Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA '»•atw&T.ra- ---------------------------------------------------------- --------- ■■ ■ ■ --- . ­X XXII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM 1988. JANUÁR 23.. SZOMBAT Sikeres a számítógépprogramjuk Hasznosítják a melléktermékeket Kiterjesztik a bedolgozói rendszert A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat Kossuth Ferenc utcai központjának lapostetős épü­lete korábban beázott. Megoldásként a történelmi városmagba illeszkedő magastető építéséről határoztak a szakemberek, melyet beépítve hasznosítani tudnak. A kivitelező — alvállal­kozók bevonásával — a vállalat építőrészlege. (Apáti-,Tóth Sándor felvétele) A valóság vonzásában Fennmaradnak a gyerekmondókák Szerencsére élnek köztünk száz évre termett emberek, akik még hajlott korukban is tele vannak a munka értelmé­be vetett hittel, hivatástudattal, a szolgálat szakadatlan foly­tatásának kényszerével. Általában csendesek, nem hajszolnak valós vagy vélt érdemekért elismeréseket, hitük, emberségük, legjobb tudásuk szerint teszik a dolgukat — másokért. Ilyen ember Hídvégi Lajos tanár úr, akit nagy tisztelet övez, mint mutatja a többi között a Cegléd Városért emlékplakett is, melynek birtokosa. A harmadik évet zárta a két gazdasági egységből összevont Tömegtakarmány és Gépjaví­tó Gazdasági Társaság, amely­nek vezetője, Tőzsér János, a napokban számolt be a társa­sági ülésen az 1987. évi tevé­kenységükről. A lucerna vetésterülete az évek során nem változott. Ennek közvetett oka a gazda­ságtalan szárítóberendezések leállítása. Kísérletek történtek új tartósítótechnológia beve­zetésére. Ám ezt a technikai háttér hiányában nem min­den szövetkezet tudta alkal­mazni. Alapvető baj, hogy a betakarító gépek tnagy levél- pergé&i veszteséggel dolgoz­nak, ami kedvezőtlenül befo­lyásolja a takarmányozás ha­tékonyságát. Szerény a fajta- választék és a vetőmag minő­sége sem garantált. Három taggazdaságukban működik szárítóüzem, ezekben nyáron gabonát, ősszel napraforgót szárítanak,. Víz és szél ellen A rét-legelő terület a ko­rábbi időszakhoz viszonyítva 800 hektárral növekedett. A gyep-gabona váltóprogram nem vált be. Ugyanis a feltört részeken gazdaságtalanul le­hetett gabonát termelni. Az arra alkalmas jobb talajokon pedig nem telepítettek újra gyepet. Elhanyagolják a legel­tetéseket. Hiányos a tápanyag­visszapótlás. A gyepápoiás csupán a kaszálásra korláto­zódik. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a melléktermé­kek. hasznosításának. A beta­karítás és tartósítás színvona­lát kívánják növelni. Kétéves tapasztalatuk van a kis teljesítményű számítógé­pek magas színvonalú hasz­Mint arról már lapunk ha­sábjain beszámoltunk, a kór­ház szülészeti és nőgyógyászati osztálya új kezdeményezésre gondolt. Nevezetesen a terhe­sek szülésre való felkészítésé­re. Az elképzelések végleges formája kialakult. Ezek sze­rint az első turnus január 18- án, hétfő 'délután 5 órakor a Rákóczi úti rendelőintézetben vett részt a foglalkozáson. Várják a tizenhatodik és hu­szonnegyedik terhességi hét közötti kismamák jelentkezé­sét. akiket a férjek is elkísér­hetnek. A program három részből áll majd. Lesz videofilm-vetí­tés, előadások és terhestorna. Bár az utóbbi jelentőségét ko­rábban megismerhetik a résztvevők, de konkrét torná­ra csupán március 1-jétől ke­rülhet sor a rendelőintézet tornatermének átadásával. A kismamákat a védőnők „szervezik be”. Kialakult az egyes előadások témája. Egye­bek mellett szó lesz a normál terhesség alatt végbemenő élettani változásokról, az élet­módról. táplálkozásról, öltöz­ködésről, tisztálkodóról. Szól­nak a kóros terhességről, illet­ve annak tüneteiről, amellyel orvoshoz kell fordulni, mi­után észlelték. De a terhesség alatti károsító tényezőkről is hallanak a leendő anyukák. Külön foglalkoznak azzal, ná'latában. Főleg a termelést előkészítő döntéseknél értek el sikereket. Sajnos a takar­mánygazdálkodási és optima­lizálási programjuk iránt nem volt megfelelő érdeklődés. Az agronómiái csoport végzi a rézsűképzési, állagvédelmi, fü­vesítés! munkákat az M5-ös autópályánál. Új megrendelek A legnagyobb gond az igen rossz talajviszonyok. Az autó­pálya néhány szakaszán ho­moktalaj van. amit a víz és szél könnyen mozgat. A Szili­kátipari Kutató Intézettel kö­zösen találtak egy olyan anya­got, amellyel a talajfelszínt rögzíteni lehet, s ezzel már jó eredményeket értek el. Elvé­gezték a ferihegyi gyorsfor- galmú út és a Kelenföldi pá­lyaudvar füvesítését. Munká­jukat rendszerint a technikai felszereltségük hiánya nehe­zítette. A gépszerelő részleg kapa­citása egész évben le volt köt­ve. A szovjet partnertől rend­szeresen nem kapták meg az általa gyártott és forgalmazott gépekhez az alkatrészt, ezért azokat csak utánjárással tud­ták beszerezni. Az alapanyag- és alkatrészárak növekedése miatt a megrendelőik több­nyire csupán a legszüksége­sebb javításokat kérték. így a kisebb nyereséget hozó felada­tok elvégzését is vállalták. A közúti gépjárművek ja­vítására nagy volt az igény — új megrendelők jelentkez-tek. Nemcsak az IFA tehergépko­csik, de más típusok felújítá­sára, szervizelésére és vizs­gáztatására is vállalkoztak. Asztalosaik a már hagyomá­nyossá vált lakókocsigyártás és -felújítás mellett cirkuszi berendezések készítésével is hogy valójában miként törté­nik a szülés, milyen szakaszai vannak, melyek a kismamák gyakorlati teendői. Ugyanak­kor megismerkedhetnek a szü­lőszobával — videofilmről, mert így elkerülhető a fertő­zés lehetősége. A gyermekgyó­gyászok az újszülött fogadásá­ról, a szoptatás jelentőségéről beszélnek. Végül a kórház jo­gászától a terhesek megtud­hatják, hogy milyen jogaik vannak. Az összejöveteleket kéthe­tente tartják és nyolc hét múl­va kezd az újabb turnus. Az osztály célja az. hogy eloszlas­sa a szüléshez kapcsolódó fé­lelmet. A gyakorlatok elsajátí­tásától pedig azt remélik, hogy kevesebb fájdalommal hozzák világra a kismamák a gyerme­küket, illetve azok alkalmazá­sával optimálisatobá tehetik a kis jövevény oxigénellátását. Az érdeklődő férjek viszont talán jobban átérzik így a gyermekvárásnak nemcsak az örömét, de a gondját is. S fel­tehetően megértőbbek lesznek és többet segítenek a terhes feleségüknek. Nagyon érdekes videofilme­ket mutatnak be, amelyek minden bizonnyal az újdonság erejével hatnak. Az osztály várja a lakosság visszajelzé­seit, hogy ez a kezdeményezés minél sikeresebb lehessen. foglalkoztak. Ebben az esz­tendőben feltehetően egyéb faipari termékek gyártására is sor kerülhet. A lakatos- és forgácsoló­műhely részére egyedi dara­bok, vasszerkezetek és alkat­részek előállítása jelentette a fő profilt. Legfontosabb part­nereiké Lenin Kohászati Mű­vek és a Jászberényi Aprító­gépgyár. A partnereknél levő termelési bizonytalanság — e termékek háttéripar jelle­gűek — a gt-nel is éreztette a hatását. Előfordult, hogy a munka teljesen bizonytalan volt, máskor túlórát kellett elrendelni. A legégetőbb gond az elavult gépek és egyes for­gácsológép-típusok hiánya. A bedolgozói rendszer az eddigiekben beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Tevé­kenységükkel szélesedett a termékskála. További bővítés­sel egy teljesen önálló ágazat kialakítását tervezik. A hő- és kerámiatechnoló­giai csoportot az utóbbi évek döcögő termelése és bizonyta­lan eredményessége miatt de­cember végén megszüntették. A budapesti bérlemények fel­mondásával egy időben intéz­kedtek az, ott. dolgozók elher lyezéséről. Ütemes átadások A kereskedelmi tevékenysé­güket mintegy 465 tonna — áthúzódó tétel — szárítmány kiszállításával kezdték. Az Ag- rimpexnek 4300 tonna lucer- naszárítmányt és 500 tonna kukoricapelletet ajánlottak fel 1987-ben. Am a kedvezőt­len piaci helyzet és a kifogá­solható minőség miatt ezek nem kerültek értékesítésre. A vetőmag-forgalmazásuk 40 ton­na volt. Az alkatrészekből az igényeket nem minden eset­ben tudták kielégíteni. Pénzgazdálkodásuké t segí­tette, hogy a gépjavító részleg ütemesebben adta át a mun­káit, és nem mindig hónap vé­gére torlódott a számlázás. Ezért az árbevételeket folya­matosabban realizálták. Egyet­len esetben sem volt fizető- képtelen az egység, minden fizetési kötelezettségét saját pénzeszközből finanszírozta. A 70 millió 450 ezer forintos ár­bevételi tervüket 89 millió 182 ezer forintra, míg a nyereség- tervüket 121,2 százalékra tel­A/l egyek a buszhoz és per- cenként az órámra né­zek, jaj, le ne maradjak. Gyalogátkelőhelyen török at. egy autós dühödten dudál rám, látom. siet. az útjában vagyok. Igazoltat a rendőr, mar előre félek, hogy nem fog köszönni, erre én majd szólok valami helykét, amire ő is beidegesedik és jól meg­büntet engem. A hivatalba készülök men­ni, irtózom attól, hogy nem fogadónapon állítok be, a hi­vatalnok majd éppen egy szé­ken fog állni, és úgy veti oda a „hétfőn, uram, hétfőn”-t, hogy rám se néz. Vezető hi­vatalnokhoz is megyek, aki el­magyarázza nekem, hogy mi­lyen szép az élet Eldorádó- ban, higgyem már el. Vendéglőben ülök, és erő­sen aggódom, hogy majd mekkora lesz a rántott hús, s félek attól, hogy a kenyeret is hozzászámolják az ételhez, Cegléd közszeretetnek ör­vendő idős helytörténeti ku­tatója a közelmúltban az or­szágos néprajzi és nyelvjá­rási gyűjtőpályázaton ered­ményes munkájáért országos második díjban részesült. Nem szokványos témával és teljesítménnyel vívta ki a szakemberek elismerését. Egyedem-begyedem, tüttücske címmel százhetvenkilenc olyan kiolvasó mondókát gyűjtött és rendezett tudományos alapel­vek szerint, amit játékaik so­rán valaha a ceglédi gyerekek mondogattak. A tanár űr az ötvenes évek végén a Táncsics iskolában tanítványai bevonásával kezd­te a még fellelhető emléke­ket összegyűjtögetni. Kis se­gítőtársai általában a nagy­szülőktől, szomszédoktól ju­tottak a közszájon formált rigmusokhoz, amelyeket mind­addig soha senki papírra nem vetett, tehát kis híján az örök feledés homályába vesztek. Mennyivel szegényebb lenne a néprajzkutatás nélkülük! Ez a történelmi lélekjelenlét már önmagában is dicséretes. A. munka méltatáshoz áll­jon itt néhány mondat Nagy Ilonától, az MTA néprajzi kutatócsoport tudományos munkatársától: „Azon túl, hogy igen értékes anyag bir­tokába jutott, meg szeretném említeni. hogy különösen megkapó a soraiból és egész munkájából áradó, tiszteletet parancsoló szolgálni akarás, nemes elkötelezettség . .. Szin­te felesleges még azt is meg­említeni, hogy a gyűjtemény értéke, mint minden költészeti forrásanyagé, amely eddig fel nem tárt forrást is. felbuzog- tat, igen-igen magas... Ja­vaslom. egyúttal azt is, hogy kerüljön vissza a gyermekek kezébe, lehetőleg nagy pél­dányszámú, népszerű kiadás­ban.” Jóllehet Hídvégi Lajost és szabályszerűen kiver a hi­deg arra a gondolatra, hogy a burgonyát már aznap má­sodszor melegítik. Az is dühít, hogy belépésemkor a vigyor már nem nekem szól, hanem a zsebemnek. Még jó. hogy nem átlátszó, akkor nem vi­gyorognának olyan elszánt­sággal. Vizsgán ülök, velem szem­ben a tanár., arca sápadt, mindketten drukkolunk. Ö azon, fejezném már be, én azon, hátha megunt engem és elküld végre. Éhes is va­gyok. nemigen tudok lelke­sedni a relatív szótövekért. Kinn hozzám hasonló népek drukkolnak, kerülnének már sorra, elmegy a •vonatuk. nem kell bemutatnunk olva­sóinknak, hiszen helytörténeti írásai szép számmal jelentek meg a Ceglédi Hírlap hasáb­jain — s remélhetően számít­hatunk igényes tollal, olvas­mányosan megírt közlemé­nyeire a jövőben is —, most mégis szerény kísérletet te­szünk eddigi tevékenysége felvázolására. — Született újságíró va­gyok, kezdettől az akartam lenni — hangzott a bizalmas vallomás. — Diákújságban je­lentek meg az első zsengéim. Tanáraim mondták; vétkez­nék, ha nem kamatoztatnám ezt a képességemet. Vonzal­mam volt — és maradt — a valósághoz. Mindig a realitá­sokat írtam. Ha megláttam egy szobrot, felébredt ben­nem a kíváncsiság. így írtam meg például a fővárosban a Kossuth téren álló Rákóczi- szobor történetét. A cikk az Amerikai Egyesült Államok egyik magyar nyelvű lapjá­ban jelent meg 1934-ben, aho­vá tudósítóként dolgoztam hat éven át. Egy dollárt fizettek cikkenként. Az első honorá­riumdollárt máig őrzöm. — Akkoriban nem volt biz­tos egzisztencia az újságírás. A tanítás mellett maradtam, és csak szabadidőmben pub­likáltam. A stílusom azóta sem változott. A történelem, a néprajz, a képzőművészet azért érdekel, mert született újságíró vagyok, aki nem há­ríthat el egyetlen témát sem. Ebből fakad a sokoldalúsá­gom. Cikkeim ellenőrizhetők, hamisságok nincsenek ben­nük. A legnagyobb elismerés az volt, amikor a kollégák azt mondták, egy-egy hely- történeti írásomat tanítani le­hetne az iskolában, A háborúból hazatérve 1953-ig a szabadművelődésben dolgozott. Mint megyei mű­vészeti előadó kiállításokat, színházi tájelőadásokat, mű­in is a vonatra gondolok, amikor barátommal sétálok. Az órámra nem merek nézni, mert sértő lenne. Csak azt tudom, hogy ha nem ülök fel a tíz perc múlva induló gyorsra, hajnal lesz, mire ha­zaérek. A kérdés jogos: mi­féle barátság az, ami holmi vonatokon áll vagy bukik? A válasz: az egy olyan barátság, amiben rendszerint egybeáll a gyomrom, mert az idióta ro­hanástól nem tudok figyelni sem József Attilára, sem más gondjaira. Semmire. Értesülésem szerint minden negyedik kórházi ágyon olyan beteg fekszik, akinek neurotikus panaszai vannak. K. vészeti összejövetelket szerve­zett. Festőkkel, szobrászokkal ismerkedett meg, művésztelep létrehozásán munkálkodott. — Kezdő tanyai tanító ko­romban Aíóra Ferenc személyi varázsa alatt, az ő ösztönzésére mélyültem el a régészetben és a történelemkutatásban. A honfoglalás kora végigkísért egész munkám során. Erről ötkötetes munkát terveztem. Ebből egy — a Pusztabokro'z — már megjelent, a második nyomdára vár, s remélhetőleg sorra a kerül a többi is. Az eddig megjelent öt önálló kötete csupán a jéghegy csú­csa. Az első Török Jánosról, a másik a vidék vendéglátá­sáról szól, a Ceglédi históriák, a Regélő falvak és a Puszta­bokrok széles körben olva­sottak, tekintélyes példány - számban jelentek mpg. 1965-től 1987-ig tizennégy pályázaton szerepelt kima­gasló sikerrel. Az >élő negy­vennyolc országos 3. díjat hozott, a Vöröskatonák emlé­keznek megyei másodikat. A ceglédi bor történetét is a megye honorálta. A ceglédi lakodalom szintén megyei el­ismerésben részesült. A Ceg­léd helyneveit felsorakoztató Pusztabokrok méltán lett or­szágos első. Telek, ház, kamra címmel néprajzi feldolgozást készített. Cegléd hiedelemvilága orszá­gos második lelt a mindig erős mezőnyben. Megírta egy agrárproletár földbérlő szö­vetkezet történetét, s levéltá­ri első díj lett a jutalma. Az országos lista élén szerepelt A ceglédi járás helynevei. Feldolgozta a Táncsics iskola . történetét, a monori járás helyneveit, írt Földváry Ká­rolyról. Megjutalmazták Ceg­léd katonai történetének fel­dolgozásáért. S íme most a gyermekmondókák hallatlan sikere. Mondhatnánk, hogy arany- nyá válik a kezében, amit megérint. Csakhogy nem a szerencse szeszélye, mint sok­kal inkább a kutató tudós el­mélyülése, á választott témá­ban való jártassága, tiszta gondolatmenete és élvezetes stílusa teszi az idő rostáján fennmaradó értékké Hídvégi Lajos munkáit. Boldogok lehetnénk, ha lát­nánk, hogy vannak követői. Elismerést, tiszteletet ugyan kap, de megértésre aligha számíthat. Ugyan kinek im­ponálna ma a tanár úr életé­nek ez a majd öt évizede, amely alatt szerény pedagó­gusfizetésből tanítónő felesé­gével öt gyermeket nevelt fe) becsülettel. Hídvégi Lajos számvetésé­ben nincs tartozik és követel rovat. A ládafiában temérdek jegyzetköteg lapul még. Most a Ceglédi lexikon egyik feje­zetén dolgozik, és tele van tervekkel. Sok írása fogja még kikövetelni magának a nyomdai megjelenést. Remél­jük, hogy inkább előbb, mini utóbb. Adassák meg neki az a fenn emlegetett száz év a mostani teremtő erőben! Tamasi Tamás ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A félelem leküzdhető Felkészítik a kismamákat j es ítélték. F. F. Idegen szavak szótára Hedonizmus légre megszűnnek a beázások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom