Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

Olvasói levél A tejtermékek szállítása Nem szoktam korholó kri­tikát gyakorolni, de amit a váci tejipar művel a készít­ményeivel, az kritikán aluli. A mosatlan műanyag ládákban szállított, piszkos, csepegő tej sokszor lényegesen kevesebb, mint egy liter. Az olcsóbb, soványabb tejfelnek savanyú vízíze van, a drágább gyak­ran hiányos mennyiségű, van úgy is, hogy csak félig töltött. És végül a „túrónak” neve­zett valami — ami még a macskámnak sem kell — úszik a vízben a ládákban, éppen ezért annyira híg, hogy tész­tára tenni lehetetlen, mert cso­mókban áll rajta, nem beszél­ve arról, igen gyakran ehe­tetlen, savanyú. Persze mind­ezért az üzletben dolgozók kapják a kifogást, panaszt, pedig ők nem tehetnek róla. Ennyit a tejiparról. Meg kell még1 említenem a húsipar (Balassagyarmati Húsipari Vállalat) termékeit is. Például a disznósajtban ta­lálhatók nem oda való húsda­rabkák, a drága 220 forintos gépsonka tele van vízzel, így 2—3 napnál tovább még a hűtőben sem tárolható. Megjegyezni kívánom, hogy ha már a felemelt árakat el kell viselnünk, megfelelő mi­nőségű, ehető árut szeretnénk kapni érte. Roska Zoltánná Vámosmikola Véradónap A Cement- és Mészművek váci gyárában véradónapot tartott a múlt hét végén a Szőnyi Tibor Kórház vér­transzfúziós állomása. A jó szervezőmunka eredménye­ként 137 dolgozó vett részt a véradáson, 55 liter vért adva az arra rászorulóknak. Kezdődik a futbailélet Már kaphatók a bérletek A labdarúgó-szakosztály ve­zetőivel és a csapat játékosai­val találkozhatnak a szurkolók február 24-én, szerdán, 17 óra 30-kor az Izzó baráti körének Kossuth téri klubjában. Itt biztosan szó esik a soron következő két mérkőzésről is, a február 27-én sorra kerülő Oroszlány—Vác MNK-találko- zóról és a március 5-én leját­szandó Budapesti Honvéd— Váci Izzó bajnoki mérkőzésről. Az Oroszlánnyal a legjobb 16 közé jutásért játszik a csa­pat, s a mérkőzésre különbuszt is indítanak. A Honvéd elleni találkozóra szintén indul kü- lönbusz, s jegyek is kaphatók elővételben. Tervezik, hogy elegendő jelentkező esetén — ez ötszáz fő — különvonatot indítanak a Rába ETO elleni mérkőzésre. A részvételi díj 200 forint, amely a vonatjegy és a belépőjegy órát foglalja magába. Jelentkezni szintén a baráti kör klubjában lehet március 10-ig. A tavaszi szezonra már megvásárolhatók a bérletek is. A hét hazai mérkőzésre érvé­nyes bérlet ára 450 forint, nyugdíjasoknak 250. Orvosi ügyelet Hétfőtől (22-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Csupor Éva, kedden dr. Harmos Ist­ván, szerdán dr. Ágoston Má­ria, csütörtökön dr. Tóth Má­ria, pénteken dr. Mehringer László, szombaton és vasár­nap dr. Tóth Mária, a körzet­ben 26-án dr. Baksa György, 27-én és 28-án dr. Tesánszky Sándor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Huszágh Hedvig. Az ügyelet a régi kórházban (Vác. Már­cius 15. tér 9., telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet vasár­nap reggel 8 tói délig tart dr. Bucsánszky Myrtill, a C házár András utca 17. sz'áih , aíátti rendelőben, a régi városi für­dő épületében. Menüajánlat Főzési tanácsok Mondják, az igazán okos asszony hasánál fogja meg a férfit. Nos, mi is hasonlóképp, hasuknál szeretnénk megfogni olvasóinkat. És hogy biztos legyen a siker, a finomságo­kat Lehőcz János aranyérmes mesterszakács válogatja össze. ★ Hétfő: Gyömölcsleves, töl­tött sertésdagadó, rizs, ká­posztasaláta (vagy: pirított sertésmáj magyarosan, tört­burgonyával, saláta). Kedd: Zellerleves zsemle­kockával, paradicsomos hús­gombóc tört burgonyával (vagy: zöldborsó- [mirelit] fő­zelék tükörtojással). Szerda: Gombaleves, zöld­babfőzelék, vagdalt (vagy: kolbászos rakott burgonya). Csütörtök: Húsleves finom­metélttel, főtt hús sóskamár­tással, tört burgonya (vagy: le­csó virslivel, tört burgonyával). Péntek: Palócleves, szilvás­gombóc (mirelit) (vagy túrós­csusza tepertővel). Szombat: Karalábéleves, serpenvős felsálszelet tarho­nyával, ecetes uborka (vagy; rántott sertésláb, sült burgo­nya, tartármártás). Vasárnap: Szárnyasaprólék- leves, debreceni sertésborda, ecetes paprika (vagy: milánói makaróni, saláta, gyümölcs). ft Debreceni sertésborda. Hoz­závalók: 1.80 kg sertéskaraj, 8 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 12 dkg debreceni, 5 dkg füs­tölt szalonna, csipetnyi só és pirospaprika, 3 dgk paradi­csompüré, kevés köménymag, 1 dkg fokhagyma, 2 dkg liszt, 15 dkg zöldpaprika, 12 dkg paradicsom, 75 dkg burgonya. A sertéskarajból 10 egyfor­ma szeletet kivágunk, kissé kiverjük, megsózzuk, lisztben megforgatjuk azokat, mind a két oldalukat megsütjük, majd egy megfelelő lábosba tesz- szük. A zsírban sárgára pirít­juk a finomra vágott hagymát, hozzáadjuk a pirospaprikát, a zúzott fokhagymát és kömény­magot, majd felöntjük vízzel, és jól kiíorraljuk. Ezt a pör­költlét a bordákra öntjük, hozzáadjuk a paradicsompü­rét és lefödve félig puhára pároljuk. Ezután a cikkekre vágott mirelit zöldpaprikát, paradicsomot, ha nincs, akkor 12 dkg kész lecsót és a burgo­nyát a-húshoz adjuk. Utána sózzuk és tovább főzzük. ,A fél centiméteres csíkokra vá­gott szalonnát lepirítjuk egy serpenyőben, majd hozzápirít- juk a karikára vágott debre­cenit, ha pedig mindez kész, akkor a húsokra öntjük és egy kevés főzés után kész lesz a finom ebéd. Áramszolgáltatás — Mondja meg nekem, mit kell még tenni ahhoz, hogy az ÉDÁSZ ellássa feladatát!? — hangzott az indulatos kérdés a telefonból. — Hosszú hetek óta nem kapcsolják be éjszaka az áramot, és így reggelre nlifts meleg víz a bojlerben. Már tanácsülésen is felszólal­tak emiatt, mégsincs változás! Még meg sem száradt a nyomdafesték az áramszolgál­tatással foglalkozó cikkünkéin, amikor nagymarosi olvasónk telefonált. Felháborodása ért­hető, mint ahogy érthető az az észrevétele is, hogy az áram­szolgáltatás — elnevezése sze­rint is — szolgáltatás. Vagyis szolgáltatás lenne, amiért rá­adásul, most több, mint két­szeresét kell fizetni, mint ko­rábban. Az áramszolgáltatónak nyil­ván megvannak az érvei. Gon­dolom, például az, hogy már nincs éjszakai áram, csak csúcsidőn kívüli áramszolgál­tatás, s valószínűleg bizonyíta­ni is tudná, hogy az utóbbi he­tekben sem „ad” kevesebb áramot, mint korábban. Ám a szolgáltatásnak van egy sajá­tossága: igényt elégít ki. A te- Jefonáló szerint, pont ezt mu­lasztja el: — Általában kora este kap­csolják be az áramot, mire a család megmosakszik, megfür­dik, esetleg elmosogatják az edényeket, a meleg víz elfogy. Aztán valamikor reggel hat óra körül kapcsolják be újra, tehát, amikor készülünk, még csak hideg víz van. Aztán egész nap hűl a víz, mert ugye, napközben rendszerint nincs otthon senki. Este pedig újra felmelegítik ... A szolgáltatás — szükségle­tek kielégítése. Ezt akár utó­szónak is szánhatnánk február 12-én, Az áramellátás sötét foltjai címmel megjelent cik­künkhöz ... kJÜíiIu A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1988. FEBRUÁR 20.. SZOMBAT A vasút gazdasági hatásáról A fejlődés sürgető kövételmény Ebben az írásban egy olyan szolgáltatói tevékenységről, s annak intézményrendszerérői lesz szó, amelynek révén (ha közvetve is) Pest megye mun­kaképes lakosságának nagyob­bik hányada jut megélhetés­hez. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik az a szolgáltatói ága­zat, amelyikre ez a megfogal­mazás ráillik: a vasútról van szó, annak sokrétű tevékeny­ségén belül a személy és te­herszállításról. Ha tudjuk, hogy például Pest megyéből naponta 180— 200 ezer ember utazik a fővá­rosba munkahelyére vonattal, s Budapestről 40—45 ezren a megyébe, akkor az előbbi megfogalmazás nem tűnik túl­zónak. Budapest Nyugati pá­lyaudvar utasforgalma száz­húszezres, csak a szobi vona­lon negyvenezren vonatoznak naponta munkahelyükre. (A Keleti pályaudvar utasforgal­mának nagyobbik, hányadát köti le a hivatásforgalom.) Mindebből következik, hogy a vasút sokrétű munkájából a legjelentősebb részt a sze­mélyszállítás, és mellette a teherárufuvarozás teszi ki. E két tevékenységi kör eredmé­nyei, gondjai ugyanakkor szoros összefüggésben vannak a gazdasági élet alakulásával. Vác a hazai lapokban — A Népszava hírül adta, hogy a váci Forte gyárban jártak a szovjet Pereszlavi- Zaleszkiji „Szlavics” Vegyipa­ri Egyesülésből s megbeszélé­seket folytattak egy közös üzem létrehozásáról. — A Magyar Nemzet közöl­te az Üzemünk, brigádunk egy éve című országos pályá­zat eredményét. Nyolcvankét pályamű érkezett be. A bri­gádkrónikában első a MÁV váci távközlő -szakasz egyik brigádja. — Az Észak-Magyar ország (Miskolc) felelevenítette, hogy a Chinoin váci telepén sza­bálytalanul, tárolták a veszé­lyes hulladékot; az esetet kö­vetően minisztertanácsi hatá­rozat született a veszélyes- hulladék-tározók létesítéséről. — A Szövetkezet kérdésére válaszolva Harmati Ferenc, a Váci Áfész főkönyvelője el­mondta, hogy a Naszály Áru­házban már nincsen létszám­gond, de törekedniök kell az árukínálat bővítésére. — Az Aram című üzemi lap beszámolt arról, hogy az ÉDÁSZ váci nyugdíjasai ré­szére találkozót rendeztek. A megjelenteket tájékoztatták a vállalat mai életéről, majd ízletes társasebéd ' követke­zett. — A Szabad Föld színesen tudósított a Pest Megyei Rév­hajózási Vállalat munkájáról. Legnagyobb, 150 tonna befo­gadóképességű komphajójuk Vácnál közlekedik, s ezt már radarral is felszerelték. — Az Esti Hírlap képpel is igazolta, hogy befejezéshez közeledik a váci szennyvíz­tisztító telep rekonstrukciója. A több mint 200 millió forin­tos beruházás hosszú időre megoldja a város és környé­kének szennyvíztisztítását. Szentendrén, a művelődési központban került sor a nép­zenei együttesek országos mi­nősítésére. Ezt megelőzte a megyei minősítés,, amelyen Letkés, Ipolytölgyes és Nagy- börzsöny pávaköre is elérte a „továbbjutáshoz” szükséges minősítést. Nagy bizakodással, de a jó felkészülés érzésével is vár­ták, hogy országos szinten is bizonyítani tudjanak. Ipoly­tölgyes és Letkés saját Ipoly menti dalaikat vitték, Nagy- börzsöny pávaköre vegyes csokrokat énekelt magyar és saját német dalaiból. A há­romtagú zsűri figyelemmel és hozzáértéssel hallgatta és je- gvezgette az egyes csoportok produkcióit. Tizennyolc Pest megyei cso­port jelent meg; a művelődési központ hatalmas színpadán szinte eltörpülnek a 10-15 főből álló csoportok. Szebbnél szebb népviseleti 'ruhában jöt­tek sorba az együttesek.. So­kan citerásokkal vegyesen, de voltak csak citerás csoportok is. A köcsögdudák brummog- ták számaikhoz a ritmust. Egy-egy ilyen rendezvény a magyar népdal ünnepe is le­Arany oklevél Spofytöigyessiek Pávakörök minősítése hét, annak ellenére, hogy ilyenkor a minél jobb ered­mény elérése a fontos. Pest megye szinte minden tájáról hozták az együttesek a dalai­kat, de sok országosan ismert népdal is elhangzott különfé­le variánsokban. Élvezet és tanulság volt egymás műsorát hallgatni, nézni. Ahogy fogy­tak a csoportok, a feszültség egyre jobban fokozódott. Vég­re délután 3 óra után a zsűri visszavonult, hogy értékelje és aláírja az okleveleket. A hatalmas színházterem zsúfolásig megtelt a szerep­lőkkel és érdeklődőkkel. Hogy gyorsabban teljen az idő. s a feszült izgalmak némileg mérséklődjenek, a várakozók közös éneklésbe kezdtek. Vég­re 4 órakor megjelent a zsű­ri. Az elnök, röviden értékel­te a hallott és látott produk­ciókat, elismerését, köszönetét fejezte ki a szereplő csopor­toknak, hisz ők azok, akik még ébren tartják, ápolják e nemes munkát. Majd megkezdődött az ok­levelek kiosztása, melyeket az együttesvezetők vettek át. Először a bronz, majd az ezüst, s végül nagy üdvrival­gás/taps közepette az arany oklevelekre került sor. A mi három csoportunk kö­zül az ipolytölgyesi nyugdíjas­klub pávaköre megérdemelten az arany oklevelet kapta. A másik kettő is tisztes ered­ményt ért el. Mindegyik cso­port tudásának legjavát adta, s hogy éppen az ő csokraik­ba csúszott be több-kevesebb hiba, az semmiféleképpen nem jelenti alacsonyabb tudá­sukat. Végül a zsűri még szakmai és értékelő tanáccsal látta el az együttesek vezetőit. Majd hazafelé már megnyugodva együtt énekelt mind a három csoport. Győrök József, a pávakörök vezetője A vasutat a gazdasági élet fellendülése tette életképessé, fejlődőképessé azzal, hogy megnövekedett az igény a jobb közlekedés, a nagyobb utastömegek, a nagy tömegű és viszonylag olcsó áruszállí­tás iránt. Ugyanakkor maga a vasút fejlődése is elősegítet­te az ország -- elmaradottabb részeiben a gazdasági élet fejlődését. Ám a jobb közle­kedést, a nagyobb fuvarozói kapacitást csak nagy tőkebe­fektetéssel lehetett elérni. A XIX. század végén a ha­zai nagy vasútépítések kor­szakában jellemző volt, hogy a vállalkozók, a bankok vas­útépítésbe fektették pénzüket. Az ilyen üzleteknek azonban alapkövetelménye volt, hogy a vállalkozók csak akkor ad­ták hozzá pénzüket, ha előre biztosítva látták az átlagpro­fitot. Csakhogy a vasúti sze­mélyszállításról hamar kide­rült, hogy mint vállalkozói forma nem kifizetődő. Éppen ezért idővel megtorpant a vasútépítési kedv. Elmaradt olyan vonalak ki­építése, amelyek nem ígértek biztos profitot, mert a helyi ipar és mezőgazdaság árufel­adó képessége sem kötötte volna le a teljes szállítói ka­pacitást. Ugyanakkor a jó vasúti közlekedés iránt mégis egyre nőtt az igény. Ezért kezdeményezték az akkori ve­zetők — mint a világ legtöbb országában is — a vasútépítés állami költségvetésből való fi­nanszírozásét. Csakhogy a sí­nek kilométereinek, a szemé­lyi és a technika gyarapításá­nak a költségei növekedtek. Tehát nem csupán napjaik­ra lett jellemző, hogy a vasút bevételeit a teheráru-fuvaro- zás adja, a személyszállítás pedig az utazási díjak jelen­legi árszintjén csakis állami támogatással tartható fenn. Ma, 1988-ban is minden meg­váltott vonatjegyhez tízforin­tonként másik, közel tízfo­rintnyi összeget tesz az ál­lam (!). A korábbi évek tarifa- emelései pedig azért nem le­hettek 4-6 vagy 8 százalék­nál magasabbak, mert a még elfogadható áron és a szaba­don való utazás előfeltétele a gazdasági élet fejlődésének vagy akár a teljes körű fog­lalkoztatásnak — itt gondol­junk a hivatásforgalomra. E történeti visszatekintést a napi gazdasági események, változások mellett az teszi aktuálissá, hogy idén ünnepli megnyitásának negyedszáza­dos évfordulóját Sturovóban a CSD—MÁV (csehszlovák és magyar vasutak) közös határ­átkelőhelye. Aszódi László Antal Mikor, mit, hol? Érdekes előadások Február 22., hétfő: 16.30-kor az életreform kubban előadás a natúrtáplálkozás alapjairól, tea- és ételkóstolóval. — 18 órakor a Dunakanyar Fotó­klub tagjainak diapozitív-ve- títés a francia fővárosról. — 18.30-kor az ifjúsági klubban: Fellazult erkölcsök (szocioló­giai előadás). — 19 órakor a művelődési központ színház- termében: Férfi világ (Soltész Rezső zenés műsora). Február 23., kedd: 10 óra­kor és 16 órakor a színház­teremben: Három kívánság (az ismert tvrműsor vendégjá­téka). — Az MHSZ jubileumi tárlata az épület előcsarnoká­ban. — 18 órakor a 4-es te­remben a HNF nőklub tom­bol aestje, Baján Mihályné ve­zetésével. — 18 órakor a 47-es teremben dr. Szabó Miklós előadása a hadművészet tör­ténetéről. Február 24., szerda: 16-töl 18 óráig a művelődési központ 42-es termében: Négyszemközt a pszichológussal. — 16 óra­kor a pedagógusklubban (8-as terem) dr. Füredi Gyula be­szél az idős nyugdíjasok egészségügyi problémáiról. — 17 órától az uj barátok klub­jában szabad klubfoglalkozás. Február 25., csütörtök: Sze- methv Imre grafikusművész kiállítása az emeleti galériá­ban. — 17 órakor a 4-es te­remben dr. Jáki Ferenc tart előadást a vikingekről az esz­perantó klub tagjainak. — 18 órakor a zeneirodalom törté­netét ismerteti Farkas Pál a 47-es teremben. Február 2G„ péntek: Keres­kedelmi árubemutató a váci Technika Házában. — 18 óra­kor a Dunakanyar Fotóklub alkotó csoportja összejövetelt tart a művelődési klub 4-es termében. —19 órától hajnali 2 óráig zenés-táncos farsangi mulatság a művelődési köz­pont előcsarnokában, vidám műsorral és tombolával. Február 7., szombat: 9 óra­kor az 5-ös teremben dr. Ge- rő András tart előadást Törté­nelmi események hazánk tér­képén a szabadságharctól nap­jainkig címmel. — Megfelelő idő (hó) esetében a Hajós Alf­réd Diáksport Egyesület szán­kótúrát vezet a Börzsönybe. — 9.30-kor a jógatanfolyam első foglalkozása az 5-ös teremben. Február 28., vasárnap: A Börzsöny Természetjáró Kör tagjai reggel 8 órakor talál­koznak a váci MÁV-állomás előcsarnokában. A mai, körű’ - belül 12 kilométeres gyalog­túra útvonala: Szokolya—Kős- pallag—Márianosztra. Költségmegosztással Naptártervek Valószínűleg a reklám, a propaganda fontosságát ma már senki sem vitatja, és ter­mészetesnek tűnik például, hogy a Forte — ízléses, szép kivitelű — falinaptárral aján­dékozza meg üzletfeleit. Hi­szen mi is reklámozná jobban a vállalat termékeit, mint egy tucat jól sikerült felvétel? Reklámra tehát szükség van. ám nem minden cég képes „egy naptárnyit” áldozni rá. Talán ezért is tűnik jónak az az ötlet — amelyet Kocsis Iván fotóművésztől tudtunk meg —, hogy 1989-re jelenjék meg egy váci naptár. A naptár egy-egy oldalát egy-egy váci üzem, vállalat „kapná”, ezen reklá­mozhatná termékeit, szolgálta­tásait. és ez a naptár reprezen­tációs célokat is szolgálhatna. Mint megtudtuk, az elképze­lés már túl van az ötlet szint­jén, mivel a hozzávetőleges költségeket és a lehetséges — kifizetődő — példányszámot is felmérték. Ezek szerint mint­egy két és fél millió forintba kerülne a kiadvány, és a meg­osztott költségek esetén körül­belül nyolcszázötven példány jutna egy üzemnek, vállalat­nak. ISSN 0183—2759 (Vád Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom