Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

1988. FEBRUÁR 19., PÉNTEK iabap idő - Hobby ftlyugdíicisokBteik — jó kiegészítő iövedelas^ Legenda a nyúlpaprikásróS T? heti összeállításunkban ^ a nyúltenyésztésről írunk, javasolva ezt a hasz­not hozó időtöltést elsősor­ban a nyugdíjasoknak, de másoknak is. Folytatjuk so­rozatunkat a házikerti teen­dőkről és közreadunk egy praktikus tudnivalót bar­kácsolóknak: ajánljuk az ajtók, falmélyedések célsze­rű beépítését. Azok, akiket az új divatvonalak érdekel­nek, megtekinthetnek né­hány modellt a legutóbbi bemutatóról. Végül pedig könnyen elkészíthető étel­recepteket is ismertetünk. A nyúlpaprikást sokan sze­retik, és irodalmi megörökíté­sét, Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról cí­mű regényét is szép számmal olvasták. Ám kétségtelen, en­nek a prémes háziállatnak a hazai konyhaművészetben még koránt sincs olyan sikere, mint lehetne. Nyúltartással országszerte, így Pest megyében is, főleg a nyugdíjasok foglalkoznak. Oivatíervesők a|ánlják Tavaszra, nyárra Évente általában 50—100 nyu- lat nevelnek fel és értékesíte­nek. Akik szakcsoportokba tö­mörültek, azok ennek a meny- nyiségnek a háromszorosát' is leadják. A közelmúltban a Szobi Áfész-nél jártunk, melynek működési területén hét köz­ségben egy-egy nyulászszak- csoportot hoztak létre. A gaz­dák hetente adják le a kellő súlyt elért állatokat, melyeket ezután a környei feldolgozóba szállítanak. Amikor Szobon jártunk egy leadási napon, azt is megtudtuk, hogy az áfész 150 forintért ad tenyészanyá- kat. Idén emelték a felvásárlási árakat, ami azoknak is ked­vet csinálhat ehhez a hasznos hobbihoz, akik eddig nem próbálkoztak nyúltartással. Bár kétségtelen, hogy mosta­nában gondok jelentkeztek a takarmányellátásban. Tudjuk azonban, hogy Szobon és kör­nyékén van még parlagon lé­vő mezőgazdasági művelésre alkalmas parcella. Ezeket a területeket ugyan többnyire a málnatermesztők igénylik, de juthat belőle a nyulászoknak Egyik-másik nyuszi olyan ba­rátságos, hogy a gazdának nem is lenne szíve paprikás­ként feltálalni. (Vimola Károly felvétele) is az állattartáshoz szükséges takarmány részbeni saját ter­mesztésére. Aszódi László Antal A Magyar Divat Intézet idei tavaszi-nyári szezonra ajánlod modelljeit mutatták be a héten a Duna Intercontinental Szál­lodában. A szervezők 52 hazai és 6 külföldi ruházati gyártó cs forgalmazó cég újdonságait vonultatták fel, s ezúttal csak női ruhákat mutattak be. Az idei divat-előrejelzés szerint a korábbiaknál egyszerűbbek lesznek a formák, s a színek kö­zül is a visszafogottabb, a szürkés, a krémszínű, valamint a piros árnyalatok kombinációit ajánlják a tervezők. Képün­kön néhány kissé bohókás ruha látható. Érdekes egy pillan­tást vetni a kiegészítőkre, főleg a kalapokra. Aifók, falmélyedések Érdemes beépíteni Nem csak a régi építésű la­kásokban adódhatnak olyan ajtók, amelyekre — valami oknál fogva — már nincsen szükség. Kár lenne ezeket ki­iktatni, befalazni, mert — mint alábbi ábránk is illuszt­rálja — jól kihasználható munkahelyet alakíthatunk ki. Praktikus megoldás, ha a falmélyedést, illetve az ajtó­keretet polcokkal látjuk el úgy, hogy az ajtófélfa két ol­Iflázikerti Mi ellen védekezzünk ? (4. rész) A LEGVESZEDELMESEBB és legnehezeb-' ben pusztítható kártevővel, az üvegházi moly- tetűvel vagy liszteskével (Trialeuródes vapo- rariorum) folytatom az ismertetést. Rendkí­vül szapora, egy nőstény 150—500 tojást rak és egy évben 10—12 nemzedéke is lehet. A legújabb vizsgálatok alapján a zöldségfélék vírusait terjesztik. Kártétele a levelek szívo- gatásából ered. Mézédes, magas cukortartal­mú, ragacsos ürülékén megtelepedik a korom­harmat („korompenész”), jelentősen lecsök- kentve az asszimilációs felületet. Csak a ki­fejlett rovar repül. Elsősorban a hajtató felü­letek alatt tenyészik, de ma már a szabadban is áttelelhet, elsősorban szamóca ágyásokban. Tápnövényei rangsorolva a következők: do­hány, paradicsom és uborka, tojásgyümölcs, gerbera, ageratum és muskátli. A védekezés több módja ismert. A környe­zetkímélő módszerek a következők: sárgala­pos csalogatás. Encarsia formosa fürkészda- rázs kibocsájtása, káliszappanos permetezés, dohánypalántás védekezés. A vegyszerek kö­zül: az Actellic 25 EC, Pirimor 50 WP, Bi 58 EC. Unifosz 50 EC — legalább kéthetente is­mételve a kezelést. A permetezéskor először a hajtató berendezés falait, a sarkokat kezel­jük, utána a növényeket, mert a rovar jobban ismeri a réseket, a búvóhelyeket, mint mi. A szerhatás elmúlásakor a rovarok ugyanazon a résen, amelyen elhagyták a fóliasátrat, üveg­házat, vissza is vonulnak oda. A sárgalapos csalogatás lényege; a növény- állomány fölé helyezett 10X10 cm-es nem szá­radó ragaccsal bekent sárga furnérlapokat akasztunk ki, a sárga szín a rovarokat csa­logatja és ebbe beletapadva elpusztulnak. Sokkal jobb hatású az Ensarsia és a káli­szappan együttes használata, esetleg a Piri­mor 50 WP hajtáscsúcsra irányított permete­zése (a rovar mozgó alakja, az imágó na­gyobbrészt itt található). A fürkész a mozdu­latlan lárvákat és a tojásokat parazitáiba, ezért a Pirimor fenti módon való alkalmazása esetén a vegyszer és a fürkész nem találkoz­nak. Emiatt költségkímélő is a kezelés. Hasznos módszer lehet a kifagyasztás is, ha letermett a kultúra. A —20 Celsius-fokot már nem viseli el ez a rovar sem. A levéltetvek közül a továbbiakban csak néhányat és csak vázlatosan említek, mert a védekezés módszere közel, vagy teljesen azo­nos mindegyik esetében. Az almafa levélpiro­sító levéltetű és a ribiszke levéltetű piros hó­lyagot húz a levélen. A károsítást a levél nem heveri ki a levéltetű elpusztítása után sem, elszárad, majd lehullik. A zöld őszibarack le­véltetű a gazdanövény hajtásait megcsavarja, torzítja. Az ilyen hajtások hamarabb beér­nek, mert a növekedésük korlátozott. Az íz­közök rövidek maradnak, a rügyek a követ­kező évben nem fakadnak ki. Ez a kártevő a legveszedelmesebb vírusterjesztő, emiatt nem lehet Magyarországon igazán jó vírus­mentes szaporítóanyagokat előállítani. A káposzta levéltetűtől még a levelek záró­dása előtt igyekezni kell megszabadulni, mert később ez nem sikerül. A záródó káposztában ugyanis pompásan érzik magukat, szaporod­nak, a káposzta ugyan nem megy tönkre, de ki eszik szívesen tetves káposztát? A folya­matosan, esőztető berendezéssel öntözött ká­posztában nem marad meg. A nagyobb esők is leverik, belefojtják a sárba. Ha szükséges, vegyszeresen is védekezhetünk ellenük a már ismertetett szerekkel, de szabadföldön még az Anthio 33 EC is jól használható. Természete­sen a pyretroidok is jók, de nagyon drágák. A vértetűt Amerikából „kaptuk”, gyümölcs­fa szaporítóanyaggal. Egy időben ez nem oko­zott gondot, mert ugyanonnan behoztuk ter­mészetes ellenségét, a vértetű fürkészt is (Aphelinus mali), ám a szintetikus és felszí­vódó foszforsavészter-hatóanyagú rovalölősze- rek elterjedésekor az érzékeny fürkészeket ki­irtottuk, a vértetűt nem — a vértetű szabadon szaporodhatott, el is terjedt. Védekezni a tél végi sárgamérges permetezéssel és a felszívó­dó szerekkel, valamint a karbamát hatóanya­gú Pirimor 50 WP-vel lehet hatásosan. A sár­gamérges permetezés előtt a gyökérnyakat ki kell szabadítani, mert telelésre oda húzódik le. A növényvédő szeres kezeléshez nagyobb adagú tapadószert használjunk, mert testüket vastag viasz („gyapjú”) réteg védi. Emiatt a kontakt mérgekkel nem is érdemes védekezni ellene. FŐLEG a körtén és az almán okoznak súlyos károkat: a fiatal ágakon, hajtásokon először sima felületű duzzanatok, később rá­kos, sebes, elhalást is okozó daganatok kelet­keznek. A kéreg felreped és így más kárte­vők, kórokozók is fertőzhetnek. Fenyvesi Gábor dalára 2-3 kis lécet szögezünk. Azok tartják a ráhelyezett polcokat. A legalsó polc elé zsanérral vagy zongorapánttal egy lehajtható lapot szerelünk, amely kinyitáskor a két ajtó­lapra szögezett 1—1 lécre tá­maszkodik kellő stabilitással. Használaton kívül az asz­tallapokat lehajtjuk és az aj­tókat becsukhatjuk. Az ajtókeret felső szegélyé­re helyezzünk mágneszárat, ez biztosítja az ajtó csukódá- sát. Finom faiatok HÚSPOGÁCSA. Hozzáva­lók: 20 dkg darált hús, 20 dkg tehéntúró, 3 tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál re­szelt hagyma, só, bors, kö­ménymag, 15 dkg margarin. A húst ledaráljuk. Hozzáadjuk a túrót, a hagymát, a fokhagy­mát. Fűszerezzük, összedolgoz­zuk. Pogácsákat formálunk és mindkét felét megkenjük ol­vasztott margarinnal. Grillsü­tőben átsütjük. Frissen adjuk burgonyakörettel, vagy zsem­leszeleteket egyik oldalán megpirítjuk, salátalevelet te­szünk rá és erre a húspogá- csákat FORGÁCSFÁNK. Hozzá­valók: 50 dkg liszt, 6 db to­jássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 2 evőkanálnyi rum, olaj a sütéshez. A lisztből és tojássárgájából kevés só és cu­kor hozzáadásával tésztát gyú­runk. Késfok vékonyra ki­nyújtjuk, majd derelyevágóval ujjnyi széles csíkokat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a te­kercseket forró olajban szép pirosra sütjük. Vaníliás cu­korral meghintve adjuk asz­talra. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINPORM JELENTI A hajnali és reggeli órákban sokfelé kell számítani jeges, síkos útszakaszokra. A Piljs és Dobogókő környékén a hegyi utakon a napsütés hatására már vízátfolyások is keletkezhetnek, ezeken a he­lyeken vezessenek fokozott óvatossággal. A Dunakanyarban a 12. sz. főúton Zebegény belterületén új for­galmi rendre számítsanak az autósok, mert a lámpás csomópontban irányítóként csak l—l sáv járható, a lassú járművek részére pedig terelöuíat jelöltek ki. A Dunán Esztergom és Párkány között ismét megindult a komp­közlekedés reggel fél 8-tól óránként délután fél 4-ig. Visszafelé egész órakor (8-tól du. 4-ig). JUTALOM PEDAGÓGUSOKNAK A Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács egyik leg­fontosabb feladatának tekinti a gyerekek, fiatalok helyes közlekedési szellemének kialakítását. Ebben a munká­ban mindenekelőtt a pedagógusokra számítanak. A megye oktatási intézményeiben kialakították a közlekedési szakrefe­rensi rendszert. A balesetek megelőzésében tevékenyen vesz részt a megye 173 közlekedési úttörőcsapatának két és fél ezer úttörője és az ifjú gárda szakalegységei. Az országos vetélkedőkön, értékeléseken a megye iskolái rendre kiemel­kedő helyezéseket érnek el. Bár ebben az esetben valóban igaz, hogy nem ez a döntő, hanem az eredmény: minél keve­sebb gyerek és fiatal szerepeljen a baleseti statisztikákban. Ezt a célt szolgálja az Iskolák a közlekedés biztonságáért elnevezésű versenymozgalom is, amelynek tavalyi eredmé­nyét a napokban értékelték, s dr. Németh Ferenc rendőr ez­redes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke jutalmakat adott át a legeredményesebb munkát végző pedagógusoknak. A mozgalomban 198 általános és 31 középiskola vett részt, s így összesen több mint 65 ezer diák ismerkedett a közlekedés szabályaival. A versenymozgalomban elért helye­zések alapján a következők részesültek jutalomban: Zsombor István igazgató. Palásyí István tanár (Erdőkcrtesl Ál­talános Iskola), Balázs Lénártné igazgató, Rizmajer An.al tanár (Inár- csi Általános Iskola) Jancsó István igazgató, Fekete Gyula tanár (Pilisszántói Általános Iskola), Naggyőr Árpád igazgatóhelyettes, Ol­dal Lászlóné és Gyula Irén tanárok (Táncsics Mihály Általános Is­kola, Cegléd), Kalmár Imre és Grósz György tanárok (Dunakeszi I. Számú Általános Iskola), Vadász György és Sebestyén Miklós taná­rok (Radnóti Miklós Általános Iskola. Vác), Tóth Tibor Igazgatóhe­lyettes, Péter László tanár (Józsel Attila Gimnázium, Monnr). Rossi Sándor igazgató. Kollár István tanár (Biatorbágyl Mezőgazdasági Gé­pészképző Szakközépiskola), valamint Kéki Lajos és Pinezics László tanárok (autószerelő szakközépiskola, Fóti Gyermekváros). TENNIVALÓD BALESETEKNÉL ISI. A sérült vagy veszélybe jutott személy mentése, a segít­ségnyújtás után értesíteni kell még a rendőrséget is. A rend­őrség megérkezéséig gondoskodni kell a baleset során kelet­kezett nyomokmegőrzéséről. Nem szabad megengedni, hogy a baleset helyszínén közlekedő járművek vagy kíváncsiskodó személyek a nyomokat eltapossák vagy más módon megsem­misítsék. Különösen arra kell ügyelni, hogy a balesetben ré­szesek valamelyike nehogy eltüntesse vagy megváltoztassa a számára kedvezőtlen nyomokat (pl. az üvegcserepeket át­rugdossa a másik oldalra), és járműve műszaki állapotán változást idézhessen elő. A rendőrség megjelenéséig a forgalmat el kell terelni arról a területről, amelyek a nyomokat tartalmazzák. A jár­műveket nem szabad a helyükről elmozdítani. Éjszaka gondoskodni kell a megfelelő világításról, a ve­szélyt jelző háromszög kihelyezéséről. VIZSGA A PRÓBAPÁLYÁN Képünkön: „vizsgázó’* teherautók a próbapálya 60 százalékos emel­kedő, és 70 százalékos lejtszakaszán. A konstruktőröknek viszonylag rövid időn belül kell a gépjármű­vet olyan igénybevételnek kitenniük, amelyekkel egyébként — nor­mális használatban — csak hosszabb idő, esetleg évek során kerül­nének szembe. A menctkísérletek színhelye a próbapálya, ahol minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, különösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör. Az autó tulajdonosa — amennyire csak lehetséges —, termé­szetesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gödröt, felfagyást. A próbapályán viszont a „berepülő pilóta” szándékosan keresi ezeket, hiszen a kísérleteknek éppen arra kell választ adniuk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Le- ver-e az autó alja, tönkremegy-e valamelyik szerkezeti elem, kilyu- kad-e az olajteknő? A próbapályák leglátványosabb része a gyorsasági kör, amelyen a nagy sebességű tartampróbákat végzik. Fontos része minden pró­bapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták” különböző sebességekkel sokezer kilométert tesznek meg, miközben a vizsgálószemélyzet, a meghatározott teljesítmény elérése után gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös te­kintettel a futóműre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken verseny­vezetői tudással kelf rendelkezniük a vizsgáló autóvezetőnek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emelkedőkön és lejtőkön az előírt nagy sebességgel vigyék végig az autókat. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom