Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

8 1988. JANUAR 9., SZOMBAT Telkek a Rákosvölgye Tsz-tol Családiház-építoknek A tervek szerint újabb 58 hektáron alakítanak ki csa­ládi, illetve ikerházas öve­zetet a főváros XVII. kerü­letében. A helyi tanács a Rákosvölgye Tsz-től 61 mil­lió forintért vette át a terüle­tet. A Pesti út strázsa-hegyi ré­szén kezdődik meg a közmű­vesítés, jövőre pedig a telek­osztás. A főváros határában kevés helyen található ilyen, viszonylag kis költséggel köz- művesíthető szabad terület, s vele kapcsolatban Budapest szinte valamennyi kerületéből érkeznek telekigénylések a he­lyi tanácshoz. A VII. ötéves terv hátra­lévő éveiben 1000 családi, il­letve ikerház építéséhez biz­tosítanak telket. A Zrínyi és a Lemberg utca között, vala­mint a Széchenyi utca és a Táncsics Mihály út mentért eddig több mint 1300 ház­helyet adtak bérbe, a múlt év szeptemberétől pedig tulajdon­ba. E területeket még a Fő­városi Tanács anyagi hozzá­járulásával és közreműködésé­vel készítette elő a helyi ta­nács, a jövőben viszont már a telekosztások bevételeiből gaz­dálkodva, önállóan folytatja a területvásárlást, a közmű­vesítést. Mielőtt a tanács a Rákos- völgye Tsz-szel megkötötte a szerződést, tárgyalt a másik közeli szövetkezettel, a Rákos- mezeje Tsz-szel a Helikopter utca menti mezőgazdasági te­rület átvételéről. Ez a szövet­kezet a hasonló nagyságú te­rületért 35 millió forinttal többet kért. A tanács ezért kedvezőbb megoldást keresett, s így az igénylők a Helikopter utcai. 650 ezer forintra kal­kulált telekárnál lényegesen kedvezőbben juthatnak majd házhelyhez az új területen. * Eletmcdtanulmány Nagykátán 1. Egy falu tűnt el tíz év alatt „Az életmód az emberek olyan tevékenységi, magatar­tási rendszere, amelyet több-kevesebb tudatossággal életük fenntartására, különböző szintű, társadalmi hely­zetük szerint eltérő és történelmileg is változó szük­ségleteik kielégítésére szerveznek. Az életmód a sze­mélyiség által viszonylagos autonómiával hierarchikus rendszerbe tervezett tevékenység — struktúra, amely az emberi magatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek mindennapi életünkben rendszeresen megnyilatkoznak.” (Szántó Miklós: Tanulmányok az életmódról) ffiionyi adat Vajon miért vállalkozik egy pártbizottság arra, hogy ha­talmas munkával, gondos elő­készítéssel és körültekintő számítógépes feldolgozással szociológiai jelentést készít­sen? Nagykátán erre vállal­koztak, amikor tanulmány ké­szült az életmód alakulásáról Csak vendég nálunk a medve, a kárpáti hiúz jól bírja a telet Védelmet várnak a vadon élő állatok Ember rakta fészek madaraknak Hazánk gazdag állatvilágában 42 ezer fajt számláltak össze eddig- a szakemberek. E tekintélyes számmal azonban csak akkor lehet­nénk elégedettek, ha az egyes fajokon belüli egyedi „népszámlálás*' adatai is megnyugtató „demográfiai” helyzetet jeleznének. Sajnos 569 állatfaj országosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozottan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent népességük. A háborítatlan nyugalomra főként a védett területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben) van kilátásuk az állatoknak. Hazánkban jelenleg 530 ezer hektár van a természetvédelem hatás­körében, és minden évben nagy összegeket fordítanak újabb terüle­tek vásárlására. A védett terület 6 százaléka az ország egész terü­letének, és csak arra elég, hogy a legritkább, leginkább veszé­lyeztetett fajok megóvását segítse elő. A hazai állatvilág fajgazdag­ságának, változatosságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a természetet, a gazdasági tevékenység során figyelem­mel kell lenni az állatvilág jelenlétére érdekeire. Magyarországról az elmúlt 150 év során több mint ötven vadon élő állatfaj tűnt el, elsősorban olyanok, amelyeknek élőhelyei áldozatául estek az ember tájátalakító tevékenységének. Hontalan gólyák Kétségtelen tény, hogy ál­landó ellentmondások forrása a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és az erdő- gazdálkodás érdekeinek elté­rése. Szántóföld lett a valami­kor gazdag rétből. Nagy csa­pás az állatvilágra, hogy el­tűnnek az öreg erdők; az év­százados fák, sűrű bokrok há­borítatlan nyugalma, növényi kultúrájának fajgazdagsága, a télre is menedéket nyújtó faodúk, föld alatti járatok, barlangok, a többszintű dús aljnövényzet. Mindez hiány­zik például egy harmincéves n.várasból. Mivel a védett te­rületeken is gazdálkodnak, ezért tulajdonképpen csak a fokozottan védett állatfajok élveznek feltétlen elsőbbséget Bármennyire a figyelem középpontjában van ma már a környezetvédelem, nem si­került megállítani a negatív folyamatokat, például a fe­kete gólya napjainkban is rohamosan veszíti el élőhe­lyét az öreg erdők kivágásá­val. De eredményekről is szólhatunk: az erősen lecsök­kent állományú fajok meg­mentésének egyik jó példája a nyári lúd, amelynek pozí­ciói az elmúlt két évtizedben az élőhelyvédelem és a vadá­szati tilalom eredményeként megerősödtek. A hazánkban kipusztult állatok közül egyes fajok a környező országokban — hatékony védelemnek kö­szönhetően — elszaporodtak, és lassan visszatelepülnek hozzánk, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élő­helyet keresve átlépi határun­kat. és a természet védelmét nem azonnali kiirtásuk szol gálja. Megjelenésük gazdagít ja az élővilágot, hozzájárul a vadállomány természetes se­Rétisas az ember rakta fész­ken. lejtezéséhez, illetve a sok kárt okozó kóbor kutyák megféke­zéséhez. Szó sincs arról ter­mészetesen. hogy egész far- kasfalkák kóboroljanak az er­dőkben, állományukat szabá­lyozni tudja a vadgazdálko­dás. Bákamentési akciók Egyes állatfajok megmenté­se érdekében külön védelmi programot dolgoztak ki, kö­zéjük tartozik például a ke­recsensólyom, az uhu, a feke­te gólya, a vidra és a par­lagi vipera, meg a rétisas is, amelyből az NSZK-ban pél­dául csak 5 pár él. Nálunk nehány éve 10 pár fészkelt. Hogy szaporodásukat segítsék 30 műfészket telepítettek olyan helyre is. ahol húsz éve nem volt már réti sasi Az eredmények azt mutatják, hogy e büszke madarak örömmel fogadták e lakásépí­tési akciót, benépesítik em­ber rakta fészküket. Visszaesés tapasztalható viszont a jelleg­zetes magyar madár, a túzok­szaporulatban. Bővíteni kell a dévaványái telepet, emelni a szakmai munka színvonalát, a természetvédelem számára megszerezni a dürgőhelyek tulajdonjogát, és kedvező kö­rülményeket teremteni ott. Veszélyeztetett a denevér is, mert tápiálékbázisa lecsök­kent, s búvóhelyül íaodút alig talál. A természetvédelem csak akkor tud igazán eredménye­sen működni, ha o társada­lom erői is segítik. A társa­dalom aktivitása, érdeklődé­se különösen a mindenki ál­tal ismert fajok esetében igen jelentős, ilyen tevékenységre épül például a fehér gólya és az énekes madarak védelme, illetve az esetenként szüksé­ges békamentési akciók. Ha­zánkban az elektromos mű­vek minden ellenszolgáltatás nélkül már eddig 2500 mes­terséges gólyafészket szerelt fel a villanyoszlopokra, idén és jövőre még további ezer otthont kínálnak fel kedvenc hosszú lábú madarainknak. A magyar eredmények elismeré­seként 1990-ben nálunk ren­dezik a nemzetközi fehérgó­l.ya-védelmi konferenciát. A békákat pedig nem a gólyák elől mentik, hanem az utak­ról, ahol tízezerszámra tapos­sák el azokat a kocsik. Elismert eredmények A Fertő tónál vödör­be terelték a békákat, és hat hét alatt 83 ezret hordtak a természetvédők a veszélyes útszakaszon át a vízbe. Hazánkban a Madártani In­tézet szervezi, irányítja és hangolja össze az állatok vé­delmét. Nemzetközileg elis­mert ez a tevékenység, külö­nösen a madárvédelem világ- színvonalú. Vívmány az is, hogy legalább a fokozottan védett állatok elsőbbséget él­veznek a gazdálkodás érde­keivel szemben. Európa-szer- te irigylik tőlünk ezt a ter­mészetvédők. A nemzetközi együttműködésből hazánk is kiveszi részét, valamennyi fontosabb természetvédelmi szervezettel kapcsolatban áll, és csatlakoztunk azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, amelyek a vadon élő állatvi­lág fenntartását szolgálják. I. E. és feltételeinek változásáról a városi jogú nagyközségben. A felmérés céljáról, jelentő­ségéről beszélgettünk Gu­lyás Györggyel, a nagykátai pártbizottság titkárával. — Hogy miért is vállalkoz­tunk ilyen átfogó szociológiai felmérésre? — kezdi kérdés­sel a választ Gulyás György. — Elsősorban azért, mert he­lyes döntéseket hozni csak a tények, a valóság és az igé­nyek felismerésének ismereté­ben lehet. A mintegy hatezer munkaképes korú nagykátai közül ötszázat szólaltattunk meg, szakemberek által ösz- szeállított kérdőívek segítségé­vel faggattuk őket lakáshely­zetükről, munkahelyükről, szabadidejük eltöltéséről, ar­ról, miképpen osztják be jö­vedelmüket, mire mennyit költenek, hova járnak szóra­kozni, mit olvasnak, s egész sor kérdésről kértük ki vé­leményüket. Nehéz lenne fel­sorolni, mi mindenre terjedt ki a kérdezők figyelme. Az információtömegre utalva ta­lán elég annyi, hogy a szá­mítógép több mint egymillió adatot rendszerezett, s a je­lentés elkészítéséhez ennek csupán töredékét használtuk fel. — Mindez azt jelenti tehát, hogy később fontos döntések meghozatala előtt lehívhatják azokat az adatokat a nagyká- faiakról, amelyek segíthetnek a helyes lépés megtételében? — Pontosan erről van szó. Például hatalmas mennyiségű tényanyagra tettünk szert a nagykátai emberek szórakozá­si, művelődési szokásairól, igényeiről. Amikor arról ha­tározunk majd, hogyan fej­lesszük a közművelődés in­tézményeit Nagykátán, ezek az adatok a legjobb irányba befolyásolhatják a döntést. Magukhoz mérten Az összegyűjtött informá­ciók alapján húszoldalas je­lentés született, amelyet, ha egy — addig Nagykátáról semmit sem tudó — ember el­olvas, nagyon pontos és reá­lis képet alkothat az itt élők­ről. A nagykátai vonzáskör­zet Pest megyén belül a hát­rányos helyzetű kisrégiók kö­zé tartozik. A megyében ki­alakult peremhelyzete nagyon sokrétűen gyökerezik a múlt­ban. A határoló területeken lévő városok — Budapest, Cegléd, Szolnok, Jászberény — a feudális kötöttségektől tel­jesen vagy részben megszaba­dulva polgárosultabb fejlő­désen mentek keresztül. A nagykátai vonzáskörzetben és a megye más periférikus te­rületein jórészt megmaradtak és konzerválódtak a feudális kötöttségek. Emiatt ebben a térségben torzult társadalmi struktúra alakult ki a XX század első felében, s ez a második világháborút követő évtizedekben, sőt napjainkban is érezteti hatását Nagykátán és környékén egyaránt. Itt a felszabadulás után is még sokáig a mezőgazdaság biz­tosította a népesség foglal­koztatását. Az ipar hiánya miatt munkásság sem neve­lődhetett ki. Számuk a hatva­nas évek végéig legfeljebb a vasút melletti településeken volt számottevő. Eddig az ideig az elmaradott közleke­dési viszonyok miatt a távo­labbi városokba való ingázás is lehetetlen volt. A múltból öröklött gazdasági elmara­dottság megmutatkozott abban is, hogy a vonzáskörzet isko­lázottsági mutatói mélyen az országos átlag alattiak. A kor- összetétel is egyre inkább tor­zul. A vonzáskörzet infrastruk­túrájának — intézményháló zat, útviszonyok, kommunális ellátottság stb. — adatai is az országos és megyei átlag alatt vannak. Például a csak­nem 60 ezer lelket számláló körzetnek mindössze egyetlén középiskolája és egy szak­munkásképzője van. Az ipa­rosodás csak igen erős ké­séssel, a hetvenes évek ele­jére érte el Nagykáta kör­nyékét. Emiatt a mezőgazda­ságból felszabadult munka­erő, főleg a hatvanas évek­ben nem talált helyben fog­lalkoztatási lehetőséget. Ez vezetett ekkor a nagyobb mértékű elvándorláshoz, el­sősorban a vasúttal nem ren­delkező falvakból. 1960 és ’70 között a volt nagykátai járás népessége közel hatezerrel csökkent. Mintha egy falu tűnt volna el tíz esztendő alatt. Árháborúk, bérek A periférián lévő települé­sek — többek között a nagy­kátai vonzáskörzet népessége is — biztosították és biztosít­ják a főváros számára az ol­csó munkaerőt. A második vi­lágháború előtt a főleg Buda­pesten szolgáló cselédlányok, summások és napszámosok munkavállalásai. Azonban ez a perifériahelyzet napjainkban is létezik, szocialista viszo­nyainkra adaptálódva. Gon­doljunk a térség fóliásai és a Bosnyák téri zöldségkereske­dők árháborúira, a fővárosi anyavállalatok és vidéki te­lephelyeik bérszínvonal-kü­lönbségeire. a kereskedelem és más szolgáltató ágazatok hát­rányos helyzetére, vagy ép­pen a végzett általános is­kolások továbbtanulási ne­hézségeire. A nagyon sokáig önellátó gazdálkodás, az elzártság és az ezzel együtt járó gazdasági és kulturális elmaradottság volt a jellemző Nagykátára, amelynek lélekszáma hosszú ideje stagnált. Mint egykori járási székhely, jelenleg kör­zetközpont a térség számára alapvető hivatali, oktatási és szolgáltató apparátusok mű­ködésének helyszíne. Ehhez társul még a hatvanas évek végén és a hetvenes években az iparosítás, a Telefongyár, a Pevdi. a zöldségszárító (ma Sancella), a Pest Megyei Vil­lanyszerelő Ipari Vállalat le­települése. Ezek az intézmé­nyek és üzemek tömörítették az értelmiségieket, akiknek az aránya a felszabadulás előttihez és a térség minden más településéhez viszonyit- va erőteljesen megnövekedett. Ennek következtében a lakos­ság összetétele, szinte minden mutatóban eltér a körzet töb­bi településén élőkétől, míg résrebben nem volt ekkora kü­lönbség. Térségen beiül Nagykátán a legmagasabb a közép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya, itt a leg­alacsonyabb a segédmunká­sok létszáma, Tápiószecső és Tápiószele mellett a korössze­tétel aránya is itt a legked­vezőbb. Azonban ez a sokfé­le pozitív eltérés csak a tér­ségben biztosít vezető szere­pet Nagykátának. A megye városaival, valamint az azo­nos funkciót betöltő más te­lepülésekkel — Dabas, Rác­keve, Monor — szemben a különféle minőségi mutatók, ügy mint korösszetétel, isko­lázottság, foglalkozási szerke­zet, a nagykátai hátrányokra utalnak. Móza Katalin (Folytatjuk) Fő a biztonság Az M7-es autópálya török­bálinti szakaszán találkoztunk a Budapesti Közúti Igazgató­ság Unimog gépével, amint az szorgalmasan mosta az úttest szélességét jelző oszlopokat. Márhoffer András ügyes gépe segítségével műszakonként mintegy 20 kilométeres szaka­szon teszi ismét láthatóvá az éjszakai autózók segítő­jét, a fényvisszaverő prizmá­kat. (Hancsovszki János fel­vétele) Atomreaktor Rekonstrukció A Központi Fizikai Kutató Intézet 1986 májusában re­konstrukció miatt leállított atomreaktoránál befejezték az építészeti munkák nagyobb részét és azoknak a berende­zéseknek a szerelését, amelyek közvetlenül nem érintkeznek radioaktív anyagokkal. Az 1959-ben üzembe helyezett szovjet gyártmányú kutató- reaktort azért újítják fel, mert tervezett élettartama lejárt. A rekonstrukció az eredeti tervnél négy hónappal később, 1988 augusztusában fejeződik be. A határidőt egyebek között azért módosították, mert a reaktortartály az ígértnél ké­sőbb készült el. A tárlat anyaga kapható Terítési kultúra Terítési kultúra ’88 címmel kiállítás nyílt az Apáczai Cse­re János utcai Filmcoop stú­dióban. A formában, színben, stílusban harmonizáló aszta­lok, székek, abroszok, szalvé­ták, tálaló- és étkezőkerá­miák, üvegedények annak a pályázatnak az eredményeként születtek, amelyet az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság az érintett miniszté­riumokkal közösen írt ki a te­rítési kultúra javítására. A kiállított terítési kellékek azt bizonyítják, hogy a hazai vállalatok a tervezők közre­működésével olyan produktu­mokra képesek, amelyek bár­hol a világon megállják he­lyüket. A bemutatott terítékek jelentős része már kapható, A kiállítás január 24-ig te­kinthető meg. Elő nyitlak exportra Jövedelmező vadászat A legjövedelmezőbb vadá­szat az eleven mezei nyulak zsákmányolása — exportra. Ezért ma már elenyésző szá­mú tapsifülest lőnek ki, s egyre több puska nélküli va­dászatot szerveznek. Ez úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz méter hosszú­ságú hálókat kifeszítenek, s azokba hajtők serege tereli — nagy zajt csapva — a vad nyulakat. A különböző külkereskedel­mi vállalatok Svájcba, Fran­ciaországba és Olaszországba szállítják a magyar mezei nyulakat az ottani gyérülő ál­lomány felfrissítésére. Az ex­portból származó bevételt a vadgazdálkodás fejlesztésére fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom