Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁHJflí, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kor­mány szóvivője a következő tájékoztatást ad­ta: A Minisztertanács megtárgyalta a társada­lombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának elveiről szó­ló előterjesztéseket. A korszerűsítés célja olyan finanszírozási, gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a társadalombiztosítás és a nyugellátás értékének megőrzésével hosszú távon garantálja a szociális biztonságot. A kormány ügy döntött, hogy egy későbbi Idő­pontban társadalmi vitára bocsátja a nyug­díjrendszer módosításának elveit. A kormány a tervgazdasági bizottság elnö­kének előterjesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket és elfogadta a to­vábbi munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növekedésének mérsékléséről. A Minisztertanács módosította a szabály­sértésekről szóló rendeletét. Értékelte az Ál­lami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tevé­kenységét és kijelölte további feladatait. Irányelveket fogadtak el az áremelkedések mérséklésére Bányász Rezső, a kormány szóvivője, a Minisztertanács üléséről kiadott közlemény is­mertetése után, a Parlament­ben tegnap megtartott tájé­koztatóján külön kitért a Mi­nisztertanács irányelveire, amelyeket az áremelkedések mérséklése végett fogadtak el. Elmondta, hogy a kormány ülésén áttekintették az adóre­form miatt szükségessé vált árintézkedések végrehajtását és elemezték az év elején ki­alakult folyamatokat. Megál­lapították, hogy az árrendezé­sek döntő többségét a kor­mány rendelkezései szerint hajtották végre. Az eddigi ár­változások — az előirányza­toknak megfelelően —, a ter­vezett 15 százalékos árszínvo­nal emelkedésének mintegy kétharmadát teszik ki. A kor­mány határozott szándéka — hangsúlyozta a szóvivő —, hogy az árszabályokat megha­ladó újabb áremelkedések ve­szélyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedésekkel elkerülje. A Minisztertanács ezért irányelveket fogadott el az árak növekedésének rövid távú mérséklése végett. A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a terve­zett kereteken túlmenően, inf­lációnövelő. közvetlen áreme­lő hatású vagy költségeket növelő központi intézkedése­ket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is önmérsékletet tanúsítsanak, hatékonyságja­vulással, költségmegtakarítás­sal kerüljék el áraik emelését. Ugyanakkor utasítja a gazda­ságirányító szerveket hogy az áremeléseknél legyenek telein-, tettel az adóreform miatti vál-‘ tozásokra, és tanúsítsanak na­gyobb aktivitást a gazdasági erőfölényen alapuló áremelé­sek mérséklése terén. Ezen túlmenően az érdekeltek kö­zötti árkonzultációs rendszer szélesítése, az állami gazda­sági intervenció erősítése, tar­talékkészletek és esetleges im­port bevetése is eredményt kell, hogy hozzon. A kormány a kínálat bővítésének ösztön­zésével is segíteni fogja az árak megfelelő keretek között tartását — jelentette ki a kor­mány szóvivője bevezető nyi­latkozatában. Bányász Rezső ezután vála­szolt az újságírók kérdéseire. A nyugdíjrendszer módosításá­nak elveivel kapcsolatos elő­terjesztésre vonatkozóan el­mondta a Minisztertanács ülé­sén igen széles körű. beható vi­ta folyt erről. Rámutatott, hogv társadalmunkban, még pz illetékes szakemberek kö­rében is megoszlanak a véle­mények a nyugdíjrendszer változtatásának főirányairól, céljairól. A kormány hosszú távú megoldásra törekszik Azt szeretné, hogy 20-25 évre rendeződjék a nyugdíjkérdés. Ugyanerre törekednek a szak- szervezetek is. Társadalmi vita a nyugd jmódosításról A Minisztertanács csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy folytatni kell az ügyben a szakértői munkát, a szociális és egészségügyi miniszter ve­zetésével. Amikor azután ez a munka befejeződik, s a javas­latok világosabbak, pontosab­bak lesznek, a kormány széles körű, demokratikus, társadal­mi vitát kezdeményez. Felkéri majd az Országgyűlés bizott­ságait, a megyei képviselő- csoportokat, az érdekképvise­leti szerveket, hogy vitassák meg az elképzeléseket. Azt szeretnék, ha a vitáko.t első­sorban a szakszervezetek gon­doznák. Elképzelhető — tette hozzá Bányász Rezső —, hogy e vitá­ban az álláspontok annyira ki­kristályosodnának, hogy a kormány még az idén decem­berben javasolhatja az Ország- gyűlésnek. hogy első olvasás­ban tekintse át a tervezetet. Ezután további műhelymunka következhetne. Majd várha­tóan a jövő év közepén ke­rülhetne az immár végleges törvényjavaslat az Országgyű­lés elé. A szóvivő rámutatott, hogy a nyugdíjak értékmegőr­zésének javítására, az alacsony nyugdíjak emelésére — a SZOT álláspontját figyelembe véve —, az 1989. évi népgazda­sági tervezőmunka keretében, a nyugdíjrendszer módosításá­tól függetlenül is készül ja­vaslat. A kormány és a SZOT céljai megegyeznek Megkérdezték Bányász Re­zsőt a társadalombiztosítás fi­nanszírozási rendszerének kor­szerűsítését sürgető SZOT-ál- láspontról is. A szóvivő rámu­tatott, hogy a kormány és a szakszervezetek alapvető cél­jai megegyeznek. Mint mon­dotta, a két testület között fo­lyamatos a munkakapcsolat. A szakszervezetek a finanszíro­zás korszerűsítése mellett azt is igénylik, hogy a továbbfej­lesztés átfogó legyen. Az a vé­leményük, hogy ez terjedjen ki a pénzügyi kérdéseken túl, az ellátási rendszerek fejlesztésé­re, a szervezeti, jogorvoslati hatásköri problémákra is. Részletesen ki kell dolgozni a különböző egészségügyi ellátá­sok anyagi feltételeit és köve­telményeit. A szakszervezetek úgy vélekednek, hogy a társa­dalombiztosítási ellátások fej­lesztése legyen összhangban elosztási rendszerünk egészé­nek korszerűsítésével, így a bérreformmal, a szociálpoliti­ka megújításával — mondotta Bányász Rezső. Bányász Rezső rámutatott, hogy a társadalombiztosítás korszerűsítése, a költségvetés­től való elkülönülés csak fo­lyamatosan, hosszabb idősza­kon keresztül valósítható meg. Formailag ugyan ez máir 1989. január 1-jétől megtörténik, de ez csupán pénzügyi-technikai megoldás lesz. A valóságos pénzügyi önállóság és az eh­hez kapcsolódó követelmény- rendszer viszont csupán foko­zatosan alakulhat ki. A szóvi­vő azt is elmondta, hogy sok­oldalúan vizsgálják annak le­hetőségeit, hogy létrejöjjenek különböző alternatív biztosítá­si, társadalombiztosítási rend­szerek, intézmények és szerve­zetek. Elképzelhető, hogy meg­teremtődnek ezek létrejöttéhez a szükséges feltételek. Szabálysértési ügyek rendőrségi hatáskörben Arra a kérdésre, hogy miért módosította a Minisztertanács a szabálysértési rondelatet, Bá­(Folytatás a 3. oldalon.) Nicaraguái küldöttség érkezett hazánkba Magas szintű nicaraguai küldöttség érkezett hazánkba csütörtökön Bayrado Arcen Castano, a Szandinista Nem­zeti Felszabad!tási Front or­szágos vezetősége végrehajtó bizottsága koordinátorhelyet­tesének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, szociális és. egész-! ségügyi miniszter, a magyar— nicaraguai gazdasági, kereske­delmi és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke fogadta. Jelen volt Lizand- ro Chavez Alfaro, a Nicara­guái Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, ez MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön fogadta Bayardo Arcen Casta- nót, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meg­hívására tesz rövid munkalá­togatást hazánkban. Az MSZMP főtitkárhelyette­se megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt szoli­daritását a népi demokratikus, antiimperialista, el nem köte­lezett politikát folytató Sandi­nista Nemzeti Felszabadítás: Fronttal, a Nicaraguai Köztár­sasággal. TÜT központjában Kádár János látogatása Hans-Dietrich Genscher tárgyalása Budapesten Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter — aki az NSZK kulturális hét egyik fővédnökeként tartózko­dott Budapesten — csütörtö­kön megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-helyet­tessel. Hans-Dietrich Genscher és kísérete a kora délutáni órák­ban elutazott Budapestről. Bizalcmépítéssel a leszerelésért Nemzetközi konferencia Bizalomépítéssel a leszere­lésért címmel nemzetközi kon­ferenciát rendezett — a béke, a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó nemzetközi szervezet'.? szakértői, továbbá lengyel, szovjet, valamint magyar szak­emberek részvételével — az Országos Béketanács leszerelé­si bizottsága csütörtökön Bu­dapesten, a TIT természettu­dományi stúdiójában. A tanácskozáson — amely kapcsolódik az ENSZ május végén, New Yorkban sorra ke­rülő közgyűlésének harmadik, rendkívüli leszerelési üléssza­kához — szó esett egyebek kö­zött az ENSZ növekvő szere­péről a leszerelésért folytatott küzdelemben. Ebben a vonat­Tú! magasak az anyagárak Munkavállalás külföldön A mostanában az építőipar­ban tapasztalható bizonyta­lanságok és ellentmondások a lakásra várók mellett bizony fejtörést okoznak az e tevé­kenységgel foglalkozó vállala­toknak is. A Nagykátai Épí­tőipari Szövetkezet közelmúlt­ban megtartott évzáró köz­gyűlésén is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Igaz ugyan, hogy az 1987-es bevételük mintegy 70 millió forintot tett ki, s a nyeresé­gük is meghaladta a, 15 mil­liót, ám a jövőbeni rendelés- állomány sorsa egyelőre bi­zonytalan. A csökkenő építte­tés! kedvet a magas anyag­árak mellett alacsonyabb munkadíjakkal lehet csak élénkíteni, ám a befizetések miatt ennek is határt kell szabni. Kovács János, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a költ­ségekkel való takarékosság je­gyében eddig már több mint 10 százalékkal cs .Kkentették a létszámot, s a hatékonyabb munka érdekében új érdekelt­ségi rendszert is kidolgoznak. Kapacitásuk kitöltése végett tárgyalást folytatnak külföldi munkavállalásról is. . kozásban különösen nagy je­lentőségűek az európai orszá­gok, köztük Magyarország tö­rekvései. A konferencián megvitatták a máT említett májusi leszere­lési ülésszak munkájának vár­ható eredményeit. Aláhúzták: a New York-i megbeszélése­ken várhatóan különös hang­súlyt kapnak majd az európai bizalomépítő törekvések. Váncsa Jenő, Szabó István és Kádár János .•v-ví . ■■ -A __J K ádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Budapesten a Termelőszövetkezetek Országos Tai nácsának központjába látogatott. Kíséretében volt Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP főtitkárát á TOT székházában Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke és Váncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. Kádár János kötetlen munkamegbeszélést folytatott a me­zőgazdasági szövetkezetek elnökeivel, az állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és erdőgazdaságok igazgatóival.. Be­vezetőként Szabó István szólt az élelmiszergazdaság helyzeté­ről, a termelő egységeket foglalkoztató kérdésekről. Rámuta­tott, hogy a hazai gazdasági környezőt és a világpiaci viszo­nyok ellentmondásai szaporítják a gondokat és. élesen vetik fel a kérdést: milyen választ adjon a mezőgazdaság, az élel­miszergazdaság erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekonjunktúra hatására a termelés csökkentése le­gyen a válasz, vagy a versenyképesség növelésével a mezőgai- dasági termelés bővítése. Annak'ellenére, hogy szigorúbb gaz­dasági feltételek között kell folytatni a termelést, a szakembe­rek lehetőséget látnak arra, hogy idén mintegy 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmények. Ennek úgy kell eleget tenni — egészítette ki az elhangzottakat Váncsa Jenő —. hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek minősége javuljon. Kádár János, megköszönve a találkozó megszervezését, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpolitikai éle­tünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, valamint az országos pártértekezlet előké­szítése. A pártértekezlettel az a célunk — mondotta —, hogy áttekintsük a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű feladatait, meghatározzuk azokat a teendőket, amelyet a sta­bilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajtanunk. Kiemelte, hogy ma nehezebb viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Pártunk felismerte a gazdaságban és a társadalomban lejátszódó kedvezőtlen folyamatokat, kri­tikusan és önkritikusan elemezte azokat. Ezt fejezi ki a Köz­ponti Bizottság 1987. júliusi állásfoglalása a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás programjáról. A párt ezen új követelmé­nyeknek megfelelően szervezi munkáját és tesz eleget a ma­gyar társadalom érdekében vállalt küldetésének. Kádár János kifejezésre juttatta, hogy társadalmi rendszerünk jobb mű­ködését elsősorban az alapintézmények megőrzésével, meg­szilárdításával és továbbfejlesztésével érhetjük el. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja, s stabili­záció sikeres végrehajtása a társadalom egészének közös ügye, s csak következetes megvalósításával gyarapíthatjuk szocialis­ta értékeinket, őrizhetjük meg hosszabb távon a foglalkozta­tási és létbiztonságot, tarthatjuk meg a keresetek, a nyugdíjak reálértékét, biztosíthatjuk a lendületesebb szocialista fejlődés feltételeit. Az agrárpolitikáról szólva — egyetértve az elhang­zott véleményekkel — hangsúlyozta, hogy annak következetes folytatása biztosítja a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Az MSZMP főtitkára napjaink nemzetközi életének meg­határozó tényezőjeként szplt a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban a társadalmi-gazdasági rendszer megújítá­sát célzó törekvésekről, az átfogó társadalmi reformfolyama­tokról. Valamennyi érintett országban a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével, egyöntetűen a szocializmus megújításá­nak szándékával fogalmazzák meg a társadalomépítés mai teendőit. Ennek a folyamatnak részese a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely fennállása óta a demokratizálás és a fo­lyamatos megújulás, a szükséges reformok híve. Kifejezésre juttatta, hogy a szovjet—amerikai megállapodás a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról ugyancsak kedvezőbb nemzetközi környezetet teremt a hazai építőmunkához. Min­denekelőtt azzal, hogy javítja a. béke megőrzésének esélyeit és bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Solymáron már februárban végeztek Felkészültek a tavaszi vetésre már kész, s a mintegy 60 hek­táros tavaszi árpa vetését még ezen a héten megkezdik a gazdaságban. Vetőmagokból, kemikáliákból és gépalkatré­szekből is időben sikerült a szükséges mennyiséget besze­rezni a szövetkezetben. Dr. Nagy Mihály, a toki Égyetértés Termelőszövetke­zet elnöke arról tájékoztatott, hogy a majd ezer hektárnyi őszi vetés nagyszerűen telelt, s jó állapotban várja .áz .iga­zi tavaszt. A búzatermesz­tés müvelöutcs technológiája miatt eddig ugyan nem na­gyon mehettek a gépekkel a felázott talajra, ám a hajnali fagyokat kihasználva a terü­letnek több mint a felén így is kiszórták . a tápanyagot, a többit pedig repülőgépek se­gítségével fogják fejtrágyáz­ni. B. Gy. s ennek forrása a herceghal mi folyékony műtrágyázás rendszer, amelynek keretébei a gazdaság is működik. / több mint 2 ezer hektárny tavaszi vetéshez is majdnen minden rendelkezésre áll, ; szükséges' vetőgépeket a szak emberek felkészítették a hágj munkára, ám az erőgépek é: az egyéb berendezések egyré széhez jó néhány alkatrés: hiányzik még. A nyársapáti Haladás Tér melőszövetkezet növényter mesztési ágazatvezető-helyet tese, Miczi Flórián elmondta hogy a majdnem 50-0 hektáror elvetett őszi búza és a roz jól telelt, s a kalászosok 01 százalékán már a' fejtrágyá zást is sikerült befejezni. í mélyebben fekvő talajokat a: elkövetkező napokban fogjál trágyázni a szakemberek. / 450 hektárnyi tavaszi veté sekhez az őszt mélyszántá. Az elmúlt napok száraz, szeles időjárása kedvezett a növénytermelő mezőgazda­ságnak. A korábban felázott táblákra most már rámehet­nek a gépek, s ennek köszön­hetően a megyében az őszi kalászosok jejtrágyázása is jó ütemben halad, eddig a te­rületnek mintegy 60 százalé­kával készültek el a szakem­berek. Néhány gazdaság a jobb körülmények ellenére azonban kivár, s a műtrágyák alacsonyabb árában bízva ké­sőbb kezdi meg a kiszórást. Nem így cselekedtek a soly­mári Rozmaring Termelőszö­vetkezetben. Mint azt dr. Váj­ná Tamás mezőgazdasági fő- ágazatvezetőtől megtudtuk, ná­luk helikopterek segítségével már február végén befejezték ezt a műveletet. A mintegy 1500 hektárnyi őszi kalászos vetéséhez szükséges kemiká­liák hiánytalanul megvoltak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom