Gá­bor nyugdíjas. Elismerő okle­velet kaptak az alapítók közül a következők: dr. Kolesza Já­nos jogász, dr. Elekes Mihály nyugdíjas, Kungl Ferenc nyugdíjas, Pecze Ferenc nyug­díjas. Emléklap 25 éve tevékeny­kedőknek: Gárdonyi Lászlóné. főkönyvelő, Nyári Sándor mű­szaki ügyintéző. Elismerő oklevél a hosszabb ideje tevékenykedő népi el­lenőröknek: Balogi Istvánná vb-titkár, Barlai Edit tanár, Bosánszki László agronómus, Gerlits Gáspárné áruforgalmi csoportvezető, Hajdó Erzsébet ellenőrzési osztályvezető, Ju­hász János mentőápoló, Keller Sándor nyugdíjas, Kolozs Lász­ló termelőszövetkezeti elnök- helyettes, dr. Kovács Gyuláné iskolaigazgató, Mészáros Antal főkönyvelő, Pethes Pál nyug­díjas, Vankó Imréné ügyinté­ző, Varga Tibor ellenőrző bi­zottsági elnök, Vass Róbertné pénzügyi csoportvezető. határt. Az idősebb korosztály­hoz tai’tozó férfi azzal a bá­natával állt a falugyűlés elé, hogy nem fogadta a köszö­nését az egyik gazdálkodó szervezet elnöke a neves üdü­lőhelyen. Ami az egyik embernek gond, az a másiknak nem je­lent semmit sem. Még érde­kesebb, ha mi is bosszankod­tunk a dolgon valaha, ma pe­dig semmi közünk hozzá, mert elvesztette a jelentősé­gét életünkben. A bagi falu­gyűlésen többen is felvetették a salakos vagy más néven troszkás út áldatlan állapotát. Nem idevalósi embernek ez mit sem jelent. Már Bagón sem tudja mindenki, hogy ez az út köti össze a legrövidebb távolságon a falut Aszóddal, az egykori járási székhellyel. Aszód regen nem elöljá­rónk, de még ma is sokan gyalogolnak, kerékpároznak a salakos úton a gimnáziumba, a szakorvosi rendelőintézetbe. Sokan? Autóval, kerülővel többször annyian. Tíz-tizenöt éve én is mindennap arra ké­pesítés nélkülieket vázlatírás megbeszélésével, látogatások szervezésével, szakirodalmi könyvek ajánlásával segítik a munkaközösségek vezetői. Itt a segítés rendszeres, azt mond­hatni, mindennapos. Az elmúlt évtizedben vala­mennyi szolgálati lakásban fiatal pedagógusok laktak. Kettőből már kiöregedtek, az egyik már szabaddá vált, a másik pedig a nyáron ürese­dik meg. A tanács ezek felújí­tását be is ütemezte, így le­hetőség nyílik arra, hogy a lakásokat fiatalok kapják meg. Lehetőség van az épít­kezni kívánó fiatal pedagógu­sok anyagi támogatására is. Egyrészt eszmei áron tud biz­tosítani számukra a tanács építési telket, másrészt pedig kölcsönt igényelhetnek a ta­nácstól, s e szándékukban mind a tanács elnöke, mind pedig a nevelési központ ve­zetője támogatja őket. Ilyen igénnyel jelentkeztek is az idén, az ügyben a végrehajtó bizottság fog dönteni. A fizetés nagysága alapvető tényező. E téren sincs szégyen­keznivalója a vérségi intéz­ményeknek. A meghatározott minimum alatt senkinek nincs a fizetése. A fiatalok átlagke­resete az óvodában megköze­líti a négyezernégyszáz forin­tot, az iskolában pedig megha­ladja a négyezerötszázat. A közérzetet döntően befo­lyásolják a munkahelyi körül­mények. A régi iskolában né­hány éve még kevésbé voltak jók a feltételek, most pedig az új előtt jár. Itt oldják meg az idén a központi fűtést is, az újban egyelőre maradnak a kályhák. Az intézmény segíti a továbbtanulókat, biztosítja számukra a szükséges feltéte­leket, s támogatja az új kez­deményezéseiket is. A parlament résztvevői kö­zül hét az iskola dolgozója, négyük néhány évvel ezelőtt még tanítványként ült az is­kolapadban. E tény jól tükrö­zi, hogy a szakember-utánpót­lás helyi erőből történő meg­oldása nem volt hiábavaló. Ketten építkezés közben vannak, egy pedig az idén vág bele az építkezésbe, ami egy­úttal azt is jelenti, hogy lete­lepedésükkel az intézmény stabil dolgozóivá válnak. A fiatalok sokoldalú támo­gatása eredményeként bízvást remélhető, hogy munkájukat örömmel, elégedetten végzik a három intézményben. Bene Mihály Óvodásoknak Táncház Ismét szerveznek az óvodá­sok számára táncházat a bagi Dózsa György Művelődési Házban. Az első foglalkozás március 16-án, szerdán dél­után lesz 4 órai kezdettel. Ezt még további öt követi. A rész­vételi díj a hat alkalomra 120 forint gyermekenként. A tánc­házban az aszódi Kereplő együttes muzsikál. rekeztem. Akkor számomra a világ egyik sarkalatos gond­ja volt az, hogy milyen rossz ez az út. Azóta csak még rosszabb lett. Ha egyszer lesalakozzák, a kocsik hamarosan ismét tönkreteszik. Középiskolás­ként azt hittem, hamarosan aszfaltburkolatú út épül. Ab­ból sem lett semmi. Ma már nem is bánom, mert nagyobb lenne a zaj a réten. De amíg lesz erre közlekedő, panasz is elhangzik. A falugyűléseken hallottak másik része a legteljesebben közérdekű. Szinte mindenütt megkérdezték, hogyan hasz­nálták fel a segélypénzeket. A kérdések persze nem így hangoztak el, hanem úgy, hogy miért van erre szük­ség. Sokan állították, hogy nincsenek szegények, csak olyanok, akik nem dolgoznak. Mások rosszul hallották a szá­mokat és a százezres nagy­ságrend helyett milliók sor­sáról kértek beszámolót. Eszünkbe sem jut, hogy mi is kerülhetünk olyan hely­A Galga Áfész küldöttgyű­lésén Varga László, az igaz­gatóság elnöke így kezdte a vezetőség által készített és a szövetkezet egész tevékenysé­gét elemző beszámolóját: Szö­vetkezetünk az eseményekben bővelkedő 1987-es évben is teljesítette főbb elképzeléseit, növekedett árbevétele, javult a gazdálkodás színvonala, nőtt a nyeresége. Ha csak egyetlen számot né­zünk, a szövetkezet tényleges nyereségét — amely 41,6 mil­lió forint volt —, igazolva lát­juk az elnök szavait, és mind­azokat az elismerő mondato­kat, amelyekkel a szövetkezet 871 dolgozóját illette. Hevesből, Hajdúból is Az elmúlt esztendő második fele, de különösen az utolsó negyedév kemény próbára tet­te a kereskedelem dolgozóit. A bolti kiskereskedelem for­galma összességében 10 száza­lékkal emelkedett, ám ezen belül csak 7,4 százalékkal nőtt az élelmiszereké, 15,6 száza­lékkal a ruházati és 11,5 szá­zalékkal a vegyes iparcikkek forgalma. A Gödöllőn árusító Lehel-mintabolt forgalomnö­vekedése 35,2 százalékos volt, de nem maradt el tőle a hé- vízgyörki iparcikkbolté sem, amelynek volt olyan napja, amikor a négy dolgozó 1,6 millió forint értékű árut adott el. Igaz, az áruellátásuk kima­gaslóan jó volt, nem csoda hát, hogy akadt vásárlójuk Nóg- rádból, Hevesből, de még Haj­dú megyéből is. Az esztendő végére — no­vemberre — kiürültek viszont a Tüzép-telepek, és bizony építőanyagokból sem maradt. A szénellátásban csak kisebb zavarok jelentkeztek. A ven­déglátó-ipari üzemág forgal­mának a növekedése nem ér­te el a 3 százalékot sem — bár az 55 egységük, amelyből 47 szerződéses formában üzemel —, nagy kínálattal várta a vendégeket. Beszereztek 43 kamion cseh sört, folyamato­san szállították a Borsodi és a Nagykanizsai Sörgyárak, de érthető okok miatt egyre in­kább meggondolják az embe­rek, hogy a délutánjaikat, vagy az estéiket a vendéglátó­ipari helyiségekben töltsék-e. zetbe, amikor már csak a múlté az egészség, az erő, és sajnos a család. Mégis, va­jon nem lehetne-e a nyilvá­nosság elé tárni a segélyben részesültek körét? Egy ellen­érv: a legtöbb rászorulót meg­alázná. ha kifüggesztenék a nevüket a tanácsházán. Per­sze mindig van kiskapu, elő­fordulhat, hogy olyan kér és szerez segélyt, aki nem ér­demli meg. Sajnos nem ez az egyetlen ellentmondás. Azt sem ártana felderíteni, há­nyán vannak, akiknek a munkakönyvén mások dolgoz­nak! Az is szóba került, hogy so­kan, főleg az értelmiségiek el sem járnak a falugyűlésre, mert gyakran olyan alakok és úgy emelkednek szólásra, hogy végighallgatásukhoz nincs kedve mindenkinek. Egyesek úgy érzik magukat, mintha kocsmában lennének, mások szabad teret engednek a piszkálódásnak, vagy csak szajkózzák a maguk igazát. Igen ám, de akkor ki mu­tasson példát arról, hogy másképpen is lehet beszélni? Hol hangzanak el azok az érvek, javaslatok, melyek igazán előbbre vihetnék a te­lepülés sorsát? Magunkban? Sehol? B. G. I Mint örvendetes fejlődésről adott számot a beszámoló ar­ról a tényről, hogy a szövet­kezet nagykereskedelmi for­galma jelentősen növekedett. 1987-ben huszonkét vállalattal volt szerződéses kapcsolatuk, a forgalmuk 45 százalékkal meg­haladta az előző évit. Húsz szakcsoport Széles körű ipari tevékeny­ségükből két területet emelünk ki. Kedvező árakat tudtak el­érni az egyedi termékeknek minősülő faipari készítmé­nyeikkel. Az aszódi konfekció­üzem termékeinél az emelke­dő költségeket nem sikerült teljes mértékben elismertetni az áraikban. Lényeges, mintegy 14 köz­ségre terjed ki — a szövet­kezet termeltetési és felvásár­lási tevékenysége. Irányításuk alatt húsz szakcsoport műkö­dik. Éves árbevételi tervük 30 millió forint volt, amit 32 millióra teljesítettek. Természetes, hogy az ered­ményeikkel párhuzamosan igyekeztek üzleteiket korsze­rűsíteni, mert tudják, hogy a nagyobb üzlettér, a vonzó por­tál, a korszerű raktár egyik legfőbb propagandája a tevé­kenységüknek. Teljes rekonst­rukciót hajtanak végre a tú­rái ABC-ben. Átalakítják a berendezését, felújítják a vil­lanyhálózatát a túrái iparcikk­Szövetségi nap helyett liga­ülést tartottak a körzeti lab­darúgó-szövetségben. Vala­mennyi sportkör képviseltette magát és már ez is eredmény. Különösen az, ha figyelembe vesszük, egv adminisztrációs hiba miatt többen már kedden este jelentkeztek a megszokott szövetségi napra. Adárn Mihály, a szövetség elnöke először elmondta, mi­lyen gond foglalkoztatja az el­nökséget, amelyre csak a liga­ülés döntése adhat megoldást. Domonyban az ifjúsági csa­patnál játékoshiány van. Ösz- szel több mérkőzésre nem tud­tak kiállni emiatt. Ezért kérte az egyesület, hogy a ta­vaszi fordulók alól mentsék fel az utánpótlás-együttest. A ké­rést a ligaülés résztvevői tel­jesítették. Szó volt arról, hogy a mér­kőzések jegyzőkönyveit olvas­ható írással készítsék el, ne feledkezzenek el az igazolások ellenőrzéséről sem. Játékos el­tiltása esetén fellebbezni 600 forint ellenében lehet. A befi­zetést igazoló csekket be kell mutatni az elnökségnek a so­ron következő elnökségi ülé­sen. A jövőben az ellenőrök kiszállásáért nem kell fizetni. Ez a költség a megemelt szö­vetségi díjban benne van. Sajnos évek óta nem tudnak megfelelő játékvezetői tanfo­lyamot rendezni, mivel nincse­nek jelentkezők. A meglevő bírók egyébként évente kétszer vizsgáznak. Aki ezeken nem felel meg, az az előírások sze­rint sem bajnoki, sem MNK- mérkőzéseket nem vezethet. Többen szót kértek. A Túra intézője azt panaszolta, hogy egyik-másik játékvezető elfo­gult a csapat ellen. Kerepes- tárcsán új sportköri vezetőség kezdett munkához. Mogyoró­don Hegedűs József az új inté­ző, a Vácszentlászlót Sára Fe­renc, az Isaszeget Gora István képviseli. Valkón Nagy Dániel, Isaszegen Körösi András vette át a csapat felkészítését. Faska József domonvi inté­ző elmondta, hogy az idén ren­dezik soraikat. Megköszönte a boltnak. A galgahévizi ipar­cikkboltot a megszüntetett presszó területével növelték, s önkiszolgáló rendszert vezet­tek be. Az ikladi vendéglőt új­jávarázsolták. Hogy mit terveznek 1988-ra? Bizony, a számaik visszafogot­tabbak, mint az elmúlt évek­ben voltak, aminek az az oka, hogy egyelőre beláthatatlanok a különböző szabályozók, sok a forgalmazásban, a vásárló­erő alakulásában és egész gazdaságunkban a bizonyta­lansági tényező, amelyek mind visszahatnak a kereskedelem­re. Bolti kiskereskedelmi for­galmukban 3, a vendéglátó- iparban 2,5, az ipari tevékeny­ségben 14 százalékos növeke­déssel számolnak. Több munka A Lehel Hűtőgépgyár ter­mékeinek kiesése miatt a nagykereskedelmük árufor­galma 17 millió forinttal csök­ken. Jelenlegi ismereteik alap­ján ebben az évben 30 millió forintos nyereséggel számol­nak, s valószínű, hogy ez a szám még több munkát, de biztos, hogy még kulturál­tabb, emberibb kereskedelmi tevékenységet követel a szö­vetkezet minden dolgozójától, elsősorban a pult mögött ál­ligaülés résztvevőinek, hogy hozzájárultak az ifjúsági csa­pat visszalépéséhez. Bízik ben­ne, hogy Domonyban lesz még jó labdarúgósport. A GSC intézőjétől megtud­tuk, hogy edzőmérkőzésekkel készültek a tavaszi nyitány­ra. Legutóbb Kerepestarcsa ellen 2-1-re nyertek. A ligaülés résztvevőinek fi­gyelmébe ajánlották a leg­újabb, igen tártalmas labda­rúgó szabálykönyvet, amely 176 kérdést és választ tartal­maz. Száznegyven forintért le­het megvásárolni. Cs. J. Gövisz Elismerő kupák Sajátos hagyomány, unikum a Gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezetben, hogy minden év­ben odaítélik a legjobb női és férfi sportolónak a szövet­kezet vándorserlegét. Az el­ismerést 1987-ben Tímárné Pecze Ilona fényképész és Varga István tv-műszerész ér­demelte ki. Űjabb érdekesség, hogy mindketten másodszor nyerték el a serleget. Varga asztaliteniszben, Tímárné több sportágban is jeleskedett. A serleg mellé néhány éve 1000—1000 forintos jutalom is jár. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Vissza az úton, készült 1940- ben. 17 órakor. Kortárs film­klub: Madárka, amerikai film, 19 órakor. A gyapot éneke (a boldog gyermekkor... az ötvenes években . ..). a Pypytér Szín­pad és a NIL csoport, előadá­sa. 19 órakor. Diáktanya lábteniszbaj­nokság az Alsó-parkban, 16 órától. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) KISZ-esek, népi ellenőrök Kitüntetés, elismerés Á hét végi ünnepségeken ad­Ami a tudósításokból kimaradt Miért nem köszön az elnök? lóktól. Fercsik Mihály Domony: ificsapat nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom