Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

^ßilfap » 1988. FEBRUAR 17., SZERDA Joga takácsok A haszonélvezet és a taBaidonos v'áBfozása Családi pótlék ® A kamatrés rendelkezni kell a szerződésben 0 Mit követelhet a jo­gosult? ® Felsőfokú tanulmányok beszá­mítása 9 Az ápolási szabadság 9 A szomszéd földjéhez csa­tolták a Ham kertjének egy ré­szét, amelyen haszonélvezetem is fennáll. Megmarad-e a ha­szonélvezet? — kérdezi A. H. M Óboráról. A haszonélvezet szerződés alapján vagy örökléssel kelet­kezhet. A haszonélvező a más tulajdonában levő dolgot bir­tokolhatja, használhatja, hasz­nosíthatja. Ez a jog a minden­kori tulajdonossal szemben megilleti. A haszonélvezet egy meghatározott dologra terjed ki, így azt nem befolyásolja, ha a tulajdonos személyében változás történik. A haszonélvezet szempont­jából közömbös, hogy a tulaj­donjog változása milyen cí­men történik. Fennmarad ak­kor is, ha az ingatlant elbir­tokolják vagy azt ráépítéssel megszerzik. A haszonélvezeti jog fenn­állását még az sem érinti, ha a dolog állami tulajdonba ke­iül, kivéve, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az ál­lam a tulajdonjogot a haszon- élvezettől mentesen szerzi meg. Előfordulhat, hogy a tulajdon­jogot büntetőbíróság vagyonel­kobzással vonja meg. A ha­szonélvezet — a határozat ilyen értelmű rendelkezése nélkül— még ebben a külön­leges esetben is megmarad. Amennyiben olvasónk a tu­lajdonosváltozás következté­ben olyan helyzetbe került, hogy jogait gyakorolni nem áll módjában, az új tulajdo­nostól követelheti kárának megtérítését. • Érettségi után szakmun­kástanuló lesz egy nagykőrösi olvasónk gyermeke. Meddig kaphatom a családi pótlékot, és az érettségi utáni nyári szü­netre is megUlet-e engem? — kérdezi. A családi pótlékra jogosult­ság szempontjából a 16 éves­nél idősebb, de 19 esztendős­nél fiatalabb, és alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali 'tagozatán tanuló gyer­meket is figyelembe kell ven­ni. A családi pótlék a nyári szünidő tartamára az után a gyermek után is jár, aki a kö­zépfokú tanulmányait sikere­sen elvégezte és szeptember­ben vagy októberben érettsé­gizik. A családi pótlékot azon gyermek után is fizetni kell, aki szeptembertől más közép­fokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait. Mind­ezekből tehát megállapítható, hogy a nyári iskolai szünet tartamát tanulmányi időnek kell tekinteni, s a családi pót­lékot még a gyermek kerese­tére. jövedelmére tekintettel sem lehet megvonni. Nem jár viszont családi pót­lék az olyan, a 16. életévét be­töltött gyermek után, aki ta­nulmányait a tanév folyamán megszakította (pl. az iskolából kimaradt, vagy kizárták). ® Évekig pereskedtem a szomszédommal míg a jogerős ítéletet meghozták. Most sze­reztem tudomást arról lilába lettem pernyertes, mégsem kaphatok kamatot, mert annak idején ezt nem írtuk be a szer­ződésbe — panaszolja P. P. Monorról. A kamatfizetési kötelezett­ség akkor keletkezhet, amikor az egyik fél olyan pénzt tart magánál, amelyet neki a má­sik fél használatra átengedett. Ez az átengedés bármilyen célból történhet. A kölcsönadó a szívességéért, vagy üzleti cselekményéért a kölcsönvevő- től a törvényes kamatot, évi 6 százalékot igényelheti. A pol­gári törvénykönyv azonban kimondja, hogy magánszemé­lyek egymásközti szerződéses viszonyában kamat csak ak­kor jár. ha ezt a felek kifeje­zetten kikötötték. Ha tehát megállapodásukban a kamat­ról nem rendelkeztek, a bíró­ság a kamatot nem ítélheti meg. Más a helyzet akkor, ha a követelés szerződésen kívüli jogviszonyból ered (pl. kár­okozás stb.). Ilyenkor értelem­szerűen a jogosultat az ese­mény bekövetkezésétől meg­illeti a kamat. • Öröklési vitába kevered­tem édesanyámmal. Én nem kívánnám az örökségemet, ke­vesebbel Is beérném. Van-e jo­gom erre? — kérdezi egy ol­vasónk. A polgári jog szabályai sze­rint a felek szabadon döntik cl, hogy jogaikkal milyen mó­don élnek, és azok védelmé­ben, milyen eszközöket hasz­nálnak. A felek tehát érdekei­ket a másik fél érdekeivel összevetve, mérlegelve döntik el, hogy indítanak-e polgári eljárást vagy sem. Vannak olyan jogosultságok, amelyek­kel kizárólag csak a fél élhet, ö dönthet például arról, hogy megindítja a pert, vagy sem, és az is a jogosult elhatáro­zásától függ, hogy a követelé­sétől eltekint vagy ellenfelének a perben igazat ad, illetőleg a vitáról vele megegyezik. A fél határozhat arról is, hogy a meghozott ítélettel szemben fellebbez-e. vagy a jogerős íté­let végrehajtását kéri. A bíróság tehát a felek ké­relme és ellenkérelme között határoz. Emiatt azonban nem érheti hátrány azt a felet, aki tájékozatlanságból vagy téve­désből kevesebbet követel, mint ami őt megilleti. A dön­tés ugyan nem terjedhet túl a kereseti kérelmen (ellenké­relmen), de a bíróság köteles a felet jogaira figyelmeztetni és kioktatni. Kivételesen azon­ban a társadalmi érdekek miatt a felek rendelkezési jo­gán túl kell lépni. Amikor ugyanis a gyermek sorsa felől dönt a bíróság, az ítélete nem függhet attól, __ hogy a sjzülők « -házassági perben tőrődmek-e leszármazójukkal vagy sem. A házasság érvénytelenítése, vagy felbontása esetében a kö­zös kiskorú gyermekek elhe­lyezése és tartása felől — szük­ség esetében — a bíróság ugyanis még akkor is köteles határozni, ha erre nincs kere­seti kérelem. Olvasónk tehát mindezek alapján maga dönt­heti el. hogy mit követel édes­anyjától. • Műszaki főiskolát vészelt nappali tagozaton egy gödöl­lői művezető. A nyugdíj szá­mításánál figyelembe vcszik-e ezeket az éveket? — tudakolja. A társadalombiztosítási jog­szabályok módosulása január 1-jétől számos kedvezményt biztosított. Ezek sorába tarto­zik az is, hogy míg korábban csak a rokkantsági nyugdíj megállapításánál lehetett szol­gálati időként figyelembeven­ni a felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán foly­tatott tanulmányi időt, ad­dig azoknál, akik 1987. de­cember 31-ét követően vonul­nak nyugdíjba, a nappali ta­gozatos tanulmányok időtarta­mát az öregségi nyugdíjnál is szolgálati időként kell beszá­mítani. Egyetemi, főiskolai tanulmá­nyok miatt szolgálati időként legfeljebb annyi időtartam is­merhető el, amennyi a képesí­tés megszerzéséhez az igény elbírálásakor szükséges. Abban az esetben, ha valaki több ké­pesítést szerzett nappali tago­zaton. közülük csak az egyik számítható be szolgálati idő­ként. Szolgálati időnek számit to­vábbá — mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj szempontjából — az az idő­tartam is. amikor a fiatal kül­földi felsőfokú intézményben folytatott tanulmányokat. Eb­ben az esetben azonban az is követelmény, hogy a külföldi képesítést nálunk honosítsák, illetőleg a tanulmányok ide­jét a hazai felsőfokú oktatási intézmények nappali tagoza­tán folytatott tanulmányi idő­be beszámítsák. Honosítás és beszámítás nél­kül is figyelembe vehető mint szolgálati idő, az a tanulmány, amelyet a hallgató 1944 után magyar ösztöndíjasként bár­mely országban folytatott. Az új jogszabály biztosította ked­vezmény kiterjed arra is, aki az illetékes magyar hatóság engedélyével, államközi egyez­mény alapján külföldi alapít­ványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, ille­tőleg külföldi szervnél — ma­gánkezdeményezésre — pályá­zat elnyerésével, vagy megbí­zás alapján ösztöndíjban ré­szesült, és így végezte tanul­mányait. O KI vehet Igénybe beteg­ápoláshoz fizetés nélküli sza­badságot? — Kérdezi B. K.-né Gyálról. A munka törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendeletet módosító 87/1987. (XII. 30.) MT rendelet alapján, idén ja­nuár 1-jétől a dolgozónak — kérelmére — közeli hozzátar­tozójának otthoni tartós ápo­lására vagy gondozására a munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles engedé­lyezni. Tartós gondozásról ak­kor lehet szó. ha annak ide­je előreláthatólag a 30 napot meghaladja. A tartós otthoni ápolás indokoltságát az ápolás­ra szoruló körzeti orvosa iga­zolja. Az ápolás legfeljebb két évre engedélyezhető, és annak tartama munkaviszony­ban töltött időnek számít. Ez a munkaviszonyban töl­tött idő a társadalombiztosítá­si szolgáltatások szempont­jából szolgálati időnek akkor minősül, ha erre az időre a biztosított a nyugdíjjárulékot megfizette. Ennek összege ha­vi 150 forint. Az ápolási fize­tés nélküli szabadság csak a közeli hozzátartozó, így a há­zastárs, az egyeneságbeli ro­kon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermeki az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, vala­mint az élettárs gondozása cí­mén igényelhető. Dr. Sinka Imre Sgyszer már börtönbe keräBtem miatta... Megszúrta az alvó férfit A bűntett színhelye: kétszobás családi ház Vácszentlász- lón, a Hévízi út 12-es szám alatt. Életveszélyesen megsebesí­tett férfit vitt el onnan egyik éjszaka a mentőautó. A tettes, Nagy Lajos negy­venéves rokkantnyugdíjas be­ismerő vallomást tett. Elmond­ta, hogy a másik férfi albér­lőként élt náluk, de nem fi­zetett a szállásért. Sok vita volt köztük emiatt, s azért is, mert ő féltékeny volt a fele­ségére. Többször verekedtek és a másik mindig fölényben volt vele szemben, mert ő évekkel ezelőtt egy üzemi bal­esetnél elvesztette a fél kezét. Házassági évforduló Az'albérlőt hasonló vereke­dés miatt egyszer már nyolc hónap börtönbüntetésre ítél­ték, de kiszabadulása után is­mét hozzájuk költözött. Múlt év december 8-án Nagy Lajos és a felesége vacsora után — lévén másnap a házassági év­fordulójuk — sokat ivott. Az albérlő ugyancsak ittasan ér­kezett, és bár a házban két szoba van, ő oda ágyazott ma­gának, ahol a házaspár szo­kott aludni. Takarókat rakott a földre, paplan alá bújt és nyomban el is aludt. Nagy Lajos ezt látva feldü­hödött, kirohant a konyhába, felkapott egy éles kést és a paplanon keresztül megszúrta az alvó embert. A szúrás, mint utólag kiderült, belső szerve­ket ért és életveszélyes sérü­lést okozott. Pillanatok alatt véres lett a paplan, a takaró és a padló is. Ingyen albérlet A tettes és a felesége a szomszédok segítségével azon­nal értesítette a mentőket, s gyors orvosi beavatkozással a májsérülést szenvedett em­ber életét sikerült megmente­ni! — Féltékeny voltam rá — vallotta Nagy Lajos — és mi­előtt szúrtam, nem gondolkod­tam rajta, hogy mi történhet. Mindig fölényben volt velem szemben, amikor verekedésre került sor köztünk. Nem dol­gozott,. nem is fizetett azért, hogy nálunk lakott... Az albérlő, amikor már ki­hallgatható állapotba került, azt vallotta, haveri viszony volt köztük. Kein haragszom — Nem haragudtam rá, an­nak ellenére, hogy egyszer már börtönbe kerültem miatta. Ott is meglátogatott, leveleztünk is egymással. Azon az estén sokat ittam, lefeküdtem alud­ni. Nem éreztem a szúrást, csak akkor tértem magamhoz, amikor a mentősök megfordí­tottak. Akkor mondta valaki, hogy a Lajos megszúrt engem! Az ügyben folyik a büntető eljárás. Gál Judit Olvasóink részére minden csü­törtökön 17—19 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bn. Vili., Blaha Lujza, tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Lopott gumiköpenyek Tízen ea vádlottak padiján Tíz vádlottja van annak a bűnügynek, melyben a Pest Megyei Bíróság a közelmúlt­ban hozott nem jogerős íté­letet. Az elsőrendű vádlott, Ha­lász Sándor a Pest Megyei Volán sziget szent miklósi rész­legében volt gépkocsivezető. Az egyébként már büntetett előéletű férfi rendszeresen szállított alvázakat a Csepel Autógyárból. Munkája során észrevette, hogy a szigetszent- miklósi telepen meglehetősen gondatlanul tárolják és felü­letesen bizonylatolják a Tau­rusból kapott gumiköpenye­ket. Azzal is tisztában volt, hogy ezeket a szabad prédá­nak tekinthető darabokat jól lehet értékesíteni. Budapesten járva az egyik kamion-parkolóhelyen megis­merkedett egy török gépko­csivezetővel, aki magyarul is tudott. Akai Celaletin Ülkü — a török pilóta — vevő volt a megszerzendő gumiköpenyeié­re. Halász Sándor pedig ekkor már megegyezett a Csepel Au­tógyárban néhány emberrel — gépkocsivezetőkkel, portá­A napilapok apróhirdetése között gyakran olvashatjuk i szét- és összeköltöző családot cserepartnert kereső sorait Vajon ki miért választja a; együttélést vagy dönt a külöi lakásba költözés mellett? A; utóbbi esetben legtöbbször < válás késztet az „egy lakásbó kettőt” megoldásra. Lehetsége; azonban az is, hogy a felnőt fiú vagy lány házasságot köt s a szülők szívesebben veszik ha a fiatalok önálló életet kéz denek. Hajlandók összébb hűz ni magukat, kisebb lakásbí költözni, vállalják a cseréve felmerülő tortúrát, a költsége két, ha ezzel még egy laká: nyerhető. Közös háztartás Az összeköltözés indítéké gyakran a megöregedett szülői támogatása, könnyebb ellátása Előnye, hogy a közös háztartá; kisebb költségekkel jár, meg szűnik a távolság, mert az ad dig naponta vagy hetente több­ször felkeresett szülőt nem régi otthonában kell ellátni (bevá­sárolni, lakását rendbe tenni), s ezzel sok idő szabadul fel, amelyet akár közös szórako­zással is lehet tölteni. Nem be­szélve arról, hogy megszűnik az örökös bizonytalanság, a „csak nincs valami baj vele” aggodalom szorongató érzése. Az özvegységre jutott idős ember, bár nem szívesen adja fel függetlenségét, de az évek múlása, a betegségek gyengítik erejét, hetvenen felül előbb vagy utóbb elérkezik az az idő, amikor nem tehet mást, el kell fogadnia a már szintén nem fiatal, ötven év körüli lánya vágj’ fia hívását, akit nemcsak a szülőszeretet, hanem a köte­lesség is sarkall, hogy gondos­kodjék róla. mekünkről, unokánkról van szó, akkor sem. A kíváncsi, fontoskodó, irányítani akaró idős ember nem vívja ki a csa­lád széretetét, tiszteletét, a lec­kéztető modort a családtagok nehezen tűrik. Viszont a másik végletbe sem szabad esni, a bé­kesség kedvéért mindent elvál­lalni: háztartást, főzést, taka­rítást, gyermeknevelést. Az idős szervezet gyorsan összeroppan a terhek alatt. Legyen irányadó a mértékle­tesség. A mindenről lemondás a család javára általában nem vezet jóra. Az öregség nem je­lenti az önálló élet feladását még családon belül sem. Nem szabad elfogadnia, hogy ő a második gyermekkorát éli. Ne osszák be a napját, ne gátolják kedvteléseiben, s ne fosszák meg a csendtől, a nyugalom­tól. Legyen a lakásban egy szo­ba, ha még a legkisebb is, ami csak az övé, ahová bármikor visszavonulhat. Mert lehet, hogy a nagymama nappal szí­vesen foglalkozik az unokájá­val, türelemmel válaszol a sok kérdésre, de délután szüksége van 1-2 órás pihenésre, és es­te se a gyermekszobában hajt­sa álomra a fejét. Pedig nem egy helyen így vezették be. Hosszú távra Természetesen az ideális együttélés a családi házakban oldható meg leginkább,_ ahol külön lakása van az idős szü­lőnek. A tanácsi bérlakásban vagy az öröklakásban, legyen az bármekkora is, már szoro­sabb az élet egy fedél alatt. Több a súrlódási felület, az üt­közési pont, s ezzel tisztában kell lennie minden összeköltö- zőnek. S azzal is: döntésük hosszú távra szól, mert az öreg ember számára nincs visszaút. Horváth Anita sokkal és targoncavezetőkkel —, hogy segítenek neki ki­csempészni a kívánt .holmi­kat. A gumiköpenyek meg­szerzése egyébként nem volt nehéz, hiszen túlnyomórészt a szabadban, őrizet nélkül tá­rolták azokat. Az első menetben 12 dara­bot vitt ki Halász Sándor ponyvával letakart rakomány­ként a teherautóján. Bűntár­saival együtt a gyár közelében egy bokros részen elrejtették a lopott holmit. A török ka­mionsofőr pedig átvétel után fizetett. Egy éven keresztül ment így az üzlet, míg egy alka­lommal a Csepel Autógyár 'fegyveres őrei leleplezték őket. A társadalami tulajdonban okozott kár 1 millió 289 ezer forint. A Pest Megyei Bíróság Ha­lász Sándort különösen nagy értékre, folytatólagosan, társ­tettesként elkövetett lopás, valamint a devizagazdálkodás megsértésének bűntettéért 5 évi szabadságvesztésre ítélte. Bűntársai ugyancsak börtön­be kerültek. Szabadi Feren­cet 4 év, Akai Celaletin Ül- küt 3 év 2 hónap, Szedlák Sándort 3 év 8 hónap. Gyön­gyösi Istvánt 3 év, Komáro­mi Józsefet 2 év és 8 hónap, Szabadi Istvánt 1 év 6 hónán börtönben végrehajtandó, Bundik lMjost 1 év próbái időre felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. TÍZ nap RENDELETÉI Gazdasági társulás. Az 1987. évi 28. trv. módosította a gazdasági társulásokról szóló jogszabályt. Magánkereskedelem. A ma­gánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. trv-t és a végrehajtá­sára kiadott 10/1982. (V. 14.) BkM rendeletet módosították. Gazdasági munkaközösség. A 97/1987. (XII. 31.) MT-ren- delet módosította a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó jogszabályt. Szerződéses üzemeltetés. Az egyes kiskereskedelmi és ven­déglátóipari üzletek szerződé­ses üzemeltetésére vonatkozó szabályokat módosította az 5/1987. (XII. 13.) KEM-ren- delet. Mezőőrszolgálat. A mezőgaz­dasági őrszolgálatról szóló jogszabályok közül a 25/1980. (VI. 27) MT rendelet és a 5/1980. (VII. 23.) MÉM-ren- délet egyes előírásait megvál­toztatták. Osztályba sorolás. A keres­kedelmi miniszter 6/1987. (XII. 31.) sz. rendeletével módosította a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolá­sáról szóló előírást, és így a jövőben a magánszemély ál­tal üzemeltetett penzióban legfeljebb 60 személy helyez­hető el. Erdőfenntartás. A 17/1987. (XII. 31.) MÉM—PM—AH együttes rendelet az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjéről szóló ko­rábbi jogszabályt módosítot­ta. A jogszabályok a Magyar .Közlöny 1987. -évi 67. számá­ból ismerhetők meg. Sorsok apróban Összeköltözők! Elcserélném... i Az együttélést, a beilleszke- a dést nem könnyű idős korban K kezdeni. Mindkét részről meg- alkuvásokkal jár, s aki csalá- z dón belül nem tud alkalmaz- i kodni a másikhoz, megkeserít- z heti saját és környezete életét. a Kétségtelen, még a fiatal nö- 1 vény is megsínyli az átültetést, s az öreg gyökerek még nehezeb- t ben fognak talajt az új föld- t, ben. Az idős emberek nagy ré- :, sze sértődékeny, feleslegesnek,- tehernek érzi magát, a meg­- változott körülmények még a jobban fokozzák a „nem kell 1 az öreg” már-már rögeszmés- gondolatát. S ezt minduntalan s kifejezésre is juttatják. A csa­lád bármennyire is próbálja megnyugtatni, hogy szeretik, örülnek, hogy köztük van. s hogy igyekezzen olvasással, ké­? zimunkával, tévézéssel elfog- * lalni magát, s ne csák a beteg- '■ ségeivel foglalkozzon — a szüntelen panaszkodás, az elé­gedetlen kesergés egy idő után elviselhetetlenné teszi... A békesség miatt I, Az együttélésnek számos él- I, lentmondása van, de hogyan- lehet ezeket csökkenteni, elke­- rülni? Általános útmutatót, há- k zirendet, receptet még nem si- a került senkinek sem összeállí- ” tani, mert ahány család, any­nyiféle természet, magatar- s tás ... Azért a többgenerációs a együttélésnek vannak íratlan k szabályai. Először mi adjunk k ahhoz, hogy kaphassunk is b szeretetet, figyelmességet, meg- 5, értést. Ne legyünk önzők, to­ll rődjünk a mások gondjaival, n és hallgassuk végig türelem- a mel, érdeklődéssel a panaszo- k kát, problémákat. Ha kérik, ■- adhatunk tanácsot, de nem ;- szabad erőszakkal beavatkozni mások dolgaiba, még ha gyer­'... háromszoba-hallos, 90 négyzetméteres, komfortos ta­nácsi lakásomat 2 db másfél szobás vagy 2 szobás és 1 garzon tanácsi lakásokra, max. II. emeletig. Lehet lakótelepi is...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom