Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

Ragasztógép érkezett A nagykőrösi asztalosipari tanulók többsége már ponto­san tudja, hogy a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzé­se után hol lesz a munkahe­lye. Javarészt a Nefaggal kö­töttek szerződést. A gyakorla­ti foglalkozásokat jövendő munkatársaik körében töltik, ugyanazokat a feladatokat kapják, csak az ő kezük járá­sát az idősebb mesterek szeme felügyeli. Dobozi Dániel és Tekes Csaba másodéves ta­nulóknak legutóbb könyves­szekrényt kellett készíteniük Halápi József szakoktató irá­nyításával. Alsó képünkön a bútor finoman megmunkált s alkatrészeit ragasztás után | fémkeretben szorítják egy- | máshoz. A műszaki korszerűsítésnek köszönhetően egyre kevesebb az olyan munkafázis, amely- i ben az asztalosok fizikai ere­je dominál. Újabban a bútor­lapok élragasztását is automa­tikus működésű gép végzi. Nem régen érkezett Ausztriá­ból. Felső képünk készültekor Klinkó László villanyszerelő és Nagy Antal lakatos mór majdnem végzett a beszerelé sével, csak a porelszívó csö­vet kellett a helyére illeszteni Az új technika így szorítja ki egyik napról a másikra a ré­git. (Varga Irén felvételei.) Sorban állásaink Számtalan helyen kell nap mint nap sorban állnunk. E kényszerű várakozást nem mindenki fogadja szívesen, sőt, vannak, akik hathatósan tesznek is ellene. Gyakori az olyan ügyeskedő fajta, aki később érkezik, de szeretne elsőként távozni. Az ilyenek nagy szakértelemmel tolakodnak, hogy elsők lehes­senek, sokszor attól sem riad­nak vissza, hogy könyöküket és vasalt cipősarkukat is csa­tarendbe állítsák, közben ügyesen fészkelődnek. Ritkán tapasztalható olyan esemény, hogy a másállapot­ban lévő kismamákat vagy kisgyermekével(keiveí) sorban álló anyukát előre engednék, vagy egy idősebb, láthatóan nehezen járó, álldogáló em­bert. Pedig valamikor ez szo­kás volt, melyet olyan erős íratlan szabályok támasztottak alá, hogy aki ellene vétett, azt még nyilvánosan meg is szólták. Talán ismeretlen „új” szokásként hangot adhatunk ilyen jelenségkor, több figyel­met kellene fordítanunk eb­ben a tekintetben is egymás felé, talán több lenne az ön- becsülésürik is, és sorban állás közben ilyen feltételekkel még az is feltehető, hogy aki tényleg siet és kéri, hogy en­gedjék előre, még ezt is meg­tennénk, mert így hihető vol­na. De ma még eltűrjük, hogy az ellenőr is a sor elé vág. A pénztárosnő elnézést mormol a sor felé, csak ujjai mozog­nak a billentyűkön ... H. G. Mozi A nagyteremben: Gyilkos robotok. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. Előadás 5 és és 7 órakor. Omló vakolat Helyszín: Vági I. Itp. VIII. épülete. Időpont: 1987. szep­tember vége. Esemény: szeren­csés kimenetelű vakolatom­lás... Egy őszi vihar kikezdte a fenti épület homlokzatvakolá­sát. A nagy szélviharban és az esőzéstől jókora darab vakolat zúdult alá a négyemeletes épület felső szintjéről. Még szerencse, hogy akkor nem volt épp ott gyalogos. Képzel­jük el, ha kisgyermekét baba­kocsiban toló anyuka épp ak­kor ér a helyszínre, de azt is, ha akár egy gyermek vagy fel­nőtt halad arra, korra és nem­re való tekintet nélkül. Newton törvénye szerint — a szabadesés és gyorsulás alapján — szinte bombaként robbant, legalábbis a hangja megfelelt a közepes erejű de­tonációnak. A fél lakótelep ott volt a helyszínen, mindenkit előcsalogatott az ismeretlen eredetű zörej. Igaz, később a törmeléket eltakarították, de az épület vakolatának állaga változat­lan. Ez viszont egy sereg kér­dést vet fel! Mi a biztosíték, hogy nem omlik tovább? Az sem kell, hogy négyzetméteres darabok hulljanak alá — a balesethez elég egy egészen kis darab is! — Ki állapította meg, hogy most már stagnál a vakolat? — Mikor lesz kijavítva?— Ki ennek a felelőse? — Miért nincs védőháló, hogy a továb­bi omlást megakadályozza? — és így tovább lehetne sorolni a kérdéseket, de értelmetlen dolog lenne tovább vagdal- kozni a kérdésekkel. Még tucatnyit lehetne felso­rolni, viszont az eltelt félév önmagáért beszél. Talán meg kell várni az újabb vakolat­omlást? — Talán közvetlen sértettnek, sérültnek kell len­ni ahhoz, hogy előbbrelépés történjen? — Túl sok a nyitott kérdés, erre nem orvosság az idő, sőt elősegítheti a bal­eset bekövetkezését. És még egy újabb kérdés: miért nem volt elég fél év az intézkedés­hez, miért csak akkor lehet in­tézkedni és felelősöket keres- ni-találni, amikor már a szó szoros értelmében nyakunkon a baj...? Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, a Kon­zervgyár öltözőjében dolgoző mun­katársaknak, akik szeretett édes­anyánk, özv. Cseh Istvánné sírjá­nál koszorút, virágot helyeztek el. megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek Külön kö­szönetét mondunk a nagykőrösi kórház dolgozóinak, akik beteg­ségében ápolták. Koroknainé és a gyászoló család. Felnyurgultak a fák Ifjííó metszés következik Ügy véljük, sokan emlékez­nek még arra a grandiózus tervre, amely, ha megvalósult volna, úgy harmincmilliót vitt volna el. Nevezetesen a fő­tér átépítéséről van szó, ami­ről annak idején társadalmi vitát is rendeztek, átültetendő fák százaival, a főtér ma­gasságának közel félméteres megváltoztatásával, hogy csak néhány alapkövetelményt so­roljunk a hatalmas tervből. Az emberek annak idején nem csak ezt kifogásolták, de azt is szóvá tették, miért pont a főteret kell csinosítgatni — ráköltöttek már éppen eleget —, amíg a város más részei csak töredékét kapják az ide folyó pénznek. Nos a város főterét pedig gondozni kell. Nem azért, mert itt van a tanácsháza, s ide építették a Démász-köz- pont nyúlványát, hanem azért, mert e területen igencsak balesetveszélyesek a fák! Az utóbbi esztendők tízeiben — amióta nincs a városnak fő­kertésze — a fák megfelelő kezelés hiányában felnyur­gultak, emiatt ifjító metszésü­ket haladéktalanul meg kell kezdeni. Dr. Mayer Antal, a kecske­méti Városgazdálkodási Vál­lalat főmérnöke városunkat szaktanácsadóként segíti. Az általa összeállított változat költsége alatta marad a száz­ezer forintnak, s hasonló ered­ményre vezethet. A cél ugyan­is az, hogy a jelenlegi faál­lományt kell megtartani. A konkrét módszer tehát az ifjító metszés, ami viszont a laikus szemével nézve igen­csak drasztikus beavatkozás a fa életébe. A felnyúló ágakat le kell metszeni, s ezáltal reá­lis lehetőség van arra, hogy életkoruk öt-tíz esztendővel meghosszabbodhat. Ha tehát azt látjuk majd a főtéren át­haladva. hogy alaposan meg­nyírják a fáinkat, azon ne bosszankodjunk, éppen ellen­kezőleg, örüljünk neki. Az már más kérdés, hogy ezen módszer nem százszáza­lékos. emiatt feltétlenül szük­ség van arra, hogy komoly íeltaró munkát végezzenek. Ehhez az alapot a parknyil­vántartás adja majd, s ez alapján racionalizálni lehet a munkálatokat. Szükség van arra is, hogy új fákat telepít­senek majd a nem kezelhetők helyére, de ez már hosszabb idő alatt történhet meg. Lényeg tehát az, hogy a fő­teret megújító metszőbrigádok kezdenek munkába, hogy a legrosszabb állapotú, legbal- esetveszélyesebb területen új­ra kellő biztonsággal halad­hasson a forgalom. B. O. Mosatják a víztornyot A PVCSV nagykőrösi üzem­egysége — tavaszi felkészülési programjának megfelelően — 1988. március 9-én, este 9 órától kezdi meg a víztorony fertőtlenítését, mosatását. Emiatt 9-én 17 órától 10-én 06 óráig a város vízhálózatán nyomáscsökkenés lesz észlel­hető. A mosatás-fertőtlenítés után a víz enyhén sárga szí­nű és klóros lesz, amely az egészségre nem ártalmas. SziNHÁÍ A Kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Bál a Savoyban. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, délután 3 órakor: Hl. Richard. Este fél 8-kor, a Szo­baszínházban: Ószeresek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 58. SZÁM 1988. MÁRCIUS 9., SZERDA Jó évet zárt az áfész Tanulni kell az árpolitikát Telt ház volt a központi ét­teremben, ahol a Nagykőrös és Vidéke Áfész küldöttei ta­lálkoztak, számot vetni a szö­vetkezet múlt évi gazdálkodá­sáról. A szép számú vendégül hívottak sorában többek kö­zött ott volt Görbe Ferenc or­szággyűlési képviselő, a kon­zervgyár igazgatója, Kocsis Jánosné tanácselnök és dr. Kallik András a Mészöv kép­viseletében. Nyugtával dicsérik A jelképes felhők láttán, amit a gazdasági változá­sok kellemetlen fuvallatai so­dortak a gazdálkodók egére, óvatosságra intettek a múlt esztendő kimenetelét megíté­lendő. E tekintetben az áfész sem volt kivétel, de most már az is kiderült, hogy azok kö­zé tartozik, akik nyugta után dicsérhetik a napot. A keres­kedelmi, vendéglátó és felvá­sárlási tevékenységével 29,2 millió forint nyereséget ért el, ami 25,1 százalékkal több az előző évinél. Ennek összefüggéseit kutat­va mindenekelőtt az árbevé­teli terv 6 százalékos emelke­déséből kell kiindulni, ami pedig egyrészt a forgalom növekedésével magyarázható, de változott a szövetkezet ár­politikája is. És végül a bér-, az energiaköltségek emelkedé­sét kompenzáló takarékossági intézkedéseknek is haszna vált. Az év utolsó három hó­napjában a szövetkezet hitel nélkül gazdálkodott, így sú­lyos kamatok nem terhelték. Á költségátalányos rendszer, az egyes költségek központi kezelése is pozitívan hatott a gazdálkodásra, így nem volt akadálya annak, hogy az ere­detileg ígért 4 százalék he­lyett 6 százalékkal tornásszák fel a más munkahelyekhez viszonyítva elég alacsony át­lagkereseteket. A kiskereskedelmi forgalom tavaly 10,9 százalékkal nőtt, ami a korábbi évek üteméhez képest ugrásnak nevezhető. A vendéglátóiparból nincsenek pontos adataink, ugyanis je­lentős hányaduk szerződéses formában dolgozik, de az biz­tos, hogy ezek forgalma is nőtt, megközelítve a 6 száza­lékot. A cukrászati üzem kö­zel 3,5 millió forint értékű árut termelt nyersanyagáron számolva, ez 2,5 százalékos növekedés. A húsüzem két és fél ezer sertést vágott, 290; ezer kiló összsúlyban, ennek harmadát tőkehúsként, a töb­bit feldolgozva küldték a bol­tokba. A szövetkezet közel 80 cég­Vizsgálják az élelmiszert A fejlődő konzervipar mind több. az élelmiszerek vizsgá­latára specializálódott szak­embert igényel. Korábban a munkahelyeken spontán tör­tént e szakterületre a kivá­lasztódás az analitikában jár­tas szakmunkások, techniku­sok közül. Évtizede sincs még. hogy az első „valódi” élelmi­szer-vizsgálók kikerültek a Toldi iskola laboratóriumá­ból. Sokan választják e jó kézügyességet, de mindenek­előtt alapos kémiai ismerete­ket kívánó szakmát. A Toldi jól felszerelt laboratóriumá­ban minden rendelkezésre áll, ami később szükséges lesz a munkájukhoz az üzemekben Képünk az egyik gyakorlaton készült a minap, s az élelmi­szerek térfogatos elemzése volt a feladat. Bíró Katalin és Daru Anita, a 2/A. osztály diákjai a savanyúság felöntő levének sótartalmát határoz­zák meg titrimetriás módszer­rel. (Varga Irén felvétele) tői vásárolja a legkülönbö­zőbb áruféleségeket. Az alap­vető élelmiszerekből egész év­ben jó volt az ellátás. A ve­gyi áruk választéka viszont szegényedett, s nem sikerült gyorsítani a vegyes iparcik­kek és ruhafélék beszerzésé­nek ütemét. A kiskereskedel­mi hálózat alapterülete ösz- szességében nem változott, de a veszteségesen dolgozókat megszüntették, helyettük gaz­daságos funkciójúakat nyitot­tak. A múlt év eredményei alapján megvan a lehetősége annak is, hogy 1988-ban meg­kezdődjék az Ady Endre úti új ABC építése. Az áfész-ke- reskedelemben 199 személy dolgozott tavaly, sajnos a szakképzettek számát csak kismértékben sikerült gyara­pítani, így a szakember-után­pótlás továbbra is élvonalbeli feladat maradt. A felvásárlási árbevétel 12,1 százalékkal nőtt az 1986. évi­hez képest, noha e területen is élénkebbé vált a piaci ver­seny. Szembetűnően sokat vá­sároltak fel meggyből, kék szilvából, uborkából, a termé­nyeknek közel 90 százalékát a konzervgyár vette át. Csök­kent a fóliás termények fel­vásárlása, ezeket szövetkezet nem tudja úgy megfizetni, mint a szabadpiac. Eredmé­nyes volt a nyúl-, a sertés- tenyésztő, valamint a kerté­szeti szakcsoportok munkája, a méhészek azonban a maguk szakállár^ értékesítettek. A szövetkezetnek célja, hogy a vélt vagy valós sérelmeket feledtetve, ismét visszatérje­nek a közös gazdálkodás ke­retei közé. Fele, vagy annyi se Az adóreform új feltétele­ket teremtett az áfész számá­ra is, elég nehéz tehát ma még reális terveit körvonalaz­ni az idei év gazdálkodásá­nak. Egy azért már biztos, a korábbinál is sokrétűbb tevé­kenységre lesz szükség. Az áruforgalomban a beszerzés színvonalának javítása elen­gedhetetlen, a gyorsan válto­zó kereslet megfelelő válasz­tékot követel. Számítani kell arra, hogy a veszteségesen gazdálkodó egységekben pro­filmódosítást hajt végre a szövetkezet, esetleg meg is szüntet boltokat, s tovább kí­vánja bővíteni a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üz­letek körét. Közös feladat Az írásos beszámolóra és Bekő Józsefné elnök szóbeli kiegészítőjére többen reagál­tak. Gulyás László a kiskeres­kedelem áruellátásának vi­szontagságait ecsetelte. El­mondta, hogy a megrendelt tételeknek csupán a fele vagy még annyi sem érkezik meg. Hozzátette, boltjukban első­sorban az alacsony árfekvésű árukkal igyekeznek szinten tartani a forgalmat. Szűcs Sándor a szövetkezeti gazdál­kodás elemeinek ésszerűsítése mellett kardoskodott. Ehhez viszont nem elég — fejtegette — csak a száraz racionalitás talaján állni, a vezetői, irá­nyítói posztokon lévők érzel­mi kötődése, tulajdonosi szemléletének erősödése is feltétel. Ezután Görbe Ferenc kért szót és megköszönte a ter­mesztőknek és az áfész-nek a gyár nyersanyagellátásában végzett munkáját. Hozzátette: a felvásárlási árak emelése mellett közös feladat lesz ja­vítani a csúcsidőszakok for­galmának hatékonyságán. Ezen belül az átvételi mecha­nizmusok gördülékenyebbé té­tele egyike a feldolgozók és termesztők jogos követelései­nek. My. J. Bravúros siker Tolnában A SporTolna versenybizott­ság téli U'.i/kíon-íelkészülési versenyt rendezett Szekszár- don, két versenyszámban, összesen 164-en álltak rajt­hoz a tolnai megyeszékhelyen. Ai.2000 méteres úszásban — fedett uszodában — 33 és 1/3 méter hosszú, s 220 centimé­ter széles pályán egyszerre nyolcán (!) versenyeztek, s a nagy zsúfoltságban voltak vi­tatható időmérések is. A 15 kilométeres "futásra Szekszárd kül- és beltpjfületén került sor. közlekedéstől lezárt sík terepen, egy''emelkedővel, a második részben erős szembe- széllel. Az Nk. Toldi DSK a múlt évben alakult szakosz­tálya hat csapatot (2 íérfi+1 nő) indított. A mezőny leg- fiatalabbja és legidősebbje is a körösiek között volt: a 11 éves Pintye Regina és a 67 éves idős Bocskai László sze­mélyében. A női úszószámban óriási toldis siker született: a 15 éves Czagány Beatrix holt­versenyben győztes lett a többszörös országos triatlon- bajnok debreceni Lentivel. Úszásban ő, futásban pedig a 30 éves Halápi Sándor érte el a körösi különítmény leg­jobb időeredményét. Jobb he­lyezettjeink a következő lel­kes sportolók voltak. Nők. Úszásban: 1—2, Cza­gány Beatrix 28:33, 10. Vörös Réka 34:43, 24. Böröcz Mária 45:10, 29. Patonai Noémi 59:18 perc és 30. Pintye Re­gina 1:01:30 óra. Futásban: 12. Czagány 1:21:05, 17. Böröcz 1:29:55 és 20. Vörös 1:36:13 óra. összetettben (37-et érté­keltek): 4. Czagány 1:49:38, 11. Vörös 2:09:56 és 13. Bö­röcz 2:15:05 óra részidővel. Férfiak. Úszásban: 17. dr. Mokos Imre 32:47, 57. Farkas János 41:04, 62. Halápi Sán­dor 41:33, 64. Nacsa Tibor 42:10 és 79. Márki László 44:44 perc. Futásban: 26—27. Halápi 1:01:03, 50. dr. Mokos 1:05:51, 61—62. Takács János 2:03:22, 69. Nacsa 1:13:10 és 75. Farkas 1:16:01 óra. össze­tettben (124 fő közül): 19—20. dr. Mokos 1:38:38, 28. Halápi 1:42:36, 51. Nacsa 1:55:20, 54. Farkas 1:57:05 és 61—62. Ta­kács 2:03:22 óra. A csapatversenyben az Nk. Toldi DSK II. (Vörös, Halápi, Nacsa) 5:47:52-vel a 12. és az Nk. Toldi DSK I. (Böröcz, Farkas, dr. Mokos) 5:50:48-cal a 13. helyen végzett. A körö­siek edzője: Farkas János. Cselgáncsrajt Az Nk. Kgy. Kinizsi fiatal cselgáncsozóinak első idei sze­replése volt Szegeden a két korcsoportban megrendezett körzeti rangsorverseny. Ezen négy megyéből (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest) a szokásos 10 egyesület 180 sportolója összesen 19 súly­csoportban vetélkedett. Kőrös­ről hatan voltak ott. Helye­zéseik: Juniorok. 56 kg-ban (6 in­duló volt): 3. Kiss Attila. Serdülők, 40 kg-ban (21-en voltak): 3. Pap Roland és 48 kg-ban (19): 5. Tarczali Sán­dor. S. Z. ISSN 6133-2708 (Nagykőrösi Hírlaol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom