Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

1988. FEBRUAR 1' HÉTFŐ Alfaro 3 Még van elegendő üres kocsi A Józsefvárosi pályaudvaron tegnap is mintegy hatvan vagont rakott meg konténerrel Bagó István és Mójok János a két nagy teljesítményű Hyster rakodógéppel A törvényes rend védelmében Beszélgetés a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének helyettesével „A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam bizton­ságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cse­lekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok védelmé­ről.” Alaptörvényünk, az alkotmány fogalmaz Így az ügyészsé­gek feladatáról szólva. Valójában egy rendkívül sokrétű tevé­kenységet takar ez a tömör mondat. A közelmúltban zárult le az az általános vizsgálat, amelynek keretében a Legfőbb Ügyész­ség a Pest Megyei Főügyészség munkáját értékelte. Az öt esz­tendőt átfogó vizsgálat tapasztalatait ma ismerteti a megyei főügyészség vezetőivel dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettese. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Nyíri Sándorral a vizsgálat vezetőjével arról, hogy milyen is ma a törvényesség helyzete Pest megyében. (Folytatás az I. oldalról.) galom. A tapasztalatokat az­óta több fórumon is feldolgoz­ták, s a MÁV Budapesti Igaz­gatóságán — a többi igazgató­sághoz hasonlóan — külön intézkedési tervet dolgoztak ki a téli felkészülésre. A szol­gálati főnökségek által össze­állított feladatok előkészíté­sét üzemszemléken ellenőriz­ték. Külön figyelmet fordí­tottak a szolgálati és a váró- helyiségek fűtésére, és arra, hogy a különböző ipari terü­leteken minden előkészületet megtettek-e a hóeltakarítás­ra, a jégmentesítésre. Emel­lett kidolgoztak egy háromfo­kozatú készenléti tervet, amely az időjárástól függően lép életbe. Csak példaként: a legsúlyosabb esetben egy-egy vonalon legfeljebb három­négy vonatpár közlekedne na­ponta. Szerencsére, eddig mindez csak papíron van. A vasút működése zavartalan. Az el­múlt hét végén is nagy volt a forgalom néhány pályaudva­ron. A józsefvárosi konténer­kirakodónál például szomba­ton 37 kocsit töltöttek meg a szállítóládákkal, a Dunai Kőolaj-finomító Vállalattól pedig mintegy félszáz tar­tálykocsi indult útnak, csak­Élénk külföldi érdeklődés mutatkozik a freongáz helyet­tesítésére kidolgozott magyar nem 2400 tonna kőolajszár­mazékkal a megrendelőkhöz. Mint Kassai Tibortól, a MÁV Budapesti Igazgatósá­gának vezető kocsiirányítójá­tól megtudtuk, ezen a hétvé­gén a tervezettnél több ko­csit raktak be és ki a fuva­roztatók. A január egyébként nyugalmasabb volt, mint az őszi, tél eleji hónapok. Ta­valy novemberben és decem­berben néha úgy tűnt, az or­szág összes termelője egyszer­re akarja feladni valamennyi áruját, mert helyenként ak­kora volt a sorban állás a pályaudvarokon. Akkor sok fejtörést okoztak a késve átadott üres vasúti jármű­vek, ám most nincs különö­sebb gond: ha valakinek a hét közben jut az eszébe, hogy szállítani valója akad, soron kívül is tudnak ko­csit adni a vasutasok. Egyelőre — tegyük hozzá mindjárt. Mert néhány hét múlva már feszesebb lesz a tempó, hiszen indul a szezon. A strigulát azonban most még behúzhatjuk: egy átla­gostól melegebb hét végén ez­úttal az átlagosnál valamivel nagyobb szállítási kedv volt a vasúton. F. Z. I találmány iránt, amelynek lé­nyege, hogy a különféle | sprayk flakonjaiban közönsé­ges sűrített levegő váltja fel a környezetet károsító hajtógázt. A speciális szórófejjel felsze­relt fémpalackból kitűnő ha­tásfokkal lehet kipermetezni a parfümöket, illatosító anyago­kat, ugyanakkor nincs tűzve­szély, a flakon újra tölthető, s a freongázzal ellentétben a le­vegő ingyen van. A feltaláló Pamper Viktor mérnök, a Du­na Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalatnak adta el a szabadalmát, amit már 40 országban bejegyeztek, ezek­ben védettséget élvez. A földet a nap káros suga­raitól védő ózonréteg kilyuka- dásáért nagyrészt éppen a vi­lágszerte nagy mennyiségben felhasznált freongáz okolható, ezért a kozmetikai gyárak most mindenütt keresik a megoldást a flakonok töltésé­hez használt freon helyettesí­tésére. A Duna Kereskedelmi Vállalat berendezett egy labo­ratóriumot, ahol a különböző országokból érdeklődő cégek­nek töltik az új eljárással a mintaflakonokat. Az egyik egyesült államokbeli céggel már vegyes vállalat alapításá­ról is megkezdődtek a tárgya­lások. A hazai hasznosítás le­hetőségeit jelzi, hogy itthon évente 20 millió fiaikon meg­töltésére használnak fel im­portból származó freongázt, ennek értéke eléri a 100 mil­lió forintot is. Mindez a ma­gyar szabadalommal, a töltő­gépek minimális átalakításá­val szükségtelenné válna. A Hungexpo és a Konsu- mex szervezésében 15 magyar kiállító — vállalatok, szövet­kezetek, gmk-k és kisiparosok — vesz részt a február 4-én nyíló 39. nürnbergi nemzet­közi játékvásáron. A magyar kiállítók fából és fémből készült játékokat, gyermekbútorokat, textil-, plüss-, és frottírfigurákat kí­nálnak a vásáron. Itt mutatják be Bognár József feltaláló új játékcsaládját is, a Soft World- öt. Ennek az a lényege, hogy különböző hengereket, koron­gokat a gyerekek tépőzárral illeszthetnek egymáshoz, s így fantáziájuk szerint rendkívül változatos figurákat, kompozí­© Megállapítja a vizsgálat, hogy a törvényesség és a köz- biztonság állapota nem romlott az elmúlt öt esztendőben, bár a bűncselekmények szaporod­tak. Mindez arra enged követ­keztetni, hogy nagyobb teher nehezedett az ebben érintett szervekre, köztük az ügyész­ségekre is. Milyen személyi feltételekkel végzi a munkáját a Pest Megyei Főügyészség? — Nincsenek rózsás helyzet­ben, de a változások jó irá­nyúak, s van arra remény, hogy a gondok a közeljövőben megoldhatók. Egyébként na­gyon nehéz azt megállapítani, hogy mi is az optimális lét­szám, hiszen a munkákat az élet produkálja. Mi mindenek­előtt a fiatalokra összpontosít­juk a figyelmünket, fontosnak tartjuk a velük való foglalko­zást, szakmai képzésüket. © Mennyire népszerű ma a jogot végző fiatalok körében az ügyészi hivatás? S ezzel szoros összefüggésben, mennyire tud­ják anyagilag és erkölcsileg megbecsülni azokat, akik ezt a nagyfokú elkötelezettséget igénylő pályát választják? — Az érdeklődés az ügyészi munka iránt tájanként válto­zó, van olyan megye, ahol ti­zennyolc ösztöndíjasunk van. Pest megye ebből a szempont­ból is hátrányban van, mert egy központi rendelkezés ér­telmében budapesti székhelyű ügyészségek nem köthetnek szerződést az egyetemi hallga­tókkal. Az állami szolgálat — benne az ügyészi is — politi­kai és szakmai elkötelezettsé­get követel, valamint gondol­kodási rendet és fegyelmet. Mindez napjainkban nem tar­tozik a legfontosabb értékek közé, s ez bizony befolyásolja a mi szakmánk tekintélyét is. Persze a mi munkánk fogya­tékosságai is közrejátszanak ebben. Ezek a vizsgálatok töb­ciókat állíthatnak össze. A va­riációs lehetőségeket videofil­men ismertetik. Egy másik új­donság Sziklai Péter mérnök játék katamaránja. Ez a szer­kezet vízen és szárazföldön egyaránt közlekedik, az ügyes gyerekkéznek mindössze né­hány perc kell kétéltűvé ala­kításához. A vásárt várhatóan mintegy 40 ezer üzletember keresi fel, így az jó lehetőségeket kínál a magyar vállalatoknak ex­portkilátásaik felmérésére. Az­zal számolnak, hogy — a ko­rábbi tárgyalások alapján — a vásáron több üzletet is tud­nak kötni. bek között éppen azt a célt szolgálják, hogy a tapasztala­tokból kiindulva olyan mun­kamódszert, munkastílust ala­kítsunk ki, ami segíti a szak­ma presztízsének növelését. Ami a megbecsülést illeti: na­gyon várjuk már a kidolgozás alatt álló önálló államigazga­tási, ügyészségi és igazságügyi előmeneteli és bérrendszert. Hangsúlyozom az előmenetel kifejezést, ennek is nagy jelen­tőséget tulajdonítunk. ® Pest megyét a bűnözés szempontjából az ország egyik legfertőzöttebb területének tartják. Ez feltehetően szoros összefüggésben van azzal, hogy a nyomozások eredményessé­gét regisztráló statisztikákban nem állunk előkelő helyen. — Arról azért ne feledkez­zünk meg, hogy a közrend és a közbiztonság állapota nem elsősorban a mi munkánkat minősíti, hanem egy társadal­mi állapotot. Mi csak közre­működők vagyunk. Tény és való, hogy a bűncselekmények száma Pest megyében megha­ladja az átlagot. Az elmúlt öt évben tízezer lakosra 120—148 bűncselekmény jutott. Az is­mertté vált közvádas bűncse­lekmények száma például 1986-ban az előző évihez ké­pest 6,2 százalékkal emelke­dett. A listát a vagyon elleni bűncselekmények vezetik, csökkent viszont a csalások aránya. A nyomozások ered­ményességének mutatója való­ban rosszabb az országos át­lagnál, igaz ez a nyomozások időtartamára is, s fokozatosan emelkedik a pótnyomozások száma. Mindez elsősorban ab­ból következik, hogy a bűnö­zés emelkedő tendenciát mu­tat, az apparátusok létszáma viszont jószerivel változatlan. A rendőrség csak annyi felde­rítésre képes, amennyi jelen­tésünkben szerepel. © Riasztó adatok szólnak a fiatalkorúak bűnözéséről, szá­muk 1985-höz képest 10 és fél százalékkal emelkedett. A vizs­gálati jelentés szól a megelő­zésről is. Milyen szerepe lehel ebben az ügyészségnek? — Az ügyésznek a feladatai közé tartozik, hogy jogalkal­mazói munkája során szerzett tapasztalatait általánosítsa, s ebből megfelelő következteté­seket vonjon le, derítse föl az elkövetések okait, motiváló té­nyezőit. S végül mindezeknek a birtokában tegyen javaslatot a megelőzésre a különböző ál­lami és társadalmi szerveknek. © Gazdasági életünk tiszta­ságával kapcsolatban nagyon keményen fogalmaz a jelentés: „Az új gazdálkodási formák sajnálatos kísérő jelensége a burjánzó korrupció.” Mennyi­re függ ez össze gazdálkodási rendszerünk fogyatékosságai­val? — Amíg hiánycikk létezik, addig azok megszerzésének egyik módja a korrupció. De sorolhatnánk más példákat is. Gyakran észleljük mi is az el­lenőrzők és az ellenőrzöttek érdekösszefonódását. Valame­lyest javult a korrupt cselek­mények felderítése, de az ilyen ügyletek leleplezése rendkívül nehéz, hiszen az ilyesmihez nem szokás tanút hívni, s fényképen sem örökítik meg. Talán a morális eszközök se­gíthetnek valamit, és a tisztes­ségesebb ellenőrzés. S hát va­lóban, a gazdasági élet helyes mechanizmusainak a kialakí­tása is, bár szerintem ez nemcsak gazdasági folyamatok kérdése, hanem a fejeké és a lelkeké is. Itt van például a monopolhelyzet, amit egy adott gazdasági séma terem­tett, de ezzel is lehet jól vagy rosszul élni, netán visszaélni. © Pest megye főügyésze a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának az ülésén a közel­múltban azt mondta: az állam­igazgatásban az ügyintézés szá­mottevően javult, de az érdemi Intézkedéseknél még mindig előfordul törvénysértés, erély- telenség. Mindezt a mi közna­pi tapasztalataink is alátá- masztják. — Azt javaslom, hogy a tör­vénysértés kifejezést tartsuk fönn sokkal komolyabb jelen­ségekre és inkább jogszabály- sértésről beszéljünk. A tör­vénysértés a hazai politikai gondolkodásban nagyon súlyos minősítés. Amiről most beszé­lünk, azok nem annyira durva és kirívó jogszabálysértések. Többnyire abban gyökereznek, hogy az államigazgatásban ge­nerációváltás zajlik, nagy a fluktuáció. Rengeteg tapaszta­latlan, gyakorlatlan fiatal dol­gozik a tanácsoknál, a jogal­kalmazás pedig komoly és el­mélyült munkát igényel. Sok helyütt nem a megfelelő szak­mai felkészültségű dolgozók intézik az ügyeket. Kirívó, szándékos jogszabálysértést a vizsgálat során nem tapasztal­tunk a megyében. De sajnos, a társadalom egyéb szfé­ráiban meglévő morális gon­dok elérik az államigazgatást is, bármennyire igyekszünk is ezt megakadályozni. © Ha már erről esik szó: milyennek tartja ma társadal­munk morálját? — Egy korábbi állapothoz — mondjuk a tíz évvel ezelőt­tihez — képest romlott. Elural­kodott egy nagymértékű anya­gias szemlélet. Bizonyos em­beri tulajdonságok — olyanok, amelyek társadalmunktól nem idegenek — leértékelődtek. A kiállásra, az áldozatvállalásra, az agitálásra gondolok. Most mindenki csak hajt és hajt, a saját egyéni érdekét helyezi mindenek fölé. Mi a jog esz­közeivel annyit tehetünk, hogy következetesen számon kérjük az állami, a gazdálkodási és az állampolgári fegyelmet, hogy a jogszabályokat érvé­nyesítjük. © De elég szigorúan tcszlk-e ezt? A közvélemény gyakran vélekedik úgy, hogy az ítéletek túlságosan enyhék. — A hazai közvélemény fe­lelősségre vonási szemléletű túlzottan büntetöjogias, s azon belül is börtöncentrikus. Pe­dig a felelősségre vonás sokkal sokrétűbb ennél. A skála a társadalmi környezet hatásá­tól kezdve a politikai, munka­jogi, polgári és államigazgatá­si felelősségen keresztül a büntetőjogi felelősségig terjed. S ezeken belül is differenciált felelősségre vonási módok lé­teznek. A büntetésnek mindig arányban kell lennie az elkö­vetett jogsértéssel, s kiszabá­sakor számtalan körülményt kell mérlegelni. A lényeg az: jogsértés ne maradjon felde­rítetlenül és elkövető ne ma­radjon felelősségre vonás nél­kül. Az ügyészségeknek éppen az a feladatuk, hogy őrködje­nek a törvények és jogszabá­lyok szellemének érvényesülé­se fölött. M. Nagy Péter Erről olvastam A legjobb szerkesztő T öbboldalas beszélge­tést olvastam a leg­népszerűbb hazai gazdasági lap főszerkesztőjével. A vé­gén személyes kérdésre is sort kerít a kérdező: ön fiatalon ért el a sajtón be­lüli karriercsúcsra. A nyugdíjig van még jó né­hány éve. Tehát csak dol­gozni, dolgozni, aztán a vé­gére nyugdíjba vonulni, vagy vannak másféle el­képzelései is? Mondjuk nagykövetnek, állami-poli­tikai funkcionáriusnak len­ni? Sok ambícióm van, vá­laszolja a főszerkesztő. Bő­ségesen sorolja, mire tö­rekszik, mit szeretne elér­ni jelenlegi beosztásában. Annyit, amennyi bízvást elegendő a tizennyolc esz­tendőre, ami még hátravan a nyugdíjig. A riporternek ez sem elég: És a politikai karrier? — teszi föl a pót­kérdést. — Politikusi kar­rierre nem vágyom — vá­laszolja a főszerkesztő. Hoz­záfűzi, nem szeretné na­gyon leszűkíteni perspektí­váját, inkább úgy monda­ná, a magyar sajtóban, tö­megkommunikációban látja saját jövőjét, de nem zár ki más lehetőséget sem, hi­szen az élet kiszámíthatat­lan ... Nagy közhely, nagy igaz­ság: az élet kiszámíthatat­lan. Ki merte volna gon­dolni annak idején, amikor a karrier szónak az emle­getése is szentségtörésnek számított, hogy még a mi időnkben karriercsúcsról beszéljenek mindenféle kö­rülírás, magyarázkodás nél­kül. Akkoriban nálunk senki sem akart karriert csinálni. Mindenki maradjon a kis kaptafájánál, ám a kapta­fánál maradóknak mégsem volt becsülete. Inkább nyimnyám alakoknak tar­tották őket. Akiben egy ki­csit is pezsgett a vér, az magasabb beosztásra vá­gyott. A pezsgő vér mellett sokat nyomott a latba az anyagi javacska. Bármilyen méretű volt is az egyenlős- di, akármilyen kicsi a leg­kisebb és á' legnagyobb fi­zetés közötti különbség, a vezető beosztású kapta a legtöbbet. Hiába alkotott akármilyen nagyot a mér­nök, ebben a beosztásában nem adhattak neki többet. Ki kellett nevezni legalább osztályvezetőnek, bár­mennyire nem szeretett emberekkel foglalkozni, tu­catnyi munkatárs , admi­nisztrációját intézni, össze­tűzéseket elsimítgatni. Min­den vonalon az számított valakinek, akit kiemeltek. Egészen furcsa világ ala­kult ki. Mindenki kitanult valami mesterséget, foglal­kozást, hivatást, s minden­ki arra érzett késztetést, hogy másban érjen el cí­met, rangot, beosztást. Haj­dan az öregektől még hal­lottam olyasmit, micsoda esztergályos volt a Béla, s beszéltek legendás mérnö­kökről, akik egész életük­ben mérnökök maradtak, tudásuk nyomán megsüve- gelték őket, no meg a já­randóságuk is tükrözte tu­dásukat, tapasztalatukat. Én úgy képzeltem, az em­ber abban legyen a legna­gyobb, amit kitanult, sze­ret, amit tud. Legyen a vi­lág legjobb lakatosa, mér­nöke, tanítója, orvosa, új­ságírója. Egyszerűen nem értettem, miért volna több az iskola igazgatója, mint a kitűnő matektanár, az osz­tályvezető a mérnöknél, a diszpécser az aranykezű la­katosnál. Ez a kis világ bomlófél­ben, de még nem tűnt el. Naponta olvasom focisták sirámait: egy klubban ma­radni hosszú ideig nem ér­demes, anyagilag az jár jobban, aki vándorol. A vándorlástól jobb labdarú­gó válik belőle? A főszer­kesztőnek is föltették a kér­dést, hová akar vándorol­ni. H elyében így válaszol­tam volna: a világ legjobb gazdasági lapját szeretném munkatársaim­mal előállítani. A világ legjobb főszerkesztőjévé akarok válni. Kör Pál Magyar szabadalom külföldi sikere Itthon nem használják! Magyar vállalatok is bemutatkoznak Nürnbergi játékvásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom