Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
Galga Áfész Célrészjegy A Galga Áfész az 1988-as esztendőben szeretné tovább növelni a tagok által jegyzett és befizetett célrészjegyek összegét. A szövetkezet sok új létesítmény építését, kereskedelmi hálózatának bővítését és korszerűsítését oldhatta meg a tagok anyagi támogatásával. Az új gazdálkodási viszonyok között még nagyobb szükség van erre a segítségre, ami egyben a pénz lekötésének, befektetésének is egyik kedvező módja. Kákái Zoltán igazgatási osztályvezető elmondta, hogy 1988. január 1-jétől a célrészjegyek kamatát 12 százalékra emelték. Egyéves lekötésig 7, egy év után 8, 3 éven túl 10,5, 8 év elmúltával 11.5, a 7 éves lekötés esetén pedig 12 százalék a kamat. A szövetkezet igazgatósága egyre inkább támaszkodni kíván a tagok önkéntes támogatására. s ezért tervezi, hogy az egyes községek intézőbizottságai között célrészjegykötési versenyt hirdet, mert csak ilyen módon javulhat gyorsan az áruellátás, s valósulhatnak meg a szövetkezet tervezett fejlesztési céljai. Késlekedés a Szabadság téren A BKV most nem akarja A rádióban Szaszkó József citerázik Február 4-én a Kossuth rádió Archívumunk című műsorában. amely 14.10 órakor kezdődik a túrái Szaszkó József citerázik. Szaszkó József egyike volt azoknak, akit a Galga menti néphagyományok ápolásáért a népművészet mestere címmel tüntettek ki. Vidékünkön sokan tanulták meg a citera kezelését, megszólaltatását a mestertől. A gödöllői 46-os választó- körzet legutóbbi tanácstagi beszámolóján Jáky Kálmán okleveles villamosmérnök fölvetette, hogy a Szabadság téren csökkenhetne a várakozási idő, ha a Pest felől érkező HÉV -szerelvények nem az étteremmel szemben, hanem az állomásépület előtt állnának meg, ahogyan a másik vágányon a főváros felé haladók. A tanács műszaki osztálya megkereste a BKV illetékeseit. akik az észrevételre az alábbiakat válaszolták: A Szabadság téri HÉV-meg- állóhelyen a Budapest . felől érkező vonatok utasperonjának áthelyezési lehetőségét megvizsgáltuk. A HÉV-rőt leszálló utasok számára a javaslatban leírtak valóban kedvezőbb közlekedési lehetőséget biztosítanak, azonban az utasperon áthelyezését az alábbi okok miatt nem kezdeményezhetjük. Közlekedésbiztonsági szempontból a jelenlegi helyzet megfelelőbb, mert a közúti csomópont előtt a vonatnak minden esetben meg kell állnia. A járművezetők és a gyalogosok fénysorompó jelzésén kívül a vonatot is látják, a HÉV pedig kellő körültekintés után. álló helyzetből kiindulva, kis sebességgel haladhat át a közúton és a gyalogosátjárón. A közút átbocsátó képessége a peron áthelyezésével nem változik, mert a közúti forgalom időben történő lezárását a haladó vonat sebességének megfelelően továbbra is biztosítanunk keli. A peron áthelyezésével járó építési és átalakítási munkálatok költségeit vállalatunk nem tudja vállalni (világítás, j elzőáthelyezés, útburkol a t javítás). Az átalakításhoz Emberi beavatkozás nélkül Támadás több irányból Lapunk más oldalán beszámolunk az elektronizáeió térhódításáról a megye vállalatainál. Az elektrotechnika és a számítástechnika rohamos fejlődését napról napra megcsodáljuk, barátkozunk a robotokkal. A számjegyes technika (NC) fejlődését azonban a szakembereken kívül kevesen követik. Pedig a mechanikai gyártás területén az utóbbi évtizedekben szintén látványos átalakulás ment végbe. Az ötvenes évek elején az amerikai repülőgépiparban és űrkutatásban a rendkívül bonyolult alkatrészek gyorsabb, termelékenyebb és pontosabb megmunkálására fejlesztették ki az első számjegyes vezérlésű szerszámgépeket. A szokásostól eltérő — a bonyolulttól az egyszerűbb típus felé irányuló — fejlődés következtében a többkoordinátás (3— 8), pálya vezérléses megmunkálógépek után megjelentek a fúrógépek, esztergák és marógépek egyszerű vezérlései. Forradalmi lendületet az elektronika szédületes fejlődése adott a számjegyvezérlésű szerszámgépeknek. Az integrált áramkörök, majd a mikroprocesszorok egyrészt a vezérlések teljesítményének jelentős növekedését, másrészt a vezérlések méreteinek és árainak nagymértékű csökkenését eredményezték. Megnyílt a lehetőség az általános alkalmazásra. Ma már az NC-gépek nemcsak a nagy gyárak üzemeiben működnek, hanem a kis- és középvállalatok, sőt a magániparosok műhelyeiben is. Elmarad az a figyelem- összpontosítás is. amit a számok pontos helyzetbeállítása igényel. A számjegyes vezérlésű szerszámgépeket úgy tervezték meg, hogy az alkatrész megmunkálása során semmilyen kézi beavatkozásra ne kerüljön sor. A gépek automatizáltsági fokától függően, egyes típusoknál a szerszámok, sőt az alkatrészek cseréje is emberi beavatkozás nélkül megy végbe. Az automatizálás kezdeti lépéseihez képest, amikor egy hagyományos gépre adaptáltak számjegyes vezérlőt, a mai NC-gépek alapvetően megváltozott szerkezeti felépítéssel rendelkeznek. A számjegyes vezérlés optimális alkalmazásának igénye forradalmasította a mechanikai tervezést, új, nagy pontosságú, magasabb teljesítményű hajtások, szerkezeti egységek, szabályozási és mérőmódszerek stb. kifejlesztéséhez vezettek. A magasfoikú automatizálás egyik csúcsa az úgynevezett megmunkáló központ, mely olyan számjegyvezérlésű szerszámtárral és szerszámcserélővei van felszerelve, hogy az alkatrészen több. különböző támadási irányból különféle technológiái műveleteket — például fúrás. íurateszíergá- lás, marás, menetesztergálás, süllyesztés, menetmarás stb. képes végrehajtani egyetlen befogásban. ’ szükséges engedélyezés hatósági jóváhagyást igényel a gödöllői és a megyei tanács részéről. Hetek óta hordom a válaszlevél másolatát a táskámban, és figyelem a HÉV-közleke-' dést. Nagyon sokszor elolvastam már a választ, következtetésem azonban nem változott: a HÉV illetékesei nem akarják. Hogy miért, az a válaszból nem derül ki. A gödöllői vonalon ugyanis van még egy állomás, amely teljesen azonos. Ez pedig a rá- kosfalvai. Ott érdekes módon úgy állnak meg a szerelvények, ahogyan Jáky Kálmán és a gödöllőiek szeretnék. A váiasz szerint a közúti csomópont előtt a vonatnak mindig meg kell állnia, kivéve a rendkívüli eseteket. A BKV elismeri, az utasoknak jobb volna, ha áthelyeznék a megállót. Ügy látszik, ez keveset nyom a latba, noha — állítólag — a HÉV az utasokért van. Utasok nélkül a HÉV szükségtelenné válnék. Jáky Kálmán is figyeli a közlekedést, ö azonban — ellentétben velem — nemcsak nézelődik, hanem mér. Január 26-án is mért. Csúcsforgalomban, stopperórával. Úgy találta, hogy 30 perces zárási idő is előfordul a harmincas utat keresztező irányban, A kereszteződés zárási ideje a peron áthelyezésével 45 másodpercnyire rövidülne, véli Jáky Kálmán, mert a szerelvény megállási ideje mintegy 30 másodpercet igényel. 15 másodperc alatt biztonságosan áthaladhatna a kereszteződésen. Jáky Kálmán nemcsak a HÉV jelzőlámpáit veszi figyelembe, hanem az egész térnek, kereszteződésnek a forgalmát. Ügy látja, a megálló áthelyezésével harminc százalékkal rövidülhetne a tilos periódusa. A leszállók nem kényszerülnének kát helyen keresztezni a Dózsa György utat, vagyis a sínek mentén, valamint a húszas bolt előtt. (Ezen a ponton szintén elég komplikáltba közlekedés, mind a gépkocsiknak, mind a gyalogosoknak). Olvasónk nem tartja helytállónak a levél azon részét, amelyben azt állítják, hogy a vonatnak a közúti csomópont előtt minden esetben meg kell állnia. Az Erzsébet parknál sem áll meg, Mátyásföldön sem, s mint említettük, Rá- kosfalván sem. Lehet, hogy a BKV-nak jelenleg ennyi pénze nincs. De miért nem tették néhány éve, amikor az egész állomást íöl- újították, hiszen a javaslatot már akkor előadták a gödöllőiek. Lehet, hogy ez történelmietlen kérdés, mégis fölmerül az emberben. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1988. FEBRUÁR 3., SZERÖ V Hem a millióktól függ A lakossággal a lakosságért Csütörtökön összeül a városi tanács, hogy döntsön az idei pénzügyi tervről, amelyben részletesen leírják, mire fordítsák a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Amikor a tanács elnökét, Papp Istvánt véleménynyilvánításra kértük, nem a tervezet magyarázatát vártuk, inkább a műit évi eredmények, folyamatok ösz- szegxését, azoknak a legfőbb vonásoknak a kiemelését, amelyek befolyásolják a lakosság hangulatát. Az elnök — utalva arra, hogy a választási ciklus közepén járunk — bevezetőben magáró! a tanácsról szólt. A testületi ülések az eltelt két és fél évben általában élénkek voltak, nem ritkán alakult ki heves vita. A nézetek ütköztetése után mindahányszor kiviláglott, a heves vita nem volt hátrányára a munkának. A testületre nemcsak az élénk vitaszellem, hanem a nagyobb felelősségtudat is jellemző. Nagyobb figyelmet szentel a kiemelt feladatoknak, miközben nem hanyagolja el az úgynevezett apróbb teendőket sem, akár az egész várost, akár egv-egy körzetet érintenek ezek. Értékes javaslat Áttérve a múlt évre, Papp István hangsúlyozta, 1987 a szűkülő források ellenére kiemelkedő esztendőnek bizonyult. Jelentős eszközöket fordítottak például a lakosság egy részének hangulatát nagyon befolyásoló rendezési tervek kidolgozására. A tervezetek előzetes lakossági fórumain sok értékes javaslat hangzott el, egy részük beépült a tervekbe, más részük nem. Az utóbbi kérdésekre később kell meglelni a legjobb megoldásokat. Ami a fejlesztést illeti, elsősorban a hatodik ötéves tervről áthúzódó beruházások folytak, vagy befejezték őket, vagy közel jutottak a befejezéshez. Hozzáláthattak olyan sürgős feladatok megoldásának A Galga két partján A nem házaspárnak sajnos lehetett gyermeke. Barátaik, rokonaik éppen ezért gyakran keresték fel őket a csemetéikkel együtt. Egy napon kisgyermekes pár költözött a szomszédjukba. A fiatalasszony eleinte bátortalanul, majd egyre gyakrabban kérte meg a szomszédokat, vigyázzanak a gyerekre. A járni tanuló fiúcska olyannyira eleven volt, hogy a vigyázóknak már nem jutott idő sem a barátokra, sem a rokonokra. — Nem is baj — szólta el magát a fiatalasszony. — Hiszen akkor az én gyermekemre ki vigyázna 7 + A férfi új cipőt vett. Csak otthon derült ki, hogy szűk, szorít. Néhány lépés után már a fazonja sem tetszett. Visszacserélni nem lehetett, hiszen annak határideje letelt. Gondolt égy nagyot, és a cipőt annak rendje-módja szerint betette egy fazék forró vízbe. Egy idő múlva bomlásnak indult a ragasztás mentén a lábbeli. Amikor visszavitte az üzletbe, még az eladók is sopánkodtak, hogy mennyire használhatatlannak bizonyult a szép, drága holmi. Az előadó fellépett a pulpitusra, és elmondta ünnepi beszédét. Már kifelé indult, amikor hirtelen megbotlott, és a mappa kihullott a kezéből. Belsejéből újság libbent a hallgatóság közé. Éppen az a vezércikk volt rajta, amit az előbb tapsoltak meg az ünneplők. ■k A távolsági buszjáraton jól láthatóan ki volt írva: Kérjük, ne dohányozzanak! A gyengébbek kedvéért még angolul is kinyomtatták. Erélyes volt a felhívás, hát minden utas komolyan vette. Menet közben, egyszerre dohányfüst töltötte be az autóbusz utasterét. Kiderült, a sofőr dohányzott. Neki szabad volt, hiszen ő nem utazott, hanem dolgozott. ★ A férfi, hosszasan must- rálgatta a lépcsőházi égőket. Amelyik szépen világított, azt ügyesen kicsavarta, majd a helyére egy kiégett égőt tett. Rövidesen végzett valamennyivel. Ügy okoskodott, a házke- zelőség ingyen cseréli ki majd a rosszakat jóra, s neki ingyenes beruházással, maximális fényerő lesz a lakásában. Az öregasszonyok hosz- szabb ideje ültek szótlanul egymás mellett az autóbuszon. A jármű gödrös útszakaszra ért és rázni kezdte az utasokat. Ezt az alkalmat szerette volna felhasználni az ismerkedésre az egyik anyóka, amikor odaszólt szomszédjának: — De ráz ez a busz! — Mire a másik csak annyit felelt: — Sajnos nem értem, mert ráz a busz.-k A hajlott hátú, kicsi öregember fáradtan lépegetett az utcán. Előtte tisztelettel tértek ki a járókelők. Mögötte hahotázó gvermekhad bandukolt, mintegy díszkíséretet adva az öreg lakásáig. Amint hazaért és levette kabátját, papírlapot talált rátűzve. Rajta egy felirat gyermeki írással: Én vagyok a leghülyébb! Ha észreve- szed ezt az írást, ragaszd tovább! Te hülye. ■k A közintézmény illemhelyiségébe menetrendszerű pontossággal rakták ki a papírokat. Alig térültek- fordultak a takarítónők, máris eltűntek a papírhengerek. Jó helyre kerültek. Csakhogy most nem több embert szolgáltak, hanem csak egyet, de azt igazán •nem takarékoskodva. K. I. Cs. előkészítéséhez, mint a városi piac, a temető, valamint a szemétlerakóhely. A város vezetői arra törekszenek, hogy elóbb-utóbb valamennyi körzetben létrehozzanak egy-egy közösségi házat, amelyek színterei lehetnek a társadalmi életnek. A blahai után tavaly az Ady sétányod avathattak ilyen házat. Gödöllőn évek óta jelentős eredmények születnek a társadalmi munkában. Az előzetes számítások szerint 1987- ben nem éri el a teljesítmény az 1986. évit, a személyenként kétezer forintot meghaladó összeg azonban jelzi, az összefogás erejében továbbra is lehet bízni. A munka- és lakóhelyi közösségek, az állampolgárok készek közreműködni a város komfortosabbá tételében. Közérzet és pénz A múlt évet az elnök az erőgyűjtés esztendejének is nevezte. Jelentős lépéseket tettek azért, hogy Gödöllő megfeleljen a körzet gazdasági, szellemi élete központjának. Emlékeztetett olyan, első pillantásra talán nem szorosan a városhoz fűződő fejleményekre, mint az Agrártudományi Egyetem bővülése, a tanárképző megnyitása, a biotechnológiai központ alapjainak lerakása. Ezek azonban olyan fejlemények, amelyek valójában egv-két évtized múltán éreztetik igazán hatásukat, mind országosan, mind itt, a városban. Vitathatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben sokkal többször esett szó az új létesítményekről, egy-egy intézmény, üzem átadása nagyobb nyilvánosságot kapott, mint az a rengeteg, sokszor nehezen észrevehető apróság, ami jó vagy rossz irányban befolyásolja az ott dolgozók, az oda betérők életét, közérzetét. Nyilván ilyesmire is célzott Papp István, amikor arról beszélt, hogy az intézmények működési színvonalának megtartása nem elég. 1 Ilyen értelemben mindenütt van tennivaló, s mindenütt tehetnek az emberek közérzetének javításáért. A példálózást kezdhetjük a tanácsnál, ahol mindinkább tartalommal igyekeznek megtölteni a jelszót: az intézmény váljék szolgáltatóvá és szolgálóvá. Ezt szolgálja egyebek között az a tervezet, amelyet a szakigazgatási szervezet korszerűsítésére dolgoztak ki, s ugyancsak a csütörtöki tanácsülés elé terjesztenek. A nehezedő körülményeket más téren is ellensúlyozhatják. Az elnök említette, hogy az elkövetkező egy-masfél évben sem telepszerű, sem tanácsi lakásépítés nem várható. Javítani igyekeznek ugyanakkor a telekellátást. Ebbe a sorba illeszthető a Gábor Áron utcába tervezett üzletsor, amely egyúttal az összefogást, az együttműködést is példázza. A benzinkútnak a fölújítása, a harmadik konténerközpont fölállítása úgyszintén. Konzultatív bizottság A lakosság részvétele a kommunális fejlesztésben a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben sem csökkent. A gázprogram nagyjából befejeződött. most a szennycsatornahálózat bővítése van soron. Papp István szerint a lakosságban változatlanul él a tett- rekészség, közösségi ügyekben, jó célokért mozgósíthatók az emberek. Az idén tovább fáradoznak azon, hogy minél jobban megismerjék az igényeket, amelyeknek kielégítésére összpontosíthatják az erőket. Ennek jegyében kérnek véleményt a gyermek- és felnőttkörzeti orvosoktól, a vöröskeresztes aktivistáktól, s iiyen célra kívánják életre hívni a városban lakó szakemberekből álló konzultatív bizottságot, amely döntési felelősség nélkül adhatna javaslatokat, s amellyel ütköztetni lehetne minden városépítő, fejlesztő elképzelést, valamennyi testületi döntést. K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: have-rock klub 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány támogatására, megtekinthető 15 —19 óráig. Gödöllő, könyvtár: Öszikék nyugdíjasklub: Erzsébet királyné és Gödöllő, előadó: Polónyi Péter, 15 órakor. Muzsikáló zenetörténet: általános iskolások 7—8. osztályosai számára, 16 órakor. , Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Erzsébet királyné-emlékkiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya Eleven képről portré III. Grassalkovieh Antal Eleven képről rajzoltatott portréja. 1770-ben született a gödöllői kastélyt építtető Gras- salkovichok utolsó fiúági leszármazottja, III. Grassalko- vich Antal herceg. A hatalmas birtokot 23 éves korában öröklő herceg császári és királyi kamarás, Csong- rád vármegye főispánja, majd valóságos belső titkos tanácsos és a Szent István-rend nagykeresztes vitéze lett. Sokáig Bécsben is élt, igazi főúri módon: kártyázott, nem verte fogához a garast, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1827- ben majd a csőd szélére juttatta uradalmát. Ekkorra életfelfogása, életmódja is változott, adakozó, közcélokra szívesen áldozó főúr lett. A Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum telke az ő ajándéka volt, az 1838-as pesti árvíz idején naponta 400 kenyeret, lisztet, burgonyát és hüvelyest vitetett a rászorulóknak. 1841 - ben, 71 éves korában halt meg Gödöllőn, ravatalán meg lehetett fordítani a családi címert: vele fiúágon kihalt az utolsó Grassalkovieh. Holttestét a pozsonyivánkai templom sírboltjából 1864-ben Má- riabesnvőre szállították, azóta is itt várja a boldog feltámadást. (A kép a helytörténeti gyűjtemény tulajdona.) Varga Kálmán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
