Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
6 1988. FEBRUAR 10., SZERDA JoeI TANÁCSOK HH gücfveszélyes sanyargatás Mondj le a vagyonról! TBZ NAP RENDELETÉI Elővásárlási jog érvényesítés© @ A felmondásról © Szolgálati idő mini imama © A bérbeadó liozxáiár&slása © Mentesít és a büntetett előélet áléi bírósági kérelemmel O A. F. dióst! i lakos családi házat örökölt, amelynek egy külföldi, ismeretlen helyen tartózkodó rokona is társtulajdonosa. Az ingatlant szeretné eladni. Mi a helyzet az elővásárlási joggal? — kérdezi. A törvény a közös tulajdonú hányadok növekedését az előváráslási jog intézményével kívánja mérsékelni. Ennek az a lényege, hogy a közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársa adásvétel előtt eladásra a másik félnek köteles először felkínálni az ingatlant. Előfordul azonban, hogy ennek a közlési kötelezettségnek akadálya van. Nem terheli a tulajdonost felajánlási kötelezettség, ha annak teljesítése a vásárlásra jogosult tartózkodási helye, vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen mentesítő ok lehet például az, hogy a tartózkodási hely külföldön van vagy ismeretlen. De más körülmények miatt is járhat a közlés teljesítése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel. Igennek min- nősülhet adott esetből pl. a tulajdonostársak nagy" száma (különösen, ha azok különböző helyeken laknak). Ezzel a lehetőséggel azonban nem lehet visszaélni. Ha többen is vannak tulajdonostársak, az eladó tulajdonostárs köteles közölni azokkal, akiknél a közlés nem ütközik nehézségbe. Ebből a szempontból különösen a jelentősebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak jönnek figyelembe. • ............. ® P. K. nagykátai dolgozó felmondást adott be. Olvasónk a felmondási időt munkával akarja eltölteni, a vállalata viszont közös megegyezéssel kívánja a munkaviszonyt megszüntetni. Olvasónk ezt sérelmezi, mert jelenleg még nincs munkahelye. A dolgozó a határozatlan Időre szóló munkaviszonyát indoklás nélkül, felmondással megszüntetheti. Ilyen esetben a felmondási időt munkahelyén, munkával kell töltenie. A munka törvénykönyvének 1986-ban történt módosítása a’apján a dolgozó felmondása esetén a munkáltató a dolgozót a munkavégzés alól csak rendkívül indokolt esetben (pl. szervezett munkaerő-átcsoportosításnál) mentheti fel. Ha ezek a feltételek megvannak, a felmentés tar- témára a dolgozót átlagkeresete megilleti. A dolgozót tehát az azonnali munkaviszony-megszüntetésre kényszeríteni nem lehet. Ugyanis a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetésében mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak meg kell állapodnia. © Egy szentmártonkáfai olvasónk az iránt érdeklődik, hány év után állapítanak meg öregségi nyugdijat? Az öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha húszévi szolgálati időt szerzett. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy ne szenvedjenek sérelmet azok, akik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt 1990. december St-ig betöltik. Az ő esetükben ugyanis öregségi nyugdíjra jogosult az is, aki ez időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerez. Az öregségi nyugdíj mértékét ebben az esetben az 1980. december 31-én érvényben volt rendelkezések megfelelő alkalmazáséval kell megállapítani. Ezt a méltányos rendelkezést alapvetően a nők védelme indokolta, akik közül sokan nem rendelkeznek húszévi munkaviszonnyal. © Szolgálati lakásba költözött egy budapesti olvasónk. A vállalata a lakás felújításához előbb hozzájárult, utóbb azonban indoklás nélkül megtagadta a költségek megtérítését. Mi a helyes eljárás Ilyenkor? A lakás bérlője a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, és — jogszabályban meghatározott esetekben — hatósági engedéllyel lakásában korszerűsítési, műszaki felújítási munkákat végezhet. Ilyen esetben joga van arra, hogy a munkálatokat elvégezhesse, és az ezzel járó költségeket a lakbérbe beszámíthassa. Előfordulhat, hogy a bérbeadó az átalakítási és korszerűsítési munkákhoz indokolatlanul tagadja meg a hozzájárulását. Ez esetben a bérlő a bírósághoz fordulhat, hogy a joggal való visszaélés miatt elmaradt nyilatkozatot bírósági ítélet pótolja. Lehetséges, ezenkívül természetesen az is, hogy a bérbeadó utólag hozzájárul a munkák elvégzéséhez. Ilyen esetben a bérlő mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek öt eredetileg megillették volna. Természetesen olyan eset is előfordul, hogy a bérbeadó joggal tagadta meg a hozzájárulását. Ilyenkor igényt tarthat arra, hogy a bérlő az eredeti állapotot állítsa helyre. Ha a bérbeadó az eredeti állapot helyreállítására nem tart igényt, vagy az nem lehetséges, a bérlő a saját költségén létesített berendezéseket a bérlet megszűnésekor a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti, vagy ehelyett a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja. Egyébként pedig a bérlő a bérbeadótól a gazdagodás ei-ejéig követelhet megtérítést, melynek összege nerh haladhatja meg azt az összeget, amelyet a bérlő a lakbérbe eredetileg beszámíthatott volna. • Másfél évi szabadságvesztésre ítélték 1982-ben egy olvasónkat. A büntetését letöltötte, azóta nem került összeütközésbe a törvénnyel. Meddig kell még a büntetett előélethez fűződő következményektől szenvednem? — kérdezi. A bűncselekmény miatt elítélt, vagy a törvény erejénél fogva, vagy bírósági határozat alapján, kivételesen pedig kegyelem útján mentesülhet a büntetett előélethez fűződő következmények alól. A törvényi mentesítés esetéljen az elítélt minden külön eljárás A munkáltató a szakember- szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. Ezzel a szerződéssel kétoldalú kötelezettség keletkezik. Egyrészt a munkaadó vállalja azt, hogy támogatást biztosít a dolgozójának, amíg az tanulmányait végzi, a dolgozó viszont köteles helytállni. népesítess szerint Természetesen a dolgozó kötelezettsége nem merül ki a sikeresen letett vizsgákkal. Nyilvánvaló, hogy az érte némi áldozatot hozó” munkahely szeretne profitálni a szaktudásából, ezért a képzettség megszerzése után a dolgozónak meghatározott időn keresztül munkáltatójánál kel! dolgoznia. Amiből következik az, hogy a munkáltató viszont arra is kötelezettséget vállal a tanulmányi szerződés aláírásával. hogy a dolgozóját képesítésének megfelelően foglalkoztatja. A tanulmányi szerződés akkor jön létre érvényesen, ha a munkáltató és a dolgozó a szerződés lényeges elemeit írásba foglalja. Mindenekelőtt annak a képzésnek a megjelölését, amelyben a dolgozó részt vesz, és azt a tánélkül mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A gyakorlatban az elítéltek többsége a törvény erejénél fogva mentesül. Bírósági mentesítésnek a súlyosabb bűncselekmények esetén van helye. A bíróság a bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet kérelmére mentesítésben részesítheti akkor, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől — egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén — három év már eltelt. Ez az időtartam az egy évet meghaladó. de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén öt, míg e fölött tíz év. El kell mondanunk azt is, hogy a visszaesőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak. A mentesítést az első fokú ítéletet hozó bíróságnál kell kérni. Az eljárás során a bíróság az esetben mentesíti az elítéltet, ha megállapítja, hogy a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódjával és ha erre módja volt egyébként is jóvátette a cselekménnyel okozott sérelmet. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Biaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. ítiéiföSd©« vett áruk Szavatosság Az újabb rendelkezések értelmében a magánszemélyek által be* hízott és vámkezelt árukra is érvényesíteni lehet a jótállási vagy szavatossági igényt. A vámjog- szabály ezzel kapcsolatosan az a'ábbiak szerint rendelkezik: Vámmentes a nem külkereske- tí 2imi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru helyett a külföldi által jótállási vagy szavatossági iS'ény alapján igazoltan, ellenszolgáltatás nélkül adott azonos é-tékű vámáru, ideértve a hibás alkatrész helyett adott csereárut is. A vámmentes kezelés feltétele a hibás áru külföldre történő kivitele vagy a vámhivatal ellenőrzése mellett történt megsemmisítése, továbbá annak igazolása, hogy a külföldre szállított áru után vámvisszatérítést nem vettek igénybe. mogatást, amelyet a munkáltató a szerződés alapján a dolgozónak nyújt. (Például beiratkozási díj, a tanfolyam részvételi díja, tanulmányút költségei, a munkaidő alatti képzés idejére bér, stb.). Amennyiben valamennyi fél a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, a szerződésszegés következményei a következőképp alakulnak: ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól. Gyakori eset. hogy a munkáltató nem helyezi a dolgozót az új képzettségének megfelelő beosztásba. Ha a szerződésben kötötték ki. hogy mennyi idő múlva kell ennek megtörténnie, akkor a végzettség megszerzésének igazolását követően három hónap az az idő, amíg türelmesen várnia érdemes. Ez után a munkaviszonyát a kikötött idő előtt megszüntetheti úgy, hogy mentesül a támogatás megtérítésének kötelezettsége alól. Téa*áSést követel Ha a támogatásban részesülő dolgozó tanulmányait kielégítő eredménnyel nem folyA bűnjel egy sártól mocskos, gyűrött, kék fedelű iskolásfüzet, melyben kusza sorokkal, négy oldalon olvasható egy sanyargatással megfélemlített, életveszélyesen összevert ember nyilatkozata arról, hogy a házassági bontóper során minden közös vagyonról lemond, tartásdíjat fizet, továbbá elismeri, hogy jelentős anyagi kárt okozott a feleségének. „Alulírott, saját jelelösségem tudatában kijelentem .. ezekkel a hivatalosnak tűnő szavakkal kezdődik a szöveg, mely természetesen érvénytelen,' sőt, bizonyíték arra, hogy Kovács Cyuláné és élettársa Káldi János súlyos bűncselekményt követtek el. Lánccal verték Törteién, a Kákástó-dűlö 59- es szám alatt van egy dűlőút- xól nyíló, bekerített tanya. Itt élt Kovács Gyuláné az élettársával. Az asszony férje már korábban elköltözött egy szomszédos házba, albérletbe, de gyakran visszajárt a holmijaiért. Ilyen alkalmakkor mindig vitatkoztak, veszekedtek egymással, és legutóbb az asszony nem volt hajlandó odaadni gyermekei apjának a munkakönyvét. A férfi dühében fenyegetőzött: Majd megmutatom nektek, hogy nem lesz nyugodt éjszakátok! A fenyegetést be is váltotta, oly módon, hogy este tíz óra tájban ismét átment, és felgyújtotta az udvaron felhalmozott három kocsirakomány tűzifát. A fa lángra kapott, és csak a szomszédok segítségével sikerült megmenteni a tanyát a pusztulástól. A sértettek feljelentést tettek a Ceglédi Rendőrkapitányságon gyújtogatás miatt, de az intézkedést nem várták meg. Másnap elhatározták, hogy megleckéztetik az asszony férjét. Átmentek érte a szomszédba azzal, hogy rendőrök keresik a gyújtogatás miatt, jöjjön azonnal! A férfi gyanakodott, és nem akart velük menni, ám erőszakkal magukkal vonszolták. A tanyán az elszenesedett farakás mellett vaslánccal összekötözték, és addig ütötték, rugdosták, míg a földre zuhant. Amikor elvesztette az esz-; méietét fellocsolták, és egy ujjnyi vastag kötéllel tovább ütlegelték. S mikor a szerencsétlen ember jajgatott, a felesége rákiabált; Melegedj annál a tüzelőnél, amit felgyújtottál ! Éüsídsnt megígért S még mindig nem volt elég a sanyargatásból. Kovácsné előhozatott élettársával egy olajoskannát, s megfenyegette a férjét, hogy ha nem teljesíti tatja, nem lép a szerződés szerinti időben a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott anyagi támogatás megtérítését. A dolgozó szerződésszegése szempontjából közömbös, hogy munkaviszonya milyen jogcímen szűnt meg. Így nem mentesíti a szerződésszegés következményei alól az sem, hogy a munkáltató hozzájárult ahhoz, hogy ő a kötelezően kikötött idő letelte előtt át- menjen más vállalathoz. Ks bizonyít!« Nem számít viszont szerződésszegésnek, ha a dolgozó azért mondja fel munkaviszonyát, mert azt tovább az egészsége károsodása nélkül már nem tudja ellátni, és bizonyítja. hogy korábban kérte, helyezzék az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe. Lényeges tudni, hogy a dolgozó visszafizetési kötelezettségét más munkáltató nem vállalhatja át. Dr. Kei'tész Éva A tanulmány] szerződés N©ist áirailsgüsrt® tartozás a közös vagyonra vonatkozó kívánságát, akkor leöntik olajjal és felgyújtják. A megrémült ember azonnal megígért mindent, s ekkor került elő az iskolai füzet, melybe feleségének és Káldi Jánosnak a diktálására Kovács Gyula lemondott minden közös vagyonról, vállalta a tartásdíj fizetését és a gyújtogatással okozott anyagi kár megtérítését. Ezután a bűntársak elengedték áldozatukat, aki elvánszor- gott albérleti lakásába. Másnap mentők vitték kórházba. A kegyetlen ütlegelések következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy csak azonnali műtéttel lehetett megmenteni az életét, Káldi büntetett előéletű, harminckét éves alkalmi munkás. Kovács Gyuláné eddig még nem volt büntetve, három- gyermekes anya. A tartásdíjra minden bizonnyal jogosult lett volna, és a közös vagyonból önbíráskodás nélkül is megkaphatta volna az őt megillető részt. Kihallgatása során azt vallotta, hogy csak egy kicsit „meg akarta ijeszteni” a férjét. ASjtss ind&k&él Káldi János és Kovács Gyuláné rövidesen a bíróság előtt felel azért, amit elkövetett. A vád ellenük; életveszélyes testi sértés, aljas indokból, a sértett sanyargatásával járó személyi szabadság megsértése és önbíráskodás. Gál Judit Fizetés nélküli szabadság. A 87/1987. (XII. 30.) MT. rendelet alapján a beteget ápoló, illetve építkező dolgozók fizetés nélküli szabadságban részesülhetnek. Helyiségbér. Módosította a Minisztertanács a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 34/1985. (VII. 1.) MT. sz. rendeletet. Tanácsosi címek. A Minisztertanács műszaki alkotói díjat alapított és rendelkezett a műszaki főtanácsosi és a műszaki tanácsosi cím adományozásáról. Ingatlan. A 17/1987. (XII. 30.) ÉVM—MÉM—PM rendelet módosította az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabályt. Vizsgadíj. A 19/1987. (XII. 30.) KM. sz. rendelet módosította a közúti járművezetői képzési vizsgadíjakat. Műszakpótlék. A közlekedésben dolgozók műszakpótlékáról szóló 6/1986. (X. 2.) KM. rendeletet módosították. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok társadalom- biztosítási juttatását módosította a 17/1987. (XII. 30.) MÉM. sz. rendelet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 66. számában találhatók. A műssakiak megbecsülése Bérpolitikai elképzelések Régen nyilvánvalóvá vált, hogy sem anyagi, sem erkölcsi téren nem örvend túlságosan nagy megbecsülésnek a műszaki értelmiség hazánkban. Márpedig, ha egy ország nem fizeti meg a mérnökeit, akiktől a termelés függ, akiken a jövő múlik, a műszaki színvonal visszaesését igen gyorsan megérzi. Már a hetvenes évek végén többször is elhangzott, hogy e téren lépni kellene, de igazából csak az elmúlt esztendőben történt változás. Pontosabban: megkezdődtek azok az elemzések, vizsgálatok, amelyek előkészítették az idén bevezetésre kerülő változásokat. Az MTESZ a nyolcvanas évek kezdetétől figyelemmel kísérte a reálértelmiség helyzetét, s az ebből adódó ellentmondásokat. Olyan időszak- fa .n tette szóvá a szervezet a nehézségeket, amikor megszaporodtak a kormány és a vállalatok anyagi gondjai. Még azzal is megvádolták az MTESZ-t, hogy követelőző magatartást tanúsít. Pedig törekvésük nem volt más, mint az intellektuális teljesítmények növeléséhez szükséges feltételek megteremtésének, a reálértelmiség anyagi helyzete javításának, presztízse növelésének szorgalmazása. Most’ végre előbbre léphetünk e téren, a kormányzat külön intézkedések bevezetésére készül. Hasonló változásokra került sor az alsó és középfokú oktatási intézményekben a pedagógusok, a felsőfokú oktatási intézményeknél oktatók körében, a kutatóintézetek dolgozói, valamint a bírák és ügyészek között. Egy javaslat értelmében 1990 végéig az alkotó műszaki értelmiségieket az általános bérnövekedésnél negyven százalékkal magasabb béremelésben kell részesíteni, s az alsó bérhatárt ötezer, néhány területen négyezernyolcszáz forintban szabták meg. Azonban a kormányzat határozata alapján ezeket az intézkedéseket már ebben az esztendőben be kell vezetni. Ezen kívül a kormány a központi bérpolitikai intézkedéssel támogatást nyújt az alkotó műszaki értelmiséget nagy számban foglalkoztató szervezetek részére. Ez mintegy tizenkétezer dolgozót érint. őrökbe fogedeH gyerekek Változhat az utónév Az általános szabály az, hogy az örökbe fogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az illető nő, és a házasságra utaló toldással vagy anélkül férje (volt férje) családi neve vagy ez a név, vagy választás szerint az örökbe fogadó nő leánykori családi neve lehet. Ugyanazon személy által örökbe fogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozni keli arról, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó családi nevét viseli. A gyámhatóság kivételesen, kérelemre megengedheti, hogy a gyermek megtarthassa addigi családi nevét. Ez elsősorban a már serdülő korban lévők örökbefogadása esetén előforduló kérelem, amikor esetleg a gyermek maga is ragaszkodna korábbi családi nevéhez. Ha egyedülálló személy fogadja örökbe a gyermeket, akkor a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt jegyeznek be. A gyámhatóság belátása szerint állapítja meg a képzelt személy adatait úgy, hogy az mások érdekeit ne sértse, de megfeleljen a gyermek érdekeinek. Az örökbefogadók gyakori igénye, hogy a gyermek utónevét is szeretnék megváltoztatni. Ennek érzelmi, de néha gyakorlati indokai vannak, hogy a családnévhez jól illeszkedjen a gyermek utóneve. Kérelemre ezt a gyámhatóság engedélyezi, csak arra van figyelemmel, hogy a gyermek érdekeit a változtatás ne sértse. Jogszabályaink egyébként is megengedik az utónév egyszeri módosítását a 14 éven aluli gyermekek esetében, így erre az örökbefogadási eljárástól függetlenül, az után is sor kerülhet.
