Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. FEBRUAR 9., KEDD rrvr . MKtllF.l] 3 Mire tellett, mire telik? Újat csak ha nagyon indokolt Dr. Kricsfalvi Péter az egészségügy helyzetéről Nehéz idők járnak. A szükség visz rá, hogy újra meg újra megtanuljunk jobban számol­ni, a pénzzel bánni. Spórolósan beosztani, hogy jusson is, meg maradjon is, a Icgszoritóbb kiadásokon kívül egyébre. Így kalkulálunk a családban mostanában több százezred ma­gunkkal az országban. S ugyanígy a kisebb- nagyobb közös háztartásokban is. Hiszen hal­lunk például a tanácsok költségvetésének alapos lefaragásáról. Hazánk gazdasági kon­szolidálása érdekében hozott intézkedés lát­tán fordult figyelmünk megyénk egészség­ügyének várható kilátásai felé. Tájékoztatá­sért dr. Kricsfalvi Fétert, a Fest Megyei Ta­nács egészségügyi osztályának vezetőjét ke­restük meg. Apró Antal köszöntése Magán-kiskereskedelem Megállt a fejlődés Az év első hónapjában szin­te sehol sem nyílt új magán­üzlet, és a régiek közül so­kan — tanácsi engedéllyel — szüneteltetik az árusítást. E jelenségek oka elsősorban a bizonytalanság; a vállalkozók úgy érzik, hogy a piaci viszo­nyok nem kialakultak. Apró Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét, az ország- gyűlés nyugalmazott elnökét, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben köszöntöt­te. A levelet Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára hétfőn a KB szék­házában adta át. ★ Az SZKP KB üdvözletével és ajándékával Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete köszöntöt­te Apró Antalt. A szolgáltató iroda lehetőségei Megmozdult a munkaerőpiac A gazdasági helyzet átalakításával megyénk munkaerőhelyzetében is jelentős változások várhatók az elkövetkező időszakban. A mun­kaerő-kínálat várhatóan a 90-es években emelkedik, s ezzel a fo­lyamattal egy időben tovább tart az anyagi és nem termelőágak létszámcsökkentése. Jelenleg még a munkaerő-kereslet meghaladja a -kínálatot, de a hiány csökken és ezzel egy időben romlanak az elhelyezkedési lehetőségek. A gazdaság stabilizációs szakaszában már megkezdődik, majd a kibontakozás időszakában egyre erőtel­jesebbé válik a struktúraváltás. Ezek a folyamatok a foglalkozás­politikától új eszközök bevezetését követelik meg. Ezek közé tar­tozik a dolgozók munkahelyválasztásának állami befolyásolása, el­helyezkedésük, pályaválasztásuk elősegítése, s a szakmai mobilitás irányítása. E felsorolt feladatok a munkaügyi szolgáltató irodák te­vékenységi körébe tartoznak. Ami már elkészült — Az egészségügyi ágaza­tot éppúgy érinti a gazdasági megszorítás, mint minden mást. S ebben a helyzetben elsősorban a tervezett beru­házásokat kell rangsorolni — válaszolta a kérdésre a me­gyei főorvos. — Ilyen kö­rülmények között csak az le­het a fő törekvés, hogy minél előbb befejezzük a megkez­dett építkezéseket és újakhoz csak akkor kezdjünk, ha az fe­szítőén indokolt. A továbbiakban azt példáz­ta. hogy Pest megyében nem olyan súlyos a gond, mint azt áttekintés nélkül feltételez­nénk. Egyébként is hajlamo­sak vagyunk feledni vagy legalábbis kisebbíteni ered­ményeinket. Hiszen a pénz­ügyi megszorítás olyan sza­kaszban érte megyénket, ami­kor egy sor egészségügyi be­ruházás rnár elkészült. Egy 15 évvel ezelőtt megkezdődött fejlesztési folyamat dinamiz­musa ebben az ötéves tervben — mindeddig — nem tört meg. Gondoljunk csak a legutób­biakra. Minőségi változást hozott a járóbeteg-ellátásban például a Nagykőrösön egy esztendeje és Dunakeszin a múlt év végén átadott szakor­vosi rendelőintézet. A gödöl­lői hasonló intézményt az idén tavasszal fejezik be. a régi párthásaF alákftják’ át er­re a célra. Ilyen bővítő és fel­újító munka folyik Cegléden is. A mága’sabb szintű beteg-' ellátásra utalva hivatkozott a Rókus Kórház most befejezett rekonstrukciójára. Ez utóbbi esetben a megyei vezetés je­lentős áldozatot hozott a mun­kafeltételek javítása érdeké­ben. Hogy ne csak a falak újuljanak meg, hanem az át­lagosnál jobb felszereltség, magasfokú műszerezettség álljon rendekezésre a gyógyí­táshoz. Mindezt úgy sikerült megvalósítani, hogy a terve­zett költségből 8 millió forint megtakarítás maradt, amit máshová, konkrétan a Táro­gató úti kórház — a miniszté­rium segítségével — jövőre üzembe léoő műveseosztályá- nak kialakítására fordítanak. Ennek a kórháznak a felújí­tása, amit úgynevezett felső sávon, a pénzügyek kedvező alakulása esetére terveztek — elmarad. Viszont kazánházá­nak rekonstrukciója megvaló­sul. mégpedig úgy. hogy az in­tézményt a tervezett bővítése után is képes lesz ellátni hő­energiával. Önerőbe! megoldják A Rókus, a mai Semmel­weis Kórház — a megye leg­nagyobb egészségügyi építke­zése beruházásának befeje­ző, V. üteme folytatódik, amelyben a megyei szakren­delő épül fel. Az egész megye j áróbeteg-ell áfását koordiná­ló központi egységben olyan speciális szakrendeléseket, diagnosztikai munkát vezet­nek majd be, amelyek megfe­lelnek a hosszú távra terve­zett társadalmi egészségmeg­őrzési programban megfogal­mazottaknak is. Elismeréssel szólt a betegellátás, a megelő­zés javítását szolgáló helyi, önerős kezdeményezésekről, mint például a szigethalmi, a piliscsabai egészségház építé­séről, körzeti rendelők, tanács­adók. kislaboratóriumok lét­rehozásáról, és egy sor még folyamatban levő hasonló be­ruházásról. Ezek megvalósítá­sához jelentős társadalmi erők mozdultak meg. — Az alapvető feladat ez­után is az — tette hozzá a fő­orvos —, hogy ezeknek a he­lyi, az egészségügyi alapellá­tást szolgáló intézményeknek a felszereltsége legyen meg­felelő színvonalú. — A gyógyítás feltételei je­lentősen javultak a megyében — összegezte dr. Kricsfalvi Péter. — Ezt mondhatom még akkor is, ha például az érdiek nem érzik a nagykőrösi fej­lesztés hatásait. És ennek az sem mond ellent, hogy Érden és Budaörsön — ahol a leg­nagyobb nagyságrendű két ter­vezett beruházás, a szakorvo­si rendelőintézet építésének a megkezdése aktuális — pilla­natnyilag nem látjuk biztosí­tottnak a pénzügyi fedezetet. Bár Érd vonatkozásában úgy tájékoztattak, hogy ott min­den anyagit erre koncentrál­nak. Területi gondozás Ezért is látjuk célszerű­nek mindenütt a tervezett lé­tesítmények szakaszos kivite­lezését. Meg kell várni, míg a helyi tanács pénzügyileg opti­mális helyzetbe kerül. Annál is inkább, mert nem csupán a céltámogatások összege csök­kent, hanem a helyi források is megcsappannak. Sajnos, ütemezni, lassítani kell az építkezéseket. Van tehát anyagi fedeze­tünk arra. hogy a megkezdett egészségügyi létesítményein­ket befejezzük. Az anyagi és a társadalmi erők összeadásá­val. koncentrálásával további fejlesztésekre is futja, szaka­szos megvalósítással. Erre mu­tat például • az egészségügyi osztály és a helyi tanács közös erőfeszítése, hogy a zsúfolt szigetszentmiklósi rendelőin­tézet bővítését építészetileg és szakmailag megoldja. Ugyan­így mindenképpen bővítésre és rekonstrukcióra szarul a je­lenleg mindössze családi ház nagyságú ráckevei szakren­delő is. E városi jogú nagy­községünknek azonban van egy régi és egy új tanácshá­za. Az egyik vagy a másik épület e célra történő átala­kításának gondolata célszerű­nek látszik. — Amiben viszont a legfe­szítőbbek a gondjaink, az a szociális gondoskodás intéz­ményhálózata — folytatta dr. Kricsfalvi Péter. — Jóllehet, e téren egy új koncepció alap­ján elsősorban a területi gon­dozásra kell az erőket össz­pontosítani: a napközi, he­tes és a házi beteggondozás­ra. De szükség van a szociá­lis otthonok befogadóképessé­gének bővítésére is. Megkés­ve ugyan, de az idén átadunk Szentlörinckátán egy 88 ágyas otthont. Mindenképpen sze­retnénk megoldani ebben az ötéves tervben a dabasi szo­ciális intézmény felújítását, amely egyben 50 személyes bővítéssel is járna. A megma­radó pénzűinket pedig a helyi kezdeményezések támogatá­sára szánjuk. A területi gondozás sokszí­nűségét szeretnék növelni. A megyei tanács szociálpolitikai határozata erre módot ad, ezért várják a helyi taná­csoktól az erre vonatkozó ja­vaslatokat. Az idős vagy be­teg emberek saját környeze­tükben történő gondozása, il­letve ennek egy kitérjesztet- tebb, magasabb színvonalú el­látása feltételezi a gondozók nagyobb hozzáértését. Megfelelő képzés Ezért gondoltak arra, hogy a váci egészségügyi szakközép­iskolában érettségizettek szá­mára kétéves szociális munkás szakképzést kezdenének. A fiatalok szakmaszerzési esé­lyein túl e munka társadalmi presztízsét is növelnék ezzel. Ügy igaz. ahogy a főorvos mondta: az emberi humánum végtelen — egy bizonyos ha­tárig. Ha megnyugtató módon kívánnak gondoskodni a rá­szorulókról, hozzáértő kezek­re kell azt bízni. Sofőrtől az orvosig A Pest Megyei Munkaerő­szolgálati iroda 1984-ben jött létre, s mellette még 65 helyi tanács munkaügyi osztálya foglalkozik közvetítéssel. Az iroda sokrétű tevékenysége közül ezúttal az egyik leg­frissebb szolgáltatásról beszél­getünk az iroda vezetőjével, dr. Szabó Ferenccel. — Eddig is nagy számban voltak a saját elhatározásból munkahelyet változtatók, a múlt év második felében azonban már érezhetően meg­mozdult a munkaerőpiac. Míg néhány munkáltatónál bérpo­litikai indokból nagyarányú volt a munkaerő-kereslet, vol­tak olyan cégek is, amelyek alkalmazottaikkal már nem hosszabbították meg határo­zott időre szóló szerződései­két. Ezen túlmenően vesztesé­ges üzemek és telephelyek szűntek meg, ahol szakkép­zett dolgozók — gépkocsive­zetőtől a kutatóorvosig — ma­radtak átmenetileg állás nél­kül. A munkaerőpiacon tehát mind a kvalifikálatlan, mind a szakképzett munlkaerő meg­jelent a maga elhelyezkedési gondjával. — Hogyan tud segíteni az iroda? — A munkáltatóknak mind­eddig nincs megbízható szol­gáltatásuk, a helyi' tanácsok és a munkáltató közötti kor­Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák alapvető feladata, hogy az ifjúsági és a már meglévő intézmények, szolgáltatások között új kom­munikációs csatornát teremt­ve széles körben gyűjtsenek és nyújtsanak információkat. Fontos, hogy részt vállalja­nak a hozzájuk fordulók kát is nyilvántartásba akar­juk venni, pontosan a megye agglomerációs jellege miatt. Ebbe az irányba nemrégiben nagy lépést tettünk előre, egy nagy teljesítményű IBM PC kompatibilis számítógépet sze­reztünk be, amely elősegíti szolgáltató tevékenységünket. Reméljük, könnyíti majd munkánkat az a tervezett jogszabály-módosítás is, amely az eddigi, negyedévenkénti munkáltatói bejelentési köte­lezettségen változtat, folyama­tossá teszi azt. S akkor majd naprakészen lehet tudni, hogy á megyében, illetve a főváros­ban milyen a munkaerő szer­kezeti megoszlása, ezáltal in­tenzívebben avatkozhatunk be a munkaerőpiac alakításéiba. Természetesen mindezt neun profitorientáltan kívánjuk végezni, — egyébként is iro­dánk csak részben önálló gaz­dálkodó szervezet —, hanem valóban eredmény centriku­sán. Alapfeladatunk tovább­ra is, hogy enyhítsünk a fog­lalkozáspolitikai gondokon, il­letve a várhatóan jelentkező feszültségeken. Az országos átlaghoz képest Pest megye — a főváros szomszédsága miatt — egyelőre nem küzd Olyan gendokkal, mint más megyék, de a későbbiekben nálunk is nagyobb mozgás várható. Még várakoznak — Milyen cégekkel sikerült eddig együttműködési megál­lapodásit kötniük? — A teljesség igénye nél­kül: Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, Pestvidéki Gép­gyár, Pest Megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság, Lottó Áruház, Magyar Államvasutak, Kőbá­nyai Sörgyár. A tsz-ek közül a Sasaddal vannak előzetes tárgyalásaink. A szerződése­ket többnyire 1988. január 1- jétől kezdődően erre az évre írtuk alá, s valamennyi mun­kahelyre, amelyekkel eddig megállapodtunk, sikerült már munkaerőt közvetítenünk. A későbbiekben szerintem jóval többen jelentkeznek partner­nek. Egyelőre azonban az adózás és a bérpolitika miatt az emberek nyakába zúduló seregnyi jogszabály, taktikai és stratégiai várakozásra kész­tet munkáltatót és munkavál­lalót egyaránt. — Tartunk attól, hogy az év folyamán a veszteséges fő­városi munkáltatók nagyobb arányú létszámcsökkentést ter­veznek, s ezek a megyéből be­járó ingázókat érintik első­sorban. Az illetékességi fel­osztás miatt megyénkben je­lenik majd meg a foglalkoz­tatási gondokkal küzdő, elhe­lyezkedni kívánó állás nélkü­li. Ezzel mindenképpen szá­molnunk kell. Szerencsére je­lenleg még — éppen az em­lített fővárosi közelség miatt —, az elhelyezkedés reális esélyei nálunk jobbak, mint az ország ismerten hátrányos helyzetű megyéiben. Antal Piroska gondjainak megoldásában akár úgy is, hogy eligazítják a fiatalokat: hová fordulhat­nak problémáikkal. Az iro­dáknak egyébként a helyi igényekhez igazodva maguk nak kell kialakítaniuk infor mációs és tanácsadási kíné latukat. Kádár Edit TS ezdetben nem figyelt fel a fiúcskára. Volt baja elég az üzlettel. Elődje ak­kora rendetlenséget hagyott maga után, amekkorát csak olyan valaki, akinek tel­jesen mindegy, káposztát, pelenkát vagy éppen könyvet árul. Ez utóbbiból faluhe­lyen megélni, bárki bármit mond., nem könnyű. Még akkor sem, ha nagyközség a cím, ha piaci napokon a buszok ontják a környező községekből érkezőket. Akik kö­zül persze, ha minden ötvenedik téved be ide, a könyvesboltba. Olyan kilenc, tíz esz­tendő körüli a gyerkőc. Először arra figyelt fel, milyen gonddal szedegeti elő a két-, tíz-, húszforintosait. Mint aki forintonként gyűjtögette össze. Lehet, hogy valóban így teszi? Azután már figyelte. Köszönt ille­delmesen, nézegetett körbe, hol, melyik polcnál kezdje. Nem akarta zavarni kérde- zősködéssel. Hagyta, böngésszen, kóstol­gasson. Ügy lett. Lopva megtörölte a pracliját a nadrágja oldalán, akkor nyúlt a könyv után. Ez jó jel. Becsüli azt, amit a kezébe vesz. Mit keres? Olyan neki valót. Mese­könyveket persze, de remek érzékkel a job­bakat. Mert ehhez érzék kell! ö harminc éve árul könyvet, belekoptak a csigolyái a pakkok emelgetésébe, legtöbbször elég ránéznie valakire, rögtön mondja magának, mi lesz majd a kosarában a séta végén. Ritkán, nagyon ritkán téved. Csak éppen ezzel a gyerkőccel nem tud ötről hatra jut­ni. Milyen logika szerint keres? Annyira különböznek a kiválasztott művek, hogy képtelen meglelni a szálat, amire felfűz­hetné egymás mellé azokat. Helyes gyerkőc egyébként, a ruházata nem valami muta­tós, s mégis, könyvet vesz ... Hm. Nehezen jön össze ez a kettő. Rájött azután, havon­ta egyszer, kétszer jön a gyerkőc, sokáig nézeget, bele-beleolvas a művekbe, vissza­teszi szépen oda, ahonnét elvette, megiga­zítja, nehogy a gerince kiálljon a sorból, törli a pracliját a nadrág oldalába, veszi le az újabb munkát... S lopva megnézi azt is a hátoldalon, mennyi az ár. Ki lehet a kölyök? Magától jön, küldik otthonról? Nem néz ki belőle, hogy könyv­Harmatcseppek GYERKŐC re kapna pénzt. Akkor meg? Honnét szer­zi? Az ilyen korú srácok fagylaltot, üdítőt, csokit vesznek, ha pénzük van, matricát, esetleg tollat, de könyvet? Igaz, a harminc év alatt sokféle furcsa figurával találkozott már, közöttük gyerekekkel is olykor, ott volt például az a kislány, aki szó szerint előjegyeztette („tessék csak felírni”) a maj­dan megjelenő könyvet, nehogy lemarad­jon róla... de ez a gyerkőc más. Furcsa. Mintha valami titok zománca égett volna bele sápadt arcocskája bőrébe, kék szemé­be, mozdulataiba. Mi lehet ez a titok? Ta­lán éppen a kiválasztott könyvek adnák meg a kulcsot hozzá? Írni kezdte a szerző­ket, címeket, de nem lett okosabb ettől sem. Próbált közeledni a gyerkőchöz, ami­kor jött, azt mondta neki, ott a baloldali pultot is nézd meg, ott is vannak neked valók... A gyerkőc illedelmesen felelt, kö­szönöm szépen, oda is ment a baloldali, harmadiknak beszorított polchoz, de lát­szott rajta, nem érdeklik igazán az oda ki­tett, szép kiállítású, képpel teli ismeretter­jesztő művek, pedig kimondottan fiatalok­nak készítik azokat. Vagy az áruk riasztja el? Sajnos, száz felett van egy-egy, a gyer­kőc meg, legtöbbért, ha hetven-, nyolcvan forintért vásárolt egy-egy alkalommal... folár-már rögeszmésen kereste a gyerkőc titkát. Otthon a feleségének is mond­ta, de ő csak nevetett, soha nem értette meg igazán, könyvet árulni más, mint ná­luk leszelni a sajtot, a szalámit... Azután egy pillanat alatt megoldódott a titok, ösz- szefutott Máriával, az elődjével. Mondta neki a gyereket. Ja a Tibiké...! Persze. Az apja neveli. Félárva. Az anyja belehalt a szülésbe. Ezért mindig olyan anyás köny­veket keres, na szóval olyanokat, ahol a mama a gyerekekkel szerepel... Mészáros Ottó Ifjúsági információs irodák Az igényekhez igazodva rekt együttműködés hiányaik. A beérkező igényeket a terü­letileg illetékes tanácsok ne­gyedévenként jelentik ne­künk. Irodánk a múlt év má­sodik felében levélben meg­kereste a megye nagyobb munkáltatóit, lehetőséget kí­nálva egy közvetlen együtt­működési megállapodás meg­kötésére, speciális vagy álta­lános munkaerőigényük ki­elégítésére. Az állást kere­sők foglalkozási megoszlása ugyanis nem egyezik a válla­latok igényével. Hogy csak egy példát ragadjunk ki a sokszínűségből: a hiányszak­mák közé tartozik még min­dig, a minősített hegesztő vagy az esztergályos, ugyan­akkor elhelyezkedési gondok­kal küzdenek például állatte­nyésztési szakemberek. A megkereséseinkre érkezett vá­laszok alapján partneri kap­csolatot tudunk létesíteni a vállalatokkal. Az ügyfélszol­gálatunkon egyre nagyobb számban megjelenő kiközve­títhető munkaerőt, illetve az elbocsátás vagy felszámolás során nagyobb létszámban felszabaduló munkaerőt koor­dináljuk és azt a velünk szer­ződéses megállapodásban ál­ló partnereinkhez irányít­juk. Kötelezettséget válla­lunk arra, hogy népszerűsít­jük a szerződő fél propagan­da-kiadványait és folyamato­san megküldjük a megye 65 tanácsának, ahol hirdetőtáb­lákon kihelyezik azokat. Va­lamint hirdetéseket teszünk közzé újságokban, átvállalva a munkáltatótól az ezzel kap­csolatos tennivalókat. Általá­ban a Pest Megyei Hírlap, a Magvar Hírlap és az Expressz hasábjain egy keretben több munkáltatót hirdet az iroda saját nevében. Ezért mi szol­gáltatói díjat kapunk, a mun­káltató pedig kevesebb pén­zért hirdethet, mert megosz­lanak a költségek. Ugyanígy az iroda alkalmazottai tár­gyalnak a munkára jelentke­zőkkel, s mi iránvítjuk azután őket az üres álláshelyekre. Módosítás várható — Mt lesz, ha ugrásszerűen megnő a munkaerő-kínálat? — E szerződéses tevékeny­ségünket a jövőben tovább kívánjuk fejleszteni, egyre több munkáltatóval szeret­nénk együttműködési megál­lapodást kötni. Ehhez persze megbízható, korrekt számító- gépes adatbankra lesz szük­ség, hiszen nemcsak a megye területén lévő, hanem a fővá­rosban működő munkáltató-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom