Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

4 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Villanófény Olvastam, hogy hajdan egyetlen taxi árválkodott a HÉV végállomásánál, ponto­sabban az állomás és a teme­tő közötti keskeny, kockaköves úton. Ha valaki akkor azt ál­lítja, hogy 1988-ban hetven személykocsi vár majd utasok­ra egy bevásárlóközpont előtt, ráadásul modern és forgalmas buszpályaudvar tőszomszéd- ‘ ságában, fantasztának minő­sítették volna. Pedig jelenleg ez a helyzet, s a pilóták bár panaszkodnak, nem hagyják abba a fuvarozást, sőt számuk megállíthatatlanul gyarapo­dik. Egyenes arányban a dí­jak emelkedésével. Mert úgy látszik, ez a piac nem az a klasszikus piac, amelyről azt tanultuk, hogy a nagyobb kí­nálat olcsóbb árakhoz vezet. Persze, a szentendrei taxi­soknak nincs igazi konku­renciájuk, ők csoportbeli ho­vatartozásuktól függetlenül magánpraxist folytatnak. Könnyen lehet azonban, hogy a klasszikus gazdaságtan tör­vénye mégiscsak hatni fog vá­rosunkban is. Ugyanis a na­pokban valódi konkurencia je­lentkezett. Megjelentek a „kockások" képviselői és he­lyet kértek a nap alatt. A ta­nácsiak illetékesei mondták, hogy az idejövetelüket sem­miféle törvény nem tiltja. Pláne, hogy bejelentették: ők bizony a városiakat és a kör­nyékbelieket a fővárosba úgy kívánják szállítani, hogy csak az odautat kell megfizetni. A városatyák bárhogy számoltak is, oda lyukadtak ki, hogy ez éppen a fele a szentendrei taxisok által tartott tarifának. Helyet jelöltek ki a Főtaxi két kocsijának. Az egyik a Kinizsi sörbár, a másik a Pap-sziget előtt fog várakozni. S hogy végre igazi konku­renciaharc van kibontakozó­ban, azt két momentum jelzi. Amikor a tanács egyik illeté­kese a Főtaxi képviselőjével az ABC előtti parKólotian helyszínelt, gyors petícióírásba kezdtek a helyiek. Mire az osztályvezető a szobájába ért, már az asztalán feküdt a szentendreiek tiltakozása. Saj­nos azt nem tartalmazta a be­advány, hogy ezután ők is fél áron fuvaroznak-e a fővá­rosba. Sőt, hiába kereste fel a küldöttség a tanács elnökét is, a kockások mégis jöhetnek városunkba. Egyelőre két, ké­sőbb több kocsival... SZENTENDREI fejtíwian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megpezsdül az élet Kilencvenperces vita Kemény vita folyt Dunabogdányban a legutóbbi tanács­ülésen. A résztvevők másfél órás mérlegelés után dön­töttek arról, hogy a község bevételeinek kedvező ala­kulása folytán összejött kétmillió forintot utcanyitásra fordítják. Mit takar ez a ritkán tapasztalható, de egyébként örömmel üdvözlendő aktivitás? Iskola és utca A Pest Megyei Hírlap szentendrei oldalán úgy két évvel ezelőtt hírt adtunk ar­ról, hogy Dunabogdányban két nagyobb beruházás fog­lalkoztatja az embereket: az iskolaépítés és az utcanyitás. Az oktatási intézmény nap­közi otthoni terme hosszú idő óta gerendákkal megerősített. Amikor a területfejlesztési hozzájárulást megszavazta a község lakossága, kikötötte, hogy a pénzt iskolabővítésre kell fordítani. Tartalékoltak is e célra 2 és fél millió fo­rintot. Csakhogy napjainkra kiderült, hogy a Pest Megyei Tanács minden jóindulata el­lenére sem tudja megadni Du- nabogdánynak a korábban ígért céltámogatást. Legalább­is egyelőre nem. Az új helyzetben felvető­dött a kérdés; mi legyen a telekeladásokból és egyéb forrásokból összegyűjtött 2 millió forinttal? Ha hozzáte­szik a tartalékolt 2 és fél millióhoz, még mindig nem elég az iskolabővítéshez, a munkák megkezdésével kény­telenek megvárni a céltámo­gatás megérkeztét. Ám itt van a lakosság ál­tal ugyancsak szorgalmazott utcanyitás ' a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan. Leg­alább 60—80 telket lehetne ki­alakítani, amelyekre bőven lenne jelentkező, hiszen Dü- nabogdányban évek óta nem tud a tanács házhelyeket ad­ni az igénylőknek. Az alternatíva, amely a ta­nácsülés elé került, imigyen szólt: tegyék-e tartalékba a 2 milliót a 2,5 mellé az iskola- bővítésre, vagy kezdjék meg belőle az utcanyitást? A dön­tés a második variáció meg­valósítását írja elő. — Milyen érvek győzték Ki mit tud? Csökkent az érdeklődés Február 20. és április 9. kö­zött rendezik a Ki mit tud? Pest megyei versenyeit. A küz­delemsorozat nyitánya február 20-án lesz Vácott a Madách Imre Művelődési Központban, ahol az amatőr pop-rock együttesek és a táncdaléneke- sek randevúznak. Folytatás február 28-án Nagykátán a néptánc-, népze­ne-, népdal-, cigánydal- és ci­gányzeneversenyekkel. Már­cius 13-án Szentendrén a Pest Megyei Művelődési Központ ás Könyvtár színháztermében a dzsesszbalettet, a modern tán­cokat, az operát, az operettet, a musicalt és a műdalt kedve­lők vendégeskednek. Március 26-án Dunakeszin a vers- és prózamondók, valamint a pa- rodisták találkoznak. Április 9-én a bábszínház szerelmesei jelennek meg Szentendrén az egész ország területéről. Szűkebb hazánkból, Pest megyéből egyébként 160-an je­lentkeztek. Legtöbben a pop­rock, a vers és próza művelő­iéként. Kevesen vannak a bű­vészek, a füttyösök, a humo­risták. s a bábosok. Az utób­biakból, mint említettük, egyetlen fordulóban mérkőz­nek a résztvevők, s az orszá­gos elődöntő lesz. Tapasztalha­tó, hogy a Ki mit tud? az idén jóval kevesebb fiatalt mozgat meg, mint története során bár-’ mikor. Önfenntartó egyesület Legutóbb, amikor a Szent­endrei Petőfi SE vezetőség­választásáról írtam, Pelle József né, a Lakóhelyi SE gaz­dasági felelőse megkérdezte tőlem: miért nem szerepel so­ha az újság hasábjain a tö­megsport? Tényleg, miért nem? Mert olyan csendben dolgoznak, hogy aligha tud róluk a közönség. Pedig a központi iskola tornatermében ugyancsak ve­rik egymást a karatésok. Fel­nőttek, szakmunkások, gyere­kek, óvodások. Haladók, kez­dők. Heti kétszer másfél órá­ban legalább félszázan. A -Felszabadulás-lakótelep iskolájában csak gyerekek ka- ratéznak. Ők is kétszer he­tente, hatvanan. A lakótelep egyik ikergarázsát 4 évvel ezelőtt néhány lelkes sport ember kondícióteremmé ala­kította. Súlyzók, kesztyűk, bordásfalak, fékpadok, gumi- és ugrókötelek várják a test­építőket. A klub szakképzett edzővel rendelkezik, mintegy tizenöten vannak az izmos emberek. A Lakóhelyi SE önfenntar­tó. A tagok pénzéből fedezik a költségeket. A karatésok egyik fajtájának mestere az Európa-bajnokságban negye­dik lett. Lám, így is lehet! meg a testületi tagokat, mi­ért mondtak le átmentileg az iskolabővítésről? Horváth Imre tanácselnök. Segít a lakosság — Részint az, hogy az ut­canyitáshoz elkészült a kisa­játítási terv. Többen beje­lentették, hogy a zöldkárról lemondanak. A kisajátítási összeg sem lesz túl magas, hiszen a rendelkezések értel­mében csak akkor kell fizet­ni, ha a telek területének 20 százalékánál többet veszünk igénybe. A tervezett utca mentén máris felépült tucat­nyi otthon, ezeknek feltétle­nül szükségük van bejárat­ra. A lakosság komoly tár­sadalmi munkát ajánlott fel az utca kialakításához. Sok családnak érdeke a telkek megosztása, mert a fiatalok­nak ily módon házhelyet tud­nak adni. Utcanyitás nélkül erre nincs módjuk. — Mi lesz az iskolabőví­téssel? — Az a következő lépés. A tartalékolt 2,5 millióhoz hoz­zátesszük a településfejleszté­si hozzájárulásból 1988-ban befolyó 400 ezer forintot. Ugyanígy járunk el mindad­dig, amíg a céltámogatás megérkezik, s akkor neki a munkának! Társulások alakulnak -­Aligha vitatható, hogy a házhelyek kialakítása meg- pezsditi az életet a község­ben. A szabad telkek gyor­san gazdára találnák majd, a családok második nemzedéke megtakaríthatja az építkezés nyomasztó költségeinek telek­re eső részét. Erősödik a falu megtartó ereje, hiszen 60—80 új ház felépülése nem kö­zömbös a lakosság korössze­tételének szempontjából sem. Biztos, hogy más településről származó vásárlók is megje­lennek. Dunabogdányban je lenleg belterületen 1000— 12 000 forint a föld négyszög­öle. Az említett utca pedig központi helyen nyílik. A következő lépésben meg­alakulnak a közműtársulások. Ami a kisajátítás és a zöld­kár kifizetése után a 2 mil­lióból megmarad, a társulá­sok kapják. S nem utolsósorban, ked­vező jelenség, hogy a testü­letek szívesen fogadják az okos alternatívákat. Így le­het a hosszú távon is jónak bizonyuló döntéseket meghoz­ni. Amire az idén futja a pénzből Az alapellátás nem romlik A legutóbbi tanácsülés témája a pénz volt. Január vé­gére ugyanis egyértelművé lett, hogy mekkora összeg­gel gazdálkodhat a város ebben az évben. Akkor kezd­jük a témát azzal, hogy 1987-ben 40 millió forintos pénzmaradvánnyal lódultunk 1988-ba. Az ember hirte­len meghökken: ez hogyan lehet e szegény időkben? Lehet, s elfogadható magyarázat is található erre. Az összeg fele kötelezettségvállalással terhelt. Néhány pél­da: lakás-közművesítésre, lakásépítés-támogatásra, a Képzőművészeti Főiskola gyakorlóműhelyére elmegy csaknem 10 millió. A másik tíznek is helye van. A maradék 20 milliót képtelen volt elkölteni a tanács, mert a lakossági adókból, a telek- és ingatlaneladásból az esztendő utolsó heteiben érkezett meg a pénz. így a 20 millió jól indítja az esztendőt. Az azonban mór korántsem olyan szívderítő, hogy a ja­nuári tanácsülésig a hetente változó helyzet miatt többször átdolgozták a tervet. Szeren­csére a tendencia pozitív volt, mert a változtatások oka a fokozatosan javuló anyagi kondíció volt. Persze szó sincs arról, hogy felvet bennünket a forint, de elkerülhetjük a kényszerű korlátozó intézke­dések bevezetését. Tallózzunk most Szentendre költségvetésében! Az idén 407 millió forint áll rendelkezé­sünkre, 4,4 százalékkal több, mint tavaly. A reálérték vi­szont 13 százalékkal csökkent ugyanezen idő alatt. A kü­lönbség a fejlesztések vissza­fogásával küszöbölhető ki. Az intézmények fenntartása, mű­ködése nem szenved csorbát. A Móricz Zsigmond Gimná­zium újabb 12 tantermének építésére felveszünk 15 millió forint középlejáratú hitelt. Tíz évig törlesztjük, 14 százalékos kamatot fizetünk utána. A la­kásépítés támogatására 17,4 milliót fordíthatunk, a közmű­társulásokra több mint tízmil­liót. A köztisztaság és közvi­lágítás költségeinek finanszí­rozására 500 ezer forint jut. A sportolók 854 ezer forintos ta­nácsi juttatást kapnak, örven­detesen megnőtt a rászorulók segélyezésére fordítható ösz- szeg. ’ Ennek négyféle fajtájára 3,4 millió forint áll rendelke­zésre. Jelentősen emelkednek az orvosi ügyeleti díjak. Ta­valy például a fogorvos 80 fo­rintot kapott, ha 8-tól 13 óráig dolgozott. Most az idén 250 ezer forint költhető e cél­ra. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a jelenlegi elosz­tási szisztéma nem veszi fi­gyelembe a szezonban Szent­endrén lakók és a városba látogató turisták igényeit. Ugyanígy az üdülőkét sem. Minden állandó lakos után kapunk 6445 forint ötven fil­lért. Felesleges bizonygatni, hogy az ideiglenesen itt tar­tózkodó emberek ezrei milyen terheket rónak településünk egész infrastruktúrájára. Nagy érdeklődéssel hallgat­ta a testület Németh Feren­cet, a pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztály vezetőjét. Szo­katlan témáról, Szentendre hiteleiről beszélt. Tartozunk 23,2 millió forinttal, amelyet a magánerős lakásépítés és -vásárlás segítésére vettünk fel. A kamata 3 százalékos, és 3 év múlva kezdjük a törlesz­tését. A gimnázium említett új szárnyának az építésére 15 Falbontó barbárok millióért fordultunk a bank­hoz. A feltételek itt kemé­nyebbek, a kamatláb 14 szá­zalékos. 10 év alatt fizetjük ki, s esztendőnként másfél milliót visz el tőlünk e köte­lezettség. A hitelkötvények értéke 17,2 millióra rúg, szintén elég magas, 11 száza­lékos kamattal. Végül is az összes kamatteher 11,2 millió, s a város akkor éri el a null­szaldót, ha a következő évtizedben a felvett összegek és azok járulékainak fejében leszurkol 66,6 millió forintot. Érdekes volt a pénzügyi szakember válasza arra a kér­désre, hogy szerinte jó üzlet-e ma hiteleket felvenni. A vá­lasz tartalmi megfogalmazás­ban: jelenleg a legjobb üzlet annak, aki kapja, a legrosz- szabb annak, aki adja. Igen ám, de hol a tűrési határ? — érdeklődtek á ta­nácstagok. Mire a felelet: ezen belül vagyunk. Egyensúlyi zavaro­kat a hitelek nem okoznak. Azt azonban meg kell monda­ni, hogy a későbbi tanácstes­tület munkáját 199Ó és 1993 között a visszafizetés terhei megnehezítik, hiszen a saját bevételek jelentős részét el­viszi az adósság. Az idei év Szentendre szá­mára tehát jobban indul a vártnál. A fokozott takarékos­ságra azonban, elengedhetetle­nül szükség van. A tanács­ülés által elfogadott terv csak akkor bizonyul stabilnak, ha az árszínvonal emelkedése az országban a 17 százalék alatt marad. Ha ennek fölé megy, módosításokra lesz . szükség. Vegyünk egy példát! Tizen­hét százalékos inflációval- szá­molva mondhatjuk, hogy a megye által biztosított 11, szá­zalékos kompenzáció segítsé­gével az Intézményeinek csak az árváltozások öt százalékát kell „kigazdálkodniuk”. Azon­ban ez a csak is kemény pénzügyi fegyelmet követel. Látványos városfejlesztésre nem telik. A tervet annak a célnak kellett alárendelni, hogy az alapellátás szinten maradjon. A jelenlegi körül­mények közöt nyugodtan le­szögezhetjük, hogy ez biztosí­tott. Ilyen Szentendre középkori templomának kerítése a város- központban, a templomdombon. Nem. nem építkeznek, a van­dálok szedték szét a téglát, de mások rakták gúlába. Egyéb­ként rövidesen megkezdik a műemlék és környéke helyre- állítását. Mindnyájunk örömére. A szentendrei tavaszi napok Fanfárok a toronyban A negyedik alkalommal rendezik meg március 1? és 27 kö­zött a szentendrei tavaszi napokat. Lapunk kérésére C. Tóth János, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igaz­gatója elmondta, hogy felvonultatják Szentendre és a megjfe olyan kulturális értékeit, amelyek a vendégeket és a helyie­ket egyaránt érdeklik. Március 17. és .27. között mintegy' húsz különféle ' ínü- sor és kiállítás várj'á'az érdek­lődőket. A megnyitóra 17-én, csütörtökön á városi tanács dísztermében kerül sor. Itt a Rozmaring Tsz virágkötészeti kiállítással és vásárral kedves­kedik a közönségnek. A művésztelepi galériában a Vörös Hadsereg út 51. szám alatt Mai szentendrei alkotá­sok címmel a városunkban élő művészek legfrissebb mun­káit akasztják a tablókra. A szentendrei képtárban pedig Milic od Macve jugoszláv fes­tő mutakozik be. Vendégünk déli határszomszédunk mai képzőművészetének jelentős alakja. Térjünk vissza a rendezvé­nyekhez. Március 17-én a megnyitó után délután 5 óra­kor a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Benkó dixieland lép fel. Már­cius 19-én és 20-án találkoz­nak Pest megye legjobb dél­szláv, német és szlovák tánc- együttesei. Ide érkeznek a bu­dapesti szlovák gimnázium együttese és a habard néme­tek gyors lábú képviselői. Vár­nak egy osztrák, egy jugoszláv és egy szlovák csoportot is. Ezen a két napon először me- nettánc-bemutatóra kerül sor délután 1 órakor a Marx tér­től a Fő téren át a PMKK-ig. Majd délután 2-től 5-ig a nemzetiségi gálaműsor kö­vetkezik a megyei intézmény színháztermében. A szent­endrei eseményekkel egy idő­ben Piiisvörösvárott a ven­dégek a svábbálon vesznek részt, a szlovákok pedig va­lamelyik pilisi községet láto­gatják meg. Ugyancsak 19-én este 6 óra­kor a városi tanács színház- termében a komoly zene ked­velői hallgathatják a Bach- hangversenyt. Húszadika va­sárnap. A Fő téren a három külföldi együttes és a már or­szágos hírű Kék Duna tánc- együttes szórakoztatja a kö­zönséget. Este pedig 6 óra­kor a Vujicsics-együttes kon­certezik a tanács dísztermé­ben. A március 21. és 24. kö­zötti időszakot a zeneiskola által szervezett rendezvények uralják. Ugyanis az intézmény a fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli. Lesznek kamara- hangversenyek, nyílt napok, bemutatók, baráti találkozók. ' Huszonötödikén este 7 órakor a hagyományoknak megíele- fobA égy* vidéki 'skfftfräi’'-mű­vészéi szerepéinek ’9 * PMKK- ban. A ^nyíregyházi Mórrfcz Zsigmőnd Színház tagjai mu­tatják be Molnát Ferenc Jóisi című darabját. A máícius 26. és '27. a fú- vószeheklroké. Ha kellemés lesz áz idő, 26-án, szombaton délután 2 órakor térzenét hallgathatunk a Marx tér és a PMKK ’ közötti udvaron, majd 3 órától gálakoncertét adnak az intézmény színház- termében a legjobb hazai gyermek- és ifjúsági fúvósze­nekarok. Vendégeink ' lesznek a tarriálélesziek. a berettyóúj- faluiak, a miskolciak, az ábó- nyiak és a testvérváros kősze­giek. Huszonhetedikén. Va­sárnap megint csak az időjá­rástól függően, délelőtt ^11 órakor szabadtéri bemutatko­zás á Tő térén. Est‘e 6-kor pe­dig — immár hagyomány ez is — a tanács dísztermében a ■Kecskés-együttes koncertjével zárják • a szentendrei tavaszi napokat, — Megkérdeztük C. Tóth Jánostól, hogy vannak-e új elemek ebben a tavaszi prog­ramban? — Kedves színfoltnak ér­zem, hogy március 17-én dél­után fél 5-kor nyitásként !és március 27-én este 8-kor zá­rásként a Blagovesztenszka templom tornyában megszólal­nak a fanfárok. Újítás az is, hogy március 25-én és 26-án a PMKK kávéházában Surányi István mester cukrászati be­mutatót tart. Ugyancsak már­cius 25-én a Duna-parti Sport étteremben szerb vacsorára invitáljuk a vendégeket. Ti­zenkilencedikén és húszadi­kán, valamint 26-án és 27-én a réginiódi kisvendéglőben vadételeket ízlelhetnek a be­térők. A fesztivál idején a múzeumokban délelőtt 10 és délután 3 óra között magyar és idegen nyelvű tárlatvezetés lesz. A fentieken kívül 19-én és 20-án. valamint 26.-án és 27-én műemléki .sétákra, kerül sor délelőtt 10-h.or és délután 3-kor. A résztvevők minden esetben a mozi előtt gyülekez­nek. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdőst Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom