Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 22. SZÁM 1988. JANUÄR 27., SZERDA Ój bevételi forrás A lakoss íg tudjon mindenről A hét elején megtartotta idei első ülését az Üllői Nagy­községi Tanács, amelyen igen fontos napirendekről • tárgyal­tak. A testület — Erdei Gá­bor tanácselnök előterjeszté­se nyomán — meghallgatta és' megvitatta a nagyközségi ta­nács idei gazdálkodási ter­vét. Nehezebb feltételek A VII. ötéves, terv elsőkét évét a kitűzött célok teljesí­tésével zárták, amely megfe­lelő, ismert induló alapot adott az 1988. évi feladatok meghatározásához, remélve az eredményes megoldást is. Mindezek .mellett azt is látni kell, hogy az eddigiek­nél jóval nehezebb jeltételek között, szűkített anyagi lehe­tőségekkel alapozhatják csak. meg üllőn is a célokat. Csökken a tervezhető pénz­alap,- a fő feladat ebben az esztendőben a működésfenn­tartás elsődlegességének szem előtt tartása, a szükségletek minimális 'szinten való kielé­gítése, egyszóval az elért színvonal megőrzése. A jelentős gazdasági és társadalompolitikai változá­sok magukban foglalják a helyi tanácsokat érintő bevé­teli források körét, amelyek jelentősen eltérnek a koráb­biaktól. Megszűnnek a válla­latok, szövetkezetek részéről eddig fizetett városi, illetve községi hozzájárulások, a béradókból származó bevéte­lek. • A lakossági adónemek­ből pedig az általános jöve­delemadó, a háztáji gazdasá­gok különadója, az erőgépek utáni adó, a ló- és ebadó. Mindezek ellensúlyozására új bevételi forrás az úgyne­vezett fejkvóta utáni pénzösz- szeg, amely Üllőn több. mint 2 .ezer 100 forint lakosonként. Ha a felsorolt, megszűnő adó­nemek kieső összege és a he­lyette belépő személyi jöve­delemadó eltér egymástól, a különbözetet az állami ■ támo­gatás kiegyenlíti. Ez azonban csak erre az évre vonatko­zik. mert a személyi jövede­lemadó teljes mértékben be­épül a pénzügyi alapba. Kétmillió bankhitel A központi tervezési irány­elvek figyelembevételével a Pest Megyei Tanács tervét, s a helyi tanácsok vonatko­A közös vagyon része Közös felelősségünk — de egyéni érdekünk is —, hogy eligazodjunk lakóhelyünkön, hogy jól megismerjük azt a földdaraboj. amelyen egykor őseink iábukat megvetették, s amely sókunknak egyben szü­lőhelye is. A múlt beszédest emlékei a régi heh,/nevek, melyek gyűj­tését egyesületünk január 18-i ülésén felvállaltuk. A telepü­lésért felelősséget érző embe­rek segítő támogatásával ösz- szegyűjtjük az idősebbek em­lékezetében ma is élő „nem hivatalos”, népi elnevezéseket lakóhelyünk bel-, és külterü­letéről egyaránt. Őrizzük meg a régi hely­neveket! Az utcák, terek, li­getek, dűlők történetével együtt, S mert ezek is a „kö­zös vagyon” részei, munkál­kodjunk hát közösen — egye­sületi tagok és körön kívüli­ek — e kollektív vagyon megőrzésén. Első lépésként egyesületünk megjelentette — a hivatalos utcaneveket is tartalmazó — Monor utca- és címjegyzékét, a Monori Füzetek sorozat 11. füzetét. Ezt kívánjuk tovább­fejleszteni. amikor közös munkára hívjuk a monoria- kat. Nagyszülők, szülők és gyermekek, több generáció együttes munkájára számí­tunk. Számtalan hagyományos helynevet őriz még a köztu­dat Ezeket számba véve bát­rabban állhatunk az újabb. névadások elé, hiszen örö­münkre községünk fejlődik, tovább növekszik. Legközelebb ez év május 30-án értékeljük e felhívá­sunk eredményeit. Legered­ményesebb munkatársainkat — korcsoportonként ’— elis­merő oklevéllel és könyvaján­dékkal jutalmazzuk. Munkán­kat azonban több évre tervez­zük. Évente összegezzük a részeredményeket, s meghatá­rozzuk soron következő fel­adatainkat. Székhelyünkön — a Monori Családi Intézetben — várjuk mindazoknak a je­lentkezését, akik készek csat­lakozni felhívásunkhoz, s vál­lalkoznak arra, hogy feltár­ják, s lejegyezzék az utcák, terek és dűlök nevét, törté­netét. a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, hagyományokat — megőrizni ezeket a későbbi nemzedékek számára is. Monori ' Helytörténeti Egyesület zásában a szabályozott bevé­telt források, kötelező elő­irányzatok mértékét. Az Üllői Tanács még a múlt évben döntött,' hogy 2 millió forint bankhitelt vesz fel a központi orvosi rendelő I. ütemű beruházásának idei befejezéséhez. A tervezhető működési, fenntartási ' kiadásokban az 1987. évi előirányzattal szerm beni növekmény meghaladja a 6 millió forintot, de még­sem eredményez az alapellá­tásban színvonaljavulást. A növekmény ugyanis egyszerű­en a működésfenntartás fel­adataiban az idén jelentkező adó- és árreform költségki­hatásait ellensúlyozza csupán — azt sem teljes mértékben. A növekmény főképpen a hatósági árváltozások, és a személyi jövedelemadó beve­zetése miatti bérbruttósítások pénzügyi fedezetét jelenti. A tanácsülés elé került elő­terjesztés számba vette az idei fejlesztési lehetőségeket is. A közvilágítás korszerűsí­tésére 950 ezer' forintot kí­vánnak fordítani. Ez 400 fo­lyóméter hálózatbővítést, egy transzformátor és 15 közvilá­gítási lámpa felszerelését fog­lalja magában. Útkorszerűsí­tésre -ás járdaépítésre 800 ezer forint jut a tanács bu- gyellárisából. Kétségtelen tény, Üllőn a legnagyobb feladat a közpon­ti orvosi rendelő jelenlegi építése, illetve kialakítása. Az első ütemben 2x2 helyes kör­zeti orvosi rendelőket, s 1x2 helyes fogászati rendelőt ala­kítanak ki. A korszerű új lé­tesítmény átadását szeptem­ber 1-jére tervezik. Falugyűlés előtt A tanácsülés határozatot fogadott el, amely szerint a nagyközségi tanács idei gaz­dálkodási „tervéről, a fejlesz­tési célú lehetőségekről széles körben ' tájékoztatni kell a lakosságot a hamarosan meg­tartandó falugyűlésen. / G. J. Hasznos tanácsok mindenkinek Saját pénztárcánk érdekében \ EZ AZ ESZTENDŐ alapo­san feladja a leckét minden közgazdának: s úgy hisszük, nem tévedünk, ha minden háziasszonyt, kissé túlozva bár, de idesorolunk. Túlozva? A legtöbb családban a fele­ség kezeli a házi pénztárt, tö­ri a fejét, a kosztpénzt be­osztva okoskodna ki a na­gyobb - beruházások fe'dezetét. A férfiak okosan bólogatnak a javaslatokhoz — s próbál­nak még okosabb tanácsokat adni. de kevés a példa, hogy átvennék e hálátlan szerep­kört ... Hogyan lehet kivédeni a tizenöt százalékos drágulást? Egészen bizonyos, hogy ez 1988 legnagyobb kérdése. Azok számára, akik meg tud­ják keresni a több pénzt, ez nem igazán probléma; de úgy érezzük, nerrl ők vannak többségben. Az emberek a városokban eleve kevesebbet keresnek az országos átlag­nál. amit ugyan -pótol vala­micskével a tömérdek zártkert, ám azt senki sem tudja, ott hány forintos órabérért hagy­ja egy-egy, kilogramm krump­liért, szőlőért, gyümölcsért. Ezért a háziasszonyoktól elle­sett tanácsaink remélhetőleg sokaknak jelentenek megerő­sítést, másoknak meg ötlete­ket., Reges-régi tanács: vegyük meg' egyszerre a nem romló s kiszámíthatóan fogyó élel­miszereket, vegyi cikkeket. Így egyszerre túljutunk a vá­sárlás aktusán, s ráadásul követni is tudjuk az árakat. A cukor, a só eláll, s ugyan­ez mondható el a mosóporra, mosogatószerre is. E vegyi cikkek esetében tapasztalt háziasszpnyok állítják, ha­vonta tetemes mennyiséget tudnak megspórolni, ha be­tartják a használati utasítás­ban előírt. mennyiségeket. Itt van például a mosogató- szer. Rögtönzött közvélemény­kutatásunk szerint a pálmát a BIP viszi el, egy mosoga­táshoz elegendő belőle egyet­len kávéskanálnyi mennyiség. Máris egy újabb jó tanács: igenis mérjük ki ezt az ada­got! Vannak, akik találomra csurgatják a, forró vízbe a szert, s szidják, mert a má­sodik, harmadik öblítés után is habos az edéily. Vízből, szer-bői több fogy, s ezek egyre drágábbak. Mindez igaz a mosószerekre is. DE -LEHET TAKARÉKOS­KODNI az energiafogyasztá­son. Legyen szó villanyról, gázról, tüzelőről. Rendkívül egyszerű fogással, mindössze azzal, hogy okosan nyitjuk ki az ablakokat, megfontoltan szellőztetünk, beengedjük a téli napfényt, gázköbméterek tucatjait spórolhatjuk meg. Központi íűtéses házaknál ajánlatos a termosztát besze­relése is, ezzel nemcsak ma­gasabb komfortérzetet, de energiát is nyerünk. Az már más kérdés, hogy súlyos százasokat lehet nyer­ni azzal is, ha egy-két fokkai. csökkentjük a szobák hőmér­sékletét. A huszonegy fokban éppúgy lehet dolgozni, mint a manapság megszokott hu­szonnégyben ... S a villannyal is okosab­ban lehet bánni. No, nem a világításon, hiszen például ol­vasáshoz fény kell, de ha kö­zelebb tesszük az olvasólám­pát, a hatvanwattos helyett ugyanazt a fényteljesítményt nyújtja a negyvenes izzó is. Itt elsősorban arra töreked­hetünk, hogy a feleslegesen égő lámpákat ' mindig kap­csoljuk ki. Az igazi megtakarítást azonban ,a nagyfogyasztóknál érhetjük el. Ilyen például a villanybojler, a vasaló, az automata mosógép. Tovább használható, egyébként is ta­karékosabb, ha a bojleren nem a maximumot, hanem — pél­dául — a hatvan fokot állít­juk bé. így is elegendő egy átlag négytagú családnak a melég víz, s jóval kevesebbe kerül, mint a feleslegesen nyolcvanfokosra melegített víz­hőfok elérése céljából állan­dóan bekapcsoló fűtőszál. Mindez igaz a mosógépek ese­tében is. További jó tanács, hogy rendszeresen jegyezzük fel kiadásainkat, de a vásárolt tétellel együtt. Ha néhány hónapig vezetjük a háztartási füzetet, elsősorban saját ma­gunknak lesz tanulságos, mi­kor, mire, mennyit költöt­tünk. A regisztráláson túl ar­ra is információkat szerezhe­tünk, hogy miből veszünk tú! sokat. S máris itt a vásárlás. Jó előbb már írtunk egy tanácsot, most újabb követ­kezik. Beszélgetőpartnereim állítják — magapi is tapasz­taltam már — a felfelé kere­kítés (kereskedői) törvényét. Az ember bemegy a boltba, kér húsz dekagramm sajtot vagy hatvan dekagramm da­rált húst. A boltos levág egy akármekkora darab sajtot, rá­hajítja a mérlegre, s vissza­kérdez: ugye nejn baj, ha harmincöt deka a sajt, s het­ven a darált hús? A házi­asszonyok a megmondhatói, nehéz ilyenkor azt mondani, hogy baj. De ha- mindig ugyanabba a boltba megyünk, ott" előbb-utóbb megszokják „rigolyáinkat”, s valóban csak a kért mennyiséget ad­ják. Ez a négy hétvégét, te­hát nyolc ebédet számítva csak egy kilogrammnyi meg­takarítást jelent, pusztán a húsnál. A legtakarékosabb háziasszonyok heti, sőt havi étrendet állítanak össze, s an­nak figyelembevételével vásá­rolnak be. Ezek a tanácsok szinte nagyanyáinkat idézik, olykor talán kinevették érte azt, aki szóba merte hozni, pedig mély élettapasztalat állt mö­göttük. S ez például az, ha vasárnap jókora adag leves- húst főznek meg, abból hét­főn. vagy kedden minden lel- kiismeret-íurdalás nélkül ké­szítettek pástétomot, fasíro- zottat. Ez csak egyetlen pél­da, s ezekhez hasonlót kell újra felfedeznünk. PERSZE MEGLEHET, so­kan legyintenek, aprópénzek ezek. Nos, ha havontá egy mosogatószert, egy kilogramm mosóport, egy kilogramm húst, sajtot, felvágottat, öl­vén köbméter gázt, hasonló mennyiségű villanyáramol nem hásználunk el, hatszáz— ezer forinttal kevesebb a ki­adásunk. S ezek csak a min­denki által alkalmazható fo­gások. amelyek mindenütt be­válnak.. Sok vagy kevés, azt mindenki maga dönti el. B. O. Teriiéit asztal várta a juhokat a veesési Ferihegy Tsz ká­posztatábláin az elmúlt napokban. Péteri határában a líá- posztaföldeken jóízű csemegét (káposztalevelet és -torzsát) találtak az állatok, s láthatóan nagy élvezettel fogyasztották. (Vimola Károly felvétele) taglódon Tanfolyam A maglódi Parking étterem­ben autóvezető-tanfolyam kez­dődik a Pest Megyei ATI szer­vezésében. Az első foglalkozás február 2-án, kedden 17 óra­kor lesz az étteremben. Je­lentkezni addig is lehet még a vendéglátó egység vezetőjé­nél vagy a büfében,.illetve az első foglalkozás előtt a hely­színen. Kulturális programok Ecseren szerdán 15.30-tól lo­gopédia-, 17.30-tól zenés torna óvódásoknak. 18.15-től és 19- től dzsesszbalett. Gyomron 15-től a gyermek színjátszó^ próbája, filmvetí­tés 17.30-tól: Férfiak (színes, szinkronizált NSZK-fílmvígjá-- ték. Az úttörőházban 10-től és 15-től gyermektánc. 14.30-tól az ügyes kezek és.a rádió adó­vevő szakkör foglalkozása. Maglódon 13-tól a Hazafias Népfront ülése. Monoron 14.30-tól a Mun­kásőr úti iskola irodalmi szín­padának foglalkozása, 15-től néptáncpróba gyerekeknek. 16 15-től és 17.15-től művészi torna. 18-tól német.- 18.30-tól angol nyelvtanfolyam. 18.30- tó.l és 19.15-től dzsesszbalett. A filmszínházban 18-tól és 20- tól: Gyilkos robotok (színes, amerikai sci-fi). Cikkünk nyomán A dolgok színe és a fonákja A közelmúltban megjelent írásunk révén megismerked­hettek olvasóink egy nehéz sorsú maglódi család legége­tőbb gondjaival. Abban a ri­portban özv. Méhes F éretle­nét szólaltattuk meg, aki el­sősorban azt kifogásolta, hogy néhai munkahelye, a Rákosmezeje Mgtsz úgymond, megfeledkezett róla (róluk). w Hivatkozott .arra. hogy ők, az egykori tsz-alapítók jog­gal vártak Volna nagyobb se­gítséget a volt ■ munkahelytől. Konkrétan arról van szó, hogy Méhesné férje 1986 májusában elhunyt, s „csak” ezer forint szociális segélyt kapott a volt munkahelytől, a temetés költ­ségeihez való hozzájárulás cí­mén. Ezt az összeget kevesell­te az idős asszony, s általá­ban az anyagi támogatást, hi­vatkozva alacsony özvegyi nyugdíjára, nehéz körülmé­nyeire, s arra. hogy leszáza- lékolás előtt álló fiát egye­lőre neki kell eltartani. A napokban felhívtuk tele­fonon a Rákosmezeje Mgtsz bér- és munkaügyi osztályá­nak vezetőjét, Kálai István­nál, aki nagyon ■ fontos, rész­letes tájékoztatást adott. Esze­rint özv-. Méhes .Ferencné va­lóban „csak” 1 ezer forint szo­ciális segélyt kapott, vagyis pontosan annyit, amennyi bár­ki másnak jár hasonló eset­ben. (!). Ezen felül a tíz és annak pártbizottsága közösen vette meg a koszorút, Maga Méhes Ferenc 1985 novembe­rében és nyolevanhát májü- sában egyszer-egyszér 1 ezer 500 forint szociális segélyt ka­pott, majd a tragikus eset be­következte után az özvegy 1 ezer forintot ’8ti-ban. A né­hai férj 1985. október 15-től haláláig volt betegállomány- bah, ez idő alatt folyamato- .san kapta a betegségi se­gélyt. 1986. május 5-ig (ha­láláig) összesen 13 ezer 846 forint táppénzt kapott. m, rfjí Az újságíró véleménye sze­rint (az özvegyet személye­sen kerestem fel) inkább az a gond, hogy Méhesné sze­rette volna, ha a • férjét a téesz saját halottjaként te­meti el. Ez azonban úgy vé­lem, lehetetlen és igazságta­lan is volna, hiszen minden egyes dolgozó akkor előzete­sen maga is igényt támaszt­hatna az esemény bekövet­keztére számítva. Márpedig ügy igazságos, hogy minden­kit egyenrangú emberként bíráljanak el a szövetkezet vezetői, vagyis a megkülön­böztetett -figyelem valóban olyan , eseteket és embereket feltételez, amik, vagy akik azt indokolják, Csakhogy öz­vegy Méhesné nem az egyet­len kisnyugdíjas, tehát sze­rintem nem lett volna igaz­ságos,hogy egyedül ő kapjon megkülönböztetett anyagi tá­mogatást a közös gazdaság­tól. Azt tudni kéll, hogy Mé­hesné a CSÉB-tőí a temetési költségekre 8 ezer, a Társa­dalombiztosítástól 2 ezer, a szövetkezettől 1 ezer forintot kapott, s a Maglódi Tanács­tól tavaly összesen 6 ezer fo­rint szociális támogatást. A közös gazdaságtól ’86-ban to­vábbi 8 ezer 900 forint, ta­valy pedig 4 ezer 429 forint háztáji juttatásban részesült. Ha mindezt összeadjuk, akkor végül is kiderülhet, nálánál sokkal súlyosabb helyzetbe’ lévő emberek is vannak, kis­jövedelmű nyugdíjasok. (Magam is csak zárójelben jegyzem meg. hogy 2—3 év­vel ezelőtt megismert másik idős asszonynak mindössze 1 ezer 250 forint havi kegyd.'- ja volt, ebből áz összegből élt egyedül. Ez a mozgássé­rült asszony térden csúszva, rövid nyelű kápával művelte kis földjét, hogy legalább zöldségfélékre ne kelljen ki­adnia pénzt. Igaz, az az idős asszony sohasem fordult mondjuk a tanácshoz segít­ségért, tehát ő maga is te­hetett arról, hogy <j>lyan ala­csony 'jövedelemből kellett megélni. w Ugyanakkor tudom azt hogy özvegy Méhes Ferencné egészségi állapota, s TI éves kora már nem teszi lehetővé, hogy kertjét művelje, s a la­kása már régen nem alkal­mas napjaink igénye szerint a kulturált emberi életkőrüL ményak kialakítására. Tehát segítséget éppenséggel volna miért adni neki, az viszont nem a mi dolgunk, hogy ki- . jelöljük, mely szerv vagy a munkáltató legyen-e az... Aszódi László Antal ISSN om—2851 (Monori Hírlap) i Őrzik a régi helyneveket lerij, terülj, asztal-iám

Next

/
Oldalképek
Tartalom