Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

1988. JANUÁR 25., HÉTFŐ

3

%%»gfgp

Valutaszámla hat megyei fiáknál

Jobbára csak tájékozódnak

— Viszonylag jól indult az új esztendő az OTP Pest megyei igazgatóságánál — ezzel fogad Kovács Gyula igazgató. — December közepén ismét elkezdtek betéteket elhelyezni ügyfeleink, kicsit élénkült a forgalom. Pillanatnyilag legfőbb feladatunk a bruttósítás mellett a mérleg elkészítése és a tőkésítés. Le kell zárnunk minden betétkönyvet, a kamat ezután jövedelemadó alá esik, de ezt mi fizetjük az államnak. A megyei takarékpénztárak betétnövekménye 1987-ben mintegy 350—450 millió forint, ennél természetesen jobb eredményre számítottunk. Reméljük, hogy most már egyre többen helyezik el nálunk fölös forintjaikat.

személyi igazolványukat, felírják az adataikat.

— Nézze, valamilyen adminisztrációra szükségünk van. Hiszen csak annak, vagy rendelkezése alapján családtagjainak (szülő, házastárs, gyerek) adhatjuk ki a számlán lévő összeget, aki azt megnyitotta. Ehhez meg kell állapítanunk: egyeznek-e az adatok? Ám az információinkat megtartjuk magunknak, senkinek sem kell attól félnie, hogy ezek az adóhivatal vagy bárki más tudtára juthatnak. Olyannyira titkosak az adatok, hogy ha esetleg elhalálozna a számlatulajdonos, akkor csakis közjegyzői végzéssel lehet kiadni az ösz- szeget a törvényes örökösnek: szülőnek, házastársnak, gyermeknek valutában, másnak az akkor érvényes árfolyamon átszámítva forintban.

— Erről a számláról sokat hallottunk már, de talán még mindig akadnak homályos pontok. Nézzük először a kamatozást.

— Lehet látra szólóan nyitni a számlát, akkor bármikor felvehető a rajta szereplő ösz- szeg. Ha azonban 6 hónapos lekötéssel kéri az ügyfél, akkor a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamatok figyelembevételével megállapított kamatot fizetjük ki neki abban a pénznemben, ami a számlán szerepel.

— Tegyük fel, hogy valaki USA-dollárt visz be az OTP- fiákba, viszont azt szeretné, ha_, „külön utazási számláján" nyugatnémet márka szerepelne. Van erre lehetőség?

— Igen. A jugoszláv dinárt és a görög drachmát kivéve szabadon választható bármelyik konvertibilis valutanem. Az átszámítás itt is napi árfolyamon történik. Ha viszont nyugatnémet márkával nyitotta meg a számlát ügyfelünk, akkor is a fenti két valuta kivételével bármilyen pénznemben veheti ki a rajta lévő ösz- szeget. Ám egy állampolgárnak több, különböző valutanemű számlája is lehet.

— Amely március 31-ig büntetlenül hizlalható.

— Igen, akár mindennap betehető rá összeg, senki sem kérdezi meg: honnan való.

— A számláról más jellegű valutaforrás kiegészíthető vagy a legalább 3000 Ft értékű felvét önállóan is jogosít külföldi utazásra. Képzeljük el, hogy 5500 forintnak megfelelő valutával indul Nyugatra valaki, s mert ott vendégül látják, megmarad ez a pénze. Visszateheti a teljes összeget számlájára?

— Csakis azt, ami a 3000 forint felett van, példánk szerint a 2500 forintnak megfelelő valutát. És be kell mutatnia az útlevelét, meg a kiviteli engedélyt.

Kiviteli engedély

— Mindannyiunknak jár három évente az úgynevezett egyéni valutakeret. Ha valaki csak ezt akarja felhasználni, akkor is muszáj utazási számlájáról felvenni a 3000 forintot?

— Nem, viszont amikor kifogyott ebből az egyéni valutakeretből, akkor is mehet Nyugatra, ha van „külön utazási számlája”.

— Bár kissé különös a kérdés, de előfordulhat, hogy valaki más szocialista országba látogat és szeretne magával vinni „külön utazási számlájáról” némi konvertibilis valutát. Megteheti?

— Minden további nélkül. Ez a számla bármilyen külföldi utazáshoz, de csakis ahhoz használható fel. És a kiviteli engedélyen mindig rajta szerepel, hogy az állampolgárnál lévő valutából mennyi származik az egyéni valutakeretből, a BC-számláról, vagy a „külön utazási számláról”.

Tóth Andrea

Legtöbbet Gödöllőn

A gazda ízlése is érvényesül

(Folytatás az 1. oldalról.)

a háziak a kertben ástak, azonnal megjelent, s egy kis hátvakarás kijárt neki. Külön helye volt, ahol elfeküdt, ha napfürdőt vett. A sorsál azonban Rudi sem kerülhette el, százharminc kilót élt meg szegény...

Mire Hajas Sándor elkészül a hasítással, a házban már ott gőzölög az asztalon a vérpörkölt. A család körülüli az asztalt, de így is csak két csoportban tudják elfogyasztani a tartalmas reggelit.

— Eddig minden évben felneveltünk vagy négy hízót — mondják —, de lehet, hogy ezután üres lesz az ól vagy csak kevesebbet tartunk. Vettünk ugyanis nemrégiben egy kis víkendtelket Lacházán. Sok időt elvesz az építkezés, a kert gondozása. Persze, a kolbász is jól jön, amit az ember csak leakaszt a kamrából. No, meg a hús a mélyhűtőből, hiszen az ápor- kai húsboltban leginkább csak combot meg karajt talál az ember.

Már rotyog a tűzhelyen a pecsehyének való hús, készül a hagyma a hurkába, az udvaron üstben abálódik a belsőség. Egy kis májat azért megmentettek, hiszen minden tor tartozéka a kedvelt sváb étel, a savanyú máj.'

Amikor elköszönünk a családtól, már külön az abálni való szalonna, a kocsonyá- nakvaló, az orjaleves-alap- anyag és gyűlik a kolbászKörtvélyesi László elégedetten ízleli a friss kolbászt.

hús. A nagymama a belet készíti elő, a rokon fiúk csontoznak.

Bánfalvi Sándorék a kocsiig kísérnek, s a fiatalasz- szony megjegyzi:

— Nagy munka, de nag7 öröm is egy disznótor. S a legjobb benne talán az, hogy ilyenkor összejön a család ...

★

Zsidó Ernőék szíves invitálása a budaörsi lakótelep egyik negyedik emeleti lakásából érkezett. Hogyan lehet disznót végni a panelházban? Természetesen sehogy. Vendéglátóink is barátaiknál, Dómján Sándoréknál, a budaörsi Semmelweis utcában hizlalnak sertést. Mindenki jól jár, hiszen Zsidó Ernő gépkocsivezető, és naponta hordja az üzemi konyháról az ételmaradékot, gyűjtik a száraz kenyeret, így viszonylag olcsón föl tudnak nevelni évente öt-öt hízót.

Ezen a szombaton ők is két malacot vágtak, amikor betoppantunk, Domjánék kis nyárikonyhájában éppen a negyvenkilónyi kolbászhúst fűszerezte ’ Bajkó István, a böllér. Mint aki nagyon haragszik, úgy csapta bele a töltő tartályába a húst, ám kiderül, bosszúságról szó sincs. Csupán így lehet elkerülni, hogy a massza között levegő maradjon, mert az köztudott, elronthatja a kolbászt.

— Egy kevés kolbászt eladunk ilyenkor, hogy a fűszer ára megtérüljön — mondja Zsidó Ernöné, miközben a hurkánakvaló belet ellenőrzi. — Sokat nem, mert nagy pusztítója a felnőtt fiam és a lányom is. A hús- . sál megtöltöm a mélyhűtő- I, szekrényt, így olcsóbb az étel.

Kicsit körülményes a tor, hiszen az orjaleves, a vasi paradicsommal készülő toros káposzta a lakótelepi konyhában fő, s a háziasszonyt többször is áthívja nővére és lányá ízesíteni, irányítani a műveleteket.

Bajkó István ugyan nem szakképzett hentes, de igen kapós böllér Budaörsön. Még ma is sokan hívják, bár sertést kevesebben tartanak.

— Tudja, mióta város lett Budaörs, sok a bizonytalanság az emberekben az állattartással kapcsolatban — mondják a háziak. — Itt, a Semmelweis utcában szinte minden portán van hízó, de csak addig, amíg valamelyik szomszéd szót nem emel miatta...

Móza Katalin—M. Nagy Péter

A reggeli asztalra Nagykőrösön is hagymás vér került (cím fölötti kép). Munkában az áporkai böllér. Hajas Sándor (cím melletti kép). Legjobb füstje a kemény bükkfaforgácsnak van, mondja Dómján Sándor Budaörsön.

A hóesésben Is ügyelni kell a fortyogó üstre. Az abalevet Ab- rahám Dezső kavargatja, mellette a házigazda fia, Zoli.

— Es az eddig, mondjuk ki őszintén, illegálisan otthon tartott konvertibilis valutát is. Hiszen 1988 egyik érdekessége a „külön utazási számla”. Amelyet minden magyar állampolgár nyithat március 31- ig, amint ez az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletében olvasható.

— Igen. Ha valakinek a megengedett 2000 forint értéken felül is van valutája — akár készpénz, tehát bankjegy vagy érme formájában, akár csekként —, akkor ezt a kijelölt pénzintézetekben korlátozás nélkül befizetheti úgy, hogy nyit egy „külön utazási számlát”. Az összeg 75 százaléka erre a számlára kerül, a 25 százalékot pedig az aznapi valutaárfolyam alapján forintban azonnal kifizetik, s ez akár egy hagyományos betétbe el is helyezhető.

— Ilyen szolgáltatást a külföldi fizetőeszközök értékesítésével és vásárlásával foglalkozó takarékpénztári fiókok is végeznek. Melyek ezek?

— Az országban összesen 205 OTP-fiók, Pest megyében pedig Gödöllőn, Cegléden, Vácott, Nagykőrösön, Nagykátán és Szentendrén lehet „külön utazási számlát” nyitni. Bárki felkeresheti ezeket a fiókokat, nemcsak helybeli vagy megyei lakos.

— Van-e már érdeklődés?

—- Többen inkább csak tájékozódnak. De azért jó néha- nyan nyitottak már számlát, főként nyugatnémet márkát, svájci frankot és osztrák schillinget helyeztek el. A legnagyobb összeget eddig a gödöllői fióknak fizetett be egy ügyfél, több mint 1500 nyugatnémet márkát, ami forintra átszámítva meghaladja a 40 ezret.

Szabadon választható

— A valutatulajdonosokat alighanem leginkább az izgatja, hogy a „külön utazási számla” nyitásakor elkérik a

Bontásra készen Bánfalviéknál a hízó.

Erről olvastam

Tartsanak engem gyermeknek

Irigykedve olvastam, hogy kedves szomszédunknál, Ausztriában életre hívták az első gyermekújságot, amely politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről szól. Szerkesztői arra törekszenek, hogy lehetőleg idegen szavak nélkül magyarázzák el a gyerekeknek és fiataloknak azokat az eseményeket, melyeket ők a televízió információs halandzsanyelvén nem érthetnek meg.

Lehet, hogy szellemi fejlődésem megrekedt a gyermekek szintjén, mert a televízió halandzsanyelvén közölt információkat képtelen vagyok fölfogni. A halandzsanyelvet viszont nem oktatják sehol. Évekkel ezelőtt igyekeztem fölkutatni ilyen nyelvtanfolyamot, buzgólkodásom azonban kudarcot vallott. A TIT-ben tanulhattam volna japánul, kínaiul, vietnamiul, arabul, perzsául. Akiktől érdeklődtem, csóválták a fejüket, ilyesmiről még csak nem is hallottak. Talán rosszul ejtem ki ama nyelv nevét, biztattak, részletezzem, mire gondolok, hátha úgy segíthetnek. Azt szeretném megérteni, amit a televízióban közölnek napról napra a hazai és a világpolitikai eseményekről, s állítólag ennek nyelve a halandzsa. Sajnos, nálunk ilyesmit nem oktatnak. Próbálkoztam magántanároknál, nyelvoktató közösségeknél. Sehol semmi. Ügy látszik, ezt az igényt sem a TIT-ben, sem a nyelvoktató munkaközösségekben még nem ismerték föl.

Mindegy, nem ez az egyetlen területe az életnek, amelynek mibenlétét sosem fogom megfejteni. Mi a zene? Mi a költészet? Mi a művészet egyáltalán? Megválaszolhatatlan kérdések. Legalábbis nekem. Sok művelt ember persze tudja a választ, magyarázataikat ugyanúgy nem értem meg, mint az információs halandzsát.

Itt volt az ideje példával bemutatni, mi érthetetlen a számomra. Előtte okvetlenül szólnom kell — ami talán bizonyítja, valóban megrekedtem a gyermeki szinten — olt- hatatlan kíváncsiságomról. Akár a gyermek, aki őrületbe kergeti a felnőtteket, én is csak azt hajtogatom, mint a papagáj: miért. Annyi különbséggel, hogy engem senki sem hallgat meg. A gyermek apjától, anyjától kérdezheti: miért van sötét, miért süt a nap, miért esik az eső, miért nőtt meg Zsuzsika néni hasa, miért kell annak a bácsinak köszönni, miért nincs nekünk színes televíziónk? Én nem kérdezhetek meg senkit. Aki a közelemben van, úgyszintén nem érti.

Azt mondja a képernyőről egy nagyon komoly férfiú: o felek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tekintették át. Ez a bevezető, gondoltam régebben, következhet a tárgyalás. Mit tekintettek át, mint vélekedtek arról, amit áttekintettek, milyen következtetésekre jutottak a másik nézetének megismerése után? A tárgyalás azonban elmaradt. A kifejtésre azóta sem kerítettek sort. Legföljebb bővítették a közlést: a felek áttekintették a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, s tárgyszerű légkörben rögzítették álláspontjukat.

Bizonyos fejlődési készség azért nálam is kimutatható. Ma már tudok arról, hogy akadnak személyek, akik értik ezt a nyelvet. Kommentárjaikban olykor-olykor beavatnak. Ügy szokták kezdeni: a diplomácia nyelvéről magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy. Szóval nem halandzsa, hanem diplomáciai nyelv. A TIT-ben ezt sem oktatják.

Kudarcainkra magyarázatokat gyártunk. Nekem kapóra jött néhány hete egyik olvasmányom. A világhírű, magyar származású képzőművész mondata: Cezanne írta egyszer a fiának: most, végre most kezdem megérteni a művészetet! — és néhány nap múlva meghalt. Inkább ne értsem még meg.

De ez az osztrák gyermekújság ismét bogarat ültetett a fülembe.

Kör Pál