Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
8 1988. JANUAR 9., SZOMBAT Telkek a Rákosvölgye Tsz-tol Családiház-építoknek A tervek szerint újabb 58 hektáron alakítanak ki családi, illetve ikerházas övezetet a főváros XVII. kerületében. A helyi tanács a Rákosvölgye Tsz-től 61 millió forintért vette át a területet. A Pesti út strázsa-hegyi részén kezdődik meg a közművesítés, jövőre pedig a telekosztás. A főváros határában kevés helyen található ilyen, viszonylag kis költséggel köz- művesíthető szabad terület, s vele kapcsolatban Budapest szinte valamennyi kerületéből érkeznek telekigénylések a helyi tanácshoz. A VII. ötéves terv hátralévő éveiben 1000 családi, illetve ikerház építéséhez biztosítanak telket. A Zrínyi és a Lemberg utca között, valamint a Széchenyi utca és a Táncsics Mihály út mentért eddig több mint 1300 házhelyet adtak bérbe, a múlt év szeptemberétől pedig tulajdonba. E területeket még a Fővárosi Tanács anyagi hozzájárulásával és közreműködésével készítette elő a helyi tanács, a jövőben viszont már a telekosztások bevételeiből gazdálkodva, önállóan folytatja a területvásárlást, a közművesítést. Mielőtt a tanács a Rákos- völgye Tsz-szel megkötötte a szerződést, tárgyalt a másik közeli szövetkezettel, a Rákos- mezeje Tsz-szel a Helikopter utca menti mezőgazdasági terület átvételéről. Ez a szövetkezet a hasonló nagyságú területért 35 millió forinttal többet kért. A tanács ezért kedvezőbb megoldást keresett, s így az igénylők a Helikopter utcai. 650 ezer forintra kalkulált telekárnál lényegesen kedvezőbben juthatnak majd házhelyhez az új területen. * Eletmcdtanulmány Nagykátán 1. Egy falu tűnt el tíz év alatt „Az életmód az emberek olyan tevékenységi, magatartási rendszere, amelyet több-kevesebb tudatossággal életük fenntartására, különböző szintű, társadalmi helyzetük szerint eltérő és történelmileg is változó szükségleteik kielégítésére szerveznek. Az életmód a személyiség által viszonylagos autonómiával hierarchikus rendszerbe tervezett tevékenység — struktúra, amely az emberi magatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek mindennapi életünkben rendszeresen megnyilatkoznak.” (Szántó Miklós: Tanulmányok az életmódról) ffiionyi adat Vajon miért vállalkozik egy pártbizottság arra, hogy hatalmas munkával, gondos előkészítéssel és körültekintő számítógépes feldolgozással szociológiai jelentést készítsen? Nagykátán erre vállalkoztak, amikor tanulmány készült az életmód alakulásáról Csak vendég nálunk a medve, a kárpáti hiúz jól bírja a telet Védelmet várnak a vadon élő állatok Ember rakta fészek madaraknak Hazánk gazdag állatvilágában 42 ezer fajt számláltak össze eddig- a szakemberek. E tekintélyes számmal azonban csak akkor lehetnénk elégedettek, ha az egyes fajokon belüli egyedi „népszámlálás*' adatai is megnyugtató „demográfiai” helyzetet jeleznének. Sajnos 569 állatfaj országosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozottan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent népességük. A háborítatlan nyugalomra főként a védett területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben) van kilátásuk az állatoknak. Hazánkban jelenleg 530 ezer hektár van a természetvédelem hatáskörében, és minden évben nagy összegeket fordítanak újabb területek vásárlására. A védett terület 6 százaléka az ország egész területének, és csak arra elég, hogy a legritkább, leginkább veszélyeztetett fajok megóvását segítse elő. A hazai állatvilág fajgazdagságának, változatosságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a természetet, a gazdasági tevékenység során figyelemmel kell lenni az állatvilág jelenlétére érdekeire. Magyarországról az elmúlt 150 év során több mint ötven vadon élő állatfaj tűnt el, elsősorban olyanok, amelyeknek élőhelyei áldozatául estek az ember tájátalakító tevékenységének. Hontalan gólyák Kétségtelen tény, hogy állandó ellentmondások forrása a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és az erdő- gazdálkodás érdekeinek eltérése. Szántóföld lett a valamikor gazdag rétből. Nagy csapás az állatvilágra, hogy eltűnnek az öreg erdők; az évszázados fák, sűrű bokrok háborítatlan nyugalma, növényi kultúrájának fajgazdagsága, a télre is menedéket nyújtó faodúk, föld alatti járatok, barlangok, a többszintű dús aljnövényzet. Mindez hiányzik például egy harmincéves n.várasból. Mivel a védett területeken is gazdálkodnak, ezért tulajdonképpen csak a fokozottan védett állatfajok élveznek feltétlen elsőbbséget Bármennyire a figyelem középpontjában van ma már a környezetvédelem, nem sikerült megállítani a negatív folyamatokat, például a fekete gólya napjainkban is rohamosan veszíti el élőhelyét az öreg erdők kivágásával. De eredményekről is szólhatunk: az erősen lecsökkent állományú fajok megmentésének egyik jó példája a nyári lúd, amelynek pozíciói az elmúlt két évtizedben az élőhelyvédelem és a vadászati tilalom eredményeként megerősödtek. A hazánkban kipusztult állatok közül egyes fajok a környező országokban — hatékony védelemnek köszönhetően — elszaporodtak, és lassan visszatelepülnek hozzánk, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élőhelyet keresve átlépi határunkat. és a természet védelmét nem azonnali kiirtásuk szol gálja. Megjelenésük gazdagít ja az élővilágot, hozzájárul a vadállomány természetes seRétisas az ember rakta fészken. lejtezéséhez, illetve a sok kárt okozó kóbor kutyák megfékezéséhez. Szó sincs arról természetesen. hogy egész far- kasfalkák kóboroljanak az erdőkben, állományukat szabályozni tudja a vadgazdálkodás. Bákamentési akciók Egyes állatfajok megmentése érdekében külön védelmi programot dolgoztak ki, közéjük tartozik például a kerecsensólyom, az uhu, a fekete gólya, a vidra és a parlagi vipera, meg a rétisas is, amelyből az NSZK-ban például csak 5 pár él. Nálunk nehány éve 10 pár fészkelt. Hogy szaporodásukat segítsék 30 műfészket telepítettek olyan helyre is. ahol húsz éve nem volt már réti sasi Az eredmények azt mutatják, hogy e büszke madarak örömmel fogadták e lakásépítési akciót, benépesítik ember rakta fészküket. Visszaesés tapasztalható viszont a jellegzetes magyar madár, a túzokszaporulatban. Bővíteni kell a dévaványái telepet, emelni a szakmai munka színvonalát, a természetvédelem számára megszerezni a dürgőhelyek tulajdonjogát, és kedvező körülményeket teremteni ott. Veszélyeztetett a denevér is, mert tápiálékbázisa lecsökkent, s búvóhelyül íaodút alig talál. A természetvédelem csak akkor tud igazán eredményesen működni, ha o társadalom erői is segítik. A társadalom aktivitása, érdeklődése különösen a mindenki által ismert fajok esetében igen jelentős, ilyen tevékenységre épül például a fehér gólya és az énekes madarak védelme, illetve az esetenként szükséges békamentési akciók. Hazánkban az elektromos művek minden ellenszolgáltatás nélkül már eddig 2500 mesterséges gólyafészket szerelt fel a villanyoszlopokra, idén és jövőre még további ezer otthont kínálnak fel kedvenc hosszú lábú madarainknak. A magyar eredmények elismeréseként 1990-ben nálunk rendezik a nemzetközi fehérgól.ya-védelmi konferenciát. A békákat pedig nem a gólyák elől mentik, hanem az utakról, ahol tízezerszámra tapossák el azokat a kocsik. Elismert eredmények A Fertő tónál vödörbe terelték a békákat, és hat hét alatt 83 ezret hordtak a természetvédők a veszélyes útszakaszon át a vízbe. Hazánkban a Madártani Intézet szervezi, irányítja és hangolja össze az állatok védelmét. Nemzetközileg elismert ez a tevékenység, különösen a madárvédelem világ- színvonalú. Vívmány az is, hogy legalább a fokozottan védett állatok elsőbbséget élveznek a gazdálkodás érdekeivel szemben. Európa-szer- te irigylik tőlünk ezt a természetvédők. A nemzetközi együttműködésből hazánk is kiveszi részét, valamennyi fontosabb természetvédelmi szervezettel kapcsolatban áll, és csatlakoztunk azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, amelyek a vadon élő állatvilág fenntartását szolgálják. I. E. és feltételeinek változásáról a városi jogú nagyközségben. A felmérés céljáról, jelentőségéről beszélgettünk Gulyás Györggyel, a nagykátai pártbizottság titkárával. — Hogy miért is vállalkoztunk ilyen átfogó szociológiai felmérésre? — kezdi kérdéssel a választ Gulyás György. — Elsősorban azért, mert helyes döntéseket hozni csak a tények, a valóság és az igények felismerésének ismeretében lehet. A mintegy hatezer munkaképes korú nagykátai közül ötszázat szólaltattunk meg, szakemberek által ösz- szeállított kérdőívek segítségével faggattuk őket lakáshelyzetükről, munkahelyükről, szabadidejük eltöltéséről, arról, miképpen osztják be jövedelmüket, mire mennyit költenek, hova járnak szórakozni, mit olvasnak, s egész sor kérdésről kértük ki véleményüket. Nehéz lenne felsorolni, mi mindenre terjedt ki a kérdezők figyelme. Az információtömegre utalva talán elég annyi, hogy a számítógép több mint egymillió adatot rendszerezett, s a jelentés elkészítéséhez ennek csupán töredékét használtuk fel. — Mindez azt jelenti tehát, hogy később fontos döntések meghozatala előtt lehívhatják azokat az adatokat a nagyká- faiakról, amelyek segíthetnek a helyes lépés megtételében? — Pontosan erről van szó. Például hatalmas mennyiségű tényanyagra tettünk szert a nagykátai emberek szórakozási, művelődési szokásairól, igényeiről. Amikor arról határozunk majd, hogyan fejlesszük a közművelődés intézményeit Nagykátán, ezek az adatok a legjobb irányba befolyásolhatják a döntést. Magukhoz mérten Az összegyűjtött információk alapján húszoldalas jelentés született, amelyet, ha egy — addig Nagykátáról semmit sem tudó — ember elolvas, nagyon pontos és reális képet alkothat az itt élőkről. A nagykátai vonzáskörzet Pest megyén belül a hátrányos helyzetű kisrégiók közé tartozik. A megyében kialakult peremhelyzete nagyon sokrétűen gyökerezik a múltban. A határoló területeken lévő városok — Budapest, Cegléd, Szolnok, Jászberény — a feudális kötöttségektől teljesen vagy részben megszabadulva polgárosultabb fejlődésen mentek keresztül. A nagykátai vonzáskörzetben és a megye más periférikus területein jórészt megmaradtak és konzerválódtak a feudális kötöttségek. Emiatt ebben a térségben torzult társadalmi struktúra alakult ki a XX század első felében, s ez a második világháborút követő évtizedekben, sőt napjainkban is érezteti hatását Nagykátán és környékén egyaránt. Itt a felszabadulás után is még sokáig a mezőgazdaság biztosította a népesség foglalkoztatását. Az ipar hiánya miatt munkásság sem nevelődhetett ki. Számuk a hatvanas évek végéig legfeljebb a vasút melletti településeken volt számottevő. Eddig az ideig az elmaradott közlekedési viszonyok miatt a távolabbi városokba való ingázás is lehetetlen volt. A múltból öröklött gazdasági elmaradottság megmutatkozott abban is, hogy a vonzáskörzet iskolázottsági mutatói mélyen az országos átlag alattiak. A kor- összetétel is egyre inkább torzul. A vonzáskörzet infrastruktúrájának — intézményháló zat, útviszonyok, kommunális ellátottság stb. — adatai is az országos és megyei átlag alatt vannak. Például a csaknem 60 ezer lelket számláló körzetnek mindössze egyetlén középiskolája és egy szakmunkásképzője van. Az iparosodás csak igen erős késéssel, a hetvenes évek elejére érte el Nagykáta környékét. Emiatt a mezőgazdaságból felszabadult munkaerő, főleg a hatvanas években nem talált helyben foglalkoztatási lehetőséget. Ez vezetett ekkor a nagyobb mértékű elvándorláshoz, elsősorban a vasúttal nem rendelkező falvakból. 1960 és ’70 között a volt nagykátai járás népessége közel hatezerrel csökkent. Mintha egy falu tűnt volna el tíz esztendő alatt. Árháborúk, bérek A periférián lévő települések — többek között a nagykátai vonzáskörzet népessége is — biztosították és biztosítják a főváros számára az olcsó munkaerőt. A második világháború előtt a főleg Budapesten szolgáló cselédlányok, summások és napszámosok munkavállalásai. Azonban ez a perifériahelyzet napjainkban is létezik, szocialista viszonyainkra adaptálódva. Gondoljunk a térség fóliásai és a Bosnyák téri zöldségkereskedők árháborúira, a fővárosi anyavállalatok és vidéki telephelyeik bérszínvonal-különbségeire. a kereskedelem és más szolgáltató ágazatok hátrányos helyzetére, vagy éppen a végzett általános iskolások továbbtanulási nehézségeire. A nagyon sokáig önellátó gazdálkodás, az elzártság és az ezzel együtt járó gazdasági és kulturális elmaradottság volt a jellemző Nagykátára, amelynek lélekszáma hosszú ideje stagnált. Mint egykori járási székhely, jelenleg körzetközpont a térség számára alapvető hivatali, oktatási és szolgáltató apparátusok működésének helyszíne. Ehhez társul még a hatvanas évek végén és a hetvenes években az iparosítás, a Telefongyár, a Pevdi. a zöldségszárító (ma Sancella), a Pest Megyei Villanyszerelő Ipari Vállalat letelepülése. Ezek az intézmények és üzemek tömörítették az értelmiségieket, akiknek az aránya a felszabadulás előttihez és a térség minden más településéhez viszonyit- va erőteljesen megnövekedett. Ennek következtében a lakosság összetétele, szinte minden mutatóban eltér a körzet többi településén élőkétől, míg résrebben nem volt ekkora különbség. Térségen beiül Nagykátán a legmagasabb a közép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya, itt a legalacsonyabb a segédmunkások létszáma, Tápiószecső és Tápiószele mellett a korösszetétel aránya is itt a legkedvezőbb. Azonban ez a sokféle pozitív eltérés csak a térségben biztosít vezető szerepet Nagykátának. A megye városaival, valamint az azonos funkciót betöltő más településekkel — Dabas, Ráckeve, Monor — szemben a különféle minőségi mutatók, ügy mint korösszetétel, iskolázottság, foglalkozási szerkezet, a nagykátai hátrányokra utalnak. Móza Katalin (Folytatjuk) Fő a biztonság Az M7-es autópálya törökbálinti szakaszán találkoztunk a Budapesti Közúti Igazgatóság Unimog gépével, amint az szorgalmasan mosta az úttest szélességét jelző oszlopokat. Márhoffer András ügyes gépe segítségével műszakonként mintegy 20 kilométeres szakaszon teszi ismét láthatóvá az éjszakai autózók segítőjét, a fényvisszaverő prizmákat. (Hancsovszki János felvétele) Atomreaktor Rekonstrukció A Központi Fizikai Kutató Intézet 1986 májusában rekonstrukció miatt leállított atomreaktoránál befejezték az építészeti munkák nagyobb részét és azoknak a berendezéseknek a szerelését, amelyek közvetlenül nem érintkeznek radioaktív anyagokkal. Az 1959-ben üzembe helyezett szovjet gyártmányú kutató- reaktort azért újítják fel, mert tervezett élettartama lejárt. A rekonstrukció az eredeti tervnél négy hónappal később, 1988 augusztusában fejeződik be. A határidőt egyebek között azért módosították, mert a reaktortartály az ígértnél később készült el. A tárlat anyaga kapható Terítési kultúra Terítési kultúra ’88 címmel kiállítás nyílt az Apáczai Csere János utcai Filmcoop stúdióban. A formában, színben, stílusban harmonizáló asztalok, székek, abroszok, szalvéták, tálaló- és étkezőkerámiák, üvegedények annak a pályázatnak az eredményeként születtek, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság az érintett minisztériumokkal közösen írt ki a terítési kultúra javítására. A kiállított terítési kellékek azt bizonyítják, hogy a hazai vállalatok a tervezők közreműködésével olyan produktumokra képesek, amelyek bárhol a világon megállják helyüket. A bemutatott terítékek jelentős része már kapható, A kiállítás január 24-ig tekinthető meg. Elő nyitlak exportra Jövedelmező vadászat A legjövedelmezőbb vadászat az eleven mezei nyulak zsákmányolása — exportra. Ezért ma már elenyésző számú tapsifülest lőnek ki, s egyre több puska nélküli vadászatot szerveznek. Ez úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz méter hosszúságú hálókat kifeszítenek, s azokba hajtők serege tereli — nagy zajt csapva — a vad nyulakat. A különböző külkereskedelmi vállalatok Svájcba, Franciaországba és Olaszországba szállítják a magyar mezei nyulakat az ottani gyérülő állomány felfrissítésére. Az exportból származó bevételt a vadgazdálkodás fejlesztésére fordítják.
