Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
Mwr t WAV»*/ IMS. JANUÁR II., HÉTFŐ 5 Hogy részesei legyünk az igazi csodának Föltárul, ami a sorok mögött van Szinte közhelyszámba megy. de éppen ezért igaz: karunk a líra átalakulásának időszaka. A régebbi, hagyományosnak mondott, leíró kifejezésmód mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a költészetben az asz- szociatív törekvések. A versbeli absztrahálás foka és minősége minden korábbinál nagyobb, erőteljesebb és változatosabb. A modern költészet nagymértékben eltávolodott a hagyományos formáktól, a köznyelv fordulataitól. Nem véletlen tehát az sem, hogy komoly akadályai vannak a mai lírai alkotások megértésének. S ha csökkent is a távolság, amely a kor közönségét a kor költészetétől elválasztja, azért nem hunyhatunk szemet az elgondolkodtató jelenség előtt: az emberek jó része igenis elfordult a kortársak verseitől. ELHUNYT DR. BUGA LÁSZLÓ Dr. Buga László, SZOT-díjas nyugalmazott főorvos, író, a Magyar Rádió Orvosi tanácsok című műsorának népszerű előadója, január 9-én, életének 82. évében, súlyos betegseg miatt elhunyt. Ha a mai költészet befogadása gondot okoz, akkor a vers értelmezésére, megközelítésére is fokozott figyelmet kell fordítani. A mű mindig önmagáért beszél, s azt elsősorban olvasni, megélni kell, hiszen semmi sem érhet föl az írott szó nyújtotta esztétikai élménnyel. A jelenségek azonban nem mindig magyarázzák önmagukat, szükség van a tolmácsolásra. A szakadékot, amely a költő és a befogadó között van, a színész is segíthet áthidalni, s ha ő megleli a lírikushoz a megfelelő kulcsot, általa megnyílhat valamennyiünk számára a vers, s részesei lehetünk az igazi csodának... Ám ha továbbra is őszinte akarok lenni, bizony ritkán adatik meg ez a csoda. Mind kevesebben tudnak — az egyébként kiváló — színészeink közül igazán jól szavalni. Ez utóbbi kifejezés egyébként számomra nem eléggé szabatos; nem fejezi ki azt, amit szerintem egy költői mű igazi interpretálása takar. Hiszen a szavaló ágál, deklamál, míg' az igazi színész elmondja a verset, beleéli magát a költő lelkiállapotába s ezt igyekszik átéreztetni hallgatóival is. Fájdalom és gyönyörűség Megvallom, inkább az udvariasság késztetett arra, hogy eleget tegyek egy fiatal művész meghívásának, és elmenjek a Vigadóban rendezett önálló estjére, ahol Juhász Ferenc és József Attila műveit adta elő. Ismét csalódástól féltem — s végül felejthetetlen élményben volt részem. Új értelmet nyertek számomra azok a költemények, amelyeket már ismertem, és közelebb kerültek hozzám, elgyönyörködtettek azok, amelyeket eddig nem tudtam elfogadni. Nem véletlen tehát, hogy érdekelni kezdett, ki ez a fiatalember, aki Ilyen nem várt csodákra képes. A kicsit visszahúzódó, csöndes, meglepően szerény Tihanyi Péter jelenleg a Jurta Színház tagja. Édesanyja Du- naharasztiban óvónő, ő pedig a nagyközség középiskolájában, a Baktay Gimnáziumban érettségizett. — Sohasem akartam színész lenni — mosolyodik el, amikor az indíttatásról faggatom. — Az elképzeléseim között hol a tanári, hol az orvosi hivatás szerepelt. Megvallom, a versek mindig közel álltak hozzám, bár ezt a gimnáziumban senki sem tudta rólam. Sohasem léptem föl az iskolában, mert azt valahogy szentségtörésnek éreztem volna. Hogy miért? Ügy hiszem, már tizenhat esztendősen is tudatában voltam annak, mennyi fájdalom és mennyi gyönyörűség van egy költeményben, s azt gondoltam, annak valódi fölismertetésére, amiért íródott, nincs igény egy ilyen ünnepségen. Az elhatározás, hogy valaki a szinészpályát kívánja választani élethivatásául, bizony még édeskevés. Tihanyi Péternek sem ment ez egyszerűen. A harmadik nekifutásra kezdhette csak meg tanulmányait. Addig műtősként dolgozott a János Kórházban. A főiskolán Kállai Ferenc és Szirtes Tamás voltak a vezető tanárai, majd diplomázás után á József Attila Színházba került. Egy évvel később Debrecenbe szerződött, ahol számos nagyobb • Szerepben ismerhette meg a közönség. Közülük a legkedvesebb és a legnagyobb siker is a Dosztojevszkij-re- gényből színpadra írt Karamazov testvérek Aljoskája. Három debreceni év után, szeptember óta tagja a Jurta Színháznak. A költészethez, az előadóművészethez azonban nem lett hűtlen, annál is inkább nem, hiszen annak idején, negyedéves főiskolás korában egy előadói fesztiválon Kossuth-díjas színművészek előtt ő nyerte el versmondásával a fődíjat. Juhász Ferenc Szarvassá változott fiú című költeményét szavalta. A harmincoldalas műből egy rövidebb változatot készített. A költő olyannyira elfogadhatónak érezte ezt a fajta „önkényt” — különös tekintettel a kiváló előadásra —, hogy engedélyt adott a fiatal színésznek: verseiből tetszés szerint adjon elő a jövőben részleteket. S még egy hozzáfűznivaló: tudomásom szerint Magyarországon Tihanyi Péteren kívül más nem vállalkozik Juhász Ferenc lírájának tolmácsolására. Meghalljuk benne a sikolyt — Ritkán szoktam egyik napról a másikra versmondást vállalni — mondja. — Juhász Ferenc- és a József Attila-összeállításom is több esztendei munka eredménye. Nagyon örülök, hogy az utóbbit márciustól a Jurta Színház is műsorára tűzi. Az embernek vannak valamilyen elképzelései, gondolatai, amelyekkel együtt él és ahogyan maga az egyén változik, úgy változik az is, ahogy mondja a verset. — József Attila Mamája, Ódája számomra egészen más volt a Vigadóban, mint amilyennek eddig ismertem, elfogadtam ... — Valóban, hiszen nekem meggyőződésem, hogy a vers százszázalékosan tükrözi a költőjét, s nekem azt az embert is vissza kell adnom, aki azokat a sorokat leírta. A költemények általában nem olyanok, amilyeneknek az emberek olvassák. Ismerik a verseket, viszi őket a szöveg, de nem gondolnak a miértekre, arra, ami a sorok mögött van — azaz a lényegre. Ha hosszasan meditálunk, ha hozzáolvasunk, ha megpróbáljuk a mögötte álló személyiséget megismerni, egy idő után kinyílnak, új értelmet nyernek a szavak, s meghalljuk bennük a kiáltást, a sikolyt, megérezzük a drámát, hiszen minden vers egy-egy dráma, amely emberi sorsokat takar. S ez kell hogy megszólaljon, a versnek új, mai tartalmat adjon. Tihanyi Péter azonban nemcsak kiváló versmondó, hanem színész is, aki még a pálya elején tart, aki sok, jelentős szerepet még nem mondhat magáénak. Életigenlést sugározva — Sajnos úgy tűnik, egyre kisebb a szerepe napjainkban a színháznak — magyarázza. A szavak, a gondolatok kicsit töredezetten, apró szünetekkel törnek ki belőle, látszik, hogy igyekszik felelősséggel fogalmazni, hogy hisz abban, amit kimond és tenni Lakd). Nem annyira régen távozott el az ő kedves pesti utcáiról, bérházainak világából Vészi Endre, hogy könnyű szívvel lehetne bántóan szólni arról A lepecsételt lakás című tévéjátékáról, amely művel a Kortársaink képernyője soi’ozat kezdetét vette, de hát mit csináljunk: ez a drámázás igencsak balul sikerült. Elsősorban éppen a jeles szerző hibájából, aki a maga szellemi laboratóriumában ezúttal nem a valóság elemeit, hanem mesterséges képzel- ményeit elegyitette, másodsorban pedig annak a dramaturgiának az erélytelensége miatt, amely műhely még a lehetséges nyeséseket, simításokat sem végezte el. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: elképzelhető-e egyáltalán egy olyan kettős lakás, ahol az egyik gazda csak úgy átsétálhat abba a másikba, amelynek különös foglalkozású és szintén különös hajlamú birtokosa külföldre távozott. Nemigen. És ugyan szaladgálnak-e a mai flaszteren olyan bodor frizurájú Mikulás bácsik, akik szociális érzelmeiktől hajtva csak úgy magukhoz vesznek egy-egy otthontalan ifjú házaspárt, s tartják őket saját gyermekeikként. Ez sem. igen divat manapság. Az meg már végképp a mesék lehetetlenségei közé tartozik, hogy egy állítólagosán járható nyiladékon bebo- esatják azt a két otthontalant abba a parókás, vilis akar érte. — A film, a könyv fiatal korban olyan sokat tud adni, ami egy egész életre meghatározó lehet. Hozzáteszem: a mai gyerekek jó része nem szeret olvasni, inkább a filmeket, a videót nézik, s közülük is azokat, amelyek nem biztos, hogy pozitív hatásúak. A színháznak tehát még nagyobb a jelentősége, és — akárcsak az írott szónak — az emberekben való hitre, egymás szeretetére, a jóra való készségre kell nevelnie. Az a célja, hogy a közönség egy-egy előadás után pozitív érzelmekkel töltődjék föl. Akármilyen furcsa, de szerintem a negatív, az úgynevezett abszurd drámák is végső soron életigenlést sugároznak. Mostanában szerencsére ismét kezd divatba jönni a szerelem. a romantika, a szép, a jó igenlése. Nekünk, színészeknek, pedig az a feladatunk, hogy pozitív üzeneteket tolmácsoljunk az embereknek, hogy jobbá, igazabbá tegyük őket. Éppen ez a cél vitt engem a színpad felé. Ma, amikor mind kevesebbet törődünk egymással, fontos és jó dolog tudni, hogy élnek közöttünk olyanok, akik a maguk területén mindent elkövetnek, hogy legalább közelítsünk ahhoz, amit joggal elvárhatunk másoktól és önmagunktól is — hogy igazán emberek legyünk. Erre eszköz lehet a színház és eszköz a költészet is, amely hozzánk közelálló, számunkra sokat mondó előadásban továbbíthatja az élet, a valóság értékeit, az igaz emberséget. Körmendi Zsuzsa lanyfényes csodabirodalomba, hogy ott néhány óráig, napig a festett mennyekben érezzék magukat. S mindezt ráadásul éppen akkor, amikor a Lakásra várók siserehada ólálkodik e lepecsételt bérlemény körül. Bizony, a valóságtól való elrugaszkodás mintagyűjteménye mindez. S ha már ilyen maga az alapszövet, nemigen lehet más a reá aggatott paszománt, a beléje hímzett minta sem, vagyis az a színészi játék, amely mindezt láthatóvá és hallhatóvá teszi. A közreműködők — egy-két kivételtől eltekintve — csak eltúlozták mindazt, ami önmagában is a túlzások túlzása volt. őszinte sajnálatunkra éppen a sóikkal jobb alakításai miatt szeretett és tisztelt Szabó Gyula járt e tévútra jutott csapat élén, ahogyan már- már önparodisztikusan kellette magát. (Egyetlen szerencséje az volt, hogy hitveseként azt a Pásztor Erzsit jelölte ki a szereposztás, aki viszont képtelen így alakoskodni. s emiatt legalább a páros jeleneteik valamivel szordínósabban rögzítődtek.) Miklósy György és Békés Itala vidéki házaspárja mintha egy kabarétréfából sétált volna át ide; Szerednyei Béla szintén valami hasonló modort követett; és hát a két szegény fiatalt játszó Ráckevei Anna és Kautzky Armand fh. sem igen tudott mit kezdeni ezzel a feladattal. Ez utóbbi kettő elkezdte a földhözragadt hétköznapiságnál, aztán átválAz ország legnépszerűbb egészségügyi tanácsadója, mindenki Buga doktora, milliókat tanított egészségesen élni. A néptanító orvos — miként magát nevezte egyik művében — három és fél évtizeden át adott egészségügyi tanácsot, válaszolt a rádió hallgatóinak, a Szabad Föld olvasóinak. A fővárosban és vidéken sok ezer előadást tartott. A magyar egészségügyi felvilágosítás elhivatott képviselőjeként nemcsak orvosi tudásával, hanem emberiességével, együttérzésével, derűs szavaival is gyóA Művelődési Minisztérium és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége pályázatot hirdet Derkovits- ösztöndíjra. A hároméves ösztöndíj segíti a művészek rendszeres, tervszerű munkán alapuló fejlődését. A pályázatokat a jelentkezők eddigi munkássága, művészi, emberi magatartása és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi célkitűzései alapján bírálják el. A Derkovits Gyula-ösztöndíjra pályázhat minden olyan, 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Kivételes esetben olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összege — háromévi időtartamra — havi hétezer forint. Az ösztöndíj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. Az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása és az ösztöndíj időtartama alatt a művészek munkájának figyelemmel kisérése a Művelődési Minisztérium, a MaŰj tv-játékok, kortárs irodalmi alkotások adaptációinak forgatása kezdődik meg januárban a televízió műhelyeiben. tott valami stilizált lebegésbe, végül pedig kikötött egy teljesen félreértelmezett jel- képiségnél — körülbelül úgy, ahogyan ez a rossz csillagzat alatt született jelenetsor tette. De ha már a jelképiség szót leírtuk, azt azért meg kell még jegyezni, hogy maga a téma nem eldobnivaló. Az ilyen lakatlan lakások megérdemelnék, hogy altár szociografikus alapossággal, akár művészi sűrítéssel, de az őszinte és igazságos bemutatás tárgyát képezzék. Nagyon sokakat bosz- szant, sőt sért a bennük megtestesülő fölöslegesség. SzflZfldlülk. Végre vala- hára ismét útjára indult Bokor Péter remek történelemidéző, -elemző sorozata, a Századunk. Régi erényeit megtartva sok-sok ismeretlen filmdokumentummal, eredetien érdekes nyilatkozattal, s olyan párbeszédes jelenetekkel, amelyek logikusan következnek a hajdani valóságból. Örömünk azonban ezt A kocka el van vetve című részt szemlélve sem lehetett teljes, mert néhány színészi alakítás enyhén szólva is illúzióromboló volt. Nagy Attila budapesti német nagykövetként például igenigen civilesen feszítgette azt a diplomatamundért, és hát másokon sem igen látszott az alaki kiképzés nyoma. Egy ilyen nagyon fontos és nagyon alapos munkánál bizony ilyesmire sem ártana ügyelni. , Akácz László gyított. Hitet adott a betegeknek. A néptanító fia a 30-as évek végéin kezdte pályáját. Nyugállományba vonulásáig klinikai, körzeti, bánya-, tiszti és higiénikus orvosként szolgálta embertársait. Könyvei, köztük a Tavaszi ünnep, Dalol az orvos, Mesél a kórház, Jó egészség falun, tanyán, Élet, egészség, betegség. Gyógyító szó. Orvosnaplóm éppen olyan kedveltek, mint az előadásai. Munkásságát több magas kitüntetéssel — így a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel is elismerték. gyár Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, valamint a Képzőművészeti Főiskola képviselőiből alakult bizottság feladata. Az évenként megtartandó munkabemutatókon az ösztöndíjbizottság értékeli a művészek tevékenységét. A legkiválóbb eredményt felmutatók — egy évig — havi ezer forint nívódíjban részesülhetnek az ösztöndíj összegén felül. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a jelentkezők eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, életrajzot, főiskolai végzettséget igazoló irat másolatát, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi célkitűzéseket, a szakmai, ideológiai továbbképzés programját, valamint a művész eddigi munkásságát dokumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmet a Művelődési Minisztérium képző- művészeti osztályára január 25-ig kell postán eljuttatni (1884 Budapest, Pf. 1.). A műveket január 28-án és 29-én 10 és 16 óra között lehet bevinni az Érnst Múzeumba. A közelmúltban elhunyt neves író, Száraz György 1979-es Ítéletidő című történelmi drámájából András Ferenc rendező készít tévéfilmet. A darab 1849 tavaszán játszódik az erdélyi Érchegységben, hősei románok és magyarok, fő alakja loan Dragos román politikus. A történet az erdélyi román felkelők és a magyar szabadságharcosok egymás elleni küzdelmének tragikus tanulságait — mint Száraz történelmi munkáiban annyiszor —, a nemzeti múlt nagy kudarcait, elszalasztott lehetőségeit boncolgatja. A főbb szerepeket Tordy Géza, Szacsvay László, Pap Vera, Ráckevei Anna és Hegedűs D. Géza alakítja. T eme sí Ferenc nagy sikerű Por című szótárregénye lesz az újra induló Új nyitott könyv című sorozat egyik idei bemutatója. Az ebből készülő tv-játékban — Szőnyi G. Sándor rendezésében — a könyv két alakja kel életre, s kettőjük története váltogatja egymást. A szótárregénv mozaikrengetegéből nemcsak Szeged világa, hanem emberi élettörténetek is megismerhetők lesznek. A tv-játék nagy részét az eredeti helyszínen, Szegeden, ottani színészek részvételével forgatják. A fiatal író, Nagy András Béketárgyalás című munkájából Balogh Zsolt rendez tévéjátékot. A történet időpontja: 1899 decembere, egy — a haditechnika hatalmas fejlődése nyomán — összehívott béke- konferencia utolsó hete, amelynek célja, hogy egyszer s mindenkorra biztosítsa a világbékét. A meg nem nevezett európai városban játszódó eseményeket az Osztrák—Magyar Monarchia küldöttsége vezetőjének bakíiskorú leánya „szemüvegén” keresztül láthatják a nézők. Művészi kardmarkolat * Különös kedvtelésnek hódol Zorád Ferenc alsóőrsi lakos: fegyvereket gyűjt. Kardok, puskák, tőrök díszítik szobája falát. Elsősorban európai és balkáni fegyvereket keres, gyűjteményében a szablyák mellett jatagán, kindzsál is található. A képen: 1889 mintájú porosz gyalogos tiszti kard markolata.-FIGYELŐ Ismét lehet pályázni Derkovits-ösztöndíj Januári forgatások A képernyőn láthatjuk