Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

Oktatástechnológiai pályaművek Könnyen felhasználhatóak Tanulni: muszáj? Ha az ember fiát, lányát felvették az egyetemre, akkor már illendő Nem mindegy, (rogy hogyan. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnöki karán immár harmadszor hirdettek -olyan pályázatot, amelyre az okta­tást segítő versenyműveket vártak. Két kategóriában. Ok­tatóprogramok és videoműso- rok készítésére ösztönzték a vállalkozó kedvű tanárokat, kutatókat, hallgatókat. Igen érdekes eredmények születtek az alkotómunka ré­vén. Az oktatóprogramokkal szemben kettős igényt fogal­mazott meg a bíráló testület. Az egyik a könnyű felhasz­nálhatóság, a másik az, hogy a feladat vállalásában kitűzött célt el is érje a pályázat. > Mindennek a számítástech­nikai tanszéken dolgozó Re­ményi Piroska és Bíró Attila III. évfolyamos hallgató mun­kája felelt meg a legjobban. Ök Flagellum Dei elnevezés­sel általános célú oktatóprog­ram-készítő programrendszert alakítottak ki. Ennek révén egyszerű eszközökkel lehet különböző célú oktatóprogra­mokat készíteni. Ezek a diák válaszainak helyességét is fi­gyelembe veszik. Az értékelés szerint az egyetem több tan­székén is be lehet vezetni’ezt, sőt ,az országos elterjesztése sem kizárt lehetőség. Második díjat kapott dr. Kasza Ferenc (mechanikai tanszék) munkája. Rácsos tar­tók támasztóerőinek kiszámí­tását ellenőrző és gyakoroltató programot alkotott a mecha­nikai tárgyat tanulók számá­ra. A hallgatónak menet köz­ben a megoldás elvi lépései­ről is számot kell adnia. A laikusnak is sokat mondó feladatra vállalkozott Pethes Kálmán harmadéves hallgató. Programja orosz szavak tanu­lását gyorsítja és segíti elő. Megkönnyíti az alapvető nyelvtani alakok ragozásának elsajátítását. Cirill betűkkel lehet orosz—magyar szópárok­kal feltölteni a programot és azokat variáltan visszakér­dezni. A program második fele ige, főnév és mellék­név ragozását gyakoroltatja. Ez a rendszerénél fogva bő­víthető és elterjesztésre java­solt munka a harmadik he­lyezést érte el. A videomüsorokat három csoportba, osztották. Az elsőbe kerültek az oktatófilmek, a következőbe az általános be­mutatófilmek. A harmadik­ban kutatási eredményeket mutatták be profi módon, profi stúdiómunkával. Éppen ezért nem is vetették egybe ezeket a • többiekkel. Milyen szempontok alapján rangsoroltak? Helyes-e a film szakmai tartalma, képi megjelenítést igériyel-e. Alkal­mas-e az oktatásra, milyen a film rendezése, technikai megvalósítása. Ezek az ama­tőr produkciók gyengéikkel együtt is érdekesek voltak, s bemutatták, itt is partnerek tudnak lenni a hallgatók az oktatókkal, kutatókkal. Először nézzük az oktatófil­meket. Gyárfás Sándor és Kulcsár László A gazdaságo­sabb aprításért című műso­rukban az egyetemi tudomá­nyos diákkör nagy népgazda­sági jelentőségű énergiameg- takarítási témáját dolgozták feL (A darálásnál a befekte­tett energia minimális része hasznosul csak. Növénymecha­nikai kísérletek sorozatán ke­resztül keresi a kutatás a da­rálás azon módját, illetve a gépek olyan műszaki kialakí­tását, amely hozzájárul a ha­tásfok javításához.) Első he­lyezést értek el. A csoportban két második helyezést adtak ki. Mindkét film a gépelemek tárgyon be­lüli témák tanítását segíti. Dr. Szendrő Péter, dr. Nagy József és dr. Fekete László a hajtási módokat vette szalag­ra. Dr. Adorján Józsefné és Gyárfás Sándor a hajtóművek rezgés- és zajvizsgálatának műszeres méréséről készített filmet. Az általános bemutató mű­sorok között a legjobbnak a kart bemutatót értékelték. Ez a film elsősorban a beiskolá­zást segítheti. A mezőgazda­sági ' gépek javítása tanszék munkájának keresztmetszetét megjelenítő műsor az odalá­togató szakembereknek ké­szült. Dr. Beer György és dr. Farkas Elek mintegy százper­ces anyaga teljes képet nyújt a jelenlegi gyakorlati oktatás­ról. Érdekes színfolt volt a be­mutatott filmek között az 1987-es diákrektorválasztást és gépészballagást megörökítő két műsor. Az országba ki­rajzott évfolyam tagjainak ezek értékes emlékek is. Gödöllőn Ajándéksorsolás Nyilvános tévéfelvétel lesz március 1-jén, kedden a gö­döllői áfész-áruházban. Azok, akik aznap 500 forint feletti értékben vásárolnak, sorsje­gyet kapnak. Az ajándékot délután fél ötkor sorsolják, több mint 15 ezer forint érték­ben. A főnyeremény egy 9500 forintos fekete-fehér televízió, ezenkívül paplant, párnát és ajándékkosarat nyerhetnek a szerencsések. LUÖI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1988. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Nyereség az építőknek is Nem többet, jobb minőségben A meghívóban közölt idő­pontban pontosan kezdődött a Gödöllői Építőipari Kisszövet­kezet Dózsa György út 67 szám alatt levő székházának nagytermében a mérlegzáró közgyűlés. A 89 tagból 82 volt jelen, továbbá meghívott ven­dégek, akiket Orth Mihály el­nök üdvözölt. A Damjanich János Általános Iskola úttö­rői 'műsorral köszöntötték a gyűlés résztvevőit. Nagyobb kereset Orth Mihály beszámolójá­ban elmondta, hogy az elmúlt évben 30 határozatot hoztak. A vezetőség havonta ülésezik, ilyenkor meghatározzák a fel­adatokat. Értékelve a bizott­ságok munkáját megtudtuk, hogy a fegyelmi bizottságot újjászervezték és élére új el­nök került. Méltatta a szövet­kezeti bizottság tevékenységét. A munka 82 milliós árbe­vételt eredményezett, a nye­reség több mint 14 millió. A szövetkezet mindenkor telje­sítette az állammal szemben fennálló kötelezettségeit. 1987. évi adóbefizetés SZTK-járu- lékkal együtt 19 és fél millió forint volt. A szövetkezetben az egy foglalkoztatott dol­gozóra jutó termelés 638 ezer forint volt a beszámolási idő­szakban, ami az előző évhez képest 31 ezer forint növeke­dést jelent, A létszám eggyel csökkent. A szövetkezet 1987-ben 120 000 forintra növelte a bérszínvo­nalat. Ez 13,2 százalékos bér- fejlesztést jelent. A teljes munkaidős dolgozók havi át­lagkeresete 10 000 forintra emelkedett. Üjabb versenytárgyaláso­kon vesznek részt, számíta­nak újabb megbízatásokra. A szakmai színvonal emelése mellett hármas követelményük a jó minőség, az elfogadható ar a meghatározott időre. Ha ezt megtartják, a bizalomra továbbra is rászolgálnak. A munkavezetők árgus szemek­kel, szakmai szeretettel figyel­jenek oda és ne tűrjék a la­zaságokat. Az utánpótlás-ne­velés tekintetében a tanulók képzése fontos feladat. Sajnos nem a legjobbak az iskolai eredmények. JHa nem tudják a mesterségre megtanítani a fiatalokat mestereik, hogyan állnak oda a társadalom elé? A 82 milliós árbevétel 32 munkahelyről adódott. Nem kis feladat éppen ezért a megfelelő munkafegyelem megkövetelése, a munka és balesetvédelmi előírások be­tartatása. Kapcsolataik a meg­rendelőkkel és a társadalmi szervekkel jó. 1987-ben szá­mos ellenőrzést kaptak, jónak értékelték a szövetkezet mun­káját. Az elnök külön kiemel­te Juhász Jánosné SZTK-ügv- intézőt, aki dicséretesen vé­gezte munkáját. Dicsérte a szövetkezetnél működő szak­csoportot, melyet a KKMV- től vettek át és 16 fő 12,6 millió árbevételt ért el. Nem csak a termelés Beszámoltak munkájukról a különböző bizottságok. A fel­ügyelőbizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy szabályta­lanságot nem tártak fel, a szövetkezeti tulajdonban ká­rosodás nem történt, a leltá­rozás jó eredményt mutatott, ezt a népi ellenőrzés is iga­zolta. A döntőbizottságban kártérítési ügyet tárgyaltak. A szövetkezeti bizottság szociá­lis ügyeket, nyugdíjasproblé- mákat tárgyalt, fiatalok spor­tolási kérését támogatta. Ez­úttal heten kaptak Kiváló Dol­gozó kitüntetést és jutalmaz­ták a törzsgárdatagokat, akik 5, 10, 15 és 20 éve dolgoznak a szövetkezetben. Újabb szerződések Varga József főmérnök, mű­szaki vezető elöljáróban meg­köszönte az 1987. évi eredmé­nyes munkát: — Ha becsületesen dolgo­zunk, lesz mit elvállalnunk a jövőben is. Az eddigi mun­kánk jó ajánlásnak bizonyul. Már most 34,5 milliót érő fel­adatokra kötöttünk szerződést, továbbiak vannak kilátásban. Táncos Ferenc munkavezető brigádja nevében felajánlást tett: a Budapesten felépíten­dő aradi emlékműhöz pénzük­kel járulnak hozzá. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkautalványok ki­állítását a vezetők nagyobb figyelemmel kísérjék. Az ipa­ri tanulók esetében nem egy családban hallják, amikor a gyerek nem tanul, fiam, majd elmész inasnak. Ezekből a rossz tanulókból kell itt ipa­rost nevelni. Mayer János, a városi ta­nács osztályvezetője elmond­ta, hogy a múlt évi eredmé­nyes munkájukkal a szövet­kezetiek jól segítették a város fejlesztését. Orth Mihály zárszavában összefoglalta az elhangzotta­kat, majd a közgyűlés meg­szavazta az aradi emlékműre szánt összeget. Dolgozónként 2 óra bérüket adják. Csiba József A nap programja Február 27-én: Gödöllő, művelődési ház: A gimnázium szalagavató bálja, 15 órától. Diáktanya: casinó, 16 órától. Kunszt Veronika szövő-hím­ző, Bíró Sándor fazekas, Csá­Becsalogatni a középkoriakat Sokrétű programterv Versegen A vérségi művelődési ház élére tavaly október elsején került Jakus Szilvia képesí­tés nélküli vezetőként. Az el­ső hónapokban tájékozódott az intézmény korábbi tevékeny­ségéről, s az eredmények alap­ján a nevelési központ igazga­tójának és a közművelődési bizottság vezetőjének javasla­tai figyelembevételével állí­totta össze az idei munkater­vet. A terv elkészülte után a tanács végrehajtó bizottsága elé került, amely azt megva­lósíthatónak minősítette, s módosítás nélkül elfogadta. — Az elmúlt néhány hónap alatt — vallja Jakus Szilvia — sikerült tapasztalatokat gyűjteni a falu lakosságának életvitelével, érdeklődési köré­vel, kulturális igényeivel kap­csolatban. Kulturális igény ? A lakosság nagyobb részét nem ez jellemzi, elsősorban a középkorúakat nem, hiszen az elmúlt évek során a klub­könyvtárban megrendezett kü­lönböző előadásokat igen kis számban látogatták. Számomra ez érthetetlen, mivel ahhoz, hogy egy-egy rendezvényen részt vegyenek, nem kell messzire utazni, helyben elér­hető- Nem véletlen, hogy az előttem levő vezetőknek nem minden esetben sikerült egy­egy műsort úgy megszervez­niük, ahogyan azt eltervezték. Elsődleges feladat az embere­ket rádöbbenteni a művelődés szükségességére. Nem szabad csak a hasznot nézni, a szín­vonal emelésének kell a dön­tő szerepet kapnia. — Miként látja az új vezető a szakkörök helyzetét? — A kultúrházban kapott helyet az irodalmi, az óvodá­sok és iskolások bábszakköre, valamint a népi tánc és áz aerobik. A szakkörvezetők maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségeiknek. Itt műkö­dik a könyvtár, a látogatók többsége iskolás. A nyugdíja­sok klubja is a tagok által összeállított program szerint tevékenykedik. A jövőben a korábbiaknál több érdekes program, előadás szervezésére lesz szükség a számukra is. — Hogyan vélekedik a fia­talokról és a középkorúakról? Az elmúlt időszakban a fiatalok nem látogatták az in­tézményt. Ez szerintem érthe­tő. Nem voltak olyan rendez­vények, amelyek felkeltették volna az érdeklődésüket. így egyetlen szórakozási lehetősé­gük a presszó volt, aminek következtében a kulturális igé­nyeket saját magukkal szem­ben is alacsony szintre állí­tották. Hétvégeken sokszor látni utcán ténfergő, szabad­idejükkel mit kezdeni nem tu­dó fiatalokat. Ezért próbáltuk az ifjúsági klubot beindítani, illetve újjászervezni, eddig azonban sikertelenül. Szeret­nénk olyan programokat szer­vezni, amelyek előreláthatólag bevonzzák a házba az eddig idegenkedőket. Tervezzük a filmvetítések újraindítását, lesznek bálok. Ezekre az elő­zetes felmérések szerint meg­van az igény. — A legkönnyebben az óvo­dások, iskolások csalogathatok be a művelődési ház nekik szánt rendezvényeire, de ők sem könnyen, s nem akármire, s nem immel-ámmal végzett szervezéssel. — Két hónappal ezelőtt az óvodások és az iskolások ré­szére szerveztünk színielő­adást, amelyen száz gyermek jelent meg. Ilyen előadásokat azonban csak kis számban le­het beütemezni, mivel elég költségesek. Olyan mérvű lá­togatottságot viszont nehéz el­érni, hogy reális árak mellett — az említett sikeres előadás belépőjegyéért meglehetősen borsos árat kellett fizetni — az előadás összegét ki tudjuk fizetni, haszonra nem is gon­dolva. Az óvodásoknak rend­szeresen vannak filmvetítések, ezek az idén is folytatódnak, s mint korábban említettem, a vetítéseket a fiatalok és más korosztályok számára is sze­retnénk beindítani. — Tervei? — Jó lenne elérni, hogy a kicsiktől a nyugdíjasokig min­den korosztály találja meg az őt érdeklő programokat. Mi­vel a község távol van a na­gyobb városoktól, helyben kell megteremteni a művelődési és szórakozási lehetőségeket. Amellett az iskolások termé­szetesen időnként a fővárosi színházakba és Gödöllőre is ellátogatnak. — Márciusban az időskor­ban előforduló betegségekről és a tavaszi mezőgazdasági tefendőkről hangzik el előadás, megünnepeljük a nőnapot, és megemlékezünk a forradalmi ifjúsági napokról. Áprilisban locsolóbált, könyv- és kazet­tavásárt, a hónap első napján Dedig humoros vetélkedőt szer­kezünk. Előadást is lehet majd hallgatni a húsvéti hagyomá­nyokról. Májusban gyermeknapi könyvvásárt és játékböngész­dét tartunk. A nyári hónapok­ban a szabadtéri sportverse­nyek kerülnek előtérbe, de lesznek időszerű előadások is, például a nyári veszélyekről, a befőzésről. Anna-bált is szer­vezünk, amit szépségválasztás­sal kötünk egybe. Ismerd meg hazádat! címmel vetélkedőt szervezünk, egy alkalommal pedig rajzversenyt hirdetünk] Bene Mihály szí Ferenc fafaragó népművé­szek kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal Eleven képről rajzoltatott portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet-ki- rályné-emlékkiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arc­képe — 1916, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepcstarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Február 28-án: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: video, 16 órától. Kunszt Veronika szövő-hím­ző, Bíró Sándor fazekas, Csá- szi Ferenc fafaragó művészek kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal Eleven képről rajzoltatott portréja, megtekinthető az elő­térben. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum, a kerepes- tarcsai kiállítóterem műsora megegyezik a szombatival. Február 27-én és 28-án: Egyiptomi történet. Ma­gyar-egyiptomi ifjúsági ka­landfilm. 4 órakor. Tangók. Színes argentin film. 6 és 8 órakor. a Szombati hgyzetV Gazdátlanul A tanács és a végrehajtó bizottság ülésén sokan és sokáig csóválták a fejüket. Eladni a besnyői gimná­ziumot, a volt rendőr­ségi épületet. Ejnye, ej­nye. Gödöllő két régi pati­nás épületét. Ejnye, ejnye. És akkor azt mondta egy határozott tanácstag hatá­rozott hangon, el kell ad­ni, igen a volt járási hiva­tal épületét is el kellett volna adni, mert az is csak púp a hátunkon. Így van ez, kérem. Most az eladás a divat, a visszaadás. Volt ez másképp is. Átélhettük a bekebelezés idejét is. Berzenkedtek az érdekel­tek nagyon. Kis házacská­mat, kis földecskémet, kis borbélyüzletemet, kis kocsmámat miért kell be­kebelezni, kérdezték kezü­ket tördelve a kis gazdák. Hát, mert akkor majd job­ban működnek, könnyebb lesz őket fönntartani, ápol­ni, fölújítani, csinosítani, bővíteni, kezelni. Nem lett könnyebb. Adjuk el, indítványozta egy fejlett közgazdasági talentummal megáldott fér­fiú. Kidolgozták a terveket, a koncepciót, a tervprogra­mot, a tervkoncepciót, az ütemezést, a lebonyolítás menetrendjét, az átadás, átvétel módozatait, a térí­tés feltételeit. És megint kezdődött a sírás. Hát most mondja, hát milyen jól megvoltunk mi ebben a házban, hát mit akar mos­tan a tanács, hát honnan szerezzek pénzt, hát kicsi­ke kis nyugdíjam van én­nekem csak, hát szerkesz­tő úr, hát legalább maga értse meg ... Megkeményített szívvel válaszoltam, asszonyom, ez a legjobb megoldás. Ha tő­lem f üggne, én mindent el­adnék. Nemcsak a gimná­ziumot, a volt járási hiva­tal épületét, az állami bér­lakásokat, hanem az utcá­kat, tereket, parkokat, át­ereszeket, árkokat, villany­póznákat, a köztéri fákat, bokrokat, virágokat, min­dent. kérem tisztelettel. Miért mondtam én ilyet ennek a kedves asszony­nak, aki mindig szívesen olvassa írásaimat, amit le­vélben is tudatott egyszer- kétszer? Hát azért, mert nyitott szemmel járom a világot. Ezt a kicsi kis ma­gyar világot. A kis gödöl­lői világot. Ott a mi há­zunk. A volt járási hivatal épülete. Amit szintén el kellett volna adni. Székel abban a házban tizenöt szerv. Szobái egész nap te­le vannak. Udvarán állan­dó a nyüzsgés, hiszen on­nan töltik föl a húszas bolt gondoláit áruval. Nagy élet folyik abban a házban. Gazdája még sincs. Folyik valamelyik csap­ból a víz? Folyhat, ameddig akar. Nyitva marad tetőze­tén a szellőző ajtaja? Ügy marad az idők végezetéig. Az ajtók kilincsei, zárjai, rosszak? A kutya sem tö­rődik velük. A folyosókon egymásnak mondogatjuk, szólni kéne. Szólunk vala­kinek. Az a valaki szintén szól valakinek. Sokan szól-, nak valakinek, csak a fo­lyó csapnak, a nyitva ma­radt ajtónak, a rossz ki­lincsnek nem szól senki. Gazdátlan ez a ház. Gazdátlanok atf utcák, te- \ rek, árkok, átereszek. Tes­sék csak végigsétálni Gö­döllő néhány utcáján. Ahol társadalmi munkában jár­dalapokat raktak le. A társadalmi munka értéke lassan az egeket ostromol­ja, ha ilyesmi egyáltalán lehetséges; de azok a la­pok? Nézzenek be egy-egy udvarba, ott hogy vannak lerakva a lapok, a kövek, kockák! Szépen, simán, egyenletesen. Az utcákon? Mintha földrengés lett vol­na. Mintha óriási vakon- dokcsapatnk húztak volna el a lapok alatt. Hát ezért, kedves asszo- í nyom. Ezért kellene elhd- ni mindent, hogy gazdáié legyen mindennek. Gazdá­ja, aki gondozza, javítja ■ fönntartja. Ga.zda, aki gaz­daként bánik vele. Kör Pál ■ ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom