Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

1988. FEBRÜÄR 28., PÉNTEK Titian 3 Kis területen nagy eredmény Fejlesztésre kevesebbet A kormányszóvivő tájékoztatója Itthon és külföldön Új növényfajták f A legújabb adatok szerint hazánkban 1180 minősített nö­vényfajtát tartanak számon, ezeknek valamivel több mint harmada külföldi nemesítésű. A külföldi fajták ma viszony­lag magas aránya nem jelent semmiféle hátrányt, sőt, ver­senyhelyzetet teremt a vető­magpiacon. Ezek az arányok egyébként változásban van­nak; amíg 20 évvel ezelőtt a felhasznált búzavetőmagnak mindössze négy-öt százaléka származott hazai nemesítésből, addig jelenleg már 60 száza­lék felett van részesedésük. A napraforgónál is erőteljesen felzárkóznak a hazai fajták, hibridek, 19-ből immár 10 ha­zai előállítású, és további re­ményteljes jelöltek vannak a kísérleti telepeken. Szinte egyeduralkodó lett a hazai köztermesztésben a magyar lucerna, a paprika, a paradi­csom, és megtörténtek az első sikeres lépések a burgonyánál, amelynek forgalmazási zava­rai részben a nem megfelelő és túlságosan kevés számú faj­tára is visszavezethető. Mostanában meglehetősen sok szó esik a hazai közúti járműgyártásról, s nem ok nélkül. A közutakon nyolc-tíz éves, vagy még ennél is ko­rosabb személy- és teherautók gurulnak, nagy részük alapo­san szennyezve a környezetet. Szükség lenne korszerűbb, ki­sebb fogyasztású, a természe­tet kímélő járművekre, de ez egyelőre csak óhaj. Öhaj? Néhány, igaz, még csak a kez­det kezdetén járó próbálko­zásról már értesült a közvé­lemény. A legnagyobb.érdek­lődést a Puli kisautó - váltotta ki, ám remény van arra, hogy b budaörsi székhelyű Robop- lan Robot- és Elektronikai Fejlesztő, Tervező és Gyártás- szervező Betéti Társulás — a Rekard Győri Mezőgazdasági és Mechatronikai Gépgyár ál­tal létrehozott cég — Rokar nevet viselő — kiskategóriájú áruszállító járműve szintén si­keres pályát fut be. — A Rokar elsősorban a te­lepüléseken belüli közlekedés­hez alkalmazkodó, de rövi- debb, városok közötti utakra is alkalmas — mutatja be a legutóbbi Budapesti Nemzet­közi Vásáron is sok látogatót vonzó kis járművet Szegedi Ferenc, a betéti társulás igaz­gatója. — Platójára maximum 330 kilogramm terhet lehet felrakni, ezért jól használható gyártelepeken belüli szállítás­ra, a kereskedelemben áruel­osztásra, anyagbeszerzésre, különböző szolgáltatásokra, és a mezőgazdaságban egyebek között a kisállattartó és ker­tészeti telepek ellátására. Elő­nyei között említhetjük kis méretét, fordulékonyságát és kedvező üzemanyag-fogyasztá­sát. Bár a Rokar ötlete új, jól illeszkedik abba a több mint tízesztendős fejlesztési folya­matba, amely a győri válla­latnál megvalósul. A Mezőgép Tröszt megszüntetése után, az önállóságával élve a Rába- partiak több új vállalkozásba kezdtek. Ezek egyike a Ro- boplan, amely indulótőkéjé­Pardi Mihály, a motoros tri­ciklit szerelő brigád vezetője a műszerfalat ellenőrzi. Pest megyében kevés olyan termelékeny terület van, mint a kinkunlacházi. Miközben a szakemberek azt vizsgálják, miként lehetne a mezőgazda- sági termelés hatékonyságát fokozni, addig itt 8500 hek­táron 100 millió forintos ered­ményt termel a területen mű­ködő három termelőszövetke­zet. A Petőfi Tsz-röl zárszám­adásuk kapcsán már korábban szóltunk, most a Pereg és a Kiskun Termelőszövetkezet te­vékenységét szeretnénk rövi­den bemutatni. A Pereg Termelőszövetke­zet elmúlt évi mérsékeltebb tervét majdnem 30 százalékkal túlteljesítette. Kertészeti fő­ágazatukban a fordulat évét jelentette az elmúlt esztendő, s így pédául a meggyexportjuk mintegy 80 ezer nyugatnémet márkát hozott a népgazdaság konyhájára. Az állattenyész­tési ágazatban a szarvasmar­ha-telep rekonstrukciója miatt nek felét a Rekard, negyedét az Agrobank Rt., egynegyedét pedig az Építőipari Innovációs Bank Rt. adta össze. Fő irány­ként a vezetés a robottechni­kával kapcsolatos fejlesztése­ket jelölte meg, ezeken belül és elsősorban a komplett rendszerek tervezése, gyártá­sa és értékesítése kapott ki­emelt hangsúlyt. A Rokar, ez a kis közúti jármű amolyan „mellékterméknek” számít, mondja Szegedi Ferenc, meg­említve, hogy emellett még különböző borszivattyúkat is készítenek, jelentős importot pótolva ezzel. — E kis jármű ötlete 1986 februárjában született meg — mondja az igazgató. — Egy év múlva már kész volt az első darab. Ügy gondoltuk, hogy elképzeléseinknek egy három­kerekű tricikli felel meg a legjobban. A fejlesztés vi­szonylag gyorsan haladt, de azért akadtak buktatók is. Mert ott van a motor: jelen­leg a Jáwa 350-es motorke­rékpár erőforrását építjük be. Tudjuk azonban, hogy a két­ütemű motorok kora lejárt, s ezért keressük a megoldást. A Rokarból eddig mindösz- sze egy készült el, de Gödöl­lőn, az Agrártudományi Egye­temtől bérelt, egyébként ok­tatásra használt berendezése­ken már gyártják az újabb járművek alkatrészeit. A ter­vek szerint az idén az első félévben összesen 10 darabot állítanak össze, ezek egy ré­szét néhány napja a közúti nyúzópróbákhoz adták át, a többit pedig értékesítik. Köz­ben folytatják a piackutatást is, bár Szegedi Ferenc szerint egy nem létező termékre nem lehet igény, s igaza van, hi­szen az általuk tervezett és gyártott kis járműhöz hasonló ez ideig nem nagyon került forgalomba hazánkban. Kül­földön azonban meglehetősen széles körben használják a Rokarhoz hasonló tricikliket és más négykerekű járműve­ket. — Információink szerint meglehetősen nagy az érdek­az állományt csökkenteniük kellett, s a nagyobb értéke­sítésből eredően a tervhez ké­pest több mint kétszeresére növekedett az eredményük. A Kiskun Termelőszövetke­zet 31 milliós nyereségtervé­től 2 millió forinttal ugyan elmaradtak, ám eredményeik így is említésre méltóak. A búza- és árpavetések jó része kipusztult, s a magas betaka­rítási veszteségek miatt a cukorrépa sem hozott sokat a gazdaságnak. A szarvasmar­ha-tenyésztésük ugyancsak visszaesett, ennek okát a ter­vezés hiányosságaiban keres­hetik, hiszen nem volt elég takarmányuk az állatoknak. Az ipari tevékenység eredmé­nye hasonló volt, mint az elő­ző évben, ám a közös vállala­toktól és a szakcsoportoktól több pénz vándorolt a szövet­kezet kasszájába. A gazdaság vezetői a nehezebb helyzetre hivatkozva jócskán visszafog­ták a műszaki fejlesztésre fordított pénzt. lődés — mondja az igazgató. — S ha jól körülnézünk, nincs is nagyon konkuren­ciánk. Ezért — bár a kocká­zat kétségtelenül nagy — úgy látjuk, hogy járművünknek sikere lehet. Ám nem ez az egyetlen termékünk, amelyhez nagy reményeket fűzünk. Ugyancsak szakembereink fej­lesztették ki a Robocar induk­ciós vezetésű automata tar­goncát, amelynek előnyei kö­zül hadd emeljem ki, hogy nincs szükség kezelőszemély­zetre, nyomvonala bármikor módosítható, és pályája az üzemi közlekedőutakon vezet­het a személy- és járműfor­galom zavarása nélkül. Emel­lett hihetetlen nagy előnye, hogy egészségre ártalmas he­lyen is használható. A Robocar első példányát kísérleti jelleggel a Soroksári Szerszámgépgyárban mutatták be, ám a berendezést rövide­sen a Budapesti Műszaki Egyetemre szállítják további vizsgálatokra. Növekszik a baromfitartási kedv, ez a termelőeszköz­gyártóktól is nagyobb teljesít­ményt követel. A Kelet-pesti Áfész rákoskeresztúri fém­üzemétől egyre több kisállat­tenyésztő berendezést — ete­tőket, Hatókat, ketreceket — rendelnek a kereskedelmi vál­lalatok, a háztáji gazdaságok munkáját szervező termelőszö­vetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek. Az áfész üzeme teljesítmé­nyét 20 százalékkal megnöveli, hogy a megyei agroker válla­latok és az állattartók rende­léseit kielégíthesse. A legke­resettebb termékükből, az öt- venliteres pulykaetetőből az idén több mint 8 ezret gyárta­nak, három és fél ezerrel töb­(Folytatás az 1. oldalról.) a Magyarok Világszövetségé­nek — amely most ünnepli fél évszázados jubileumát — jelentős érdemei vannak a kapcsolatok fenntartásában. Hangoztatta, hogy a világszö­vetség több mint száz külföl­di magyar szervezettel, klub­bal, iskolával ápolja a kap­csolatokat. A szomszédos or­szágokon kívül, Nyugat-Euró- pában és a tengerentúlon, mintegy 1 300 000 magyar él, s jelentős részük rendszere­sen figyelemmel kíséri az óhaza eseményeit, igyekszik őrizni nyelvi tudását. Negyedmillió hazánkfia Bányász Rezső hangoztatta, hogy ma már igen jó és hasz­nos tankönyvek készülnek olyan magyarok számára, akik már új hazájukban születtek, s nyelvünket idegén nyelvként sajátíthatják el. Megemlítette, hogy évente mintegy három­száz külföldi gyermek vesz részt a balatoni nyelvművelő táborban. Szólt arról, hogy ren­dezvények is előmozdítják a kapcsolatok ápolását. Megem­lítette például, hogy az idén megtartják a világ magyar or­vosainak második tudományos konferenciáját. Bányász Rezső annak jelentőségét is hang­súlyozta, hogy tavaly 254 000 hazánkfia látogatott el Ma­gyarországra és töltött nálunk hosszabb-rövidebb időt. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról a napokban felvetett javaslatról, hogy al­kossanak hazánkban nemzeti­ségi törvényt, a kormány szó­vivője hangoztatta, hogy al­kotmányunk biztosítja a ha­zánkban élő nemzetiségek jo­gait. Alaptörvényünk több szakaszában van erre határo­zott rendelkezés. Ez az egyen­jogúság érvényesül államunk gyakorlatában is. Mint Bá­nyász Rezső rámutatott: je­lenleg jogalkotási terveinkben nem szerepel nemzetiségi tör­vény. Amennyiben azonban a körülmények ezt megkíván­ják vagy ha a parlamenti képviselők úgy döntenének, hogy szükség van ilyen új törvényre, természetesen nem lenne akadálya annak, hogy ez jogalkotó tevékenységünk napirendjére kerüljön. Egy ilyen törvény — tette hozzá a szóvivő — bizonyos, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatna. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy egy nemze­tiségi törvényjavaslat kidol­gozása alapos előkészítést igé­nyel. Jelentős fejlesztések, beru­házások folynak napjainkban is a Nagykőrösi Konzervgyár­ban. Az önállóvá válás, a Konzervipari Tröszt megszű­nése után talpon maradásuk­hoz, termékeik versenyképes­ségének megőrzéséhez kellett megkezdeniük 1984-ben cso­magolási technikájuk, tech­nológiájuk korszerűsítését. bet, mint tavaly. A csirkék és a kacsák etetésére alkalmas kisebb eszközökből már az év elején a tavalyinál hétezerrel többet, összesen 25 ezret ren­deltek tőlük. A kisállattenyésztőknek új­fajta nyúlketrec mintapéldá­nyát készítik el; ezt olyan, ugyancsak újszerű etetőkészü­lékkel szerelik fel, amellyel csökkenthetik az abrakpazar­lást. A hagyományos nyúlket­rec típusból idén nyolcszázat adnak át a termelőknek, ezek előállítása egyébként számuk­ra ráfizetéses, mivel az érté­kesítési ár csupán a ketrec alapanyagának költségeit fe­dezi, ám a vásárlói kör meg­tartására továbbra is készítik ezt a típust is. Kérdés hangzott el a csa­ládsegítő központok vizsgála­tával kapcsolatos KNEB-je- lentésről. A kormány szóvi­vője elismeréssel szólt erről az okmányról, s méltatta részletes voltát és alaposságát. A Minisztertanács külön kö­szönetét tolmácsolta mind­azoknak, akik a felmérésben részt vettek. A családsegítő központokat egy 1984-es döntés alapján hozták iétre. Kísérleti céllal működnek, hogy elő­mozdítsák a családok ki­egyensúlyozottabb életvitelét. A jelentés megállapítja, hogy helyes és szükséges döntés volt, s a lakosság kedvezően fogadta. Ma 36 ilyen központ tevékenykedik, elsősorban megelőző jelleggel. A KNEB vizsgálata összegezte, hogy milyen ügyekkel fordul ezek­hez a központokhoz a lakos­ság. Arra a megállapításra jutott, hogy elsősorban az anyagi természetűek mellett, egészségügyi, iskoláztatási és munkaügyi problémák kerül­nek e központok elé. A KNEB okmánya rámutatott annak fontosságára, hogy he­lyi jól kiépített, rugalmas szociális és egészségügyi rend­szer működjön. A Miniszter- tanács a kísérleti időszakot befejezettnek nyilvánította, s úgy határozott, hogy a Szo­ciális és Egészségügyi Minisz­térium júniusban .terjesszen elő az ügyben javaslatot. i Kérdést tettek fel a szóvi­vőnek arról, hogy miért nem szól a Minisztertanács ülésé­ről kiadott közlemény a nyug­díj és társadalombiztosítás tervezett módosításáról, amely­ről több megnyilatkozás látott az elmúlt hetekben napvilá­got. Bányász Rezső kijelentet­te, hogy a kormány ülésén nem foglalkozott ezzel a kér­déssel. Nem valamiféle kése­delmeskedésről van szó — hangsúlyozta —, hanem arról, hogy a Minisztertanács meg­határozott munkarend szerint végzi tevékenységét. A nyug­díjrendszer módosítása rend­kívüli körültekintést' igényel. Pontos felmérésekre van szük­ség. Ha a kormány állást fog­lal az ügyben, a közvéleményt azonnal tájékoztatják — tette hozzá a szóvivő. Felülvizsgálják a napidíjakat Bányász Rezsőt megkérdez­ték arról, hogy napirendre tűzi-e a kormány a rendkívül alacsony napidíjak felülvizs­gálatát. A szóvivő közölte, hogy erre nézve a kormány március végéig kért jelentést. Akkoriban egymillió dollárt költöttek az első gépre, ame­lyet folyamatosan követték a többiek. A gyár e néhány év alatt teljes mértékben korszerűsí­tette a konzervek csomagolá­sára szolgáló gépsorát, hiszen az igényesebb piacokon a leg­jobb minőségű termékeik sem tudták felvenni a versenyt a régi, ónnal forrasztott fémdo­bozos csomagolásban. Ugyancsak a piaci követel­mények, az élelmiszer-ipari termékek értékesítésében mu­tatkozó erőteljes verseny késztette a nagykőrösieket ar­ra, hogy a korszerűtlen fém- pántos tetőzárak helyett új, csavaros üvegzáró fedelekkel dobják piacra termékeiket. Az új berendezések révén a gyár ma már olyan tetőgyártó ka­pacitással rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy saját igényeik kielégítésén túl éven­te mintegy 150 millió forint értékben a többi konzervgyár számára szintén gyártsák a külföldi vásárlók igényeit is kielégítő fedeleket. Ez évben 240 millió forin­tot fordítanak Nagykőrösön beruházásra, gyártósoraik, be­rendezéseik fejlesztésére. A rendelkezésre álló összegből többek között paradicsomfel­dolgozó technológiájukat, il­letve lekvárgyártásukat kor­szerűsítik a konzervgyáriak. Rámutatott, hogy nem tudja jelenleg megmondani, hogy milyen javaslat kerül majd a kormány elé. Van olyan el­képzelés, hogy a napidíjak megállapítása a vállalatok és intézmények hatáskörébe ke­rüljön. Egy másik elgondolás szerint kombinálnák a kere­settel a napidíjat, akiknél a kiküldetés rendszeres része a munkának. Általános elv­ként megfogalmazható az is, hogy a napidíj összege a valóságos napi árakhoz iga­zodjon, és főleg az élelmezés­ben mutatkozó többletkiadá­sok fedezésére szolgáljon. A hitelszűkítésre vonatkozó kérdésre, Bányász Rezső rá­mutatott, hogy a kereskedel­mi bankok és a szakosított pénzintézetek által a gazdál­kodó szervezeteknek nyújtott forgóeszköz-hitelek állománya január 31-én több mint 253 milliárd forint volt. Az állo­mány nagysága tehát egyma­gában nem okozhat finanszí­rozási gondokat. A hitelek megoszlásában azonban adód­hatnak feszültségek — hang­súlyozta Bányász Rezső. A. I. Szájtátva Hivatalnokiig Tekintélyes megyei hatóság jelentése. Sűrű sorokban a számadás egy bizonyos feladat végrehajtásáról. Ami nem na­gyon ment, megy. Ezzel azon­ban nem lehet odaállni a tes­tület elé. Jöjjön tehát a líra. A hivatalnoki. A már-már utánozhatatlan. A státuscsi­nálta költők munkához lát­nak. Papírra kerülnek a mon­datok. Ilyenek. A hatóság „igyeke­zett széles körben (meg) ismer­tetni és érvényre juttatni a vonatkozó rendelkezéseket.” Azután: „Minden rendelkezés­re álló eszközzel...»’ Továb­bá: „ ... az erőfeszítések ered­ményességét negatívan befolyá­solta ...” Értjük? Persze, hogy értjük! Igyekeztek, csak ép­pen nem sokra jutottak. Az ő hibájuk lenne ez? Ugyan! Hi­szen ők igyekeztek. Mit tehet­nek arról, ha mégsem az az eredmény, ami elvárható len­ne?! ök minden rendelkezés­re álló eszközzel... csak ép­pen a líra elfedi, mi az a minden, mennyi az a rendel­kezésre álló, s mit kell érte­ni eszközön? Mert ha ezt tud­hatná a testület, esetleg vala­melyik tagnak még eszébe jut, s megkérdi: a tekintélyére oly kényes hatóság dolgozói miért nem kerestek, keresnek újabb, hatásos eszközöket? Akadhat olyan elvetemült tag­ja is a testületnek, aki okve- tetlenkedni kezd, miként lehet az eredményeket negatívan be­folyásolni?! S ha van ilyen fából vaskarika (a líra nem ismer határokat), akkor miért nem hallani arról is, mi be­folyásolta pozitívan az ered­ményeket?! Mi több, valaki még azt is képes lenne meg­kérdezni ... Igen, azt is képes lenne meg­kérdezni, miért nézik némely hivatalnok lírikusok kisko­rúaknak a testületeket, miért vélik szóvirágokkal, átlátszó frázisokkal megválthatónak a felelősséget?! S ha már ezt tudakolná valaki, s ha erre is hivatalnoklíra stílusban kap­ná a feleletet, még előfordul­hat, hogy megfogalmazza az újabb kérdést, vajon helyü­kön vannak-e azok, akik nem a hivatalnokságban, hanem a lírában jeleskednek?! MOTTÓ Felújítóit alkatrészek Fémszérással Fémszórással újítják fel az alkatrészeket az Auto—Aero Közlekedéstechnikai Vállalat­nál. A közelmúltban vásárolt amerikai gyártmányú beren­dezéssel teszik például ismét használhatóvá a Rába teher­gépkocsik sebességváltójának szinkrongyűrűit. Ezt az al­katrészt hazánkban nem gyárt­ják, a nyugatnémet import­ból származó szinkrongyűrűk ára darabonként 15 ezer fo­rint; a régi szinkrongyűrűk felújításának költsége viszont alig haladja meg az ötszáz forintot. A vállalatnál egyelő­re a saját javítóbázisuk ré­szére dolgoznak, de tervezik azt is, hogy a nagyobb hazai autójavító vállalatoktól is vál­lalnak bérmunkát. Most azzal kísérleteznek, hogy fémszórásos eljárással újítsanak föl motordugattyú­kat, főtengelyeket és fékdo*- bokát is. Budaörsön született az ötlet, Gödöllőn gyártják Három keréken fut a Rokar Indulásra kész a két elkészült jármű (Hancsovszki János felvételei) Furucz Zoltán Etetők, itatok, ketrecek Kisállattenyésztő eszközök Megájul a Nagykőrösi Konzervgyár Folyamatosan fejlesztenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom