Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

VÁCI KSŰírian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1988. JANUÁR 20., SZERDA Nem marad le a Bunatours Első olyan éve kezdődött az Sdén a Dunatoursnak, amikor teljesen függetlenül dolgozik. Az elmúlt esztendő, amikor az IBUSZ irodát nyitott, kí­sérleti volt. Tapasztalatokat gyűjtöttek, amelyek igen ked­vezőek voltak. Forgalmuk meghaladta az 1986-ost. Ezt természetesen képtelenség lett volna előre megjósolni, mint ahogy lehetetlen biztosat mon­dani a nemrég elkezdődött esztendőről is. Bár a maguk lábán állnak, mégis kérdéses, hogy a meg­emelkedett árak mellett ki- fart-e á kialakult törzsközön­ség, vagy többen, lemonda­nak az utazásról, mert luxus­nak tartják. Pászthory József kirendelt­ségvezető az esélyeket latol­gatja; — Szolgáltatásaink ismer­tek, pénzváltás, menetjegy­rendelés. belföldre és szocia­lista országokba. Nemcsak vasúti, de repülőgépre szóló is. A valutaeladást szeretnénk kiterjeszteni a konvertibilis fajtákra is. Egy- és többna­pos kirándulásokat, autóbu­szos utakat, üdüléseket kíná­lunk saját és a Budapest Tou­rist szervezésében. Tavaly, csak a Budapest Tourist bel­földi útjainak eladásával 2,5 millió forint forgalmunk volt, a saját szervezésűekkel 300 ezret értünk el. A belföldi va­lamennyire visszaesett, csupán a tervezett 80 százaléka jött be. — Azt hiszem, sok múlik azon, hogy egyáltalán betér­nek-e ide a leendő ügyfelek. De erre biztos önök is gon­doltak.'? — Hogyne! Ezért igyekez­tünk minél kellemesebbé ten­ni az irodát, s érdekessé, szí­nessé a kirakatokat. Sok pla­kátot ragasztottunk a falak­ra kedvcsinálónak. A virágok is a közvetlen, minél csalá­diasabb hangulatot segítik. — Azt hallottam, hogy az 4dén késnek az utazási irodák a programfüzetek megjelente­tésével. Ennek, gondolom, az árak körüli sok bizonytalan­ság az oka. — Igen. sajnos nálunk is így van. De csak a külföldi kínálattal. A hazai program­füzeteket már megkaphatták leendő ügyfeleink. — Mondana valami kedv­csinálót a saját szervezésű útjaik közül? — Természetesen! Itt van például egy ínyenctúra Eger­be. A híres Szépasszony- völgybe visszük vendegeinket, ahol egy igazi disznótort néz­hetnek végig. Amikor elké­szültek a finomságokkal, azon nyomban megsütik, megfőzik és közösen fogyasztják. — Gondolom az ilyen ki­rándulásokra inkább. munka­helyi, iskolai közösségek je­lentkeznek. Vállalkoznának az ilyen csoportok saját ötletei­nek megimlósitására is? — Minden további nélkül. Már nem egy iskolai osztály­kirándulást szerveztünk, ahol közösen állítőttuk össze á le­endő^ programokat. Mi ez­után is várjuk a hasonló igér ; nyékét — biztat Pászthory József. Dudás Zoltán Megtérül a költség Védi a faanyagot A nyers faáruk védelmé­re alkalmas vegyi anyagot kísérleteztek ki a Faipa­ri Kutatóintézet és az MTA Központi Kémiai Kutató- intézet szakemberei. Arbo- sept néven szabadalmazta­tott. — vegyipari hulladé­kokból — vegyületet állí­tottak elő, amelynek fel- használásával paszta ké­szül. Az akadályozza meg a frissen vágott rönkök és egyéb faanyagok károsodá­sát. A nyers fa az erdőn vagy a feldolgozó üzemekben a több hónapos tárolás alatt gombás fertőzést kap, s ennek következtében anya­gának akár 25—30 százalé­ka is veszendőbe megy. Ez évente több milliárdos kárt okozhat. Az új védőanyaggal az erdőn frissen leszabott fa­rönkök végeit kenik be, s az így keletkezett vékony vegyi hártya megakadályoz­za a gombák támadását, illetve kifejlődését. A kí­sérletsorozat eredménye szerint a védekezés költsé­ge bőségesen megtérül, mivel a vegyi anyag értéke a megmentett fa árának mindössze 1.5—2 százaléka. A termék előállítását ha­marosan megkezdik. így kevesebb favédő anyagot kell külföldről beszerezni. A szabadalmaztatott ve­gyületet a készáruk védel­mére is felhasználhatják. ' Információ A Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság, valamint két kiren­deltsége Cegléden és Vácott 1988. január 4-től informá­ciós szolgálatot szervezett az új társadalombiztosítási jog­szabályokkal kapcsolatos ál­talános tájékoztatás nyújtása céljából. A személyesen meg­jelenő ügyfeleket Budapesten az igazgatóság VIII., Mező Imre u. 19/A, fsz. 3. szobájá­ban fogadja az információs szolgálat, munkanapokon: reg­gel 7.30 órától délután 15.30 óráig. Szerdán délután 18 óráig, pénteken délután 14 óráig. Az érdeklődők telefonon az alábbi számokon kaphatnak tájékoztatást: betegségi-anya­sági ügyekben: 140-682; járu­lékügyben: 330-509/153 mel­lék; kisiparosok, magánke­reskedők biztosítása és járu­lékügyeiben: 330-509/446 mel­lék; öregségi nyugdíjügyben: 330-509/143 mellék: rokkant­sági nyugdíjügyben 330-509/149 mellék: tsz-tagok, kisiparo­sok, magánkereskedők nyug­díjügyeiben: 330-509/147 mellé­ken. teljes munkaidőben. A társadalombiztosítási ki­fizetőhelyi ügyintézők részére telefonon információadás: 138-242 és a 339-514 számon, valamint a 330-509'53l mellé­ken. A nem társadalombizto­sítási kifizetőhelyi munkálta­tók számára: a 330-509,563 és a 330-509/564 melléken adnak tájékoztatást. A váci társadalombiztosítá­si kirendeltség (Vác. Széchenyi u 2.. telefonon információt: 06-27-13-811 és 13-063 szá­mon: megielenő ügyfelek ré­szére tájékoztatást az ügyfél­szolgálati irodán: hétfőn reg­gel 7 30 órától délután 18 óráig, kedden reggel 7 30 órá­tól déli 12 óráig, szerdán reg­gel 7.30 órától délután 16 óráig, csütörtökön, pénteken reggel 7 30 órától déli 12 óráig ad tájékoztatást Az első félév tapasztalatai Szakmunkásképzés Szohon Első tanévének első félévé­hez érkezik a szobi Élelmi­szeripari Szakmunkásképző Intézet. Mint korábban már hírül adtuk, a budapesti Soós István Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a Szobi Általános Iskola össze­fogásának, együttműködésé­nek eredményeképpen alakult meg ez a szakmunkásképző tagozat. Létrehozásának cél­ja az volt, hogy segítsen a térség — Vác és vonzáskör­zete — élelmiszer-ipari szak­munkás-utánpótlásának bizto­sításában. A tagozat — első lépésként — egy harmincas létszámú osztállyal indult, a tanulók jelentős része az Ipoly- völgyi településekről jött. (Ez a szülők számára is köny- nyebbséget jelentett: nem kellett gyerekeiket távoli kol­légiumba küldeni, hogy a szakmát elsajátíthassák.) A szakmunkásképző okta­tóinak, tanárainak — és a tanulóknak is — sok vált és nem várt gonddal, problé­mával kellett megküzdeniük, hiszen egy új oktatási formát vezettek be. Az oktatás jó színvonalára azonban már eleve garanciát jelentett a gimnáziumi tapasztalatokkal rendelkező tantestület. Elmé­leti és gyakorlati útmutatást kaptak a fővárosi bázisisko­lától, amelyet nagyon jól egészített ki a szobi gyü­mölcsfeldolgozó mémök-ok- tanóinak szakmai tudása. A szobi szakmunkásképzés első félévének tapasztalatait összegezték a közelmúltban az érdekeltek, s megállapí­tották, hogy az eddigi ered­mények bizakodásra adnak okot. A szakmunkásképző tagozat, a kezdeti nehézségek után megtalálta helyét és azt az utat, amely jól felkészült szakmunkások képzéséhez ve­zet. Mitől otthon az otthon? Nincs lakótelepi ember A szavak demokráciája a legrégibb demokrácia. Beszél­ni mindenről tudunk. A falusi embernek megvan a vélemé­nye a lakótelepekről, holott sosem élt ott, talán még egyet­len napot sem töltött a hete­dik emeleten. Hasonlóképpen, az évek, évtizedek óta lakóte­lepen élők is szívesen alkot­nak véleményt a családi há­zas környezetről, pedig sokat elfeledtek már annak valósá­gából. Az utóbbi csoportba tartó­Rekordszámú szabadalom Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Talál­mányi Hivatal: össszesen 6200 szabadalmi bejelentést nyúj­tottak be, 10 százalékkal töb­bet, mint a megelőző évben Műemlékekben gazdag kül­földi városokat járva döb­ben rá az ember: nálunk ide­haza. ebben a műfajban sok­kal kevesebb a látnivaló. Mással kell hát ide csalogat­ni a turistákat. Ám ha már itt vannak, úgy kell őket fo­gadni, ahogy várják. Buda­pest közelében különösen őszi-tavaszi pihenésre alkal­masak a Börzsöny, a Duna­kanyar természeti szépségek­ben gazdag tájai, s innét akár naponta beutazhat a vendég a fővárosba. Ám ha már itt van. hajtsa álomra a fejét? A kérdés olykor panaszként hangzik a nagy folyó bal partján. Mert igaz, sok kül­földi autózik át naponta a kettes főútvonalon, de tovább is áll, dél télé veszi az irányt. A fürdő mellett A főleg a hazai vendége­ket szolgáló vállalati üdülők, néhány turistaház kivételé­vel alig tudják ma még fo­gadni az idegent. Az errefe­lé utazók csak az utóbbi idő­ben kezdik megismerni a nem nagy befogadóképességű verőcemarosi Béke fogadót, ahol újabban már a korosz­tályon túli vendégek is kap­hatnak helyet, ha van üres szoba az Expressz ifjúsági tá­borban. A váciak régi pana­sza, hogy még az egyetlen, korszerűtlen, néhány szobás szállodából is irodát csináltak, holott a város hangulatos ut­cái, barokk épületei, a szép Duna-part biztosan vonzanáa turistát. A néhány éve megnyílt ma­gánpenzió az igényeknek csak az ezrelékét tudja kielégíteni, s a tulaj megteheti, hogy vá­logatva, jeles, rangos szemé­lyeknek, meg évente visszaté­rő partnereknek tegye sza­baddá a szobákat. Esete azonban bizonyítja: érdemes erre a célra beruházni, a költség gyorsan megtérül. A sokéves vajúdás után ta­lán történik js valami. Any- nyit már tudunk, hogy az évtized elején bővített városi meleg vizű strand és a fedett uszoda előnyeit kihasználandó, Szállást keresnek a turisták Kilátások a Duna bal partján az új épületbe költözött rend­őrkapitányság volt szom­szédos székhelyét szállo­dának szánják. Üzletet, lehetőséget látott a szállűdanyitásban a gödi üv- namenti Termelőszövetkezet vezetősége is. Kihasználva a 2. sz. főútvonal nagy forgal­mából származó előnyöket, olcsó penziót nyitottak Duna­keszi alatt. Ott. ahol különben nyaranta a bőven termő eper­palánták fölött hajladoznak a háztáji vállalkozók, akik kö­zé passzióból talán még a vendégek is beállhatnak. Vagy, ha nem, hát helyben, olcsón vásárolhatnak a finom csemegéből. Azt mondja Deb- reczeni Nándor, a Fészek penzió vezetője, hogy kará­csony előtt, azaz a nyitás ide­jén mind a harminckilenc hely elkelt náluk. Egyelőre 19 szobával, de mondhatni mégis bővült te­hát a szállodák befogadóké­pessége Budapest közelében, s hogy ezért éppen Gödön tettek egy lépést, nem lehet puszta véletlen. Hiszen kincs buzog a föld alól Göd-felső és Göd-alsó között, amit ér­demes feltárni, mert sok em­ber pihenését, gyógyulását se­gítheti elő, s nem utolsó szem­pont, hogy pénzt is hozhat a konyhára. A DMRV kezelésé­ben lévő termálstrandot pénz szűkében apránként fejlesz­tik. Az idén vízvisszaforgató berendezést adtak át, jövőre már gyermekmedence is lesz... Forgalmas útvonalon Az 1984 nyarán megnyitott Hotel Dunakeszi épülete előtt egyre gyarapodik a gép- kocsipark. mind több vendég érkezik s foglalja el a han­gulatos szobákat, kényelmes lakosztályokat, a négyszemé­lyes fogadószobákat, melyek ablakaiból a fóti dombokra, a másik oldalon a városra és a Duna feiett iebegö kék hegy­vonulatra látni. A jórészt helybeli személyzet közvetle­nebb, barátságosabb, s ezáltal otthonosabb légkört tud te­remteni budapesti kollégáinál, akik a nagy forgalom miatt gyakran ajánlják vendégeik­nek: utazzanak a közeli Du­nakeszire. Ha nincs kocsijuk, az sem nagy gond. hiszen a gyártelepi állomástól pár perc alatt oda találnak. Az egy­csillagos kategória ugyan csak formaság — mondják —, de az éttermen és drinkbáron kí­vül szaunázhat, futhat, kis­pályán focizhat, teniszezhet a kedves vendég, s nyáron a la­kókocsival érkezők is- beáll­hatnak az udvarra. A szórakozás feltételeit itt nagy gonddal kell megtervez­ni, hiszen a város nem kínál ebből sokat, s különösebb lát­nivalói sincsenek. Ennélfog­va itt is csak két-három na­pig marad a turista, ám olyan benyomásokat szerez, amelyek hatására a következő, vagy a harmadik évben újra vissza­tér. most már ismerősként üd­vözölve vendéglátóit. Ha szo­cialista országból érkezik a vendég, kedvezményt kap, de nem jelent gondot, hogy nem dollárral fizet, mert a nyu­gati szomszédok és távoli or­szágok lakói is szép szám­mal érkeznek. A személyzet­nek mindenesetre az angolnál is jobban megéri, ha néme­tet tanult, errefelé ezt beszé­li a legtöbb turista. Sajátos megoldás, hogy a 31. Sz. Állami Építőipari Vál­lalat úgy vágott bele ebbe a vállalkozásba, hogy közben majdnem másfél száz, főleg Vácott dolgozó munkásának is itt adott szállást. Ebből soha, semmilyen zavar nem tá­madt — bizonygatja dr. Tóth Györgyné, a vállalkozás igaz­gatója és Krämer Lászlóné szállodavezető. A rendet a munkások önkormányzata ga­rantálja. Több hazai idegenforgalmi vállalat hozza a turistákat, de jöhet egyéni vendég is. egy­előre még mindig tudnak, tudtak nyitni egy-egy szabad szobát. Ám a kihasználtság foka állandóan nő. Éves át­lagban tavaly 75-80 százalék volt. az idén ennél jobbra számítanak. Privát zsebnek Nyitogatják előttem a szo­baajtókat, halkan kúszik fel a lift az emeletekre. A föld­szinten benézünk az idén, már a fejlesztési alapból létesült mosodába. A vasalógép előtt őszintén óhajtjuk, hogy bár­csak otthon, a háztartásban is ez kímélné meg már asszo­nyainkat az időrabló és hát- fájdító munkától. A vonzó környezetben kezd­te meg működését a dunake­szi körzet üzemi, intézményi vezetőinek klubja, tartott itt összejöveteleket az MTESZ helyi szervezete, sor került egy-két nemzetközi konferen­ciára, melynek résztvevői itt laktak, tárgyaltak, s évente itt a végcélja az olyan nemzetkö­zi versenynek is. mint ami­lyen például a Duna menti szupermaratoni. Az árak? Privát zsebnek természetesen drágák. mint mindenütt, de rugalmasan vál­toznak id^ény és igények sze­rint. Kicsit mindig olcsóbbak, mint Budapesten. Még így is, és most is bi­zakodva tekint a jövőbe a dunakeszi gárda, melynek na­gyobb része itt tanulta a szak­mát, azért szereti annyira, s érzi magáénak, saját ügyé­nek a vendégfogadás miként­jét, a bal part legnagyobb vá­rosában. Kovács T. István Az önálló magyar szaba­dalmi rendszer 1895-ben jött létre; az első években körül­belül háromezer találmányt jelentettek be, azóta — a mindenkori gazdasági kör­nyezettel összefüggésben ki- sebb-nagyobb hullámzásokkal — megkétszereződött ez a szám. A mostanit megelőző legsikeresebb év 1913 volt, amikor kiugróan sok, 5686 szabadalmi bejelentést tettek. A tavalyi rekord elsősor­ban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepette — a Találmányi Hivatal és más állami, illetve társadal­mi szervek, elsősorban a szakszervezetek, az MTESZ, a KISZ a korábbinál hatéko­nyabb kezdeményezésekkel igyekeznek fellendíteni a fel­találói tevékenységet. Létre­jött az országos újítási adat­bank, megalakult az újítási szakértői testület, szélesedett a találmányi tanfolyamok rendszere. Számos nemzetkö­zi és hazai kiállítást, ver­senyt, pályázatot szerveztek, illetve anyagilag támogattak. Az adatokból kitűnik, hogy a hazai szabadalmi bejelen­tések száma dinamikusabban növekedett, mint a Magyar- országon bejelentett külföl­dieké: míg 1986-ban 50,9. ad­dig tavaly már 52,1 százalék­kal részesedtek a szabadalmi bejelentések között a magyar eredetűek. A részarány-növe­kedés egyértelműen a magán­feltalálók aktivitásának tu­lajdonítható. zik az a vélekedés, hogy fa­lun vagy a kertvárosban ren­dezett a környezet, a lakok óvjak a kertet, az utcát, a te­ret, s nem festik össze a há­zuk falát.. Ebből talán az utóbbi az általános érvényű, de ez alól is vannak kivételek. Sajnos? Ez a szó fölösleges. Nem vagyunk egyformák és ez a természetes, az élet más te­rületein ez a jó. E tulajdonsá­gunknak jó és rossz oldalai egyaránt vannak. Ha sikerül valósághűen em­lékeznünk, s lemondani arról a romantikus képről, hogy fa­lun még minden nagyszerű volt, akkor beláthatjuk, a fa- kótelepekre éppen olyan em­berek kerültek, költöztek, ami­lyenek addig is éltek a világ­ban, csak legfeljebb nem egy folyosói ajtó, hanem' drótke­rítés választotta el őket egy­mástól. Jó. nagyon jó dolog, kedvező folyamat, ha a kezde­ti közöny után egyre többen érzik magukénak az otthont a küszöbön túl is, ám azt ne várjuk, hogy mindenki így cselekedjen. Minderről egy — falusi — autóbusz-megállóban gondol­kodtam. Volt időm bőven, mert az ónos eső után lelas­sult a közlekedés. Már egy órája vártunk a buszra, mi­közben a következőnek is ér­keznie kellett volna. Néhányat! a budapesti járatra vártak, mások a gödöllői re. Személy­autók, tehergépkocsik azonban jöttek-mentek. Ám egyik so­főr sem gondolt arra, hogy megálljon, megkérdezze, nem vihet-e el valakit. Ilyenek a viszonyaink. Lehet rajtuk javí­tani? Lehet, de annyira nem, hogy fölöslegessé váljanak a buszok. Vigyázzunk, mert elesünk, mint egy darab bot! — kiáltot­tak át a túlsó oldalról, ami­kor hazafelé indultunk. Óva­tosan csúszkáltam, s halkan megjegyeztem, milyen találó Is ez a mondat! Elég egy rossz mozdulat, s valóban tehetetle­nül vágódunk el a jégen. So­kan restek felszórni salakkal a járdát a házuk előtt ott is, ahol mindenki a maga ház­mestere. Hát persze, minek nazarolják azt a drága sala­kot! Sajnos vagy nem sajnos, ez a helyzet. Hopp! a. Mindig csak unatkoztam Kérdem a tízéves Petit: mi­lyen volt a téli szünet, ho­gyan teltek az ünnepek? Mintha nem is értené a kér­dést. Megismétlem. Lassan, vontatottan válaszol: — Unatkoztam . .. Mindig csak unatkoztam. Még karácsony­kor is, és újévkor is. amikor pedig anyu és apu is otthon volt .. . Anyu főzött, moso­gatott, apu olvasott... És jöt­tek a vendégek is, és mi Is mentünk vendégségbe. De ak­kor is csak unatkoztam. Már jobb is volt, amikor megkez­dődött a tanítás .. . Eső után köpönyeg? Minek erről most beszélni, már az ünnepek elmúltával? Hadd vá­laszoljak most már Peti sza­vaival, aki a végén már örült is, hogy valaki kérdezi öt efe- lől: — Az anyu, meg az apu azt hiszi, hogy megveszik az ajándékot, azután játsszam egyedül azokkal. Nem enged­nek hozzám senkit, és engem sem engednek sehova, ök pe­dig nem visznek sehova, csak olyan helyre, ami az ő társa­ságuk, és engem nincs hol hagyni, hát elvisznek. És ez nekem nem jó. Én unatkozom. Nem fű2ök hozzá semmit, csak egy kérdést: hány — egyébként tisztességes, jó — család él ugyanígy? (sárdl) ISSN 0133—2759 (Vác! Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom