Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
— Névtelen kiképzettek A gyanútlan polgár úgy véli, ha már pénzéből — adógarasaiból — létrehozták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal országos szervezetét, aprócska közvagy magánérdeklődéseit az erre a célra kiképzett, művelt emberfők nyájas szavakkal elégítik ki, rendkívül udvariasan, hiszen náluk jobban ki ismerné széles e hazában az új, a magánszemélyekre vonatkozó. önbevallásos adózás rejtelmeit? Ilyen, gyanútlan, jó szándékú ember a hírlapíró is. Rövid cikkecskéhez kell egyetlen felvilágosítás, mellesleg a cikkecske közérdekű, mit közérdekű, éppen a kormányprogram által a közérdeklődés homlokterébe került kérdést világítana meg. Egy telefon a tanács illetékeséhez: itt udvariasan, de határozottan rámutatnak, bár a nevűk hasonló az adóhoz, mi több, e felkapott szó szerepel is benne, mégsem ők az adótudás letéteményesei, vannak e célra kiképzett, jól fizetett igazi szakemberek, próbálkozzunk Cegléden, az ottani adókirendeltségen. Igen ám, de Cegléden nem mindennap van félfogadás (városunkban is csak havonta egyszer lesz). így jobban tesszük, ha eleve a Pest Megyei APEH csapatát ostromoljuk csekélyke kérésünk teljesítéséért. Mivel közeleg a lapzárta, sürgős jelzéssel óhajtjuk a beszélgetést, hogy aZ adófizetők pénzén adóügyi szaktekintélyt hallgassunk meg, adózási szakkérdésben. Egyoldalú bemutatkozás — amelyben elővezetjük lapunk és saját magunk nevét, szerény kérdéseinket, s a választ is várnánk, milyen beosztású, milyen nevű kiképzett adószakember foe bennünket tanácsaival ellátni. Tanács helyett bús csönd a telefonban, név sehol, majd újabb telefonszám. hívjuk fel az országos APEH-vezérkart (bizonyára pontos nevük is van), tegyük fel ott is zavarba ejtő kérdéseinket, amelyet a neves, kiképzett, az adófizetők pénzéből fizetett szakember nem tud megválaszolni. Újabb telefon, újabb várakozás, újabb bemutatkozás, újabb kérdés-elővezetés — s nem fogják elhinni, pedig bizony igaz! —, újabb elutasítás. Szerényen megkérdezzük, de hát mivégre tartják — tartjuk! — eme ötezer adófelügyelőt. ha két kérdésre sem tudnak válaszolni. mire újabb csend a telefonba, majd újabb szám. Hívjuk azt is. Férfiasán belvalljuk, e ponton aznap abbahagytuk a kérdezősködést. Egy újabb nap azonban újra bátorságot gyűjtöttünk, újra tárcsáztunk, újra kértünk pesti számot, s újra bemutatkoztunk, újra kérdeztünk — mint a gyerek. Csodák csodája, minden adófelügyelő névtelen. Hosszú telefonálgatásaink során egyetlen szakember sem árulta el a nevét, a beosztását, s e névtelenség homályából adta tanácsait, hogy hová forduljunk újabb telefonokkal (lehet, hogy a postától kaptak erre felkérést...?). Emez pesti hölgy például azt ajánlotta, forduljunk a megyei APEH szakembereihez. Kínunkban felkacagtunk, ott már próbálkoztunk ... Kacarászunk, kacará- szunk, az idő telik, adóügyi felvilágosítás nincs, ami végül is nekünk nem annyira fontos, mint olvasóinknak. Aztán — két kacarászás között — elgondolkodtunk azon is, vajon — ha már még sincsenek jól képzett adófelügyelők — nem kellett volna-e közérthető, nem tolvajnyelven írt, a hétköznapok gyakorlatában eligazító, netán olcsó szak- könyvekkel ellátni az önadózó állampolgárokat? Ha pedig nyájas olvasóinknak adótanácsra van szükségük, csak hívjanak bennünket. Egy telefonszámot mi is tudunk mondani. Ballai Ottó Tanfolyamok A február nemcsak a bálok, de a kezdődő tanfolyamok hava is lesz: az Arany János Művelődési Központban két tánctanfolyam, valamint szabás-varrás tanfolyam nyílik. A társastánctanfolyamon kezdő és haladó csoportot alakítanak ki. Előbbiek az angol keringőt, a bécsi keringőt, a slowfoxot, a szvinget, valamint a charlestont sajátíthatják el. A haladók a két keringő bővített változatát, a tangót, a csacsacsát, a quickstepet, a jivot., valamint a latin mixet tanulhatják meg. A tanfolyam díja 400 forint, ezért három hónapos oktatást nyújtanak. A jelentkezők részére a tájékoztatót február 9-én, 16 órakor tartják. Az ügyes — s ügyesedni vágyó — asszonyok január 25-től járhatnak el a szabásvarrás tanfolyamra, ez szintén három hónapig kínál hasznos elfoglaltságot. Hétfőnként tartják a foglalkozásokat, s a részvételi díj itt 700 forint. Minden érdeklődőt várnak. Válasz cikkünkre Kijavítják A január 6-i számunkban „Balesetveszély!” cím alatt megjelent újságcikkünkre az alábbi tájékoztatást adta a tanács városgazdálkodási osztálya. A Tormás utca 14. számú ház előtt lévő csapadékcsatorna aknájának teteje megsüly- lyedt és az úton a közlekedés balesetveszélyessé vált. Az ideiglenes helyreállítást — tehát, a balesetveszély elhárítását — a városgazdálkodási vállalatnál megrendeltük. A vállalat a munkát elvégezte és igy a balesetveszély a Tormás utca 14. szám előtt megszűnt. A végleges helyreállítást a jótállási időn belül — előreláthatólag május 31-ig — az útépítést végző Kecskeméti Közúti Építő Vállalattal elvégeztetjük. A nagyteremben: Szerelem második vérig. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Csók, anyu! Színes magyar film. fél 6-kor. N égyéves Betti lányommal már sötétedés után ballagtunk hazafelé. Jókedvűek voltunk, beszélgettünk, verseltünk. Csak később derült ki. hogy a lányom félt. — Anya — szólalt meg egy sötétebb részen —. mi lenne, ha most találkoznánk egy cigánnyal? (A c betűt erősen megnyomta): — Semmi — válaszoltam. — Hogyhogy semmi — fejtegette ő —, hiszen az oviban a gyerekek mondták, hogy azok rosszak. Lopósok és bántják a többi embert. Közlése megdöbbentett. Lányom 1988-ban — igaz. négy évével — az embereket a bőrük színe után ítéli meg?! — Tudod, Betti, mint minden emberfajtában, köztünk, magyar emberek között is vannak jók és rosszak. — Jó és rossz cigányok? — Igen. — Anya, mondd, és a Sztojka Lali jó vagy rossz cigány? — Jó. — Miért? — Mert tiszta, szép az otthonuk, szülei dolgos emberek, és segítőkészek. — Lehet, hogy igaz. Mert mindig ad a cukorjából. A beszélgetés nem hagyott nyugodni Történeteket idéztem föl magamban cigány honfitársaifnról. Aztán újságkötegelés közben véletlenül a kezembe akadt egy cikk: Riportok, riportalanyok — a képernyőn. Beleolvastam: „Aztán Köszönetét mondunk a Városi Tanács művelődési osztályának, mindazoknak az intézményeknek, rokonoknak, ismerősöknek, kartársaknak, tanítványoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, Dajka Ambrus igazgató temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, mély fájdalmunkat valamilyen formában enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. következett a beszélgetés a közkedvelt Balogh Béla cigány táncossal. Az első percekben kiderült, hogy sokkal — összehasonlíthatatlanul sokkal — jobban táncol, mint beszél. Nem kenyere a szó. Nem fortyognak benne indulatok a nem cigányokkal szemben, nem forgat a fejében olyan gondolatokat, amelyek kikívánkoznak a milliós nézőtábor elé. Életeleme a tánc, ha mozdulhat, mindenkinél boldogabb, elégedettebb. Mégis, újabb meg újabb kérdés sze- geződik neki. lebecsülésről, hátrányos helyzetről. Kínos percek — a nézőnek is.” Más. 1980 nyara. Építkeztünk. Az ácsok elmentek, jöttek a cserepezök. ötven év körüli cigány házaspár érkezett. Átöltöztek, és tüstént munkához láttak. Kezük alatt égett a munka. Feltűnt, milyen előzékenyek és udvariasak egymással. Estére nagyon elfáradtak. Verítékeztek, és leültek pihenni. Kávéval kínáltam őket. és beszélgettünk. A feleség elmondta, hogy nagyon szeret olvasni. Mindennap szakít rá időt, pedig nagycsaládosak, és faluhelyen sok a dolog. Nagyecseden szép családi házuk van, kerttel, kis gazdasági udvarral. Mivel a közelben jó munkalehetőség nincs, a családfő Pesten dolgozik, s hetente hazajár. A családban vannak lányok és fiúk. Kisebbek, nagyobbak, többen már el is hagyták a közös családi fészket. Sosem verte őket, náluk a szép szónak és a szeretetnek hatalma volt és van, de a családi közösségben mindig mindenkinek megvolt a saját feladata, s ahogy nőttek a gyerekek, egyre inkább pótolták a hét közben hiányzó családfő dolgos kezét. Sosem voltak nagyravágyóak. Kis dolgoknak is tudtak örülni. Ha máson segíthettek, az öröm volt számukra. No. meg a tánc! Ha zenét hallottak, minden ízük mozgott a táncra. És a táncban még jobban örültek egvmásnak. Másnap, Előbb a fiuk érkezett. Csinos, magas, kreol bőrű, farmernadrágos fiatalember. Segíteni jött. Magától. Ismerősnek találtam, de hogy honnan, arra sehogy sem tudtam rájönni. Bemutatkoztunk egymásnak. Akkor jöttem rá, hogy a tévé képernyőjéről ismerős. Gratuláltam táncművészetéhez. Mosolygott. Zárkózottsága feloldódott, s beszélni kezdett. Elmondta, hogy gyerekkora óta táncol, most járja a világot, a tánc az élete értelme. Beszélt a csodálatos tájakról, a tengerről, más népek számunkra furcsa szokásairól vagy okosabb életviteléről. És a NŐKRŐL. Nagybetűvel. — Mert a nők azok csodálatosak! Ügy is, mint feleségek és anyák! — mondta. Láttam, nagy tisztelet övezi Béla szemében őket. Elbűvölték őt. — Ugyan ki tudna ellenállni ennyi szépségnek!? — jegyezte meg bajsza alatt bujkáló huncut mosollyal... Aztán a feleségéről és a gyermekéről beszélt, „szent” komolysággal, s hogy mennyire fontos neki a jó családi háttér. Hogy mit jelent neki szülei példás, szép családi élete, ahol mindenki egyért és egy mindenkiért aggódott féltő szeretettel. Beszélt arról, hogy az anyaA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1988. JANUÁR 23., PÉNTEK Vetésváltás örökösen „forgó” kiskertek A zöldségnövények fejlődését, a tenyészidő alatti növényvédelem vegyszerigényét. jócskán befolyásolja1 az is. milyen vetésváltási módszerrel történik a termesztés. Azt a legtöbb kertész tudja, hogy a rokon, ugyanazon családba tartozó növényeket, mint például a paprikát, a paradicsomot. vagy a kobakoso- kat nem tanácsos minden évben ugyanarra a helyre ültetni, még fajtaváltással sem. Elsősorban növényegészségügyi okokból van ennek jelentősége, a rendszeres vetési, ültetési forgó alkalmazása nélkül a fajra veszélyes kórokozók. makrokártevők meghonosodnak. és évről évre fokozatos terméscsökkenést idéznek elő. Idővel természetesen az adott növény számára a talaj tápanyag-összetétele i.s kedvezőtlenül módosul, elfogynak, illetve a mélyebb rétegekbe mosódnak a fontos tápelemek, és egyes növényekre nézve káros anyagok halmozódhatnak fel. Ez a jelenség jól kimutatható ott, ahol a tápanyag-utánpótlásról nem gondoskodnak eléggé, ugyanakkor egv csökkenő hozamú kultúra helyébe telepített más tápanyag-összetételt igénylő, mélyebben gyökerező növények viszonylag szép hozamot produkálnak. Ajánlatos tehát így a tavaszi telepítések előtt úgy beosztani a kertet, hogy lehetőleg minden növény a legkedvezőbb feltételek közé kerüljön. Az évről évre rendszeresen megtrágyázott földeken sem csak egészségügyi megfontolásokból van szükség a giak nem játszanak túl fontos szerepet az életében. Legyen meg a mindennapi betevő falat, feje felett legyen mindig tető. egy-két jó ruha. vegye őt körül muzsika, jó testvér, rokon és barát, s akkor szép az élet. Nem beszélt alsóbb- és felsőbbrendű emberekről. Már- már Móricz Boldog emberét láttam benne, amikor odajött egy ismerős, és Béla kezébe — a cigányéba — nyomta az egy doboz cigaretta árát, hogy hozzon neki tüstént. De siessen ám! És Béla mélységes nyugalommal az arcán, derűs kedvességgel közölte az idegennel, hogy nem teheti: az apját várja, s ha megjön, azonnal folytatják a cserepezést. Néztem. Szemében nem volt gyűlölet, szemernyi sem. Tovább mesélt nekem ... Aztán megjött az apja. Fölpattant, a keze mozdult — már nem beszélt. És a cserepek egymás után — szinte varázsütésre — a helyükre kerültek. Estére befejeződött a munka, tető volt egy „magyar” család feje fölött. Azóta is büszkék arra, hogy azt a híres Balogh Béla cigány táncos, egy művész keze is rakta. B etti lányomnak ovisra fordítva elmondtam a történetet. Továbbá azt is, hogy a cigány emberek Indiából vándoroltak ide. Jellegzetes ruhájuk cifra, színes, szép teknőket vájnak, kosarakat fonnak. Nagyon szeretik a családjukat, a gyerekeiket. Ragaszkodók. Sajátos a nyelvezetük, hanglejtésük, utánozhatatlan a zenéjük, amelyet mindenütt szeretnek a világban. Meséltem, meséltem. Betti bólintott, s úgy tett, mint aki mindent megértett: — Akkor jó! — válaszolta. T.-né Panyi Mária forgóra, a kobakosokat, a káposztaféléket például a frissen trágyázott földbe érdemes telepíteni. A hüvelyesek, a gyökér- zöldségek, a paprikafélék viszont az esztendővel korábban alaposan megtrágyázott talajt kedvelik jobban, igaz. ez nem jelenti azt, hogy a friss utánpótlással ellátott földben ne hoznának jó termést. Az örökösen „forgó'' kert a biológiai növényvédelem egyik fontos kiegészítője lehet, s nyilván az sem mindegy. hogy a termőföldben felhalmozódott tápanyagokból mennyit tudnak a növénykultúrák hasznosítani. —áy Jól sikerült a teremtorna Ünnepélyes külsőségek között vette kezdetét városunkban a Petőfi iskolai tornacsarnokban a hagyományos általános iskolás leány teremkézilabda Petőfi Kupa-villám- torna. A résztvevők két megyéből érkeztek. A 2X15 perces idejű mérkőzéseken lelkes volt a küzdőszellem és helyenként színvonalas, jó a játék. A hazaiak eredményei a következők voltak. Váci Gábor József iskola— Nk. Petőfi iskola 12-6 (5-3). A helyiek az első félidőben jól tartották magukat, szünet után az erőteljesebb ellenfél növelte előnyét. Nk. Petőfi iskola—Kecskeméti Rákóczi iskola 14-7 (7-4). A petőfisek jól küzdve és játszva eredményesek is voltak. A 3—4. helyért: tiödi Németh László iskola—Nk. Petőfi iskola 14-3'(5-3). A jő képességű vendégek ellen sokáig jól tartották magukat a .helyiek. A végeredmény: 1. Abonyi Somogyi iskola; 2. Váci Gábor J isk.; 3. Gödi Németh L. isk.; 4. Nk. Petőfi isk. (La- bancs Ildikó — Gyulás Szilvia 7., Pap Szilvia 3, Mészáros Anita 2, Deák Anikó 8, Gorócz Ildikó, Tóth Ildikó 8, Varga Anita, Tóbiás Ágnes); 5. Lajosmizsei isk., 6. Kecskeméti Rákóczi isk. A 9 mérkőzésen összesen 125 gól esett. A győztes csapat kupát kapott, három vidéki kislány pedig az iskola tűzzománcszakköre által készített külön- díiat vihette el. Vasárnap (24-én) a fiúk küzdenek — az előbbinél is népesebb 8 csapatos és rangosabb mezőnnyel — a Petőfi Kupáért, a Petőfi- és a Toldi-tornacsarnokban. Itt lesz az FTC utánpótlásgárdája is. Öt csapat körmérkőzésével és 2X15 perces játékidejű találkozókkal Kecskeméten általános iskolás fiú kézilabdateremtornát rendeztek a Rákóczi Kupáért. A játék jól szolgálta a felkészülést. A körösiek átlagos teljesítményt nyújtottak, de kijöttek a hibák is. Három vereség után a vendéglátókat legyőzték és végül a 4. helyen végeztek. Keceli Nevelési Központ— Nk. Petőfi isk 27-9 (17-5); legjobb dobók: Farkas G. és Godó (3—3). Lajosmizsei isk. —Nk. Petőfi isk. 10-9 (4-7); Id.: Farkas J. (3) és Farkas G. (2). Űjkígyósi isk.—Nk. Petőfi isk. 13-10 (4-4); ld.: Farkas G. és Szabó (3—3). Nk. Petőfi, iSk—Kecskeméti Rákóczi isk. 17-11. (4-3); ld.: Szabó és Godó (5—5). . SZOMBATI MŰSOR Asztalitenisz. .Sportotthon, 11 óra: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Mezőtúri Spartacus, NB III-as férfi csapat- bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Petőfi iskolai tornacsarnok, 8.30-tól: focifarsang keretében Rákóczi isk.—Dalmady Gy. utcai isk. kispályás non-stop mérkőzés, váltakozó csapatokkal. 11 óra: .a Rákóczi isk. két leánycsapatának bemutató mérkőzése. 13 óra: Konzervgyár—PIK, 13.50: Mészáros Mgtsz—Pedagógusok, 14.40: Köröstetétlen —Toldi, 15.30: Vízmű—Volán TBF, 16.20: Kocsér—Arany J. Mgtsz, 17.10: Törteti Tsz— Nyársapát, körzeti kispályás öregfiúk teremtorna-mérkőzés. Torna. Toldi-tornacsarnok, 10 óra: középiskolás leány B-C-kategóriás megyei egyéni bajnokság. S. Z. Még a télen kiöntette Télen szegények a kőművesek — tartja a mondás, arra célozva, hogy a fagyos hónapokban nemigen akad munka számukra. Nos, az idén még nem tették le a szerszámot a mesterek, kint a friss betont sem kellett félteniük, hogy porha- nyóssá fagy. Kocséron Virág Dénest és Mihályi Lászlót a minap kocsifeljáró magasításának kiöntésével bizta meg a gaz da. Épülő családi házánál ezzel is kevesebb gondja marat; tavaszra. (Varga írén felvétele) ISSN 0133—£708 (NagykőrösiHi. Ballagunk hazafelé
