Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

1988. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Egy tenyérnyi zöld Soron kívül Elkészült a mérleg: tavaly 60 millió 375 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett Szentendrén a lakosság és a különböző gazdasági egy­ségek kollektívái. Ez azt je­lenti, hogy egy főre 3273 fo­rintnak megfelelő nagyságú vagyonnövekedés jut. Az ille­tékesek véleménye szerint, az elért eredmény a megyei ver­senyben elegendő lesz a do­bogó valamelyik helyére. Tíz esztendővel ezelőtt a vállalatok még a létrehozott érték 80, a lakosság a 20 szá­zalékát adta, most az arány 50—50 százalék. Vagyis, pá­rosunk állampolgárai főként Társulásokba tömörülve és a környezetvédelmet szolgálva mintegy 31 millió forinttal gazdagították a települést. Mészáros Dezső szabadtéri szoborparkjának az értéke is kitesz 10 millió forintot. Mégis, mi okozta a lakos­ság aktivitásának ilyen mérvű megerősödését? Kétségtelenül közrejátszik ebben a társulási lehetőségek kibontakozása, a pályázati rendszer életre hívása, a kör-, nyezetvédelem fontosságának előre sorolódása. S itt meg is állhatunk egy pillanatra, hi­szen a 60 millió 375 ezer fo­rintból 13 milliót a parkosí­tás, parkfenntartás, környe­zetvédelem tesz ki. Csak em­lékeztetőül: tavaly nagyará­nyú parkosítás kezdődött a Pap-szigeten, a Ferences Gim­názium tanulói az előre elké­szített tervek alapján kiala­kították az Aprily teret, a la­kosság megoldotta- az Íjász utca csapadékelvezetését és burkolását. Ma már kulturál­tan néz ki a zsidó temető is. Az idén továbbra is él a Hazafias Népfront városi bi­zottsága által 1987-ben indí­tott, Egy tenyérnyi zöld ak­ció. Cél: a templomdomb és környezetének a rekonstruk­ciója. Folytatják a Lenin út vízelvezetésének megoldását. Játszóteret építenek a László téren, rendbe hozzák^Jabégen* az italbolt előtti teret, s ugyanitt az iskola nemrégen átadott fedett sportcsarnoká­nak az udvarán pályákat ala­kítanak ki. Szentendre tehát kulturáltabb, szebb, tisztább és hangulatosabb lesz. A vá­rosi tanácsnak továbbra is feladata a közműépítő társu­lások szervezése. A felsorolás azt is mutatja, hogy ebben az esztendőben a lakosság hol csatlakozhat társadalmi mun­kához. De vajon miért esett vissza a vállalatok aktivitása? Ennek egyik oka a nehe­zebb gazdasági helyzet. A má­sik pedig, hogy a városban gyakorlatilag nincsenek olyan nagy beruházások, mint ré­gen voltak, amelyek kivitele­zéséhez a vállalatok nagy ősz szegű munkával járulhattak hozzá. Amennyiben a város a me gyei versenyben a dobogó va lamelyik fokára kerül, a ju­talomként kapott pénzt újabb társadalmi munkák segítésére fordítja. Ha nem nyerünk, ak­kor a szokott módon jutal­mazzák az élenjáró társadal­mi munkásokat és vállalati kollektívákat. SZENTENDREI *zrtíwitm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Pomáz és Budakalász is bekapcsolódhat Jól alakul a gázprogram E hasábokon is beszámol­tunk arról, hogy a Tigáz és a város között elég sok prob­léma feszült. Ez megmutatko­zott a bekötések késéseiben, a vitákban, s egyéb, a lakossá­got is bosszantó dolgokban. Természetesen mindkét fél tudta, hogy rendet kell te­remteni. Hosszú előkészítés után a közelmúltban Krajcso- vits Istvánná, a városi tanács elnökhelyettese. dr. Juhár János országgyűlési képviselő és a Tigáz vezérigazgatója megbeszélést tartottak, ame­lyen pozitív változásokat ígé­rő döntéseket hoztak. Erről beszél most lapunknak Kraj- csóvits Istvánná. — Szentendrének készen van a teljes gázhálózati terve. Az 1989-re visszaigazolt fo­gyasztói engedélyek közül megbeszélésünk eredménye­képpen kettőt visszahoznak 1988-ra. Ez azt jelenti, hogy a Bükkös-patak két hídja kö­zötti, valamint a Lévai utca és a Lehel utca közötti mint­egy 80—80 méteres szakaszo­kon kiépül a gázvezeték. Ha ezután a lakosság július végéig beadja kérelmét a Ti- gázhoz a fogyasztói engedé­lyekre, a Tigáz érdemben el­bírálja .ezeket, s válaszol, hogy a kérelmező még abban az évben megkapja-e a gázt vagy sem? Ha valaki augusz­tusban teszi ugyanezt, a Tigáz tájékoztatót küld az érdeklő­dőnek, hogy mikorra várhatja az engedély megadását. A vezeték elkészülte és a nyomás alá helyezés közti időszak tortúráit a Tigáz és a tanács megkísérli lerövidí­teni. Felülvizsgálják követel­ményeiket, mert mindkét fél lényeges egyszerűsítéseket tart lehetségesnek. Külön pozití­vum, hogy a megbeszélés után két héttel a Tigáz ve­zérigazgatója, Lékai Gusztáv, telefonon lehívta a tanácsot, s tájékoztatta, hogy máris milyen intézkedéseket tett. — Pomáz és Budakalász la­kosságát is élénken érdekli, hogy kap-e a két nagyközség vezetékes gázt? — Ezen a megbeszélésen részt vett Karsai Miklós, Bu­dakalász és Polgár Tibor, Po­máz tanácselnöke is. Azt mondhatom, hogy komoly elő­relépés történt. A két tele­pülés gázellátásának egyik feltétele, hogy a 11-es főút mentén, Szentendre határában fekvő fogadót bővítsük. Ezt 10 ezer köbméter óránkénti ■ csúcsfogyasztásra tervezték, amit Szentendre csak az ez­redfordulóra ér el. Ahhoz, hogy a két község bekapcso­lódhasson a gázprogramba, a fogadót óránként 22 ezer köb­méter kapacitásúra kell bőví­teni. A 2005. évi igényeket fi­gyelembe véve ez azt jelenti, Villanófény Megértettük, a költségvetés­nek immár nincsen pénze ar­ra, hogy a közművek, az utak költségeit teljes egészében ma­gára vállalja. Tudomásul vet­tük, hogy a víz-, villany-, gáz- és csatornavezetékek hossza csak abban az esetben növe­kedhet, ha mi is a zsebünkbe nyúlunk. Tiszteljük a tanács azon törekvését, hogy a nehéz körülmények ellenére is biz­tosítani próbálja a társulások­nak a költségek maximum 50 százalékát. De hát marad még teher ezután is bőségesen a lakosság vállán! Jelenleg pél­dául, ha valaki belép a csa­tornatársulásba, számíthat ar­ra, hogy ‘J0 ezer forinton fe­lül kell fizetnie. A teher, ak­kor is teher, ha az OTP az összeg hetven százalékát ala­csony kamattal kölcsönzi. Azonban az árak kúsznak felfelé, a megélhetés mind ne­hezebb, a törlesztő részletek száma szaporodik. Ebben a helyzetben igen furcsállták a Lehel utca környékén csator­nát építtető társulás tagjai, hogy a DMRV .jooö parti üzem- igazgatósága udvariasan bár, de határozottan elutasította, hogy az elkészült hálózat emelővel működtetett részét átvegye. Kifogásuknak az volt a lényege, hogy az üzemelte­téssel precedenst teremtené­nek. Hiszen Szentendre dom­borzati viszonyai miatt elő­fordulhat, hogy néhány esz­tendő múlva, teszem azt, tu­catnyi, átemelővel, szivattyú­val működő kis hálózat ala­kulhat ki, s ezek üzemviteli gondot jelentenek majd a cég­nek. Arról lehet szó esetleg, hogy bérmunkában karban­tartják a társulatnak a szi­vattyút és a nyomás alatt ál­ló vezetéket. A Kovács László úton futó gravitációs vezeté­ket természetesen átvették ke­zelésre. Mit mondanak a társulás háirányba került tagjai? Pon­tosan annyit fizettek ők Is, mint a Kovács László úton la­kók. Mégis nekik kell állniuk az üzemeltetéssel járó minden költséget. Már az sem elég. ha a családok átvállalják a költségek felét? A DMRV is az állam pénzéből alakult, ap- nak segítségével fejlődött szol­gáltató ' vállalattá. Miért csak azokat a csatornaszakaszokat hajlandó üzemeltetni, ame­lyek gravitációsak, s mint ilyenekkel, kevés a probléma? Ha ezt a dolgot megtudják más társulatok tagjai, lehet, hogy lemondanak a csatorna- építésről? hogy a tízezer köbméteres növekmény a községek szám­láját terheli. Már lépéseket is tettünk a bővítés terveinek és költségvetésének megrendelé­sére. Ha ez a dokumentáció elkészül, két év alatt meg­oldható a bővítés. Ettől füg­getlenül a gerincvezeték és elosztóhálózat — párhuzamo­san a fogadó kapacitásának növelésével — épülhet. Ami azt jelenti, hogy 1990-re gázt kaphat a két település. Félre­értés ne essék, ez a dátum nem. fix, de úgy gondoljuk, erre megvan a lehetőség. Ha minden kivitelező maximális erőbedobással dolgozik és szervez, ha a társulatok zök­kenőmentesen megalakulnak, egyáltalán, ha minden felté­tel kedvezően alakul, az 1990- es határidő realitás lehet. An­nál is inkább, mert a gerinc­vezeték és az elosztóhálózat tervezését a Tigáz Hajdúszo­boszlói részlege elvállalta. — Más község csatlakozhat erre a hálózatra? — Sajnos, nem. A fajlagos költségek ugyanis — például Csobánka esetében — annyira magasak lennének, hogy ezt sem mi, sem a lakosság nem tudná megfizetni. Szigetiek zárszámadása A nehéz évek egyike volt f A Kék Duna Mezőgazda­£ sági Szakszövetkezet a ^ műit héten tartotta meg 27. ^ zárszámadó közgyűlését a 4 Pest Megyei Művelődési í Központ és Könyvtár szín- í háztermében. Mint Lázár Antal elnök a beszámolójában elmondta, az 1987-es esztendő bizonyult a legnehezebbnek történetük­ben. A növényeket és gyü­mölcsfákat aszály és fagykár sújtotta, az ipari részleg alap- anyaghiánnyal küszködött, Már-már tendencia, hogy a mezőgazdasági tevékenység eredménytelensége esztendő- ről-esztendőre nagyobb mér­vű. Sikerként könyvelte el vi­szont, hogy ebben az ágazat­ban tavaly csak 432 ezer fo­rint volt a veszteség. Megoldódott a szamócaügy Egyéb vonakozásokban elő­relépett a kollektíva. A tarve- -ket túlteljesítették. Árbevé­telük 317 millió 134 ezer fo­rint, a nyereség megnaladja a 14 milliót, a közös vagyon is 212 millió forintos értékre emelkedett. A gazdasági sta­bilitást mutatja, hogy az egy dolgozóra jutó tiszta nyereség 34 ezer 637, a munkabér 77 ezer 386, a jövedelem 82 ezer 889 forint. Tavaly 6 millió 727 ezer fo­rintot költöttek beruházások­ra. Építettek vetőmagtisztító szárítót, vásároltak gépeket. Szociális segélyekre, sportra, a fiatalok támogatására 528 ezer forintot fordítottak. Lázár An­Szavaz a tagság: az idén sem a szamóca öntözésével, sem értékesítésével nem lesz gond. Gyors lábú fiúk és lányok Kétszer kaptak nívódíjat TAVALY augusztusban Fran­ciaországban szerepelt a bor­ünnepeken a Kék Duna tánc- együttes. A sikerük óriási volt, az újságokban minden­nap megjelentek a fotóik, a kilenc nap szinte diadalme­netnek tűnt. Az idén, július 27-én öt hétre az egyesült államokbeli Rexburgba repül­nek, ahol két fesztiválon vesznek részt, majd Salt-Lake Cityben lépnek fel. A gyors lábú szentendrei lá­nyok és fiuk azonban nem­csak Nyugaton, hanem a szo­cialista országokban is szíve­sen látott vendégek. Még áp­rilisban, Suhl megyében ők képviselik szűkebb hazánkat a tánc kategóriában. A külföld után evezzünk hazai vizekre! Tavaly decem­ber 12-én Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtárban egész estét betöltő nagy bemutatót tartott a csaknem 40 tagú együttes. A siker fergeteges volt. Ha mindehhez hozzá­vesszük, hogy a csoport még csak az idén ünnepli fennál­lásának ötödik évfordulóját — s tudjuk, hogy 1986-ban ezüst I. fokozatú minősítést kaptak, ez év áprilisában az aranyért lépnek deszkákra —, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fejlődésük töretlen. Göllner Judit művészeti fő­előadó elmondta még, hogy a Pest megyei néptánctalálko­zón kétszer kaptak nívódíjat, a felszabadulásunk 40. évfor­dulója tiszteletére ■ rendezett országos művészeti seregszem­lén pedig másodikok lettek. NYILVÁNVALÓ, hogy az együttes sok pénzbe kerül. A támogatók, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (amelynek évente mintegy félmillió forintjába kerülnek a táncosok) és a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet, amely 12 ha­vonként 100 ezer forintot ad a ruhatár bővítésére. Nagyon érdekes, hogy éppen most, a felfelé szálló ágban gyorsult fel a fluktuáció. Az ember azt hinné, hogy a külföldi si­kerek összetartó erőt jelente­nek. Külön gondot okoznak a 14-16 éves korúak. Ök már nem gyerekek, de még nem is érett táncosok. Az utánpótlást jelentik, s velük külön fog­lalkoznak a sikerek kovácsai: Mosóczi István művészeti ve­zető és Kozma József, az asz- szisztense. Szentendrén és környékén fél évtizeddel ezelőtt, amikor a tánccsoportot életre hívták) azt mondták az illetékesek: a képzőművészet és a zene mel lé meg kívánják teremteni a tánckultúrát is. Nos, ma már nyugodtan kijelenthetjük: si­került! tál hangsúlyozta, hogy mind a laboratóriumi, mind a ven­déglátóipari, a műanyagipari, az ipari szolgáltató ágazat, va­lamint a húsüzem nyereséget hozott. A sorból kiemelkedik a Novorg. szellemi termékeket előállító szakcsoport. A háló­kötő és a szerszámkészítő szakcsoport dolgozói 4 millió 842 ezer forint nyereséget hoz­tak a közös konyhára. A gon­dokat szaporítja, hogy az SZTK-befizetésekre az elmúlt évben 4 millió forinttai, az energiaárak emelkedésének pótlására egymillió forinttal többet kellett kifizetni, mint 1986-ban. A zárszámadó köz­gyűlésen egyöntetű volt a vé­lemény: ha az áremelkédése- ket nem sikerül megállítani, mind a mezőgazdasági, mind az ipari termelés lehetetlenné válik a Kék Duna Mezőgazda- sági Szakszövetkezetben. Nemcsak az idei, hanem a régebbi közgyűléseken is rend­re felvetődött két probléma. Az egyik az öntözés, a másik a szamóca értékesítése. Nos, az idén biztosítottnak látszik a keresett csemege piaca. A tavalyihoz képest újabb felvá­sárlási, lehetőségek, között vá­logathatnak a tagok. A burgo­nya és a szamóca löntözése Szigetmonostoron, Pócsrhegye- ren és Kisorosziban biztosított. Tahitótfaluban rendelkezésre állnak a gépek, berendezések, a rendszerek átépítését azon­ban a tagoknak kell megolda­niuk. Pihenő-, gyógyítóközpont Az elmúlt években nagy ér­deklődés kísérte a Szigetmo­nostor és Pócsmegyer határá­ban fekvő zártkertek kiosztá­sát. A zárszámadó közgyűlé­sen kiderült, hogy ezt az ak­ciót sikerült közmegelégedés­re végigvinni. A szövetkezet elnöke a jó hírek közé sorolhatta, hogy a mezőgazdasági nagyüzem 60 millió forintért eladta a Ma­gyar Hitelbanknak a 300 hek­tárnyi úgynevezett „volt úrbé­resek” erdőrészt. A pénzügyi cég egészen nagyvonalú pihe­nő- és gyógyítóközpontot kí­ván létrehozni a gyönyörű fek­vésű csendes szigetrészen. A tagság jóleső érzéssel vet­te tudomásul, hogy a szövet­kezetben 1987-ben folytatott, több hónapig tartó pénzügyi revízió semmiféle hiányosságot nem fedett fel. Elfogadták a tervet Határozott a közgyűlés arról, hogy a 14 millió 790 ezer fo­rintos nyereséget úgy osztják fel, hogy az érdekeltségi alap­ra 4 millió 437 ezer forintot hagynak. Az idei nettó árbe­vételi tervet 315 millióban, a nyereséget 20 millióban hagy­ták jóvá. A zárszámadó közgyűlésen a TOT által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott Ho'Aiyák Ferenc mezőgazdasá­gi munkás. Kiváló Munkáért elismerést vett át Németh La- josné betanított munkás. Az öt esztendeje töretlenül fejlő­dő Kék Duna Táncegyüttes művészetét 15 ezer forint ju­talommal és oklevéllel ismer­ték el. Hírek a város életéből Gazdára lel? Lassan egy évtizede áll bezárva ez az épület a váci révnél. Va­lamikor büfé volt. A betoncsíkok között kinőtt a gyom, a falak mögött a berendezés az utolsó szegig megvan. Egy elhibázott üzletpolitika mementójaként búslakodik, néhány millió forint temetőjeként. Vajon gazdára lel-e valaha? — Kereskedelmi tagozat. Szeptember 1-jével ' az ipari szakmunkásképző intézetben kereskedelmi tagozatot indíta­nak. Az iskola vezetői ezek­ben a napokban tárgyalnak a kereskedelmi vállalatokkal, ke­resik a lehetőségeket a tanu­lók gyakorlati oktatásának ki­alakítására. Az osztály a vá­ci kereskedelmi szakmunkás- képző intézethez fog tartozni. — Pályázat. Pályázatot ír­tak ki a Szentendrei Teátrum új színpadának tervezésére. Egyelőre az biztos, hogy a Kö- zep-Dunavölgyi, Intéző Bizott­ság 80 ezer forintot ad ehhez, a városi tanács vezetői anyagi segítséget várnak még a me­gyei tanácstól, valamint, az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztériumtól. A tervezőt sem­miféle megkötés nem gátolja, a fantáziájára bízták, milyen színpadot álmodik papírra. Egyetlen kikötés, hogy ember- léptékű, a városképbe illő le­gyen a nézőtér. — Ki üzemelteti? A hírek szerint a Pest Megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár­nak anyagi gondjai vannak. Nehézségek árán tudja csak fenntartani például a felsza­badulás-lakótelepi klubot, az izbégi könyvtárat és a Somo­gyi—Bacsó parton álló Ifjúsá­gi Házat. Február 28-ig a vá­rosi tanács és a PMKK veze­tői előkészítenek egy együtt­működési megállapodást, amelyben rögzítik, hogy mi­képpen lehetne az említett lé­tesítményeket a városi közös­ség aktív bevonásával haszno­sítani. Most ugyanis az a hely­zet, hogy a klub, a könyvtár és az Ifjúsági Ház nincs meg­felelően kihasználva, ugyanak­kor a város aktív közösségei helyiséget keresnek tevékeny­ségük gyakorlásaihoz, s ezért szívesen vállalnának társadal­mi munkát és anyagi hozzá­járulást is. — Előkészítik. A városi ta­nács a Dobozi utcai ABC épí­tése ügyében pályázatot készít elő az idegenforgalmi alap­inak. Ennek az a lényege, hogy 1 a Fő téri bolt elköltözik, he­lyén bankfiókot nyit a Keres­kedelmi és Hitelbank, s az épületért kapott összegből, il­letve bankhitelből a Nyugat- Pest Megyei Élelmiszer-keres­kedelmi Vállalat és egy ké­sőbb kiválasztandó partner a Dobozi utcában ABC-áruházat és önkiszolgáló éttermet léte­sít. — Kedvező ígéret. A Kő­vázig igazgatója bejelentette: a város déli részén elhelye­zendő ipartelepek árvízvédel­mét — annak ellenére, hogy a költségek az előzőleg tervezett 46 millió forint helyett vár­hatóan 150 millió forintra rúg­nak maid —, a Kövizig meg­oldja. E munkálatok kedve­zőek Szentendrének, mert a szakemberek szerint a postás­strandra kedvezően hat a véd- műrendszer, s az ipartelepek mellett a Pannónia-lakótelep legdélibb részén álló lakóhá­zak is biztonságba kerülnek. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom