Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
ftsr n, fitter ti] 1988. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ Tavaszi rendezvénysorozat nyitánya Következetes hit és realizmus A kiállítás megnyitóján — balról jobbra — Bujáki Gábor, Balogh Tibor és Szabó Lajos A szép tájképek egyike: A Duna Leányfalunál (Vimola Károly felvételei) Könyv a természeti értékekről Kiskunságtól a Sárrétig Egy szerzői kollektíva tollából, Rakonczay Zoltán szerkesztésében külsőre is formás könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó a Kiskunságtól a Sárrétig címmel. A szándék tiszta és figyelemre méltó. Meg akarják ismertetni az ország természeti kincseivel az olvasót. Mindjárt megállapíthatjuk, hogy a terv első része sikerült. Igen szellemesen, nagy körültekintéssel a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket mutatják be az írók. R Manapság az ember, ha egy 4 kortárs képzőművész kiállítá- 4 sának a megtekintésére keli szül, akkor hajmeresztő mu- látványokra, vad dolgokra ä számit. Nonfiguratív, szerke- 4 zetében sokszor áttcldnthctet4 len, színvilágában szokatlan v müvekre, amelyek gátat szab- í nak a megértésnek, a befoga- y dósnak. Már a meghökkentés 5 erejével sem halnak — tisz- 4 telet a kivételnek —, a nézd 4 clfásul, elveszti érdeklődését, 4 esetleg meg sem nézi. Ehhez pt képest lapunkban az utóbbi 2 hetekben viszonylag sok kiál- ! litásról irtunk, aminek egyik 4 oka, hogy a télutó-tavaszelő 4 időszaka a legsűrűbb képző- 4 művészeti eseményekben, a 4 másik pedig, hogy valamilyen Ä szempontból kiemelkedő, em- 4 ütésre méltó alkotásokra hív- 4 tűk fel a figyelmet. Ezek so- ?. rába tartozik a Gödöllői Ag- K rártudományi Egyetem Nyisz- 4 tor György Kollégiumában 4 Szabó Lajos Munkácsy-dijas 4 festőművész egy hete megnyílt, 4 március 4-ig megtekinthető 4, kiállítása is. Csákánnyal, ecsettel Egy kortárs festő kiállítása? — ez a kimondatlan kérdés volt leolvasható a fiatalabb nemzedék, a gödöllői kollégisták áfckiíejezéséről. A felhúzott szemöldökök, a tágra nyílt szemek — a csodálkozás jelei. Igen, meghökkentő az a realizmus, az a derűs optimizmust sugalló, aranyossárgában világító színvilág, ami a széles folyosóra belépve magával ragadja az embert. Hogyan őrződött meg valakiben jó néhány évtized alatt az 1945 utáni korszakot jellemző . hit, remény töretlenül? Ahhoz, hogy ezt megértsük, fel kell idéznünk Szabó Lajos festői pályájának néhány állomását, amelyek mérföldkőként maradandóan meghatározták festői látásmódját, politikai állásfoglalását. Hadd idézzem elsőként dr. Balogh Tibort, az egyetem docensét, aki a kiállítást megnyitó beszédében így emlékezett visz- szá ,á' ipűvesszel, kötött barátság első éveire: „Szabó fajost negyven éve, mint egyetemi hallgatót az ifjúsági mozgalomban ismertem meg, a fényes szellők nemzedékének soraiban, a József Attila Népi Kollégium alapításakor. Együtt éltük, dolgoztuk és harcoltuk át ifjúságunk legszebb időszakát. Ez folytatódott, amikor 1947 nyarán Jugoszláviában a samac—szarajevói vasútvonal építésén a MEFESZ Vasvári Pál brigádjában a magyar ifjúságot képviselve dolgoztunk, csákánynyal, ecsettel-palettával , és tollal a világ demokratikus fiataljainak barátságáért, egységéért.” Klasszikus példaképek A lévai szegény munkáscsalád . gyermekeként 1927-ben született Szabó Lajos, középiskolai festőművész rajztanára, Kraumann Erik hatására, 1945-ben beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei Kmetty János, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak. A negyvenes évek végén a krakkói Művészeti Akadémián ösztöndíjasként dolgozott. Tanáraitól minden mesterfogást ellesett. Példaképei mégis a nagy klasszikusok, Leonardo, Michelangelo, Rembrandt... Ez a magasra állított mérce érződik mindén ecsetvonásában, abban az igényességben, amely- lyel a nemes alapanyag kiválasztásától a kép végső befejezéséig dolgozik. A Fizikai kísérlet című diplomamunkája elismeréséül 1952-ben kapta meg a Munkácsy-díjat, majd ugyanebben az évben volt az első önálló kiállítása Berlinben. Ezt követően számtalan hazai és külföldi kiállítás tanúsítja irigylésre méltó munkabírását, ambícióit: a Prágában, Moszkvában, Rómában, Firenzében, Veronában, Párizsban, Londonban, New Yorkban elért sikerek kárpótolták a hazai elismerés hullámzó időszakaiban. A Gödöllőn látható festmények többsége portré. Tervei szerint meg akarja örökíteni valamennyi népi kollégista társát. Ezenkívül csepeli, dunaújvárosi munkások, neves írók, költők megmintázására is vállalkozott. Az elmúlt évben hónapokat töltött a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben, hogy egy jól működő nagyüzemi mezőgazdasági üzemet tegyen a művészetben is maradandóvá. A művészi hitvallások között is egyedülálló ez a makacs, töretlen hit, amelyet nem befolyásoltak az utóbbi évtizedek gazdasági, politikai törései. Ez a munkásság híven idézi a négy évtizeddel ezelőtti világot, így kortörténeti dokumentum, magas színvonalú művészi, technikai tolmácsolásban. Közvetítő híd Ennek a hitnek, látásmódnak az elfogadása nehéz a fiatalabbaknak. A közvetítő hidat a gyönyörű táj- és városképek jelentik. Nem divat a realizmus? Nem hinném, hogy ez lenne a festmények be- és elfogadásának gátja. Ha egyszer csak a tájképek kerülnének kiállításra, ez a kérdés fel sem vetődne. Ami szokatlan és nem divat, az a derűlátás, az az optimizmus, amellyel a művész ma a munkást, a munkafolyamatokat láttatja, A gödöllői kollégium tavaszi rendezvénysorozatának megnyitója ez a kiállítás. Bu- jáki Gábor igazgató Balogh Tiborral egyetértésben fontosnak tartja, hogy a kollégistákat ne csak szűk értelemben vett szakmai hatások érjék. Ahhoz, hogy valaki jó gazdasági szakember legyen, általános műveltségre is szert kell tennie. Ez a kiállítás nemcsak képzőművészeti élmény, hanem egy történelmi korszak gondolkodásra, vitára serkentő bemutatása is. Gjj írisz Elysilini. Azok az előfizetők, akik moziba is eljárogat- naik. láthatták már Keszi Imre Elysium című regényének filmváltozatát. S ha látták, akkor most, pénteken este alkalmuk nyílt arra, hogy ösz- szehasonlítsák a hatalmas vetítővásznon, illetőleg az otthoni képernyőn végigvonuló változatot. Nem tévedünk talán, ha inkább az utóbbi tetszési indexét gyarapítjuk, hiszen Szántó Erikának ez a rendezése éppen a kisebb méretek intimitását használta ki szépen. olykor a megrázás torkot szorító hatásosságával. S tehette ezt elsősorban azért, mert maga az alapmű, ez az 1958-ban megjelent, de értékeihez képest máig kevéssé méltatott regény szintén csendesen fájdalmas, inkább panaszkodó, mintsem harsányan vádoló alkotás. Egy európai intellektus jelenetekbe dramatizált hatalmas kérdőjele, amely a fasizmussal járó ellehetetlenülés nyomán rajzolódik fel. Egyáltalán lehetséges az, hogy egy tízesztendős pici fiút csak úgy elszakítanak kedves, szerény és nagy tudo- mányú édesapjától, s mindez a huszadik század közepén történik? Nos, ez az abszurdum vált előttünk képpé és hanggá, mégpedig balladásan szép felvételekké és szordínósan jajgató hangokká, egyszer-másKlSZ-alapítvány Fiatal műszakiak támogatására A fiatal műszaki értelmiség támogatására, a hazai műszaki fejlesztés kibontakoztatása, meggyorsítása érdekében a KISZ Központi Bizottsága alapítványt hozott létre. Az alapítvány elnevezéséről a napokban döntenek, az azonban már bizonyos, hogy egy, a Széchenyi szellemiségéhez kapcsolódó alapítványi kör vagy társaság létrehozását tervezik. Az alapítvány célja ugyanis az, hogy lehetővé tegye itthon és külföldön a legújabb műszaki-tudományos eredmények megismerését, hazai alkalmazását és elterjesztését. Az alapítvány indulótőkéje 10 millió forint és 100 ezer USA-dol- lár. ösztöndíjára olyan 35 évnél fiatalabb szakemberek pályázhatnak majd, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a műszaki-tudományos elméleti vagy gyakorlati munkában, s akiknek külföldi tanulmányútja, tevékenysége a magyar népgazdaságban is hasznosítható eredményt ígér. Az alapítvány nyitott, céljának valóra váltásához bármely hazai vagy külföldi jogi és magánszemély csatlakozhat anyagi támogatással. Az ösztöndíjak forrását az alapítvány vagyonának kamati és más hozadékai alkotják. Az alaptőke kezelője a KISZ KB, amely a vagyon biztonságos és magas hozamú befektetésére pénzintézetet bízott meg. A jelenlegi alaptőke évi 1 millió forint és 6500 USA- dollár felhasználását teszi lehetővé, ez az összeg évente 5-6 fiatal szakember külföldi tanulmányaira elegendő. Az ösztöndíj elnyerésére évenként pályázatot írnak ki különböző feladatok megoldására, a konkrét tanulmányi hely megjelölésével, de jelentkezhetnek a fiatal műszaki szakemberek saját témával is. Az ösztöndíjak tanulmányút- ról visszatért és eredményes munkát végzett szakemberek automatikusan az alapítványi kör tagjai lesznek. A pályázatok alapján az ösztöndíjak odaítéléséről 21 tagú kuratórium dönt majd. Csak olyan pályamunka kaphat ösztöndíjat, amelynél biztosíthatók az alkalmazás feltételei. Ez ez alapítvány — a KISZ KB véleménye szerint — modell értékű lehet a hazai műszaki-tudományos fejlesztésben, a haladás meggyorsításában. szór olyan színvonalon, mintha egy sokadik nagyfilmjét jegyző rendező adta volna az instrukciókat. Bedig hát nem így van. Szántó Erika ugyanis nagyon sokáig dramaturgként, alkalmankint filmíróként volt jelen a mozgóképes szakmában, s csak újabban vállal rendezést. Ám ha ezt a művészetet ilyen színvonalon. tudja gyakorolni, akkor bizony a legjobb dirigensek között van a helye. Már csak azért is, mert — immár a tévénézők milliói tanúsíthatják ezt — remekül tud szerepeket kiosztani. Elsősorban is felfedezte magának azt a kis Nagy Zolit, akihez fogható gyermekszínész nemigen sétálgatott mostanában a kamerák előtt. Másodsorban pedig olyan külföldi közreműködőket szerződtetett, akik telitalálatos tökéllyel feleltek meg a rájuk osztott szerepeknek. Klaus Abramowsky kísérletvezető doktora például, vagy Alexander Bardini a vén festő alakjában — ez is, az is mestermű volt a javából. Egy szó, mint száz, Keszi Imrének ez a regénye méltó átformálásban került oda a legnagyobb létszámú közönség elé. Ráadásul azt sem kürtölték szét a vetítés előtt, hogy egy volt kortárs írónknak micsoda fontos vállalkozásáról van szó, és azt sem követelték, hogy ezt a még mindig újnak számító könyvet igenis el kell olvasni. Az Elysium egyszerűen csak felidézett egy Szerencsére elég szép számmal található még hazánk területén védett, védendő terület: négy nemzeti park, 45 tájvédelmi körzet és mintegy 150 országos és nyolcszáz helyi jelentőségű természeti érték található, csaknem 600 ezer hektáros kiterjedésben. A múlt emlékeit őrzik Pest megyét is bőven érinti a könyv, mert olvashatunk benne a Kiskunsági Nemzeti Parkról, az ácsai ősturjános láperdőről, a Pilis hegységről, a börzsönyi és a budai védett területekről, a pusztavacsi országos központról is. Megismerkedhetünk a kötetben a Kiskunsággal, amely harmincezer hektár kiterjedésével 16 községet érint. A kiskunsági puszta apajpusztai része pásztorhagyományokban hasonlít a Hortobágyhoz, de jellegzetes kiskun szokásokkal. Különleges a madárvilága. Hozzá tartoznak a szikes tavak, amelyek főleg Bács- Kiskunban találhatók, például Szabadszállás, Fülöpszállás határában. A szikes mocsarakban érdekes madarak, állatkák élnek, a növényzet is értékeket hordoz. A szerzők könyvükben leírják, hogy miért szükséges a tájak védelme, hogyan alakultak ki ezek a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek. Milyenek voltak az előzmények, miként alakult úgy, hogy ezek a vidékek még őrzik a múlt emlékeit, a semmi más tájhoz nem hasonlítható erdős pusztákat, amelyek valamikor bőven burjánoztak, ma már csak a maradványai lelhetők fel, de létednek. A homokpusztai gyepek, rétek, borókás nyára- sok, homoki, pusztai, sziki és gyöngyvirágos tölgyesek és nádasok ma is ritka élményt nyújtanak. Ezért is óvjuk őket. Érdemes velük megismerkedni, mert akkor jobban megértjük, hogy miért szükséges a védelmük. Olvashatunk a kötetben a természeti viszonyokról, egy- egy terület felszínéről, éghajlatáról, vízrajzáról, a talajokról, a növényekről és a vegetációtípusokról. Megismerkedhetünk a védett területek gazdaságföldrajzi helyzetével, mezőgazdaságával, a természetvédelem adataival. szörnyű kort, bemutatott egy szétszakított családot, és biztosak lehetünk benne, hogy ezzel a nagyon igényes, hitelesnek mutatkozó és kiegyensúlyozott átlényegítéssel éppen hogy olvasókat toborzott az alapmű számára. Minden felcím, sorozatba való begyömö- szölés nélkül is. Humor. Miután elmúlt a farsang, és a naptár a nagyböjt idejét mutatja, a műsor- szerkesztőség úgy döntött, hogy most kell a készüléktulajdonosokat megkacarásztatni. A szombati estére ugyanis két olyan humorblokkot soroltak be, amelyik inkább a vigasság immár befejezett évadjára illett volna. Persze a néző nem annyira a kalendáriumot figyeli, hanem azt. amivel megtraktál- ják. Néztük tehát előbb Antal lmrééknek a legeslegújabb Szeszélyes évszakokját, és jobb híján csak azt mondhattuk róla, hogy — volt jobb. Előállítói ugyanis a terjengös- ség megbocsáthatatlan vétkébe estek, és olyan irdatlan hosz- szú betétekből építették fel azt a hetven percet, hogy azok így inkább csak untattak. Nem így Árkus József Parabolája azon ae éji órán! Ez a kül- és belpolitikai revü most is ügyesen szurkapisz- kálit, csipkedett és csípett, igaz, mindezt a már túlhaladott farsang jegyében. De hát erről az ütemtévesztésről aligha ők tehetnek. Akácz László Mi bennük az érték? Erra is választ kapunk a könyvből. Csak annyit, hogy Magyarország sűrűn lakott, ahol nehezebb megőrizni a természetet, mint más országokban. A Gerecsét nyilvánvalóan nagyobb veszélyek fenyegetik, mint az Alpoknak egy, a Gerecse hegységgel azonos kiterjedésű darabját, így a Gerecse védelme indokoltabb. Nem turisztikai könyv a Kiskunságtól a Sárrétig című kötet, nem természetvédelmi tanulmány, sokkal több annál. Éppenséggel arra akarja felhívni az olvasó figyelmét a Dél-Alföld bemutatásával, hogy milyen kincs rejtőzik környezetünkben. A kötetben megismerhetjük például a Szarvasi arborétumot, ezt a 42 hektáros gyönyörű természetvédelmi területet. Itt van hazánk legnagyobb élőfagyűjteménye, amelyet annak idején Bolza József és felesége, Batthyány Anna alapított, s amelyet később fiuk, Bolza Pál továbbfejlesztett. A szinte a világ minden tájáról hozatott szaporítóanyaggal módszeresen alakította ki ezt az egyedülálló, nagy biológiai és esztétikai értéket képviselő tájegységet. Mindenki megérti az írói szándékot, aki szereti a természetet, aki tud gyönyörködni egy- egy tájnak a szépségében. Európai érdekesség is Nagyszerű munkát produkáltak a kötet írói, akik megmutatták egy olyan nagy területnek a természeti értékeit, mint a Kiskunságtól, az alsó Duna-ártéren és a Tisza alsó • folyásának, vidékén át a Körösök;, mentéig, a Sárrétig Jaú- zódó vidék gyöngyszemeit, az ártéri erdőkkel, láprétekkel, homokbuckákkal, szikes pusztákkal és tavakkal tarkított, a felületes szemlélő számára egyhangúnak tűnő, de annál változatosabb — a civilizáció térfoglalása ellenére is — gazdag növény- és állatvilágot magába foglaló országrészt. Tegyük hozzá: a változatos, sokszínű élővilág egyik-másik eleme európai érdekesség, ilyen például földrészünk legnagyobb testű madara, a túzok, amelynek egyik legnépesebb állománya hazánkban, Dévaványa határában él. Sok egyéb szépséget is megmutat a könyv, amelyet fekete-fehér és színes felvételek, térképek, magyarázó rajzok egészítenek ki. Gáli Sándor Nagy út előtt A csillagászokból, geodéziai szakemberekből álló Egyiptom 88 expedíció március 7-én indul az egykori Alexandria területére és környékére, hogy a több mint 2500 éves görög csillagászati méréseket egybevetés céljából elvégezze. Az előkészületek fontos szakaszához érkeztek. A felszereléshez tartozó személyi víztisztító berendezés kezelését vízügyi szakemberek segítségével gyakorolták a múlt héten. A sikeres „főpróba” eredményét, a Soroksári-Duna-ág tisztított vizét elfogyasztották. Égy, ma már kuriózumszámba menő esemény képi megfogalmazása: Értekezlet a József Attila Népi Kollégiumban 1946-ban Tv-PIGYELŐ'
