Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

VÁCI KsHXnuD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1988. FEBRUAR 11., CSÜTÖRTÖK A név kötelez Ismét a legjobb száz között? Zárszámadé közgyűlés a szedi Virágzó Mgtsz-feen Nagyüzem a kapitányságon Mit kei! tudni az útlevélről? Február 4-én akár ünnepel­A stabilizációs programban fontos szerep jut a mezőgaz­daságnak, amelyben meghatá­rozó a termelőszövetkezetek tevékenysége. A szövetkezet vezetősége által hozott hatá­rozatok a kibontakozási prog­rammal azonos irányban hat­nak, mondta Lévák József, a sződi Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a zárszámadó közgyűlésen, ame­lyen a helyi párt- állami ve­zetők mellett jelen volt dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának el­ső titkára, Lakatos Tibor, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja és Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának képviselője is. Nyereséges alaptevékenység A vezetőségnek az 1987. évi gazdálkodásról szóló beszá­molója mind a termelőszövet­kezet tagjait, mind a megje­lent vendégeket meggyőzhette arról, hogy a vezetőség jól gazdálkodott a rábízott va­gyonnal, megfelelt a vele szemben támasztott igények­nek. Kedvezőtlen .adottságai ellenére a közepesnél jobb termelőszövetkezetek közé tar­tozik, s a múlt évi eredmé­nyek alapján jó esélye van arra, hogy az ország 1260 szö­vetkezete közül ismét a leg­jobb száz közé kerüljön ... A közel ötezer hektáron gaz­dálkodó szövetkezet fő termé­nye a búza, amelynek ter­mésátlaga — a szélsőséges időjárás miatt — alacsonyabb volt a tervezettnél: 32 mázsa hektáronként. Napraforgóból 20 és fél mázsa volt az át­lag, és nyereséges volt a ku­korica is; termesztettek takar­mányt, burgonyát viszont ki­zárólag a tagok és a környék ellátására, mivel korábban el­adási gondjaik voltak, összes­ségében a növénytermesztés árbevétele 29 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben, s meghaladta a 34 mil­lió forintot. Növekedett az állattenyész­tésből származó árbevétel is; több mint 850 ezer forint nyereséget hozott a szarvas­marha-tenyésztés, másfél mil­liót a lúdtenyésztés. Jó üzlet­nek bizonyult a prémes álla­ORVOSI HÍR. Dr. Tóth István szülész-nőgyógyász főorvos, 1988. február 15-étől megkezdi rendelé­sét Vác, Attila utca 2/B szám alatt. Rendel: kedden és csütörtökön, 18 órától. A PEFÉM szödligeti gyáregysége felvesz gépésztechnikusi végzettségű csoportvezetőt a meó- és termelésirányítási csoportba normatechnológust, gyártmány­és gyártásfejlesztőt, lemezszabászt, betanított női- és férfidolgozókat, udvari segédmunkást, marós, esztergályos szakmunkásokat, vizsgázott hegesztőt. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi. előadójánál, cím: Szödliget-Szödrákos, 2133. tok tenyésztése is: a szőrmé­jükből származó bevétel meg­közelíti a 100 ezer dollárt. Az ágazat több mint 5 mil­lió forint nyereséggel zárhat­ta az évet. Bár ez az ered­mény alacsonyabb, mint amit például az ipari ágazat produ­kál. de ez nem a dolgozókon múlik. Ezért sérelmezte a vita során az ágazatvezető, hogy az itt dolgozók fizetése ala­csonyabb a szövetkezeti át­lagnál. Mint mondta, nem ágazatokon belül, a munka alapján kellene differenciálni. Valóban tekintélyes a 40 millió forint fölötti nyereség, amelyet a melléküzemágak hoztak a szövetkezetnek. De gondok azért vannak az öntö­dékben — például, hogy a „bérversenyben” alulmarad­nak más cégekkel szemben —, a lakatosüzemben és a de­korációsüzemben is. Az előb­biben az elavult berendezé­sek, az utóbbiban az anyag- ellátás nehézségei okoznak gondot. Gyorsan nyíló agrárolló A vezetőség beszámolója feletti vitában sok más gond is felszínre került. Közöttük olyan problémák, amelyek már nem oldhatók meg a szö­vetkezeten belül: a mezőgaz­dasági termények árának stagnálása és az ipari ter­mékek árának gyors növeke­dése (az „agrárolló” gyorsan nyíló szárai), az alkatrész- ellátás hiányosságai (amely­nek „eredményeként” egy négyéves erőgép két évet mű­Mint a városi tanács ülésé­ről szóló tudósításunkban is beszámoltunk róla, a fejlesz­tési célkitűzések közül talán a legnagyobb vitát a Kons­tantin tér rendezése és a szov­jet hősi emlékmű tervezett átépítése váltotta ki. A ta­nácstagok külön is szavaztak erről, és nem egyhangúlag fo­gadták el ezt a tervet. Az ér­vek az ülésen és az ülésen kívül — s más fórumokon is — összecsaptak ... Az ellenérvek röviden úgy összegezhetők, hogy a jelen­legi gazdasági helyzetben, amikor sok igen fontos dolog­ra kevesebb pénz jut a kelle­ténél, miért költ' a város mil­liókat a tér rendezésére és az emlékmű átépítésére. Külön­böző fórumokon különböző ötletek hangzottak el, mire kellene inkább költeni ezt a pénzt. És a saját nézőpontjából mindenkinek igaza volt. Nem könnyű azzal vitatkozni, aki úgy teszi fel a kérdést, hogy mi fontosabb: egy tér, egy emlékmű esztétikusabbá téte­le. vagy négy-öt lakás felépí­tése?! Hasonló kérdést feltettek e sorok írójának is, méghozzá olyan formában, hogy erre kötelessége válaszolni. Vála­szolni kell, már csak azért is, mert erről a tervről, megszü­letésének körülményeiről a város lakossága keveset tud. Mint ahogy nehéz lenne vitat­kozni a fent idézett kérdés feltevőjével, nehéz sorrendbe szedni azokat az érveket is, amelyek a tér és az emlékmű átépítése mellett szólnak. Mert sok ilyen van — és ezek az .érvek a már nagykorúvá vált hogy a jövedelmek emelkedé­se nincs arányban az ered­mények javulásával. Segítve a települést A gondokon nyilván enyhít az, hogy a szövetkezet mint­egy 28 millió forintot fordí­tott beruházásra, mégpedig nagyrészt gépvásárlásra. A fejlesztés — mint a megyei tanács képviselője mondta — a műszaki előrelépés kulcsa. (És lényeges előrelépést je­lent, hogy idén elkészül az új öntöde.) De segít a szövetkezet a község és a körzet gondjain is, a tanácsok támogatásával, a kórháznak műszervásárlásra átadott pénzzel. Ezt is hang­súlyozta hozzászólásában a városi pártbizottság első tit­kára, mondván, hogy ez a szövetkezet nemcsak munkát, kenyeret ad a dolgozóinak, hanem törődik a településsel is. A sződi Virágzó Mgtsz sorrendben 29. zárszámadó közgyűlésén a tagság elfogad­ta a vezetőség beszámolóját az 1987. évi gazdálkodásról, ezzel együtt elfogadva a mér­leget és a bizottságok beszá­molóit is az elmúlt évben végzett munkájukról. Mindez jó gazdasági alapokat — tár­gyi és emberi feltételeket — biztosít ahhoz, hogy az idei év is hasonlóan eredményes legyen. Talán egy kicsit még eredményesebb — ha mind a közgazdasági, mind a ter­mészeti feltételek jobbak lesznek, mint tavaly. társadalomnak, lakosságnak szólnak... A közelmúlt történelmének ismerői szerint az a hely, ahol a jelenlegi hősi emlék­mű áll, a szovjet katonák (és magyar internacionalisták) el­ső temetője volt. Az emlék­művet 1956-ban állította a város — formája, elhelyezése (sőt, anyaga) nem a legeszté- tikusabb, nem a legméltóbb. Ahhoz azonban, hogy ennek áthelyezése, illetve egy szebb, a környezetbe jobban illő emlékmű készítése egyáltalán felmerülhessen, a politikai fel­tételeknek is meg kellett ér­niük. Természetesen, a politi­kai feltételek mellett az anya­gi feltételeknek is meg kellett teremtődniük. A városi rendőrkapitányság volt épületében szálloda épül; a vásárló által fizetett összeg­ből maradt szabad pénzesz­köz — mintegy hétmillió fo­rint — az anyagi feltételeket is megteremtette a Konstantin tér rendezéséhez, és ezzel együtt az új emlékmű elhe­lyezéséhez. Ezzel a majdan elkészülő szálloda környezete is megszépül, és ez a terület a város legvonzóbb része le­het. Komoly érv az is, hogy egy település város volta, a váro­si rang nem csak lakó- és középületek, aszfaltozott ut­cák, járdák építésére kötelez. Egy város — épüljenek is benne tucatszámra a torony­hettek volna a városi rendőr- kapitányság dolgozói — ha lett volna kedvük, idejük, és ener­giájuk hozzá. Pontosan egy hónappal korábban, január 4-én kezdődött — az Elnöki Tanácsnak a külföldre uta­zásról és az útlevélről szóló törvényerejű rendelet«, illetve a belügyminiszternek a vég­rehajtásról szóló rendelet« nyomán — az útlevélkérők ro­hama. Ez az egy hónap ko­moly próbatétel elé állította a kapitányságot: 2036 útlevélké­relmet vettek át, és ebből 1200 útlevelet már el is készítettek, ki is. postáztak. — A belügyminiszteri ren­delet a december 23-i dátu­mot viseli, gondolom, a kapi­tányság dolgozóinak nem volt sok idejük a felkészülésre, rá­adásul nem készültek el az út­levélkérő lapok időben. Érté­keljük-e mi, állampolgárok az önök erőfeszítését? — kérdez­tem Fábiánná dr. liéger Má­ria őrnagytól, a kapitányság igazságrendészeti osztályának vezetőjétől. Iratok, határidő — Bízom benne, hogy érté­kelni fogja a lakosság, hi­szen, úgy érzem, mi mindent megtettünk. Az ügyfélfogadás utolsó pillanatáig beengedtük aiz érkezőket, senkit sem küld­tünk el. Nagy könnyebbséget jelent, hogy az áfész itteni ügyintézőjénél meg lehet vá­sárolni az útlevélkérő lapot, il­letékbélyeget, statisztikai la­pot is. És valóban elfogadjuk a régi, szocialista országokra szóló útlevélkérő lapot is, ameddig nem lesz az újból elegendő. — Ü0?/ gondolom, hogy már csak saját érdekünkben is, nekünk is segíteni kellene az önök munkáját. Mivel segít­hetnénk? — Nagyon sok mindennel! Elsősorban azzal, hogy előze­tesen tájékozódnak arról, hogy mi szükséges az útlevél kivál­tásához, illetve az útlevél ha­tályának kiterjesztéséhez az egész világra. Bár sok tájé­koztató elhangzott már. még mindig napi ötven-hatvan te­lefont kapunk emiatt. Ez per­sze. erősen hátráltatja a mun­kánkat. De személyesen is jönnek érdeklődni... — Segítséget jelentene, ha mindenki megértené és tudo­másul venné, hogy harminc nap az ügyintézés határideje, vagyis, felesleges érdeklődni, sürgetni bennünket, mert ez­zel is elvonnak a munkától. A házak — nem különbözne egy sivár lakóteleptől, ha nem len­nének parkjai, szobrai, kútjai, őrzött és ápolt emlékei, mú­zeumai. És még jó néhány olyan építménye, „műtárgya”, amely nélkül lehet létezni (de élni már nehezebb). Talán, ha valaki elolvasta és végiggondolta ezeket az érveket is, már nem úgy ten­né fel a kédést: mi fontosabb, egy tér emlékművel, vagy négy-öt új lakás? (Természe­tesen, azt senki sem vitatja, hogy akinek nincs hol laknia, vagy aki ötödmagával lakik egy szobában, annak a lakás minden parknál, szobornál, emlékműnél fontosabb ...) A viták valószínűleg ezután sem szűnnek meg, újabb ér­vek és ellenérvek várhatók. Hevességük minden bizony­nyal csökkenthető lett volna, ha a lakosság szélesebb kör­ben és korábban megismer­hette volna az elképzeléseket és esetleg a konkrét tervet is. Mint ahogy a testületi döntés előtt a társadalmi szervek megvitatták a fejlesztési el­képzeléseket (beleértve a tér átépítését), ugyanúgy a város lakosai is megismerhették- megvitathatták volna. A tanácstagok döntöttek, el­fogadták ezt a célkitűzést — értelemszerűen az új emlékmű elhelyezését is. Amelynek ter­veit valószínűleg csak igen kis részük látta... — gó kész útleveleket kiküldjük, az ötszáz forint illeték magába foglalja a postai költséget is, azt viszont nem tudjuk vál­lalni, hogy mindenkinek ki­keressük az útlevelét, aki be­jön. Tehát, azzal is segítenek, ha nem türelmetlenek, nem zavarnak bennünket... Jognyilatkozat — Próbáljunk akkor ezúton is segíteni magunkon és önö­kön! Mit kell tudnunk az út­levélkérelem beadásához? — Először is minden útle­vél, amelyben érvényes kiuta­zási engedély van és maga az útlevél is érvényes még. fel­használható. Ha ebben tizen­négy év alatti gyerek szere­pel, akkor ez rá is vonatko­zik. Azonban, ha valaki kéri az útlevél hatályának az egész világra szóló kiterjesztését, ak­kor a gyereknek új, külön út­levelet kell csináltatnia. Aki­nek 1984. január 1-je után ki­adott új. kék útlevele van. az a világra szóló kiterjesztéshez egy útlevélkérő lapot, egy öt­száz forintos illetékbélyeget kell hogy beadjon, természe­tesen az útlevéllel együtt, és az adategyeztetéshez a szemé­lyi igazolványt is magával kell hozza. Akinek még a régi kék vagy piros útlevele van. annak 2 darab 4-szer 4 centiméteres fényképet is be kell adnia. És le kell adnia a régi útlevelet is. — Mi okozza a legtöbb prob­lémát? — Talán a tizennyolc éven aluliak útlevélkérelme. Ugyan­is, a szülők nehezen veszik tu­domásul, hogy a két szülő együttes jelenléte szükséges a hatóságii nyilatkozat megtéte­léhez. Szükséges egyébként a gyerek személyi igazolványa vagy személyi lapja is, és út­levélkérelmét csak valamelyik szülő írhatja alá. Soronkívüliség — Mi a helyzet, ha a szü­lök elváltak? ........... — Ebben az esetben is vagy mindkét szülő eljön aláírni a nyilatkozatot, vágj' be kell mutatni a jogerős bírói hatá­rozatot a gyermek elhelyezé­séről. Ha a másik szülő, akár különváltan élnek, akár nem, akadályoztatva van. közjegy­ző által hitelesített nyilatko­zatot kell tegyen, és ezt kell beadni. — Említette, hogy harminc nap az ügyintézés határideje. Mit tegyen az. akinek egy hó­nap után sem viszi ki a postás az útlevelét? — A harmincnapos határidő kötelez bennünket. Ha valaki nem kapja meg az útlevelet, akkor értesítést kap. vagyis határozatban közöljük, hogy kérését miért nem teljesíthet­jük. Ez ellen, természetesen, fellebbezhet. — Van-e továbbra is lehe­tőség arra, hogy valaki soron kívül kapjon útlevelet? — Csak különösen indokolt esetben, kérvény benyújtásá­val és kétszáz forintos illeték- bélyeg csatolásával. Turista- útra, társasutazásra eleve nem kérhető soronkívüliség. — Az 1984-ben kiadott új útlevelek jövőre lejárnak. Ak­kor újra kezdődik a roham? — Nem. a jövőre lejáró út­levelek érvényességét, az egész világra szóló kiterjesztésük­kel együtt, meghosszabbítjuk, minden külön illeték nélkül. — Köszönöm a tájékoztatást, amely, remélem, az önök mun­káját is könnyebbé teszi majd, megszüntetve a felesleges ér­deklődést, a sürgető telefonhí­vásokat. B. J. ifjúsági parlament Gyári ifjúsági parlamentet rendeznek a Tungsram Váci Fényforrás Gyárában február 14-én, szerdán. A fórum előadója: Schmidt Ferenc gyárigazgató. Segélymérleg Ötvenheten részesültek az elmúlt évben rendszeresen szo­ciális segélyben, egyszeri — eseti — segélyben összesen 546 rászorulót részesítettek. A városi tanács 1987-ben a rend­szeres szociális segély folyósí­tására több mint 1,3 millió fo­rintot fordított. Könyvhónap Biöfüzeiek sikere A váci könyvesboltok és könyvterjesztők is felkészül­tek az idei mezőgazdasági könyvhónapra. A kiadványok zöme időben megérkezett. A Szabadság téri Zalka Máté Könyvesbolt egyik kirakatát átrendezte az eseményt be­mutató kötetekkel. Az utcáról sokan nézik, bent sokan keresik a kerti szerszámokat, gyümölcsfákat, védőszereket ismertető Bio- füzet-sorozatot. Kapós Surá- nyi Dezső régi magyar bio­kerteket bemutató munkája, Moldoványi Ákos albumszerű kötete. Keresik Csete László Árak és költségek a mezőgaz­daságban című művét, s a sziklakerti növényeket bemu­tató, színes ábrákkal illuszt­rált kiadványt. — ap Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): február 11-től 14-ig este fél 6 és fél 8 órakor, fel­emelt helyáron vetítik, 16 éven felüli nézőknek, a Betty Blue című, színes francia fil­met. Pénteken csak fél 6 órakor, mert fél 8-kor a Kor­társ Filmklub sorozatban A zöld sugár című francia film látható. Rendezte: Eric Rammer. — Február 12-től 14-ig fél 4 órakor gyerekelő­adáson játsszák a Bocsáss meg, madárijesztő! című szov­jet mesefilmet. — Videómozi (az épület kistermében): feb­ruár 10-től 14-ig, 15, 17 és 19 órai kezdettel látható: Bará­tok (francia), Itt élned, hal­nod kell! (magyar), Gumi Tarzan (dán) és Válassz en­gem! (angol). Próbababa helyett Készül a szabásminta a Seniorban: a terv méretarányosan kerül a „Plotter” rajzgépre. Teknős Julianna tervező a rajz­gép munkáját irányítja. (Vimola Károly felvétele) ISSN 0133;—2759 (Váci Hírlap) Borgó János Vitában Tények és érvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom