Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1988. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Társadalombiztosítás Ahol magasra tették a mérőét A napokban tartotta éves munkaértekezletét — amely­nek levezető elnöke Nagy Sándor szakszervezeti titkár volt — a ceglédi társadalom­biztosítási kirendeltség. Az eseményen többek között megjelent dr. Kiss Lenke, az Országos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság jogi és szak- igazgatási főosztályának he­lyettes vezetője, dr. Götczin- ger István, a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács elnöke, Bognár Miklós, a Bu­dapesti és Pest Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, valamint Nagy Ist­ván, az MSZMP városi bi­zottságának politikai munka­társa. ::::: Takács András, a társada­lombiztosítási kirendeltség ceglédi vezetőjének írásos be­számolójából az 1987-es év te­vékenységéről egyebek mel­lett megtudhattuk, hogy nem­csak a jogszabályváltozások, hanem a hivatal költözködése és az igazgatóságtól átvett családi pótlék ügyintézése és feldolgozása miatt kellett minden eddiginél nagyobb feladatokat megoldaniuk. S nem lényegtelen az, hogy mi­lyen színvonalon, mert az ál­lampolgárok közérzetét ala­posan befolyásolja, hogy az ügyeiket mennyire türelme­sen, hozzáértéssel és főleg bü- rokráciamentesen intézik. Az egyes csoportok munká­ját értékelve a kirendeltség­vezető megállapította, hogy a nyugellátásnál tevékenykedők folyamatos és jó minőségű ügyintézést végeztek. Beteg­ség és szabadság miatt nem­egyszer volt szükség az osz­tályon belül átcsoportosítás­ra. A december havi hátra­lék alakulását alaposan meg­határozta — a rendelkezések módosítását követően —, hogy szüneteltetni kellett a nyug­díjigények gépi feldolgozásra történő továbbítását. Kilenc- százötvenöt elutasító határo­zatot adtak ki, hatszázhuszon­nyolc ellen érkezett felülvizs­gálati kérelem. Az esedékes orvosi felülvizsgálatokra 732 főt idéztek be. Az alapeljá­rásnál az előző évihez képest csökkent a tanúmeghallgatások száma. A családi pótlékkal foglal­kozó osztály kettős feladatot lát el. Egyrészt a kibővített ceglédi illetőségű terület csa­ládi- és jövedelempótlék-igé­nyeit bírálja el. Másrészt feldolgozza a budapesti osz­tály teljes anyagát. Az előb­binél a havi levelezések szá­ma 1000—1500 darab volt, az ügyintézési idő nem haladta meg a hét napot. Jogtalan családi pótlék visszafizetésére kötelező határozatot ötvenhá­rom igénylőnek küldtek ki. Panaszügy nem fordult elő. Februártól szinte teljesen új munkaerőgárdával — 32 munkatárs — kezdték el a budapesti anyag ügyintézését, amely a hátralékkal együtt ‘óbb mint 142 ezer darab volt. Az éves munkát nehe­zítette, hogy kétszer emelték a családi pót:.!; összegét A kartonok átvezetése, valamint az elavult névmutatók újra­írása jelentős többié* munka val járt. Júniustól a visszaér­kezett családi- es jövedelem- pótlék nyilvánt-rtísa is Ceg­léden történik. Havonta mint­egy 400 tételt kell ismét ki­utalni. A pénztár munkája rendkí­vül megnövekedett. utalási tételszámban és pén-"’:1 "Ol­lómban egyaránt. Míg a ki- rendeltség kiadásainak össze­ge valamivel több volt 39 millió forintnál, addig 1987- ben meghaladta a 117 milliót. A peres ügyek zömét a bal­eseti jegyzőkönyvek feldolgo­zása, illetve a különböző nyugellátásokkal kapcsolatos visszatérítések tették ki. Ll Februártól ügyfélszolgálati irodát alakítottak ki, amely igazán eredményesen műkö­dött. Hiszen 7823 ügyfél kö­zül 7393-nak már az irodánál sikerült rendezni az ügyét, csupán 430 honpolgárt kellett az illetékes egységhez irányí­tani. A betegellátási csoport­nál az igények feldolgozása három napon belül megtör­tént. (Rendszeres volt a to­vábbképzés.) A járulékügyi részleg feladatait tekintve közepes nehézségű évet zárt. Egy hónapban átlagosan 120 összesítő elszámolást és 115 összesítő kimutatást készítet­tek. Havonta körülbelül 380 kisiparos, magánkereskedő, társasház havi jegyzékét vizsgálták felül. Baleseti kár­térítés miatt 198 tételt terhel­tek ki. Az ellenőrzési csoport létszáma jelentősen változott. A jelenlegi 14 munkatársból 5 személy tanulóellenőr. Nagy segítséget nyújtottak az igaz­gatósági családipótlék-anyag elkészítéséhez. Betegellenőrzé­si napot 226-ot terveztek, ami 307-re teljesült. Az év során 4615 beteget látogattak meg, 833 esetben küldtek ki táp­pénzmegvonási javaslatot — a munkáltatók 88 alkalommal vonták meg a táppénzt. A kirendeltség vezetői a bel­ső ellenőrzések során az egyes ügyviteli egységek munkájá­ban elvi hibát nem találtak, csupán elenyésző számban tettek észrevételt, amelyeknél utólagos intézkedéseket írtak elő. A kitűzött feladatokat jó színvonalon teljesítették. Fel kell készülniük a tár­sadalombiztosítás új tartalmi elemeinek fogadására, a re­formra. S a kirendeltségnél senki nem dolgozhat úgy, hogy ne a képességei legjavát nyújtsa. |:f|| Ezt követően hozzászólások hangoztak el, többek között arról, hogy égető gond a kor­szerűtlen telefonközpont — túlságosan leterheltek a vo­nalak — bővítésre a közeljö­vőben aligha kerülhet sor. Megnövekedett munkáikhoz számítógépekre lenne szükség, a szűkös anyagi kereteik ezt nem teszik lehetővé. Ugyan­akkor elavultak, ésszerűtle­nek és kevésbé érthetőek a nyomtatványok: egyelőre a házilag készített — új formá­jú — példányok látszanak megoldásnak. Cegléd a hazai lapokban A Zalai Hírlap december 5-i számában jelent meg az Elfogták, mielőtt a liatarra ért volna című bírósági tudósítás Szabó István ceglédi lakosról, aki szeptember elején szaba­dult a börtönből. Disszidálási szándékkal Zala megyébe uta­zott, ahol — hogy pénzt sze­rezzen — különböző helyek­re, lakásokba, víkendházakba, üzlethelyiségekbe tört be. El­fogták, és a Keszthelyi Váro­si Bíróság, mint különösen visszaesőt, Szabó Istvánt til­tott határátlépés előkészülete, 12 rendbeli lopás kísérlete, lo­pás bűntette es vétsége miatt 1 év 8 hónap börtönre és 2 év közügyektől való eltiltás­ra ítélte jogerősen. A Magyarország december 18-1 számában olvastuk, hogy a- ceglédi Kaszinó tagjainak száma már a százhoz közele­dik. A rövid írás szerint sike­resebb a Kaszinó elnevezés, mintha Közösségi Háznak ti­tulálnánk, hiszen nem szük­ségszerűen úri, s természete­sen nem is játékkaszinó, ha­nem a napjainkban sok he­lyütt hiányzó társas együttlét új-régi tormája. A Képes 7 december 19-i számában jelent meg László Ilona: A házak nem hazud­nak című képes riportja, amelyben bemutatja Kerényi József Ybl-díjas építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárát, a ceglédi Széchenyi úton felépült kápolna tervező­jét. A kápolnáról négy na­gyon szép felvételt láthatunk a lapban. A Magyar Hírlap december 30-i számában olvastuk, hogy kétezer vonal kapacitású új telefonközpontot helyezett üzembe Nagykőrösön a Buda­pest vidéki Postaigazgatóság, amellyel azonban a budapesti távhívóközpont túlzsúfoltsága miatt egyelőre csupán Cegléd hívható közvetlenül. A Magyar Hírlap január 9-i számának mellékletében látott napvilágot Szarka Klára: Amíg a világ elfogad című kénes riportja, amelyben be- mMtntja Tpth Istvánt, a Ceg­léden élő világhírű fotómű­vészt. Itt látható Tóth István több híres felvétele is. Összeállította: Késik Lajos Hol játszatnak a gyerekek? Mint félrebiccent tétova fej, bóbiskol a vasforgó az elha­gyatott játszótéren. Körötte kitaposott árokban sárgyűrű. Rozsdás, nyöszörgő hintá-k, fémmászókák, árvaságuk leg­teljesebb magányában, nem­csak (játszó) társtalanul, de apátlanul, szüfőnnyátlanul, idevettetve nem megálmodó­juk által, csak a sors kiszá­míthatatlanságából. m&ti Mert ugye az nem lehet, hogy valaki rokonságot vál­laljon ezekkel a hideg, kör­nyezet- és gyermekidegen kí­sértetekkel. s netalán bevallja, hogy egykor, még megtestesü­lésük előtt épp ilyen torzszü­löttekről álmodott. Hacsak- nem rémálmaiban. Az idő és használat pusztító szenvedé­lyétől úgysem menekülhetnek, akkor legfeljebb csak a rozsda marhassa őket. és semmiképp se kelljen olyan emberi, gyer­meki gyarlóságoknak eleget tenniük, mint" gyönyörködte­tés, örömszerzés, netalántán izgalomteli felüdülés. Alom vagy rémálom, nem számít, a lényeg az. hogy va­laki, valamikor megspórolt egy csomó fejtörést, mármint ami a tervezést illeti, és mon- dá. hogy legyen. A teremtés néhány vascső és egy hegesz­tő pi szó! y segédletével végbe is ment. Es lón! Hogy hol van ez? Mindegy, mert valamennyi játszóterün­kön ilyen a helyzetkép. Bár ez túlzás, mármint, ami a ..minden" és ..játszóterünk” kifejezéseket illeti, mert a minden csak egy-kettő, s in­kább játszószögletekről és -sar­kokról illenék szólni. Ezen már az sem segít, ha mégis megnevezzük városunk leg­szebb parkját, mindössze az ellentét válik még rikítóbbá. Hogy hol lehet mégis a min­dennapok gyermekgondjait fe­ledni, a bajoktól elszakadni? Hát természetesen poros, vágy- betonos iskolaudvarokon rúg­va rendületlenül a labdát. Itt aztán nem érhet senkiit meg­lepetés, még a legkisebb ka­vics színes erezetével is köze­li ismeretségbe kerülhetünk, nem lehet eltévedni. m, w Nincs választásuk a gyere­keknek. nem tehetik meg, hogy ha unják már. kapják magukat és ott teremjenek egy napsütéses órácskára mondjuk, Hajdúszoboszló, Girdiátay görgősorok Miskolctapolca, Gyula, Szent­endre vagy Budapest szabad­ság-hegyi játszóterén, hogy ki­próbálhassák, milyen, ha fá­ból, kötélből és hálóból ké­szült játéktüneményekkel ke­rülhetnek kapcsolatba, boldog testközelbe. Fafaragó népművészek sze­metéből, s csöppet sem ki­mért ötletességéből mozdul itt minden csodaparipa, lovassze­kér. forgó, mérleghinta, és megnevezni sem tudom a ka­landokra ragadó sok bűvös szerkenvtűt. Volt már kezde­ményezés az elmúlt években ilyen jellegű létesítmény meg­alkotására, hisz gyermekkori álmait, hiányérzetét, ágáló szépérzékét egyetlen szülő sem tudja egykönnyen a lemondás bugyraiba gyömöszölni. é&k W Mégis megakadt valahol a terv. valószínűleg az álom, vagy a „nincs rá pénz” skru- pulusának határain belül. Így aztán jobb is. hogy gyerme­keink nem teremhetnek csak úgy itt meg ott. Könnyebb így: amiről nem tudunk, amit nem ismerünk, sohasem birtokol­tunk, azt nem is hiányoljuk, legfeljebb ösztöneinkben. Zimonyi Zita férges növények Kéksav, csak szellemeknek Tavaly tíz darab készült, jelenleg tizenöt hengermfivi anyagtovábbító görgősort gyártanak a Tömegtakarmány-ter- melési és Gépjavító Gt. lakatosmühelyében. Zágon Levente és Tarai János a csapágyházak furatait készítik. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Mintegy kétezerötszáz évvel ezelőtt egy athéni börtön het­venéves foglya bátor mozdu­lattal felhajtotta a bürökpohár tartalmát és jobblétre szende- rült. Az áldozat a nagyszerű filozófus, Szókratész volt. Egy másik történelmi élmény a császárkori Rómába vezet, ahol Augustus császár ural­kodása idején a hatalom politikai ellenfeleit sisakvirág- méreggel pusztították el, amit eredetileg a garázdálkodó far­kasok ellen használtak. A két példából az is látszik, hogy bármennyire kedveljük a növényeket, érdemes ható­anyagaikat ismerni, mert nem egy közülük súlyos mérgezést, olykor halált is okozhat. Mérgező az a növény, amely már viszonylag kis mennyiség­ben elfogyasztva is zavart, vagy kóros elváltozást okozhat az egészséges ember vagy az állat szervezetében. Tehát jo­gos az óvatosság! Egy régi vi­rágnyelvkönyvecske így szel- lemeskedett a múlt században: „Aki nem szereti az urát, főz­zön neki csomorikát!” Szeren­csére ilyen tébolyult ötlete csak ritkán van az emberek­nek, így inkább a vétlen mér­gezés- elkerülésének legfőbb szabályait érdemes számba venni. Ezek a méreganyagok ké­miai természetüket tekintve rendkívül különbözőek, van­nak idegrendszert, májat, emésztőcsatornát, légzőszer­veket, vérkeringést és a sófor- gaimat károsító vegyületek. Ma már a pohánkát nemigen fogyasztják, de ki hinné, hogy hajdan e gabonanövény fo­gyasztása forróság idején sú­lyos napégést okozhatott. Még a közelmúltban is élén­ken foglalkoztatta a közvéle­ményt a maszlagos lencse, vagy a babba keveredett rici­nus, sőt a difíenbachialevél fogyasztásából származó mér­gezések nem egy esete is. Né­hány ismertebb parki növény, dísznövény e sorba tartozik, így gyermekeink felügyeletét erre is ki kell terjesztenünk. A borókák, a mocsári gólya­hír, mezei szarkaláb, pipacs, a pünkösdi rózsák, aranyeső (nem a Forsythia!), az illatos lednek kisebb-nagyobb mér­gezést idéznek elő. A török­bab, amelynek lángpiros a vi­rága, zöld a hüvelye, halálos. A csíkos kecskerágó, a boros­tyán bogyótermése, a fagyai termése, az örökzöld magyal piros bogyója szintén emléke­zetes kórházi élményt hozhat. Fontos szabály, hogy a gyer­mekek ne vegyenek szájukba ismeretlen növényt. Csak az állatok egy részének van olyan csodálatos ösztöne, hogy szag­lás alapján elkerülik a ve­szélyt. A szulákok, a kerek repkény, ördögcérna (temetők kerítésén), a farkasalma, az ebszőlö, a gyűszűvirág, vad­repce, sőt még a pásztortáska is mérgezést okozhat. A betyárkóró sem azért kapta nevét, mert kólikát okoz, hanem mert mindenütt megtalálható, vagyis veszélyt rejteget. A közönséges cicka­fark vizes kivonata vagy ép­pen a vöröshere virágos hajtá­sa vetélést idézhet elő. Az al- körmös érdekes faj, mert sok­felé borfestőnek használják termését, de sztrichinféleséget tartalmaz a szára és gyökér­törzse, amely köztudottan ve­szélyes méreg. A májusi gyöngyvirágnak is csak az illata jó, de termése igen komisz mérgezést vált ki, az árvalányhajat pedig védett­ségén túl mérgező volta miatt is ajánlatos elkerülni. A ci­rokhajtások, a keserű gyü­mölcsmagvak egyaránt cián­anyagot halmoznak fel, a kék- sav> viszont csak a Kísértet- kastélv Spessartban c. film szellemei számára volt fo­gyasztható, különben halálos méreg. Surányi Dezső A szotyoláról Hatalmas erőfeszítések árán korszerű létesítménnyel gaz­dagodott városunk, a környék parkosítása is megtörtént. A fű már serken, mégis rossz érzés kerít hatalmába. S ezt egy csodálatos karriert befu­tott növény, a napraforgó, az­az Helianthum annuum okoz­za. A hatalmas tányéraiból kinyert magvakból olajat saj­tolnak, vagy... Az olcsó mag kellemes íze miatt kapós, s így némely ke­reskedő anyagi gyarapodását jócskán elősegíti, de ez még mindig nem zavar. Zavar vi­szont, hogy a magbelek kirop- pantása után mi lesz a maghéj sorsa. Hogy ízléstelen a maghéj köpködése, nem vitás, de hogy a derék szotyolázók malac- óllá változtatják az új pálya­udvart, az már nem csupán a Volán gondja és szégyene. Mi­vel ősrégi tapasztalat, hogy az illemhely mellé helytelen knnvhát építeni: nincs lehe­tőség arra, hogy a szotyolahéj- fertőzés ellen másképp véde­kezzünk, csak úgy, ha meg­szűnik a tökmag és naprafor­gómag árusítása. S. D. Tanácstagi beszámoló Február 16-án két kör­zetben lesz tanácstagi be­számoló. A 14-es körzet tanácstagja, Takács Péter 5 órakor a Démász ceglédi telepén, míg Nyújtó Fe­renc, a 48-as körzet ta­nácstagja fél hatkor a Várkonyi-iskolában talál­kozik a választóival. Növendékek hangversenye A ceglédi zeneiskolában feb­ruár 19-én, pénteken 17 óra 30 perckor dr. Paczolay Béláné énektanár, 20-án, szombaton 16 órakor Béres Károlyné zon­goratanár és Volter Kálmán gitártanár, míg 22-én, hétfőn 18 órakor dr. Molnár Attiláné, valamint Mukli Gyula hege­dűtanárok, 24-én, szerdán 18 órakor Banai Istvánná ütősta- nár, 26-án, pénteken 18 óra­kor Ballay Judit zongoratanár, 27-én szombaton 17 órakor pe­dig Kelemenné Balogh Zsuzsa csellótanár növendékeinek hangversenye lesz. Farsang Farsangi bál lesz február 20-án este a helyőrségi klub­ban. A szórakoztató műsorról a Hangulat együttes gondos­kodik. ISSN 0133—260# (Ceglédi Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom