Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

A tejtermelés növeléséért Bér helyett jövedelem A Budapest környéki gazda­ságok tehenészeti telepei kö­zül többet is felújítanak az idén: nyolc termelőszövetke­zetben láttak hozzá, hogy a fejlettebb technológia feltéte­leinek megteremtésével nö­veljék a tejtermelést. Ügy íté­lik meg, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között is érdemes áldozni a korszerűsí­tésre, enélkül ugyanis előbb- utóbb veszteségessé válna az ágazat. A Pest Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályára befutó jelzések szerint a gazdaságok, illetve az egyéni tehéntartó gazdák az idén a tavalyinál 4 millió literrel értékesítenek több tejet, így összességében 200 millió liter tej jut majd a fővárosi és Pest megyei bol­tokba. A növekedés főként az állattartó telepek rekonstruk­ciójának, a magas színvonalú genetikai munkának s a ta­karmányozási technológiák szigorú betartásának az ered­ménye. JNTéhány helyen, mint pél­dául a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben már számítógép se­gíti a megfelelő takarmány­adagok összeállítását, ami hozzávetőleg 10 százalékos termésnövekedést hoz. Máshol a legkorszerűbb fejőberende­zések beállításával a kiváló minőségű tej arányát tudják emelni, ami egyrészt javítja az ágazat jövedelmezőségét, másrészt több, értékesebb tar­tós tejtermék előállítására ad lehetőséget. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz a beruházások mellett a tavalyinál több te­henet helyez ki szerződéssel a háztájiba, a környékbeli gaz­dáknak: így a tehéntartók biz­tos jövedelemhez jutnak, a gazdaság költségvetését pedig kevesebb bér terheli. Megyei verseny A kisdobosok és úttörők me­gyei vers- és prózamondóver­senyét Gödöllőn rendezik, va­sárnap délelőtt 10 órától. A megye általános iskoláiból het- ven-nyolcvan gyereket várnak. A kisdobosok csak verset mon­danak, az úttörők mind a két kategóriában versenyeznek. A megyei döntőbe azok kerül­tek, akik az előzőleg megtar­tott iskolai és területi vetél­kedőn a legjobbaknak bizo­nyultak. Körzetüket hatan képviselik. Tavaszi nagytakarítás Gödöllőn az idén is megren­dezik a tavasszal szokásos nagytakarítási akciót. A párt-, népfront-, KISZ-bizottság, a tanács, a Vöröskereszt és a szakszervezetek városi bizott­sága felhívással fordult a vál­lalatokhoz, intézményekhez, a lakossághoz, a tanuló ifjúság­hoz, hogy járuljanak hozzá a tél nyomainak eltüntetéséhez, a körzetterületeken, munkahe­lyük, iskolájuk környékén öszr szegyűlt szemét eltakarításá­hoz. Kérik, hogy a szemetet, avart, törmeléket a kihelyezett konténerekbe rakják. A száraz lombot, gallyat, egyéb hulladé­kot az edények mellé is tehe­tik, ha azok már megteltek. A konténereket a városgazdálko­dási vállalat szállítja el. Ezen a hétvégen a Szabad­ság út, Gábor Áron, Bajcsy- Zsilinszky, Röges utca által határolt területeken kérik a szemét összegyűjtését. A jövő héten, 18—19—20-án a Gábor Áron, Bajcsy-Zsilinszky, Arany János, Knézits, Perczel utca közötti rész kerül sorra. Március 25—26—27-én az Arany János utca és a besnyői terület következik. Április 8—9—10-én a Sza­badság út és az Állomás utcai negyedben fejeződik be a nagytakarítás. Az illetékesek fölhívják a lakosság figyelmét, hogy a ta­vaszi nagytakarítás nem lom­talanítás. Most csak a közte­rületeken lévő szemetet gyűjt­sék össze. Lesz lomtalanítás is, majd áprilistól. A pontos idő­pontot -és- menetrendet még pern véglegesítették. , • Helyi kiállítók nyertek Veresegyházon a kisállatte­nyésztők több klubba tömö­rülve hódolnak hasznos és szórakoztató hobbijuknak. Mint árról előzetesen hírt ad­tunk, a minap a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezet ve­resegyházi nyulászklubja vet­te birtokba a Váci Mihály Művelődési Házat. A nyúl- (és más) kisállat­kiállításon 15 fajta nyúl 88 példánya és tenyésztői várták a szakavatott ítészek döntését arról, melyik a legértékesebb, a legszebb, a legeladhatóbb példány. A tapsi füleseken kí­vül díszbaromfikat, galambo­kat, fácánokat és csincsillákat sorakoztattak fel. Közel két­ezer látogató nézte végig az állatseregletet. Két helybeli tenyésztő nyert nagydíjat. Fekete István fehér óriás és Komlódi János újzé- landi fehér nyula egyaránt 96 pontot kapott. A kiállítás a Vörösmarty Tsz pénzbeli hozzájárulásával jött létre. TYŰK. A tyúk közismerten buta állat. Ha ember a tyúk, akkor egyenesen hülye. A ku­tya ellenben okos állat. Okos kutya, mondogatják a gazdik, megsimogatva az eb fejét, va- kargatva oldalát. A kutya okos állat: idomítható. A tyúk buta: idomíthatatlan. Kerepestarcsa főútján bárki megfigyelheti, milyen okos ál­lat a kutya, s milyen buta a tyúk. A nagyközség főútján gyakran látni elütött, kimúlt ebet. Nem tértek ki az autók elől. Mert a kutyának min­dig a másik oldalon akad dol­ga. Kocog az út mentén, az­tán váratlanul átvág a főúton. Semmi körültekintés, figyelés jobbra, balra, csak úgy neki a forgalomnak. A legritkább az olyan kutya, amelyik a zebrán kelne át. Igaz, Kere­pestarcsa főútján kevés a zeb­ra. A község főútjának foly­tatásában, a fővárosi szaka­szon már láttam egyszer-két- szer, hogy magányos kutya a zebrán megy át. De ez a ki­tétel. A buta tyúk nem akar át­kelni a főúton. Társaival ott kapirgál az út mentén, de a szélét jelző fehér csíkot leg­följebb húsz centire közelíti meg. A tyúkok Kerepestarcsa Gödöllő felé eső végén kapa­rásznak az árokban, a rézsűn és a padkán. Megfigyeltem, ők is nézegetnek a másik oldalra, az átkelés veszélyei­nek azonban nem teszik ki magukat. Az idősebb tyúkok valószínűleg tisztában vannak vele, a túloldalon is csak azok a férgek találhatók, mint emitt. A fiataloknak meg a fejükbe verik, nem érdemes kockáztatni. Jobb ezen az ol­dalon kapirgálni, mint a fő­úton elüttetni magukat egy autóval. E sorokat elolvasva valame­lyik okos kutya talán elhúzná a száját: a tyúk nemcsak bu­ta, hanem gyáva is. ö persze bátor. Bátran aláfut a kocsi kereke alá. KAVICS. Hallom, hogy Ke- repestarcsa egyik boltosa ka­viccsal mér. A mérleg egyijc serpenyőjébe dobja a méren­dő portékát, a másikba a ka­vicsot. Illetékes szervek rosz- szallották. Az atomkorban nem lehet kaviccsal mérni, mondták. A boltos védekezé­sére, hogy a kavicsot előzőleg hivatalos súllyal egyeztette, az illetékesek csak mosolyogtak. Még ilyet. Kaviccsal mér, és meg is akarja magyarázni. Én egyszer sem vásároltam a kaviccsal mérő boltosnál. Csillogó, vibráló, pity, pity, pity hangot adó csodamérle- ges eladónál már igen. A fia­tal hentes tetszik a legjob­ban. Nagy élvezettel figyelem ügyködését. Füle mögött a ceruza, szeme folyton ameny­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1988. MÁRCIUS 12.. SZOMBAT ^LOI Galgamácsa A házakba is bekötik a vizet Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy a nyitott községpolitika nem nélkülöz­heti a lakosság és a tanács kapcsolatának javítását, a na­gyobb és nyíltabb őszintesé­get. Galgamácsán tapasztal­tam falugyűlésen, hogy a ta­nács és a lakosság közötti közvetlen kapcsolattartásnak, az érdekek egyeztetésének egyik jól bevált formája, élő fóruma a falugyűlés, amely módot ad az elmúlt esztendő eredményeinek és sikertelen­ségeinek az összevetésére, a következő időszak legfonto­sabb feladatainak megbeszé­lésére, s ahol mindkét fél — tanácsi vezető és a község polgára — egyaránt elmond­hatja gondjait, tolmácsolhatja a kívánságokat, vitatkozhat a terveken, javaslatot tehet kü­lönböző elképzelések meg­valósítására. Figyelemmel a másikra Tóth András, a Galgamácsai Közös Tanács elnöke nem vett elő jegyzeteket, amikor a művelődési ház minden he­lyét elfoglaló és kíváncsian várakozó emberek elé állt, hanem szabadon beszélt, ez­zel is éreztette, ismeri közsé­gének lehetőségeit, benne él a település mindennapjaiban, s ahogyan a jó családfő, írás nélkül tudja saját háztartásá­nak költségvetési adatait, ugyanúgy tartja Ő is számon Galgamácsa; Váeegres, Vác- kisújfalu lehetőségeit. — Nagyszerű dolog — mondta Tóth András —, hogy az egységes közigazgatási rendszerhez tartozó három község polgárai békességben, vita és ellenségeskedés nél­kül élnek együtt, s 'bár anyagi okok miatt nem könnyű min­dent és mindenütt fejleszteni, arra nagyon figyeltek, hogy a szűkös eszközökből egységesen részesüljön mindenki, akár egy jó családban, amelyben a legkisebb gyereknek is helyet szorítanak az ebédre terített asztalnál. Az összefogás tette lehetővé, hogy a községek történetében megvalósulhasson az eddigi nyezetet figyeli. Radobja a mérlegre a csülköt, s mire megtalálom az ugráló muta­tót, már rá is firkantotta a papírra az árat. Nemrég a benzineseknél szereltek föl egy modern számlálót. Kék szögletes számokkal jelzi a fi­zetendő összeget. Fillérre. Ám a kutas még egyszer sem mondta a fillért. Csak egész számot ismer. A korszerű bol­tokban előrecsomagolt árut emelhetünk ki a fagyasztóból. Lehet, hogy csak én vagyok szerencsétlen, de mindig olyat sikerül kihalászni, amelyiknek az aljában nyesedék lapul. A múltkor a rádióban ke­reskedőtanulókkal beszélgetett a riporter. A csalafintaságok­ról. A beszélgetéseket hallva az a benyomásom támadt, a kereskedőtanulóknak van olyan tárgyuk, amelynek az a neve, hogyan kell becsapni a vevőt. A tanulók a főváros egyik legkorszerűbb üzletében gya­korolnak. Kavics nélkül. TÖBB SZAKMA Régebben létezett ilyen szakma: szer­szám- és géplakatos motor- szerelő. A haladás következő szakaszában három lett belő­le. Szerszámlakatos. Géplaka­tos. Motorszerelő. Ezek olyan bonyolult szakmák, mondották legnagyobb beruházás — a vezetékes vízhálózat 40 kilo­métere —, amely 73,5 millió forintba került, s így végre egészséges vízhez juthatnak a a településeken élő családok. Jó hírként jelentette be a ta­nácselnök, hogy március kö­zepén megkezdődik a lakóhá­zakba is a vízbekötés, s ezt a munkát a kérelmek beérke­zésének a sorrendjében bizto­sítja a kivitelező vállalat. Segít a lakatosüzem A falugyűlésen elsősorban 50-60 éves nők és férfiak vet­tek részt, akik ugyan elisme­réssel szóltak a vízhálózat ki­építéséről, s megvalósítására állami támogatásként kapott milliókról, de gondokat is fel­vetettek. A vezetékek lefekte­tése során az építők megron­gálták az utakat, tönkretették a hidakat, az átereszeket, s ezeknek a megszüntetése sür­gős feladat lenne. Tóth And­rás közölhette az érintettek­kel, megtörtént a helyszínelés, megszületett a megegyezés is, és a közeli hetekben elkezdő­dik a munka során ejtett se­bek eltüntetése. Sokszor és sokat hallunk arról, hogy a települések ta­nácsai és az ottani termelő- egységek — elsősorban a ter­melőszövetkezetek — közötti kapcsolat meghatározó sze­repet tölthet be a falu fej­lődésében. Galgamácsán arról is hallottunk dicséretesen szólni: — A lakóházak vízbe­kötésénél szükség lesz akna­fedelekre, s ha a helyi ipar­cikkbolt nem tudja az igé­nyeket kielégíteni, akkor a termelőszövetkezet lakatosüze­me adja. A tanácselnök elszámolt a településfejlesztési hozzájáru­lásra befizetett forintokkal. Két esztendő alatt 840 ezer forint folyt be a tanács szám­lájára, amelyből 560 ezer ju­tott Galgamácsának, s ez az összeg meg az ott élők tár­sadalmi munkája tette lehető­vé a József Attila utca asz­faltozását, a Posta, a Dózsa György út és a Kéri út ki­sebb javítását. Az utak álla­pota sok gondot jelent — bár 43 százalékuk kiépített, s ez lényegesen jobb a megyei át­lagnál —, 1988-ban tovább folytatják az utak építését. Sor kerül belvízelvezetésre, elkezdődik a korszerű ABC- és iparcikkáruház építése. Tervezik a ravatalozó felújí­tását, 500 ezer forintos ka­matmentes kölcsönnel segítik a rászoruló fiatalok lakásépí­tését. Árok és járda — Évi költségvetésünk 20 millió forint — mondta a ta­nácselnök. Nagynak tűnik az összeg, de nagyok a feladatok is, amelyek megoldására csak a közösség képes. Igaz, modernebb korban élünk, mint apáink éltek,’ de van mit átmenteni tőlük: szomba­tonként lesöpörhetnénk a jár­dát, évenként kétszer kitisztít­hatnánk a házunk előtti ár­kot, virégosíthatnánk útjain­kat, valahogy úgy, mint elő- déink tették, a gazdaember felelősségével. Ez az utolsó megállapítás jellemezte a galgamácsaiak falugyűlését, miért ne jelle­mezhetné hétköznapjaikat és tetteiket is. Fercsik Mihály A nap programja Március 12-én: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: casinó, 16 órától Petrovics József szobrász- művész, Pálos Miklós festő­az okosok, hogy egyet sem könnyű megtanulni, nem mind a hármat. Fejlődtünk, haladtunk, újabb ipari forra­dalom, s most mit hallok? Napirendre került a több­szakmás képzés. így ám. Olyan embereket kell képez­ni, mondják az okosok, aki­ket szükség szerint át lehet irányítani az esztergagéphez, a köszörűgéphez, a marógép­hez. Ehhez persze fejlett em­beranyag kell.. Van. Hallom, hogy a szakmunkásképzőkbe jelentkezők egy része bizony­talan az olvasásban, a szám­tan alapműveleteiben. Így ért­hető. VIRÁG. Hétfő reggelre ott állt az ideiglenes virágárusító bódéja. Feltöltve. A jövő-me­nők rá se hederítettek. Figyel­tem az erősebb nem példá­nyait. Nyugodtan, magabizto­san haladtak el a bódé mel­lett. Az eladók egész nap hiá­ba várakoztak. Másnap, nyol­cadikén is jó ideig pangott az üzlet. Az urak jöttek- mentek elgondolkozva, derű­sen, morcosán. Álldogáltak, beszélgettek, szívták a ciga­rettájukat. A bódéra ügyet sem vetettek. Lesz ez még másképp is, mondtam ma­gamnak. Délután fél négy fe­lé ismét arra jártam. Nem láttam a bódét! A sok férfi annyira körbefogta. Sör he­lyett virágra várakoztak. A kocsmákban csend honolt. Nőnap volt. Kör Pál művész kiállítása, megtekint­het: 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és vidéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás, A gödöllői mű­vésztelep, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Festmények és grafi­kák — a Petőfi Múzeum kép­zőművészeti gyűjteményének bemutatója, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Petőfi — Kutas László szob­rászművész alkotása — ólom — 1973., megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa,' kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Március 13-án: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: video, 16 órától. Petrovics József és Pálos Miklós kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Megyei vers- és prózamon­dóverseny úttörők és kisdo­bosok számára, 10 órától. Gödöllői, zeneiskola: Kamarazenei stúdió, 10 óra­kor. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem mű­sora megegyezik a szombati­val. Március 12-én és 13-án: Macskafogó. Színes magyar rajzfilm. 4 órakor. Betty Blue. Színes francia film. 6 és 8 órakor. ■ Szombati jegyzet Szennyvízkincs Szellemességben nincsen hiány. írásom címének ad­hattam volna még azt, hogy levegőfelelősök, illetve azt is, hogy kárvíz. A levegőfe­lelősök kifejezés egy kör­nyezetfejlesztő bizottság ülésén hangzott el. Arra utal, hogy sok munkahe­lyen a környezetvédelmi felelősöket nevezik így a kollégái. Nem azért, mert a levegő tisztaságára kellene ügyelniük, hiszen lehet, hogy éppen szennyvízzel, vagy esetleges túlzott — szakszerűtlen — műtrágyá­zással art az üzem a kör­nyezetnek. Ellenkezőleg: ennyire becsülik munkáju­kat, feladatukat, igyekeze­tüket. Az említett testület ülé­sén környezeti problé­máinkról négy órán át tár­gyaltak, vitatkoztak. Mun­kaidő után. Hiszem, hogy nem azért, mert ezzel bár­ki felelőtlenül, következ­mények nélkül foglalkoz­hat. Éppen fordítva. Szelle­met eresztett ki a palack­ból az a világszerte megis­mert kijelentés, hogy csak egyetlen földünk van. Az­óta egyre többen tudják, hogy ezekkel a kérdésekkel csak felelősséggel szabad foglalkozni. Ha nem így te­szünk, vagy egyáltalán nem is beszélünk róla, akkor jönnek igazán a következ­mények! Városunk, Gödöllő is ezen a bolygón található. Amikor a szakemberek ar­ról szólnak, hogy a múlt­ban a településen és kör­nyékén nagyobb volt az erdősültség, a helybeliek el sem hiszik, az idegenek vi­szont nagyképűségnek tart­ják a panaszkodást, mond­ván, Gödöllő még így is ki­vételes helyzetben van. A természetbúvárok sze­rint lassan itt is elkél egy vörös könyv az eltűnőben levő növényekről, állatok­ról. Mondhatjuk, ez köz­vetlenül nem veszélyeztet bennünket, legfeljebb gyer­mekünk nem ismeri majd ezt vagy azt a madarat — most sem ismer sokat. De ezek az élőlények nem vé­letlenül tűnnek el. A Rajna vagy egyik-má­sik folyónk partján élők megmosolyognák azokat, akik a Rákos-patak állapo­tán szomorkodnak. De itt is igaza van annak, aki úgy vélekedik, hogy a forrástól elindulva fel lehet térké­pezni a szennyezőket. Kárvíz. Ilyen szó nincs az értelmező szótárban. A fordítottja megtalálható. A vízkár árvíz, talajvíz okoz­ta kár. Az árvíz szemtől szemben támad. Hirtelen, nagy erővel, de szembe le­het szegülni vele és erre a küzdelemre minden év­ben felkészülhetünk. A kár­víz az teljesen más. Mit nevezek kárvíznek? Jegy­zetünk címének első két­harmadát. A szennyvizet. Ismerősöm izgatottan ké­szült megmérni az egyhavi vízfogyasztását, miután be­kötötték lakásába a veze­tékes ivóvizet. A mérleg: 12 köbméter fogyasztás, hat köbméter szippantás a házi szennyvíztárolóból. A hiány ötvenszázalékos. A szennyvizet nem lop­ták el, hanem elszikkadt a talajban. Emberem még örülhetne is ennek, hiszen ami elszivárgóit, azután nem kell fizetni a három­száz forintos szippantást díjat. Mégsem örül, sőt ag­gódik. A szippantott szenny­víz — legalábbis vidékün­kön — ritkán kerül tisztí­tóműbe. Előfordul, hogy a szivpantott szennyvíz ta­lálkozik a szeméttel. A szakemberek ezt úgy fo­galmazzák meg, hogy kom­munikál. Az ivóvízkészletet csak addig nevezhetjük termé­szeti kincsnek, amíg el nem szennyeződik. Ám a szenny­víz is lehet szennyvízkincs, ha korszerű technológiával kezeljük, feldolgozzuk pél­dául a szennyvíziszapot. Láttam, utat is építettek belőle. S akkor nem le­szünk önmagunk sírásói. B. G. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Mindennapi apróságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom