Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

Testületek tevékenysége Átszervezések idején Az idei terv A városi népi ellenőrzési bizottság az első félévben megvizsgálja a gyógyszerellá­tást, a találmányok és újítá­sok hasznosítását, a tanácsi gazdálkodást, a javító, kar­bantartó szolgáltatások minő­ségvédelmét. Utóvizsgálatot tart a szakmunkásképzésről. Beszámoltatja a gazdasági, műszaki ellátó szervezet veze­tőjét a gyermekétkeztetés mi­nőségi mutatóinak alakulásá­ról. Az év második felében a fogyasztói és termelői ár­ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják meg elsőként. Fotószakkör Kezdőknek hirdetnek fotó­szakkört a városi művelődési központban. Jelentkezhetnek olyanok, akiknek van, s olya­nok, akiknek nincs fényképe­zőgépük. A szervezők ígérik, mindkét csoportba tartozókat megtanítják fényképezni. A részvételi díj havi százötven forint, amiért labort, gépet és vegyszert is adnak. Jelentkez­ni február 22-ig lehet. Bővebb felvilágosítás a művelődési ház előterében. Adrien Mole naplójából Az Adrien Mole naplójából felújított változatot, valamint a Generációk című, kamaszok­ról és felnőttekről szóló etű­döket mutatta be a 11-es cso­port (gyermekszínpad) szerdán a városi művelődési házban. Február 24-én megismétlik. A jövő szerdán 16 órakor kezdő­dik az előadás. Iskolai cso­portoknak ingyenes. A legutóbbi gödöllői tanács­ülésen, amelyen a többi között elfogadták a testület idei munkatervét, a tagság egy kis összegezést kapott múlt évi tevékenységéről. A terve­zettnél több tanács- és vb- ülést tartottak. A tanács négy helyett hatszor, 4 végrehajtó bizottság a tervezett tizenket­tővel szemben tizenötször ült össze. Határozatképtelenség miatt a vb-ülést egyszer el kellett halasztani. A tanács tavaly hét rendele­tet alkotott, egyebek között a házadéról, a köztisztaságról, az állattartásról, a lakóépületek házirendjéről. A végrehajtó bizottság tag­jainak megjelenési aránya az előző évihez képest romlott. A tanácstagok a korábbinál nagyobb arányban gyűltek össze egy-egy ülésre. A szak- igazgatási szerv kimutatást készített arról, hogy a testü­leti tagoknak milyen az akti­vitása. Az aktivitásba értendő a megjelenés, a hozzászólás, interpellálás, megjegyzés. A részletekről nem tesznek em­lítést a tavalyi munka értéke­lésében, annyit jegyeznek meg, hogy az adatok birtokában fölhívják a tanácstagok figyel­mét a választóikkal, testüle­tükkel szembeni felelősségük­re, ami a város életének fej­lesztésében betöltött szerepük miatt kötelezi őket. A múlt évben egv tanácstag mondott le, azóta, mint meg­írtuk, akadt követője. Az év vége felé szokásos ta­nácstagi beszámolókat a meg­előzőeknél eredményesebbnek értékelik. / Elsősorban az elő­adók a társadalmi szervek képviselőinek felkészültségé­nek köszönhetően az appará­tushoz lényegesen kevesebb közérdekű bejelentés, javaslat érkezett. A tanácsrendeletek terveze­tét, egyéb tanácsi programokat előzetesen széles körű vitára bocsátották. A fórumokon a lakókon kívül a társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. A tapasztalatok vegye­sek. Űgv találták, hogy első­sorban azok az eszmecserék voltak sikeresek, amelyeken a meghívottak köre közvetle­nül volt érdekelt. Ilyenek pél­dául a részletes rendezési ter­vek. Az egész városra kiter­jedő tanácsrendeletek terveze­tei iránt kev>és érdeklődést ta­núsítottak a gödöllői polgárok, noha kétségtelen, az azokba foglaltak valamennyiüket érintik. Arról is szólnak az összeg­zésben, hogy a szakigazgatási szervezetben bizonyos átszer­vezések történtek, újabbak előkészítés alatt vannak. Ezek­kel is az a cél, hogy a szer­vezet mindinkább megfeleljen az igényeknek, a lehetőségek­hez képest a legegyszerűbb eljárással elégítse ki a jogos állampolgári elvárásokat. A múlt év elején hozták lét­re a gazdasági ellátó szerveze­tet, amely a korábban több osztályon jelentkező feladato­kat összpontosítja, s lehetővé teszi a takarékosabb gazdál­kodást. A körzetbeli tanácsok részvételével hozták létre az ár- és kereskedelmi igazgatá­si társulást. Elsőrendű felada­ta a lakosság érdekeinek vé­delme, a magán- és állami ke­reskedelem következetes és tervszerű ellenőrzése. Megtették az előkészületeket az ügyfélfogadás átszervezésé­re. ennek végső célja olyan önálló az eddiginél szélesebb körű hatáskörre] rendelkező szolgálat kialakítása, amely a hét minden napján az ügy­felek rendelkezésére áll. Körzeti szaktárgyi versenye­ket tartanak szombaton Gödöl­lőn. a Petőfi iskolában, kisdo­bosoknak és úttörőknek. A kis­dobosokat harmadikosak és negyedikesek, az úttörőket nyolcadikosok képviselik, csak­nem négyszázhúszan. A von­záskörzet valamennyi közsé­géből érkeznek gyerekek a ve­télkedőre. A kicsik magyar­ban és matematikában, a na­gyok matematikában, fiziká­ban, kémiában, biológiában, földrajzban, technikában, rajz­ban, magyarban, történelem­ben és oroszban döntik el, ki a körzetben a legjobb. A szaktárgyi verseny egy 1984-ben félbehagyott formá­Szalámis kenyér A minap unokámért men­tem az óvodába. A szom­szédok barna kölyökkutyá- ja játékosan kísért. Amikor az utca sarkán befordul­tam, egy nagy kislány is befordult, a felső tagozat felsőbb osztályába tartozó általános iskolás. A kutya őt is körültán­colta. A (nagy) kislány be­nyúlt modern válltáskájába és egy jókora vajas kenyér­darabot dobott a kutyának. A kutya bekapta, látható örömmel nyelte le, és per­sze a leányzóhoz szegődött. Mire az benyúlt a táskájá­ba, elővett egy jókora ka­réj vajas kenyeret és a ku- tyusnak dobta, úgy, hogy kirepült belőle három jó­kora szelet szalámi. Mindketten örültek. A kutya, hogy befalhatott mintegy tíz deka téliszalá­mit vajas kenyérrel. A kis­lány nyilván azért, hogy megszabadlilt az otthoni szemrehányástól, hogy már megint nem ette meg a tíz­óraiját. Én, a harmadik, a szem­lélő, nem örültem. Az eldo­bott szalámi értéke olyan harminc forint lehetett. Hogy ilyen értékű tízórait csomagol a szerető anya csemetéjének, az nem baj, legfeljebb elgondolkoztató, tudva meglevő és eljöven­dő nehézségeinket. De az már baj, hogy a csemete ezt a kutyával eteti meg. Nyilvánvaló, hogy a nagy­lány nincs tisztában a pénz — és a szalámi — értéké­vel. Ki nem magyarázta meg neki kellőképpen? Az iskola vagy a szülő? Dolgo­zott-e már vajon 30 forin­tért, ami nagyjából egy órai munka bére? Sajnos, az eset nem egye­di. Tessék csak megnézni — különösen iskolák kör­nyékén — a kerítések pár­kányát, a szeméttárolókat, mi van eldobva, beledobál­va! És nem csak Veresegy­házon. Egyszer-egyszer megfor­dultam a gazdag Nyugaton. Ilyet nem láttam sehol. — kas Az elmúlt napok egyikén — éppen akkor, amikor az éjszakai hóesésben fehérre váltott a késő őszi szürke színeit őrző Galga menti táj — meglátogattam Anna nevű unokámat, hogy kedves nagy­apai kötelességemnek eleget tegyek, s elvezessem őt a mesék birodalmába. De a kis óvodás most nem ért rá, nem volt kíváncsi a manókra, tün­dérekre, s az őzanyó sem ér­dekelte, mert éppen madár­etetőt készítettek a papával. — Tudod, most már nem találnak ennivalót a madár­kák az erdőben, a fészküket is szétcibálja a hideg szél, belepi a hó, ezért nekünk kell róluk gondoskodnunk — csi­cseregte édesen, miközben pi­ciny kezével bontogatta a napraforgómagot, mert, tudod, nagyi — magyarázta —, olyan a madaraknak a napraforgó, mint nekem a diótorta, ök a magot szeretik legjobban, én az Erzsi nagyi diótortáját. A kertjük fájára épített madáretetőt és a madaraknak készített kis házikót azóta na­ponta megnézzük Annával. Egy kockacukornyi szalonna­darabot is cibál a szél a fa ágán — inert amint megtud­tam, ezt is nagyon kedvelik a madarak, legalább annyira, akár Anna a csokoládét. — A csokimat, is megosztanám a rigókkal, s adnék nekik mé­zet meg birsalmasajtot is, de Kitömve a piacon Tündér helyett etető ők mást kívánnak. Azt kíván­ják, hogy védjük őket! Mennyire igaza van a gye­reknek, s a szülőknek is, akik arra törekszenek, hogy a kert végében vagy annak egyik szögletében — nem kalitkába zártan — megtalálhatók le­gyenek a család madarai. Sajnos a nagy gépek, a minden földdarabot művelés alá fogó gazdálkodás, a vegy­szerezés, a szennyezés megza­varja a fészkelőhelyeiket, el­űzi őket erdőből, mezőről, az emberi kapzsiság kitömött példányaiknak teremt fekete­piacot. Arról is hallottunk, hogy néhány értékes madár­fajunk egy-egy darabjának külföldre juttatásával még valutát is szereznek egyesek. Gödöllőn egv lelkes kis csa­pat küzd a madarak életének megmentéséért. Ügy hallot­tam, hogy körzetünk vala­mennyi községében élnek lel­kes madárvédő fiatalok és idősek, akik többé-kevésbé szervezetten gondoskodnak hasznos társainkról. A hévíz- györki Sápi Károly sok több­letmunkát vállalt családjával együtt, hogy a fészkéből ki­esett gólyafiókát felnevelje. Dicsérni lehet Pintér Sándort is, aki — amikor az Árpád­kori templom felújítására ke­rült sor, és a munkákat aka­dályozta a toronyra épült gólyafészek — nem nyugodott bele, hogy a fészkükkel együtt elpusztuljanak a la­kóik is, megépítette az új fészket, s a madarak meg­érezték a tisztességes szándé­kot, a jóakaratú segíteni aka- dást, s elfogadták, belakták az ember által létesített ott­honukat. Tojást raktak, kikel­tették a kicsinyeket és a kö­vetkező tavasszal visszatértek. Vannak ilyen örömét adó példák, de a félelmet hordozó nagy igazság mégis az, hogy számos madárfajunkat ki­pusztulással fenyegeti a civi­lizáció. Kis költözőmadaraink pusztításáért elsősorban az olaszokat szoktuk elmarasztal­ni. akik tömegesen fogják hálóba a költöző rajokat, ínyenc eledelnek tartják a madárhúst. Pedig ezek az apró jószágok tollastól, min­denestől legföljebb két-három dekát nyomnak. Ügy hallot­tam, hogy Dél-Franciaország- ban a költözés idején tízmil­lió apró madarat fognak el és tesznek az ínyencek asztalára. Még szerencse, hogy nálunk A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1988. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK A postások korán kelnek Őrizetlenül küldemény nem marad tai zsákokat akaszthattak'vas­kampókra. Időközben megér­kezett Vénig György kézbesítő, aki az előző nap feladott pos­tai küldemények szortírozásá­ban segédkezett. Munkája nagy ügyeimet igényelt, hiszen egy-egy elcserélt borítékot csak később kapott volna meg a címzett. Amint elvégezte munkáját, szívesen válaszolt kérdéseimre. Elmondta, hogy tizenkét éve dolgozik a postá­nál. Azért lett kézbesítő, mert szerét emberekkel foglalkozni. Szereti a munkáját, de legjob­ban akkor örül, ha jó híreket továbbíthat a címzetteknek. Tapasztalatból tudja: sok nyugdíjasnak legtöbbször ő jelenti az egyedüli kapcsolatot a külvilággal. Beszélgetésünknek a fél öt­kor érkező kézbesítők vetettek véget, akik valamennyien a környező falvakból érkeztek. A frissítő nekik is dukált, s most már teljes létszámmal várták a Budapestről érkező postai járatot. KHenc csomó Néhány perccel később Szolszki Mihály igencsak mér­gelődött, de a köd nagy úr volt, ezért is késett tíz percet a postásbusz. — Beszélgetni sajnos nincs időnk, mert sietnem kell Ba­lassagyarmatra! — sóhajtott fel, s máris a volán mögött termett. Hála a helyi járatke­zelők szorgalmának, pillana­tok alatt lekapkodták a zsáko­kat a csukott Robur furgonról. A frissen érkezett zsákok ürí­tésével egy időben, szinte zá­porozva hallatszottak a kör­nyező falvak nevei, s a külde­mények máris eltűntek a ki­készített zsákokba, a kötegelt sajtótermékkel együtt. A gyors párbeszédet időn­ként egy postai pecsét koppa- nása zavarta meg, jelezve, hogy Gohér Gábor rovatoló sem akar lemaradni a gyors munkában. Amíg a járatosok a környék küldeményeivel A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: videó, 16 órától. Kunszt Veronika szövő­hímző, Biró Sándor fazekas, Császi Ferenc fafaragó nép­művész kiállítása, megtekint­hető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal eleven képről rajzoltatott portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Hét végi orvosi ügyelet voltak elfoglalva, addig Kocz- mann Mihály kézbesítő az aszódiak újságjait vette keze­lésbe. Gyakorlott mozdulatok­kal tépte fel a kötegek mű­anyag zsinórjait, s ördöngös gyorsasággal számolta ki ki­lenc csomóba a napilapokat. Számolás közben megtudtuk, hogy Aszódra kétezer újság jár, s közülük háromszázhet­venöt a Pest Megyei Hírlap. Kivatahk előtt Még alig volt fél hat, ami­kor elkészült az egyik körzet újságadagja. Juhász József kézbesítő táskájában pillana­tok alatt eltűntek a sajtóter­mékek. A 1 látszatra könnyű terhet felpróbálhattam, s meg­lepődve tapasztalhattam, mi­lyen nehéz az. — Hát még sé­tálgatni vele házról házra, kü­lönösen szerdán, amikor meg­jelennek ráadásul a színes új­ságok is! — szólt, és elindult. Példáját rövidesen követték a többiek is. Alig telt el néhány perc, a járatosok befejezték a külde­mények válogatását, lezárták a zsákokat. Szabó István gép­kocsivezető a rámpa mellé állt, s a teli zsákok újra egy zárt kisebb furgonba vándo­roltak. Az elnéptelenedett já- ratkezelő-helyiségben ketten maradtunk a hivatalvezetővel, aki most már készségesen vá­laszolt kérdéseinkre. Megtud­tuk, hogy az aszódi postahiva­tal tizenhét község postahi­vatalába juttatja el a külde­ményeket. A postásautó meg­határozott menetrend szerint közlekedik, amit minden kö­rülmény között tartania kell, hiszen a hivatalok előtt a kül­demények őrizetlenül nem maradhatnak. Az említett já­rat két fordulóban történik. Az első Aszód—Túra felé megy, míg a második Aszód— Kálló útvonalon juttatja el a címzetteknek a küldeménye­ket Kovács I, Csaba Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékkiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arcképe — 1916, megtekint­hető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig, Abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy már kora reggel kezembe vehetem ked­venc újságjaimat. Sietve el­végzem a rám rótt házi leen­dőimet. s a reggelizés már új­ságolvasás közben köszönt rám. Sokszor elgondoltam: va­jon mikor kezdik a postások. a dolgukat, ha én ilyen korán olvashatok sajtót? Kíváncsisá­gom nem hagyott nyugodni, ezért felkerestem az aszódi posta hivatalvezetőjét, Hanák Istvánt, Kérdésemre elmoso­lyodott, s ezt válaszolta: — Tessék eljönni holnap hajnal­ban négykor, mert a járatke­zelők akkor kezdik a munká­jukat! Jó hírek A szokatlan korai keléstől szédelegve léptem be a járato­sok munkahelyére. Nagy Sán- dorné takarítónő számíthatott elesettségemre, mert egy jó­kora adag, frissen gőzölgő ká­véval próbált erőt önteni be­lém. Alig ittam meg a frissítő italt, máris megkezdték mun­kájukat Juhász Sándor és Sza­bó Jenő járatkezelők. Piros-fehér-zöld csíkos pos­nak a fölújítása. Akkor ve­zették be az egyéni pályáza­tokat, az évek folyamán azon­ban kiderült, ez kevésbé von­zó a szaktárgyi versenynél. Ezért döntött úgy a városi út­törőelnökség, hogy visszatér a régihez. S mint a számok bi­zonyítják. kezdeményezésük helyeslésre talált. Lezajlottak az osztály- és iskolai verse- nvek, ahonnan a legjobbak ke­rültek a gödöllői fináléba. A szombati vetélkedő kér­déseit a szaktanácsadók állí­tották össze a szaktanárok közreműködésével. Aki ezekre a legjobban felel, értékes könyvjutalomban részesül. senki nem él a húsukkal. Képzeljük el, milyen sivár lenne a világ madarak nél­kül! Ifjúként régi présházunk teraszán üldögéltem nagy­apámmal. A vén diófa hatal­mas törzsén megjelent a tar­kaharkály. — Figyeld csak! — intett nagyapám —, végig­kopogtatja a fa legvastagabb ágait, s mint egy operáló or­vos, úgy szünteti meg a kórt. És magyarázott az öreg. — A csúnya hangú szajkók is át­kutatják a kertet, fekete var­jak kopogtatnak a zsákmány után a legmagasabb ágakon, s ott van az a vörös begyű ma­dár. Mintha kisütne a nap téli borongós reggeleken is, ha felül a szőlőkaróra. — Miről írsz? — kérdezi egyetemista fiam. — A ma­darak hasznosságáról. — Ak­kor azt is írd meg, hogy egyetlen pár széncinke évi kétszeri költésből származó szaporulata egy évben hat­vannyolc kilogramm rovart fo­gyaszt el. Schmidt Egon ma­dárszakértő szerint egy ötve­nes létszámú fülesbagoly­csoport a téli hónapokban harmincezer mezei pockot pusztít el. Jegyzem a számokat, ame­lyek meggyőzően bizonyítják madaraink hasznosságát és védelmük szükségességét. Fercsik Mihály Központi ügyelet (ide tar­tozik Szada és Isaszeg is) feb­ruár 20-án, szombaton 14 óráig: dr. Szemerédy István, utána 22-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Weidl József. Ke- repestarcsá (Csömör, Nagy- tarcsa, Mogyoród) szombaton dr. Barabás Gábor, vasárnap dr. Hatvani Szabolcs. Aszód, rendelő (Túra kivételével a volt járás területe) szombaton és vasárnap: dr. Jólesz József. Túrán péntek estétől hétfő reggelig: dr. Vészi Zsuzsa. Pécelen szombaton: dr. Ben- kő Júlia, vasárnap: dr. Ray Péter. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház: szombaton és vasárnap: dr. Győré Zsuzsa, Erdőkertes. Valkó, Vácszentlászló, Zsám- bok, Dány 19-én, péntek este 6 órától 22-én, hétfő reggel 8 óráig dr. Szorg István, Zsámbok. Gyermekügyelet, Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Kovács Katalin. Mozi Szerelem második vérig. Színes magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Minden községből Szaktárgyi versenyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom