Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. JANUAR 27., SZERDA Jogi tanácsok Kisiparos és ca Jubileumi Jutobm §> lilefék kiskorú ingatlanára # Honvédelmi faozsá- Jérulús ® Szolgálati lakás elhagyása vá­láskor * 9 L. P. péceli olvasónk rok- kantnyugdijba került. Amikor munkaviszonya megszűnt, nem adták ki neki a juoileumi ju­talmat, arra való hivatkozás­sal, hogy több mint tíz évig magánkisiparos volt. Akinek 25, 40, illetve 50 éves munkaviszonya van, jubileu­mi jutalomra jogosult. Ugyan­csak megilleti ez a juttatás azt a dolgozót, .aki ezt a hosszú időt vagy annak egy részét szövetkezeti tagként dolgozta le. Más a helyzet a kisiparos­ként végzett tevékenységgel. Ez idő után a dolgozó nyug­díjra jogosult, mivel a nyug­díjra vonatkozó szabályok sze­rint ezt szolgálati időnek kell tekinteni, de természetesen ez az időtartam nem tekinthető munkaviszonynak. A nyugdíjba vonulókat a jubileumi jutalom számításá­nál kedvezmény illeti meg. Ezek szerint a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonyra járó ju­talmat nyugdíjazáskor annak is ki kell fizetni, aki nem töl­tött ugyan ennyit munkában, de a nyugdíjaztatáskor lega­lább 35, illetve 45 évi mun­kaviszonnyal rendelkezik. A kedvezményekre mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjba vonulók egyaránt jogosultak. A jubileumi juta­lom összege a dolgozó egyha­vi bruttó alapbére, amelyből így jövedelemadót is kell fi­zetni. Abban az esetben, ha a dol­gozó bármilyen oknál fogva a jubileumi jutalmat nem kap­ta meg, azt mindaddig kérhe­ti, amíg munkaviszonya fenn­áll. Követelése tehát csak ez időpont elteltétől számított három év múlva évül el. • Hobbitelket kíván vásá­rolni kiskorú gyermekének Z. S. ceglédi olvasónk. Ast '-kér­dezi, hogy a vagyoúátrüházási illetéket most, vagy a gyer­mek nagykorúvá válásakor kell-e fizetni? Ha valaki ellen érték fejé­ben vagyont vásárol, az ille- tékötelezettsége a szerződés megkötésének napján keletke­zik. Abban az esetben, ha ár­verési vételiéi szerzett tulaj­dont a vevő, az illetékkötele­zettség az árverés napjától terheli. Ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósá­gi, hatósági határozattal való megszűnése esetén pedig a határozat jogerőre emelkedé­sének napján, az előbb nem említett esetekben pedig a vagyonszerzéskor kell az ille­téket megfizetni. Olvasónk te­hát a szerződés megkötésének napján 15 százalékos adásvé­teli illeték megfizetésére kö­teles. A kiskorút ugyanis, csak akkor illeti meg kedvezmény, ha öröklés útján jut a va­gyonhoz. Ebben az esetben az öröklési és- a hagyatéki eljá­rási illetéket a nagykorúvá vá­lástól számított két év alatt adópótlékmentesen fizetheti meg. E határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 száza­lékos, de legfeljebb 70 száza­lékos kedvezménnyel fizethe­tő meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban telje­síti azt. • A közös tulajdon meg­szüntetése iránt indított pert B. J. érdi lakos. Ingatlanuk szerencsére természetben is megosztható, mert az egyik részen családi ház építhető. Olvasónk most sérelmezi, hegy a bíróság az ügyet nem foly­tathatja, mert az építésügyi hatóság döntésére vár. Eddig úgy tudtam, hogy a bíróság döntése a tanácsra is kötele­ző — írja. A közös tulajdon megosz­tása során a bíróság elsősor­ban természetben osztja meg a vagyontárgyat. Ha ez a meg­osztási mód nem alkalmazha­tó, olyan megoldás követke­zik. mely szerint egyik tulaj­donostárs a többi hányadát magához váltja. Ha a meg­váltás sem járható út, végső soron árverésen értékesítik a vagyontárgyat. Nem alkalmaz­ható olyan megoldási mód. amelyet egyik fél sem fogad el. A természetbeni megosztás esetén a bíróság csak akkor hozhat ilyen tartalfnú ítéletet, ha annak végrehajtása is le­hetséges. Ha tehát az ingat­lan olyan kicsi, hogy azon az építési szabályok szerint nem alakítható ki önálló telek, a bíróság sem dönthet ettől el­térően. Ilyenkor a bíróság a per tárgyalását felfüggeszti és a feleknek határidőt szab, amely alatt az ingatlan meg­osztását az illetékes hatóságok előtt kezdeményezik. Ha az államigazgatási hatáság jog­erős határozatával a megosz­tást jóváhagyja, a bíróság az eljárást folytatja, és az állam- igazgatási eljárásban elkészí­tett vázrajz alapján a közös tulajdont megszünteti. • © M. R. szigetszenfmiklósi olvasónk a honvédelmi hoz­zájárulás szabályai felől ér­deklődik. A Minisztertanács január 1-jétől me^váltíjztatta a hon­védelmi hozzájárulás fizeté­sének szabályait. Ennek meg­felelően honvédelmi hozzájá­rulást annak a hadkötelesnek kell fizetnie, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen ok miatt nem teljesített. Ugyancsak ter­heli a fizetési kötelezettség azt a fiatalt, akit a sorkato­nai szolgálatból hat hónap le­töltése előtt leszereltek. A honvédelmi hozzájárulást 18 hónap tartamára kell fizetni, annak a sorkötelesnek, aki szolgálatot egyátalán nem tel­jesített, vagy a szolgálat két hónapnál rövidebb ideig' tar­tott. 18 hónapig áll fenn a fize­tési kötelezettsége annak is, akit felvettek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba, és két hónapnál rövidebb ideig sorkatonai, továbbá a hivatá­sos, vagy továbbszolgálati ide­jének együttes tartama a hat hónapot nem haladja meg. Az előbbiektől eltérően csak .12, hónapig keli hozájá-rulá.st fizetni annak, aki hat hónap­nál rövidebb ideig volt sorka­tona, de legalább két hónapig szolgálatot teljesített.' Akinek két hónapnál rövi­debb sorkatonai és hivatásos, vagy továbbszolgálati ideje együtesan a hat hónapot meg­haladja, de a 18 hónapot nem éri el, ugyancsak egy évig kell hozzájárulást fizetnie. A hozzájárulás mértékét a hadköteles által fizetett sze­mélyi jövedelemadó 50 száza­lékában kell megállapítani. Ha a hadköteles jövedelemadó- fizetésre bármely okból nem kötelezett, a hozzájárulás ha­vi összege 200 forint. A hoz­zájárulás bármilyen jövede­lem esetén Sem lehet több ha­vi 2000 forintnál. Fontos tudnivaló, hogy a hozzájárulás-fizetési kötele­zettség az idén szünetel. A hozzájárulás idén esedékes ré­szét a hadköteles 1988. évi jö­vedelemadója alapján jövőre újból megállapítják, és a még hátralevő időtartam megfize­tésére kötelezik. © Férjem elviselhetetlen ma­gatartása miatt a bíróság há­zasságunkat felbontotta. Az ítéietucn megállapították. hOjA' italozó, garazüa magatartasa szolgáltatott okot a válásra, mégis engem köteleztek arra, hogy elhagyjam lakásunkat. Mikor felleobeztem, azt a vá­laszt kaptam, hogy azért tör­tént mindez, mert a lakást szolgálati célból a férjemnek utalták ki. Olvasónk elkeseredését meg­értve, azt kell válaszolnom, hogy a bíróság a törvények­nek megfelelően hozta mega döntését. A szolgálati lakások­ra ugyanis más szabályok vo­natkoznak, mint azokra, ame­lyeket állami szervektől vagy állampolgároktól bérelnek a bent lakók. A szolgálati lakásokat álla­mi vállalatok, tanácsok, fegy­veres testületek olyan dolgo­zóinak juttatják, akiknek munkakörük betöltéséhez la­kásra van szükségük. Ilyenkor a szolgálati lakásnak csak az illető szervvel munka-, vagy szolgálati viszonyban álló dol­gozó a bérlője, és a házastárs a házasságkötés tényével nem minősül bérlőtársnak, hanem őt a bérlő közeli hozzátartozó­jának kell tekinteni. Ennek a látszólag nem nagy jelentőségű ténynek a házas­ság felbontásakor igen komo­lyak a következményei. A szolgálati lakás bérlőjét ugyan­is nem lehet a lakás elhagyá­sára kötelezni az esetben sem, ha az általános családvé­delmi szempontok ezt a dön­tést indokolnák. A lakással rendelkező szervnek ugyanis az az érdeke, hogy a dolgozó­ja a házasság felbontása elle­nére korábbi tevékenységét elvégezze. Ha a lakást a má­sik házastárs kapná meg, az alkalmazónak kellene dolgo­zója elhelyezéséről gondos­kodnia. annak ellenére, .hogy munkaköre őt továbbra is ide köti. Ilyen esetben azonban a lakásból távozni köteles há­zastársinak joga vari arra, hogy a kiköltözés fejében kárpótlás­ra tartson igényt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanács­adást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszo­lunk. Volt zárkaiársával dolgos ott" Kifosztott páncélszekrények Egyik éjszaka ismeretlen tettesek tetőbontással szabaddá té­ve az utat, bejutottak Vecsésen a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik boltjába, ahonnan 138 ezer forint értékű műszaki cikket vittek magukkal. A Monori Rendőrkapitányság nyomozott az ügyben, és rövidesen el­fogták a büntetett előéletű Varga Lászlót, akinek beismerő vallomása után társai is rendőrkézre kerültek. A házkutatá­soknál előkerültek a vecsési boltból származó sztereó rádió- magnetofonok, televíziókészülékek, Hi-Fi erősítők és más műszaki cikkek. Kasán§8ázké!9 a padSSáspo Az elsőként letartóztatott Varga László elmondta, hogy amikor múlt év május 27-én kiszabadult a börtönből, egyik ott megismert barátjával, Kiss Miklóssal társult, hogy közösen próbáljanak pénzt szerezni. Három régi ismerő­sük: Nagy Tibor, Búcsú Sán­dor és Farkas Mihály több alkalommal velük volt,- ami­kor beszerző körútjukra in­dultak. Főjeg ABC-áruházakat, mű­szaki boltokat látogattak Pest és Bács-Kiskun megyében. Az esetek nagy többségében gaz­dag zsákmánnyal távoztak. Így például az egyik gyáli ABC-áruházból, ahová a szel­lőzőt kifeszítve jutottak be, 40 ezer forint értékű itallal, feketekávéval és ruházati cikkekkel távoztak. A lajos- mizsei élelmiszer-áruházból hasonló értékben vittek el ilyen cikkeket. A legnagyobb zsákmányt az Úcsa és Vidéke Áfész gyá­li ABC-áruházából szerezték. A lakatot lefeszítve jutottak be az áruházba, és annak ka­zánházából felmásztak a pad­lásra. Egy tetőszellőző lefe- szítése után kerültek a hűtő­helyiségbe, majd a raktárba. Az ott talált páncélszekrényt feldöntötték, biztosítólakat­jait , lefeszítették és a benne lévő 154 ezer forintot maguk­hoz, véve távoztak a hely­színről. Persze azért nem minden­hol volt szerencséjük. Így például a Magyar Tudomá.- nyos Akadémia épületéből — ahová akrobatikus mutatvá­nyokkal jutottak be — nem tudtak elvinni semmit. Megssélcaift <a riasiSc Múlt év június 4-én mász­tak fel az épület falára sze­relt állványzatra, és a rajta talált vasrúddal betörték a második emeleti ablakot. A főtitkári irodában kutattak, amikor működésbe lépett a riasztókészülék. Az őr meg­hallva a csengőt, odarohant, de ők ekkor már elbújtak. Bár az ajtót rájuk zárták, azt kifeszítve megszöktek a helyszínről. Az épületnek ab­ban a részében egyébként mintegy másfél millió forint értékben találhatók műszaki berendezések, de ezekhez nem tudtak hozzáférni. Ugyancsak pechük volt egyik Örkényi ABC-ben is, ahová az ablakot kifeszítve jutottak be, de megszólalt a riasztóberendezés. Ezt ugyan megpróbálták hatástalaníta­ni, de nem sikerült. ’ Egyik ócsai élelmiszerbolt­ban meg a fúrójuk' tört bele a páncélszekrénybe, és így az ott elhelyezett 163 ezer fo­rint készpénz helyett kényte­lenek voltak italokkal és ci­garettákkal beérni. A Bács- Kiskun megyei Városföld községben csákánnyal kísérel­ték meg kibontani a páncél- szekrényt, de ez sem sike­rült. És nem is mindenütt tar­tanak értékes műszaki cikke­ket vagy készpénzt ott, ahol a tolvajok arra számítanának, így például a gyáli moziban mindössze egy Rotring toll- készletet találtak. A perjd&p&kro t-árra cselt Hosszú lenne folytatni a sort, sikeres és sikertelen bű­nös útjaikról, míg végül rend­őrkézre kerültek. Ám Kiss Miklós még ekkor sem nyu­godott. Amikor a Monori Rendőrkapitányságra szállí­tották, egyik kísérőjét a sze­mélygépkocsiban az üléssel együtt felrúgta a műszerfal­ra, társát pedig ugyancsak megrúgta, míg sikerült őt ár­talmatlanná tenni. A kihallgatások során egyi­küket kivéve valamennyi gyanúsított beismerő vallo­mást tett, egybehangzóan mondták el a történteket. Ki­vétel Kiss Miklós, aki a ter­helő vallomások és tárgyi bi­zonyítékok, valamint szakér­tői vélemények ellenére ia konokul tagadott. A veszélyes bűnözők előze­tes letartóztatásban vannak, ügyüket rövidesen tárgyalja a bíróság. • Gál Judit Ä szülSfartási kötelezettség Bírálat helyett megértés A RÁSZORULÓ szülőkről való gondoskodás terhének egy részét a társadalom vál- /alja magára, de a társada­lom minden erőfeszítése el­lenére, illetve emellett szükség van a gyermekek gondosko­dására, anyagi hozzájárulásá­ra idős szüleik eltartásához. Szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és va­gyoni viszonyainál fogva tel­jesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és nincs tar­tásra kötelezhető házastársa. A rászorultság vizsgálatá­nál a tartást igénylő egészsé­gi állapotának, családi viszo­nyainak, életkörülményei ala­kulásának van szerepe. A nyugdíjkorhatár betöltésének a Pildvédelml Alaptól Mire folyósítható? A földről szóló törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelete úgy rendelkezik, hogy a földvédelmi járulékot, a földvédelmi bírsá­got, valamint a megváltással mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába kerülő állami földe­kért fizetendő térítést a Földvédelmi Alapba kell befizetni. Ennek az a rendeltetése, hogy a jogszabály­ban meghatározott földvédelmi célok megva­lósítását elősegítse, a rendelkezésre álló üze­mi anyagi eszközöket kiegészítse. Az alap ke­zeléséről és felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. A földről szóló törvény végrehajtására ki­adott mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­teri rendelet kimondja, hogy a földvédelmi járulékot, a bírságot, valamint az állami föl­dekért a mezőgazdasági szövetkezetek által fi­zetett megváltási árat az illetékes megyei földhivatal zárolt bevételi számlájára kell be­fizetni. A járulékfizetés esedékességének idejét a minisztertanácsi rendelet eltérően határozza meg, aszerint, hogy a földkivonásra milyen célból került sor, végleges vagy időleges, ille­tőleg engedély nélkül történik-e. Beruházás esetén annak megkezdésekor, egyéb végleges kivonásnál az engedélyező ha­tározat jogerőre emelkedésekor, ha pedig a termelésből való időleges kivonásra adtak en­gedélyt, az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor esedékes a járulékfizetés. Engedély nélküli földkivonás esetén az ere­deti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor vagy az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettség alóli felmen­tés megadásáról, illetőleg a termőföld minő­ségének romlását okozó tevékenység meg­szüntetésének elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor esedékes a földvédel­mi járulék megfizetése. A földvédelmi bírságot az azt kiszabó ha­tározat jogerőre emelkedésétől számított har­minc napon belül kell megfizetni. Az állami tulajdonban álló földért pedig a megváltási árat a szövetkezet a földhivatali határozat kézhezvételétől számított kilencven napon be­lül köteles átutalni az említett számlára. A megyei földhivatalok a befizetett össze­geket évente két alkalommal, január 31-ig és július 31-ig összesítik. Ezt követően a pénzt átutalják a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földvédelmi Alap számlájára. Az alapból vissza nem térítendő és vissza­térítendő támogatások adhatók. A földről szó­ló törvény végrehajtására kiadott mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszteri rendelet té­telesen felsorolja azokat a célokat, amelyek megvalósítására ezek a támogatások folyósít­hatok; egyéb célokra nem használhatók fel ezek az összegek. A visszatérítendő támoga­tást öt éven belül kel! egyenlő részletekben törleszteni. Ez a visszafizetés kamatmentes. (Folytatjuk) jelentősége van, de önmagá­ban még nem feltétlenül ala­pozza meg a szülőtartási igényt. A vagyoni és jövedel­mi viszonyokat is tisztázni kell. Ha a szülőnek olyan in­gó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása révén biztosít­ható a megélhetése, nem szo­rul tartásra. Természetesen, a személyes szükségletet szolgá­ló, a megszokott életvitelhez tartozó vagyontárgyak érté­kesítése és hasznosítása nem követelhető meg. Ilyen pél­dául az általa lakott családi ház, öröklakás stb. Vizsgálja a bíróság azt is, hogy ha a szülő értékes vagyontárggyal rendelkezett és azt korábban elajándékozta, az ajándékozás vajon nem azzal a céllal tör­tént-e, hogy később rászorult­sága esetén ezért eltartsák. Hogyha a tartásra kötelezet­tek közül az egyik részére történt az ajándékozás, vizs­gálni. kell azt, hogy nem a többi kötelezett tartási terhé­nek az átvállalása miatt tör- tónt-e. A rászoruló szülőt gyerme­ke, illetve gyermekei kötele­sek eltartani. A szülő-, és örökbefogadó szülő- és a mos­tohaszülő-tartás kötelezettsége a következő: a gyermek vér szerinti, örökbefogadása ese­tén örökbefogadó szüleit köte­les eltartani. Az örökbefoga­dott gyermek vér szerinti szü­lője nem érvényesíthet tartá­si igényt a gyermekkel szem­ben. Ez alól kivétel, ha a sa­ját házastársa fogadta örökbe a gyermeket. így a gyermek kötelezettsége a vér szerinti örökbefogadó szülőpár iránt áll fenn. A nevelőszülő, mostohaszülő a nevelt, mostohagyermeké­vei szemben akkor -jogosult tartásra, ha a gyermek tartá­sáról, gondozásáról háztartá­sában hosszabb időn át, ellen­szolgáltatás nélkül gondosko­dott. KI NEM KAPHAT szülő­tartást? A jogosultság erkölcsi alap­ja az a családi kapcsolat, amely a gyermeket az érte áldozatot hozó szülőjéhez köti. Ezt kell figyelembe venni a tartásra való jogosultság el­bírálásánál. Tartásra érdem­telennek csak azt a szülőt le­het tekinteni, aki gyermekével szembeni kötelezettségeit sú­lyosan megsértette, amelyre tekintettel a társadalom erköl­csi felfogása szerint nem mél­tó a tartásra. Nem lehet viszont méltat­laninak tekinteni a tartásra azt a szülőt, aki például az apaság megállapítása iránti perben védekezett vagy cSú- pán a megítélt tartásdíjat fi­zette, továbbá, ha kedvezőt­len életviszonyai miatt a gyer­meket átmenetileg intézet vagy más személyek gondo­zására . bízta. Nem érdemte­len szülőtartásra, aki házas­társi tartásra érdemtelenség miatt nem jogosult. Más kér­dés a házastárssal, volt há­zastárssal való kapcsolat és a szülő—gyermek . viszony ala­kulása. Az idős szülő helyze­tének, életkörülményeinek megértése és nem bírálata a szülőtartásra kötelezettek fel­adata. A szülőtartási kötelezettség arányosan oszlik meg a tartást igénylő gyermekkel (mostoha- és nevelt gyermekei) között a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyokhoz és teljesítő ké­pességükhöz mérten. Gyakori, hogy az idős szülő egyik gyermekénél lakik, aki eltartja, gondozza, ápolja, s ez nemcsak anyagi terheket ró az eltartóra, hanem nagyon sok türelmet, munkát, önfe­gyelmet és lemondást is je­lent. Ezért a többi kötelezett­nek legalább anyagiakban kell hozzájárulnia ezekhez a ter- hekhez. ELŐFORDUL, hogy a köte­lezettek > teljesítőképessége különböző; gyermekeik száma, kereseti, jövedelmi viszonyaik stb. miatt eltérő összegben kötelezettek a tartásra. Ha Va­laki mentesül a szülőtartás kötelezettsége alól, terhe a többi- kötelezett között oszlik meg. Nem mentesül a szülő­tartás alól az, aki házastársa háztartásában tevékenykedik, nincs külön jövedelme. Ez esetben a házastársi közös vagyon öt illető részéből kell a tartást biztosítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom