Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. JANUÁR 20., SZERDA Regenerált homok Olajévá baktérium Baktériumok tisztítják az olajjal szennyezett földet a kecskeméti Filantróp környe­zetvédelmi és fűtéstechnikai vállalat egyik telepén. A Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalattal kötött szerződés keretében a fúrótornyok kö­zelében évente 400 köbméter, olajjal telített homokot re­generálnak a vállalatnál ki­dolgozott módszerrel. Ennek lényege, hogy tőzeggel elegyít­ve föllazítják a szennyezett ta­lajt, ezáltal elegendő oxigén jut a vegyi folyamatokhoz, majd baktériumokat tartal­mazó oldatot öntöznek ki. Bemutatják a megyékben Adót számoló pénztárgép A forgalmi adót külön 'fel­tüntető, többféle feladatra programozható pénztárgépek bemutatóját rendezték meg Egerben. A kereskedelemben dolgozók jogos panasza, hogy kevés a pénztárgép az üzle­tekben, s a sokféle típus szer­vizellátása sem megoldott. Rá­adásul ezekkel a gépekkel az új adók kiszámítása és feltün­tetése megoldhatatlan feladat. Az igények kielégítésére az Eger és Vidéké Áfész közös kereskedelmi vállalkozás for­májában az idén megkezdi az említett feladatokra alkalmas japán pénztárgépek országos forgalmazását. Kétezer gép már megérkezett, s az idén még további nyolcezret vár­nak. Az újfajta pénztárgépek vásárlóinak a Konzum Bank Rt. részletfizetési lehetőséget kínál, a szervizmunkát pedig a' Információtechnikai Válla­lát látja el. A japán pénztár­gépeket folyamatosan minden megyében megismertetik az érdeklődőkkel. Télen összehúzódnak fürtbe Félszáz anya van a családban Óvatosan halad a személy- gépkocsi a csúszós-nyálkás úton Leányfalu felé. Kihalt, csendes a táj, csak a Duna vize hömpölyög lassú méltó­sággal. A községbe érve hosszú, kanyargós úton közelítjük meg az Állattenyésztési Ku­tatóintézet kísérleti méhé­szeti telepét. Amikor autónk berregve kaptat az emelkedőn felfele, egy magas, fekete fia­talember integet, hogy áll­junk meg. Csak csöndesen — Tudja, a legkisebb zaj is megzavarja a méhek téli munkálkodását — magyarázza Almásy Béla, a kísérleti te­lep vezetője —, ezért tilos a gépkocsik behajtása. Téves felfogás, hogy a méhek téli álmot alusznak. Az ősz folya­mán, úgy október végén, kel­lő mennyiségű mézet viszünk a kaptárba, amelyet erre a célra készített speciális ete­tőkbe helyezünk. A .méhek összehúzódnak egy fürtbe és felfele mennek a lép mentén, és tavasszal elérnek a végéig. Óvatosan a kaptárakjioz ve­zet bennünket. Kezét széttár­ja, mintha óvni akarná a bent telelő családokat lép­teink dübörgésétől is. és nagy lelkesedéssel folytatja szak­szerű felvilágosítását a mé­hek életéről. — Tudni kell, hogy télen nem hagyják el a kaptárt az állatok: esznek és nem üríte­nek. Ha zajt hallanak — elég egyetlen harkálynak megkopogtatni a kaptárt —, akkor ösztönösen nagy meny- nyiségben szívják a mézet. Ezzel megterhelik a bélcsator- náikat és elkezdenek üríteni a kaptáron belül, így külön­böző fertőzések léphetnek fel, és egész méhcsaládok pusz­tulhatnak el ezáltal. Arcunkat pirosra csípi a szállingózó köd. Almásy Béla egy régi kastélyban kialakí­tott kis irodahelyiségbe vezet, bennünket. A polcokon kör­ben méhészeti szakkönyvek sorakoznak. A sarokban egy óreg olajkályha igencsak módjával adagolja a meleget. Tavaszi serkentés — Konkrétan mi a teendője itt, a telepen? — Alaptevékenységeim kö­zé tartozik a százhúsz méh­családnak a gondozása: ősszel beteleltetni őket a kaptárba — ekkor helyezzük szinte mértani pontossággal középre a lépesmézet —, a jó idő be­köszöntésével a tavaszi ser­kentés, az akácvirágzástól kezdve a mézeltetés és sza­porítás. A méhtenyésztés köz­pontja Gödöllőn van. Ez a2 egyetlen állami cég az ország­ban, amely koordinálja az országos méhészeti kutatáso­kat. A leányfalui telep spe­ciális feladatokat lát el, az úgynevezett méhanyanevelést. Nyaranta több száz anyát ne­velünk fel itt, mégpedig oly módon, hogy kiválasztunk egv tenyész- vagy más néven daj­kacsaládot, amelyek geneti­kailag a legerősebbek. A ki­választott család neveli fel az anyákat. Egy családban maxi­málisan ötvenkét anya növe­kedhet fel. A különböző álla­mi és magánméhészetek ná­Almásy Béla a telelő méhek neszeit hallgatja. ment a kedve a méhészkedés- től — Hogyan lehet védekezni ellene? — Mi is kísérletezünk az atka elleni védekezéssel. A betegség ellenszerét még nem Sikerült '' előállítani, dé ’ hááf találtak hatékony vegyszere­ket, mint például a füstölő­csík, ezzel próbálják meg­menteni a pusztulásra ítélt méheket. A kereskedelemben még nem érezteti hatását a betegség, úgy tudom, folya­matos a mézellátás, de félő, hogy a jövőben gondok lesz­nek vele. Mi egyébként msfe- árusítással nem foglalkozunk, legfontosabb tevékenységünk a mesterséges anyanevelés. Keresztes Szilvia Másfél éviized tanácsi szolgálatban Mindig köszöntik az utcán Amikor 1977 nyarán a ta­nácsakadémiát végzett friss diplomás államigazgatási szak­embert, Gazdik Istvánnét ki­nevezték Gyál tanácstitkárá­vá, az akkor még iskolás kis­fia mindenkinek köszönt az utcán. Ahogy megszokta édes­anyja szülőföldjén, a szintén Pest megyei kis faluban, Ta­tár szentgyörgy ön. S a felnőt­tek világából még mit sem ér­tő kisgyerek szinte kétségbe­esett, mert nem tudta mire vélni, hogy az emberek nem köszönnek nekik az utcán. Majd néhány hónap múltán, a köszöntgetőík szaporodása lát­tán, boldogan kérdezte a kis­fiú: — Ugye édesanyám, most már ittthon vagyunk? — Igen kisfiam, mi most már gyáliak vagyunk — válaszolta az anya. Ekkor hazaérkezett A tanácstitkárt 1980 tava­szán elnökké választották. Ak­kor már nyolc esztendei taná­csi munka tapasztalata állt mögötte. Eredeti tanult szak­mája kereskedő. Aztán köny­velői képesítést szerzett, s dol­gozott a Tatárszentgyörgyi Áfész-irodában, ahonnan 1972- ben hívták a tanócsházára dolgozni. Szinte kezdettől a vb-titkári teendőket látta cl. E pozíciójából helyezték a. já­rási hivatalba, s ott fejezte be államigazgatási tanulmányait. Több ajánlatot kapott akkor. S, hogy miért a legnehezeb­bet, Gyált választotta? Nem is titkolja: bizonyítani aikart. — Mindenki szapulta ezt a települést. Magyarország Chi- cagójának nevezték, S hogy Sikerült-e bizonyíta­nia? Mindenesetre legutóbb, a második ciklusra is . újrar választották, a legdemokra- tikúsaSo voksolással. A vá­lasztásokat megeiőzp,,téli, falu­gyűlésen — nem véletlenül — ott vbTf6 e sorok írója is, s hosz- szú pályafutása során szerzett emberismerete nem csorbult. Mert ugyan számos, az embe­rek fokozott igényével és az anyagiak hiányával indokol­ható negatív vélemény, sőt pa­nasz hangzott el, de a tanács­elnök személyét nem érte tá­madás. Lehet, ez utóbbi nem sokat mond azoknak, akik ve­lem együtt úgy vélik, nem kri­tériuma az alkalmas vagy úgymond a jó tanácselnöknek az, hogy mindenki dicsérje és szeresse. Mert miféle ember az olyan ?i Kutak története — Ezért nem éreztem szo­rongást, amikor úgy négy-öt éve először készültem Gyál- ra, a csatolt kisközségből, Fel- sőpakonyból érkezett panaszos levéllel. Kollégáim pedig fi­gyelmeztettek, szedjem össze magam, mert a tanácselnök, Gazdik Istvánná kemény asz- szony. Aztán egy csupaszív, a településre büszke, az ott élők gondjaira érzékenyen figyelő embert ismertem meg szemé­lyében. Azóta is az alkalma* kát keresve, szívesen járok Gyálra. Nem festi rózsaszínű­re az eget, nem hallgat el semmit, őszintén feltárja gond­jaikat. Találkoztunk úgy, hogy ökölbe szorított keze indulato­sam táncolt az asztalon, mert kiderült, á korábban fúrt ku­tak elfertőződtek, emiatt el­húzódhat a vízprogram. „Hát akkor új kutakat kell fúrni, de nem várhatunk tovább az ivóvízhálózat építésévelV’ — mondta akkor. (Azóta a csö­vek 80 százaléka földbe került és ott már működik is a rend­szer.) És találkoztunk úgy is, hogy nevetett a szeme és a szája, mert — például — épül­het az új oktatási intézmény, tehát lesz középiskola Gyálon. Az ám. feltűnt, hogy az évek során szinte folyamatosan hol óvoda-, hol iskolakorszerű- sítéssel, -bővítéssel vagy -épí­téssel voltak, vannak elfog­lalva. — Amikor 1977 nyarán ide kerültem, azzal voltam kény­telen kezdeni, hogy elutasítot­tam háromszáz gyerek óvodai jelentkezését. Mert ki más, mint a vb-titkár? ! Akkor megfogadtam, ha tehetek ér­te, hát lesz óvodájuk éi is­kolájuk a gyáli gyerekeknek * Életforma is Azóta több mint 300 óvodai hely létesült, nem utasítanak el egyetlen gyermeket sem. És épült bölcsőde meg iskola is. Aztán klub és könyvtár mind­két községben. És utak, jár­dák több tucat kilométernyi Ez utóbbi társadalmi össze­fogással. „Mert igenis, itt na­gyon tisztességes emberek él­nek — vallja a tanácselnök. — Jelentős területeken adtunk lehetőséget sok embernek a le telepedésre, akik magukénak, otthonuknak érzik ezt a nagy­községet.” Van takarékszövet­kezet, OTP-fiók, s bővült az orvosi rendelő, megszervezték a központi ügy eletet. Sokat tettek azért, hogy a Gyálhoz kapcsolódó pejoratív jelzők el­tűnjenek. A helyi Vöröskereszt­szervezettel a megyében első­ként alakították meg a társa­dalmi családsegítő szolgálatot. Az ifjúságvédelemben pedig együttműködést teremtettek a szomszédos fővárosi kerület­tel. — Az én gyermekemet is nyu­godtan tekinthették volna hát­rányos helyzetűnek, annyit volt magára hagyva. Igaz, bár­milyen nyúzottan kerültem haza este, s ha azzal foga­dott, ugye édesanyám, nagyon fáradt vagy, tudtam, valamit meg akar velem beszélni. Hát azt válaszoltam, dehogy kis­fiam. mondjad ... És megbe­széltük a problémáit. Bizonyos, nem munkakör, még csak nem is egyszerűen hivatás, életforma is a tanács- elnöki tisztség. Szolgálat, a nap huszonnégy órájában. Nagy lehetőség Azt is hozzátette, hogy az évek során sikerült olyan ap­parátust szervezni, amelynek felkészültsége alkalmas a 25 ezres lélekszámú nagyközség­ben és a csatolt településen adott feladatok ellátására. Emlékeztetett erre a beszél­getésre most a közelmúlt­ban, mert bizonyára ennek is köszönhető, hogy január 1-jé- től közvetlenül megyei tanácsi irányítás alá került négy tele­pülés között ott van Gyál is. Azután, mint mindig, elmesél­te, mi újság náluk, hogyan épült klubkömyvtár Felső- pakonyban. hol tartanak'a víz­hálózat építésével stb. Aztán terveikről, legújabban a gyáli Kossuth utcai iskola bővítésé­ről beszélt. Meg a legnagyobb újságról: a gázprogram enge­délyezéséről. Hát csak kihar­colták! A tanácselnök tudja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a lakos­ságot már tertieLi a vízhozzá- jérulás költsége, nem lesz könnyű az önerős újabb köz­műfejlesztés. De azt is tud­ja, ezt a nagy lehetőséget egy­szerűéin nem szabad elszalasz­tani. Kádár Edit Elpattant egy buborék A mesterséges anyabölcsőt el­lenőrzi a telep vezetője. (Csecsei Zoltán felvétele) lünk megrendelhetik a mes­terségesen nevelt anyákat. Az elmúlt nyáron ötszázat nevel­tünk fel, ennél jóval több a kereslet... Nagy a bizalom irántunk — ez nem dicsek­vésképp mondom' —, a leg­jobb méhanyák erről a kí­sérleti telepről kerülnek ki. Itt, Leányfalun nem ideális a méhészeti telep helyzete. Na­gyon kicsi a hordási terület, mivel az építkezések miatt kivágták a fakat, így a mé­hek nagyon keservesen tód­nak mézet gyűjteni. A gya­kori szúnyogirtás az üdülőte­lepen mérgezi a szorgalmas kis állatokat. Betegségek ellen .— Az amatőr méhészekkel van-e kapcsolatuk? — Nyaranta elég sokan fel­keresnek bennünket. Segíte­nek is a munkámban, mivel egy ember számára nagyon sok itt a tennivaló. Az utóbbi években viszont megcsappant erőteljesen a méhészettel fog­lalkozók száma. Nagyon sú­lyos betegség söpört végig az országban, az úgynevezett varatka pusztította a mé­heket. Ismerek olyan embert, akinek hatvankaptárnyi álla­ta is elpusztult.^ Hatalmas anyagi veszteségeket okoz az atka, ezért sok embernek el­Benéztem az ablakon. Ott, a század eleji sparhert mellett ült az öreg, fejét enyhén előrehajtva kutatta szemeivel a semmit, talán a múltra gondolt. Meg sem rezzent, amikor rányitottam az aj­tót. Lassan oszlott a köd bogárfékete szeméről — megismert. — Á. te vagy. öcsém? Jó. hogy itt vagy. öt percet hoztál a múltból. Ülj le, oda a dikóra. Az imént volt itt az or­vos, azért vagyok gálában, ebben a vén- hedt kezeslábasban. Irt föl valamit a tudós, de érzem, mire a papírból medi­cina lesz, újabb gödröt kell ásni Ké­vén. Ügy élek én mostanában, mint ví­zen a buborék. Ha nagyobb szél fúj, el­pattan a hártya, s a mákszemnyi csöp- pek visszaesnek oda, honnan kivetette őket a levegő, a múlt. Éjszakánként ötöt-hatot tátogok, míg megtelik levegő­vel a tüdőm. Félóránként járok fütyül­ni. Mondják a lányok. Tata, ott a biló, azt használja. Ugyan, miért büdösköd- jön reggelig, mondom, jobb az udvari árnyékszék. Fölkattintom a villanyt, szalad elém a Bogár, s indulunk a fák alá. Mikor bevégzem, visszabújok a hi­deg ágyba s nézem a nagy fekete sem­mit, reggelig... Régtől ismerem a századunkkal majd’ egyidős rokont — porába omlott nagy­apámmal voltak unokatestvérek. Közös volt a sorsuk, az életük, de jó három évtizede százezer méternyire laknak egymástól. S most újból közelibbé tette őket a múlt idő ... ★ Három héttel ezelőtt arra kért a Ta­ta, hoznék a férfimúltból egy demizson- nal: sok esztendeje nem járt Tápiósze- lén, s elfelejtette az Öreghegyen ter­mett bor levének ízét. Betyáridéző, cif­ra kiskun szavakat s három pár házi­kolbászt adott előlegbe — szerétéiből. Az étek elfogyott s hogy megörökítsem szavait, legközelebbi utamra fölkészí­tettem a táskamagnót. És persze a de- mizsont, nehogy elfeledje az ízeket a jó öreg. Másnap egy távirat érkezett. Fekete szegélyű,- cifrán nyomott, néma halál­harang. ★ A kertkapun rozsdaette retesz. Át­nyúlok a korhadt deszkák fölött s meg­rántom az acélnyelvet. Leng a kisajtó, belenyikorog a károgó, téli csöndbe. Téblábolok a falak melletti téglajár­dán s benézek az ablakon. A sparhert mellett, a kopott ládán néhány fahasáb vár a sorsára, a tűzre, melyet már sen­ki sem fog táplálni. Az ajtókon lakat vacog, reggeli dér fehérük az árva eper­fa fekete ágain. Fehér-szürkések az ud­vari fűcsomók is, s mint ottfelejtett, óriás nyakára illő ék, nyúlik el a föl­dön a gazdátlan kutyalánc. Egy csonka bóbitára akasztom a magnetofon szíját, s vélem, valahonnan hallom a Tata sza­vait. — ... közel vagyok a kilencvenhez, öcsém. Elhagytam az időt, mint távoz­nak mellőlem-körülem mostanában a régi, jó komáim, az öregek. Most én kö­vetkezem. Beteg a kerék, meg a motor; a lábaim s a szívem. Hiába az orvos, a rendelő. Rongyul vagyok. A fehér ha­zat, az orvosi rendelőt még én avattam föl. valami hatvan esztendeje. Úgy való igaz, ahogyan most mondom. Az ura­dalom egyik ficsúrja, ifiura légpuskával lövöldözött. Galambra, verébre, kala­pokra. Az egyik ólom a vaskerítésről gellert kapott s gégém alatt a bőrbe fúrta magát. Ömlött a vérem, akkor fe­küdtem először kórházi ágyon ... Sok virgán átmentem, átestem. Kanász völ- tam, kan taposott, gulyás voltam, bika öklelt. Amikor megszűnt az uradalom, szíj­gyártó lett az ügyes kezű ős-rokon. Ke­ze nyomát sok pánt, szíj, öv, táska őrzi megyeszerte. — ... öt lányt neveltem föl, tisztes­séggel kieresztettem valamennyit. Egyik Nagykátán, a másik Vácott, a többi itt, Ráckevén lakik. Az unokáim is vitték magukat előre. Vadász, gépész, tanító. Csavargó egy sincs köztük. Dolgoznak, gyarapodnak, nem úgy mint én, aki csak nyűg vagyok már e világban. Te­hetetlen öregember, múltak tanúja. Hej. te rossz csoze! Emlékszem, amikor suttyó gyerek voltál... ★ Közel volt a kilencvenhez: húszegy­néhány hónap múlva kezdte volnr. megszokni az életkorát igazoló kilence- számot, de nem érte meg 1990. május elsejét. Hetvenegyben temette el feleségét. Magányos volt? Aligha. Lányai, vejei. s az unokák közül is valaki naponta fölkereste. Tata, hogy van? Tata, mije fáj? Hétvégeken megpezsdült az udvar boldogító, csilingelő nevetés szalad olyankor a felhők alá, attól rezgett vi dáman a magányos eperfaág. S a Tata olyankor örült igazán az életnek. — ... ez a Bogár már vagy tizenöt te­let szolgál. Füttyentek neki, s tudja, mi a teendő. Szalad a szomszédba, vagy va­lamelyik lányomhoz: gyertek, a gazd- nem jól van. Mondom neki, macska a kertben; ráugrik a kilincsre, úgy nyitj:: az ajtót s rohan. Hej Bogár, ki füttyö majd ezután neked? ★ Reggeli dér fehérük az árva eperfr fekete ágain. A csonka fabóbitáról le­akasztom magnetofonom szíját s meg­nyomom a készülék gombját, hadd hall­gassam még egyszer az elbúcsúzott ro­kont. Halk surrogás- egyetlen szó sem pisszeg, vissza nem idézhető némaság­gal tekeredik orsóra a mágnesszalag. A buborékok hang nélkül pattannak el... Besze Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom