Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 24. szám
1388. JANUAR 29., PÉNTEK Evangélikus egyházi vezetek eskütétele Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt csütörtökön az Országház Nándorfehérvár termében esküt tett az alkotmányra Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház déli egyházkerületének püspöke és Frenkl Róbert, az egyházkerület felügyelője. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Nagy Gyula, a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnöke. Titkos szavazással döntöttek Tanácselnök-választás Fontos személyi kérdésben döntött tegnapi ülésén Dabas városi jogú nagyközség ta- nácstestülete. Decemberbein saját kérésére felmentették tisztségéből Pétiké Jánosné dr.-t, a dabasi tanács elnökét, s az utódlás kérdéséről határoztak tegnap. A tanácstagokkal történt elbeszélgetések nyomán a helyi politikai és társadalmi szervezetek javaslatot tettek az új elnök személyére. A tanácstag- ság Schönweitz Tamás jelölését elfogadta, majd titkos szavazással, ellenvélemény nélkül tanácselnöknek megválasztotta. Egyúttal a testület fölmentette vb-titkári tisztéből Schönweitz Tamást és intézkedett a megüresedett vb-tit- kári állás pályázat útján történő betöltéséről. Ellátási nehézségek, szürkébb kínálat Érzik a kicsiség hátrányait Hajlott hátú nénike baktat a falu utcáján, óvatosan kerülgetve az időmarta kövek réseiben megbúvó tócsákat. Megáll, piheg egy kicsit, s mert meglátja az arra járó idegent, neki panaszkodik. A vegyesboltban járt éppen, de már megint nem kapott meg mindent, amit szeretett volna. Hiába, ha az ember igazán vásárolni akar, utaznia kell. De hogyan szálljon ő már buszra, vonatra, amikor erre a kis sétára — az üzletig meg haza — is nehezen viszik már a lábai! Ez a jelenet megyénk 44 kis településének egyikében játszódott le. Hogy hol, az gyakorlatilag mellékes, megtörténhetett volna bármelyik másikban is, hiszen a kis falvak közös jellemzője: lélekszámúk nem haladja meg az 1500-at, s elmaradottabb ezekben a bolthálózat és az áruellátás. Elfogadható állapot összesen több mint 40 ezren élnek ezeken a településeken, s közülük is inkább' azok érzik jobban a ,,kicsiség hátrányát”, akiket munkájuk nem szólít a közeli nagyközségbe vagy városba. Gondjuk közismert, helyzetük jobbra fordulásával,,sokat .foglalkoztak az utóbbi időben országosan és szűkebb pátriánkban is. Elég ehhez példaként felidézi a Szövosz 1981-ben elindított kistelepülés-fejlesztési rekonstrukciós programját, melyhez 30 millió forintos támogatást adott, s hozzájárultak természetesen az áfész-ek, a tagság, a lakosság és a helyi tanács. Ily módon 98 falusi, illetve külterületi üzlet szépülhetett meg. Mintegy 74 millió forint felhasználásával javították az értékesítés és az áruellátás feltételeit s a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit is. Hűtőket állítottak be, eddig nem árusított cikkeket — mirelitet például — értékesíthetnek ezáltal. Nagyobb lett a választék, napi iparcikkeket forgalmazhatnak esztétikusab- ban, s kereskedelempolitikai szempontból is megfelelőbb közegben. Sok helyen elfogadható állapotokat teremtett a hároméves program. Ám jócskán akad még elavult, felújításra váró bolt, így a Kereskedelmi Minisztérium változatlanul szorgalmazza a rekonstrukció folytatását. Tavaly 2 millió forintot adott erre a célra, segítségével öt üzlet újulhatott meg. Az idén még 4 millióval támogatja a tervbe vett 11 egység korszerűsítését. Mivel a kistelepüléseken a legtöbb bolt az áfész-ek kezelésében van, így a szövetkezeteknek és tagjaiknak szintén vállalniuk kell a további anyagi áldozatokat, hiszen a minisztériumtól kapott forintok önmagukban természetesen nem elegendőek. Alacsony színvonal Milyen most a Pest megyei kistelepülések helyzetképe — erről a megyei tanács több osztálya is tájékozódott a közelmúltban, vizsgálva, értékelve, minősítve a tapasztaltakat. Nos, a bolti kiskereskedelmi egységek 6,8 százaléka működik ezekben az apró- falvakban, a bolti alapterület 5,2 százalékán. Forgalmuk a megyeinek 1,5 százaléka. Ezen belül az élelmiszerek részaránya 2,9 százalék, amiből megállapítható, hogy a kistelepüléseken élők nemcsak a ruházati és iparcikkeket, de a konyhába valók egy részét is lakhelyükön kívül szerzik be. Az áruellátás alacsony színvonalát szintén jelzi az egy lakosra jutó forgalom mutatója, ami 13140 forint. Ez a megyei községi átlagnak 48,8, az országosnak pedig csak a 27,7 százaléka. A legtöbb kistelepülés boltja vagy boltjai a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalattól szerzi be az alapvető élelmiszereket, tíznapos, kéthetes turnusokban jutva új szállítmányhoz. A tapasztalatok szerint a megrendelt áru mennyiségének, illetve választékának úgy a 73 százaléka jut el az üzletekbe, egyes helyeken azonban előfordul, hogy csak 25— 30 százalékban teljesíti a Duna ÉVKV az üzletvezetők megbízásait. Egyes cikkekből — margarin, mazsola, étolaj, citrom — feltűnően kevés kerül a boltokba, szinte állandó hiányukat a lakosság és a helyi tanácsok egyaránt nehezményezik. Tőkehúsból a megrendelés szerint szállít a húsipar, ugyanez nem mondható el a belsőségekről, pedig lenne rá igény. Egyes településeken — mint a váci körzetben — nincs tőkehús-értékesítés. Az ügyesebb kereskedők igyekeznek pótolni a hiányt, előre csomagolt húst árulnak, így Köröstetétlenben is. Talán máshol szintén élhetnének ezzel a lehetőséggel, akár előrerendeléses formában. A töltelékáruknál nem annyira a mennyiség, inkább a választék kifogásolható. Gondot jelent, hogy egy-egy termékből maximum 5 kilogrammot szállít az ipar, ami a kisebb vásárlóerő miatt már eleve korlátozza a színesebb kínálatot. Ha mondjuk, hosszabb eltarthatósági idejű, úgynevezett Top-beles árukat nagyobb mennyiségben szállítanának, elképzelhető, hogy ez változtatna a jelenlegi helyzeten. Szalámiból és száraz- kolbászból éppúgy nem jó a kínálat a kistelepüléseken, mint a nagyobb helységekben. Szűkös vásárlóerő A normál tej ellátás viszonylag problémamentes, a féltartós tej inkább hiányzik a boltokból, különösen az idegenforgalmi szezonban. A sok lyukas zacskó, a szállítóládák kétes tisztasága szinte mindenhol tapasztalható. Köztudott, hogy már a nyitás előtt a boltokba érkezik a szállítmány, s csak kevés helyen tudják megfelelően védeni. Esetenként előfordul, hogy késve érkezik az árü, s a választék nem a legjobb. Megesik, hogy hiába keresi a vásárló a tejfölt, a túrót, a vajat. A tejipar vállalta, hogy anyagilag is hozzájárul a boltok hűtőszekrénnyel való ellátásához. Ígéretének megvalósításához már hozzá is kezdett a szobi körzetben. Elsősorban az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat területéhez tartozó boltok elégedetlenek a kenyér minőségével, a választékkal, a péksütemény-ellátással. Ütemezési hiányosságok vannak Nagybörzsönyben, Ipolyda- másdon, Perőcsényben, Tésán, Márianosztrán, Nyársapátiban. Tavaly júniustól a kenyér- ellátás javításáért Bénye, Káva és Gomba térségében mozgó boltot üzemeltetnek. T. A. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 7 oldalról.) egy‘ eléggé széles körben félreértett fogalmat. A szanálás szót abban az értelemben kell használni, hogy egészségesebbé kívánják tenni eg>- egy vállalat működését, s erre hoznak Intézkedéseket, s nem úgy, hogy egyenlő az érintett üzem felszámolásával. Ami a Péti Nitrogén Műveket illeti, hosszú ideje fizetési nehézségekkel küszködik. A problémát a Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta. A szóvivő hangoztatta, hogy a gyár felszámolása szóba sem került. Megállapították viszont, hogy állami intézkedések nélkül a Péti Nitrogén Művek nem képes kijutni jelenlegi helyzetéből. Ügy döntöttek, hogy meg kell indítani állami szanálását. Emelkedő számú letelepedési kérelmek Egyik kérdés Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának a rádióban elhangzott megnyilatkozásaihoz kap- csalódott. Megkérdezték a szóvivőt, hogy hány Romániában élő magyar nemzetiségi személy kért hazánkban letelepedési engedélyt, Bányász Rezső bevezetőben utalt az 1982. évi törvényerejű rendeletünkre, amely lehetővé teszi, hogy családegyesítési vagy egyéb okokból letelepedési engedélyt adjunk hazánkban. Az ilyen kérelmek száma az elmúlt három évben állandóan növekedett, fgy az 1985-ös 3550 ilyen kérelemmel szemben 1986-ban 4952, 1987-ben pedig 9068 volt ezek száma. Mint a szóvivő hozzátette, e kérelmek 80 százalékában engedélyeztük a letelepedést hazánkban. Bányász Rezső elmondta, hogy a Romániában élő magyar nemzetiségiek közül érkezett a legtöbb letelepedési kérelem. Így az összes kérelmező közül 19S5-be n 1709, 1986-ban 3284 és 1987-ben 6499 került ki közülük. Bányász Rezső azt is elmondta, hogy amíg korábban inkább csak házastársak családegyesítésére nyújtottak be letelepedési engedély iránti kérelmet, 1937-ben a másodvagy harmadfokú rokonokéra is. Rámutatott arra is, hogy a hazánkba látogató romániai magyar nemzetiségiek mind többen folyamodnak huzamosabb magyarországi tartózkodási engedélyért. Bányász Rezső ezzel összefüggésben utalt Szűrös Mátyásnak a rádióban elhangzott megnyilatkozására: a magyarságukban sértett emberek ugyan kihez fordulhatnának, ha nem a Magyar Népköztársasághoz? A kormány szóvivője kategorikusan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az utóbbi időben mintegy kétszáz romániai magyar nemzetiségi személyt utasítottak ki hazánkból. A tőzsde kialakulása távlati lehetőség A szóvivő több, pénzintézetekre vonatkozó kérdést is kapott. Válaszaiban Bányász Rezső pontatlannak nevezte azok fogalmazását, akik a pénzintézetek képviselőinek a kötvényforgalmazással kapcsolatos időszakos tanácskozásait, már tőzsdének értékelik. Mint mondotta, arról van szó, hogy ezek az intézetek összehangolják tevékenységüket a kötvény- és részvényforgalmazásBarátság ’88 Csapatgyakorlat hazánkban Barátság '88 elnevezéssel, 13 ezer katona részvételével január 29-e és február 6-a között csapatgyakorlatot tartanak hazánkban a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai. A résztvevő csapatok a védelmi harc előkészítését és megvívását gyakorolják a feltételezett háborús cselekmények kezdeti időszakában — jelentette be csütörtökön a honvédelmi minisztérium sajtótájékoztatóján Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár, a katonai gyakorlat vezetője. A sajtó és a gyakorlat vezetőségének találkozóján jelen volt Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magjrar- országi képviselője, valamint Jurij Vodolazov vezérőrnagy, a gyakorlat vezetőjének szovjet és Jiri Egg mérnök-vezérőrnagy, a vezető csehszlovák helyettese. ban. Rámutatott, hogy távolabbi elképzelésként felvetődhet az egységes tőke- és kötvénypiac, jelenleg azonban hiányzik ennek legfőbb feltétele, a nagy volumenű részvény- és kötvénytömeg. Megkérdezték a szóvivőt, hogy gátat tud-e vetni a kormány annak, hogy Ígérete szerint az infláció mértéke ne legyen nagyobb az idén a 15 százalékosnál. Bányász Rezső hangsúlyozta, hogy e szám megtartása változatlanul a kormány fontos gazdaságpolitikai célkitűzése. Hozzáfűzte azonban, hogy csak úgy lehet áz ennél nagyobb mértékű inflációt megakadályozni, ha minden gazdálkodó szerv és intézmény kellő józanságot, következetességet és mérték- tartást tanúsít. Fölébe kell helyezni a köz érdekeit a csoportérdekeknek. Akik msntesülnek a tv-előfiietői díjtól Egy kérdésre válaszolva tisztázta azokat a félreértéseket, amelyek akörül támadtak, hogy a 70 éven felüliek közül, kik azok, akik mentesülnek a televízió-előfizetési díjtól. Az egyedülálló, továbbá az önálló háztartásban élő hetven év feletti házaspárok és azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik betöltötték hetvenedik életévüket és maguk tartják el nyugdíjban, nem részesülő házastársukat. Bányász Rezső elmondta, hogy hazánkban 850 ezer a 70 éven felüliek száma. A rendelkezés értelmében közülük 300—500 ezer személy mentesül az előfizetési díj alól. A szóvivőt megkérdezték, hogy mi a helyzet a metróhálózat fejlesztésével a szűkösebb pénzügyi viszonyok közepette. Bányász Rezső hangsúlyozta, hogy nem mondunk la a Dél-Buda—Rákospalota vonal megépítéséről. Bányász Rezső egy további kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodók — disz- szidensek — megnevezésére az új útlevélrendelet után sem kell új fogalmat alkotni. Mint hangsúlyozta: ezt a cselekményt a korábbi törvény- erejű rendelet megfelelően minősíti. A. I. Ülést tartott a Pest Megyei NEB Gyenge lábakon az ellenőrzés Tegnap Császár Ferenc elnök Irányításával ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, s megvitatta és elfogadta a testület elmúlt évi munkájáról szóló beszámolót; dr. Sátor Jánosné általános elnökhelyettes előterjesztésében az idei ellenőrzési tervet; végül az aktuális elnöki tájékoztatót. Minthogy a testület munkájáról tavaly rendszeresen beszámoltunk, moist csupán azokról a tanulságokról szólunk, amelyek a megyei NEB szerint intézkedéseket sürgetnek, még akkor is, ha a jó irányú változások kikényszerítése sem máról holnapra, sem kemény küzdelem nélkül nem lehetséges. Az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatai alapján tett megállapítások közé tartozik, hogy a társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az áfész- eknél meg sem közelíti az elvárható mértéket. Milliós összegű károkat vesznek tudomásul a vezetők kivizsgálás, felelősségre vonás, jogkövetkezmény nélkül. Ezeken a területeken a leltárhiányok kivizsgálásának nincs egységesen szabályozott gyakorlata. A legtöbb gazdasági egységben az igazgató vagy a főkönyvelő dönt arról, hogy a normán felüli hiány okait, körülményeit keíl-e vizsgálni. Így aztán előfordult, hogy például egy ezernyolcszáz forintos hiány okait vizsgálták, de nem firtatták egy négy- száztizenötezer forintos hiány okait. Ismételten meg kellett állapítani a bizonylati rend és fegyelem lazaságát, a belső szabályzatok elavultságát. Mindez már eleve akadálya a személyes felelősség jogszabályok szerinti érvényesítésének. A közérdekű bejelentések nyomán is gyakran megállapítható - volt, hogy a gazdálkodó szervek nem fordítanak kellő gondot a közvagyon dézsmálásának megelőzésére. A belső ellenőrzés színvonala, hatékonysága továbbra sem kielégítő. Nyugtalanító, hogy a gazdasági vezetők egy részének az ellenőrzés iránti igényé csökken. Megállapította a testület azt is, hogy faként a községi tanácsoknál hiányoznak a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek. A , létszámhiány, a szakképzettség alacsony szintje, a fluktuáció miatt különösen gyenge az építési, a kereskedelmi és a hatósági tevékenységük. Ugyancsak alacsony színvonalú és hiányos a tanácsok ellenőrzési, azon belül is az árellenőrzési tevékenysége. Szóba került ismét, hogy alapvető változásokra van szükség a szociálpolitika gyakorlatában, mert a különböző szervezetek által nyújtott segítségek elaprózódnak és a támogatást sokszor nem az arra érdemesek és legjobban rászorulók kapják. A NEB-ülés résztvevői megismerhették azokat a határozott intézkedéseket is, amelyek a Kiskunsági Állami Gazdaságban a rendteremtés megkezdését bizonyítják. - Minderről lapunk következő számában számolunk be. Cseri Sándor Egyszerre tíz mérőórát Egy- és háromfázisú fogyasztásmérők gyártásához szükséges nagy teljesítményű gépeket helyeznek üzembe a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, amely a világ hetven országába juttatja el termékeit. Az exporthatékonyság így tovább növelhető, a magasabb műszaki színvonalú, megbízhatóbb műszerek kerülnek le a gyártósorról. Képünkön: Illés Ferenc, a svájci gyártmányú Caligyr 8113-as típusú komputeres hitelesítő berendezéssel egyszerre tíz mérőórát szabályozhat be.
