Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 24. SZÄM 1988. JANUAR 29.. PÉNTEK A városi pártbizottság tárgyalta Új viszonyok, új értékrendek A városi pártbizottság a mi­nap kibővített ülést tartott, megtárgyalta az 1987. év gaz­daságpolitikai feladatainak teljesítéséről készült jelentést, és javaslatot fogadott el az 1988. évi tennivalókról. Az eseményen részt vett dr. Ko­csis Péter, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője is. A városi pártbizottság állal tavaly szeptemberben elfoga­dott feladatterv a gazdasági kibontakozás érdekében alap­vető célként a gazdaság szer­kezetének korszerűsítését, a veszteséges termelés felszá­molását, a piaci igényekhez való igazodást, a minőség, a munkahelyi szervezés, fegye­lem javítását fogalmazta meg. Főként a második félévben volt tapasztalható a munka­helyi szemléletnek a célokhoz való igazítása, de még koránt­sem lehetünk elégedettek. Ennek ellenére viszonylag jó esztendőt zártak a terme­lőegységek, a körzet nyeresé­ge a tervezettet meghaladja, lényegében majd minden te­rületen pozitív a gazdálkodás egyenlege. Fontos szempont volt a ke­resetek és teljesítmények összhangjának megteremtése. Több helyütt volt bérfejlesz­tés, s ezek a termelés oldalá­ról megalapozottak voltak. Ám a termelés mennyiségi növelésének ma már erős kor­látái vannak csak a minőségű mutatók javításával lehet to­vábbi növekedést elérni. A konzervgyár, a Trakts és a gépgyártó szövetkezet e téren jó eredményeket ért el. Ugyanakkor, lehetőségeik ellenére, az üzemek nem mindig tudtak megfelelő ütemben kiszállítani, a kül­kereskedelem népgazdasági szinten való szervezettsége korlátokat állít az árutömeg szabad mozgásának. A gondo­kat fokozza az alap- és segéd­anyagok rapszodikus szállítá­sa, a partnerkapcsolatokban levő bizalmatlanság, pontat­lanság. Ugyanez vonatkozik a kész­termékeket szállítókra is. Kü­lönösen a Szovjetunióba irá­nyuló export esetében nehéz­kes az átvétel, emiatt Zá- .honyban nagy készletek hal­mozódnak fel. A gazdálkodó egységek a szűkös fejlesztési lehetőségek ellenére is igyekeznek a szük­séges előrelépéseket megten­ni. A konzervgyár, a Volán TBF, a Trakis, a gépgyártó szövetkezet feldolgozástechni- kai és gyártmányfejlesztési feladatokat oldott meg. A munka tervezése, a naprakész döntési kötelezettség korrekt, gyors információkat kíván, ezért a fejlesztések közt sok helyütt kiemelten kezelik a számítástechnikát. Ennek eredményei vitathatatlanok. Az üzemek, vállalatok pénzügyi helyzete jó. Igaz, több helyen átmeneti hitelt kellett felvenni a megrende­lők fizetésképtelensége miatt. A szolgáltató egységeknél a la­kosság egyes rétegeinek csök­kenő életszínvonala érződik. A kereskedelemben a gazda­sági változások fordított hely­zetet idéztek elő egy időben, még a pénzbetétek nagy részét Mozi A nagyteremben: Ránts fegyvert! Színes amerikai western. Előadás '5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: Tan­gók. Színes argentin film, fél 6-kor. Hupikék törpikék. Szí­nes szinkronizált belga rajz­film, fél 4-kor. is áruvásárlásra fordították, emiatt ellátási gondok kelet­keztek. Az alapvető cikkekből egész évben folyamatos és jó ellátás volt. e vonatkozásban kiemelkedő az áj ész tevékeny­sége. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodását nehezítette a szél­sőséges időjárás. A kifagyott őszi vetések újratelepítéséről gondoskodtak, így a kalászo­sok, valamint a napraforgó, kukorica hozama a tervezett szerint alakult. A gyümölcsö­sökben. szőlőben a jégverés és a fagy okozott károkat. Eredménnyel zártak a kö;/ös gazdaságok kisegítő ágazatai. Mindent összevetve, a tsz-ek 14 százalékkal teljesítették túl árbevételi terveiket, bár kiadásaik is növekedtek. Az új adórendszer, a piaci viszonyok komoly erőpróba elé állítják a gazdasági egy­ségeket. Szinte kivétel nélkül mindenütt szükséges, hogy a szakvezetés kidolgozza és mű­ködtesse azt az irányítási, szervezési rendszert, mely se­gít az adott területen alkal­mazkodni az új közgazdasági környezethez — szögezi le a 88-as évre szóló feladatterv. A termelési szerkezet további finomítása, új vállalkozási lehetőségek keresése, az élő­munka hatékonyságának nö­velése, a szigorú költséggaz­dálkodás alapvető követelj mény legyen mindenütt. A mezőgazdaságban a föld racionálisabb kihasználásával növelni kell a fajlagos termés­hozamokat, javítani a minősé­get. A háztáji és kisegítő gaz­daságok integrálásának továb­bi szélesítésével a termények biztonságos értékesítési felté­teleit kell megteremteni. A városfejlesztésben a még fo­lyamatban levő beruházásokat kell mihamarabb befejezni, kivált a víztározó átadása vált mára igen sürgető fel­adattá. Ez év feladata a Zsemberi utcai lakások átadása, s ugyanitt a szolgáltatóház épí­tésének elkezdése, és nem utolsósorban a városi telefon- hálózat bővítése a lakossági erők bevonásával. Az írásos anyagot, és Pász­tor István első titkár szóbeli kiegészítőjét szép számú hoz­zászólás tette teljesebbé, így csak utalni tudunk néhány észrevételre. Tóth Dénes ta­nácselnök-helyettes megerősí­tette: a gazdaság szakmai jel­legű döntéseiben súlyozottab- ban kell érvényesülnie a szak- vezetésnek, a pártmunkának elsősorban a helyes döntések ideológiai, politikai síkon va­ló alátámasztásában, érvényre juttatásuk megítélésében kell kifejeződnie. Görbe Ferenc országgyűlési képviselő, a konzervgyár igaz­gatója a gazdaság szervezett­ségének javítására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a gazdálkodás egyre bonyolul­tabb feladatokkal áll szem­ben, melyek megoldását sok­oldalúan felkészült emberek­től várhatjuk. Erkölcsi meg­becsülésük is legyen arányos tevékenységük tartalmával. Nyerges József, a posta kép­viselője a telefonhálózat fej­lesztésének lehetőségeiről. Ko­csis Jánosné tanácselnök a városfejlesztés távlatairól a pénzügyi források tükrében, Sseleczki János üzletvezető a kereskedelem feladatairól be­szélt. Barta István, a géDgyártó szövetkezet elnöke a létszám- gazdálkodással kapcsolatban elmondta, munkahelyén is az a cél. hogy lehetőleg minden­ki számára biztos egziszten­ciát teremtsenek, de itt is szá­molni kell a hosszabb távon gazdaságtalanul működő terü­letek átszervezésével, felszá­molásával. Aláhúzta: a jöve­delmeknek mindig a gazdasági tényezőkhöz, a hatékonyság­hoz kell kötődniük ahol ezek tartósain különválnak, ott ko­moly gondok jelentkeznek. Végezetül dr. Kocsis Péter kért szót, és a megye gazda­sági helyzetéről adott tájékoz­tatót. Ebből kitűnt, hogy a Vá­ros tavalyi gazdasági mutatói a nehézségek ellenére is az or­szágos átlag fölött vannak. Az ülés a jelentést és az 1988. évi feladattervezetet el­fogadta. My. J. A vasút igényli a kritikát Társadalmi ellenőrök a vonatokon Mint azt tettük évek hosz- szú során át, az elmúlt hóna­pokban is több alkalommal adtunk közre olyan hasznos tudnivalókat, amelyeket a vasút különböző munkaterü­letein dolgozó vezetőktől hal­lottunk. Foglalkoztunk koráb­bi írásainkban is a vasúti sze­mély- és áruszállítás felada­taival, gondjaival, eredmé­nyeivel. Ezúttal arról tudósítunk, hogy a MÁV — korábbi ri­portjainkban ismertetett — belső információs rendszerét hogyan egészíti ki egy maguk szervezte, nem hivatásos kül­ső ellenőrző, információs há­lózat. Nevezetesen azokra a társa­dalmi ellenőrökre gondolunk, akik a különböző gazdálkodó szerveknél dolgoznak, maguk is ingázók lakóhelyük, s több­nyire fővárosi munkahelyük között. Ók is naponta utaz­nak vonattal dolgozni, és ha­zafelé. A Budapesti Vasútigazgató- ságtól kapott tájékoztatás sze­rint a társadalmi ellenőrök tevékenysége minden részlet­re kiterjed, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a hivatásforgalommal. Azok az önkéntes társadalmi ellen­őrök rendszeresen figyelik például azt, hogy milyen a jegyvizsgálók magatartása az utasokkal szemben, mennyire menetrendszerű a vonatköz­lekedés, hogy' jó-e a fűtés, a Cukorbetegek figyelmébe Változó szociálpolitika Az idén sok minden megvál­tozott a szociálpolitikában. Nagykőrösön is átalakulóban van az ellátás, amit többek között az is jelez, hogy egyre több pénz jut erre a célra. A szociális étkeztetésre pél­dául hétszázezer forint körüli összeget fordítanak, s az ebből származó bevétel bizony csak töredék, a százharmincezer forintot éri csak el. Sokat köl­tenek különféle szociális segé­lyekre is. Rendszeresen több, mint százan részesülnek eb­ben, nagyjából hatmillió forint értékben. Renkívüli segélyként további 1.9 milliót utalnak ki a rászorulóknak. A mozgás- sérültek megsegítésével kap­csolatos kiadások 635 ezer fo­rintot tesznek ki, „egyéb” cé­lokra nyolcszázezer forintot fordítanak. Fontos tudnivaló — cukor­betegek figyelmébe ajánljuk a hírt —, hogy a jövőben anya- gi támogatásban részesülnek. Az egészségügyi miniszter ren­deleté értelmében a rendszeres inzulin-, vagy perorális anti- diabetikus kezelésben része­sülő betegek közül havi 100 forint támogatásra jogosult, aki a 70. életévét betöltötte, il­letőleg az esedékessége évé­ben betölti, vagy az MI. cso­portba tartozó rokkant, vagy nyugellátás, illetve szociális segélyezése szempontjából a kiemelten kezelt csoportba tartozik. A gyógyszeres kezelésről szóló igazolást az illetékes körzeti orvos adja ki. Az iga­zolást a nyugdíjban részesülő személyek a nyugdíjfolyósító szervhez, minden más személy­nek a tanács végrehajtó bi­zottsága hatósági osztályához kell benyújtania. A városban a körzeti orvo­sok már tudnak a rendelet­ről, most már árra van szük­ség, hogy a cukorbetegek — élve lehetőségükkel — keres­sék fel az orvosaikat, szerez­zék be az igazolást, s azokat adják le a hatósági osztályon. Mint megtudtuk, nincs kor­látozva az erre a célra kiad­ható pénz mennyisége. B. O. világítás a vasúti kocsikban, s azok rendesen ki vannak-e takarítva. De azt is figyelik, hogy mennyire pontos a vonatok iráinyitáblázása. a vasútállo­másokon rendszeres és meg- felelő-e az utastájékoztatás, tiszták-e az utasforgalmi he­lyiségek. Tapasztalataikról vé­leményezést írnak a társadal­mi ellenőrök, s azt minimális adminisztrációs munka után eljuttatják a vasútigazgatóság- hoz. Ezek a jelentések azonban nem tartalmazzák megunjuk nevét, éspedig azért, hogy a pártatlanságot, az elfogulat­lanságot meg lehessen őrizni hosszú időn át. A Budapesti Vasútigazgatóságon egy mun­katárs hetente csoportosítja, s ellenőrzi az ilyen írásos je­lentéseket, majd az egyes szakterületek vezetőinek dön­tései alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. A társadalmi ellenőrök je­lentéseit tehát egyféle, az utas szemszögéből megfogalmazott kritikaként fogja fel a vasút, s az jól kiegészíti a szolgálati úton érkező belső információ­kat, Ez a többcsatornás tájé­koztatás bár kemény kritiká­kat is tartalmaz, a MÁV nem. veszi azt zokon, hiszen saját érdeke, hogy a személyszállí­tói szolgáltatást a lehető leg­kevesebb zökkenővel tudja teljesíteni. Ugyanis a vasút jelmondatává vált az, hogy bál- a teheráru-fuvarozás ad­ja a bevételt, munkájukat az emberek a személyszállítás ta­pasztalatai alpján ítélik meg — szerintünk teljesen érthető módon. Aszódi László Antal A kerékpáros és az unoka Városunk rövidke Csap ut­cája a strand és a fatelep kö­zött van. A Gerle utca lakó- közössége alakította ki. hogy megrövidítse — járható úton — a Ceglédi útra való gyors, kerülő nélküli kijutást. Sötét­sége miatt este kevesen vál­lalkoznak az itteni közleke­désre. az errefelé lakók, ha kerülővel is. de a kivilágított utat választják. A fiatalasszony is tétovázott azon az estén, hogy merre in­duljon el az ABC-ben meg­pakolt súlyos táskáival. Némi töprengés után a rövidebb utat választotta, időtakarékos- ság miatt. Remélte, befordul­va a nem túl biztató sötétség­be. nem találkozik senkivel. Messzebbről egy kis mozgó fény kerékpárost jelzett, így már jó előre a fal mellé húzó­dott, utat adva a közeledőnek. A hirtelen és váratlanul ér­zett fájdalom miatt kiejtette kezéből a csomagjait, pár pil­lanatig fuldokolva kapkodott levegő után. Az először érzett rémület után tudatosult ben­ne, hogy a mellette elhúzó kerékpáros ököllel mellbe vágta. Remegő szívvel és lá­bakkal igyekezett kivergődni a világosabb Dózsa György útra. Ott az épp arra járó szomszédjával akadt össze, ne­ki mondta el könnyek között a vele történteket. Az nem volt rest kis motor­jával végigrobogni a kis ut­cán, hátha nyomára lel a sö­tétben alattomosan garázdái - kodénak. Bottal üthette már a nyomát, így csak arra volt lehetősége, hogy a széthullott táskák tartalmát összeszedje és a még mindig reszkető asszonyt hazáig kísérje. ■k Szinte mindennap találko­zom velük a délutáni órákban, bevásárló körutamat járva. A törékeny, kistermetű idős asz- szonyt legtöbbször egy nyurga fiatalember kíséri, gyengéden támogatva. A vonásokat meg­figyelve nem kétséges, hogy unoka a nagyra nőtt fiatalem­ber. A bizonytalan lépéseket egyfelől bot. másfelől a biz­tos kapaszkodás lehetősége segíti. Lassan, ráérősen, beszélget­ve sétálnak együtt — gyakori összefutásomkor a fiúnak még türelmetlen mozdulatát sem láttam. Legutóbb a piros jel­zésnél várakoztunk együtt, A néni arról az időről mesélt, amikor itt még piac volt, az arca egészen megszínesedett az emlékezéstől. A fiú nem tettetett érdeklődéssel hallgat­ta. majd ő mutogatta a forga­lom új irányait. Egyedül fél­nék itt — szólt a néni. De nem vagy egyedül, én veled vagyok és vigyázok rád. vá­laszolta a fiú — szeme bátorí­tóan csillant, s nekivágtak a túloldalnak. Sz. J. Nem kellett pirulni a bajnokságokon Figyelemre méltó eredmé­nyeket is értek el • az Nk. Kgy. Kinizsi SE atlétái 1987-ben. Lajter Sándor és Zsuffa Dóra bajnokságot nyert, Kolozsi Bé­la pedig versenyszámában második lett az országos fel­nőtt fedettpályás bajnokságon. Országos bajnoki második he­lyezést ért el a serdülő Pörge Rita és Szabó Károly. A ge­relyhajító csapat második lett az ifjúsági és utánpótlás or­szágos bajnokságon. Az egyik legértékesebb eredmény, hogy Élményekből előzetes Változatos úti kínálattal készült fel a tavaszi, nyári idény­re a Dunatours nagykőrösi kirendeltsége. Legalább tucatnyi utazást szeretnének lebonyolítani az európai országokba, aj NSZK-tól egészen Ázsia kapujáig. Az érdeklődésből ítél­ve, aligha kell majd egyet is „lefújni” a programok közül. A vendégek kedvtelve időznek a színes prospektusok közt. Vadász Katalin irodavezető társaságában (képünk jobb olda­lán), aki mindenkinek tud adni az úti élményekből egy kis előzetest. (Varga Irén felvétele) Palotai László harmadik lett a szabadtéri nyílt nemzetközi vidéki bajnokságon és tovább­ra is felnőtt válogatott keret­tag. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE atlétái közül 1987- ben összesen harmincnyolcán értek el minősítést. Felnőtt II. osztályú szintet Palotai László, Palotai János, Sziics Ambrus és Sziics Agnes teljesített. Fel­nőtt III. osztályúak: Parázs György és Kovács Ottó. Ifjú­sági aranyjelvényes minősítést értek el: Lajter Sándor, Zsuf­fa Dóra, Pörge Rita, Szabó Sándor és Szabó Károly. He­ten ifjúsági ezüst- és húszán bronzszintet teljesítettek. KISZ-ES SPORTHÍREK A KISZ városi bizottsága 14 évet betöltötték részére — felnőtt korhatár nélkül — vá­rosi egyéni sakkversenyt ren­dez, amelyre előreláthatólag február közepén kerül sor. Je­lentkezni máris lehet a KISZ városi bizottságán (Hősök tere 5. II. emelet). A konzervgyár Kilián György alapszervezete a ha­gyományos március közepi vá­rosi szabadtéri kispályás lab- darúgó-villámtornát — az öregfiúk labdarúgó-teremtorna a vártnál további elhúzódása miatt — idén március 26-án rendezi. ASZTALITENISZ Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi—Mezőtúri Spartacus 9:7. A sportotthoni, helyosztó jel­legű NB III-as férfi asztali- tenisz-csapatbajnoki találkozó szoros játékot hozott, sok lab­damenetnél nagyon meg kel­lett küzdeni a pontokért. 7:2- es vezetés után alakult ki a reális végeredmény, ebben az összeállításban: Varga (3), Er- dey (3), Szakács (2), Kasza (1). TENISZ Télen is folynak a tenisze­zők edzései, több tornaterem­ben. A fiú utánpótlással Pa­lái Lajos, a leányokkal Ru- zsinszky Zoltán edző foglal­kozik városunkban. A MÜJÉGEN A kispályás gyorskorcsolya Európa-bajnokság keretében félezer fiatal vett részt a KISZ KB kezdeményezésében a kétnapos fővárosi, országos korosztályos jégkorongos téli középiskolás-versenyen. Nagy­körösiek most vettek először részt jégkorongban az országos nyílt középiskolás bajnoksá­gon. Negyvenhét csapat vetél­kedett, egyenes kieséses rend­szerben, 2X6 perces játékidő­vel. Nagyon gyors volt a já­ték, s döntetlennél 3-3 büntető döntött. A nagyon jó program mel­lett a hangulatot tovább nö­velte, hogy a résztvevők fan­tázianévvel is indulhattak. A Nagykőrösi Gimnázium (Dér, Tamás — Kalocsa Tamás, Csí­pő Kristóf, Szűcs Ferenc, La­katos László, Rigó Róbert és Fruttus Attila) a Hokisuli Il-t (Kazincbarcika) 1:1 után bün­tetőkkel 3:l-re legyőzte (gó­lok: Csípő, Kalocsa és öngól) és 32 közé jutott, majd a Bp. Szilágyi Erzsébet Gimnázium ellen balszerencsés góllal 1:0- ra vesztett. A körösiek a múlt év telén a csónakázótavon edzettek, a tehetősebb szülök gyerekei pedig többször a jászberényi műjégen készültek. Hokiszeretettikért külön di­cséret jár. A jól korcsolyázó Kalocsa volt a csapat legjobb­ja. s. z. SSN 01*3—2708 (Nagykőrösi Hirl

Next

/
Oldalképek
Tartalom