Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

PEST Mgfo VILÁG PROlETÄRJfil, ECY1 K^iíiia EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ára: l.ttü forint t»88. MÁRCIUS 1„ KEDD Zárszámadó ás tisztújító közgyűlés az Óbuda Téeszben Új gondolkodás és cselekvés Kádár János, az MSZMP fő­titkára levélben köszöntötte a beszámoló és tisztújító köz­gyűlésén megalakulásának 40. évfordulóját is ünneplő Óbu­da kertészeti Termelőszövet­kezet dolgozóinak közösségét. A Budapesti Kongresszusi Köz­pontban tartott tanácskozáson többek között részt vett Pozs- gay Imre, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Kovács Imre, a Központi Bizottság gazdaságpo­litikai osztályának vezetője, Lénárd László, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Podeny Gyu­la, a TOT főtitkárhelyettese. A közgyűlés levezető elnöke, dr. Paksy Zsuzsanna, a kerté­szeti föágazat vezetője köszön­tötte a vendégeket, majd meg­kezdődött az érdemi munka. A vezetőség javasolta a tagság­nak, hogy módosítsák az alap­szabályt, s eszerint egyebek között ne minősítsék vezetői munkakörnek a főenergetikusi beosztást. Ez ellen Balogh Ist­ván tag nyilatkozott, és java­solta, hogy az alapszabály mó­dosítását csak kiegészítéssel szavazzák meg. A jelenlévők szótöbbséggel elfogadták a ki­egészítő indítványt és így a főenergetikus ezentúl is veze­tőnek minősül. Ezt követően dr. Mészáros Erzsébet, a téesz jogügyi fő­osztályának vezetője, a jelölő- bizottság elnöke kért szót. El­mondta, hogy a tisztújítást csaknem egyéves előkészítő munka előzte meg, s bár le­hetőség lett volna rá, a tagság körében szerzett tapasztalatok szerint ebben az esetben nem volt indokolt két jelölt állítá­sa az elnöki posztra. Az el­múlt hetekben egyébként jelö­lőgyűléseken vitatták meg a konkrét elképzeléseket a tag­sággal. A tisztújítás az egész vezetőségre, a döntőbizottság­ra és a nőbizottság vezetőjére terjed ki, ennek megfelelően hangzottak el a javaslatok. A nyugdíjba vonuló Varga Ferenc utódjául Szabó Ist­vánt, a gazdaság eddigi ál­talános elnökhelyettesét java­solta a jelölőbizottság, míg az így megüresedő posztra Géhl Gábornak, a szövetkezeti párt- bizottság titkárának megvá­lasztását támogatta a testület. Hozzászólás, más javaslat nem Üj elnököt választottak tegnap az Óbuda Termelőszövetkezet közgyűlésén. Az elnökségben (balról jobbra): dr. Csonka Tibor, Pozsgay Imre, Varga Ferenc, dr. Paksy Zsuzsanna, dr. Kovács Imre és Lénárd László. (Erdősi Ágnes felvétele) volt, a jelenlévők egyhangú­lag támogatták a jelöltek fel­kerülését a szavazólapra. Következő napirendként Varga Ferenc fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszá­molóhoz. Mint hangsúlyozta, a téesz tavaly kiemelkedően jó évet zárt; mintegy 104 millió forintos nyereséget könyvel­hetnek el. Beruházásra csak­nem 94 millió forintot költöt­tek. Ezt követően az elnök az eddiginél jobb munkára buz­dított. Felhívta a figyelmet a teljesítményelv következetes alkalmazására és az eddiginél nagyobb önkritikát sürgette. A beszámoló feletti vitában mindössze ketten kértek szót. Előbb dr. Mészáros Erzsébet szólt az általa vezetett kollek­tíva eredményeiről, majd dr. Kovács Imre méltatta az Óbu­da Tsz eddigi sikereit. Átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának köszöntő levelét, amelyben dicsérte a szövetke­zetben tapasztalható kezde­ményezőkészséget, a jól szer­vezett, fegyelmezett munkát, és további sikereket kívánt a kollektívának. A vezetőség beszámolóját a jelenlévők egyhangúlag elfo­gadták. Miközben az ellenőrző bizottság beszámolója hangzott el, megkezdődtek a választás előkészületei. Csak a tagok szavazhattak. Mintegy kétórás várakozás után hirdették ki a végeredményt. Eszerint a jo­gosultak 97 százaléka szava­zott, közülük 59-en érvényte­lenül voksoltak. Az 1 ezer 391 érvényes szavazatból 13 ellen- szavazattal Szabó Istvánt a téesz elnökévé, 48 ellenszava­zattal pedig Géhl Gábort a szövetkezet elnökhelyettesévé választották. Rajtuk kívül még többen kaptak szavazatot, de nevüket az idő elhúzódására való tekintettel nem olvasták fel. A bizalmat megköszönve a gazdaság új vezetője új gon­dolkodást és cselekvést kért a tagságtól, és 1988-ra mintegy 8 százalékos bérfejlesztést ígért. Ezt követően a leköszö­nő elnök munkásságának el­ismeréseként dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkára Varga Fe­renc negyedszázados elnöki te­vékenységéért aranygyűrűt adott át. Ugyancsak meleg szavakkal köszönte meg Kiss Imre, a III. Kerületi Tanács el­nöke Varga Ferenc közremű­ködését a környék fejlesztésé­ben. Furucz Zoltán Párbeszéd a Parlamentben A magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett az Észak-atlanti Közgyűlés — a NATO-tagállamok közös par­lamentje — Ton Frinking el­nök vezette 18 tagú küldöttsé­ge. A látogatás célja, hogy a delegáció tanulmányozza ha­zánk politikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn az Or­szágházban megbeszélést foly­tatott a magyar tárgyalócso­porttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés alelnöke ve­zetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Országgyűlés különböző állandó bizottságai­ban tevékenykedő magyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági tö­rekvéseit, szóltak a törvény- hozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nem­zetközi életben betöltött szere­péről. Az új területek felé utat tö­rő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegezve szól­tak arról, hogy a gazdasági átalakulás a politikai és a tár­sadalmi életben egyaránt je­lentős változásokkal jár együtt. Külpolitikai kérdése­ket. érintve magyar részről hangsúlyozták: hazánk üdvözli a Szovjetunió átalakítási poli­tikáját, és az új gondolkodás­ról tanúskodó békekezdemé­nyezéseket. Ezek belső építő­munkánk kiteljesítéséhez is jió alapot biztosítanak — fogal­mazták meg a magyar képvi­selők. A megbeszélésen elhangzot­takat összegezve a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen hangsúlyozták, annak jelentő­ségét, hogy első alkalommal jött létre találkozó a NATO- tagállamok parlamenti testü­leté és a Varsói Szerződéshez tartozó ország törvényhozó testületé között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulás­ként értékelték a kelet—nyu­gati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést kö­vetően több szekcióban kötet­len eszmecsere zajlott. Ax újabb csatornamüvelet jj»* kudarca ban, hogy Washington és egyes panamai üzleti körök támogatása nem elegendő annak a tábornoknak az eltávolításához, akit a nyugati sajtó is csak nemes egyszerűséggel „az ország erős embere” névvel illet. Az 50 éves katonai vezető, aki hadnagyként vett részt 1968-ban a Torrijos nemzeti erőket hatalomra juttató megmozdulásban, ha­marosan egyik elismert vezetője lett az ország szuve­renitásáért küzdőknek.” (2* OLDAL) 0ö«cir haMfák ÍS.53 fOt‘Wéstyb& Lajos elmondta, hogy a törvényjavaslatban szerepel ugyan az úthasználati díj bevezetésének lehetősége, de erre belátható időn belül nem lesz pénzügyi fedezet. Több, nálunk fejlettebb or­szágban az egyes pályaszakaszok használatáért kell fi­zetni, de például Svájcban, a határ átlépése után, egy­szeri díj van érvényben. Az előbbi módszer igen költ­séges, hiszen a bevezető szakaszokat is ellenőrizni kell, az autópályákon sorompóval lezárt állomásokat kell ki­alakítani, ezért a szakemberek szerint a távlatokban az utóbbi megoldás jöhet számításba.” (3. OLDAL) A hsaiw „Csikorgó hideg tél lehe­** *«***"_tett valaha, amikor a hiúz- a nttSWÍOn VBSSrB pár táplálékot keresve egy­re lejjebb húzódott a Kárpátokból, majd átkelve a Du­na jegén, a Visegrádi-hegységben telepedett meg. Hogy megérkeztek, már korábban észrevették a vadászok a hóban talált nyomokból, de igazából akkor győződtek meg ittlétükről, amikor egymás után bukkantak rá a muflonok tetemeire. Először csak egyet-kettőt találtak az elpusztult állatokból a dunabogdányi kőfejtő terü­letén, aztán mind többre.” (5. OLDAL) „Az idős asszonynak, aki egye­dül éUj egy 2g éves Kékes tí_ a wV KB/3€SOVC pusú. már nem működő tele­víziója volt, s ennek tetején állt a műanyag házas Ju- noszty típusú készülék. Kovács Lívia este az ágyból nézte a műsort a Junoszty készüléken, melyet azon­ban — feltehetően elaludt közben — műsorzárás után sem kapcsolt ki.” (8. OLDAL) Jelölogyűlések huszonegy településen Tegnap megkezdődtek A választójogi törvény ér­telmében a megüresedett he­lyi tanácstagi választókerüle­tekben egy éven belül idő­közi választást kell tartani. Ezek időpontját március 19- ére tűzte ki a Pest Megyei Tanács. Huszonegy településen; vá­rosban, városi jogú nagyköz­ségben és községben már zaj­lanak a jelölőgyűlések. Felvételünk Budaörsön, a hétfőn este megrendezett jelö­lőgyűlésen készült. . (Hancsovszki János felvétele) . A SZOT elnökségének állásfoglalása A mozgalom feladatairól Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett informá­ciók szerint széles körben alapvetően pozitív visszhangot vál­tott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszer­vezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többsé­gének. helyeslésével. A legutóbbi időkben azonban újabb jelenségekkel is lehe­tett találkozni, és ez tette szükségessé a SZOT elnöksége ál­lásfoglalásának megjelentetését. Egy szűk csoport a szakszer­vezetek egységének megbontására, a mozgalmon kívüli szerve­zetek létrehozására irányuló szándékát fejezte ki. Egyes sze­mélyek, csoportok a kétségkívül fennálló problérhákat — amelyek megoldása érdekében a szakszervezetek is több ízben felléptek — arra használják fel, hogy sanda politikai szándé­koktól sem mentes megfontolásból a gazdaság, a politikai in­tézményrendszer működésében fellelhető valamennyi konflik­tus miatt a szakszervezeteket ültessék a vádlottak padjára. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvélemény­től igényli munkájának tárgyilagos megítélését, beleértve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor határozottan visszautasítja az alaptalan hangulatkeltést, és elutasítja azok szándékát, akik a szakszervezeti mozgalommal szembenálló szervezetek létreho­zására tesznek kísérletet. A SZOT elnökségének meggyőződése, hogy a fentiekben kifejtett álláspontját a tagság túlnyomó többsége támogatja. Ez a bizalom arra kötelez, hogy a szakszervezeti mozga­lom még felelősségteljesebben vegyen részt a gazdasági és a politikai intézményrendszer gyorsabb ütemű fejlesztésében a tagság érdekeinek szolgálatában, s még határozottabban álljunk ki megteremtett értékeink lekicsinylése, semmibevétele ellen. Csak egy önmagát becsülő nemzet képes a gondokból ki­lábalni, jövőjét biztonsággal kimunkálni. A SZOT elnöksége hazánk jövőjéért érzett felelősséggel dolgozik, a mozgalom ér­tékeinek megőrzéséért, az ország gyarapításáért, a szervezett dolgozók érdekeinek védelméért. T ADATOK ■öpreng a hírlapíró, ter­helje-e olyasmivel az olvasót, ami belső ügynek, műhelygondnak látszik? Rájön azután töp­rengés közben, nem belső ügy ez, nem műhelygönd, sokkal több annál. Kedve­sen zsörtölődő levélben korholja az újságírót a fő­orvos, szeretett városa, Nagykőrös iskolahelyzeté­ről, oktatási eredményei­ről és teendőiről szólva, miféle adatok keveredtek a helyesek közé, mert hi­szen ... Sorolja, szerinte miért nem állják meg a helyüket a kifogásolt tény- darabkák, az ő felfogása szerint mi a való helyzet. A tollforgató kötelességsze- rűen leellenőrzi azt, amit állított nyomtatásban, s azt is, ami a levélben sze­repel. Kiderül, mindkettő helyes, igaz. Csak éppen azért látszanak eltérőnek, mert mások a nézőpontok. Termelési, értékesítési, kiviteli témáról megjelent dolgozata ügyében hívja az újságírót a főhatóság udvarias alkalmazottja, mondja már meg, honnét Vette többféle adata közül azt az egyet, amin ők megütköztek, mert ugye . .. Keresgél az ember a jegy­zetei között, megleli a for­rást, telefonál, mondja: egy másik főhatóság fele­lős beosztású embere az állítás tulajdonosa... Ül az újságíró a nagy tekinté­lyű testület tanácskozásán, hallgatja a beszámolót, egy­szer azután felkapja a fe­jét, honnét veszik..?! Szünetben megtudakolja a honnétot, a válasz birtoká­ban pedig rájön, az adatot az csúsztatta át másféle koordinátarendszerbe, hogy ezt meg azt nem vették fi­gyelembe a jelentés készí­tői... A legegyszerűbb példá­nál maradva: a megye in­gázóinak számáról a hír­lapíró hatféle adat birto­kában van. Ezek az adatok a 150 és a 250 ezer tő kö­zött jelölik meg az ingázók táborát... Valójában per­sze mindegyik adat igaz. Csak éppen felbukkanásuk­kor a hátteret is említeni kellene, mert nem kever­hetők össze a fővárosba naponta ingázók azokkal, akik nem a lakóhelyükön dolgoznak, de a megyén belül utaznak, s ők szintén nem vegyíthetők azoknak a csoportjával, akik más megyékben keresik meg a kenyerüket, ami a megye peremvidékein levő telepü­lések lakói között nem rit­kaság. S akkor persze em­líteni kell azokat is, akik a megyébe ingáznak, a fő­városból, más megyékből. Amint azokról sem feled­kezhetünk el. akik nem napi ingázással közleked- i nek lakó- és munkahelyük között... Bonyolult? Az, mert olyan, mint az élet. Törődjünk bele az ada­tok viszonylagosságába? Seregnyi olyan ténnyel van dolgunk, amilyeneknél nem törekedhetünk pontosságra. Az ingázóknak a száma például hétről hétre akár több ezer fővel is változ­hat, amint ez a helyzet egy-egy nagyobb település lakosságánál is, hiszen a megyében egyetlen eszten­dő alatt majdnem száztíz­ezer főt tesz ki azoknak a száma, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel lakóhe­lyet változtatnak...! Van­nak persze olyan adatok, amelyeknél elvárnánk a pontosságot, a megbízható­ságot, például termelőegy­ségek teljesítményeinél. Ott viszont az a buktató, hogy kétségesek az összehasonlí­tás alapjául szolgáló ada­tok, mert közben módosult a gyűjtési, megfigyelési metódus ... Adjuk fel ak­kor a reménytelennek lát­szó küzdelmet? Bizonytalan helyzetben az adatok is bizonytalan­ná válnak, mert nem fe­jezhetnek ki mást, mint ami a nem egységes elvek alapján kezelt, szemlélt, elemzett valóságban van. Ha például egyszer sike­rülne megtisztítani némely termelőnél a vállalati (gaz­dálkodási) eredmény adatát az állami támogatások köz­vetlen és közvetett forint­jaitól, megdöbbentő követ­keztetésekre juthatnánk. Kiderülne ugyanis, valójá­ban semmi mást, csupán veszteséget termelnek a* adott helyen! . Gyanítjuk, az adatok kétségességének, némelykor kézenfekvő megbízhatatlanságának akadnak nagyon is min­dennapos, praktikus okai. Nevezetesen például az, hogy a kétséges adatokkal manipulálni lehet, éppen azt bemutatni, amit aka­runk, ha kedvezőt, ha ked­vezőtlent, tetszésünk (ér­dekeink) szerintit, s ki köthetne bele, ha nem tudja, amit állítunk, az mihez képest ennyi vagy annyi?! S okasodnak a tapaszta­latok az adatok hite­lességének csökkené­sére. Sokasodnak az intő tények arra, hogy ki-ki mondja (írja) a magáét, de valójában némely állításról nem tudja, mi is az, mit fed, a valóság összefüggé­seiben miként helyezhető el. Ami alól nem kivételek a testületi előterjesztések sem, a hivatalos okmányok sem, a különböző határoza­tok még kevésbé ítélhetők némely adatukban fenntar­tás nélkül elfogadhatónak. A kétséges, a pontatlan, a téves adat (a hamisról nem beszélve) veszedelmes vírus a társadalom, a gaz­daság vérkeringésében. Ve­szedelmes azért, mert nem tudjuk, múló lázhoz avagy gyógyíthatatlan nyavalyák­hoz vezet-e elszaporodá­suk. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom