Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
Nagy forgalom a mentőknél Az ilyenkor szokatlanul enyhe és változékony időt sokan nehezen viselik el. Az Országos Mentőszolgálat gödöllői állomásán szinte megállás nélkül csöng a telefon, szól az URH-rádió. Ezekben a napokban a szokásosnál jóval tóbb a feladatuk. Jobb oldali képünkön: Az úgynevezett kiemelt esetkocsi személyzete, Farkas Kálmán szigorló orvos és Grúber József mentőápoló beteget lát el. Alsó felvételünkön: Ihász István szolgálatvezető mentési feladatot ad át rádión egy mentökocsinak. (Zebegényei Károly felvételei) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1988. FEBRUÁR 10.. SZERDA A betakarítás helyes időpontja Több és jobb is a búza Érdekes kísérleteket végzett a búza termesztés területén a Gödöllői Tangazdasággal, a Gabonatröszttel és a Budapesti Műszaki Egyetem, biokémiai tanszékével együttműködve a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen dr. Szent- pétery Zsolt, Barkóczi Ottó és dr. Vajdai Imre. Hazánkban a mezőgazdasági termelőüzemek közül szinte mindegyikben folytatnak búzatermesztést. A termés betakarítása az egyre korszerűbb és bővülő kombájnpark ellenére sem egyszerű feladat, hiszen e munkától függ, hogy milyen mennyiségben és minőségben kerül a termés a magtárba. A búzatermesztés terméseredményeinek növelése mellett a minőségi paraméterek javítását is szem előtt kell tartani. A kísérlet célja az volt, hogy a köztermesztésben lévő néhány fontos búzafajtánkat olyan kedvező időpontban takarítsuk be, amelyben a mennyiségi és minőségi mutatók a legkedvezőbbek. Többévi nagyüzemi vizsgálataik azt bizonyítják, hogy a szorosan vett technológiai elemek, a fajta, a trágyázás mellett a betakarítás időpontjának helyes megválasztásával is lehet növelni a meny- nyiséget, javítani a minőséget. Ne merüljön feledésbe A gyógyvíz a föld alatt pihen Látványos, vidám műsor volt a Gyógyító esték a tévében, bennem mégis kesernyés hangulatot ébresztett. Az alsó-parki hévízkút mostoha sorsán tűnődtem. Nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy nem sikerült annak idején az a helyi kezdeményezés, amely a tv-adás- ban szereplő rábasömjén-sár- várihoz hasonló összetételű gyógyvizünket a gyógyítás szolgálatába állította volna. Technológia híján Annak idején sem gondolt senki sólepárlásra, sem fürdőegyüttes létesítésére, hisz ilyen irányú felhasználásra teljességgel hiányoztak a feltételek. Kisebb vízigényű, olyan gyógyító részleg létrehozása volt az elképzelés lényege, mint amilyen már a kora hetvenes években a sárvári kórházban női betegek, a hegyfalui tüdőszanatóriumban pedig légúti betegek gyógyítására, a néhány kilométernyire feltárt 4,5 százalékos sótartalmú, halogénelemekben gazdag hévízzel rendkívülinek mondható eredményeket értek el. A gyógyintézetek vezetői egy ankéton úgy nyilatkoztak, hogy a betegek 75 százaléka teljesen meggyógyult, 20 százalékának az állapota pedig észrevehetően javult. Napjainkban ezt a gyógyvizet azonkívül, hogy lepárolják és gyógysóként külföldön is forgalmazzák, beszállítják a sárvári új gyógyszálló kádas osztályába, míg a fürdőmedencéket egy másik, sószegény, hirdogénkarbonátos ösz- szetételű vizet adó kútból töltik. A víznek nagyobb fürdőegyüttesben történő fel- használása, megfelelő technológia híján, ott is megoldatlan. A gyógyítás terén elért sikerek a nyolcvanas évek kezdetén egy lelkes csoport — dr. Keresztes Miklós rendelőintézeti igazgató főorvos, dr. Szalai György agráregyetemi docens, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára és az általuk meghívott fővárosi fürdőügyi szakemberek — javaslatot tett a városi tanácsnak az alsó-parki hévizünk részbeni hasznosítására: egy kisebb vízigényű — mintegy 10—20 ágyas — vízgyógyászati részleg létesítésére, amely a kerepestarcsai kórház keretében gyógyította volna a női és légúti betegeket. Elhelyezésként az időben kínálkozott a közeli, megszűnő szülőotthon. illetve a megüresedő pártházi épület, ahová a gyógyvíz elszállítható és felhasználás után a városi csatornahálózatba bevezethető lett volna. A vízkivételi létesítmény alacsony költséggel lett volna létrehozható. Az első lépések Az elképzelést a 80-as évek elején a város vezetősége magáévá tette, megtette az első lépéseket a megvalósítás felé. Az országos vízügyi főhatósághoz fordult az elképzeléssel, ahonnan azt az útbaigazítást kapta, hogy mindenekelőtt a hévizet az Egészségügyi Minisztérium fürdőügyi főigazgatóságával hivatalosan gyógyvízzé kell nyilváníttatni és ezt hosszabb időn át szerzett gyógyászati eredményekkel, konkréten alá kell támasztani. A tanács megkeresésére a vízszolgáltató vállalat elvégezte a kútvizsgálatot: ellenőrizte hosszabb időtartamon keresztül a termelési jellemzők állandóságát és ezalatt szükséges gyakorisággal vízmintákat vett és elemeztetett. A vizsgálati eredmények az első kiépítéskori adatokat igazolták. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet, mint erre hivatott szerv, - a felszíni elf olyásnál mért 53 fokos hévizet kloridos-jódos, olyan gyógyvíz jellegűnek minősítette, amely jelentős mennyiségben tartalmaz brómot, fluort, metabór- savat és metakovasavat, mindmegannyi gyógytényezőt. Ezzel megkezdődhetett vol na a kísérleti gyógyítás, a tapasztalati eredmények gyűjtése a hivatalos gyógyvízzé nyilvánításhoz. Ébren tartani A folytatás elmaradt. A A miértre nehéz válaszolni. A tanács vezetésében 1982 tavaszán változás állott be, ez szemléletváltozással is járt. Az új vezetés ezt a stafétabotot nem vette át. Feltételezhető, ha a közvélemény ilyen tervről tájékozottsággal rendelkezett volna — halvány utalások e lap hasábjain történtek ugyan —, azt magáévá tette volna és megoldását szorgalmazta volna. Eltűnődtem, hogy azóta hány és hány embernek adta volna vissza az egészségét, hány és hány embernek tette volna elviselhetőbbé az életet a természetnek ez az ingyenes adománya. Kár lenne, ha gyógyvizünk hasznosításának ez a még korlátozott, de emberközpontú lehetősége feledésbe menne Töredékes, de hitelesnek vélt krónikám a közvélemény tájékoztatását, a terv ébren tartását kívánja szolgálni. A gyógyító víz a mélyben pihen, jobb időre vár, hogy teljesíthesse emberbaráti rendeltetését a közjó érdekében. Szakonyi Dezső Gödöllő Koordinációs munkaterv A Gödöllői Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága február 11-én, csütörtökön délután 4 órakor tartja ösz- szejövetelét. Az ülésen megbeszélik az 1988. évi munkatervet, valamint a tíz megye cigányügyi koordinációs bizottsági titkárainak és család- segítőinek Gödöllőn rendezendő tapasztalatcseréjével kapcsolatos feladatokat. IVSatíárbarátok Diavetítéses előadás Az évszakoktól függetlenül rendszeresen a Magyar Madártani Egyesület gödöllői csoportjában az összejövetelek. Az aktuális ügyek intézése és megbeszélése mellett minden esetben előadások teszik színessé és tartalmassá e találkozásokat. A következő összejövetelre ma, február 10-én 17.30-kor kerül sor a népfrontbizottság klubházában, Gödöllő, Szabadság út 25. Bamberger Zsuzsa, a csoport tagja tart diavetítéssel kísért előadást, élménybeszámolót. A tagokon kívüliek az érdeklődőket, a természetbarátokat is szívesen látják 8 éves életkortól. Kartaliak a rádióban Vasárnap, február 14-én a Kossuth rádió 12.55 órakor kezdődő Népdalkörök pódiuma című műsorában a kartali asszonykórus énekel. A műsort február 20-án 17.05 órai kezdettel a Petőfi rádió megismétli. Bag Bál fánkkal Február 13-án. szombaton 14 órakor bécsi és angol keringővei kezdődik a bagí Szendrey Júlia Űttörőcsapat farsangi bálja a helyi Dózsa György Művelődési Házban. A jelmezes mulatságon a hercegi pár fánkkal kedveskedik a közönségnek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gyermekszínpad előadása: Adrian Mole naplójából, 16 órakor. Diáktanya: have-rock klub, 16 órától. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal Eleven képről rajzoltatott portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen; A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet királyné-emlékkiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja: 201. sz. Kisváci cukrászda, Vác, Dózsa György út 35. 210. sz. Joli presszó, Gödöllő, Dózsa György út 14. 221. sz. Honvéd vendéglő, Aszód, Falujárók útja 19. 226. sz. Magdi presszó, Kerepestarcsa, Szabadság út 161. 472. sz. Állomás büfé, Veresegyháza, Felszabadulás út 1. 492. sz. Modul 3-as büfé, Gödöllő, Piac tér. bérbe adja: 498. sz. Park ételbár, Gödöllő, Ady Endre sétány 1-3. A versenytárgyalás április 13-án 10 órakor lesz az igazgatóságon, cím: Vác, Széchenyi út 19. Tájékoztató adatokkal szolgál a vállalat váci igazgatósága, mgrcius 30-átál. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arcképe — 1916, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szakirányú (elsőfokú végzettségű főkönyvelő-helyettest, pénzügyi- és számviteli- osztály-vezetőt, legalább 5 évi iparvállalati vezetői és szakmai gyakorlatot szerzett építészmérnököt tervezői munkakörbe felvesz a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat Lakás megoldható. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal, cím: Gödöllő, Dózsa György út 69. Telefon: 10-196. Gödöllői munkahelyre felveszünk anyagmozgató segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet mindennap 17-től 19 óráig, a következő címen: Gödöllő, Báthori u. 45. ISSN #133—1957 (Gödöllői Hírlap) Tanácsülési jegyzetek SAJÄT. Ismét elfogadtak egy városi költségvetést. Amit pénzügyi tervnek neveznek. Korábban volt költségvetési alap, fejlesztési alap, aztán lett egységes pénzügyi alap. Az alap egyébként pénzt jelent. tőkét. Akkor találták ki az alapot, amikor még fújtak a pénzre, pláne a tőkére. Rusnya tőkéje, mondták fölháborodva, ki vele — a szótárunkból. Nevezzük alapnak. Az idén tehát pénzügyi terv. Mely áll működési és fejlesztési bevételből és kiadásból. Eme pénzügyi tervet nem érzik valahogy sajátjuknak a tanácstagok, amit egyikük meglehetős óvatossággal ki is fejtett. A tanácselnök azt válaszolta rá, ő is el tudna képzelni másikat, de tudomásul kell venni a korlátokat, a szükségszerűségeket. Lehet, hogy ő sem érzi magáénak, gondoltam erősen összeszorított szájjal, nehogy a csúnya föltevés kicsusszan- jon az ajkaim között. összességében a sajátnak nehezen érezhető tervet egyhangúlag elfogadta a tanácsi testület. GIMNÁZIUM. Nézeteltérések némely részletben voltak. Olyanokban, amelyek nem tartoznak szorosan a pénzügyi tervhez. De befolyásolják azt. Ilyen a besnyői gimnázium épülete. Amit el akarnak adni. Ezt javasolták a tanácsi vezetők. Indokaik: a tanárképző Gödöllőre telepítése után kollégiumi helyekről kell gondoskodni. A besnyői épület alkalmasnak látszik kollégiumnak. Különben is el kellene adni, mert fönntartására nincs pénz. További középiskolai használatára sem gondolhatnak, mert a személyzet foglalkoztatására nincs bérkeret. Az épületet néhányan sajnálták. André László azt fejtegette, hogy a középiskolába járás állampolgári jog. Ügy tudja, jelenleg Gödöllőn csak a nagyon jó tanulókat veszik föl gimnáziumba, de ha mindkét épületben, a most épülőben és a besnyőiben is középiskola működne, mindenkit fölvehetnének, aki jelentkezik. A gimnázium eladásával a népfrontelnökség sem ért egyet, erről Aufmuth Éva népfrontbizottsági titkár tájékoztatja a testületet. A végrehajtó bizottság ülésén is szót emeltek az értékesítés ellen. Tamási Mátyás például több bizottság nevében. Meglepő volt — legalábbis számomra —, hogy sem a vb-n, sem a tanácsülésen senki sem vetette föl, hogy részletes számításokra volna szükség a döntéshez. Mit ér az épület, a hozzá tartozó terület, milyen az állaga, mibe kerülne esetleges fölújítása és így tovább. Ilyen számítás megfelelő alapul szolgálhatna a döntéshez. Ellenkezőleg csak bizonytalan érzésekre hagyatkozva határozhatnak. De határoztak. Az eladás mellett huszonhatan, ellene nyolcán szavaztak, tízen tartózkodtak. Az egykori rendőrkapitánysági házat is eladják. Ezt egyhangúlag támogatták a tanácstagok. BÉRLAKÁS. A másik vitatéma a tanácsi bérlakások eladásából származó bevételek sorsa volt. A KISZ és a szakszervezetek városi bizottsága a mellett kardoskodott, hogy a bevételt különítsék el, s kizárólag új lakások építésére használhassák föl. Az előterjesztők azonnal íölfor- tyantak, micsoda, megint pántlikázni akarják a pénzt?! (A pántlikázás azt jelenti, ha nekem van egy összegem, azt a fölsőbbség fillérre fölosztja, s megmondja, ezt csak liba, azt csak kakas, amazt kizárólag birka vásárlására fordíthatom. Hiába látok a vásáron egy világszép kecskét, azt nem vehetem meg, mert az alapban nincs olyan forint, amelyiknek pántlikáján a kecske szerepelne.) Szóval különítsék el, mondta a KISZ és a szakszervezet. De mit? Kiss József, a városgazdálkodási vállalat jelen lévő igazgatója odacsúsztatott a KISZ-titkárnak egy papirost, amelyen kimutatta, milyen kevés folyik be a bérlakások eladásából. Íme: a lakás forgalmi értéke egymillió, eladási ára 150 ezer, előlegként befizet a vevő tizenötezret, a többit huszonöt év alatt törlesztheti. Mit különítsenek el, mit pántlikázzanak föl? A szavazás eredménye: a pántlikázás mellett négyen voksoltak, öten tartózkodtak. A népfrontelnökség az új lakások építését is helyteleníti, mondván, ezeket többnyire máshonnan érkező pénzes emberek veszik meg, miközben a város pénztárcájából költenek tetemes összegeket a terület-előkészítésre és a közművesítésre. Az elnök válasza: a lakások hetven százaléka fölött a tanács rendelkezik, úgy, hogy az övé a vevőkijelölési jog. Lakást egyébként is kell építeni. Milyen város az, ahol nem építenek lclPüáSt; GAZDÁLKODÁS. Az elejéről valamit kihagytam, amikor soroltam, hogyan változott a költségvetés neve az idők során. Ezen az ülésen új nevet is javasoltak: gazdálkodási terv. Mert most már gazdálkodni kell. Bocsánat, korábban nem gazdálkodtak a költségvetés, a pénzügyi alap, az egységes pénzügyi alap forintjaival? Kör Pál
