Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

Nagy forgalom a mentőknél Az ilyenkor szokatlanul enyhe és változékony időt so­kan nehezen viselik el. Az Or­szágos Mentőszolgálat gödöl­lői állomásán szinte megállás nélkül csöng a telefon, szól az URH-rádió. Ezekben a na­pokban a szokásosnál jóval tóbb a feladatuk. Jobb oldali képünkön: Az úgynevezett kiemelt esetkocsi személyzete, Farkas Kálmán szigorló orvos és Grúber Jó­zsef mentőápoló beteget lát el. Alsó felvételünkön: Ihász István szolgálatvezető menté­si feladatot ad át rádión egy mentökocsinak. (Zebegényei Károly felvételei) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1988. FEBRUÁR 10.. SZERDA A betakarítás helyes időpontja Több és jobb is a búza Érdekes kísérleteket végzett a búza termesztés területén a Gödöllői Tangazdasággal, a Gabonatröszttel és a Buda­pesti Műszaki Egyetem, bioké­miai tanszékével együttmű­ködve a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen dr. Szent- pétery Zsolt, Barkóczi Ottó és dr. Vajdai Imre. Hazánkban a mezőgazdasá­gi termelőüzemek közül szin­te mindegyikben folytatnak búzatermesztést. A termés be­takarítása az egyre korsze­rűbb és bővülő kombájnpark ellenére sem egyszerű feladat, hiszen e munkától függ, hogy milyen mennyiségben és minőségben kerül a termés a magtárba. A búzatermesztés terméseredményeinek növelé­se mellett a minőségi para­méterek javítását is szem előtt kell tartani. A kísérlet célja az volt, hogy a köztermesztésben lévő néhány fontos búzafajtánkat olyan kedvező időpontban ta­karítsuk be, amelyben a mennyiségi és minőségi mu­tatók a legkedvezőbbek. Több­évi nagyüzemi vizsgálataik azt bizonyítják, hogy a szo­rosan vett technológiai ele­mek, a fajta, a trágyázás mellett a betakarítás időpont­jának helyes megválasztásá­val is lehet növelni a meny- nyiséget, javítani a minősé­get. Ne merüljön feledésbe A gyógyvíz a föld alatt pihen Látványos, vidám műsor volt a Gyógyító esték a tévé­ben, bennem mégis kesernyés hangulatot ébresztett. Az al­só-parki hévízkút mostoha sorsán tűnődtem. Nem tud­tam szabadulni attól a gon­dolattól, hogy nem sikerült annak idején az a helyi kez­deményezés, amely a tv-adás- ban szereplő rábasömjén-sár- várihoz hasonló összetételű gyógyvizünket a gyógyítás szolgálatába állította volna. Technológia híján Annak idején sem gondolt senki sólepárlásra, sem fürdő­együttes létesítésére, hisz ilyen irányú felhasználásra teljességgel hiányoztak a fel­tételek. Kisebb vízigényű, olyan gyógyító részleg létre­hozása volt az elképzelés lé­nyege, mint amilyen már a kora hetvenes években a sár­vári kórházban női betegek, a hegyfalui tüdőszanatórium­ban pedig légúti betegek gyó­gyítására, a néhány kilomé­ternyire feltárt 4,5 százalékos sótartalmú, halogénelemek­ben gazdag hévízzel rendkí­vülinek mondható eredménye­ket értek el. A gyógyintéze­tek vezetői egy ankéton úgy nyilatkoztak, hogy a betegek 75 százaléka teljesen meggyó­gyult, 20 százalékának az ál­lapota pedig észrevehetően javult. Napjainkban ezt a gyógyvi­zet azonkívül, hogy lepárolják és gyógysóként külföldön is forgalmazzák, beszállítják a sárvári új gyógyszálló kádas osztályába, míg a fürdőme­dencéket egy másik, sósze­gény, hirdogénkarbonátos ösz- szetételű vizet adó kútból töltik. A víznek nagyobb für­dőegyüttesben történő fel- használása, megfelelő techno­lógia híján, ott is megoldat­lan. A gyógyítás terén elért si­kerek a nyolcvanas évek kez­detén egy lelkes csoport — dr. Keresztes Miklós rendelő­intézeti igazgató főorvos, dr. Szalai György agráregyetemi docens, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára és az ál­taluk meghívott fővárosi für­dőügyi szakemberek — javas­latot tett a városi tanácsnak az alsó-parki hévizünk rész­beni hasznosítására: egy ki­sebb vízigényű — mintegy 10—20 ágyas — vízgyógyá­szati részleg létesítésére, amely a kerepestarcsai kór­ház keretében gyógyította volna a női és légúti betege­ket. Elhelyezésként az időben kínálkozott a közeli, megszű­nő szülőotthon. illetve a megüresedő pártházi épület, ahová a gyógyvíz elszállítható és felhasználás után a városi csatornahálózatba bevezethető lett volna. A vízkivételi léte­sítmény alacsony költséggel lett volna létrehozható. Az első lépések Az elképzelést a 80-as évek elején a város vezetősége magáévá tette, megtette az első lépéseket a megvalósítás felé. Az országos vízügyi fő­hatósághoz fordult az elkép­zeléssel, ahonnan azt az útba­igazítást kapta, hogy minde­nekelőtt a hévizet az Egész­ségügyi Minisztérium fürdő­ügyi főigazgatóságával hiva­talosan gyógyvízzé kell nyil­váníttatni és ezt hosszabb időn át szerzett gyógyászati ered­ményekkel, konkréten alá kell támasztani. A tanács megkeresésére a vízszolgáltató vállalat elvé­gezte a kútvizsgálatot: ellen­őrizte hosszabb időtartamon keresztül a termelési jellem­zők állandóságát és ezalatt szükséges gyakorisággal víz­mintákat vett és elemeztetett. A vizsgálati eredmények az első kiépítéskori adatokat iga­zolták. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet, mint erre hiva­tott szerv, - a felszíni elf olyás­nál mért 53 fokos hévizet kloridos-jódos, olyan gyógyvíz jellegűnek minősítette, amely jelentős mennyiségben tartal­maz brómot, fluort, metabór- savat és metakovasavat, mindmegannyi gyógytényezőt. Ezzel megkezdődhetett vol na a kísérleti gyógyítás, a tapasztalati eredmények gyűj­tése a hivatalos gyógyvízzé nyilvánításhoz. Ébren tartani A folytatás elmaradt. A A miértre nehéz válaszolni. A tanács vezetésében 1982 tavaszán változás állott be, ez szemléletváltozással is járt. Az új vezetés ezt a staféta­botot nem vette át. Feltéte­lezhető, ha a közvélemény ilyen tervről tájékozottsággal rendelkezett volna — halvány utalások e lap hasábjain tör­téntek ugyan —, azt magáévá tette volna és megoldását szorgalmazta volna. Eltűnődtem, hogy azóta hány és hány embernek adta volna vissza az egészségét, hány és hány embernek tette volna elviselhetőbbé az életet a természetnek ez az ingye­nes adománya. Kár lenne, ha gyógyvizünk hasznosításának ez a még korlátozott, de emberközpontú lehetősége feledésbe menne Töredékes, de hitelesnek vélt krónikám a közvélemény tá­jékoztatását, a terv ébren tartását kívánja szolgálni. A gyógyító víz a mélyben pihen, jobb időre vár, hogy teljesít­hesse emberbaráti rendelteté­sét a közjó érdekében. Szakonyi Dezső Gödöllő Koordinációs munkaterv A Gödöllői Tanács cigány­ügyi koordinációs bizottsága február 11-én, csütörtökön délután 4 órakor tartja ösz- szejövetelét. Az ülésen meg­beszélik az 1988. évi munka­tervet, valamint a tíz megye cigányügyi koordinációs bi­zottsági titkárainak és család- segítőinek Gödöllőn rendezen­dő tapasztalatcseréjével kap­csolatos feladatokat. IVSatíárbarátok Diavetítéses előadás Az évszakoktól függetlenül rendszeresen a Magyar Ma­dártani Egyesület gödöllői csoportjában az összejövete­lek. Az aktuális ügyek inté­zése és megbeszélése mellett minden esetben előadások te­szik színessé és tartalmassá e találkozásokat. A következő összejövetelre ma, február 10-én 17.30-kor kerül sor a népfrontbizottság klubházá­ban, Gödöllő, Szabadság út 25. Bamberger Zsuzsa, a cso­port tagja tart diavetítéssel kísért előadást, élménybeszá­molót. A tagokon kívüliek az ér­deklődőket, a természetbará­tokat is szívesen látják 8 éves életkortól. Kartaliak a rádióban Vasárnap, február 14-én a Kossuth rádió 12.55 órakor kezdődő Népdalkörök pódiu­ma című műsorában a kartali asszonykórus énekel. A mű­sort február 20-án 17.05 órai kezdettel a Petőfi rádió meg­ismétli. Bag Bál fánkkal Február 13-án. szombaton 14 órakor bécsi és angol ke­ringővei kezdődik a bagí Szendrey Júlia Űttörőcsapat farsangi bálja a helyi Dózsa György Művelődési Házban. A jelmezes mulatságon a her­cegi pár fánkkal kedveskedik a közönségnek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gyermekszínpad előadása: Adrian Mole naplójából, 16 órakor. Diáktanya: have-rock klub, 16 órától. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal Eleven képről rajzoltatott portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen; A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékkiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja: 201. sz. Kisváci cukrászda, Vác, Dózsa György út 35. 210. sz. Joli presszó, Gödöllő, Dózsa György út 14. 221. sz. Honvéd vendéglő, Aszód, Falujárók útja 19. 226. sz. Magdi presszó, Kerepestarcsa, Szabadság út 161. 472. sz. Állomás büfé, Veresegyháza, Felszabadulás út 1. 492. sz. Modul 3-as büfé, Gödöllő, Piac tér. bérbe adja: 498. sz. Park ételbár, Gödöllő, Ady Endre sétány 1-3. A versenytárgyalás április 13-án 10 órakor lesz az igazgatóságon, cím: Vác, Széchenyi út 19. Tájékoztató adatokkal szolgál a vállalat váci igazgatósága, mgrcius 30-átál. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arc­képe — 1916, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szakirányú (elsőfokú végzettségű főkönyvelő-helyettest, pénzügyi- és számviteli- osztály-vezetőt, legalább 5 évi iparvállalati vezetői és szakmai gyakorlatot szerzett építészmérnököt tervezői munkakörbe felvesz a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat Lakás megoldható. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal, cím: Gödöllő, Dózsa György út 69. Telefon: 10-196. Gödöllői munkahelyre felveszünk anyagmozgató segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet mindennap 17-től 19 óráig, a következő címen: Gödöllő, Báthori u. 45. ISSN #133—1957 (Gödöllői Hírlap) Tanácsülési jegyzetek SAJÄT. Ismét elfogadtak egy városi költségvetést. Amit pénzügyi tervnek neveznek. Korábban volt költségvetési alap, fejlesztési alap, aztán lett egységes pénzügyi alap. Az alap egyébként pénzt je­lent. tőkét. Akkor találták ki az alapot, amikor még fújtak a pénzre, pláne a tőkére. Rusnya tőkéje, mondták föl­háborodva, ki vele — a szó­tárunkból. Nevezzük alap­nak. Az idén tehát pénzügyi terv. Mely áll működési és fejlesztési bevételből és ki­adásból. Eme pénzügyi tervet nem érzik valahogy sajátjuk­nak a tanácstagok, amit egyi­kük meglehetős óvatossággal ki is fejtett. A tanácselnök azt válaszolta rá, ő is el tud­na képzelni másikat, de tu­domásul kell venni a korlá­tokat, a szükségszerűségeket. Lehet, hogy ő sem érzi ma­gáénak, gondoltam erősen összeszorított szájjal, nehogy a csúnya föltevés kicsusszan- jon az ajkaim között. összességében a sajátnak nehezen érezhető tervet egy­hangúlag elfogadta a tanácsi testület. GIMNÁZIUM. Nézeteltéré­sek némely részletben voltak. Olyanokban, amelyek nem tartoznak szorosan a pénzügyi tervhez. De befolyásolják azt. Ilyen a besnyői gimnázium épülete. Amit el akarnak ad­ni. Ezt javasolták a tanácsi vezetők. Indokaik: a tanár­képző Gödöllőre telepítése után kollégiumi helyekről kell gondoskodni. A besnyői épü­let alkalmasnak látszik kol­légiumnak. Különben is el kellene adni, mert fönntartá­sára nincs pénz. További kö­zépiskolai használatára sem gondolhatnak, mert a sze­mélyzet foglalkoztatására nincs bérkeret. Az épületet néhányan saj­nálták. André László azt fej­tegette, hogy a középiskolába járás állampolgári jog. Ügy tudja, jelenleg Gödöllőn csak a nagyon jó tanulókat veszik föl gimnáziumba, de ha mindkét épületben, a most épülőben és a besnyőiben is középiskola működne, min­denkit fölvehetnének, aki je­lentkezik. A gimnázium el­adásával a népfrontelnökség sem ért egyet, erről Aufmuth Éva népfrontbizottsági titkár tájékoztatja a testületet. A végrehajtó bizottság ülésén is szót emeltek az értékesítés ellen. Tamási Mátyás például több bizottság nevében. Meglepő volt — legalábbis számomra —, hogy sem a vb-n, sem a tanácsülésen sen­ki sem vetette föl, hogy rész­letes számításokra volna szükség a döntéshez. Mit ér az épület, a hozzá tartozó te­rület, milyen az állaga, mibe kerülne esetleges fölújítása és így tovább. Ilyen számítás megfelelő alapul szolgálhatna a döntéshez. Ellenkezőleg csak bizonytalan érzésekre hagyatkozva határozhatnak. De határoztak. Az eladás mellett huszonhatan, ellene nyolcán szavaztak, tízen tar­tózkodtak. Az egykori rendőrkapitány­sági házat is eladják. Ezt egyhangúlag támogatták a ta­nácstagok. BÉRLAKÁS. A másik vita­téma a tanácsi bérlakások el­adásából származó bevételek sorsa volt. A KISZ és a szakszervezetek városi bizott­sága a mellett kardoskodott, hogy a bevételt különítsék el, s kizárólag új lakások építé­sére használhassák föl. Az előterjesztők azonnal íölfor- tyantak, micsoda, megint pántlikázni akarják a pénzt?! (A pántlikázás azt jelenti, ha nekem van egy összegem, azt a fölsőbbség fillérre fölosztja, s megmondja, ezt csak liba, azt csak kakas, amazt kizáró­lag birka vásárlására fordít­hatom. Hiába látok a vásáron egy világszép kecskét, azt nem vehetem meg, mert az alapban nincs olyan forint, amelyiknek pántlikáján a kecske szerepelne.) Szóval különítsék el, mond­ta a KISZ és a szakszerve­zet. De mit? Kiss József, a városgazdálkodási vállalat je­len lévő igazgatója odacsúszta­tott a KISZ-titkárnak egy pa­pirost, amelyen kimutatta, milyen kevés folyik be a bér­lakások eladásából. Íme: a la­kás forgalmi értéke egymillió, eladási ára 150 ezer, előleg­ként befizet a vevő tizenötez­ret, a többit huszonöt év alatt törlesztheti. Mit különít­senek el, mit pántlikázzanak föl? A szavazás eredménye: a pántlikázás mellett négyen voksoltak, öten tartózkodtak. A népfrontelnökség az új lakások építését is helytele­níti, mondván, ezeket több­nyire máshonnan érkező pén­zes emberek veszik meg, mi­közben a város pénztárcájából költenek tetemes összegeket a terület-előkészítésre és a köz­művesítésre. Az elnök vála­sza: a lakások hetven száza­léka fölött a tanács rendel­kezik, úgy, hogy az övé a ve­vőkijelölési jog. Lakást egyéb­ként is kell építeni. Milyen város az, ahol nem építenek lclPüáSt; GAZDÁLKODÁS. Az elejé­ről valamit kihagytam, ami­kor soroltam, hogyan válto­zott a költségvetés neve az idők során. Ezen az ülésen új nevet is javasoltak: gazdál­kodási terv. Mert most már gazdálkodni kell. Bocsánat, korábban nem gazdálkodtak a költségvetés, a pénzügyi alap, az egységes pénzügyi alap fo­rintjaival? Kör Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom