Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

CEgj.ÉDI pallia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1988. JANUÁR 16., SZOMBAT Távfűtés Amikor a kevesebb többe kerül Átalánydíjat fizetnek a fogyasztók Az előre hozott vásárlásokat követően napjainkban az elő­re hozott kora tavasz kelt meg­lepetést országszerte. Azzal a különbséggel, hogy emijatt nem lehet a folyton rendet­lenkedő lakosságot okolni. A december 18-a óta kisebb megszakításokkal tartó enyhe időjárás igencsak kíméli a távfűtésre fordítható energia- készletet. A szokásosnál ala­csonyabb „hőfokon” üzemel­nek a városi fűtőművek is. — Melyik napon mérték a legmagasabb átlaghőmérsék­letet? — A naplóbejegyzések sze­rint december 29-én 10 Cel- sius-fok volt az átlaghőmér­séklet — mondja Lehotai Sán­dor, a városgazdálkodási vál­lalat főenergetikusa. — Akkor le is állhatták vol­na a fűtéssel. — Nem egészen. A távhő­szolgáltatás lényege a folya­matosság. tehát valamennyi helyiségben mindenkor az elő­írt hőmérsékletnek kell len­nie. Ez persze megoldható szakaszos fűtéssel is, de mi nem alkalmazzuk ezt a mód­szert. Mégpedig azért nem, mert az esetleges leállást kö­vető újbóli fölfűtési időszak rengeteg többletenergiát emésztene fel. — De most ilyesmitől nem kell tartani. Mi több, ha ez így folytatódik tovább, a fű­tési szezon végeztével szép kis nyereség elé néz a cég. — Rosszul gondolja. Hogy érzékeltetni tudjam, mennyi­re valószínűtlen a föltétele­zése. hasonlítsuk össze két időszak adatait. Az 1986. ok­tóber 15. és 1987. január 10. közötti 94 nap átlaghőmér­séklete 3,25 fok volt. A távfű­tés érdekében 1,282 millió Nagy vállalkozás Emlék a homok hőseinek A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a közelmúltban ha­talmas vállalkozásáról adott számot, amikor megjelentette a Magyar agrártörténeti élet­rajzok című monográfiái első kötetét, A-tól H-lg. A 79 ív terjedelmű mű szerkesztői dr. Für Lajos és dr. Pintér Já­nos, az életrajzokat 29 szerző készítette, többnyire 4-4 lap terjedelemben. Több mint 600 személyt mutat be három kö­tet, megközelítően arányos megoszlásban, a mostani kötet­ben 202 pályakép található, a tudományosság és az ismeret- terjesztés szempontjainak együttes érvényesítésével. A nagy terjedelem, bár ijesztheti az olvasót, de az olvasmányos nyelv feloldja a tartózkodást, amit mostaná­ban nem szeretnek dicsérni, mondván a „nagyon tudo­mányos munka” lábjegyzetek­ből és érthetetlen nyelvfica- mos körmondatokból áll. Ez erre a műre egyáltalán nem érvényes, csak azt kívánhat­juk a patinás múzeum munka­társainak, mielőbb jelenhesse­nek meg a további kötetek is. Kis tájunk vonatkozásában néhány névre érdemes a fi­gyelmet felhívni, így Csókás József, Geszthelyi Nagy László, Hankovszky Zsigmond, Érkövy Ploetz Adolf (a közelmúltban írtunk róla a Ceglédi Hírlap­ban), Boros Ádám alakjára. Sajnos azonban terjedelmi okok miatt Inárcsi Farkas László nem található meg benne. Csókás és Érkövy a Duna- Tisza közi táj arculatának mai képét gondolataival és tettei­vel nagyban befolyásolta. Csó­kás József egyébként Cegléden halt meg. 1905. november 30- án a vasútállomáson szív­roham végzett vele. Hankovsz­ky rózsabarackja Nagykőrö­sön, Cegléden is ismert, mint a Duna-Tisza közén. Geszt­helyi viszont emléket állított a homok hőseinek, így Csókás József, B. Tóth Ferenc, Ma- thiász János és Unghváry László munkásságának. Cegléden csak bizonyos kor­osztályú, kutatásban jártas személyek ismerhetik Boros Ádámot. Hosszú ideig Tápió- szelén működött az Agrobota- nikai Kutatóintézetben, egé­szen pontosan 1957-től 1973- ig, haláláig. Neve a mohák kutatása terén világviszony­latban fogalommá vált, noha a botanika más területén is dolgozott, 1957-ben Magyar- ország mohaföldrajza című művével a biológiai tudo­mányok doktora címet kapta meg. Néha megfordult városunk­ban, és nagyszerű fotón őrizte meg alakját Tóth István fotó­művész. Természetesen a kötet „nem bírta el” a részleteket. Boros Adumról őrzök egy érdekes anekdotát, amelyhez tudni kell, hogy nagy, hófehér sza­kállat viselt. Nos, Boros Ádám valahol Túrán vagy Vulkán. esetleg Galgamácsán létrájáról szívesen mászott a nádtetős házak tetejére, természetesen a mohák miatt. Azon a na­pon, húsvéthétfő lévén, a templom melletti ház tetejé­ről lépett át a létrára, s a templomos asszonyok szétvit­ték a hírt, látták Szent Pé­tert, amint lejött az égből! Ádám bácsi nagy derűvel mesélt erről maga is. számom­ra ilyen történetekkel is. azok felidézésével válik igazán széppé és hasznossá, tárgy­szerűvé a jtói szerkesztett monográfia. Surányi Dezső köbméter földgázt használ­tunk fel. aminek fejében fi millió 93 ezer forintot fizet­tünk ki a Tigáznak. 1987. ok­tóber 15-től 1988. január 10-ig — 5,47 fokos átlaghőmérsék­let mellett — 1,182 millió köb­méternyi gáz fogyott el, ára: 6 millió 211 ezer forint. Ezek­ből a számokból minden kiol­vasható. Vagyis éppen 100 ezer köbméter (8.5 százalék) földgáz megtakarítása köny­velhető el, mégis 120 ezer fo­rinttal. nagyobb a számla. Mert időközben fölemelték a gáz árát. — Tehát lényegtelen, hogy miként alakul az időjárás, a távhőszolgáltatás mindenkép­pen veszteséges? — Annak idején, amikor megállapították a fogyasztói díjakat, a Meteorológiai Inté­zet megfigyeléseiből indultak ki. Abból, hogy Magyarorszá­gon egy átlagos tél átlaghő­mérséklete 4 Celsius-fok. Per­sze egy fűtési idényben bő­ven található eltérés. A fo­gyasztók átalánydíjat fizetnek, s ha az intézeti átlagnál sok­kalta hidegebb a télidő. ak­kor a kockázatot a szolgáltató- vállalatnak kell viselnie. Az­zal együtt, hogy a távfűtést 200 százalékos ártámogatással se­gíti az állam. — Azaz a vállalatnak telje­sen mindegy, hideg van-e vagy meleg, mert a dotációt úgyis megkapja. — Egyáltalán nem mindegy, mert éppen ebből képződhet­ne valamennyi nyereség, ha nem változnának az energia­árak. Mint mondtam, tavaly a földgáz tarifáját emelték, s vele együtt a közületeknek adott villamos energiáét is két ízben. És úgy néz ki. hogy nem várat magára sokáig a harmadik, alkalom sem. — Na jó. de alig pár hónap­ja — nem kis örömünkre — megugrott a távfűtés fogyasz­tói ára is. — Tényleg így történt. Csak­hogy most a kormányprog­ram szerint minden területen a dotáció megszüntetése a cél. S ha netán a távfűtésre is sor kerül, akkor bizony a fogyasz­tóknak a mostani díj három­szorosát kellene fizetniük. V. s. A diákok megállják a helyüket Ők még missziót teljesítenek A tanyasi iskolák képe, han­gulata dereng fel egykor olva­sott könyvekből, régen hallott anekdotákból: az Összevont osztályokról, az élénk tekinte­tű, tudást szomjazó diákokról, a türelmes és szenvedéllyel magyarázó tanítóról, a csiz­mákra tapadó undok sárról, a petróleumlámpa lidércesen im­bolygó fényéről... Maradt még ezekből valami? — kér­dezem Oláh Istvánt, a ceglédi külterületi iskoláik igazgatóját. — Van. amit már eltüntetett az idő, de néhány dolog meg­maradt. Cegléd határában nyolc általános iskola találha­tó. A négyszéztizennégy diá­kot harminchat lelkes, zömé­ben fiatal pedagógus tanítja, akik naponta busszal, vonattal járnak ki. Az oktatásnak szin­te minden formája előfordul: alsó-, illetve felsőtagozatos összevonások, a tanító több osztállyal foglalkozik azonos időben. De létezik szakrend­szerű oktatás is. Nagy vív­mány a napközis ellátás — a Budai úton és a Cárák dűlő­ben —, a városból szállítják az ebédet. Ügy tűnik, ezek a ta­nyasi iskolák egyelőre nem fognak megszűnni. Dékánonként — Mennyivel jobbak a kö­rülményeik, mint egy-két év­tizeddel ezelőtt? — Voltaképpen 1968-ban kezdődött el az itteni tanyák villamosítása. Levelet írtam az akkori miniszternek, llku Pál­nak. hogy a juhhodályban vil­lannyal világítanak, míg az is­kolában petróleumlámpa mel­lett folyik a délutáni foglalko­zás és a népművelés. Erre az­tán kaptunk 600 ezer forintot. Abban az időben még^ tevé­kenykedtek a népművelési ügyvezetők — köztük én is — télen egyebek mellett szakmai előadásokat szerveztünk az embereknek. Napjainkban az iskoláink jól felszereltek. A tanulók — mivel alacsonyabb a létszám — például a külön­böző kísérletek során többet foglalkozhatnak az eszközök­kel. Az sem mindegy, hogy otthon már legtöbb helyen van televízió, rádió, magnó ... Tiszta lelkűek — Az emberek élnek-e a művelődés kínálkozó lehetősé­geivel? — Őszintén szólva, a felnőt­tek nem különösebben igény­lik a népművelést — ez persze egyáltalán nemcsak a tanyák lakóira jellemző. Hiába, a gaz­dasággal foglalkoznak! A szü­lői értekezleten mindig előfor­dul egy-egy nevelést szolgáló téma. A népművelési munká­ban jelentős segítséget nyújt a Kossuth Művelődési Köz­pont, a városi könyvtár, a mú­zeum és a Szabadság filmszín­ház. A filmvetítésekre a tanu­lók 90 százaléka jön el. — Az eredményeiket nézve vajon elmaradnak-e a városi iskolák tanulóitól? — Örömmel mondhatom, hogy nem. Bár kétségtelen, hogy korábban hátrányosabb helyzetben voltak. Ha reális a pályaválasztásuk, akkor a ta­nyasi iskolákból bekerülő diá­kok megállják a helyüket. Legtöbben a szakmunkáskép­zőbe mennek, de akad aki va- valamelyik szakközépiskolát vagy a gimnáziumot választja. Büszkélkedhetünk pedagógus­sal. gyógyszerésszel, orvossal és mérnökkel is. Jó érzés arra gondolni, hogy valamikor az iskoláink padjaiban ültek. — Egyébként ezek a gyere­kek lelkesen járnak iskolába. A kaszinó téli kínálata Lehet, hogy a szokatlan enyheség csalóka játéka teszi, de most mintha gyorsabban lelne a tél, mint más években. Már a farsang időszakában járunk. és‘ itt lenne az'ideje a vidámságnak, a mulatozásnak. A hosszú téli esték persze másféle foglalatosságfa is időt adnának. Ott van például a kaszinó, amelytől nagyobb lá­togatottságot vártak megálmo­dói. A minap levelet hozott a posta a Kossuth Művelődési Központból, amely hírül ad­ta, hogy megalakult a vezető­ség. kidolgozták az alap­szabályt és a házirendet. A kaszinót — a keddi szün­nap kivételével — délután 2 tői este 10 óráig látogathatják tagjai. Az idősebb korosztály kérése volt a korai kapu nyitás, mivel régen is az öre­gek ebéd után mentek az egy letbe, és mire eljött a vacsora ideje, ők már otthon szerettek lenni. Aki betér, ha talál is meröst, elbeszélgethet. Át­lapozhatja a folyóiratokat, A méregraktár kezeiéi lesznek A Pest Megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás tanfolyamot szervezett a környék ter­melőszövetkezeteinek és állami gazdaságaink. A nyolchetes képzés után növényvédő- és mércg- rakíár-kezelői szakmunkásként dolgozhatnak a sikeresen vizsgázó hallgatók. Az előadások­nak a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi kutatóállomása ad helyet. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) képeslapokat, böngészheti az újságokat. Megnézheti a tv- műsort, de van videoberende- zés is. A rexasztaí, a kártya és a sakk ugyancsak a köny- nyed időtöltést szolgálja.­Az alapítók célul tűzték, hogy — a któsainótagok.-«igé­nyeihez igazodva — időnként érdekes programokat szervez­nek. Ebben a hónapban tea­délután keretei között ismer­kedhet össze a tagság. Tervbe vették egy ismert tv-személyi- ség meghívását. Sándor Ist­vánnal. a TV-híradó szerkesz­tőjével a csúcstalálkozó inti­mitásairól cseveghetnek. Az elgondolások között sze­repel, hogy meghívják a vá­ros országgyűlési képviselő­jét, Kárpáti Ferenc honvédel­mi minisztert, dr. Sárközy Ta­mást, az Országgyűlési Iroda vezetőjét és dr. Lakos László országgyűlési képviselőt, a jász- karajenői Árpád Tsz elnökét. Az ötletek gazdag tárházá­ból álljon itt még néhány megvalósításra váró lehető­ség: kínai, vagy japán va­csoraest az ínyenceknek, gyár- látogatás a Közgép-ben, tv- sportközvetítés Vas István Zoltánnal, egy szociológiai fel­mérés nyilvános vitája a szerzővel. Mindez persze csak ízelítő. Kedvcsináló a kaszinó rend­szeres látogatásához, újabb ta­gok verbuválásához. A Kos­suth Művelődési Központ és a kaszinó vezetősége azt szeretné, ha élet költözne a fa­lak közé, s betölthetné hivatá­sát az intézmény. T. T. Tisztelettudóak, fegyelmezet­tek, szorgalmasak, talán mert nem éri őket annyi káros kül­ső hatás. Igaz nem mindegyik kiváló képességű, de tiszta lel­kűek. A nevelők dolga köny- nyebb velük, mint a városi is­kolákban. Ennek ellenére val­lom, hogy a tanyasi tanítók még mindig missziót teljesíte­nek. — Én is hiszek ebben — ve­szi át a szót dr. Tóth Katalin, a Kossuth Művelődési Központ előadója. — Intézményünknek nemcsak az a feladata, hogy szervezzen programokat a kül­területi Iskolák számára. Gon­dolnunk kell a felnőttekre is. így például a Cát és a Lenin Tsz külterületi központjában előadásokat, vetítéseket, kiállí­tásokat tartottunk — nem túl nagy sikerrel. Az embereknek a munkahelyükön egész más a dolguk, nem szívesen enge­dik el őket, és nem is törik magukat, hogy eljöhessenek. Ezért a szülői értekezletek jó alkalmak arra, hogy a konkrét megbeszélések mellett, nevelé­si előadást hallgassanak a je­lenlevők. (A művelődési osz­tálynak van erre pénzalapja, s rendszeresen kérnek fel elő­adókat.) — A tanyai iskolák tanulói­nak közművelődését egysze­rűbb megszervezni. Egyébként a kisebb közösség nagyobb ru­galmasságot tesz lehetővé. Ugyanakkor a pedagógusok nem az ellenséget méregetik bennük — a benti iskoláknál ez nemegyszer előfordul —, akik meg akarják rövidíteni a tanítási időt. Holott ez az egész a nevelési-oktatási tevékeny­ségnek egy része és igyekszünk egymáshoz alkalmazkodni. El­sősorban a tananyaghoz kötő­dő foglalkozásokat kínálunk, különféle rendhagyó órákat. — A legnépszerűbbek a kéz­műves mesterségeket bemuta­tó előadások — gyékénnyel dolgozunk, csuhéjból vágj’ bőrből készítünk tárgyakat, szövünk. Elhangzott már olyan vélemény, hogy ez politechni­kai oktatás. Hát szó sincs er­ről. Viszont milyen öröm az. ha valaki esetleg gyengébb ta­nuló, és' megtudj»-’önmagáról, hogy remek kézügyessége’van. Tehát nem egy elveszett em­berke. " Színházba is — Sikeresek voltak, a rend­hagyó irodalmi órák, sajnos ezekről le kell mondani — anyagi okok miatt. Ellenben annál jobb a lehetőség a fil­mekből, amelyek a kötelező ol­vasmányokat dolgozzák fel, vagy a földrajz és biológia is­mereteket gyarapít ják. A kül­területi iskolák tanulói rend­szeresen járnak a gyermek­színházi előadásokra is. Az el­mondottakból talán kiviláglik, hogy ezeknek a gyerekeknek van alkalmuk a művelődésre és élnek a lehetőségekkel, mert eléggé nyitottak és fogéko­nyak. F. F. Galéria Barcsay-tárlat A Ceglédi Galériában január 18-án, hétfőn este 6 órakor Barcsay Jenő fes­tőművész munkáiból nyílik kiállítás, amelyet Bihari József, a Pest Megyei Mú­zeumok Igazgatóságának vezetője nyit meg. A tárla­tot a Kossuth Művelődési Központban február 7-ig tekintheti meg a közönség. Űj üzletek Abonyban Épül egy új ruházati áru­ház — az alapjai elkészül­tek — és hamarosan elkez­dődik egy második ABC-kis- áruház építése. Ha valóra válnak, megvalósulnak a szö­vetkezet abonyi beruházási tervei. Hitelesítés Január 21-én, délelőtt 10 órától a KIOSZ ceglédi szék­házában, az adóié! ügy előség naplófőkönyvek hitelesítését végzi. Természetesen nemcsak a kisiparosok számára. ISSN 0133—26«* (Ceglédi Hírlap) A Pest Megyei Szövetkeze ti Életben olvastuk: Abonyban a Dél-Pest Me gyei Áfész 22 élelmiszer-, 1: vegyes iparcikk-. 5 ruházat boltot és 12 vendéglátó egy­séget üzemeltet. Az élelmiszer eladás 40 százalékát egymagf az ABC-kisáruház bonyolítja Havi átlagforgalmuk négymil­lió forint körül volt 1987-ben Tavaly december végóig s szövetkezet négyszer annyit költött hálózat-karbantartás­ra, -felújításra, mint a ko­rábbi években. A november végén megnyitott — átalakí- tással-összevonással nyert — vas-műszaki áruházra már nagy szüksége volt a lakos-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom