Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

1988. MÁRCIUS 12., SZÖMßAT 3 Élénk érdeklődést kivál­tó cikket írt február 20-i lapszámunkban dr. Balogh Pal, a Pest megyei pártbi­zottság titkára. Cikkének címe ez volt: Eredménye­sebb politikát — megújuló pártot — korszerűbb intéz­ményrendszert. A társa­dalmi és gazdasági kibon­takozást őszintén óhajtó emberek számára nem szük­séges bizonygatni, hogy ez a cím kifejezi előrejutásunk legalapvetőbb feltételeit. Ügy is mondhatnánk: irányt jelöl. Arról azonban, hogy ebben az általánosan elfo­gadott irányban miképpen haladjunk, már megoszla­nak a vélemények. Ez ter­mészetes is. Az említett cikk megje­lenése után számos hozzá­szólás érkezett szerkesztő­ségünkbe. Az alábbiakban ezeknek a részleteiből köz­lünk szemelvény-összeállí­tást. Az itt közreadott vé­lemények egyikével-mási- kával nekünk is kedvünk lenne vitázni — perszenem azzal az önáltató hiedelem­mel, hogy csakis nekünk lehetne igazunk —. s bizo­nyára olvasóink között is lesznek olyanok, akik ki­fejtik majd: más tapaszta­latok birtokában máskép­pen látják egy-egy gond megoldásának a lehetősé­gét. GALAMBOS SÁNDOR olva­sónk ötvenegy éve tagja a párt­nak. Ez a tiszteletre méltó kö­rülmény is indokolja, hogy el­gondolkodjunk a véleményén. Sajnos napjainkra már jel­lemző az egyre erősödő elé­gedetlenség az infláció, az árak emelkedése, a munkanélküli­ség valóssá vált veszélye miatt, amelyet komoly mér­tékben fokoz a vagyoni hely­zet polarizációja. Kialakult egyfelől a milliomosok rétege, másfelől ennek ellenpólusa­ként a napi megélhetési gon­dokkal küzdők tömege. Ez a helyzet elsősorban a nagycsa­ládosokat, a nyugdíjasok je­lentős részét és azokat a pá­lyakezdő fiatalokat sújtja, akiknek többsége a munkás­osztályból kerül ki, és akikre a mi társadalmi rendszerünknek épülnie kell. Bonyolítja a helyzetet — sőt továbbmenve: — egyesek­ben megingatja a szocializ­musba vetett hitet a vezető elvtársak részéről elhangzott olyan kijelentések, mint pél­dául „újra kell fogalmazni a szocializmusról alkotott ké­pet”; „illúzióink voltak a szo­cializmusról”; vagy Berecz elvtárs kijelentése a tv-ben: „... ami most van, az nem szocializmus ...”. Ezzel szem­ben a KB téziseiben az olvas­ható „ ... a szocialista építés­nek magasabb szintjére érkez­tünk.” Többször elhangzik: „kor­szerűsíteni” kell a szocializ­must, de hogy milyen a „kor­szerű” szocializmus, arról nem esik szó, továbbá „kor­szerűsíteni” kell a pártmun­kát, de az nem derül ki, mit értenek ez alatt. Nem kis zavart okoz a párttagok jelentős részénél, hogy a jövő alakításában nem esik szó a munkásosztály ve­zető szerepéről és a jelenlegi helyzetéről, holott a történe­lem során valahányszor nehéz helyzetbe kerültünk, a párt — o dolgozó parasztság és az ér­telmiség egy része mellett — elsősorban a munkásosztályra tudott szilárdan támaszkodni. Gazdasági reformunk túl­hangsúlyozza az anyagi érde­keltséget, a piac szerepét. Nem lehet vitás az anyagi ér­dekeltség és a piac szerepe a gazdasági életben — erre Le­nin is utal —, de csakis a helyes arányok betartásával. Súlyos hiba a mi társadalmi rendszerünkben elhanyagolni a tudatosságot, az elkötele­zettséget. az erkölcsi tényező­ket. Marx és Engels a Kom­munista Kiáltványban kifejtik — amelyet ma is alapul ve­hetünk hogy az anyagi ér­dekeltség, a profit, a piac túlhangsúlyozása a kapitaliz­musra jellemző tulajdonság, Aggodalom, vita és tennivaló Hozzászólások dr. Balogh Pál Írásához A HÉT HÍRE SZÍVFÁJDALMUNK amellyel „... elpusztított minden... köteléket... nem hagyott meg más kapcsolatot ember és ember között, mint a meztelen érdeket.” Majd később: „...az emberi vi­szonyokat pénzviszonnyá vál­toztatja.” GOTZIÁN LASZLÖNÉ DR., az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottságának titkára soraiból mi elsősorban az emberek iránti bizalmat, szeretetet, a megújulás lehetőségébe vetett szilárd hitet olvastuk ki: Jómagam is több vitának voltam részese. Megvallom, kivétel nélkül jól éreztem magam (ami napjainkban nem kevés), mert gondolkodó, élénk fantáziájú, többségében felkészült. nagyon gyakran számon kérő, néha aggódó, ám érvelő és — amit megbe­csülni kell — jobbító szán­dékú emberek között töltöt­tem időmet. Végül is a cikk szerzőjéhez kapcsolódva, a pártviták közben Nagykörösön is azo­nosságot és felelősséget erősí­tettünk, kételyeket sem elhall­gatva igyekeztünk egymásnak — kulturált vitában — vála­szolni és hozzájárulni a való­ság új fejleményeinek látásá­hoz, láttatásához. Miközben azt sem hagytuk figyelmen kí­vül, hogy a pártonkívüliek körében is élénk érdeklődés van a politika iránt, sokat várnak az MSZMP megújulá­sától. Valószínűleg szoknunk kell ahhoz is, hogy a szocializmus építésének konkrét és helyi kérdéseiben lehetnek nézet- különbségek. Miként a mar­xizmus is egy adott kérdésben ugyanazon időben több vá­laszt is adhflt. Az emberek kritikusak, de tenni akarjmfe és nagyon dol­gosak. A? fanuaii' tézisviták és a párttagoknak alkalmat adó, azóta 'is>' folyamatos véle­ménycserék tapasztalata, hogy az információáradatban úszó emberek mennyire igénylik a párt vezetésével a tisztánlá­tást, az olyan világnézetet, amely segít a hétköznapi problémák megoldásában. GÖDÖR FERENC, a Biator- bágyi Általános Iskola igazga­tója hozzászólásából — egye­bek között — a szocialista érté­keink féltését hallottuk ki­csendülni. Tudjuk, nincs egye­dül ezzel az aggodalommal, gondolatai tehát nem halhat­nak el visszhangtalanul: Az utóbbi időben többet olvasunk, hallunk a különbö­ző kommunikációs eszközök­ben arról, hogy mindaz, amit eddig a szocializmus értékei­nek tudtunk be, devalválód­tak. De arról, hogy mely ér­tékeket kell megőrizni, meg­védeni, továbbfejleszteni, mint előrehaladásunk elemeit, ke­nek tetszeni fognak a felve­tett gondolatai. Magam egy községi pártvezetőség tagja vagyok, a mi munkánkban is vannak fogyatékosságok. A rutin, a megszokottság szinte megöli az eleven mozgalmi munkát. Határozatok szület­nek és újabbak születnek, de a végrehajtás tapasztalatait nem elemezzük. Formálisan minden rendben van, de csak — úgy. Még nem volt arra példa, hogy egy határozat végre nem hajtásáért bárkit felelősségre vontunk volna. Nem szólva arról, hogy a kü­lönböző közéleti megbízatású embereknél — amennyiben alkalmatlanná váltak felada­tuk ellátására vagy visszaél­tek azzal — visszahívásukra tettünk volna javaslatot. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy akik egész életükön át becsületesen dol­gozva küzdöttek a szocializ­mus megvalósításának érdeké­ben, most öreg korukra nemcsak megélhetési nehéz­ségekkel küzdenek, de úgy ér­zik, hogy az életük tartalmát, célját jelentő eszmék igazát és szépségét akarják nap­jainkban megtépázni. Nem akarom szépíteni azt, amit nem szükséges. Hisz ma­gam is ismerek olyan vezetőt, aki nem veszi észre, hogy nem mondanivalójának van súlya, hanem funkciójának. Ahhoz, hogy társadalmunkban egy egészséges demokratizmus alakuljon ki, fent, középszin­ten és lent is maradéktalanul hozzá kell kezdeni egy más, korszerűbb munkastílus kiala­kításához. Ezzel nem kell vár­nunk a pártértekezletig. MURÁNYI RÓZA, a váci városi pártbizottság munkatár­sa hozzászólásában olyan ta­pasztalatokról számol be, ame­cselekvésre sürgetnek mind- annyiunkat. „A többes jelölés alapvető feltétele káderutánpótlásunk és képzésünk javítása. Ezen a téren alaposabb, körültekin­tőbb, előrelátóbb munkára van szükség minden alapszer­vezetben és minden szintű pártbizottságban. Olyan felté­teleket kell teremtenünk, hogy mind több fiatalnak legyen lehetősége és módja mind a szakmai, mind a közélet ber­keiben a nyilvánosság elé lép­ni, tudására, tehetségére, ér­tékes tulajdonságaira, a kö­zösség iránt tanúsított maga­tartására a figyelmet felhívni. A túlzott óvatosság, az elő­ítéletek, a megszokott for­mákhoz való ragaszkodás, az új. kezdeményezések elhamar­kodott elvetése ezt a folyama­tot nem segíti, mint ahogy az sem, ha csak addig értünk egyet valamivel, amíg minket nem érint a dolog. Jómagam még nem talál­koztam olyan vezetővel, aki önként jelentkezett volna ar­ra, hogy többédmagával vál­lalja adott választási ciklus­ban a nyilvános megméretést. Nehezen oszlik az a szemlé­let, hogy aki nem kapta meg a többség bizamát, az bukott ember. Még kevésbé fogadja el a közvélemény, hogy a köz­élet maga is versengés. Olyan közösséggel is ritkán találkoztam, de remélem, szá­muk gyarapodni fog, amely megvonja bizalmát attól a tisztségviselőtől, aki arra ér­demtelen és a közösség érde­kei mögé bújva saját szekere útját egyengeti. Valahogy így vagyok az alapszervezetek önállóságát növelő törekvésekkel is. A pártszervezetek önállóságát és felelősségét feltétlenül erősí­tenünk kell. Közben látni kell a kérdés másik oldalát is, hogy ez az önállóság törekvé­seiben nem jelenthet elvi és politikai függetlenséget, a fel­adatok és a felelősség alóli kibúvást.” Még egyszer emlékeztetünk rá: fenti összeállításunk a hozzászólások önkényesen ki­ragadott részei csupán, de ha nyilvánosságra hozásukkal a közös gondolkodás pezsdítésé­hez sikerül hozzájárulnunk, már elértük célunkat. Mi vál­tozatlanul azt valljuk: szo­cialista társadalomban élünk és szocialista társadalomban akarunk élni a jövőben is. De úgy, hogy kevesebb okunk le­gyen az aggodalomra, az elé­gedetlenségre. S tudjuk azt is, hogy mindezt nem elég akar­ni, mindezért keményen dol­gozni, kell. . .. Nicaraguái küldöttség Elutaztak a vendégek Pénteken elutazott Buda­pestről a nicaraguai küldött­ség, amely Bayardo Arcé Cas- tano, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége Végrehajtó Bizott­ságának koordinátorhelyet­tese vezetésével tárgyalt ha­zánkban. A nicaraguai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Cse- hák Judit, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, szo­ciális és egészségügyi minisz­ter búcsúztatta. Jelen volt Lizandro Chavez Alfaro, a Nicaraguai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Q Az építők szakszervezetének elnöksége a vesz­teséges vállalatok helyzetét tekintette át. $ Megnyílt a Nemzeti Múzeumban a kínai agyagkatonák kiállítá­sa. ® Vitát rendezett az Élelmezésipari Tudományos Egyesület a háztáji állattartás higiéniás ártalmainak elhárításáról. 9 Budapesten ünnepi ülésen emlékez­tek meg az ipari üzemek államosítása 40. évfordulójá­ról. @ A hét híre az is, hogy a Magyar Meteorológiai Társaságban az időjárás és a szívbetegségek kapcsola­tát elemezték. Mennyi legendává növő tör­ténet! A királyi írói, akinek halálát villámlás, mennydörgés kísérte. Az anyakirálynőről, akit nemcsak népe siratott meg, hanem tíz napon át fel­hőiből az égbolt is. Az ereje és férfikora teljében levő király­ról, aki trónjáról lépett át a halhatatlanságba egyik pilla­natról a másikra, s a döbbe­netét fokozta, hogy bár azon a tájon évtizedekig nem látni havat, akkor, a gyász első óráiban havazni kezdett... Ma ezeken a történeteken már nincsen rajta a titokzatosság játyla. A tudományos kutatá­sok — benne az orvosmeteoro­lógiai ismeretek — segítségé­vel tudjuk, ezek a megmagya­rázhatatlan esetek, érthetetlen halálok és kísérő jelenségek érthetőek, megmagyarázhatók. Az elhunytak szívbetegek vol­tak, s ma úgy mondanánk, az erőteljes és gyors időjárási változásokat (frontbetöréseket) az az ököl nagyságú szerv nem tudta a szervezet számára kel­lő mértékben semlegesíteni. Emlékszünk még a tavaly januári kemény télre? A tava- szias időjárást egy pillanat alatt kisöprő — január ötödiki —, húsz-, huszonöt, harminc­fokos hideget ránk zúdító, s heteken át itt táborozó front­ra? Az esztendő hónapjai kö­zött így és ezért lett a január a megyében a legtöbb gyászt (halálozás^) hozó időszak.,Nor­mális években, amikor az át­lagoshoz közeli az időjárás, a márciusé (az évszakváltásé) ez a szomorú listavezetői hely, amint a legcsendesebb hóna­poknak ismétlődően az augusz­tus és a szeptember bizonyul­nak. Az az életnek a sajná­latos, de természetes rendje, hogy egyszer mindenki örökre megpihen. Mi köze azonban a természetes rendhez annak, ha a 45 éves férfiak ún. még vár­ható élettartama 1970 és 1986 között 2,1 esztendővel csök­kent...?! Sajnos ma ez a valóság, amint hasonló a hely­zet az ötvenedik évüket betöl­tött férfiaknál is. Hatalmas rendet vág so­rainkban szívünk sokféle baja, fájdalma. A megyében az el­hunytaknak a negyedet!) fe­jezi be az életét a szív beteg­ségei következtében. Ez az arány az első helyet adja en­nek a bajnak a IX. Nemzet­közi Haláloki Rövidített Név­jegyzék alapján összeállított listán. A második hely a da­ganatoké ... S amíg ez utóbbi rettegett ellenségünknek te­kintett, szívünk fájdalmairól úgy esik szó családi, munka­helyi, lakóközösségi körben, mint valami elkerülhetetlen, meg nem előzhető sorscsapás­ról. rosszul értelmezett szer­zés, a szó szoros értelmében minden áron erőszakolt meg­tartása az életszínvonalnak olyan ritmuszavarokat lop be szívünk működésébe, amilye­neket pusztán orvosi eszközök­kel lehetetlenség megszüntet­ni. Szívfájdalmunk, hogy szí­vünk fájdalmai nem okok, ha­nem következmények, okoza­tok, okozatai egy olyan gon­dolkodásmódnak és életvitel­nek, amilyenbe alig fér bele az ésszerűség, a kondíciómeg­őrzés, a felelősség saját egész­ségünkért, a közvetlen holnap­nál messzebbre látás. Egyetlen év. alatt 40,5 ezer honfitársunk fejezte be életét szívbetegségek következtében. Amíg 1960-ban az összes halá­lozásnak a 26 százalékát adták a szívbetegségek áldozatai, 1986-ra ez az arány a harminc százalék közelébe került. S ami igazán nagy gond, az az ilyen halált haltak átlagos életkorának a csökkenése, azaz mind fiatalabbakat ér utói a baj. Az agyonhajszolt, a túl­terhelt szervezet és motorja (ahogyan a szívet szokás em­legetni) végül már arra sem képes, hogy fenntartsa az ad­digi kondíciót; megkezdődik a romlás, a fizikai, idegi baj. Bölcs elődeink egyike, a vélhetően az időszámításunk előtti negyedik században élt Lao-Ce írta A Legfőbb Lény­ről és az Erényről című művé­ben: „Akinél ész és szív össz­hangban van, t annál nincs meghasonlás.” Ami nemcsak szellemünkre, magatartásunk­ra, hanem életvitelünkre is igaz. Ész és szív összhangja ugyanis a szó szoros értelmé­ben mentőangyala lehet a szívnek, az életnek. A megyé­ben majdnem kétszer annyi férfi hal meg heveny szívizom­infarktusban, mint nő ... Szív- fájdalmunknak csupán egyetT len, lüktetésnyi részecskéje ez, s mégis, szorongva kérdezhet­jük, kérdezzük, milyen lesz az — idő ...?! Mészáros Ottó vésbé szólunk. S ha van za­var a párttagság soraiban — mert van —, akkor nem kis mértékben ez is hozzájárul. Ügy érzem, nem indokolt a párttagság „számottevő” ré­szének az elmarasztalása, amely úgy fogalmazódott meg: .......elszokott az ilyen á tfogó hgrderejű kérdések megvitatásától..., hogy a min­dennapok tapasztalatait mé­lyebben értelmezze ...” Kér­dezem: elszokott-e a párttag­ság, vagy elszoktatták ettől? Hisz számos esetben egyes fel­vetésekre — ha nem is tudta eléggé formásán megfogalmaz­ni — olyan választ kapott: az elvtárs csak a rosszat látja, ne akadékoskodjon, nem érti az összefüggéseket stb. Ügy vélem, egy vagy két évvel ezelőtt megyei titkárunk felvetései úgy, ahogyan most azok meg vannak írva, nem jelenhettek volna meg a saj­tóban. Pedig már akkor is ak­tuálisak lettek volna. De ma lehetségessé vált, mert már más a politikai atmoszféra. Ennek ellenére sem vagyok biztos abban, hogy mindenki­Brszággyűlési bizottság tárgyalta Veszélyeztetett huszonévesek Ugyancsak tegnap az agyér­betegségek ellátásának prob­lémáit, illetve a nem dohány­zók védelmében készülő tör­vényjavaslat tervezetét vitat­ta meg az Országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­sága dr. Pesta László elnök­letével a Parlamentben. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megál­lapítja: az agyi érbetegségek száma világszerte, hazánkban pedig különösen emelkedő ten­denciát mutat, és rendkívül súlyos egészségügyi, szociális nehézségeket okoz. Évente át­lagosan 30 ezer beteget kezel­nek, az összes halálozások 16 százaléka irható ennek a be­tegségnek a rovására. Fontos az a körülmény is, hogy Ma­gyarországon ezek a betegsé­gek egyre fiatalabb korosztá­lyokat sújtanak. Már nemcsak a 40-50 éveseknél, hanem a huszonévesek között is előfor­dulnak ilyen esetek. Szóbeli kiegészítőjében dr. Lipcsey Attila, a fővárosi Já­nos Kórház-rendelőintézet neu- ro-pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa kiemel­te: az agyérbetegeket az or­szágban szinte mindenütt el­sősorban a belgyógyászati osz­tályokon helyezik el. és ezért az esetek túlnyomó többségé­ben az érintettek szakszerűt­len kezelésben részesülnek. A sürgős tennivalókat összegez­ve elmondotta: mivel a meg­betegedések száma növekedő tendenciát mutat, agyérbeteg­ségekkel foglalkozó centru­mok, illetve részlegek létreho­zására van szükség. Rögzíteni kell a korszerű terápiás elve­ket. s a megelőzésben a rizi­kótényezők csökkentésére kell összpontosítani. Ehhez a do­hányzás, az alkoholizmus visz- szaszorítására, a magas vér­nyomásban szenvedők rend­szeres ellenőrzésére, illetve arra van szükség, hogy felhív­ják a fiatal nők figyelmét a magas hormontartalmú fogam­zásgátló szerek használatának veszélyeire. Célszerűnek tar­totta. hogy Budapesten hat agyi érbetegségekkel foglalko­zó centrumot hozzanak létre. Ezek a részlegek az infarktus ügyeleti szolgálathoz hasonlóan éjjel-nappal működnének. Dr. Kökény Mihály szociá­lis és egészségügyi miniszter- helyettes a képviselők felveté­seire válaszolva elmondotta: a fővárosban több gyógyító in­tézményben megkezdődött már az agyi érbetegségek ellátásá­ra specializálódó kórházi osz­tályok, centrumok kialakítása. A János Kórházban a korsze­rű idegsebészet feltételeit kí­vánják a közeljövőben megte­remteni. A bizottság ezt követően megvitatta — dr. Mezey Ká­roly (Szabolcs-Szatmár megye) előterjesztésében — a nem do­hányzók védelméről szóló tör­vényjavaslat-tervezetet. Az in­dítvány szerint minden olyan fedett helyiségben, ahol do­hányzók és nem dohányzók kényszerűen együtt tartózkod­nak és nem működik elszívó­berendezés. a nem dohányzók védelmében tilos a dohányzás. Ahol lehetőség van rá, a do­hányzók számára külön helyi­séget kell kijelölni. Fiatal képviselők a KISZ-ben Fiatal országgyűlési képviselőkkel folytattak eszmecse­rét a KISZ Központi Bizottságának vezetői pénteken, a KISZ KB székházában. A résztvevők —r közöttük a Ha­zafias Népfront, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkatársai — véleményt cseréltek a KISZ lakáspoli­tikai koncepciójáról, valamint az ifjúságpolitika idő­szerű kérdéseiről. A találkozón részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Géczi István, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának elnöke is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom