Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

PINCESZER K ízdhetjük úgy, mint egy mesét. Hol volt, hol nem volt... Sajnos, valóban volt. Van. Lesz. Csakhogy tegyünk erős megkülönböztetést a látszatra egy­forma dolgok között...! Nincsen semmi különlegesség, semmi rossz abban, ha olykor-olykor vagy éppen rend­szeresen összejön a pincesoron pinceszerre, azaz egy-két Dohár bor melletti beszélgetésre egy-egy baráti társaság. A szimpátia, a kölcsönös érdeklődés egymás dolgai, munkája, véleménye iránt fontos kapocs az emberek között Akkor azonban, amikor egyes vezetők szinte tes­tületileg vonulnak ki mulatozásba átcsapó baráti össze­jövetelre, amikor a hol ide, hol oda szóló „pinceszeri” meghívások egyben annak is kifejezői, valaki beava­tott-e, avagy kívül rekedt, rekesztett, nos akkor az ügy már távolra került a magándolgok tiszteletben tartandó terepétől. Akkor ez már közügy. S elsősorban azért köz­ügy, mert tisztet kapott emberekről van szó, akiket fo­kozott figyelemmel követ minden lépésüknél a lakosság. Elvennénk a jogát bárkinek is a kikapcsolódástól, a pihenéstől? összetévesztenénk a vak puritanizmust és a szükséges mértéktartást? Sajnálatosan sokasodó tapasz­talatok figyelmeztetnek rá, nem a közvélemény téveszt irányokat, arányokat, mértékeket. Tudjuk: vannak kialakult szokások, rítusok, hagyo­mányok. Szőlőtermesztő vidékeken a társas kapcsolatok­nak természetes terepe a pincesor, s formája a pince­szer. S persze, ahol nincsen pincesor, ott is sokféle le­hetősége kínálkozik a jó ismerősök, a barátok összejö­veteleinek. Semmi gondunk vele! Akkor azonban, ami­kor a pincesorra a jól megválogatottak kapnak invitá­lást, amikor a pinceszer rítusát a sarzsik diktálják, ami­kor a sokasodó poharak úgy ürülnek ki, hogy közben közügyekről is megegyeznek maguk között az érintettek, akkor azt mondjuk, ebből nem kérünk, ez az a pont, ahol keményen és következetesen megálljt kell mondani azoknak, akik maguktól nem akarják vagy nem tudják fölfedezni a határvonalat. Azt a határvonalat, amely el­választja a magán- és a közügyeket, a feddhetetlenségre törekvést és a gyanúra okot adást. Aki nem ügyel erre a határvonalra, aki úgy véli, hogy mert valami hagyo­mány, akkor az-kritika nélkül folytatható, annak vállal­nia kell a közmegítélést éppúgy, mint a voksaival tisz­tet adó testület, a kinevezést aláíró felsőbbség reá vo­natkozó minősítését. Párt-, állami, gazdasági, kulturális tisztségek betöltőire egyaránt igaz ez, s bár a felelősség fogalma egyetemleges, mértéke korántsem az, hanem különböző, minél nagyobb a rang, annál szigorúbb a mérce. L elkesen dolgozó, munkájúkat kiemelkedően ellátó, dolgukhoz magas fokon értő emberek is elcsúszhat­nak a pinceszerekre vezető utakon. S akkor mi­lyen nagy ennek az elcsúszásnak a veszélye (és társa­dalmi kára!), amikor a pinceszer gyaníthatóan vagy ép­pen tapasztalhatóan (és bizonyíthatóan) a hivatalos meg­méretést, megítélést helyettesíti, amikor a munkában hiányzó sikereket a bennfentességgel ■ vélik pótoltatni, amikor a poharakat együtt emelgetők úgy gondolják, ők többek, mint azok, akik nem itt, nem ezekkel koccin­tanak...! Aki hagyja, hogy rávetődjön a gyanú árnyéka, ne csodálkozzon, ha szavai, tettei hitelüket vesztik! S ha magánszóról, magántettről kopik le a hitelesség nemes patinája, az sem kis dolog, de egyetlen ember ügye. Ak­kor azonban, ha közéleti szereplők, tisztségek viselői él­nek együtt a gyanú árnyékával zavartalanul, ha már nem is gyanúról, hanem sokasodó tapasztalatokról van szó, nos akkor jogosan válik kétségessé az emberek sze­mében nemcsak a személy, hanem az általa képviselt ügy, szervezet hitelessége, megbízhatósága is. S ez az akaratlan, felelőtlen hitelrontás az, ami menthetetlenné tesz minden mentséget, elfogadhatatlanná minden ma­gyarázatot. Aki tisztséget vállal, felelősséget is vállal. Felelősséget ezer mindenért, ami tisztsége körébe tarto­zik, s természetesen vállalja a felelősséget azért is, hogy az átlagosnál szigorúbb erkölcsi normáknak megfelel. Ezeknek a normáknak a betartására a korábbiaknál is érzékenyebb a társadalom, a közvélemény, éppen mert tapasztalja: ezeket a normákat némelyek gumiszabályok­ként értelmezik, miközben demokráciáról, a közös fele­lősségről papolnak. B otorság lenne abban a hitben élni, hogy a pártban, az állami munka bármely területén, a gazdaság­ban kialakítható és fenntartható az erkölcsök és a magatartások elvének és gyakorlatának eszményi, mert makulátlan összhangja. Illúziók dédelgetése helyett lás­suk be: itt is, életünknek ezen a legkényesebb terepén is számolni kell selejttel, elkerülhetetlen hibákkal, té­vedésekkel. Ez azonban senkit sem ment fel a felelősség alól! Azt sem, aki kritikátlanul átveszi a pinceszer rossz hagyományait, s azt sem, aki maga teremti meg azokat. Alti erkölcsileg gyenge, az munkájában sem lehet erős; ez törvényszerű összefüggés. Nem a pinceszer a botránykő, nem az ital a vétkes akkor, amikor emberek méretnek meg és könnyűnek ta­láltatnak. Pinceszer és ital nélkül is lehet gyatra a ve­zetés egysége, mellőzött a kollektivitás, szubjektív meg­ítélés függvénye a beavatottság, avagy kirekesztettség. Nem a formán, a jelképessé tett pinceszeren, hanem a lényegen, a tartalmon van a hangsúly! A forma csak sejteti azt, amiről a tartalom árulkodik, azaz akiket il­let, nem formákért, hanem tartalmak torzulásáért kap­ták, kapják és fogják kapni az elmarasztalást. A forma csupán jelzőműszer. Lehetséges bajokra, gondokra fi­gyelmeztet, azaz a pinceszer hagyománya jó hagyomány, ha a helyén marad, ha nem plántálódik át az irányítás, a közélet területeire. S ha mégis átplántálódik, akkor bizonyosra vehető a bajok szinte menetrendszerű pon­tossággal , történő megérkezése, a munkát bénító presz­tízsharcoktól a kivételezettség igénylésén át a szubjek­tivitás romboló hatásáig. Aki használni akart, az ár­tott! Amire a szavak, a szándékok, a múltbéli érdemek sem adnak mentséget. Mészáros Ottó PEST mA VILÁG proletárjai, egyi Wite EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP PEST ME( 3YEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG TO TAHACS LAPJA 1 ■'’ííiíwv,! ' 1 ....... * XXXII. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM ^ .'íJSfe?' Ára: 1,110 forint 1988. JANUÄR 27., SZERDA A Magyar Nemzeti Bank elnökének nyilatkozata Pénzpiaci pozíciónk nem romlott A gazdaság múlt évi teljesítményéről, a pénzügyi folya­matok alakulásáról, a bankrendszer tevékenységéről kedden sajtótájékoztatót tartott Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elmondotta: tavaly a gaz­daság teljesítménye, a nép­gazdaság egyensúlya javult, nem sikerült azonban tovább­ra sem létrehozni a jövede­lemtermelés és -felhasználás között a kívánt összhangot. Így a gazdaság stabilizálásá­hoz szükséges alapvető fordu­lat még nem következett be. A nemzetközi fizetési mérleg egyenlege a múlt évben — 1986-hoz képest — kedvezőb­ben alakult. A konvertibilis elszámolású viszonylatokban a folyó fizetési mérleg hiá­nya 900 millió • dollár volt, míg 1988-ban a deficit elérte az 1,4 milliárd dollárt. A kül­kereskedelmi mérleg egyenle­ge is kedvezőbb lett az elő­ző évinél, a cserearányok a nem rubelelszámolású keres­kedelemben nem változtak, míg a rubelforgalomban ja­vultak. Az ország idegenfor­galmi bevételei rekordszintet értek el, az ebből származó aktívum mintegy 365 millió dollárral javította a külgaz­dasági- egyensúlyt. Mindezek hatására Ma­gyarország megítélése a pénz­piacokon nem romlott, to­vábbra is jó adósként tartják számon hazánkat. Normálisak és korrektek az MNB kap­csolatai a hitelezőkkel, bele­értve a .nemzetközi, pénzinté­zeteket, így a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is. A nettó adósságállomány ta­valy a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, s ez több hitel felvételét tette szükségessé. Az MNB két új hosszú lejáratú kölcsönmegál- ‘lapodást kötött a Világbank­kal. Ennek keretében az ipari szerkezetátalakítási program­ra 150 millió dollárt, a táv­közlés fejlesztésére pedig 70 millió dollárt kölcsönöz a Vi­lágbank. Júliusban a Deutsche Bank szervezésében 400 mil­lió dolláros hitelt vett fel az MNB, a japán piacon pedig 60 milliárd yen összegben bocsátott- ki kötvényt. Az év végén — az NSZK kormá­nyának garanciája mellett — az MNB a német kereskedel­mi bankoktól 12 éves lejára­tú, 1 milliárd márka értékű kölcsönt vett fel. Az adósságállomány gyor­sabb mértékben emelkedett, mint azt a folyó fizetési mér­leg hiánya indokolná. Ez az­zal magyarázható, hogy az MNB az újabb hiteleket el­sősorban erős valutákban — márkában és a yenben — vette fel. Időközben a dollár árfolyama jelentősen csök­kent, s ez- önmagában növeli a dollárban nyilvántartott adósságállományt. Kedvezően változott az adósságállomány szerkezete. Az MNB hosszú lejáratú köl­csönökkel váltja fel a régebbi rövidebb lejáratú hiteleket. Ennek eredményeként — az adósságállomány növekedése ellenére — az egyévre eső le­járat csökkent. 1987-ben 3,5 milliárd dollár értékű új hi­telt vett fel a bank. A ter­vek szerint 1988-ban már csak 2,5, 1989-ben pedig 1,75 milliárd dollár értékű új hi­telre van szükség, ha a ter­veknek megfelelően javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg. A rubelelszámolású külke­reskedelmi forgalomban 280 millió rubel aktívumot értek el a vállalatok. Valamennyi KGST-országba többet ex­portáltak, mint amennyit vá­sároltak. Így a rubelelszámo­lású viszonylatban a nettó adósság tovább csökkent. A tervezett ütemnek megfele­lően csökkent a Szovjetunió­val szemben fennálló hosszú lejáratú adósság, s növeked­tek hosszú lejáratú hitelkihe­lyezéseink és rövid lejáratú követeléseink. Újdonság, hogy a kereske­delmi bankok az idén kor­látozott keretek között bekap­csolódhatnak egyes deviza- és lakossági bankműveletekbe is. Többek között devizaszer­ződést köthetnek meghatáro­zott összeghatárig a vállala­Űj üzemrészt építenek Gödöllőn Gyógyszerré lett a Msoi Gyógyszerré lépett elő a Naksol, amelynek egy válto­zatát Irix néven bőrápoló készítményként eddig is áru­sították. Az Országos Gyógy­szerészeti Intézet törzskönyv­be vette Széles . Lajos sokak által évekig vitatott találmá­nyát. A Gödöllői Humán Ol­tóanyag Termelő és Kutató- intézet vállalkozott a készít­mény gyógyszerré fejlesztésé­re. Hároméves gyorsított munkával — analitikai, ké­miai, farmakológiai, toxikoló­giai vizsgálatokkal — klini­kai próbák sorát végezték el, s a kedvező eredmények nyo- ■mán vette az OGYI törzs- könyvbe a főként növényi anyagokból készülő gyógy­szert. A gödöllői • intézet hoz­zá is látott egy üzemrész ki­alakítására az új gyógyszer nagyüzemi előállításához. A Naksol ellentétben az Irixszel nem csupán gyulla­dások, hanem első-, illetve enyhe másodfokú nyílt égési sebek kezelésére is alkalmas, vagyis lényegében a gyógyító készítmények választéka egy újjal bővült. A vizsgálatok . szerint különös előnye, hogy használata nyomán az égési seb hegedős nélkül gyógyul, a bőrfelületen utólag kevésbé látszanak az égési nyomok. A Naksol iránt igen nagy a külföldi érdeklődés is. A Szovjetunióban és több más országban már korábban törzskönyvezték. Kanada, az Egyesült Államok, Anglia és több arab ország a magyar törzskönyvbe vételre várt, hogy náluk is elvégezzék a gyógyszerekre előírt, a for­galmazási engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatokat. A vállalat az új gyógyszerből jelentős exportbevételre szá­mít. tokkal, hozzájárulva azok ter­mékeinek külföldi értékesíté­séhez. A feltételek megterem­tése után. a kereskedelmi bankok is vezethetnek lakos­sági és vegyes vállalati devi­zaszámlákat. A lakásfinanszí­rozási rendszer korszerűsíté­sével a kereskedelmi bankok részt vehetnek a lakossági bankműveletekben is. Kezdet­ben ez különböző értékpapír­ügyleteket, új típusú érték­papírok — pénztárjegy, betét­jegy — kibocsátását jelenti. A ■ jelenlegi lakossági pénzin­tézeteknél is megteremtik a kereskedelmi banki működés feltételeit. A Vssas KV iilása Részvállalás a döntésekben Kedden a Vas-, Fém- és Vil- laroosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége ülést tartott. Paszternák László, a köz­ponti vezetőség titkára minde­nekelőtt a munkaerőhelyzettel, a kényszerű elbocsátásokkal, illetve az ebből eredő konflik­tusokkal foglalkozott. Kifogá­solta, hogy több szanálási ügy­ben a döntések változatlanul elhúzódnak, és szorgalmazta, hogy a szakszervezetek intéz­ményesen vegyenek részt az ilyen döntések kialakításában. Bemutatkozik a BNV-n. Halásztelken, a Szerszámgép- ipari Művek Fejlesztő Intézetében már a jövő évtized fémmegmunkáló be­rendezéseinek prototípusai készülnek. Jelenleg is egy ilyen, az úgynevezett MC 500-as, számvezérlésű megmunkáló köz­pont készül az intézetben, amely egyszeri befogásra több művelet magas színvonalú elvégzésére alkalmas. Az új for­gácsolóközpont a tavaszi BNV-n mutatkozik be a szakmai közönségnek. Győréi Gábor és Fórián Kálmán szerelők az utolsó simításokat végzik a gépen. (Hancsovszki János felvétele) Drazséval is bővítik a választékot Sikert aratott az Abonett Lassacskán égy évtizede an­nak, hogy a szerkezetváltás kényszerűségét felismerve az alacsony jövedelmezőséget biztosító zöldségtermesztés he­lyett édesipari termékek gyár­tásához fogtak az abonyi Üj. Világ Termelőszövetkezeiben. Az azóta eltelt néhány év alatt valóra vált a szövetke­zet vezetőinek reménye — ma már mintegy 200 millió forintos árbevételt könyvel­hetnek el az élelmiszeripari ágazat termelésének eredmé­nyeként. Ehhez' természetesen a ter­mékek körének állandó bőví­tésére, a fogyasztók igényei­nek lehető legteljesebb kielé­gítésére kellett törekedniük. A hagymás, fokhagymás ízesítésű, karika alakú harap- nivalójuk ugyan még kevés­bé ismert a vásárlók körében, A beruházás folytatódik Köszönet a jé »káért A Semmelweis Kórház megújult épületében tegnap munkalátogatást tett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának első titká­ra és Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. A kórház vezetőitől — a beru­házó és a kivitelezők képvise­lőinek jelenlétében — tájé­koztatást kaptak a rekonst­rukció eredményes munkála­tairól. majd megtekintették az újjáalakított, korszerű egészségügyi intézményt. A megye vezetői kifejezés­re juttatták elismerésüket a jó színvonalú, határidőre el­készült kivitelezésért és kö- szönetüket fejezték ki a kór­ház dolgozóinak, orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak, műszakiaknak azért, hogy éveken keresztül vállalták a? áldozatot, biztosították a gvó- gyítómunka folyamatosságát. A beruházás folytatásaként az épülő új rendelőintézet 1990-ben készül el, ezzel több tízezer Pest megyei lakos egészségügyi ellátása válik teljessé. de ami a sütőipari üzem leg­főbb termékét, az Abonett el­nevezésű extrudált kenyeret illeti, az hamar megnyerte a fogyasztók, s a szakmai köz­vélemény tetszését. 1 Igaz, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron dijat nyert, valamint a Kiváló Áruk Fórumának' védjegyét is viselő termékből a jelenleginél jóval többet is gyárthatná­nak — ha még nagyobb lenne iránta a kereslet. Ezért for­dultak az Artex Külkereske­delmi Vállalathoz a szövetke­zet vezetői, s küldték ki raj­tuk keresztül immár hetven- három országba termékmin­táikat. A hasonló kenyérfajtákkal jócskán ellátott nyugat-euró­pai piacon egyelőre az oszt­rák, illetve a nyugatnémet kereskedők körében nyilvá­nult meg az abonyiak termé­ke iránt jelentős érdeklődés, amelynek nyomán talán már a közeljövőben elindulnak az első szállítmányok ezekbe az országokba. A már elért sikerek s a megszerzett elismerések ter­mészetesen további lépésekre, a gyártmányszerkezet bővíté­sére ösztönzik az Űj Világ dolgozóit. Ez évben növejni akarják a Duna . Csokoládé­gyárral közösen működtetett gazdasági társaság termelését, valamint új termékek — így például csokoládé bevonatú drazsék — gyártásával kíván­ják szélesíteni áruválasztéku­kat., illetve együttműködésü­ket a neves édesipari válla­lattal. P. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom