Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás követ- kezett be. a népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az elő­irányzottat nem érte cl. A gazdasági növekedés élén­kült. A termelés növekményének nagyobb része a bel­földi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem telelt meg az egyensúlyi cs a hatékonysági követelmé­nyeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zá­rult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Kon­vertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb be­hozatali többletéből, részben az idegenforgalom na­gyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az elő­ző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett in­tézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kife­jező bruttó hazai termék volumene 2,5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékeny­séget tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgál­tatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fo­gyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hoz­zájárultak az év második felében fellendülő iparcikk­vásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csök­kent. A belföldi felhasználás értéke több volt a terme­lésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 mil­liárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálko­dó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő- és szolgáltató- egységek, különösen a szövet­kezetek és a magántevékeny­séget folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alap­ján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytató­dott: a népgazdasági beruhá­zások összege 291 milliárd fo­rint volt, folyó áron 12 száza­lékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vál­lalati beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többlétki- íizetésre a gazdálkodó-szerve­zetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszí­rozási források között csök­kent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi be­ruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, érték­ben több, volumenben keve­sebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beru­házások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesí­tés, a befejezetlen beruházá­sok állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapo­dott, az anyagi ágakban gyor­sabb ütemben, mint a terme­lés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illeté­kes megyei tanácsok elsősor­ban új munkahelyek létreho­zásával segítették. A beruhá­zásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 szá­zalékkal csökkent és az év vé­gén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív kere­sőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal keveseb­ben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építő­iparban, valamint a mezőgaz­daság és erdőgazdálkodásban csőkként. Az iparban foglal­koztatott nyugdíjasok és be­dolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglal­koztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál követ­kezett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és er­dőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdasá­A gazdaság és a társadalom A Központi Statisztikai Hivatal jelentése ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területén, vala­mint a szakképzetlenek köré­ben megnőtt azoknak a szá­ma. akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, többévi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mint­egy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi ter­melésre jutó anyagfelhaszná­lás több területen csökkent, összességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőt­len változása miatt — nem ja­vult. A népgazdaság (energiafel­használása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anya­gi ágak felhasználása összes­ségében 0,7 százalékkal, a la­kossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 száza­lékkal nőtt. Az egységnyi ter­melésre jutó energiafelhaszná­lás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezés­re álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import for­rásból származott. A népgazdaságban létreho­zott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szere­pe volt. A jövedelemnövek­ménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumennövekedésből, há­romnegyede az árak emelke­déséből származott. A főbb jövedelem-összetevők közül a vállalati nyereség növeke­dése volt a leggyorsabb üte­mű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. gokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevé­kenységen, mind az alaptevé­kenységen kívül foglalkozta­tottakra jellemző volt. A köz­lekedésben és a kereskedelem­ben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szo­cialista szektorban csökkent, összességében több volt az elő­ző évinél. A nem anyagi ága­kon belül a létszám növeke­désének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók szá­mát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöl­tetlen munkahelyek,, száma, mint ahányan állást keresték, AZ 1987. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK MUTATÖI Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 102,5—103 Belföldi felhasználása 99,8 kb. 102 Nemzeti jövedelem legalább 102 102 —102,5 Ipari bruttó termelés 102 —102,5 103,7 Országos építési-szerelési tevékenység kb.101 102 —103 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 98,5— 99,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 kb. 100 Szocialista szervek beruházása (milliárd Ft) 216 —219 235 Lakásépítés (ezer darab) 60 — 61 57,2 A fő termelőágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 száza­lékkal, az előző évinél gyor­sabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelé­se 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevé­kenysége. A nem ipari szer­vezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsé­kelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szö­vetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érde­keltségű vegyesvállalatok szá­ma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkakö­zösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyan­csak nőtt. Az energiatermelő és -átala­kító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyag- termelőké 3,1 százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalék­kal nőtt. Legnagyobb mérték­ben az építőanyag-ipar és a vegyipar fokozta termeléséi 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportjs 5 százalékkal nőtt. elsősorbar a konvertibilis elszámolású ki­vitel fokozódása révén. Kon­vertibilis exportjukat kivált képp a vegyipari, a könnyű ■ ipari és az élelmiszeripari ■ vállalatok növelték. A gépipar : tőkés exportja a tervezettől • eltérően nem nőtt. A vegyipar i devizakitermelési mutatója — 1 elsősorban a növekvő árak i következtében — javult, a • gépiparé romlott, bár még így ■ is a legkedvezőbben termeli : ki a devizát az exportorientált • ipari ágazatok között. : Az ipari értékesítésben, fő­) ként az év végi felvásárlások • hatására, emelkedett a belföl- l di célú eladások aránya. A la­- kosságnak eladott termékek- mennyisége 3,6 százalékkal l bővült, köztük az építőanyag­• ipari termékeké 13,8 száza- . lókkal, a vegyipariaké 8.5 ■ százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a • lakosság előrehozott keresleté- i nek. a gépipar esetében pedig- annak is szerepe volt, hogy a i konvertibilis export nohézsé­- gei miatt a vállalatok inkább- a kisebb követelményt tá- i masztó és kielégítő nyereséget t biztosító belföldi piac felé i fordultak. Az ipar beruházá- : sí célú értékesítése 5.6 száza- 1 lókkal, a termelőfelhasználásit szolgáló eladás 3,3 százalékkal 3 emelkedett. a Az ipar belföldi célú érté­- kesítésének árszintje 3,7 szá­- zalékkal volt magasabb az- előző évinél. A nagy- és kis- .- kereskedelem számára értéke­sített termékek árszintje csak­nem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mérték­ben, 2,5 százalékkal csökkent. A villarnosenergia-ipart és az élelmiszeripart kivéve a mér­séklődés általános volt. Az ipar energiaellátása fo­lyamatos és megfelelő volt. Áz anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok ese­tében, szinte egész évben vol­tak feszültségek. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a termelésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árakkal és a költségvetési támogatá­sokkal függ össze. Az országos építési-szerelé­si tevékenység volumene 2—3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szerve­zetek építése az előző évihez közelálló volt, az építőipari szövetkezeteké annál 30 száza­lékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ban több építmény kivi­telezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növe­kedett a beruházási munkák­kal szemben. A keresleti-kí­nálati viszonyok javulását mu­tatja, hogy az elutasított épí­tési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el. 1987-ben az előző évinél 17-18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás ké­szült el. A lakások 13,7 szá­zaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igénybevételé­vel épült fel. Az állami erő­ből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magán­erőből építetteké 12,5 ezerrel csökkent az előző évihez ké­pest. Az év folyamán az elő­ző évinél 50 százalékkal, 1700-zal több üdülőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az ál­lattenyésztés mintegy .1 szá­zalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 mil­lió tonna gabona termett, kö­zel annyi, mint az előző év­ben. Búzából 5,7, szemes ku­koricából 7,2 millió tonnát takarítottak be. A búza ter­mésátlaga lényegében az elő­ző évivel megegyező, a kuko­ricáé alacsonyabb volt. A ku­korica-vetésterület egy részén a termés — az aszály miatt — csak silózással volt hasz­nosítható. Cukorrépából 4,2 millió ton­nát takarítottak be, 12,4 szá­zalékkal többet az 1986. évi­nél. A répa cukortartalma az előző évinél magasabb volt. Napraforgóból 790 ezer tonna termett, az 1986. évi jó ter­mésnél 8 százalékkal keve­sebb. Az olajos magvak kö­zött még kis mennyiséget kép­viselő szójabab termésmeny- nyisége több mint 30 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával. 17 százalékkal csök­kent. 1987-ben 1,5 millió ton­na gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal kevesebb. Az al­ma mellett körtéből, kajszi­ból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlőből az előző évi termésnél egyne­gyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta. A gazdaságok állatállomá­nya 1907. december 31-én ki­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. A sórtésáilomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év elejinél. Ezen belül az anya­kocák száma 3,9 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelem szerepe tovább fokozódott a gazdaság­ban. A kivitt áruk értéke 450 milliárd forint volt, 7 száza­lékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt és 463 milliárd forintot ért el. Az importkiadás 63 százalé­kát energia- és anyagjellegű termékek vásárlására fordítot­ták. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és anyagimport mennyisége 2 százalékkal nőtt az előző évi­hez képest. A behozatal közel 30 száza­lékát képviselő ipari készter­mékek importjának volumene 6 százalékkal volt több az elő­ző évinél. A mezőgazdasági­élelmiszeripari termékek im­portja ugyancsak 6 százalék­kal bővült. Az 1987 évi exportbevétel mintegy 35 százalékát az anyagjellegű termékek és az energiahordozók értékesítése biztosította. Kivitelük volu­mene mintegy 7 százalékkal emelkedett. Főként a kohásza­ti és a vegyipari anyagok ex­portja fokozódott. Az ipari késztermékek aránya az ex­portban csökkenő; 45 százalék volt. A beruházási célú gépek exportja csak kevéssé emelke­dett. A fogyasztási iparcikk­kivitel 5 százalékkal fokozó­dott. Főleg a könnyűipari és a gépipari fogyasztási cikkek kivitele nőtt. Az élelmiszer­gazdasági termékek egyötödét ad iák az exportbevételnek, kivitelük mennyisége meg­egyezett az előző évivel. Bubelelszámolásokban a be­hozatal volumene majdnem 4 százalékkal, a kivitelé 2,5 szá­zalékkal nőtt. A behozatal nö­vekedése az ipari késztermé­kek körében volt jelentős, energia- és anyagjellegű ter­mékekből az egy évvel azelőt­tinél valamivel nagyobb meny- nyiség érkezett be. A rubel- elszámolású kivitel növekedé­sében szintén az ipari kész­termékek. azon belül is a be­ruházási célú gépek fokozódó exportja játszott elsődleges szerepet. A behozatali és a ki­viteli árak egymáshoz viszo­nyított változását tükröző cse­rearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása 1987-ben megállt; az előző évihez ké­pest 3 százalékos cserearány­javulás következett be. Nem rubelelszámolásokban a behozatal volumene 2,6 szá­zalékkal nőtt. a kivitelé 5 szá­zalékkal. Az exportnövekedés kedvezőtlen szerkezetben va­lósult meg. A többlet elsősor­ban az anyagjellegű termé­keknél jelentkezett. Az ipari késztermékek közül a fogyasz­Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 6.3 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1986-ban, árutonnakilométer teljesítmé­nyük 4,2 százalékkal nőtt. Ezt mindenekelőtt a tengeri hajó­zás — elsődlegesen a behoza­talhoz és a kivitelhez kapcso­lódó — nemzetközi szállításai­nak fokozódása tette lehetővé. Emelkedett a teljesítmény a csővezetékes szállításban, va­lamint a közúti és városi köz­lekedésben is, míg a vasúti közlekedésben csökkent. A távolsági személyszállítást 876 millió alkalommal vette igénybe az utazóközönség, ez 1.3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az utaskilo­méter-teljesítmény némileg meghaladta az egy évvel ko­rábbit. Ezen belül az autó­busz-közlekedés utaskilométer- teljesítménye mérséklődött, a vasúté kfeé, a légi 'közlekedé­sé számottevően emelkedett. A helyi tömegközlekedés által szállított utasok száma 1 szá­zalékkal több volt az egy év­vel azelőttinél. Az év folyamán 70 km vas­útvonalat villamosítottak. A villamosított vasútvonalak aránya 23,9 százalékról 24,8 százalékra emelkedett, az ösz- szes vontatási teljesítménynek mintegy 60 százaléka ezekre a vonalakra jut. Az év végén korszerű biztosítóberendezés­sel a vasútvonalak 36 százalé­ka rendelkezett, alig több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 140 ezer új személygépkocsit értékesítet­tek, 22 ezerrel többet az előző évinél. A kereslet kielégítésé­re, a járművek korösszetételé­nek érdemi javítására a for­galmazott mennyiség nem volt elegendő. A személygépkocsi­állomány az év végén 1 millió 660 ezer volt. Az állomány át­lagos kora meghaladta a ki­lenc évet. A távbeszélő hálózat re­konstrukcióval egybekötött fejlesztése lakossági és válla­lati források bevonásával folytatódott. Az év folyamán 43 ezer új főállomást kapcsol­tak be, ezen belül 31,4 ezret lakásokon. Az ezer lakosra ju­tó lakásállomások száma 49,4- ről 52,4-re emelkedett. Az év végétől néhány helyen kisebb közösségek részére lehetővé vált az európai műholdas tele­vízióadások vétele. 1987 végén az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelemben 55 400 bolt és vendéglátó hely volt. A boltok száma több, a vendéglátó helyek kevesebb volt, thint egy 'évvel korábban. A magánkiskereskedők és ven­déglátók száma kb.'2 ezerrel, mintegy 31 ezerre nőtt. Javí­tó-karbantartó és egyéb fo­gyasztási szolgáltatást a szo­cialista szektor 16 ezer háló­zati egysége és a 156 ezer kis­iparos jelentős része végzett. A közüzemi vízműkapaci­tás az előző évhez képest mintegy 3 százalékkal, a köz­üzemi szennyvíztisztító kapa­citás 4 százalékkal növekedett. A közműves ivóvízzel ellátott népesség aránya meghaladta a 88 százalékot. A csatornázott területeken élő lakosság ará­nya az összlakosságon belül megközelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előírt méretre való kiépítése folytatóflott. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,5 százalékkal, 1 millió 664 ezer darabra csök­kent, a tehénállományon belül a tejhasznosítású fajták ará­nya növekedett. A december 3Í-én számba vett 2,3 millió darab juh lényegében azonos az év elejivel. A vágóállat-termelés több mint 3 százalékkal növekedett és összesen 2,3 millió tonnát tett ki. A vágósertés- és a vágó­baromfi-termelés emelkedett, vágómarhából lényegében az előző évinek megfelelő meny- nyiséget termeltek, míg a vá- gójuh termelése csökkent. A fontosabb állati termékek kö­zül tejből némileg többet, gyapjúból az előző évivel azo- íos mennyiséget, tyúktojásból innál valamivel kevesebbet ;ermeltek a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek ilaptevékenységen kívüli tevé- renysége mintegy 4 százalék­ul bővült, így a mezőgazdasá­li ágazat bruttó termelése iissé meghaladta az előző évit. Az erdőgazdálkodás nettó 'akitermelése az előző évit megközelítő mennyiségű, 6,9 millió köbméter volt. Ezen be­lül az iparifa és a tűzifa ará­nya nem változott. Erdőtelepí­tést és fásítást 7,7 ezer hektá­ron, erdőfelújítást 22 ezer hek­táron végeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom