Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

A futáhorcok Cselén nem temette ke az életet A több lábon állás a megoldás A tapasztalatok szerint a legtöbb mezőgazdasági üzem napjainkban már csak úgy ér­het cl a lehetőségekhez képest jó eredményeket, ha korábban kialakították a több lábon ál­lás rendszerét. Ez alatt azt ér­tem, hogy a ráfordítás magas költségei, a gyenge termőhelyi ^ adottságok miatt az alaptevé- kenység a jelenleginél jóval x kevesebb -embernek adna biz- x tos megélhetést, ha mellette n nem alakították vblna ki a ^ szövetkezetek az ipari jellegű b termelést vagy szolgáltatást, s S egyes helyeken a kereskedel- * mi tevékenységet is. Pest megye déli területeire jellemző, hogy a mezőgazda­ságilag megművelhető földek gyenge termőhelyi adottsá- gúak. Ez a megállapítás igaz a cssmöi November 7. Termelő­szövetkezetre is, hiszen a szán­tók átlagos értéke a 7 arany­koronát sem éri el. A jobbára szélfújta futóhomokon nagyon magasak a művelés ráfordítá­si költségei, ugyanakkor a ter­méseredmény az országos át­lagnak legfeljebb a 40 száza­lékát teszi ki. Nem könnyű tehát 4 ezer hektáron ilyen körülmények között eredményesen gazdál­kodni, pedig a csemői szövet­kezetben valamennyi szántó­földi ágazat megtalálható. Amíg lehetséges, a gazdaság fenntartja a kertészeti nö­vénytermesztést is, de annak eredményessége, illetve terüle­te egyre csökken. Gyümölcsös is már csak mintegy 100 hek­tárnyi van. Hasonló a helyzet a ma már csak ezerötszáz hek­tárnyi erdőterület művelésé­vel. A fakitermelés önmagában veszteséges, vagy legfeljebb rentábilis lehet, de hasznot nem hoz. Ezért foglalkozik részben a saját erdőkből ki­termelt fa feldolgozásával a szövetkezet: exportra gyárta­nak raklapot, s hazai értéke- slitMM -évente 4í0-»ezor -MJÜ-r iBraBSMHgdát.. Az'.eídőtildpirls* árínezőgazdasági művelésre a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között alkalmatlan terü­leteken évi 50 hektáros nagy­ságrendben történik. Nagyobb ütemben nem lehetséges az er­dőtelepítés, mert évek óta csökken az erre a célra szánt állami célcsoportos beruházási támogatás. Saját szőlője a gazdaságnak mindössze 50 hektárnyi van, Tóth Ferenc a végzárat ké­szíti, vagyis géppel lefedi a hordópalástot. Ez a gyártás utolsó művelete apróbb parcellákban, számot­tevő mennyiségben a háztáji­ba adták ki művelésre a töb­bit. Az ezekre a szőlőparcel- iákra alapozott borászat éven­te 6-8 ezer liter bort hoz for­galomba, a szövetkezet saját kereskedelmi egységeiben, Bu­dapesten. Ebben a mennyiség­ben benne van a környékbeli egyéni termelőktől felvásárolt szőlő, illetve az egyszer vagy kétszer fejtett bortermés is. A szőlészetnek, borászatnak hosszabb távon nem jósolnak nagy jövőt a helybeli szakem­berek, hiszen a termőhelyi adottságok, a talaj minősége ennek a kultúrnövénynek a termesztésére, nevelésére sem igazán alkalmasak — leg­alábbis az elmúlt egy-két év­tizedben telepített új fajták­nak rövid ott az élettartama. A juhászainak ma 2 ezer 500 anyaállata van, a báránysza­porulatban, s a gyapjú értéke­sítésében érdekelt a gazdaság. Az eddigieknél jobb eredmény eléréséért hamarosan átszer­vezik a juhászatot. Még nem .eldöntött kérdés-, fei.eöetsé- 'gos, ríSgí1 ízerZődeSesf Vágy ahhoz hasonló jellegű vállal­kozásba adják ki. A baromfitenyésztés bevált, a szövetkezettel kötött szer­ződés alapján évente 1 millió 300 ezer szárnyast nevelnek a tagok és alkalmazottak. Az ipari ágazat legnagyobb beruházása, a hordógyártás, 1983-ban indult, s a próba­üzem 1985 végén már termé­ket produkált. Azonban az acélhordó gyártásához fűzött remények nem váltak be 1986- ban. mert kevés volt a mun­káskéz, hiányos volt a techno­lógia, s a piaci lehetőségek sem kedveztek a termelésnek, illetve az értékesítésnek. Az abban az évben gyártott hor­dók többsége csökkent' értékű lett, s abból a szériából még mintegy tízezer vár eladásra. Az elmúlt év már sokkal job­ban sikerült, a teljes terme­lést, 4 ezer első osztályú hor­dót értékesített a szövetkezet, olyan nagyfogyasztóknak, mint például az Észak-Magyaror­szági Vegyiművek, ahol a hor­dókba export termékeket cso­magolnak. Az idén már elég­ségesnek bizonyult a munkás­létszám, a gépi kapacitás, jó a hordók minősége, s van piac is, még ha az ingadozó meg­rendeléseket ad is, és az alap­anyag is rapszodikusan érke­zik. A hordógyártás hulladéká­ból pedig a vasút megrendelé­sére hófogó rácsokat készíte­nek. Az Elektrofon névre hallga­tó gazdasági társaság jelenleg akkumulátortöltőket gyárt Párbeszéd az egyetemen Ifjúság és társadalom Fest megyébe látogatott teg­nap Gönczi János, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, akit reggel az MSZMP Pest Megyei Bizottságán foga­dott Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára. A meg­beszélésen részt vett dr. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának első titkára. A délelőtt folyamán Gönczi János Gödöllőn találkozott a helyi és a váci KlSZ-bizottsá- gok és -apparátusok tagjaival. Ezt követően a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen szer­vezett fórum keretében fiatal oktatókkal találkozott. A KISZ KB titkára délután — a Pest megyei program be­fejezéseként — Sződligeten, a Ligeti Károly Politikai Képzé­si Központban tartott előadást Ifjúság és társadalom címmel. Herczeg Sándor behelyezi az akkumulátortöltő vezérlőfül­kéjébe a panelszekrényt (A szerző felvételei) többféle típusban. Ezeket az elektromos targoncákat üze­meltető cégek vásárolják, évente több százat. Az ipari ágazat féjlődése azonban még több szakembert igényel. Á szövetkezet telepí­tett üzemeiben elsősorban la­katos, forgácsoló és szerszám- készítő hiányzik. A hiányszak­mák megszűnésének azonban vajmi kevés a reménye, mert például az előző tanévben szerszámkészítőnek tízen ta­nultak Cegléden, esztergályos­nak pedig mindössze ketten. Aszódi László Antal Továbbra is előjegyzésre A tervezett 2—2,5 százalékos fogyasztáscsökkenés és a vár­ható 15 százalékos kiskereske­delmi árszínvonal-növekedés, valamint a tavaly év végi nagy­arányú felvásárlások ismere­tében a kereskedelem az idén az iparcikkforgalom átlago­san 4 százalékos mérséklődé­sével számol. Az ellátás prog­nosztizálását nehezíti, hogy — noha az éves iparcikk-kínálat 80—82 százalékát a hazai ter­melők adják — az év eleji szállítások a vártnál lassab­ban indultak meg. A várható keresletcsökkenés mértéke jelentősen eltérhet az egyes termékcsoportokban. Háztartási vegyi árukból való­színűleg ugyanannyit, sőt mo­sószerekből, hajápoló kozme­tikumokból, háztartási festé­kekből többet vásárolunk, mint tavaly. A kereskedelem az alapvető igények kielégítésére törekszik, ám várható, hogy ezt csak néhány más termék, főként a márkás nyugati cik­kek importjának rovására tudja elérni. : Az év első hónapjának for­galmi tapasztalatai szerint vál­tozatlanul nagy az igény a korszerű, hely- és energiata­karékos mosógépek, fagyasz­tószekrények és -ládák, a ma­gas technikai színvonalú hír­adástechnikai cikkek iránt, de mind többen keresik a hagyo­mányos mosógépeket, centrifu­gákat is. Számítani kell arra, hogy o korszerű hazai gyárt­mányokból az idén sem tudja a kereskedelem kielégíteni az igényeket, számos terméket továbbra is elöjegyzéses mód­szerrel értékesítenek, s áruvá­sárlási hitelt is csak a készle­tek alakulásának függvényé­ben nyújtanak ismét a na­gyobb értékű cikkekre. Az év első heteinek tapasz­talatai szerint az építőanyagok iránti igény nem csökkent. Az iparral folytatott tárgyalások arra utalnak, hogy az alapve­tő építőanyagok egy részéből a belföldi termelők az év fo­lyamán kielégítik a keresletet. Néhány termékből; például ce­mentből, égetett tetőcserépből, burkolóanyagokból, ajtókból azonban importra is szükség lesz. A kereskedelem a hiányt egyéb iparcikkekből is import­tal pótolja., A megállapodások értelmében átlagosan 7 száza­lékkal több fogyasztási cikk érkezik a szocialista országok­ból, mint tavaly. Ezzel szem­ben kevesebb tőkés importra lehet számítani. Megyei Répfrcntstóség Mérlegen a máit esztendő Csütörtökön délután, a mozgalom megyei székházá­ban ülést tartott a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­sága elnöksége. A jóváhagyott napirendnek megfelelően a testület először azzal a beszá­molóval foglalkozott, amely a megyei bizottság, munkabi­zottságai és az elnökség 1987- ben kifejtett tevékenységét összegezte. Beható vita után és a feladatok kijelölésével egy időben a tagok úgy dön­töttek, hogy a beszámolót a megyei bizottság soron követ­kező ülésére beterjesztik meg­tárgyalásra. Ezt követően az elnökség a napirendnek megfelelően meg­vitatta azt a javaslatot, ame­lyet szintén a bizottság elá terjeszt annak munkaterviről 1988-ban, illetve elfogadta az idei esztendőre szóló saját munkatervét és tudomásul vette a munkabizottságoknak a programkészítéshez segítsé­get adó elképzeléseket. Korszerűsödő együttműködési farmák Újabb vegyesvállalatok A sokoldalú magyar—szov­jet gazdasági kapcsolatok to­vábbi bővítésében mind na­gyobb szerepet kapnak a kor­szerű együttműködési formák, főként a vállalatok közvetlen termelési kontaktusai. Ezt jel­zik a már létrejött, illetve már formálódó vegyesválla­latok, amelyek révén a két ország termelői szoros gaz­dasági kapcsolatokba kerül­nek, a vállalkozáshoz adott tőke arányában érdekeltségük is jelentősen megnő a sikeres együttműködésben. Magyaror­szágon négy, a Szovjetunióban öt magyar—szovjet vegyes­vállalat alakult meg eddig; közülük három már termel. A legelső ilyen vállalkozás az esztergomi székhelyű Mik- romed Kft., amelyet a Medi­cor Művek és a Szovjet össz- szövetségi Orvosi Műszeripari Tudományos Kutató Intézet hozott létre, orvosi és egyéb elektronikai berendezéseket gyárt és forgalmaz. A Mikro­elektronikai Vállalat és a szovjet műszaki fejlesztő-gyár­tó tudományos központ Inter- mos néven hozott létre vegyes­vállalatot. A Kft. integrált áramkörök- gyártását. kezdte meg. Faalapú csomagolóeszkö­zöket, állít elő az első szovjet- ünióbeli székhelyű vállalat, a vilniusi L ittara Volánpack, melyet a litván Littara és a magyar Volánpack alapított. Az idén továbbiak kezdik meg működésüket, amelyek közül 6 cég már a múlt esz­tendőben megalakult. A Ma­hír és a szovjet Szojuztorg- reklama Tisza néven hozott létre reklám vegyesvállalatot Moszkvában. A Ferunion és a Készül a Naszály A jövő héten már utcán lesz A közélet nyíltabbá, de- mokratikusabbá tételének szándéka egyre inkább igényli az olyan fórumokat, amelyek információkat közvetítenek egy-egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjaihoz. Sorra épülnek ki a kábeltelevíziós hálózatok, helyi lapok alakul­nak. Ez utóbbiak közé tarto­zik a Naszály címet viselő Váci Fórum is, amelynek in­dítását a váci városi pártbi­zottság és a városi tanács ha­tározta el. A Naszály első évfolyamá­nak első számát már nyom­ják Vácott, a Pest Megyei Nyomda Vállalat üzemében, hogy a 32 oldalas, három­ezer példányban megjelenő lap a jövő hét második felé­ben az olvasókhoz kerülhes­sen. A nyomdában módunk volt bepillantani az első szám tar­talomjegyzékébe. Természete­sen, mint minden újonnan in­duló orgánumban, úgy a Na­szályban is megtaláljuk a ki­adónak, a város vezetőinek beköszöntő írását. De találunk cikket a tanács és a lakosság kapcsolatáról, az üzemek és a egészségügyi ellátás helyzeté­ről, az oktatásról és Vác kul­turális életéről is. Nem hiány­zik a lapból a Szót kér az olvasó címet viselő rovat' sem. A felsorolás korántsem teljes, de a példák is jelzik, hogy csupa olyan dologról kíván szólni a Naszály, ami a város polgárait nap mint nap fog­lalkoztatja. Burján Ákos gépmester ellenőrzi a gépből kikerülő íveket. Sándor Lukácsné tördelő ösz- ü szeállítja a szedést. (Hancsovszki János felvételei) Gránit, valamint a Sztanko- irnport külkereskedelmi és a Vniialmaz Tudományos Ter­melési Egyesülés Gyémánt- és Szerszámforgalmazási Kft.-t létesített Budapesten. Csúcs­technológiájú energetikai be­rendezések kifejlesztésére vál­lalkozik az Energotechno kö­zös vállalat, melyet a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája Magas Hőmérsékletek Intéze­te, valamint nyolc magyar vállalat és intézet hozott lét­re. A Temaforg textil- és vegyipari hulladékok haszno­sítására, valamint úgyneve­zett nem szőtt anyagok előál­lítására létesített két vegyes­vállalatot a Szovjetunióban. Az Ágker Kft. vállalkozása, melyet a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának Me­zőgazdasági Kutató Intézeté­vel hozott létre, korai és kö­zépkorai érésű kukoricahib­ridek nemesítésével foglalko­zik majd. Várhatóan tevábbi 4—5 vál­lalkozás alakul meg az idén. A Pénzügyminisztériumban és a Kereskedelmi Minisztérium­ban elmondották, hogy több újabb magyarországi, illetve szovjetunióbeli székhelyű ve­gyesvállalat alapításáról foly­nak előrehaladott tárgyalások. Többek között a Szerszám­gépipari Művek, a Labor MIM, valamint a Trakis szö­vetkezet érdekelt új vállalko­zásokban. A szakemberek úgy számol­nak, hogy hosszabb távon évente 5—10 újabb magyar— szovjet vegyesvállalat ala­kulhat meg hazánkban, illet­ve a Szovjetunióban. Az együttműködés fejlesztését ne­hezíti, hogy a magyar válla­latok elsősorban a szovjet külkereskedelmi cégekkel áll­nak kapcsolatban, a termelő­ket kevésbé ismerik. Az infor­mációhiány ma jelentős gátja az ilyen jellegű vállalkozások gyorsabb terjedésének. Így a vállalatalapítással kapcsolatos tárgyalások meg­lehetősen időigényesek. Ked­vező azonban, hogy a magyar vállalatok egy része már je­lentős szervezési tapasztalat­tal rendelkezik, hiszen ha­zánkban 1972 óta lehetséges vegyesvállalat alapítása. Je­lenleg már több mint 100 ve­gyesvállalat működik. Az el­múlt években számos hazai cég alakult, amely pénzügyi tanácsadással, szervezéssel se­gíti a közös vállalkozások lét­rehozását, az alapításhoz pél­dául típusdokumentumokat dolgoztak ki. A Pénzügymi­nisztériumban törekednek az engedélyezési eljárás lerövidí­tésére, kedvező esetben már alig négy hónap alatt is .lét­rehozható vegyes vállalkozás. Magyar—szovjet vegyesvál­lalatok révén a működőtőke­bevonás még egyik országban sem nagymérvű. Hosszabb tá­von azonban ennek jelentősé­ge növekedhet, attól függően, hogy sikerül-e ehhez a KGST integrációs mechanizmusának fokozatos korszerűsítésével megfelelő feltételeket terem­teni. A jelenleg működő vál­lalatoknál többnyire a magyar résztvevők szolgáltatják az al­kalmazott technológiát, a kor­szerű termelési, szervezési módszereket. Amennyiben si­kerül a termelők közötti kap­csolatokat továbbfejleszteni, a jövőben várhatóan több olyan vállalkozás is alakul, amely­nek révén lehetővé válik a fejlett szovjet technika ma­gyarországi meghonosítása is. Baranyi Sántlornc és Vörös Sándorné a hordópalástot hajlít­ják a kívánt méretre, célgép segítségével

Next

/
Oldalképek
Tartalom