Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

nagykőrösi x^cMaü A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM 1988. JANUAR 4., HÉTFŐ Éiünk-e a lehetőséggel? Antennaerdő helyett telekábel Nagykőrösön — az adóhiva­tal kimutatásai szerint — mintegy hétezer ház található, ennyi különálló háztartást vezetnek. Az országos adatot városunkra vetítve az sem le­het vitás, hogy semmivel sem maradtunk el a televízió el­terjedését illetően. Bizonyos egyszerűsítésekkel számolva — amelyekre később még visszatérünk — nagyjából ötezer televizióantenna-rend- szer veszi a jeleket a világ minden tája helyett túlnyomó többségében két adóállomás­ról, s nézzük a Magyar Tele­vízió I. és II. műsorát. Ez te­hát tízezer antennát jelent, amelyek jól-rosszul beállítva örvendeztetnek meg bennün­ket a vétellel. Inkább rosszul. Tanulságos a séta, tegyenek próbát vele: szinte nincs olyan két, szom­szédos ház, hogy ne lenne va­lami baj — már laikus által is felfedezhető! — a beállí­tásban, a jelek levezetését szolgáló vezetékek elhelyezé­sében, S az is látható, hogy a szakszerűtlen felszerelések miatt beáznak a tetők. Nem­csak hogy tócsa áll a padlá­son, de átnedvesedik a födém, odaköltözik — mai tudásunk szerint szinte kiirthatatlanul — o penészgomba, statikailag is romlik az épület. Ha tehát ma valaki családi házat épít, annak a televízió­záshoz a következő kiadásokat kell számba vennie: anten­nák, nézni kívánt adókként egy-egy, antennaárboc, s leg­alább egy közepes minőségű antennaerősítő. Az antennák darabonként ezrest, s a váro­sunkban fogható magyar I. és II., a jugoszláviai televízió­val s az URH-műsorokkal is számolva, eleve négyezer fo­rintot, a többiek — megint csak minőségtől függően — újabb kétezer forintot jelen­tenek. Tehát mindösszesen hatezer forintba kerül a tévé­zés. Ne feledjük, ezek egyszeri kiadások, de ismétlődnek. A levezető kábeleket időnként cserélni kell, oxidálódik az antennafej, s cserélni kell azt is. A tapasztalatok szerint 10—15 évenként az időjárás­nak kitett alkatrészeket újjal kell pótolni. A tetőbeázásokról most ne szóljunk. A két modernebb lakótele­pen, azaz a Kossuth Lajos ut­cain, meg a Ceglédi útin már lépcsőházanként felszerelt an­tenna ontja a jeleket. Igaz, ezeket már készen kapták az Az alkalomhoz illően Sorsuk közös gondunk Sok minden befolyásolja közérzetünket. Hossz hatással van ránk, ha például elhunyt szeretteinknek nem tudjuk olyan méltó módon megadni a végtisztességet, ahogyan megilletné őket. vagy ha vég­ső nyughelyük kegyeletét mél­tatom körülmények zavarják. Márpedig a Fogyasztók Or­szágos Tanácsának szolgálta­tási szakértői bizottsága is azt állapította meg a közel­múltban. hogy a különböző intézkedések ellenére a teme­tők helyzete és gondozottsága a települések jelentős részénél nem felel meg a követelmé­nyeknek, és a temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatások színvonala sem kielégítő. A magánvállalkozókat 1948 után váltották fel a megyék­ben az állami temetkezési vállalatok, melyeknek munká­jához csatlakozik az ország különböző vidékein működő őt városgazdálkodási vállalat, valamint tizenhárom költség- vetési üzem Az ellátó szervezetek ősz-- szesen háromezer-hatszáz em­bert foglalkoztatnak. Ez a létszám kevés ahhoz, hogy a növekvő követelményeknek eleget tegyenek, a temetkezé­si vállalatok nehezen tudják pótolni például a kiöregedő sírásókat. Kétségtelen, hogy az elhunytakkal kapcsolatos teendőket végző dolgozók munkájának nincs társadalmi presztízse, és anyagi elisme­résük sem olyan mértékű, hogy vonzerőt jelentene, még azok esetében sem, akik há­lapénzt. kapnak — állapította meg a közelmúltban érdek- képviseleti szervük, a Helyi­ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete. Tehát nem a legjobb a köz­érzetük azoknak az emberek­M'ozihhi nek, akiktől elvárjuk, hogy kulturáltan viselkedjenek, úgy tegyék mindennapi dolgukat, hogy ne sértsék a gyászolók érzelmeit, a kegyelet perceit. Tény az is. hogy a temetők­ben dolgozók alkalomhoz illő megjelenéséhez megfelelő formaruhát is kell biztosíta­niuk a munkáltatóknak. Jogosan beszélhetünk társa­dalmi felelősségről, a lakos­ság közös érdekéről, amikor a temetőkről szólunk, I. E. odaköltözők, de több anten­nára ezeknél a házaknál sem volt szükség. Az ország mind több tele­pülésén ismerik fel, minden­kinek előnyös egy olyan rend­szer megteremtése, amely le­hetőségeinél fogva az egyedi megoldásokhoz képest szinte minőségi változást hozhat(no) a televíziózásban. Az egyetlen kábelen tetszés szerinti műsor jeleit lehet to­vábbítani, azonos minőségben. Alkalmasan elhelyezett stú­diószobából nemcsak televí zióadásokat. de akár videomű- sorokat is lehet sugározni, de annak sincs technikai akadá­lya, hogy élő közvetítést vé gezzenek — például — tanács­ülésről. Mostanában egyre több szó esik a műholdas televíziózás ról. Nos, a kábeles rendszer hez csatlakoztatható a mű­holdvevő berendezés is, s csak egyetlen berendezést kell vá sárolni, akár az egész város ellátásához. Az országban már több mint két tucatnyi településen választották ezt az utat, tü­relmes szóval meggyőzték az embereket a kábelezés elő­nyeiről, elfogadható összege­ket számítottak ki és szedtek be. S hogy miért fontos ez Nagykőrösön? Azért, mert a telefonhálózat fejlesztése során egyedülálló lehetőség van arra, hogy a te­lepítendő vonalak mellé oda­kerüljön a telekábel is. Nem kellene még egyszer árkot ás­ni, csatorna-alagutat építeni, hogy csak a legnyilvánvalóbb takarékossági lehetőségeket említsük. Ha a mostani fej­lesztéseknél legalább a fő közlekedési utak mentén su­gárirányban behálóznák a vá­rost — megteremtve a lehető­séget a becsatlakozási pontok­nál a bővítésekre — többszö­rös hasznot hajtanának. Üjabb lehetőség előtt áll te­hát városunk. Hogy élünk-e vele vagy sem, az nem csak a gazdasági helyzet függvénye. Ballal Ottó Külföldről is rendelnek Jelző kerül a könyvbe Hg megrendelés, bizonyítván, hogy a könyvkötők tekintélyének messze földön híre kelt. Mos­tanában többek között egy lengyel cégnek dolgoznak, amely a Hungexpón keresztül kapja meg a tetszetős borítású nagyszámú nyomtatványt. Eze­ket még könyvjelzővel is ellát­ják, kár, hogy a honi kiadók kevésbé igénylik e praktikus tartozékot. Felső képünkön Molnár Jó zsefné ragasztja a könyvek gerincére a keskeny szala gokat. Jól halad vele, órán­ként 300 kötetet küld Szűcs Györgyné, Kőműves Mihályné és Farkas Balázsné asztalára (alsó kép), akik ezután „fel öltöztetik”, vagy, ahogy ők mondják szaknyelven, táblá­ba ragasztják a könyvteste­ket. (Varga Irén felvételei) Anyakönyvi hírek Született: Dajka József és Kecskeméti Ilona Dóra nevű gyermeke. Névadót tartott: Szabó Fe­renc és Czeczon Rozália: Gá­bor; Verbó Zoltán és Kaszai Zsuzsanna: Zsuzsanna; Lázár Albert és Tóth Rozália: Tí­mea; dr. Varga András és Fülep Magdolna: Nóra: Bűz László és Tóth Lídia: László; Tamasóczki István és Nagy Eszter: Imola; Molnár Sándor és Nánai Szűcs Katalin: Sán­dor; Szandi Csaba és Burján Magdolna: Magdaléna nevű gyermekének. Házasságot kötött: Vágó Já­nos és Pillér Katalin, Kollár László és Jakab Terézia, Ko- már-Minkoss István és Pécze- li Irén, Magyar Zoltán és Horvát Anita, Szívós Lajos és Forró Mária, Szűcs Dezső és Gelmár Andrea Judit, Kor- csog József és Nagy Judit. Meghalt: Tóth Istvánné Bö­szörményi Ilona, Bástya u. 11/A; Farkas Györgyné Szána A nagyteremben: Asztal öt személyre, amerikai film. 5 és 7 órakor. A stúdióban: Te, rongyos élet, magyar film, fél 6-kor. A kereskedelemről rosz- szat — vagy semmit. Saj­nos nagyjából imigyen le­hetne jellemezni a köz- megítélést gazdaságunk eme hányatott életű szfé­rájáról. Pedig amondó va­gyok, legalább az ünnepek után illenék az ott dolgo­zóknak is üdvözletét, kö­szönetét küldeni, hiszen az alkalomra elnyújtott, átva­riált, és koordinált ünnepi nyitva tartási idővel már- már zavarba hozzák az embert. Éppen csak ki nem mondják: rajtunk nem fog ki a kedves vevő, juszt is be fog vásárolni rendben és időben. Hát ebben mindannyi­szor jókorát tévednek. Azt hiszem, a napnak mind a huszonnégy órájában résen kellene lenniük a boltban, hogy beválthassák „fenye­getésükét”, de gyanítom, hogy még ekkor is a vevő fogna ki rajtuk. Tudhat­nák pedig, hogy mindig vannak (és biza lesznek is!), akik arra várnak, hogy bebizonyítsák: az ün­nep előtti nyitva tartás rendjét mindenhez, csak nem a vevők idejéhez iga­zították. Ök a krónikus ro­hangálok. akik zárás után két perccel célozzák meg az üzletet. Mivel én is gyakran járok boltba, több­féle mentalitású későn jövőt Variációk záróra után Rámenős vevők volt szerencsém megismer­ni. A szelidebb félénken ko- cogtatja az ajtót és esdek­lő pillantásokat küldözget az üveg mögé. Ha szeren­csés csillagzat alatt szüle­tett, és még tíz kemény, serény munkában eltöltött óra után is maradt jártá- nyi erő az eladóban, nem marad ünnepi vacsora nél­kül a család. A rámenő­sebbnek még nagyobb az esélye, hogy kiszolgálják, hacsak a boltos is nem rámenős, és nem enged a negyvennyolcból, illetve a zárórából. Akkor pedig holtbiztos, hogy cudarul összerúgják a port, az is­merős szöveget eregetve, amit még a nyomdafesték sem bír, hát még. aki hall­ja is. Nos, akár így. akár úgy, zárás után boltot járni mindig nagyon bizonytalan kimenetelű cselekedet, még a szeretet ünnepének kü­szöbén is. Amikor pedig a holtfáradt eladókat a bolt előtt látja az ember, ami­ként éppen kulcsra zárják az ajtót, ugyan kit vinne rá a lelkiismeret, hogy a szerencsétleneket visszaci­tálja, meg aztán úgyis tud­ja, hogy ez lehetetlen. Vagy mégsem? Állítólag akad, aki lóha­lálában jövet megkísérli még ezt is, erőteljes pszi­chikai ráhatást alkalmazva. Kell hozzá egy személy­gépkocsi, valamint jókora adag gorombaság. Aztán csak rá kell nehezedni a gázpedálra, s irány a bolt- ajtó, ahol húsz perccel a hivatalos nyitva tartási idő lejárta után nagyban bú­csúzkodnak a kereskedők. Végül hajszállal a cipőjük orra előtt jöhet a fék, és meglehetősen szigorú arc­vonásokat felöltvén, erőtel­jes hangnemben közölni kell a kívánságot. Nincs a földön boltos, aki izibe ne teljesítené. így gondolta ezt embe­rünk is; számítása kis hí­ján be is vált, azzal a kü­lönbséggel, hogy az üzlet­vezető ijedtében nem a boltba szaladt, hanem a legközelebbi rendőrhöz. Még szerencse. Máskülön­ben holnaptól a vészkijá­ratot használhatná hazafe­lé mentében ... My. J. Rozália, Zalán u. 14.; Czira Józsefné Sós-Hegedüs Terézia, Csokonai u. 16.; Fehér István, Kalocsa Balázs u. 10. A raktárak telve vannak Szorgalmas csomagolok Hajszálra pontos adataink még nincsenek a konzervgyár elmúlt évi kiszállításairól, de az bizonyos, hogy a közel 120 ezer tonna, piacra dobott késztermék kiemelkedő telje­sítménynek számít. Aligha szükséges magyaráz­ni, hogy a bőséges árufedeze­ten túl a megfelelő szállító­eszköz-ellátáson múlt, hogy az 1986. évi értékesítést 8-10, a tervezett szintet pedig 5-6 százalékkal haladta meg a vállalat. Ámbár az ősz köze­pén végén még korántsem látszott biztosnak, hogy telje­sülnek ezek a számok, akkor­tájt lassult le a vasúti jármű­vek forgalma. Szerencsére csak rövid ideig tartott a pan­gás, így az év utolsó heteiben a raktárak csomagoló- és ra­kodóbrigádjai ki tudták egyen­líteni a lemaradást. Csupán az ünnepek közt ezer tonna konzervet csomagoltak be, in dítottak útnak. A tőkés és de­mokratikus országokba irá­nyuló exportot egyaránt túl­teljesítették. A dollárral fizető piacon fő­ként a savanyúságok, főzelé­kek és befőttek részaránya növekedett. Igen sok konzer­vet küldtek és küldenek Svéd­országba, potenciális vevők­nek számítanak az észak-ame­rikai, a holland és az NSZK- beli kereskedők is. A KGST-tagállamok között továbbra is a Szovjetunióban, az NDK-ban vannak a válla­lat legtöbb árut felvevő pia­cai, de Csehszlovákiában, Len­gyelországban is megnőtt az érdeklődés a magyar befőt­tek, savanyúságok iránt. Teljes kapacitással startol­tak az új esztendő első mun­kanapján a csomagoló vonalak. A raktárak még mindig tele vannak készáruval, így az „üres”, téli, tavaszi hónapok­ban sem kell a csomagolók- nak foglalkoztatási gondoktól tartaniuk. —ay Téli Kupa-viadal A lövészeink javítottak A szokásos öt klub sport­lövői voltak ott az MHSZ Téli Kupa-viadal Kecskeméten rendezett, délkeleti csoport­beli második fordulóján. Az, MHSZ Nagykőrösi Kgy. Lö­vészklub sportolói örvendetes mód nemcsak javítottak az előző fordulón mutatott tel­jesítményeiken, de összesen kilenc (minősítési szintenként 3—3) minősíthető eredményt értek el. Légpuskás versenyszámban: Serdülő lányok: Okruhlicza Ilona 40/311 és Kovács Szil­via 40/327 (mindkettő ezüst szintű eredmény). Serdülő fiúk: Győri Tibor 40 318 (bronz szint). Ifjúsági leány: Bocskai Ka­talin 40/377 (arany szint). Junior leány: Csontos Ju­lianna 40/343 (bronz). Légpisztollyal: Serdülő leányok között Pin­tye Regina 40/321 (bronz). Serdülő fiú: Gyulai Zoltán 40/356 (arany). Ifjúsági leány: Vörös Réka 40/335 (ezüst). Junior fiú: Farkas Róbert 60,566 (arany szint). ★ A Pest Megyei Sportlövő­szövetség Szentendrén, a Kos­suth KFSE lőterén országos kupaviadalt rendezett. A re­mek színvonalú vetélkedőn 14 egyesület sportolói között ott voltak a körösiek is, és érté­kes helyezéseket értek el. Légpuska, 40 lövés, ifjúsági leányoknál: 3. Bocskai Kata­lin 368 köregységgel. Légpisz­toly, 40 lövés ifjúsági fiúknál: 2. Gyulai Zoltán 322 körrel. A sportlövészek nemrég zárták az idei évet. Az MHSZ Nagykőrösi Kgy. Lö­vészklubnak két aranyjelvé­nyes sportolója van az eddigi eredmények alapján. Büszkék lehetnek rájuk. Klubtitkáruk Sasvári György. Gratulálunk és további sikereket kívá­nunk! Asztalitenisz Az 1987—88. évi NB III-as férfi asztalitenisz csapatbaj­nokság állása: a Szabados- cs-'p, írtban: 1. Szolnak 8 7 1 — IS 2. Makói Spartacus 8 7 — 1 14 3. Nk. K&y. Kinizsi 8 4 13 9 4. Soltvad kerti TE 8 4 13 9 §. Mezőtúri Spartacus 8 4—48 8. Kiskunhalas 8 ? — 6 4 7. Szentes 8 2 — 6 4 8. Békéscsaba 8 1 2 5 4 9. Kalocsai SE 8 1 2 5 4 Országos ezüst Debrecenben rendezték az if­júsági karatézók országos kyokushinkai szakági egyéni bajnokságát. Ezen az 1981 szeptemberétől működő Nagy­kőrösi Arany T^z SE kyo­kushinkai karateklubot egy versenyző, valamint Búz Fe­renc edző képviselte. A 25 klubból összesen közel nyolc­van induló volt, a szokásos négy súlycsoportban. Székely Gábor a 64—72 ki­logrammosok csoportjában vetélkedett kieséses rendszer­ben. Nyíregyházi ellenfelének wazaarival visszavágott, majd két fővárosi (zalkás, és kőbá­nyai) ellenfelét is legyőzte, egyaránt iponnal. Rögtön döntőt kellett vívnia, azon már fél ponttal vezetett, majd fáradtsága is befolyásolta, hogy azon vesztett, mert nem tudott kellően összpontosítani. Üjabb országos második he­lyezéséért mindenképpen di­cséret illeti. Székely Gábor 197ű-es születésű, öt éve ne- velöklubjában, itthon karaté- zik. Körösi fiú, negyedik év­folyamos toldis, élelmiszer­analitikus szakos. Jó tanuló- Sikereinek értékét az is nö­veli, hogy még csak elsőéves ifjúsági korcsoportos verseny­ző. Körösi vonatkozású karate­hír még, hogy szorgalmasan készülnek az övvizsgára az önvédelmi sportág helyi hí­vei. Hétfőn Tekézés: Temetőhegyi teke­csarnokban 16 órakor Vízmű —Konzervgyár, 17 óra 30-kor Rendőrség—Arany János Tsz városi Téli Kupa csapatmér- kízés. Sulyok Zoltán Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett egyetlen fiunk, if.i. Mészáros t.ajoska elhunytakon bármilyen módon tiszteletüket, együttérzésüket felezték ki, legfáj­dalmasabb bánatunkon enyhíteni igyekeztek. Az elhunyt édesanyja, édesapja és a gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírláp A Budapesti Könyvkötő Szövetkezet körösi üzemébe az utóbbi években gyakran érkezik a külországokból is

Next

/
Oldalképek
Tartalom