Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

Az állatállományról A Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi cso­portja, az NDJS. Kulturális és Tájékoztató.Központja és a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága szervezésében nagy ér­deklődésre számot tartó elő­adást rendez. Témája: az ál­latállomány hozamának növe­lési lehetőségei az NDK-ban, dr. Edgar Ludwig, az agrár- tudományok doktora érteke­zik, aki az oélsnitzi Paul Schelc mgtsz és az ottani kooperációs tanács elnöke. A január 25-én, hétfőn dél­után 3 órakor tartandó elő­adásra az MTESZ-szekházban kerül sor. "A: nagyüzemek szakemberei mellett várjak a háztájiban állatokat tartó gazdák részvételét is, hiszen az NDK-beli állattenyésztés a világ élvonalába tartozik. ŐRÖSI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM 1988. JANUAR 23., SZOMBAT Kertbarátker Január 25-én lesz a folyta­tása a B. Tóth Ferenc kert­barátkor legutóbbi találkozó­ján kezdődött előadássorozat­nak a korai zöldségfélék ter­mesztéséről. Ismét Kása Ist­ván agrármérnök hozza a mondanivalót, ezúttal a pri­mőr paradicsom neveléséről lesz szó a gyakorló kertész szemszögéből. A program 18 órakor kezdő­dik a művelődési központban. Sportműsor Kézilabda. Petőfi iskolai és Toldi tornacsarnok, 9 órától: úttörő fiú Petőfi Kupa villám­torna (Abonyi Somogyi isk., Keceli Nevelési Központ, Kecskeméti Rákóczi isk., Lajos- mizsei isk., Öcsai isk., Új­kígyós} isk.. Ferencvárosi TC és Nk. Petőfi isk. csapataival). Kosárlabda. Kecskémét: Nk. Kgy. Kinizsi—Kiskunfélegy­házi Vasas és Nk. Kgy. Kini­zsi—KSC Lánchíd utcai isk., úttörő leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Tápiószele: meg­hívásos ifjúsági Kohász Kupa teremtorna. Átrendeződés a kiegészítő tevékenységekben Megszakad a lánc a piacon? Kissé viszolyogva, de tuda­tában annak, hogy nincs más alternatíva gazdálkodásunk felemeléséhez, mint a struk­turális átalakítás, beletörő­déssel ízlelgetjük az olyan fo­galmakat, mint szanálás, munkaerő-átcsoportosítás, el­bocsátás. Miután csak hozzá­vetőleges ismereteim vannak arról, hány munkahelyet s azon belül mennyi embert érint drasztikusan a kibonta­kozás szele, úgy számok nél­kül maradjunk annyiban, az alapellátás legfontosabb terü­leteit leszámítva, most már minden gazdaságtalanul rrúí- ködő gazdasági egység fölött ott lóg Damoklész kardja. Stabil helyzet Nagy szerencse — s ez az ésszerűen óvatos reformpoli­tika érdeme, amit pedig en­nek dacára is hirtelenséggel vádolnak sokan —, hogy ez a jelképes kard azért nem zu­han le úgy váratlanul, esélyt ad a túlélésre házon belül végrehajtott szerkezetátalakí­tás árán. Jóllehet az egyes ember szempontjából a lé­nyeg ugyanaz marad, mert esetenként további életét ha­Telefonhálózat t Készül a kiviteli terv Felgyorsultak a-z esemé­nyek a város telefonellátásá­nak javítását célzó intézke­désekkel kapcsolatban. A na­pokban a tanács végrehajtó bizottsága már tárgyalt egy ezzel kapcsolatos előterjesz­tést, s a hó végi tanácsülés dönt majd a stratégiában. A tanulmánytervek ...már t avaly elkészültek, a kiviteli tervek az első fél esztendő termékei lesznek.......... N ézzük a telefonhálózat építésének szempontjait. Körülbelül nyolcszáz új ál­lomás bekötésére van lehető­ség; az építés lakossági pénz­ből valósítható meg. Fontos arra is ügyelni, hogy megfé- lelő legyen a szervezés, s ez­zel arányosan oldják meg a fejlesztést. Ha a lakosság ál­tal befizetendő összeg jelen­tősen meghaladja a 12 ezer forintot, a posta eltekint a 12 ezer feletti összeg befizetésé­től. Azt is érdemes megjegyez­ni, hogy az új adótörvények szerint a befizetett összeg 30 százaléka levonható a szemé­lyi jövedelemadóból. Végül, ha a magánosoknak lényege­sen nagyobb a befizetésük, ugyanez várható el a közüle- tektől is. A tanács elé egy több szer­vezési variánst tartalmazó terv kerül majd. Arról van szó, csak lakossági önerő, ez különböző megoldásokkal, vagy tanácsi pénz, s az előző­nél alacsonyabb lakossági hozzájárulás képezi a beruhá­zás pénzügyi alapját. Fogsorról panorámakép A Transzformátor és He­gesztőgépgyártó Leányválla­latnál pár éve került a ter­méklistára a Panodent nevű fogászati röntgengép. Annyira bevált, hogy a külországokba is exportálják, a vélemény pedig mindenütt ugyanaz ró­la: praktikus, jól hasznosítha­tó szerkezet. A készülék a teljes fogsor­ról készít úgynevezett pano­rámái elvételt,. így jól segíti a szájsebészeket a diagnózis megállapításakor. Főként az iskolai fogászatokon használ­ják, a gyerekek fejlődésben levő fogairól rendszeresen gyors kontrollt lehet készíte­ni. de a plasztikai műtétek és a koponya röntgenfelvételénél is kiváló szolgálatot tesz. Képünkön Pozsár Ferenc csoportvezető a gép sugárki­léptető blend éj ét szereli. (Varga Irén felvétele) tározhatja meg egy-egy ide-1 vonatkozó döntés. Éppen a humán szempon­tok miatt sokkal nagyobb fe­lelősséget kell vállalnia a mun­kahelyi vezetésnek, amikor be­avatkozásra szánja magát. Talán ezért is tapasztalható sok helyütt a határozatlan­ság, a konkrét döntésektől való tartózkodás, esetenként félelem is. Tulajdonképpen érthető ez a reagálás, hiszen az új rendelkezések, szabá­lyok által kiváltandó gazda­sági mozgások bizonytalanná tettek minden lépést, mert amíg azok összefüggéseit, kö­vetkezményeit nem látni, képtelenség megalapozott in­tézkedéseket hozni bármiben is. Tervek persze vannak, de éppen a fent említettek miatt e pillanatban még kevésről tudni, beillenek-e a homá­lyos képbe, legfeljebb főbb vonulataiban tapintható ki a gazdasági szerkezet átalakítá­sának iránya, már persze ahol erre szükség van. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységében az utóbbi évek, évtizedek alatt végbement szakosodás, s a nagyüzemi keretek közt gaz­daságtalan tevékenységek ..le­adása” után viszonylag stabil helyzet alakult, ki, ami nem késztet a 'gázdálkodási > mód alapvető megreformálásába. Más a helj'zet a kiegészítő te­vékenységek esetében. Az Arany János Termelőszövet­kezet az alaptevékenységhez nem kapcsolódó ipari ágaza­tait, részlegeit is a szélsősé­gesség jellemzi az eredmé­nyességet tekintve. Vannak munkahelyek, ami­ket fel kell számolni, ezek közül elsőként a Divatcikk Gt-t érte utol a végzet. Az itt dolgozók, bár kaptak aján­latot más munkakör betölté­sére a szövetkezeten belül, el­hagyták a gazdaságot. Ezzel egy időben kilenc vezetői ál­lást — közülük öt betöltött volt — szüntettek meg. S ez csak a kezdet. A várható változásokról Sz. Tóth Lászlót, a szövetke­zet elnökét kérdeztük. — Az említett tényeken túl, egyelőre még nem lá­tom időszerűnek a további intézkedésekről részletesen szólni, mert áz az igazság, mi sem látjuk pontosan, milyen mérvű számbeli bővítésre, il­letve csökkentésekre kerül sor egyes helyeken. A most életbe lépett bértömeg-szabá­lyozás keretei közt nagyon precíz létszámelosztást kell végrehajtani a szövetkezeten belül... Alapanyaghiány — A fő kérdés tehát az, konkrét helyen hol van ez az optimum... — Így van, csakhogy ná­lunk is az a gond, mint alighanem a legtöbb gazdál­kodóegységnél, hogy a sza­bályozóknak a különböző te­vékenységekre gyakorolt ki­hatásait még nem látjuk előre tisztán. Sajnos sok a negatív elem, különösen az új anyagárak érintik érzéke­nyen a szövetkezet ipari ága­zatait. Nem tudni még, hogy a kész- és félkész termékeket a rájuk ruházott árnövek­ményekkel elfogadjá-e a piac. Bizonyos, hogy az árváltozá­si folyamatokban valahol meg-megszakad a lánc, szá­mítani kell a partnerkapcso­latok átrendeződésére. — Gondolom, <j sok bizony­talansági tényező ellenére is azért legalább a fejlesztés irányát érzékelni lehet. — Nos, komolyabb beruhá­zás, fejlesztés nemigen jöhet szóba, legfeljebb az amorti­zációs költségek fedezésére futja a szövetkezet pénzéből. Az említett súlyponti, pon­tosabban aránybeli átrende­zéssel tudunk módosítani pél­dául a bútor- és kazángyár tás javára. Csakhogy a fa iparban máris jelentkeznek a gondok, félő, hogy a 20—30 százalékos áremelkedését sok helyütt nem lehet áthárítani a vevőkre. Ugyanakkor az alapanyaghiány is problémát okoz újabban. Szakcsoport-rendszer — A kistermelés integrálá­sának vannak-e még a szö­vetkezet szempontjából ki­használható ■ előnyei? — Igen, szándékunk az, hogy a háztáji kistermelés több részterületét összefogjuk. Szervezetileg a szakcsoport­rendszer látszik erre legal­kalmasabbnak. Ide kapcsolha­tó a kereskedelmi tevékeny­ség is, amely magában foglal­hatja akár a friss termé­nyek exportját is. Nem mon­dom, ez még elég távoli le­hetőség, előbb a kivitel ter­mesztési feltételeit kell meg­teremteni. Véleményem sze­rint a konzervgyárral — lé­vén kiforrott kereskedelmi kapcsolata —i közös integráció keretében idővel ez is meg­valósítható. My. J. mm Mozi A nagyteremben: Szerelem második vérig. Színes, ma­gyar film. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: Álmo­dik az állatkert. Színes, ma­gyar természetfilm, fél 4-kor. Csók, anyu! Színes, magyar film, fél 6-kor. VASÄRNAP A nagyteremben: Szerelem második vérig. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióterem­ben : Álmodik az állatkert, fél 4-kor. Csók, anyu! Fél 6-kor. Számjegyekkel vezérük Fehér Dénes szakoktató diákkorában aligha gondolta, hogy nemsokára bonyolult működésű elektronikus fémmegmunkáló gépek kezelését fogja tanítani a szakemberjelölíeknek. A gép­gyártó szövetkezetben is megtalálni már a szerszámgépek mo­dern képviselőit. A képen látható CNC eszterga például szám­jegyvezérléssel végzi el az alapműveleteket. Fehér Dénes ép­pen a programozás menetet ismerteti tanítványaival, akik­nek pár év múlva már az efféle csodamasina sem lesz újdon­ság. (Varga Irén felvétele) Megbízások az első félévbe!) Versenyeznek az építők? Az enyhe időjárásnak kö­szönhetően az év első felére tervezett épületfelújítások színhelyein jókora előnyre tettek szert a városgazdálko­dási vállalat építői. Még a külső munkálatokat sem kel­lett leállítaniuk a tél kellős közepén, ez igazán szokatlan. iiiii Javában dolgoznak a kő­művesek a Budapest Bank Rt. Encsi utcai épületének felújí­tásán, a gimnáziumnál lévő hátralékukat — a belső trak­tus falainak, a tornaterem­nek és a kerítésnek a reno­válását —, így augusztus he­lyett, előreláthatólag már az év közepére teljesíteni tud­ják. Zavartalanul haladnak a Jósika utcai 4 lgkáspf; égülpt. felújításával is, ezenkíyu,! a Jókai utca 19. szám alatti bérlemény is a VGV felvonu­lási területe. Jóllehet ezt már tavaly át kellett volna adniuk, az itt lakók elhelyezésekor merültek fel kezdetben aka­dályok, ami miatt elhúzódott ez a munka. A tejüzemben vállalt épü­letszerkezeti felújítást említ- hetjk még a félévre szóló fel­adatok között, bár a lista ak­kor lenne teljes, ha a több apróbb-nagyobb megbízások­ról is említést tennénk. Ha összehasonlítjuk a ta­valyi és a még korábbi évek­re kiszabott feladatokat az idei konkrét és várható válla­lásokkal, látnunk kell, hogy válogatni a városban adódó munkák között a VGV-nek is egyre kevésbé áll módjában. Legelőször itt venni észre, hogy a városnak is egyre vé­konyodnak a pénzforrásai, ennek következtében megbí­zásai is, s ezt valamiképpen kompenzálni kell. A vállalatnál mostanában komoly terveket szőnek arról, hogy a szabad kapacitásokat a lakosság magánerős épít­kezéseinél „vetik be”. Még­hozzá igen széles skálán sze­retnék ezt megvalósítani, egv konyhaajtó behelyezésétől, akár a, „kulcsrakész” családi ház megépítéséig. Mindezt kí­vánságra olyan szolgáltatások­kal is kiegészítik, mint .az anyagbeszerzés vagy akár az ilyenkor esedékes adózási ügyek elintézése. ti::: Persze azt a vállalatnál is tudják, Hogy á IákoSsági szolgáltatások imigyen való kiszélesítése csak aWcor kép­zelhető el, ha az itteni mes­terek bebizonyítják, hogy ol­csóbb és ugyanakkor jobb munkát tudnak végezni,- mint más cégek dolgozói vagy a kisiparosok. A versenyben ez csak ter­mészetes ... —ay Kiállítás Kiállítás nyílt az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében: a nagykőrösi alkotóház tavalyi vendégei­nek alkotásaiból rendezték ezt meg. Hétfő kivételével február 7-ig tekinthető meg, naponta 10—18 óráig. Nagy vállalkozás Emlék a homok hőseinek A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a közelmúltban ha­talmas vállalkozásáról adott számot, amikor megjelentette a Magyar agrártörténeti élet­rajzok című monográfia első kötetét, A-tól H-ig. A 79 ív terjedelmű mű szerkesztői dr. Für Lajos és dr. Pintér Já­nos, az életrajzokat 29 szerző készítette, többnyire 4-4 lap terjedelemben. Több mint 600 személyt mutat be három kö­tet, megközelítően arányos megoszlásban, a mostani kötet­ben 202 pályakép található, a tudományosság és az ismeret- terjesztés szempontjainak együttes érvényesítésével. A nagy terjedelem, bár ijesztheti az olvasót, de az olvasmányos nyelv feloldja a tartózkodást, amit mostaná­ban nem szeretnek dicsérni, mondván a „nagyon tudo­mányos munka" lábjegyzetek­ből és érthetetlen nyelvfica- mos körmondatokból áll. Ez erre a műre egyáltalán nem érvényes,- csak azt kívánhat­juk a patinás múzeum munka­társainak, mielőbb jelenhesse­nek meg a további kötetek is. Kis tájunk vonatkozásában néhány névre érdemes a fi­gyelmet felhívni, így Csókás József, Geszthelyi Nagy László, Hankovszky Zsigmond, Érkövy Ploetz Adolf (a közelmúltban írtunk róla a Ceglédi Hírlap- I n), Boros Ádám alakjára. Sajnos azonban terjedelmi okok miatt Inárcsi Farkas László nem található meg benne. Csókás és Érkövy a Duna— Tisza közi táj arculatának mai képét gondolataival és tettei­vel nagyban befolyásolta. Csó­kás József egyébként Cegléden halt meg. 1905. november ^)- án a vasútállomáson szív­roham végzett vele. Hankovsz­ky rózsabarackja Nagykőrö­sön, Cegléden is ismert, mint a Duna—Tisza közén. Geszt­helyi viszont emléket állított a homok hőseinek, így Csókás József, B. Tóth Ferenc, Ma- thiász János és Unghváry László munkásságának. Cegléden csak bizonyos kor­osztályú, kutatásban jártas személyek ismerhetik Boros Ádámot. Hosszú ideig Tápió- szelén működött az Agrobota- nikai Kutatóintézetben, egé­szen pontosan 1957-től 1973­ig, haláláig. Neve a mohák kutatása terén világviszony­latban fogalommá vált, :noha a botanika más területén is dolgozott. 1957-ben Magyar- ország mohaföldrajza című művével a biológiai tudo­mányok doktora címet kapta meg. Néha megfordult városunk­ban, és nagyszerű fotón őrizte meg alakját Tóth István fotó­művész. Természetesen a kötet „nem bírta el” a részleteket. Boros Ádámról őrzök egy érdekes anekdotát, amelyhez tudni kell, hogy nagy, hófehér sza- kállat viselt. Nos, Boros Ádám valahol Túrán vagy Valkón, esetleg Gaipamácsán létrájáról szívesen mászott a nádtetős házak tetejére, természetesen a mohák miatt. Azon a na­pon, húsvéthétfő lévén, a templom melletti ház tetejé­ről lépett át a létrára, s a templomos asszonyok szétvit­ték a hírt. látták Szent Pé­tert. amint lejött az égből! Ádám bácsi nagy derűvel mesélt erről maga is. számom­ra ilyen történetekkel is, azok felidézésével válik igazán széppé és hasznossá, tárgy­szerűvé a jól szerkesztett monográfia. Surányi Dezső ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom