Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

MA Veszélykén tsz átadási «■} ;uúgy ,tűnik a » _ , helybeliek meg­atCSitS3^E€sa győzése volt az egyszerűbb eset. Azokkal ugyanis, akiknek építik a tárolót — a főváros és Pest megye veszélyes huladékot termelő üzemeivel —, nem sikerült maradéktalanul szót érteni. A majd két éve megkeresett 260 cég közül mindössze 150 válaszolt felhívásukra, amelyben a leányvállalat beruházási hozzájárulás fizetésére hívta fel őket. Természetesen nem ellenszolgáltatás nélkül.” (3. OLDAL) Neszs találmány ”Ma?a a munka nem « m " kerül sokba, de az ím­SgQBttäGS BESUffiía portból származó üveg­fátyol igen, és beszerezni sem könnyű, kivált, ha olyan nagy az építőanyagok iránti érdeklődés, mint az el­múlt év végén. Ám minderre az üzemvezető azzal a bizonyos ruhapéldával érvel: nem mindegy, hogy há­rom évig, vagy három hónapig viselhető egy öltözet. El kell tehát dönteni: a drága-e az olcsóbb, vagy for­dítva.” (5. OLDAL) Serien nsellé >'£rdemes megemlíteni, hogy a m ®»»®« j,. . bagiak kapusa az elmúlt esz­KUSOittSÉfCFÍí tendőben is »első lett« a há­lóőrzésben. Egyedül ő az a játékos, aki az elmúlt há­rom esztendő legjobbjai közül most is (jutalmat kapott. Idén új módon jelölték ki a torna gólkirályát.” (7. OLDAL) Füsfméreseséshcn szomszédai fedezték- fel januar 16-an reggel, amikor már súlyos égé­si sebeket szenvedett, a ruhája és az ágyneműje elsze­nesedett. Az eddigi adatok alapján füstmérgezés okoz­ta halálát.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP FEST MEGYEI BIZOTTSÁGI CS I MEGYEI TINACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára: 1,80 farint 1988. JANUÄR 19., KEDD Központi programhoz kapcsolódva Új, formatervezett telefonok A Mechanikai Művek az idén olyan berendezéseket fejleszt ki és hoz forgalomba, amelyek szervesen kapcsolódnak a népgazdaság kiemelt programjaihoz. Az úgynevezett G—1 program célkitűzéseihez igazodva a korábbinál nagyobb jelentőséget kap az elektronizálás! és távköz­lési berendezések gyártása, míg az elektronikus alkatrészek előállítá­sával a G—5-ös program megvalósítását segítik elő. Sevardnadze bonni látogatása Tárgyszerű véleménycsere A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügyminisztert hétfőn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Korábban a szovjet vendég és házigazdája, Hans-Dietrich Genscher hivatalos tárgyalá­sainak első fordulóján a fe­lek állást foglaltak a politi­kai párbeszéd elmélyítése, a kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Sevardnadze újabb szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Genschert. A tárgyszerű és építő lég­körben folytatott megbeszélé­seken, amelyeket megelőzött egy magánjellegű eszmecsere, Sevardnadze kifejtette:. a szovjet—nyugatnémet viszony kedvező alakulása nagymér­tékben befolyásolhatja az eu­rópai légkört, a helsinki fo­lyamatot. Genscher egyetértő­én hangsúlyozta: az NSZK- ban "széles körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bővítése, valamint a bon­ni kabinetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és min­den más európai állammal együtt előmozdítsa egy euró­pai békerendszer megalapozá­sát. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emel­lett a gazdasági együttműkö­dés kérdéskörét, egyetértve abban, hogy a lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együtt­működési formák felkutatá­sát és alkalmazását, a többi között a termelési kooperá­ciót és közös vállalatok lét­rehozását. Szovjet részről egyúttal fel­vetették annak szükségessé­gét, hogy eltávolítsák az út­ból a gazdasági érintkezést hátráltató akadályokat, fel­számolják például a szocialis­ta országokba irányuló mű­szaki-technológiai kivitel kor­látozására hivatott COCQM- megs_zorításokat. Ezzel össze­függésben elismerően emlé­keztettek az NSZK-beli poli­tikai tényezőknek arra a ki­jelentésére, amelyek szerint Európa gazdasági és techno­lógiai megosztása nem szol­gálhatja egyetlenegy európai állam érdekeit sem. Sevardnadze később talál­kozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi körök vezető tisztségviselőivel, közöttük Ot­to Wolff von Amerongennal, a „német gazdaság keleti bi­zottságának” elnökével. (Folytatás a 2. oldalonJ így kerül sor a 800-as típu­sú korszerű telefonkészülékek továbbfejlesztésére és gyártá­sára. Ezek a berendezések kül­sejükben csupán annyiban kü­lönböznek a korábbi változa­toktól, hogy formatervezett, tetszetősebb kivitelben kerül­nek forgalomba, belső szerke­zetük azonban több új, kor­szerű megoldás alkalmazásá­val készült el. Kis sorozatban állítják elő az idén az aszta­li és a Minifon készüléket. Mi­vel az igény rendkívül nagy e berendezésekre, többet is gyár­tana ezekből a vállalat, azon­ban ennek az alkatrészhiány az akadálya. Nemzetközi kooperáció ke­retében kerül sor az úgyneve­zett P—200-as univerzális elektroakusztikai átalakító gyártására. Ezeket a telefonok mikrofonjába és hallgatójába építik bele.' A Német Demok­ratikus Köztársaságba és Len­gyelországba a szerződések ér­telmében az esztendő második felében kezdik meg a szállí­tást, de nyugat-európai keres­kedők is érdeklődnek az átala­kító iránt. A mintaberendezé­seket a napokban küldte ki a vállalat több tőkés országba. A Mechanikai Művek ter­mékszerkezetében fontos he­lyet foglalnak el a különféle kondenzátorok. Egyik új típu­Korszerű technika Vácott A Váci Kötöttárugyár 29 millió forintos beruházása lehetővé teszi az időigényes szabásminták szériázási munkáinak auto­matikus tervezését. A spanyol gyártmányú Investronika komputeres szériázó- és terítéktervező berendezéssel a ter­vezés és rajzolás ideje a felére csökkenthető, és a jobb anyagkihasználás nyomán évi 15-20 millió forint takarítható meg. IN FABETA T arthatjuk nemcsak meghökkentő újdon­ságnak, hanem szó- jzörnyszülöttnek is a cím­ben álló kifejezést, attól még egyre gyakrabban ta­lálkozunk azzal. Kimerész­kedik már a szakmai szö­vegek szóezredeibő) elő­őrsként, kitapogatójaként egy. ma még beláthatatlan új tevékenységi terület fo­gadtatása lehetőségeinek. Ez az új terület az infor­matika. s a szólelemény (vagy szókorcs) az infor­matika és az analfabéta összevonásából alakult ki. A rövidítés az informati­kai analfabéta fogalmát sűríti, azt tehát, hogy az emberek többsége (mi so­kan) a legalapvetőbb isme­retekkel sem rendelkezik az informatika mibenlété­ről. módszereit nem tudja alkalmazni, eszközeit kép­telen értően (és nem me­chanikusan) kezelni. A város iskolaigazgatói­nak munkaközössége ösz- széjövetelén fejtette ki az egyik résztvevő. milyen gondokkal jár az, hogy a szülök döntő része infabé- ta .. nem tud semmiféle érdemleges segítséget nyúj­tani gyermekének, aki vi­szont az iskolában most már hozzájuthat az infor­matikai alapismereteknél némileg többhöz is. Nem ezen kerekedett vita, ha­nem azon. hogy — mert akadt valaki, aki önkriti­kusan nézett körbe — hát hiszen az itt ülők is infa- béták, tisztelet a kivétel­nek. Valójában nem többről, csupán két-három eszten­dőről beszélhetünk úgy, mint a megye alsó és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeibe az informatikát be- plántáló időszakról. Az idő- és pénzszűke terem­tette korlátokon belül nem volt hatalmas a mozgás­tér, ám ennek ellenére is már mutatkoznak tetemes különbségek az intézmé­nyek ilyen természetű te­vékenységének színvonalá­ban, annak eredményeiben. Az oktatás első lépcsőfo­kain tehát végre elkezdő­dött az, aminek már évti­zede neki kellett volna látni, a kérdés azonban kérdés marad: mi lesz az infabéták tömegével, ve­lünk felnőttekkel? Tiltakozhatnánk persze a a minősítés ellen, hiszen sokan vannak közöttünk olyanok, akik értenek az informatikához, ám a több­ségre jogos a jelző. Infa- beták vagyunk. Apró. kö­zönségesen mindennapi példák bizonyítják ezt. Te­kintélyes intézményekben gondot okoz a telexgép ke­zelése, , ha éppen nincsen benn az erre felvett em­ber. gépírónők serege riad meg akkor, amikor a ha­gyományos vagy elektro­mechanikus eszköz mellől át kell ülniük egy elektro­nikus írógép mellé, amint ez a helyzet a könyvelé­sekben, a számlázókban, a tanácsok adónyilvántartá­sánál éppúgy, mint a vál­lalati bérszámfejtésben, készletnyilvántartásban. Sorozatosan találkozunk olyan esetekkel, amikor na­pokra, hetekre megbénul egy-egy berendezés működ­tetése (például számjegy- vezérlésűeké), mert nin­csen értő szerelő helyben. Várni kell tehát, amíg a szakszervizből megérkezik, s addig múlik az idő ... Általában is múlik az idő, nem sok ügyet vetve rá, hajlandóak vagyunk-e ész­lelni a ritmusváltást, avagy úgy véljük, van időnk töprengeni. A megye iparában a gé­pek és berendezések (brut­tó) értéke meghaladja a 32 milliárd forintot, a szak­emberek szerint viszont ennek az összegnek a fél százalékát sem éri el az elektronizálás és az infor­matika körébe tartozó esz­közök ára. Ami egyben magyarázat arra (bár nem az egyetlen), miért ínfa- béta annyi szülő s általá­ban annyi felnőtt. A me­gye anyagi és nem anyagi ágaiban dolgozó számviteli ügyviteli alkalmazottak száma húszezer felett van. Elsősorban ők azok. akik szembenézésre kénysze­rülnek az új (az informa­tika támasztotta) követel­ményekkel. Azt tapasztal­juk ugyanakkor, hogy K ezeknek a dolgozóknak a körében minden tízes cso­portból csupán egy-kettő olyan található, aki (vala­mennyit) ért az informati­kához. Kivételek persze vannak (mint például a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Mechanikai Laborató­rium dunakeszi gyára), az általános mégis az infabé- taság. S ami végképp el­gondolkoztató. az a veze­tők szinte teljes táborának (tisztelet a nagyon ritka kivételnek) a riadt tartóz­kodása az informatika fel­kínálta lehetőségek ka­matoztatásától. eserves dolog ráébred­ni arra, amit kellene, azt nem tudjuk, s amit tudunk, abból sok mindenre már nincsen szükség. Az objektív szük­ségszerűség érvényesülé­se azonban nem függvénye a szubjektív felismerés gyorsaságának vagy lassú­ságának. Infabétaságunk következményei tehát ak­kor is hatnak, ha magunk még csak töprengünk azon, miként maradtunk le és mit kellene tennünk. Az elektronizálás és vele társ­ként az informatika terje­dése éppen ezért ma kény­szer és nnm a szabadon választott lehetőségek egyi­ke. Sajnos, mi még ezt az utóbbit hisszük, bár ennek a tévhitnek már kamatos­tól fizetjük az árát. Mészáros Ottó sú elektrolit kondenzátorukat a Szovjetunióban értékesítik, ahol azt televíziókészülékek­be építik be. Itthon is nagy mennyiségben ad el a külön­böző gyáraknak újonnan ki­fejlesztett berendezéseket, mégpedig kapcsolóüzemű táp­egység-kondenzátorokat. Az utóbbi években egyre többen ismerték meg a diós- diak fémtömegcikkeit, azon­ban ezek szerkezetében az idén jelentős változás lép élet­be. Egyes termékek gyártását — így a szőlőzúzóét és a ben­zineskannáét — megszüntetik, s helyette olyan cikkeket ál­lítanak elő, amelyek tőkés piacon értékesíthetők Tavaly százharmincmillió forint ér­tékben adott el devizáért kü­lönböző cikkeket a Mechani­kai Művek, az idén a tervek szerint százhatvanmillió fo­rintért szeretnének valutát hozni az országnak. Legkere­settebb a diósdiak fémkazet­tája, amit főleg az NSZK-ba és Ausztriába szállítanak. Csaknem tíz éve gyártanak a svájci Wagner-cég licence alapján festékszórókat a vál­lalatnál. Nemrégiben újabb li- cencet vásároltak meg a sváj­ciaktól, s a jövőben így két új termék gyártását kezdhetik meg. Idén honosítják a terve­ket, s a vásárlók 1989-től ta­lálkozhatnak a nagy teljesít­ményű festékszórókkal. F. A. M. Országos Szövetkezeti Tanács IMsz éve alakult Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgazda- sági és a fogyasztási szövetke­zetek tavalyi munkájának ta­pasztalatairól és az idei fel­adatokra való felkészülésükről tárgyalt. Az ülésen megemlékeztek arról, hogy 20 éve alakult meg az OSZT. Szabó István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az 1968-as gazdasági re­form évében létrejött országos tanács olyan — apparátus nél­küli — központi érdekképvi­seleti szerve a különböző szö­vetkezett ágazatoknak, amely az országos gazdaságpolitikai célok érdekében munkálkodik a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésén. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés megál­lapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi közös gazda­ságok teljesítménye — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — elmaradt a tervezettől. A szövetkezetek további munkájáról a testület megál­lapította, hogy a mozgalom céljai, tevékenységének irá­nyai lényegében változatla­nok. Ugyanakkor, alkalmaz­kodva az új körülményekhez, bizonyos vonatkozásban mó­dosítani szükséges a gazdálko­dás formáját. Az e?sí k között a Tungsram, az ÜGM Vonalkód ai iparban is A tervek szerint már az idén több iparvállalat kész­let- és raktárgazdálkodásában, termelésirányításában és programozásában, valamint minőségellenőrzésében beve­zetik a vonalkódrendszert, aminek széles körű elterjesz­tése a következő években vár­ható. Sok külföldi országban már évek óta sikeresen alkal­mazzák a termékazonosítás szöveges leírását és leolvasá­sát pótló módszert a kereske­delemben és az iparban egy­aránt. Nálunk eddig csak né­hány áruházban vezették be a raktári és pénztári munkát is egyszerűsítő vonalkódot. Hazánk néhány éve tagja az egységes termékkódrond- szer nemzetközi szervezeté­nek. így a közelmúltban az il­letékes főhatóságok felkérésé­re és támogatásával megkez­dődött a vonalkód ipari alkal­mazásának előkészítése. A koordináló munkával a Struk­túra Szervezési Vállalatot bíz­ták meg. A felkészülést és a bevezetést az ENSZ munka­ügyi szervezete is segíti. A Struktúra Vállalat a gyá­ri szakemberek képzésére tan­folyamsorozatot szervez, az első a napokban sikeresen be­fejeződött. Ezen öt vállalat — az MMG Automatika Művek, a Videoton, a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek, a Tungs­ram Rt. és az Elektromodul — szakemberei vettek részt, vagyis azokból az üzemekből, ahol elsőként vezetik majd be a vonalkódolást. A vonalkód olyan termék- azonosító jel, amely a gépi, optikai leolvasást rendkívül gyorssá és megbízhatóvá teszi. Alapelve, hogy a sötét és vilá­gos (fekete-fehér) vonalak egymással váltakoznak, még­hozzá egyforma vagy eltérő vastagságban. A vonalkódok leolvasására, fordítására op- toelektronikai berendezésekből kibocsátott fény visszaverődik a „zebracsíkokról”, s e suga­rakat a kódleolvasó egységek eltérő időtartamú és feszültsé­gű árammá alakítják ét. Az olvasóberendezések dekóde- rei ezeket a digitalizált fe­szültségeket visszafordítják számokra és betűkre. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet szoftverházának munkatársai kifejlesztették a vonalkódtechnikán alapuló szá­mítógép-vezérlésű pénztári rendszert, mellyel az áruk percre készen nyilvántarthatok. Előnye, hogy olcsóbb a külföldinél és egy adapterrel csatlakoztatható elektromos pénztárgé­peinkhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom