Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

MQNORI xJÜiwian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1988. FEBKUÁR 24., SZERDA Zárszámadás Gombán A valósághű értékelés értéke „Összegezve elmúlt évi gazdálkodási eredményünket az említett és ismert gondokon túl megállapíthatjuk, hogy a tervnél jobb eredménnyel zártunk. Ezt az ered­ményt minden dolgozónknak értékelnie kell, de sem­milyen körülmények között nincs okunk és nincs is szükség a túlértékelésre. Le kell tudni vonni a meg- íe'elö következtetéseket az elmúlt év hibáiból és fokoz­ni kell nyereséges tevékenységeinket ott, ahol er­re a lehetőségek adottak.” A fenti önkritikus összegzés Gombán a Fáy András Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén hangziott el, ahol Ujj István elnök nem terhel­te sok számadattal a hallga­tóságot. A korábban megtar­tott munkahelyi, közösségi ta­nácskozásokon ugyanis az ér­dekeltek már részletesen meg­ismerték azokat. Tudták pél­dául, hogy a tervezett 11 mil­lió körüli nyereség helyett 13 millió 175 ezer forintot sike­rült elérniük, ami — a jelen­legi körülmények között — ön­magában is szép eredmény, de ha figyelembe vesszük, hogy az egy foglalkoztatottra jutó nyereség 40 százalékkal több, mint 1985-ben, s csak­nem háromszor annyi, mint ta­valyelőtt volt, különösen figye­lemre méltó teljesítmény. Különbségek Ezt a megkülönböztetett fi­gyelmet, elismerést jelezte, hogy a Fáy András Termelő­szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén részt vett és felszó­lalt Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára, jelen volt dr. Szászik Károly, a mo- nori városi jogú nagyközségi, pártbizottság első titkára, a legtöbb körzetbeli társgazda­ság vezetője. Meghívót kaptak természetesen mindazok a szer­vezetek, partnerek, akik együttműködésükkel segítették a múlt esztendőben a gombai­ak munkáját. A Fáy András Termelőszö­vetkezet összeredményét az egyes ágazatok eltérő módon befolyásolták. A terven felüli legnagyobb eredménye az ipa­ri, illetve kertészeti föágazat- nak volt. Elvitathatatlan vi-. szont, hogy akadtak olyan te­rületek, amelyek a kisebb eredményért is tiszteletre mél­tó, sok munkát végeztek, s olyan ágazatok is voltak, amelyek nem csupán saját hi­bájukból szerepeltek a gyen­gébbek között. A zárszámadó jelentés, illetve a közgyűlésen elhangzott elnöki beszámoló minden terület tevékenységét kritikusan, reálisan elemezte, így jól megfért egymás mel­lett — például a szántóföldi növénytermesztést vagy az állattenyésztést illetően — az elismerés és az elmarasztalás. A fentebb már említett ki­emelkedő • eredményei miatt két főágazatot érdemes a töb­binél részletesebben megis­merni. A szőlő- és gyümölcs- termesztés a két-három esz­tendeje országos gondokat okozott fagykár ellenére di­csekedhet az eredményeivel. Akadnak ugyan munkájukban ide nem sorolható momentu­mok, kisebb-nagyobb gondok —- hangzott el az elnöki be­számolóban —, de a szilva tervezettnél nagyobb hozama és árbevétele, valamint a sző­lő vártnál nagyobb eredmény­termelése a főágazatot olyan helyzetbe hozta, hogy az alap- tevékenységen belül döntő arányú, minden eddiginél jobb mérleggel zárt. Mindez •— az elnök értékelése szerint — az ott dolgozók lelkiisme­retes munkájának, a szakmai­lag magas szintű irányításnak, a fegyelmezett költség- és bér- gazdálkodásnak a gyümölcse. Természetesen e területnek is megvannak a maga problé­mái. Ezek közül a legsúlyo­sabb a fizikai dolgozók lét­számának apadása, a magas átlagéletkor. Részben ellensú­lyozza ezt a gondot a térség társüzemeivel, iskoláival ki­alakított közvetlen termelési kapcsolat, amelynek minden bizonnyal a jövőben is fontos szerepe lesz. Különösen sokat segítenek a monori gimnazis­ták, a gombai, bényei, kávai általános iskolások és a péceli szakmunkásképző diákjai. Az értékesítési lehetőségek bőví­tésének legegyszerűbb, leg­kedvezőbb módja, a korrekt partneri kapcsolatok kiépítése és ápolása, ennél az ágazatnál különösen fontos — fogalmaz­ta meg a vezetőség értékelése. A Fáy András Termelőszö­vetkezet gazdálkodásában évek óta döntő szerepet ját­szik az ipari főágazat is. A hagyományos értelemben vett helyi ipari tevékenységek kö­zül az édesipar a tőle már megszokott teljesítményt nyúj­totta. Mindemellett jogosan vetődött fel — mondta Ujj István —, hogy a szakmai ve­zetésnek legyen feladata az eddigi együttműködési forma és bérmunkajelleg felülvizsgá­lata, s ha szükséges és kivite­lezhető, annak módosítása. Az ott dolgozó körülbelül hetven nő ma már képzett munka­erőnek számít az édesipar te­rületén, s ennek az idén az eredményben is meg kell mu­tatkoznia. Új munkahelyek A főágazaton belül az egyik leglátványosabb és legfegyel- mezettebb átszervezés a bé­nyei telephelyű faüzem átte­lepítése volt egy a réginél korszerűbb, szociális létesít­ményekkel is ellátott épületbe. Mindez úgy történt meg, hogy sem termelés-, sem eredmény­kiesésük nem volt. A íaüzem régi helyén egy lakatosipari üzemet létesítettek. Itt volt érezhető legjobban az elmúlt évben a fejlesztési alap szű­kösségének következménye, ugyanakkor az ezt ellensúlyoz­ni tudó emberi, szakmai telje­sítőképesség megnyilvánulása. Kötöttség Egy eddig kihasználatlanul állt épület termelésbe vonásá­val, a monori Kefe- és Fa­ipari Vállalattal kialakított együttműködésnek köszönhető­en további helyi munkaerő foglalkoztatására nyílt lehető­ség Káván. Közvetve kapcso­lódik csak ehhez a témához, de meg kell említeni, hogy elkezdődött a budapesti telep­hellyel működő bedolgozók át­szervezése átalánydíjas részle­gekké. Méghozzá olyan siker­rel, hogy a közös gazdaság múlt évi eredményének felét ezek a részlegek termelték meg. A gombai közös gazdaság az általános értékítélet szerint a körzet mezőgazdasági üzemei­nek derékhadához tartozik már évek óta. Az az előrelé­pés, amiről a tavalyi eszten­dőt összegző zárszámadó köz­gyűlésükön adhattak számot, tovább erősíti pozíciójukat. Külön elismerést érdemel azonban — hangsúlyozta töb­bek között hozzászólásában Lénárd László —, hogy a most elkönyvelt sikerek nem ront­ják tisztánlátásukat. A kri­tikus, önkritikus, helyenként kemény hangú értékelést a megyei pártbizottság titkára egyetlen összegző jelzővel il­lette: realista. A múlt eszten­dő tapasztalatai azt bizonyít­ják, csak ennek a szemlélet­nek van létjogosultsága a jö­vőben is. A valósághoz való ragaszkodás ugyanis nem földhözragadtságot jelent. Többet: földhöz kötöttséget. Vereszki János Harminchat járgánya veit Öreg motoros mm vén motoros Él Maglódon egy 78 éves férfi, aki dicsekedve mond­ta: ö még mindig naponta szerelmes... Igen, a moto­rok szerelmese Sass Gyula, gyerekkorától napjainkig. Talán ő az egyedüli a nagyközségben, akihez, szinte mindenki odatalál, mert nemcsak szereti a motorokat, hanem ez idáig több mint hétezer embert tanította kör­nyéken a motorozás tudományára is. Eddig csak hallomásból tud­tam már-már legendássá váló munkájáról, hiszen szinte fa­natikus példamutatással sze­rettette meg másokkal is a mo­tort, a túrázást, a természetet. Mégis, amikor beléptem kis műhelyébe, szinte szólni sem tudtam a meglepetéstől, mert annyi alkatrész, csavar és millió más herkentyű volt ott egymás hegyén-hátán. Egyedül Gyula bácsi olajos keze igazodott ki azokon, mert ördöngös ügyességgel szerelte az éppen hibás motorját ösz- sze. Csodálkozásom csak akkor volt még nagyobb, amikor be­invitált kis birodalmába, és a falakat szinte nem lehetett lát­ni a több mint kétszáz (!) ok­levéltől, kitüntetéstől, emlék­plakettektől és serlegektől, melyeket csaknem hatvan­éves motoros tevékenysége alatt kapott. íme egy életút, melyet a ter­mészet és a motor iránti sze­retet tölt be napjainkig: 1910- ben született, édesapja mint 'urasági gépész dolgozott, ta­lán tőle örökölte a motorok­hoz való vonzódást, hiszen naphosszat ott lábatl&nkodott körülötte. Már legény korá­ban szert tett egy motorra, mégpedig már akkor is kurió­zumnak számító Ruppe ék­szíjmeghajtású gépre. Hamarosan túladott rajta, és megint egy ritkaságszámba menő feszítőkaros, szíjmeghaj- tásos motort vásárolt, mely akkoriban még ..megtolással” indult. Ettől kezdve nem volt megállás, újabb és újabb szer­zeményei voltak. Szerény fi­zetése miatt rendszerint hasz­náltan vagy teljesen roncs ál­lapotban vette meg a gépeket. Hetekig, hónapokig bűvölte, amíg újra üzemképes állapot­ba varázsolta. A motorszerelés tudományát egyébként méregből tanulta meg, mivel egy alkalommal a szerelő irreális árat kért mun­kájáért. Igaz, szinte szakiro­dalom nélkül — mert az ak­koriban féltve őrzött kincs volt —, százszor is próbálta hosszú évekig, amíg mindent elsajátított. Manapság elég ha csak ránéz egy gépre, már tudja, mi a baja. A tanult mű szer ész szakmáját sohasem hagyta abba, sőt. olyan sikeres ismeretekre tett szert, hogy a háború utáni időkben több mint negyven detektoros rá­diót készített ismerőseinek, csak úgy szívességből... Előkerül egy régi fénykép- album, majd diaképek ezreit nézzük órákig, az ország min­den táján készült felvételek­kel. Azután Európa csaknem minden országában készített Sakkozóink mérlege Újabb kínos vereség Ügy tűnik, a gyömrői férfi sakkozókra rájár a rúd a me­gyei I/B osztályú csapatbaj­nokságban. A tavalyi ezüst­érem után valószínűleg az idén meg kell elégedniük egy ennél jóval szerényebb ered­ménnyel, helyezéssel. Az élső fordulóban hazai pályán szen­vedtek vereséget a Gödöllő II, csapatától — mégpedig 6-4 arányban. A legutóbbi szentendrei ki­rándulásuk sem járt sikerrel, hiszen újabb kínos fiaskóban lehetett részük, mert Szent­endre 11.—Gyömrő 6,5 -3,5. Egyszerűen érthetetlen ez a visszaesés, s bár még javítás­ra van idő, jó lenne mielőbb rendezni a sorokat. Szentendrén csupán a fiatal sakkozókat lehetett dicsérni, hiszen ketten másfél pontot gyűjtöttek, a többi nyolc fel­nőtt viszont összesen csak ket­tőt. Fábián Béla — az első táb­lán — tartós hullámvölgybe került, mert ezen a találkozón is kikapott fiatalabb ellenfe­létől. Ugyancsak vereséget könyvelhetett el magának, ifj. Jóljárt Mihály. Pálinkás Já­nos, Pránszki István, míg Dé­ri Attila, Kerekes Lajos, Kiss Tibor és Fábián László remi­zett. Ily módon alakult ki a 6,5-3,5 arányú szentendrei győzelem. A gyömrőiek legközelebb — március 6-án — az ísaszeget fogadják otthonukban. Éppen ideje lenne egy győzelemmel kirukkolniuk, hogy javítsanak az eddigi mérlegen. Addig is esténként várják a sakk sze­relmeseit a Tompa Mihály ut cai teázóban. —ér Vidámság a farsangi karneválon A káposzta és a tavasz királynője in még izgulnak a jelmezbe öltözött gyerekek, mert nem tud­ják a zsűri döntését. (Bagóczky Sándorné felvételei) fényképeken, motorosok so­kasága között látni Gyula bá­csit. „Hát igen, nemcsak a mo­tor. hanem a túrázás szerel­mese is vagyok” — mondja csillogó szemmel. Ügy kezdődött, mint a me­sében. Vándorméhészként jár­ta az országot, szebbnél szebb tájakon haladt keresztül, így szerette meg a természetet. Majd baráti társasággal jár­ták a vidéket, és a kezdeti si­kereken felbuzdulva, 1965-ben az országban elsőként megala­kítottak a „természetbarát mo- toros szakosztályt”. Akkori­ban amolyan csodabogaraknak tartották őket, hiszen szuny- nyadóban volt még a szép ter­mészet iránti figyelem. De az OTSH főtitkára segítségükre volt. javaslatára megalakítot­ták önálló klubjukat. Járták az országot szabad hétvégeken, hol csupán húszán voltak, ria sokszor kétszázan is. Közben megismerkedett azon kevés emberekkel, akiknek akkori­ban lehetőségük volt, hogy külföldre mehessenek. Szunnyadó álmuk valósággá válhatott, amikor csoportos út­levelet kaphattak először. Ez­után bejárták Jugoszlávia, Bulgária, Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország, NDK, Ausztria, Olaszország, Svájc, NSZK, Franciaország, Török­ország, Görögország, és még sorolhatnánk, hány ország szebbnél szebb tájait, városait. Szinte mindenütt kapcsolatba léptek a helyi autós- és moto­rosszövetséggel, akikkel mind a mai napig tartják baráti szá­lakkal megerősített ismeretsé­güket Sass Gyula maga nem elé­gedett meg ország-világ meg­ismerésével, hanem ismerő­seit, barátait is toborozta er­re. Mindig újabb és újabb tettekre serkentette önmagát és klubtársait. Meg is kapták a legjobb Pest megyei itúra- motoros szakosztálynak kijáró díszserleget. Országszerte ala­kultak klubok a példájuk nyo­mán. Egyik legnagyobb elis­merésnek tartja a több száz oklevél, emlékplakett közül, hogy az országos motorkerék­páros találkozó rendezésének jogát immáron másodszorra kapták meg az első díjat közö­sen Maglód, Monor, Vecsés szakosztályai. ö 1977-ben kapta meg a na­gyon keveseknek adományo­zott „Arany túrázó” jelvényt. Büszke tulajdonosa a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa által adományozott, OTSH-tól kapott „Kiváló tár­sadalmi munkáért” kitüntető jelvénynek. Elismerő okleve­leket kapott a HNF országos titkárságától, sok külföldi és belföldi egyesülettől, a kör­nyezetbarát motoros tevékeny­ségéért. baráti kapcsolatok ápolásáért, nemzetközi talál­kozókon való részvételéért. Háromszor is kapott „Kivá­ló társadalmi munkás” elis­merő oklevelet és jelvényt, kö­zösségért végzett nagyszerű munkájáért. A legújabb ma­gas elismerés pedig most ja­nuárban érte. Az Országos Motoros Szövetségtől — szin­tén a Minisztertanács által adományozott — „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvényt kapta. Most sem nyugszik, 78 éve­sen. Még mindig kirándulá­sokat tervez, szervez. Aktív részvevője az úgynevezett honismereti túráknak. Azt mondta: Amíg egészségi álla­pota engedi, motorozik — amíg motorozik, egészséges. Marczi Ferenc Morális program Ecseren szerdán 15.30-tól lo­gopédia, 17.30-tól zenés torna óvodásoknak, 18.15-től dzsessz- balett kezdőknek, 19-től hala­dóknak. Gyomron 15-től a gyermek- színjátszó klub foglalkozása, 16-tól a nyügdíjasklub össze­jövetele, filmvetítés 17.30-tól: Ránts fegyvert (színes ameri­kai western). Az úttörőházban 14.30-tól krónikás és sporttűra felelősök képzése, az ügyes ke­zek és a rádió adó-vevő szak­kör foglalkozása. Maglódon 17-től áfész-rész- közgyűlés. •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Farsangi hajrá van a fel­nőtt és gyermek bálozók kö­rében egyaránt. Egyre-másra jelennek meg a báli meghí­vók a különböző napilapok­ban, amelyek a csillogó-villogó budapesti szállodákba invitál­ják a sok pénzzel rendelke­zőket. Mert bizony egy-egy belépő ára több száz forintot kóstál, s akkor még nem be­széltünk a menük csillagásza­ti bekerülési összegéről... Vannak azonban olyan ki­sebb gyermekközösségek, ame­lyekben a farsangi mulatság legalább olyan látványos, sőt mi több. izgalmasabb a ha­gyományos összejöveteleknél A farsangi karneválsorozat szinte végigsöpört az elmúlt napokban a monori vonzás- körzet úttörőcsapataiban Gyomron például ugyan­azon a napon két helyen it ötletes jelmezekbe bújt gyere­kek libegtek végig a zsűri és a közönség előtt. A Petőfi Sándor Művelődési Házban c 4. számú általános iskola ta­nulói tartottak farsangi mu­latságot. Mi — fényképezőgéppel fel­szerelkezve — az 1. számú általános iskola aulájába kuk­kantottunk be, ahol az alsó­tagozatosok vidám karneváljc ■ zajlott a délutáni órákban. Nemesné Kalló Tünde kisdo­t boscsapat-vezető tanítónő kon­■ ferálta be a jelmezeseket, akik ■ minden lámpalázukat leküzd- i ve vonultak fel — sorszámok­■ kai a kezükben. A szülők meg a gyerekek r ötletei nyomán színes kaval- kádot és maradandó élményt nyújtott a jelmezek sokszínű­sége. Lám-lám, nem kell a jel­mezkölcsönzőbe menni mas­■ karáért, egy kis leleményesség- nyomán is lehet szép sikereket r elérni. A gyerekek — már aki i jelmezbe öltözött — igazán- feladták a leckét a zsűrinek, . amelynek tagjai csak hosszas i tanácskozás után tudták el- ; dönteni, kik legyenek az el­■ sok, s a további helyezettek. ' Méltán jutalmazták első díjjal kelkáposztát, meg a töb- ’ bieket. De azoknak sem volt ’ szégyenre okuk, akik „csak” másodikok vagy harmadikok 1 lettek. Volt ott Libero, japán 1 gésa, bohóc, tavasz királynő­je, s még ki tudja, hányféle meseszereplő. A szülői munkaközösség tag- ' jai fáradhatatlanul serény- 1 kedtek a büfében, otthon sü- ' tött finom szalagos fánkot kí­- náltak, meg szendvicseket, üdí- i töket. A bevételt természete­sen közösségi célokra fogják felhasználni. Nagy sikert aratott a zsákba­macska játék, az ajándékok még kevésnek is bizonyultak. Végül is a gyömrői — Csoko­nai utcai — alsó tagozatosok karneváljáról mindenki elé­gedetten távozhatott, mert a sok munka gyümölcsözött. Örülhettek ennek a pedagógu­sok, a szülök, no meg a gye­rekek, hiszen értük történt az egész megmozdulás. G. J. A kelkáposzta egy kislány jel­meze volt. Első díjjal jutal­mazták őt — megérdemelten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom