Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

GOD0LLOI v/rofap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Eszmecsere az ideológiáról A szilárd pontok is mozognak Fölhívtam Flórisné dr. Si­pos Idát, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem pártbizott­ságának titkárát. Kértem, ve­hessek részt a testületnek az ideológiai munka időszerű kér­déseivel foglalkozó tézisekről tartandó eszmecseréjén. Sem­mi akadálya, válaszolta. Föl­ajánlotta, hogy rendelkezé­semre bocsátja az előzetes be­szélgetéseken elhangzottakat összegző írásos anyagot. Olyan anyag ez, tette hozzá, amely kozmetikázatlanul tartalmaz­za a véleményeket. A pártbi­zottság ülésén dr. Aggod Jó­zsef egyetemi tanár fésület­lennek minősítette ezt az ösz- szegzést. Hozzátette, évek óta küzd az anyagok jólfésültsége ellen, örül, hogy ez ilyen. fi Átnéztem az anyagot. Nem éreztem, hogy kozmetikázat- lan, fésületlen. Kérdéseket, véleményeket, egyetértést, fenntartásokat, bizonytalansá­gokat, határozott és kevésbé határozott igényeket, helyes­lést és kritikát tartalmaz. Na­gyon jó, hogy ilyen, hiszen olyan időszakban vetették pa­pírra, amikor a fejlődés új je­lenségeinek elméleti-ideológiai feldolgozása általában elma­radt. késett vagy tévesnek bi­zonyult. (Szó szerinti idézet a tézisekből.) ■ Az egyetemi pártbizottság tagjai magasan képzett taná­rok, professzorok. Szóhaszná­latuk merőben különbözik más munkahelyek hasonló tes­tületi tagjainak megfogalma­zásaitól. A lényeget tekintve azonban ugyanazok a kérdé­sek foglalkoztatják őket, ame­lyek másokat. Bizonyítékul néhány kérdés, melyek szerin­tük új elméleti válaszokat igé­nyelnek. A tulajdonviszonyok továbbfejlesztésében tett lé­péseink közül melyek egyez­tethetők össze távlati céljaink­kal és szocialista értékeinkkel, melyek tekinthetők visszalé­pésnek. átmenetinek, az adott gazdasági problémák által in­dukált kényszerlépésnek? Mi­ként lehet összekapcsolni a tervszerűséget az árutermeT léssel, az értéktörvénnyel, az­az hogyan kell az áruterme­lés spontán folyamatait be­kapcsolni a tudatos építés fo­lyamatába? Ideológia és po­litika viszonya, mozgástere, az állam és a párt szerepe, vi­szonya. Mik az okai annak, hogy a dolgozók a közvagyont, gyárukat, szövetkezetüket nem tekintik sajátjuknak, bennük nem gazdaként dolgoznak? {Iff! A pártbizottsági ülésen foly­tatódott a gondolkozás, töp- 7’engés. Ki-ki a saját kérdé­seit, kételyeit, igényeit, véle­ményét fogalmazta meg. Part­nerük volt ebben Radics Ka­talin, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális, tudomá­nyos és közoktatási osztályá­Autószerelőt, autófényezőt karosszérialakatost, valamint autós szakmában jártas keres a szadai autóbontó. Jelentkezés: mindennap 8-tól 16 óráig. Cím: Szada, Vasút u. 9. nak az ülésen megjelent ve­zetője. Nem tartja feladatá­nak a tézisek minden ízében való védelmét, jelentette ki. Megbízatása arra szól, hogy személyesen gyűjtsön informá­ciókat erről az ülésről is. S mindjárt kérdéssel kezdte: mi az ideológia. Neki a Lukács Györgytől származó formula a rokonszenves, mely szerint az ideológia a konfliktusok végig­gondolásának, végigharcolá- sának a módja. Fölidézve az eszmecserét, át­nézve jegyzeteimet, azt látom, a kérdések váltakoznak bi­zonytalan óhajokkal, határo­zott igényekkel, éles kritiká­val. Mi a realizmus a mai kö­rülmények között? — kérdez­te Aggod József. Dr. Mikecz István egyetemi tanár: Máig sem tudom, az óvatos prog­ram helyes-e. A tézisek csak mértéktartó, kis változtatáso­kat javasolnak — fűzte hozzá magyarázatul. Sok kérdésben maga a párt sem tudja a vá­laszt — folytatta —, ezt be ké­ne vallani. A felső vezetői he­lyeket nagyjából ugyanabból a körből töltik be, alulról nincs nagyobb áramlás. A két anyag, a tézisek és az egyetemi ösz- szegzés nincs szinkronban. Az előbbi csínján bánik a kérdé­sekkel, az utóbbi nyíltabb. Dr. Nacsa János adjunktus szerint nyolc-tíz évvel ezelőtt jobb lett volna, ha kiadják a tézi­seket. Dr. Magyari András professzor úgy véli. nagyfokú a kiábrándultság, mert a sza­vak és a tettek gyakran nem fedték egymást. Az ember nem aszerint ítél, hogy mit mondanak neki. hanem mit ta­pasztal. Eljutottunk odáig, hogy némelyek a szocializmus szót pejoratív értelemben használják. Az ember fogódzókat keres. Nevezhetjük ezeket tízparan­csolatnak. alapelveknek, avagy csupán a képzeletbeli határok­nak, hogy tisztában legyünk vele, mihez tartsuk magunkat, meddig mehetünk el, merre haladjunk. Radics Katalin is említette, az ember vágyik a szilárd pontokra, nem volna rossz néhány alapelv, amibe belekapaszkodhatnánk. De van-e? Lehet-e? Ma, amikor minden átalakulóban, moz­gásban van. Úgyszólván minden fölszó­laló elmélkedett a kizsákmá­nyolás, idegen munka elsajá­tításának fogalmán, példának idézve, hogy most már har­minc alkalmazottat szabad foglalkoztatni. Ha lehet har­mincat, miért ne lehetne hat­vanak illetőleg miért éppen harmincat, miért nem csu­pán huszonnyolcat, kérdezte dr. Illés Lajos docens. A kizsákmányolásra nincs komoly elméleti válasz, mond­ta Radics Katalin. Az egye­temes emberi érdekekre, az osztályérdekekre és osztály­szemléletre nincs igazán jó felelet, említett újabb példá­kat. Olyan véleményekkel is találkozott, folytatta, hogy az MSZMP nem a munkásosz­tály pártja, hanem a dolgo­zóké. Árnyalva az előbbie­ket, Radics Katalin utalt ró, hogy ma már nincs Magyar- országon a szó eredeti értel­mében vett parasztság, s az értelmiség sem az a réteg, amelyet meg kell nyerni, vagy amely mellé felügyelőt szük­séges állítaná. S hogy még bonyolultabb legyen a kép: a mai társadal­munkban létező osztályok és rétegek között kisebb a kü­lönbség, mint azokon belül. A társadalmi önmozgás révén az emberek, az osztályok, réte­gek között egyre kisebbedik a különbség — vélték —. a sze­génység megszűnik, leszaka­dók nem lesznek. Persze hogy zavart okoz, ha a valóság mást mutat. S ha mindez így van. ha ez jellemző ma a társadalomra, a pártra, ha nincsenek fo­gódzók, akkor csak az lehet a követendő út. hogy a belső fe­szültségeket állandóan tár­gyalni lehessen, folyamatos le­gyen a vita. amelyben termé­szetesen nem platformok ala­kulnak ki. de nyilván kikris­tályosodnak olyan pontok, amelyekhez igazodni lehet, jóllehet eme pontok sem olya­nok. mint az állócsillagok, ha­nem helyüket és helvzetüket folytonosan változtatják. A fo­lyamatos eszmecsere, vita a garancia arra. hogy változó helyükben, helyzetükben is újra és újra megleljük őket. Kör Pál Nyúltenyésztők Világkonferencia A Nyúltenyésztési Tudomá­nyos Világszövetség 1988 ok­tóberében Budapesten tartja soron következő világkong­resszusát. A programban vi­déki látogatások is szerepel­nek, így az érdeklődők Gödöl­lőre is eljuthatnak. Á rangos eseményre a hazai szakembe­rek jelentkezését várja még az Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóközpont nem­zetközi osztálya. Játssz velünk! Játssz velünk! — a farsang jegyében, a városi művelődé­si házban, február 13-án, szombaton délután 3 órai kez­dettel. Az óvodásoknak és kis­iskolásoknak szánt játékvásá­ron közreműködik a galgahé- vízi hagyományőrző együttes gyermekcsoportja. Lesz játék- és daltanulás, álarckészítés, majd az óvodások hagyomá­nyos farsangja. A házigazdák a város óvónői. Belépődíj 15 forint. Az Egyszólam együttes műsora Az Egyszólam nevű együttes műsorát láthatják, hallhatják az érdeklődők Gödöllőn, a vá­rosi művelődési ház Galga termében február 14-én, va­sárnap este 6 órakor. Az együttes tagjai: Fábián Éva, Berecz András (ének). Juhász Zoltán, Sáringer Kálmán (fu­rulya, duda), ifjabb Sára Fe­renc (tánc, gardon). Belépődíj negyven forint, nyugdíjasok­nak, diákoknak húsz forint. Olvasó gyerekek A felújított péceli művelő­dési házban a tetőtér beépí­tésével sikerült kialakítani a nagyközségi könyvtár gyerek­részlegét. Tauber Vilmosné megbízott könyvtárvezető és Tauber Vilmos könyvtáros nagy ügyszeretettel és hozzá­értéssel készül a gyermekfog­lalkozások szervezésére, a ké­sőbbiekben pedig az olvasó gyerekek klubjának megalakí­tására. Másfél milliós társadalmi munka Támogatják az építkezőket A vérségi tanácstestület a napokban tárgyalta és hagy­ta jóvá az idei gazdálkodási és községpolitikai tervezetet, Mivel a gazdasági-társadalmi változások jelentős mértékben kihatnak a tanácsok gazdál­kodására is, tényként lehetett megállapítani, hogy a VII. öt­éves tervben megfogalmazotta­kat nem lehet megvalósítani, a község fejlesztési programját át kell dolgozni. A feladatok megoldásáról természetesen nem mondanak le, a rendel­kezésre álló keret beszűkülé­se miatt csupán a megvalósí­tás időpontja változik meg. Január elsejével a tanács jó néhány bevételi forrása szűnt meg, s helyükbe új források léptek, így a személyi jövede­lemadó, az általános forgalmi és vállalkozói adó, amelyek­ből a Vérségi Tanács több ezer forint bevételre számít. A csaknem tízmillió-három­százezer forintnyi összbevétel másik tekintélyes forrása az állami támogatás, amely két­százezerrel haladja meg az előbbi összegét. A termelőszövetkezettől és az állami gazdaságtól földadó címén egymillió-hétszázezer forinttal számolnak. Ezzel a forrással tavaly is gondja volt a tanácsnak, s lesz az idén is, mert a földadót csak a máso­dik félévben kapja meg, ezért a működtetés zavartalansága végett áthidaló bankkölcsön felvételére lesz szükség, amit természetesen még ebben az évben visszafizetnek. A tanács az idén ötszázezer forint bankhitel felvételét ter­vezi, amely összeg felvétele a megyéhez benyújtott pályá­zattal vált lehetővé. Mire használják fel? A lakást épí­tőket fogják belőle támogatni, Azok az építkezők, akik e tá­mogatási formát igénybe ve­szik. kamatmentes kölcsönként kapják meg a testület által meghatározott összeget tízéves törlesztési időre. A tízmilliót meghaladó keret 83 százaléka fedezet a tanács és intézményei működéséhez és fenntartásához, 17 százalé­ka pedig -a fejlesztésit szol­gálja. Ebben áz esztendőben másfél millió forint értékű Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) feb­ruár 13-án 14 óráig: dr. Vá­mos János, utána hétfő reggel 8 óráig: dr. Berkesi Miklós. Kerepestarcsa (Csömör, Nagv- tarcsa, Mogyoród) 13-án, szombaton dr. Sajben László, vasárnap: dr. Pavetics József. Aszód, rendelő (Túra kivéte­lével a volt járás területe) szombaton és vasárnap: dr. Csorna János. Túrán péntek estétől hétfő reggelig: dr. Bé­kési Ödön. Pécelen szomba­ton: dr. Varga László, vasár­nap: dr. Benkő Júlia. Összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház szom­baton és vasárnap: dr. Gábor László, Erdőkertes. Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány február 12-én este 6 órától 15-én, hétíőn reggel 8 óráig: dr. Árpás Miklós. Vác- szentlászló. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Hasz Edit. társadalmi munkára számít a tanács. Ebből a fejlesztést szolgáló munka értékét egy­millió-kétszázezer forintban szeretnék ha teljesülne, a mű­ködési költségeket pedig há­romszázezer forint értékű munkával kívánják csökken­teni. A testület által elfogadott határozatokban többek kö­zött leszögezték, hogy a ko­rábbinál is nagyobb súlyt kell helyezni a gazdaságszervező tevékenységre, s fokozottabban támaszkodni a lakosság ön­kéntes pénzügyi támogatására és társadalmi munkájára. Szem előtt kell tartani a la­kosság szociális terheinek le­hetséges mérséklését, s döntés a tanácstagok véleményének meghallgatása után születhet. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy a továbbiak­ban a szociális segélyek kiuta­lásának nyilvánosságot kell kapnia. Kezdőknek Biokertészet Kezdő kertészeknek hirdet­nek biokertész-tanfolyamot a városi művelődési központban. A foglalkozásokat minden má­sodik szombaton tartják, vagy a művelődési házban, vagy a tagok kertjeiben. Részvételi díj hatszáz forint. Jelentkezni Hiintalan László hagyomány­őrzési előadónál lehet, feb­ruár 15-ig. Főidbe süllyesztve Gyümöicstároló Földbe süllyesztett gyü­mölcstároló épületet fejlesztet­tek ki a GATE mezőgazdasá­gi építészeti tanszékének és a MÉMMI kertészeti gépesí­tési főosztályának munkatár­sai. Az első, háromszáz tonna befogadóképességű csarnok a kakucsi Március 21. Terme­lőszövetkezet almáskertjéfaen épült meg. A hőszigetelés, a nagy földtakarás és a vastag szellőzőcsövek egyenletes bel­ső hőmérsékletet nyújtanak, gépi szellőzés vagy hűtés nél­kül. A klímát a csarnok kü­lönböző pontjain műszeresen ellenőrzik. Az építmény anya­ga a közelben kitermelt alig megmunkált akácfa egyszerű­en összecsavarozva, a földtö­meggel szimmetrikusan leter­helve. Az egyszerű építhető- ség és technológia révén a beruházási költség már az el­ső tárolási idényben megté­rülhet! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: video, 16 órától. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal eleven képről rajzoltatott A második világháború a Gödöllőn élők számára 1944. december 12-én a szovjet fel­szabadító csapatok sikeres harcával ért véget. Csakhamar beindult a romeltakarítás, és a háború okozta károk eltün­tetése. A vasutasok többsége kijárt az állomásra, hogy részt vegyen áz építkezésben. A főváros a felszabadulás óráit élte február 13-án, ami­kor Gödöllőn a HÉV-állomás felett német repülők jelentek meg. s a riadt vasutasok sza­naszét menekültek. Voltak, akik a fák alá húzódtak, má­sok a vagonok alá. A gépek terhüket leszórták, a bombák robbantak, rövid idő múlva jajveszékelés hallatszott. Az átélökben él még e gyászos, borzalmas nap emléke. Leg­utóbb tavaly februárban, az állomás üzemi pártszervezeté­nek taggyűlésén emlékeztünk a szomorú napra. Javaslat is elhangzott, hogy az elhunytak nevét márványtábla őrizze meg. Négy vasutas — Haraszti Lajos, Debreceni János, Orosz József és Ványi János — ki­léte után nyomozva, családta­gokat, ismerősöket, jó baráto­kat, továbbá egyházi vezetőket Február halottal A felszabadulás óráiban hallgattam meg és a városi tanács anyakönyvvezetőjét. A halotti esemény tényeit a7. egyházak és a tanács anya­könyve örökíti meg. De mit mondanak az élők. erre vol­tam kíváncsi, ezért kerestem lel többeket. A csaknem nyolcvaneves Haraszti Lajos­áé özvegyen él a Faiskola ut­ca 3. alatt. — Drága Lajosom azon a reggelen más volt, nem a megszokott — mondja. Ami­kor elment, kikísértem és már nagyon messze ment, még mindig megfordult, vissza- visszanézett és integetett. Mintha érezte volna, mi már nem találkozunk. Tizenegy óra tájban jött a hír, hogy bombatámadás áldozata lett. B'első része egyben maradt, így fel tudtam ismerni. — Szép tizenhat évet éltünk együtt, jól megvoltunk. Pesten, a Jó­zsefvárosban volt kocsirende­ző. Mielőtt elment utolsó út­jára, még arról beszéltünk, hogy este anyámat köszönt­jük, Julianna-nap lévén. Har­minckilenc évesen hagyott itt. Orosz József 25 évesen halt meg az esztelen támadásnál, Gödöllőn, a Lumniczer Sán­dor utca 10 a-ban él idősebb Rebb Károly vízvezeték-szere­lő mester, aki a következőket mondotta el. — Orosz Jóska unokahúgom, Brenner Erzsé­bet férje volt. Szépen éltek, gyereket vártak. Erzsi már hét hónapos terhes volt. Én az oroszoknak dolgoztam, többed- magammal az Isaszegi úton levő Pohl-ház udvarán gép­kocsikat javítottunk. Repülők zúgására lettünk figyelmesek, majd az állomás felől bombá­zás zaja hallatszott. Amikor az állomásra mentünk, sebe­sültek és holtak hevertek sza­naszét. Borzasztó volt a jaj­veszékelés és a látvány. Jó­zsink is meghalt, két hónap múlva Erzsi megszülte a ki­csit, de az csak két hónapot élt. Józsi megjárta a keleti frontot, a Don-kanyart. Egész­ségesen jött haza, és itt pusz­tították el a németek bombái. A felesége sem él már, csak a mi emlékezetünkben. Ványi János 31 évesen esett a vasútállomáson leszórt bom­bák áldozatául. A tanács anyakönyvében a 73 1945 tétel alatt van bejegyezve halála, melyet ugyancsak bombatalá­lat okozott. MÁV-alkalmazott volt, feleségét szerető ember. Debreceni János békeidőben a mozdon3’szolgálatnál dolgo­zott. Felesége túrái lány volt, Lukács Ilona. Halálával a csa­ládot mély gyász érte, húgá­nak, Juliskának névnapját ülték volna este. Az anya­könyvben 64/1945 szám alatt jegyezték be halálát, oka bombatalálat. Haraszti Lajosné emlékeze­te szerint tizenhármán lelték a szomorú napon halálukat. Fábián Jenő mentős volt, ma nyugdíjas. Annyi volt a se­besült, emlékezik, hogy már a folyosón sem fértek, az ud­varon rakták le őket. Mindez már békeidőben, amikor az építőmunka folyt, amikor a régi sebek orvoslá­sán dolgoztak. Ha márványtábla még nem is őrzi nevüket, legalább a nyomda betűi emlékeztesse­nek. Csiba József portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mü- vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet ki­rályné-emlékkiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arc­képe — 1916., megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem : Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Iklad Kilós ruha Ikladon is kilóra mérik az olcsó ruházati cikkeket, a mű­velődési házban ma. csütörtö­kön. 10—19, valamint holnap, pénteken, 9—16 óráig. mm Mozf Ránts fegyvert! Színes ame­rikai western. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom