Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

1988. FEBRUAR 2., KEDD

A Pest Megyei Tanács ülése

Lapunk első oldalán olvasható az az összefoglaló, amely a Pest Megyei Tanács hétfői ülésén lezajlottakat ismerteti. Amint ott jeleztük, a testület megtárgyalta és elfogadta legfőbb kincsünk, semmi mással nem pótolható értékünk, egészségünk megőrzésének megyei programját. A haza e darabján élő majdnem egymillió ember egészségi állapotáról kaptak képet a tanács tagjai, bevezetőjeként és alapjaként annak, milyen irányokban cs miféle formákban a legsürgetőbbek a teendők. A Jeladatok rövidebb távra, 1990-ig szóló részét éppúgy áttekintette a testület, mint a hosszabb távú célokat és azok elérésének eszközeit. A továbbiakban részletesen ismertetjük a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag, a szóbeli kiegészítés, valamint a véleményekben elhangzottak alapján a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségmegőrzés megyei programjáról szóló napirendi pontot.

nak a felépítése, amely negyven mozgássérült, enyhén fogyatékos kicsit fogad be, a szociális feladatokkal foglalkozók képzésének, továbbképzésének a megszervezése a megye felsőfokú és középfokú oktatási intézményeiben. Ugyancsak ez a testület tette meg az első lépéseket a szociális gondoskodás, a komplex családgondozás intézmény- hálózatának a fejlesztésére, folyamatos kiépítésére vagy a megyei gyógyszertári központban a galenusi (gyógyszerkészítő) laboratórium korszerűsítésére.

Javult a beszámolási időszakban a bizottság ellenőrző tevékenysége is. Amikor annak érezték szükségét, akkor élték a kihelyezett ülés lehetőségével, így Nagykőrösön, Kere- pestarcsán áttételek nélkül ismerhették meg a gondokat és a teendőket. Az ellenőrzésnek fontos része a helyi tanácsok egészségügyi bizottságai munkájának segítése. Az ilyen témakörökben kapott tájékoztatások (így Szentendre, Gödöllő esetében) lehetővé tették nemcsak a tapasztalatok cseréjét, hanem munkamódszerek megismerését és átadását is.

A korábbiaknál magasabb fokot ért el a legutóbbi öt évben az az együttműködés is, amelyet a megyei tanács más bizottságaival alakított ki a beszámolótestület. Egyebek között közös munka (a művelődési bizottsággal) hozta létre a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó elemzését, a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának mérlegét, s egy másik testülettel (a tervgazdasági bizottsággal) együttműködve formálódott ki a megye középtávú szociálpolitikai programja. Nem eléggé szoros ugyanakkor a bizottságnak a kapcsolata az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságával, így például egyetlen közös állásfoglalás kialakítására sem került sor.

Elfogadhatónak tartja a bizottság a részére adott tájékoztatásokat, ám joggal kifogásolja, hogy állásfoglalásainak sorsáról, végrehajtásáról nincsen elegendő ismerete, a történtek jelzése nem rendszeres.

A megyei tanács, az elhangzottak alapján, valamint az előzetesen megkapott írásbeli jelentésre támaszkodva, elismeréssel vette tudomásul a bizottság tevékenységét. Megfelelően tölti be szerepét, munkája minden tekintetben javult, különösen elismerést érdemel kezdeményező készségük. A határozati részben a megyei tanács a bizottságnak felhívta a figyelmét a fokozott közreműködés szükségességére az egészségmegőrzés, a szociálpolitika megyei programjában, a gyermek- és ifjúságvédelemben. Keresni kell a lehetőségeit az ellenőrző munka módszerbeli gazdagításának, a helyszíni tapasztalatszerzés bővítésének. Módot kell találni a koordináció erősítésére is.

Intsrpcüációk

Kiszolgáltatva

Lapunk 1987. december 22-i számában, a megyei tanács üléséről tudósítva, beszámoltunk arról is, hogy az elhangzott interpellációknak csak egy részére lehetett, jellegüknél fogva a helyszínen választ adni. Másik részükre, a törvényes előírásoknak megfelelően és a szokásokhoz híven (az interpelláló tanácstagok a szakigazgatási szervek vezetőitől már korábban megkapták az írásbeli választ) most tért vissza a testület.

Bene László, Abony megyei tanácstagja a többi között a Ceglédet és Abonyt összekötő autó- buszjáratok útvonalának módosítását kérte, mivel azok elkerülik a város központját. Amint az érintettek egyeztető megbeszélésén kiderült, valóban lehet és kell is módosítani, február elsejétől a napi tizenkét járatból négy úgy közlekedik, hogy érinti a városközpontot.

Kemence és Vámosmiko- la megyei tanácstagja, dr Pásztor Imre, valamint Komáromi Gyula, Ácsa képviselője a két körzet ismétlődő áramszolgáltatási zavarait kifogásolta. Amint a tegnapi ülésen elhangzott válaszból kiderült, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatóját felkérték az érintett áram- szolgáltató vállalat ellátási területén belüli tevékenysége felülvizsgálatára, a megfelelő színvonal és fegyelem kialakítására. Az ügyről, valamint az ismétlődő panaszokra okot adó jelenségekről a megyei tanács szükségesnek tartotta tájékoztatni az energia- szektort felügyelő ipari miniszterhelyettest As.

A' már említett Bene László egy további interpellációja az abonyi gázvezeték-építés és az új fogyasztók bekötése körül kialakult ellentmondásos helyzetre utalt. Itt is megtörténtek a kezdő lépések a feszültség enyhítésére, a gázszolgáltató vállalattal folytatott további egyezte tésekre van azonban szükség ahhoz, hogy tisztázód jék, a település melyik részén nyílik mód új bekö tésekre.

Talán hamari módon rámondhatnánk az eddig ol vásottakra, az ügyek ezek szerint sínre kerültek. Fordítsunk azonban a nézőkén, s kérdezzük meg: miért kerültek le egyáltalán a „sínről”?! Itt rejlik ugyanis a lényeg. Ott, hogy egy megyei vezető testületnek, a tanácsnak kell — és sajnos, valóban kell, mert csakis ennek köszönhetően mozdultak ki az ügyek a holtpontról — ilyen kérdésekkel töltenie az időt, utasítani a szak- igazgatási szerveket a fel lépésre, holott... Holott minden említett (és hasonló, gyakran ismétlődő) esetben olyan szolgáltató kát kell figyelmeztetni elemi kötelességeik teljesí tésére, akik nem csekély pénzt szednek be a lakosságtól, akik létét a lakossági igények szavatolják. Ezeknek a nagy, országos szolgáltatóknak azonban egy helyi tanács, egy település lakossága annyi, mint... Le ne írjuk! ezért kényszerül a megyei testület fellépni ezekben az ügyekben, akaratlanul is tudomásul véve, hogy a szolgáltatók aránytévesztései következtében a me gyei tanács (szakigazgatási szervei) ügyintézőkként lót-fut. S olyan ügyekben amelyeknek nem lenne szabad elhagyniuk a település határát, s amelyeknek néhány nap, egy-két hét alatt kellene megoldódniuk.

szociális, kulturális és egész- ségügyi ellátásában tapasztalható színvonalkülönbségekkel Az egyenlő életesélyek feltételeinek megteremtése érdekében éppen ezért a terület- és településfejlesztésben differenciálásra kell törekedni, ezen a módon is mérsékelve az indokolatlan eltéréseket, aránytalanságokat.

Része a hosszú távú programnak az idősekről, a hátrányos helyzetű fiatalokról, a nagycsaládosokról való gondoskodás fokozása, a rokkantak és fogyatékosok rehabilitációjának eredményesebbé tétele. Itt elsősorban arra van szükség, hangsúlyozták többen, hogy a már meghozott határozatokat következetesen hajtsák végre mindenütt, s teremtődjék jobb összhang az ezekben a feladatokban tevékenykedő állami, társadalmi szervek, illetve a megyei és a helyi programok között. Erre már csak azért is szükség van, mert az egészségmegőrzési teendők végrehajtásában az egészségügy akkor tudja betölteni a hajtóerő szerepét, ha a gyógyítás színvonalának javítása mellett előtérbe kerül a megelőzés, a szűrés, az ún. aktív gondozás, az egészségnevelés és tanácsadás, ami együtt az ún. szociális orvoslás fokozatos kibontakoztatásával egyenlő. Elengedhetetlen igény fogalmazódott meg a tanács ülésén az egészségügyi dolgozók személyes példamutatására, a szervezésben rejlő tartalékok hasznosítására. Mivel mindenre nem futja a szellemi és anyagi erőkből, a hosszú távú program sikeres végrehajtásának egyik feltétéle, állapította meg a megyei tanács, hogy időszakonként és területenként rangsorolják az érintettek a tennivalókat, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a lakosság

egészségi állapotára gyakorolt hatások figyelembevételével.

A hosszú távú programmal együtt a tanács elfogadott egy feladattervet is, amely 1990 végéig határozza meg a konkrét teendők legfőbb csomópontjait. A sok ágra oszló feladattervben helyet kapott például olyan teendő, mint a megye egészének feltérképezése az egészségi állapot alapján, s ennek a feltérképezésnek a részeként képet kell alkotni arról is, területenként miként különböznek a leggyakoribb halálokok, melyek a gyermekvállalással, a terhesgondozással, a szüléssel és a csecsemőhalandósággal összefüggő sajátos megyei problémák.

Nagy vállalkozás, de kétségtelenül szükséges, a felnőtt lakosság részletes szűrő- vizsgálatának elvégzése, ezen belül kiemelt figyelemmel a daganatos megbetegedések korai felismerésére. Jogos igény körvonalazódott a testületi ülésen a komplex családvédelmi szolgálat tevékenységének bővítésére. Folytatni kell a családvédelmi központok hálózatának kiépítését, s az évtized végéig még kell teremteni a családgondozók, a szociális munkások szakmai képzésének és továbbképzésének feltételeit a váci egészségügyi szakközépiskolában, valamint a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. Jelentős részét teszik ki a feladattervnek az ifjúsággal kapcsolatos teendők, amik sorában a sportolási lehetőségek bővítése éppúgy helyet kapott, mint a speciálisan az iíiúságnak szánt tanácsadás körének a bővítése a Budaörsön és a Dunakeszin szerzett kedvező tapasztalatok alapján. A határozati részben a megyei tanács rögzítette a szükséges intézkedések határidejét és felelőseit.

Bizottsági munka

Hatásos formaként kínálja fel az érdekegyeztetések fórumát

Bgfszségmegerzési program

Legyen kincs a közösségnek, legyen érték az egyénnek

Másfél évtizedre visszatekintve, a megye egészségügyi ellátásának fejlesztése folyamatos és dinamikus volt, de ennek ellenére is kedvezőtlen tapasztalatok mutatkoznak a lakosság egészségi állapotában, így sűríthetjük a tegnapi tanácskozáson a jelenlegi helyzetről kialakult álláspontot. A megyében a lakosság szinte valamennyi korcsoportjában magasabb a halálozási arány, mint az ország más területein, s nyomatékos figyelmeztetés ezen belül az, hogy a 40 és 49 év közöttiek korcsoportjában egy évtized alatt a korábbinak a másfélszeresére emelkedett az elhunytak száma.

Elgondolkoztató példák hangzottak el a felszólalásokban arra, miként emelkedik a táppénzes napok száma — ami alapvetően a gyakoribb megbetegedésekkel, illetve a súlyosabb, nemegyszer rokkantsághoz vezető állapotokkal függ össze —, milyen aggasztó méreteket öltött a gyógyszerfogyasztás. Ez

utóbbiban része van természetesen a romló egészségi állapotnak, de a helytelen gyógyszerfogyasztási szokásoknak is, mert ezek ártalmai az emberek többsége előtt nem kellő módon ismertek. Sokféle hatás következményeként a megyében kedvezőtlenül alakul a születéskor várható élettartam, például a ma negyvenéves férfiak életkilátásai másfél évvel rövidebbek az országos átlagnál. Csökkennek az él- veszületések, a javulás ellenére a csecsemőhalálozás arányszáma a megyében még mindig magasabb az országos átlagnál.

Hiba lenne az említett és a hasonló tapasztalatok gyökereit kizárólag az egészség- ügyi ellátás — egyébként indokoltan fejlesztésre szorulónak minősített — színvonalában keresni. Többen is hangoztatták, a nem túlságosan kedvező képben összesű- rősödik mindaz, ami az életmóddal, az életvitellel összefügg, ami az életkörülményekben rejlik. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb gond ilyen tekintetben a halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél, valamint az agglomerációs övezetben található.

Egyszerre helyzetkép és teendők felvázolása, hogy a megyében a megbetegedések számának emelkedési mértéke nagyobb, mint a népesség gyarapodásáé. Kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, növekszik a daganatos elváltozásoké. Központi gondolata volt mind az előterjesztésnek, mint a felszólalásoknak az a tudományos kutatásokkal bizonyított tény, hogy az egyén egészségi állapotát döntően az egészségtelen életmód befolyásolja, míg második helyen a környezeti ártalmak állnak. Az életmódon bein kiemelkedő a szerepe, mini kockázati tényezőknek, a túlzott alkoholfogyasztásnak, i dohányzásnak, a helyteler táplálkozásnak, a mozgáshiánynak és a hajszoltságnak Többen aláhúzták, milyen ve •zélyek rejlenek az élvezet

cikkek fogyasztásánk jelentős növekedésében.

Kapcsolódva a Minisztertanácsnak a témában hozott határozatához, valamint a megyei pártbizottság által elfogadott irányelvekhez, a megyei tanács ülésén tárgyalt és elfogadott program rövidebb távon a lakosság egészségi állapotában mutatkozó tartósan kedvezőtlen irányzatok mérséklését, hosszabb távon pedig azok visszaszorítását jelöli meg célként. Ezeknek a céloknak az elérését — és ez nagy nyomatékkai fogalmazódott meg az ülésen — csakis az erők teljes összefogásával lehet elérni. Ebben az összefogásban éppúgy része van a tanácsoknak, a társadalmi szervezeteknek, a munkahelyeknek, mint a családoknak, az egyházaknak, s természetesen az egyéneknek, akiké.rt és akik által történik, történhet meg mindaz, ami a kedvezőbb egészségi állapot elérését szolgálja.

Másfél, két évtized távlatában gondolkodva, a megyei tanács alapvetőnek ítélte meg a fiatal nemzedék egészség- védelmét. Arra van szükség — amint az elhangzott —, hogy az egészséges életmód elemei mintaként és értékként épüljenek be a nevelési folyamat minden mozzanatá- ■ ba. Az egészségnevelésben kapjon az eddigieknél nagyobb teret a családi életre való ráhangolás, a sportolás igényének a felkeltése, az egészséget károsító szokások, a kóros szenvedélyek veszélyeinek a megismertetése, az ellenük való küzdelem.

A halandóság csökkentése, a várható élettartama meghosszabbítása érdekében megkülönböztetett teendőként kell kezelni a csecsemőhalálozás és a koraszülések arányának az országos átlagra történő visszaszorítását. Ennek módszertárába a család- és nővédelmi tanácsadás színvonalának javítása éppúgy beletartozik, mint hatókörének kibővítése, a szakszerű terhesgondozás, a korszerű szülőszobai ellátás megteremtése. Ide tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a daganatok csökkentésében, megelőzésében jelentős szerepet játszó komplex szűrővizsgálatok rendszerének a kiterjesztése, a gondozói hálózat személyi és tárgyi feltételeinek a javítása.

Riasztó példák illusztrálták a felszólalásokban, mennyi felelőtlenség érhető tetten a közlekedési, a foglalkozási és az otthoni balesetekben. Éppen ezért rendkívül nagy szükség van a minden korosztályra kiterjedő és széles körű, korszerű felvilágosító munkára, oktatásra, a sérültek ellátásának fejlesztésére, a közlekedésbiztonság feltételeinek a folyamatos javítására és fokozott ellenőrzésére, a munkafegyelem és a munkafeltételek jobbítására.

. Mind az otthoni, mind a fog- ; lalkozási és közlekedési baleseteknél megkülönböztetett . szerep jut a családnak, az egyénnek, a felelősségérzet- i nek, olyan tényezőknek, mint

Legutoljára öt esztendeje adott számot tevékenységéről a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága. Az akkor kapott útmutatás szerint — és erre nem árt emlékeztetni, hiszen a mostani számonkérésnek ez kínálkozott elsődleges alapjául — a ■tfestület erősítse tovább ellenőrző tevékenységét, bővítse a helyszíni segítségnyújtás formáit, javítsa az együttműködést a tanács más bizottságaival, a társadalmi szervezetekkel. A tanácsi testület annak idején azt is a bizottság figyelmébe ajánlotta, hogy foglalkozzon behatóan olyan kérdéskörökkel, mint az idős korúakról való gondoskodás, az ifjúság-egészségügyi és a sportegészségügy, a rehabilitáció, az üzemegészségügy, s nem utolsósorban a népesedéspolitikai határozat végrehajtása.

Gazdag útravaló volt ez, s amint a tegnapi jelentéstételből kiderült, hasznos. A bizottság — és ezt a megyei tanács elismeréssel nyugtázta — döntő részben eleget tett a számára meghatározott feladatoknak. Az 1935-ös újjáalakításkor a tizenöt fős testületnek jót tett a felfrissítés (tizenegy új tag került be a bizottságba), s bár a megjelenés még nem mindenkor tartható megfelelőnek a tagok részéről, érvényesülnek a területi tapasztalatok a munkában.

Fontos feladata a tanácsi bizottságoknak az előzetes véleményezés és állásfoglalás. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság a korábbiaknál jobban megfelelt ennek a követelménynek. Kilenc esetben vitatott meg a végrehajtó bizottság s két ízben a megyei tanács elé kerülő átfogó anyagokat. Javaslataikat, észrevételeiket döntően figyelembe vették az említett testületek, ugyanakkor szükség van a jövőben arra is — amint ez hangot kapott a téma tárgyalásakor —, hogy az egyes napirendekkel kapcsolatos éltére véleményét, az előterjesztés egyes részleteivel összefüggő esetleges más álláspontját a bizottság írásba foglalja s terjessze elő a végrehajtó bizottságnak, illetve a tanácsnak. Ennek azért nagy a fontossága, mert a döntést hozó testületeknek így módja nyílik mérlegelésre, vajon valóban helyes-e az amit az előterjesztés tartalmaz, avagy a bizottsági eltérő vélemény áll közelebb a realitásokhoz.

Elismeréssel értékelte a tanács a bizottságnak a kezdeményező szerepét. Tevékenységüknek ezt a részét olyan ügyekben tett lépések fémjelzik, mint például a család- és nővédelmi tanácsadók működésének felülvizsgálata, a terhestanácsadás feltételrendszerének az elemzése, a táppénzeshelyzet javítása érdekében a csoportvezető belgyógyászhálózat teljes körének a kiépítése. A bizottsághoz fűződik a kezdeményezés olyan témakörökben is, mint a gödi egészségügyi gyermekotthon keretében annak a pavilon-