Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

6 mf art/ 1988. FEBRUÁR 24., SZERDA ■ Jogi ia Munkaruha megváltás kilépéskor • Vakok jövedelemadó-mentessége ® Szociálpoliti­kai kedvezményre jogosultság toldalék- építéskor $ A folyamatos biztosítás % La­káscsere-szerződés érvényesség© @ ftépi ulnok digazasa Életveszélyes helyzetek Előkerül a kés, lecsap az ököl • V. J. dunaharaszti aszta­los munkahelyén belül más munkakörbe került. Vállalata a korábban részére juttatott munkaruha pénzben! megvál­tását írta elő. Jogos volt-e az intézkedés? — kérdezi. Ha a dolgozó ruházata a munkavégzésnél nagymértékű szennyeződéssel jár, vagy az igen hamar elhasználódik, a munkáltatója számára a mun­ka jellegének megfelelő mun­karuhát, formaruhát vagy egyenruhát adhat. A munka- és a formaruha a vállalat tu­lajdonát képezi, abban az esetben, ha lejár a használati ideje (a kihordási idő), a ru­házat a dolgozó tulajdonába megy át. Vitás lehet azonban, mi történik a munkaruhával, ha a dolgozó munkaviszonya B kihordási időn belül meg­szűnik, vagy az alkalmazó munkáltatónál olyan munka­körbe kerül,, ahol őt a jutta­tás nem illeti meg. A kérdést a Kollektív Szerződésnek kell rendeznie. A Kollektív Szer­ződés tehát kimondhatja — és ez az általános gyakorlat , hogy a dolgozó a munka­ruhát — kihordási idő figye­lembevételével — köteles megváltani. A másik megol­dás az lehet, hogy a dolgozó a részére kiadott munkaruhát vagy formaruhát az alkalma­zó munkáltatónak visszaszol­gáltatja, ha arra már nem •tarthat igényt. Mindezek figyelembevételével olvasónk panaszát a vállalati Kollektív Szerződés, illetőleg a Munka­ügyi Szabályzat rendelkezései szerint kell elbírálni. 9 Gyermekkorában elvesz­tette fél szemét egy magát megnevezni nem kívánó olva­sónk. Azt kérdezi szerkesztő­ségünktől, hogy testi fogyaté­kossága alapján jogosult-e adókedvezményre. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény sze­rint a súlyosan testi fogyaté­kosok a személyi jövedelmük­ből évi 12 000,— forintot le­vonva e rész tekintetében mentésülnek az adó fizetése alól. Súlyosan testi fogyatékos személynek a végrehajtási rendelet szerint a vaknak mi­nősülő, illetőleg a más súlyos testi fogyatékos személyek te­kinthetők. Azt, hogy ki minő­sül vaknak, a 6/1971 (XI. 30.) EÜM számú rendelet mellék­lete határozza meg. E jogsza­bály alapján vaknak kell te­kinteni azt a személyt: 1. akinek látásélessége meg­felelő korrekcióval mindkét szemén 5 S0; b) az fgyik szemén 5/50, a másik szemén 3 méterről ol­vas ujjakat; c) az egyik szemén 5/40, a másik szemén nincs fényérzé­kelés, esetleg hiányzik; rövid­látás esetén — a látásélesség értékeitől függetlenül —, aki­nek közeli látásélessége Csa- pody V. vagy annál rosz- szabb: 2. Akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20°-nál szűkebb. A vakság tényét a fend szempontok alapján a lakó­hely szerint illetékes megyei főorvos állapítja meg. Abban az esetben, ha a beteg a meg­állapítást vitatja, felülvizsgá­latot kérhet az Országos Igaz­ságügyi Orvosszakértői Inté­zettől. 9 S. L. péceli kisiparos az­iránt érdeklődik, megkaphat­ja-e a szociálpolitikai támoga­tást, hogyha anyósa családi házához hozzáépít. A lakásépítéshez, illetve a -vásárláshoz csak akkor lehet támogatást nyújtani, ha az építkező a jogszabályban meghatározott formák szerint oldja meg lakásproblémáját. Támogatás nyújtható tehát a magánlakás-építéshez. Akkor is megilleti a kedvezmény az állampolgárt, ha értékesítés céljára épített és építtetett lakást vásárol. 1988. január 1. napjától a szociálpolitikai kedvezményt azok is igényel­hetik, akik a nem állami tu­lajdonban álló használt laká­sokat az értékesítésre jogo­sult, valamint az értékesítés céljára lakásépítő-, -építtető gazdálkodó szervezettől vásá­rolta. E módosítás alapján tehát a magánszemélyek egy­más közötti adásvételi szer­ződésekor továbbra sem kap­hatnak szociálpolitikai ked­vezményt a felek, viszont, ha az adásvétel pénzintézet, in­gatlanközvetítő szerv vagy lakásszövetkezet közvetítésé­vel jön létre, jogosult a szo­ciálpolitikai kedvezményre. A korábbi jogszabályoknak meg­felelően a jövőben is jogo­sultak a kedvezményekre azok, akik műszaki állapotuk miatt kiürített, de felújítható állami tulajdonban lévő épü­letben alakítanak ki lakáso­kat, ha azt az előbb felsorolt szervektől vásárolták. A szociálpolitikai kedvez­mény akkor illeti meg az építkezőt, vásárlót, ha azáltal önálló lakás keletkezik. Eme­letráépítéskor, tetőtér-beépí­téskor, lakásbővítéskor, tolda­léképítéskor is csak akkor lehet a jogszabály rendelkezé­seit alkalmazni, ha ezáltal az építkezőnek önálló személyi tulajdonú lakása lesz. © Egy váci olvasónknak felmondtak a munkahelyén, sajnos nem a legjobb egész­ségnek örvend, ezért azt sze­retné megtudni, milyen táp­pénzre jogosult, ha a felmon­dási idő lejártát követően nem tud azonnal új munka­helyére belépni? A korábbi jogszabályok alapján a 75 százalékos táp­pénzre csak az a dolgozó volt jogosult, akinek biztosítási idejében két éven belül nem volt megszakítás. Ez azt je­lentette, hogy a biztosítási idő akkor volt megszakítás nélkül, ha abban (a szabad­nap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével) egynapi megszakítás sem volt. A foglalkoztatási körülmények megváltozása miatt azonban ezt a szabályt megváltoztat­ták. Így az a dolgozó, aki 1987. december 31-ét követően betegszik meg, 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha kétévi folyamatos biztosí­tási idővel rendelkezik. (Fo­lyamatos a biztosítás akkor, ha abban nincs 30 napnál hosszabb tartamú megszakí­tás.) • P. F.-né kistarcsai olva­sónk tartási szerződést kötött egy rokonával. Most lehetőség nyílna elcserélni ezt a lakást egy másik ingatlanra. Kérdé­se, kinek kell ehhez hozzájá­rulni? Olvasónk nem közölte, hogy a lakásnak tulajdonosa vagy bérlője az eltartott. Ugyanis más szabályok vonat­koznak az állampolgárok, il­letve az állami szervek tu­lajdonában és mások a bérle­tében lévő lakásokra. Az ál­lampolgárok a lakásukat írás­beli megállapodás alapján egymással elcserélhetik, ha ezáltal a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályokat nem sértik meg. A csere érvényes­ségéhez jóváhagyásra nincs szükség. A tulajdonjogot a szerzők részére az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzik, és ennek alapján a vagyonszer­zési illetéket terhűkre megál­lapítják. Más a helyzet akkor, ha ezt a lakást a lakással rendelkező szervtől vagy az állampolgártól bérlik, illetve azt a bérlővel kötött tartási szerződés alapján használ­ják. Ilyen esetekben a lakás­csere-szerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az állami lakásra vonatkozóan a lakással rendelkező szerv nem állami lakás vonatkozá­sában a bérbeadó, tartási szerződés esetén pedig az el­tartó, illetőleg a bérlőtársi jog elcserélése esetén, a többi bérlőtárs a lakáscseréhez hoz­zájárul. Ha ezek a felek in­dokolatlanul tagadják meg a hozzájárulásukat, a nyilatko­zat pótlását a bíróságtól lehet kérni. Ha a felek a lakáscserét annak ellenére lebonyolítot­ták, hogy ehhez a jogosult fél hozzájárulását megszerez­ték volna, megállapodásuk ér­vénytelen lesz és kötelesek eredeti lakásukba visszaköl­tözni. • Népi ülnöknek választot­ták J. V. ceglédi lakost. A munkahelyemről távol töltött időt hogyan kell elszámolni? — kérdezi. A munkaviszonyban álló népi ülnököt ülnöki működé­sének időtartamára átlagkere­set, szövetkezeti tagsága ese­tén átlagrészesedés illeti meg. Ha a jogszabályban vagy az alapszabályban biztosított jut­tatáshoz való jogosultság, il­letőleg annak mértéke megha­tározott munkateljesítménytől vagy a közös munkában eltöl­tött napok számától függ, a népi ülnöki működés időtar­tamát munkával töltött idő­ként kell számításba venni. A munkaviszonyban nem álló népi ülnök napi 100 forint tiszteletdíjban részesül. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. A be­érkezett levelekre pedig fo­lyamatosan válaszolunk. A beruházások. Az 1/1988. dl. 2.) MT rendelet és az 1/1988. (II. 2.) OT—PM rende­let módosította a beruházások rendjéről szóló jogszabályokat. Adóigazgatás. A 2/1988. (II. 2) MT rendelet kiegészítette az adóigazgatási eljárásról szóló minisztertanácsi rendeletet. Kulturális alap. A kulturá­lis alap felhasználásáról és a kulturális járadék fizetéséről szóló 7/1981. (V. 12.) MM ren­deletet módosította a művelő­dési miniszter. Az egyes oktatási jogszabá­lyokat — így a menzai étke­zésért fizetett térítési díjra vonatkozó szabályokat — mó­dosította az 1/1988. (II. 2.) MM. rendelet. A rehabilitációs alap fel- használásáról az 1/1988. (II. 2.) SZEM—PM rendelet állapít meg szabályokat. Gyógyító-megelőző ellátás. A magyar állampolgárok gyó­gyító-megelőző ellátásáról szó­Balogh Dezső 34 éves alkal­mi munkás már többször ke­rült a vádlottak padjára, majd, hogy megszerezze az italra valót, különös vasgyűj­tésbe fogott. A soroksári MÁV-állomás bekerített ud­varára bemászva, vörösréz­huzalt rakott kocsijára. Mivel az súlyos volt, megkérte testvérét — aki nem tudott a szállítmány eredetéről —, hogy segítsen az elszállításá­nál. Később Rákosi Attila du­naharaszti barátjával egyik közös ismerősüket látogatták meg. Késő este mindketten jegy nélkül egy Szigetszent- miklósra haladó HÉV-szerel- vényre szálltak fel, és a ka­lauznőnél goromba módon megtagadták a jegyváltást. A hangos vitára egy polgári őr sietett a HÉV alkalmazottjá­nak segítségére, majd mikor az állomáson a vonat meg­állt, Balogh a kocsiról leug­rott, megrúgta az őrt és el­szaladt. Társát sikerült azonnal el­kapni, őt később fogták el. A Ráckevei Bíróság Balogh De­zsőt mint visszaesőt, lopá­sért és hivatalos személy el­Sok család életét tette már tönkre az alkohol. Az első po­hár bor, pálinka vagy egyéb szeszes ital után gyorsan jön a második, a sokadik, s végül elszabadulnak az indulatok. Előkerül a kés, lecsap az ököl, és egy ember — talán egész életére nyomot hagyóan — megsebesül. A másik pedig börtönbe kerül. Az alábbi két szomorú eset is ezt példázza. Vita az autóbuszon Idénymunkásokkal haladt a Monori Állami Gazdaság kü- lönautóbusza Dánszentmiklós- ra. Az utasok egyike sokat ivott, a másik pedig, az ugyan­csak részeg Pitlik András emiatt felelősségre vonta. Vi­ta támadt köztük, melynek a busz vezetője vetett véget. Mindkét férfit figyelmeztette, majd folytatták az utat. Amikor Káva községbe ér­tek, egy kis pihenőt tartottak, és az utasok betértek a Va­dász vendéglőbe. Itt a két úti­társ ismét veszekedni kezdett, indulatosan sértegették egy­mást. Ekkor Pitlik András elő­rántott a zsebéből egy bics­kát, és azzal nyakon szúrta a másik embert. A sebesült erő­sen vérzett, és karjait maga elé tartva védekezett az újabb támadás ellen. Két másik ven­dég segített neki, úgy, hogy kicsavarták a kést a támadó kezéből. Amikor azonban a sebesül­tet a busz felé kísérték, Pit­lik András ismét rátámadt, megharapta a karját és mind­ketten a földre kerültek. Vé­gül ismét sikerült szétválasz­tani őket. Az erősen vérző embert orvoshoz vitték, ahon­nan rövidesen kórházba kö­rűit ló 7/1975. (VI. 25.) EÜM szá­mú rendeletet módosította a szociális és egészségügyi mi­niszter. Foglalkoztatási alap. A mun­kahelyteremtő beruházások foglalkoztatási alapból törté­nő támogatásáról és a fog­lalkoztatási alap pénzügyi el­számolásáról az 1/1988. (II. 2.) ÁBMH rendelkezés tartalmaz előírásokat. Munkaügyi kérdések. A gaz­dasági társulások, leányválla­latok és egyes jogi személyek vállalatai munkaügyi kérdé­seiről az ÁBMH elnöke ren­delkezést adott ki. Díjazás. A 2/1988. (II. 2.) ÁBMH-rendelkezés a kisszö­vetkezet dolgozói anyagi ér­dekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről, valamint egyes díjazási szabályok módosítá­sáról szól. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 1-es számá­ban találhatók. leni erőszakért egyévi bör­tönre ítélte és a közügyek gyakorlásától két évre eltil­totta. Barátját ugyancsak egyévi szabadságvesztésre ítélték végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztve. Ezenkívül 3000 forint pénz- büntetést is kapott. Asztalos Imre Munka helyett fegyelmi A viták tapasztalatai sok­szor mutatják azt, hogy a vál­lalatok tüneti kezelésként is a fegyelmihez fordulnak. Egyik vállalatnál azért kapott fegyel­mit a dolgozó, mert a munka­helyén aludt. A dolgozó azért fordult a munkaügyi döntő- bizottsághoz, azért érezte sé­relmesnek a döntést, mert nem kapott kellő mennyiségű mun­kát, s ennek híján jogosnak érezte az elszundikálás lehe­tőségét. Úgy látszik, fegyelmit egyszerűbb adni, mint mun­kát. Az igazságügyi orvosszak­értői vélemény szerint a nya­kat ért késszúrás az okozott- nál súlyosabb, akár közvetle­nül életveszélyes sérülésre is alkalmas volt, a nagy nyaki erek. valamint a gége, a lég­cső és a nyelőcső megsértésé­nek lehetősége miatt. Pitlik András életveszélyt okozó testi sértés bűntetté­nek kísérlete miatt kerül a bíróság elé. A földre zuhant A következő történet szín­helye Pilis község. Itt élt Bla- hut Sándor, aki évek óta ha­ragos viszonyban volt a mos­tohaapjával. Az idős ember nem helyeselte mostohafiának italozó, munkakerülő élet­módját, és sérelmezte azt is. hogy a felesége titokban anyagilag támogatja őt. A kez­dettől fogva rossz viszony Sok városi embernek álma egy kiskert, amiben néhány napig, vagy legalább néhány óráig jó levegőt szív, és eköz­ben egészséges fizikai munkát végez. Az ingatlanvásárlásnál nagy körültekintésre van szükség. Akik teljesen járat­lanok e tárgykörben, jó, ha jogi szakember tanácsát kérik, mi mindenre kell figyelni, mielőtt a szerződést aláírnák. Így megelőzhetjük a hossza­dalmas eljárást, és ami még rosszabb, az évekig tartó vi­tákat, pereskedéseket. Legelső a helyszíni szemle. Meg kell győződnünk arról, ki és milyen címen használja az ■ingatlant, rendben van­nak-e a telek határai, nem lesz-e probléma a telek meg­közelítésével. A szomszédokat is érdemes megkérdezni, mit tudnak a telek használatáról, jövőjéről. Erről érdemes tájé­kozódni a helyi tanács mű­szaki osztályán (építési tila­lom, telekalakítás, építési le­hetőség), nehogy váratlan meglepetés érjen bennünket. Higgyünk az eladónak, ha di­cséri a portékáját, de azért menjünk el a földhivatalhoz, vagy kérjünk a tulajdonostól egy 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, amelyből meg­győződhetünk a telek legfon­tosabb adatairól. Fontos a te­rület nagysága, ki a tulajdo­nos, vannak-e tulajdonostár­sai, esetleg köztük kiskorú, külföldön lakó vagy gondnok­ság alatt álló személy. Kelle­metlen meglepetés lenne, ha az adásvétel lebonyolítása után derülne ki, hogy valaki haszonélvezeti jogot, szolgal­mi jogot élvez a telken vagy arra jelzálogot jegyeztek be. Jogszabályaink a szerződés- kötéshez nem írnak elő szigo­rú formákat, de az ingatlan adásvétele mindenképpen csak írásban történhet. Az írásbeli Az egyik városi tanács hatósági osztálya két éve egy szerződéses üzemeltetésben működő presszó­ban tartott ellenőrzéskor megálla­pította: a palackozott Kőbányai világos sört 20,80 forintért, az Ext­ra világost 21 forintért árusítják. Ugyanakkor a többi ilyen osztá­lyú szerződéses üzletben a sört lényegesen alacsonyabb haszon­kulccsal hozzák forgalomba. Az üzletvezető eljárását a tanács az árképzési szabályok megsértésé­nek tekintette, ezért kötelezte, hogy az Így elért 27 ezer 500 fo­rint tisztességtelen hasznot — for­galmi adóként — fizesse meg. A határozat hatályon kívül helyezé­séért az üzletvezető pert indított. Az első fokon ítélkező városi bí­róság a keresetet mint alaptalant, elutasította. Az ügy másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a maga hatáskörébe von­ta. Belkereskedelmi miniszteri és árhivatali rendelet értelmében a miatt kitiltotta Blahut Sán­dort a lakásból. Egy alkalommal, amikor az idős ember ismerősének a szőlőjében segítkezett, este 7 óra tájban, kerékpárral indult onnan haza. A temető közelé­be érve összetalálkozott az it­tas Blahut Sándorral, aki há­tulról fejbe vágta. Az idős em­ber ettől a földre zuhant, mire a másik férfi ököllel többször megütötte, majd megrugdosta. A bántalmazást egy szemtanú felszólítása ellenére is folytat­ta, csak amikor újabb járóke­lő ■ érkezett, hagyott föl vele. Az igazságügyi orvospzakér- tői vélemény szerint az idős ember agyzúződást és más sé­rüléseket szenvedett. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Blahut Sándort élet­veszélyt okozó testi sértés bűntettével. Az ügyet rövidesen tárgyal­ja a bíróság. Ga. J. Érdemes tájékozódni Äs ingatlanvásárlásról Tisztességtelen hasznot ért el Árdrágítás a sörrel szerződés legszükségesebb kel­lékei a következők: fel kell tüntetni az eladó és a vevő szükséges adatait (név, lak­cím, személyi szám), az ingat­lan pontos megjelölését (hely­rajzi szám, utca, házszám), az átruházás szándékát, a vétel­árat, a pontos keltezést és az aláírásokat. Be kell szerezni az ingat­lan értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt, amit az ingatlan fekvése szerinti ta­nács pénzügyi osztálya állít ki. A vevőnek nyilatkoznia kell, hogy tulajdonszerzésének nincs jogi akadálya, és ezt a nyilatkozatát a saját lakóhelye szerinti tanács pénzügyi osz­tályával záradékoltatnia .kell. Ezek a legfontosabb iratok, de ha valaki egy nagy telek egy részét veszi meg, akkor szük­ség lehet megosztási vázrajz­ra; ha egy egységes telek tu­lajdoni hányadát veszi csak meg, akkor ennek a tulajdoni hányadnak az igazolására. A szerződést ne tegyük fél­re, hanem a szerződés kelte­zésétől, illetőleg az utolsó ha­tósági bejegyzéstől számított 30 napon belül nyújtsuk be ahhoz a hatósághoz, amelyik a tulajdonváltozást bejegyzi. Július elseje óta már nem az illetékhivatalhoz, hanem a földhivatalhoz kell iratainkat benyújtanunk. Az illetékekről szóló 1986. évi I-es törvény a következőképpen rendelke­zik: „A földhivatal illetékki­szabás céljából az ingatlan­nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a bejegy­zés alapjául szolgáló szerző­dést és ennek hiteles másola­tát, valamint az illeték kisza­básához szükséges — rendel­kezésre álló — egyéb iratokat megküldi az illetékhivatalnak, függetlenül attól, hogy a va­gyonszerzés illetékmentes”. Dr. K. É. palackozott sör szabad árformába tartozik. Fogyasztói árát azonban csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetes költségszámítások támasztják alá, vagy a kereslet és kínálat összhangja indokolja — hangzik a Legfelsőbb Bíróság íté­lete. Az üzletvezető azonban nem tartotta be a rendelet előírásait, az árképzésre vonatkozó szabályo­kat. Az áremelést pedig a keres­let-kínálat összhangjának hiánya sem indokolta, mert a magasabb ár felszámítása után a palacko­zott sör árusítási forgalma csök­kent. Előzetes költségszámítás nél­kül történt áremelés egymagában elegendő annak megállapítására, hogy az üzletvezető — az ársza­bályozó rendelkezések megsérté­sével — tisztességtelen hasznot ért el, és jutott magasabb bevétel­hez. Ezért Ilyen esetben a rendelet nem alkalmazható, tehát az első fokú bíróság elutasító Ítéletét helyben kellett hagyni. mü Tíz nap rendeletéi mxsm Megrúgta, elszaladt Jegy nélkül sitasfak

Next

/
Oldalképek
Tartalom