Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
4 l^áfap 1988. JANUAR 9., SZOMBAT Néhány kérdés még tisztázandó Az új igazgató reményei A szerkezetátalakítás programja együtt jár azzal, hogy egyi- künket-másikunkat megcsaphatja a leépítés és átszervezés szele. Ilyenkor aztán áthelyezés vagy munkahely-változtatás következhet, amely esetleg visszalépést jelenthet. Mit ér a pedagógus, ha úttörövezető ? Az eltűnt kedvezmény rejtélye Százhalombattai ismerősöm emlékeit elevenít- geti föl általános iskolás korából — ami nem volt éppen oly régen. — Annak idején mi még csak a, b, c osztályba jártunk — mondja —, most meg lassan már x és y is lesz, annyi itt a gyerek! A település valóban a gyerekek városának tűnik, három általános iskolájában több mint 3 ezer diák tanul. Praktikusan körülbelül ugyanennyi kisdobossal és úttörővel számolhatunk. Az eddig különösebb gond és panasz nélkül bonyolódó mozgalmi életet most azonban az a veszély fenyegeti, hogy irányító nélkül marad, legalábbis átmenetileg. A Művelődési Minisztérium által kiadott új jogszabály ugyanis január elsejével megszüntette a mozgalmi munkában félállásban dolgozó városi úttörőelnökök órakedvezményét. Ez lett a sorsa a százhalombattai státusnak is. A művelődési kormányzat intézkedéseivel elsősorban arra törekszik, hogy optimáli- sabbá váljon a pedagógusok szakértelmével való gazdálkodás, hogy a tanár oktasson, és energiái ne egyéb feladatok megoldására fecsérelődjenek el. Ezt célozza az a megkötés, hogy a kötelező óraszámba a tanításon kívül csak a szorosan vett pedagógiai hozzáértést igénylő tevékenység számítható be. Az idei évtől önálló bérgazdálkodási, költségvetési szervvé vált iskolában a nem kimondottan tanári feladatnak számító munkákat részben adminisztrátoroknak, pedagógiai asszisztenseknek kell elvégezniük, illetve vállalkozhat erre pedagógus is, csak nem túlóra- vagy helyettesítési díj, hanem mozgóbér fejében. Egy tanár számára valóban semmi más tevékenység nem lehet fontosabb a tanításnál, ez a tantestület és a diákok közös érdeke. De az új jogszabály számos váratlan és egyelőre még megoldásra váró helyzetet teremtett — és nem csak Százhalombattán. — Régebben az érdi és az itteni úttörők együvé tartoztak, Érdhez — mondja Szilágyi István, a KISZ városi bizottságának titkára. — Ezt a helyzetet, úgy emlékszem, 1984-ben szüntették meg, akkor került Százhalombattára független, de nem függetlenített úttörőelnök, úgynevezett nulla-kettes státusra. Ez azt jelenti, hogy főállásban pedagógus, de minden hétfője, szerdája és minden második péntekje szabad volt, ilyenkor végezhette el a mozgalmi munkáját. A megyében egyedül nálunk működött ez a rendszer. — Miért nem jutott ide főállású úttörőelnök? — Ez a csapatok számától függ, abból pedig a városban csak három van, mindegyik általános iskolában egy-egy. A kisdobosok-úttörők létszáma valóban nálunk a legalacsonyabb a megye városai között, de másutt már módosítottak a hagyományos egy iskola — egy úttörőcsapat felálláson. Mi is már vagy egy é.e tervezzük egy újabb, negyedik csapát létrehozását, az otthonuk a Barátság Művelődési Központ és Könyvtár lenne. Ez az elképzelésünk az úttörőmozgalomra az utóbbi évben jellemző társadalmasi- tási törekvésekhez is igazodna. A tervünk egyelőre még nem valósult meg, de meg fog! — Eddig nem kértetek függetlenített státust? — Dehogynem, hiszen az lenne az optimális megoldás. Ám a KISZ megyei bizottságán mindig azt válaszolták, hogy erre nincsen lehetőség. Azt javasolták, hogy a mostani politikai munkatárs állását töltsük be az úttörőelnökkel, ebbe viszont nem egyezhettünk bele. — A KISZ városi bizottságának apparátusa most háromtagú: a titkár, egy politikai munkatárs és egy gazdasági ügyintéző alkotja, önálló úttöröelnöki állásra pedig ezek szerint nincs kilátás. Mi lehet a megoldás? — Jelenlegi ismereteink szerint a mostani úttörőelnök töltené be ezt a posztot, úgy, hogy az eddigi díjazását kapná továbbra is, az órakedvezményét viszont megvonnák. A végső döntés joga azonban a KISZ megyei bizottságát illeti. — Kissé tanácstalanok vagyunk — vallja be Bárdos István, a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnökségének elnöke. — Ez természetesen nem jelentheti a munka akadályát, de meg kell mondanom, az úttörőszövetséget és az általános iskolákat egyaránt váratlanul érte a Művelődési Minisztérium intézkedése: az órakedvezmények meglepetésszerű megvonása, ráadásul év közben. A megyében Százhalombatta úttörőelnökéhez hasonló nehéz helyzetbe négy terület úttörőtitkára került. — Hogyan próbál segíteni rajtuk a megyei elnökség? — Több elképzelésünk is van. Az egyik, hogy az igazgatók jóindulatára hagyatkozunk, ők össze tudnák úgy állítani az órarendet, hogy az érintetteknek két napjuk továbbra is szabadon maradjon. A másik elgondolás szerint a KISZ Érdi Bizottságán kialakítandó státusra vennénk fel egy olyan embert, aki munkaidejének felében a százhalombattai úttörőügyeket is intézné. Végül az is megoldást jelentene, ha a minisztériumi rendeletén lehetne módosítani valamit. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a függetlenített állás megléte nem a csapat- létszámtól függ: 1984-ben három városi úttörőelnök látta el feladatát ilyen nulla-kettes státuson: Dunakeszin, Gödöllőn és Százhalombattán. Mindhármuknak felajánlottuk a teljes státust, ketten el is fogadták, de a százhalombattai elnök nem vállalta, mert tanítani akart. Ezért a városi KISZ-bizottságon levő állást betöltöttük egy politikai munkatárssal. — A lehetőség ezek szerint adott volt? — Akkor igen, de most nem tudunk új státust biztosítani, mert honnan? Január 12. után talán már okosabbak leszünk, akkorra hívják össze az úttörőközpontba a megyei elnökök értekezletét, és addigra már túl leszünk a MÜSZ és a minisztérium közötti megbeszélésen is. A SZigOrÚ intézkedés ugyanis hagyott néhány kiskaput, nem vonták meg például a szakszervezeti feladatokat végző pedagógusok órakedvezményét, vagy azokét sem, akik a diákönkbrmányzattal foglalkoznak a középiskolákban. Az úttörőmunka irányítói pedig ugyanezt csinálják, csak más korosztállyal. Ügy látom, az úttörőszövetség ebben 'a kérdésben vereséget szenvedett, és ebből önkéntelenül is adódik a kérdés: a szövetség legfelsőbb szintű érdekvédelmi tevékenysége ugyan hogy juthatott el idáig? Mörk Leonóra zetője. — Mert ilyen intézménnyel még nem találkozott, s magam sem tudok arról, hogy valahol is létezne hasonló. Nálunk pedig tíz is van, egyike a balassagyarmati, ahol a Nógrád és Pest megyei fiatalok készülhetnek a hivatásos tiszti pályára. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egész nap az udvaron masíroznak vagy az iskolapadhoz vannak szögezve. Először is csak ünnepi alkalmakra öltenek formaruhát, másrészt pedig a közeli Balassi Bálint Gimnáziumba járnak. Délután, este is van szabadidejük, amelynek eltöltésére rengeteg lehetőség van a kollégiumon belül is. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne mehetnének ki például moziba vagy diszkóba. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nálunk nagyobb a fegyelem, mint egy polgári kollégiumban és több időt szánunk a testedzésre is. Diákjaink ezenkívül a négy év alatt megismerkednek a különböző fegyvernemekkel, katonai főiskolákkal, nyaranta honvédelmi toborzáson vesznek részt. Lasszóval fogják? Az ember ennek ellenére azt gondolná, hogy lasszóval kell fogni a gyerekeket. Magam sem emlékszem arra, hogy egyetlen egykori osztálytársam is a katonai pályát választotta volna, mert a játszótéri kardozás, katonásai romantikája nem tartott ki a pályaválasztás idejéig. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a balassagyarmati 72 helyre már januárban 340-en jelentkeztek. Többségük értelmiségi és munkáscsaládokból kerül ki. Bizonyos, hogy az elhivatottság mellett szerepet játszik ebben a hosszú távú, biztos egzisztencia megteremtésének lehetősége is. Csábító az is, hogy a kollégium átvállalja a taníttatás és a neveltetés költségeit. Nemcsak szállást, étkezést, tanszereket, hanem ruhákat is kapnak a gyerekek, nem is akármilyeneket. A raktárban kedvükre válogathatnak a márkás farmerek, cipők között, a zoknitól a télikabátig minden van a polcokon. Ahogy belép egy ifjú a kapun, rögtön 21 ezer forintot költenek rá, utána pedig évente újabb 8500-at. Ezenkívül havonta 300 forint zsebpénzt kapnak, amihez — a tanulmányi eredmény alapján — még járulhat pár száz forint. Sportpályák, különböző szakkörök, filmvetítések, kirándulások, könyvtár, klubFehér boltívek, barna faburkolat, a képek a falon — igazán ideális a környezet. A cím felett: Műemlékvédelmi követelmények szerint állították helyre az 1835-ben, klasszicista stílusban épült egykori vármegyeházát. A történelmi falak között leltek otthonra a tiszti hivatásra készülő fiatalok délutánok szolgálják a szabadidő eltöltését. Aki legalább közepesen érettségizik, az felvételi vizsga nélkül valamelyik katonai főiskolán folytathatja tanulmányait. A jó vagy jeles rendűek a baráti országok katonai tanintézeteibe is eljuthatnak, vagy honvédségi ösztöndíjjal beiratkozhatnak bármely hazai egyetemre vagy főiskolára. — Itt valóban nem kell mással törődni, mint a tanulással — mondja a negyedikes Sümegi József, aki Dobásról került a kollégiumba. — Mi tagadás, négy évvel ezelőtt a szüléimét is meglepte, hogy ide jelentkeztem. De én abból indultam ki:ha jól tanulok, minden lehetőség nyitva áll előttem. Félévben 4,5 volt az átlagom, az orvosi egyetemen akarom folytatni ... | — Engem a természettudományok érdekelnek, gondoltam, hogy itt igazán jó körülmények között készülhetek a pályámra — szólal meg a balassagyarmati illetőségű Svélecz Gyula. — Leginkább a vegyészet érdekel. Nekem is jó a bizonyítványom, s ha lehet, akkor a Szovjetunióban szeretnék továbbtanulni. A végeredmény... A környezet valóban ideális — a kollégium az 1835- ben épült, klasszicista stílusú egykori vármegyeházában kapott helyet. Sokáig nem jutott rá pénz, hogy felújítsák, helyreállítsák, nem is olyan régen még almát és burgonyát is tároltak benne. Amikor 1982-ben napirendre került a kollégiumi hálózat bővítése, akkor kapta meg a Honvédelmi Minisztérium, azzal a feltétellel, hogy eredeti formájában kell újjáépíteni. Tavaly ősszel fejeződött be a munka, s a végeredmény, a látvány igazán lenyűgöző. Emléktáblák is hirdetik, mennyi művészeti, történelmi nagyság fordult meg a falak között. Mint például a kollégium névadója: Bottyán János kuruc generális, a Rákóczi szabadságharc hadvezére. Jelképnek is tekinthető, hogy ez az épület a hivatásos tiszti pályára készülő, majdan biztonságunk felett őrködő fiatalok otthona lett. Kövess László Tanulószoba a tetőtérben. Délutánonként három órát töltenek i ■ itt a diákok. (Hancsovszki János felvételei) Rudas László esetében nem ez történt, hiszen a korábban nagyszájúnak mondott — valójában szókimondó — fiatalember igazgató lett, a KISZ Pest Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központjának igazgatója. 9 Sok kósza hír — vagy talán rosszindulatú pletyka? — kering e hirtelen felemelkedésed körül. Mi az igazság? — Az Ikladi Ipari Műszergyárban — előző munkahelyemen — egy átszervezés második fázisába én is belekerültem. Ezután, jobb nem lévén, műszaki ellenőrként dolgoztam tovább. Közben értesültem a pályázati kiírásról, amely ezt a lehetőséget kínálta. 9 Az igazgatói állás felsőfokú végzettségűeknek volt meghirdetve, s te Marxista—Leninista Esti Egyetem és középvezetői tanfolyam után is megkaptad. Hogyan lehetséges ez? — Ezt a megválasztóimtól kellene kérdezni. Egyébként az ELTE pszichológiai szakán négy évet már tanultam, s most vállaltam az egyetem befejezését is. De gondolom, az elmúlt évek alatt végzett KISZ-munkám is nyomott a latban a döntésnél. Sok mindenbe belevágtam, ha értelmét láttam, ám kompromisz- szumokba ritkán mentem bele ... Azt hiszem, nem árt, ha diplomatikusabb leszek... Egyébként 30 éves létemre ez a második munkahelyem. Nem szeretek azért ugrálni, hogy előbbre jussak, a műszergyáriakat is szerettem. Az átszervezés utáni munkakörömben azonban nem találtam elég fantáziát, s en az az örökmozgó vagyok, akinek mindig kell valamit csinálnia, hogy jól érezze magát. Ügy gondoltam, ez olyan munkahely. • Bevált a megérzésed? — Nagyrészt igen. De azért még vannak fenntartásaim. Sok dolgot tisztázni kell ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassak. • Mire gondolsz konkrétan? — Politikai és gazdasági vezetőnek kell lennem egyszerre, s ez nem könnyű dolog. Rövidesen új gazdálkodási körülményekkel kell nekünk is számolnunk, meg kell állnunk a saját lábunkon. Úgy értem, hogy a működéshez szükséges pénznek egy részét magunknak kell előteremtenünk. Ez a változás szerencsére nem fékez, hanem ösztönöz engem. Lehet, hogy azért tekintem ilyen fontos feladatnak a gazdaság erősítését, mert eddig benne dolgoztam, de ez nem zárja ki a megfelelő ideológiai irányítást sem. A képzés jobbításának egyik eszközét éppen a nagyobb önállóságban látom, hiszen akkor nagyobb teret tudunk adni a po. litikumnak is. Ha reményeim beválnak, akkor több fiatal jön el hozzánk Sződligetre, s a diákturizmus és a diákművelődés megyei központjává is tudunk válni. Ennek érdekében három témára szakosodtunk, s országos feladatokat is ellátunk. A középiskolások, az ifjúmunkások politikai képzése meg a vízi sportokat kedvelő fiatalok felkarolása izgalmas feladatnak ígérkezik. Mindezeknek megvan a megfelelő alapja is. Bánsági György A belga is elcsodálkozott A kuruc generális mai utódai ij Ugye még nem késő? — lihegi a hirtelen betoppanó ^ atya, s már süllyeszti is el a táskájába a jelentkezési í lapot. — Nem, nem kell segítség a kitöltéséhez, kita- í nultam én azt már, mert a nagyobbik fiút is katonai ^ kollégiumba adtam. Remélem, a kisebbik is beválik ... ^ Olyan egészséges, mint a makk, az általánosban is az £ elsők között van, félévben 4,2 volt az átlaga. Közepesnél jobb Erdei László nyugállományú ezredes elégedetten hallgatja e szavakat. Egyike azoknak, akik a Pest Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon a pályára irányítással foglalkoznak. Régen úgy nevezték ezt: toborzás. Ami persze nem úgy zajlik, mint a régmúlt időben, amikor rezesbanda kíséretében dobolták ki a falu főterén: lehet jelentkezni katonának! S bizony nemegyszer vitték azt is, akinek ezt egyetlen porcikája sem kívánta ... Ma kemény feltételei vannak annak, hogy valaki egyáltalán bejuthasson egy katonai kollégiumba. Először is kitűnő fizikai, egészségi állapot, másrészt jó rendű bizonyítvány. Aki a nyolcadik általános első félévében nem éri el legalább a 3,6-es átlagot, az jobb, ha más foglalkozás, hivatás után néz. De mi is az a katonai kollégium? — Ezt kérdezte egy belga vendégünk is — feleli Kovács Miklós őrnagy, a balassagyarmati Bottyán János Középiskolai Honvédkollégium ve-
